Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-16 / 216. szám

4 1951 SZEPTEMBER 1« wr Ii p L ő az ócsárdiBéke Őre önálló termelőszövetkezet életéből KÖNYVNAPOK Befejezéshez közeledik a kéi hatalmas, — 300—300 köbméter befogadó- képességű, — siló építése. Az új silók saját erőből, a termelőszövetkezet múlt évi hasznából épülnek, minden külső segítség nélküL A silók biz­tosítják majd a termelőszövetkezet hatalmas állatállománya számára egész télen át a takarmányt, a csoport földjein pedig bőven termett sílóznivaló termény. A silókba már nem emberi erővel tapossák be a „tehéncseme­gét“, hanem ígjónybeveszík a gépállomás segítségét és a silótöltőgéppel végeztetik el ezt a nehéz, vesződséges munkát. Megsokszorozódott az állatállomány Nagy-nagy gond egy egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnál, ha egy Igás. vagy fejőáilatra van szükség. Sok szájtól megvont falat, gyerektől el­sorolt édesség, el nem füstölt cíga retta árából gyű Iáik csak össze nagyke­servesen egyegy jószágnak az ára. Az pedig szinte kiheverhetetlen csapás, ha egy nagyobb állat, tehén, vagy ló, — megbetegszik, elhullik. A termelőszövetkezetben egészen másképp áll a helyzet. Off in esemény, ka új állatok kerülnek az istállókba, ólakba, de eztknék az állatoknak a vásárlását nem nyögi meg egyetlen tag sem. A szövetkezetben csak az állatvásárlás előnyeit ér­áik meg a tagok, hátrányukat nem, hiszen mire az el­számolásra sor kerül, a legtöbb állat már ,,ki is fizette magát“, azaz megtermelte azt az értéket, melyet rá köl­töttek. Két évvel ezelőtt 20 sertéssel kezdett a csoport. Azóta fftnóhány malacot, kocát, süldőt eladlak, mégis maradt 273 röfögő, sivalkodó, örökké éhes sertés: 21 göbe, egy kan, 181 süldő és 70 hízó. Novemberre valamennyi göbe femalacozik: ebből újra 180 rózsaszínű turcsiorrú kisma­lac származik majd. Melyik egyéni gazda érhetett volna el még csak megközelítőleg is ilyen nagy szaporulatot? A teheneknél is hasonló a helyzet. 20 tehenet hoztak be a csoporttagok, 20 tehenet vásárolt a termelőszövet­kezet az államtól. Ma már viszont több, mint kötszere •éré emelekedett a szarvasmarhaállomány: 81 tehene van a Béke őre önálló termelőszövetkezetnek. Melyik egyéni­leg gazdálkodó dolgozó paraszt tudná két év alatt meg ttégyszerezni szarvasmarhaállományát anélkül, hogy. le­rongyolódna, anélkül, hogy száraz kenyéren élne egész éven át? A csoporttagok bizony a tehenek mellett ruház- kodtak is szépen, a szájuktól sem vonták el a falatot, % gyermekeknek is jutott cukorka, meg játék! Az ócsárdi Béke Őre önálló terme lőszövetkezet már a mindennapi mun ka és a begyűjtés terén megmutatta, hogy a szövetkezeti gazdálkodás maga­san fölötte áll a kisbirtokon, a parcel­lákon folytai ott gazdálkodásnak. Ócsárd megnyerte a Megyei. Pártbi­zottság begyűjtési vándor zászlóját és azt meg is tartotta. Ócsárd példája ezen felül azonban még azi is meg­mulatja. hogy -a nagyüzemi gazdálko­dás több lehetőségei ad c dolgozók­nak kulturális fejlődésre, mint. az egyéni vesződés. A szeptember nyolcadikán és kilen cedikán lezajlott Könyvnapokon a he­lyi lanács, a földművesszövetkezet és a termelőszövetkezet közösen megmu­tatták. hogy igazán harcos támogatói és részesei a szocialista kultúrának. A traktorosok -7- akik idehaza voltak —. valamennyien értékes könyveket vásá­roltak. Persze voltak olyanok is, akik távoli községek határában végezték munkájukat és így nem vehettek részt a Könyvnapokon. Azonban igy is nyolcadikán délre már csak két darab könyv maradt az egész sátorban, a többi elfogyott. így teljesítettük vállalásunkat, me­lyet Szabó Jánossal tettünk, hogy a könyvnapi könyveket utolsó darabig eladjuk. A tanács és a tömegszervezetek ts szép számmal vásároltak. Ezeket a könyveket az ócsárdi könyvtárnak ajándékozzák, melynek könyválhmá- nya igy 403 darabról körülbelül 500 kötetre emelkedik. Az olvasók már eddig is szorgalmasan látogatták a könyvtárat, remélhető, hogy a köny­vekben gyarapodott könyvtárnak még az eddiginél is több látogatója lesz GON DA VINCE könyvtára* A belépőknek nem volt birkájuk, így a csoport, majd később az önálló termelőszövetkezet az államtól kért törzstenyészetet. 150 birkát kapott Í6 a csoport (az árát azóta már kifizették) és ebből fejlődött ki a 347 tagú bir­kanyáj. A juhok igen szép jövedelmet hoznak a csoport­nak, hiszen az állatállomány növekedése együttjár a jö­vedelem növekedésével. A sok állattal természetesen sok gond is van. Egyelőre szanaszét fekvő Istállókban, korszerűtlen ólakban helyezkedtek el az állatok, de a közeli napokban már megindul az átköltözés az új istállóba, az új hizlaldába. így csekken majd a gond, a vesződség és emelkedik ttovább az állatok hozama. •>... v -wiujtiii Utím aoigoziii mái- iologatú eke. Gép végez azon min­dent, amit csak lehet. Mostanában traktor pöfög a határban, húzza maga után a sok barázdát hasító ekét. Elvégzi időre a termelőszövetkezet a szántást, pedig 1021 holdat nem gyerekjáték feltörni. De a terv gépállo­mást adott a falunak, a gépállomás pedig szívesen adja oda a gépeket a termelőszövetkezetnek. Jó azokon a földeken szántani, ahol vontatás, üresjárat nélkül akár egy hétig is eldolgozhat egy traktor. A termelőszövetkezet a szapora, gyorsan fejlődő yorkshirei fajta sertést tenyészti. E fajta szaporaságánaik, gyors fejlődésének köszönhető, hogy a sertésállomány rohamosan emelkedett. A kismalacokat csak nemrégi­ben választották el, de a sertésgon !ozók máris készülnek, hogy a 21 gó­bétól novemberre várt közel kétszáz főnyi szaporulatot cl tudják majd lát­ni. Kell is a szaporulat, hiszen az egész környéken várják a termelő- csoportok, egyénileg gazdálkodók, hogy a nagyszaoorlatu, gyorsan fejlődő állatokból vásárolhassanak. Lengi Mátyás. Vörös Jenő és Ménesi bácsi gondtalan, békés öregkora Lengi Mátyás nem fiatal ember, t úl van már a hetvenöt életévem. Ha egyénileg gazdálkodna, bizony nem sok hasznát vennék a gazdaságban. A termelőszövetkezetben azonban más a helyzet. Ott jól fel tudják használni azt a' munkát, melyet Lengi Mátyás végez. Egyik nap terményt forgat, másik nap tüzőrségre megy. T<Jv «zerzott már eddig Lengi Mátyás több, mint nyolcvan munkaegysé­get. Megkapta fejadagját, munkaegységei után a termé­szetbeni járandóságot, az elszámoálskor pedig megkapja pénzben is munkaegységei ellenértékét. Nem lesz gondja megélhetésre, mint némely egyénileg gazdálkodó, kiöre­gedett dolgozó parasztnak, aki mindenkinek csak útjában áll. De a munkaegységeken kívül is van jövedelme Lengi bácsámak. Beadott állatai után négy éven keresztül kapja a törlesztést, négy év után pedig már összejön annyi a kétszázalékos szociális alapból, hogy biztosítani lehet be­lőle Lengi Mátyás és a többi öreg fenntartását. Vörös Jenő, a termelőszövetkezet éjjeliőre ugyancsak felül jár már a hetvenen. Ö még ráadásul beteges is, alig jött össze negyven munkaegysége. Persze, mivel ön­hibáján kívül nincs meg Vörös Jenő 50 munkaegysége, megkapja fejadagját és mindent, ami jár! És Vörös Jenőnek nem is jár kevés: 14 hold föld után a föld járadék, két disznó, két tehén és egy kocsi után a törlesztés négy éven keresztül (az új belépők ezt egy éven belül megkapják de Vörös Jenőnek így négy évre elosztva még jobban jön), ez olyan summát, tesz ki elszámolásra, hogy Vörösék nemcsak megélnek belőle, ha­nem ruhát, cipőt is tudnak vásárolni. Orvosra, gyógyszer­re pedig nincs gondjuk: a szövetkezeti tagok egyúttal a betegbiztosító tagjai is és ez biztosítja számukra az in­gyenes kezelést és az ingyenes gyógyszert. 80 sertést állított be a termelőszövetkezet hizlalásra. Ez természetesen nem a csopoittagok saját szükségletét hívatott fedezni, hiszen minden egyes csoport tagnak van háztáji gazdálkod inában hízója. A hízók a tersnelőszö- vétkezet jövedelmét, vagyonát szaporítják majd és ellátják hússal, zsír re1 a vájo^.t, az ipari dolgozókat, akik gépekkel, építőanyaggal, baráti se gítséggel támogatták a termelőszövetkezetet. ß gépesítés, a szakszeré ncvényápaSás Lő íermésí biztosít Gazdag év veit az idei, jól fizettek a földek a beléjük vetett magvakért. Szépen termelt búza, rozs, árpa és zab, de a többi terménynél sincs sem­mi hiba. Három és fél kataszteri hol­don ültetlek a tsz tagjai például do­hányt. A jó talajelőkészítés, a gon­dos növényápolás eredménye, hogy a a három és fél holdról 40 mázsa do­hányt szüretelnek le a dohányosbri­gád tagjai. Krumpliból 10 holdul ül. el lek be Jó idő járt a burgonyára, sokszor meg Is kapálták, nem csoda hál, ba 110 mázsát is leszednek majd holdjá­ról Gyönyörű lett a inásodnövényvetés kén? ültetett egy hold nyárikrumpli. A termelőszövetkezet ismét tanult: sí következő évben mái* nem egy, hanem öl holdon vet jól fizető, gazdaságos nyári burgonyát. Húsz kataszteri holdon olajlent ve­tett a tsz. Az olajlent már elcsépelték, I.‘l8 mázsa jött ki belőle tisztán. Ez önmagában 00.000 forint jövedelmei jelent. A szép termés nemesük a kedvező időjárás, a jó munka következménye. Sokat köszönhetnek az ócsárdiak 0 gépállomásnak is. A jól elvégzett szántás, az egyenletes vetés — ezeket a munkákat kizárólag a gép végzi a szövetkezeli földeken — nagykun elő­segítette a jó termésátlagokéit. Hoz­zájött ehhez még az is hogy a szem veszlevég a leltelő legkevesebbre kor- Iát'»ződbM, hiszed aratási) és a he. ií'" "d/>£ f ele vészben íná? ugyancsak gép vó,.(N:k\ Persze nemcsak kezelést és gyógyszert kapnak díjta­lanul a cscpórttagok, hanem, ha kell, ingyenesen kórházi ápolásban is részesülnek. Ménesi bácsi például alig egy hónapja jött ki a kórházból, ahol gyomorfekéllyel ope­rálták. Sem az operáció és a kórházi ágy, sem a gyógy­szer és a kezelés nem került neki egy fillérjébe sem. Persze Ménesi bácsi nem tud egy pár hón?p:g komoly munkát végezni. Nem is baj. Baj csak akkor lenne, ha Ménesi bácsi nem lenne termelőszö­vetkezeti tag. Akkor nem volna kit küldeni az eke után, nem lenne sen­ki, aki helyette végezné a trágyahordást, a viliázást, az etetést, a vetést és azt az ezer más dolgot, ami egy gaz daságban akad.^ A termelőszövetkezet­ben állandóan kell 5—6 ember könny ebb munkára. Segíteni a zsákot tarta­ni, a raktárban magot forgatni, tűzőr séget, vagy éjjeliőrséget állni, stb. A termelőszövetkezetben 6zebb, könnyebb az öregek élete. Megkönv- nyíti életüket az összefogás, a ko lek tív gondoskodás! 181 örökké ebes süldő röfög állandóan a termelőszövetkezet tanyáján ennivaló után. Az állatgondozók alig győzik az ételt követelő állatokat ellátni. Nem mlnrha ennivaló nem akadna bőven, mert termett takarmány a termelőszövetkezet fö*dióin elég! De lassen megy « „felszolgálás“ és miire az ehetők befejezik az. egyik vályúnál, újra kezdhetik a másiknál. Kutnyák Ferenc sertésgondozó egy-egy p,iV.«-írással felméri a rengeteg ál­latot, aztán jókedvűen kiáltja oda mMnhrtár«.»in.ak: „Ezekből lesznek azután szép sonkák!“

Next

/
Oldalképek
Tartalom