Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-09-16 / 216. szám
TOMKAI jiök ]A^ IS « i I Ji^^nfew mám mtimsM %r AZ£'Ms D P&- TÓiN AMEGY Él VIIL ÉVFOLYAM, 216. SZÁM VILÁG PROLET 4 R.f 41 í l A MAI SZÁMBAN: Af alapszerr beszámoló- választó taggyűlése (2. o.) V* ötéves terv sokat act az öcsényi Kendergyár dolgo /óinak (2.0.) — A mlniszterianúrs felhívása a mezőgazdaság dolgozóihoz (3. o.l — Jó eredmények és hibák az nndrsispu-sztal temielőesoportban (5. oá A dolgozók írablása a tőkés országokban (<A oá — Égy re több Irak- orób csatlakozik a hármássrhességü szántási mozgalomhoz (7. o.) — A Gaádá-Aiözgalom eredménye (7. o.) VASÁRNA1*. 1951 SZEPTEMBER 1« ------------ ' ............... At ötéves terv a béke terve Dolgozó népünknek hatalmas erőt adott az a tudat, hogy szabad, független hazában é'< Szorgalmas munkájával rtem a tőkések háj át gyarapítja, hanem a saját jólétét emeli, A Szovjetunió állandó segítsége mind erkölcsi, mind gazdasági téren biztosította fejlődésünket. Pártunk vezetésével hozzáfoghattunk a komoly építő munkához, mert tudtuk, hogy most először magunknak építünk, a biztos, boldog békénk jövőjét alapozzuk. Építő munkánkat a külső és belső ellenség mesterkedése pem tudta és nem tudja megakadályozni. Hiába acsarkodik szomszédságunkban Tito, Truma- nék aljas bérence, hiába kiabál minden átkot Amerika hangja, annál keményebben szorítjuk meg szerszá. mainkat, hogy munkánk nyomán erős bástya legyünk a béke frontján. A dolgozók milliói boldogan siettek az állam segítségére kölcsöne- ifckél. Ez megmutatkozott a terv- kölcsön, de különösen a békekölcsön jegyzésében. Mindenki örömmel segített és adott az állaimnak, hisz magának adta. Jó érzés tölt ffl bennünket, há arra gondolunk, hogy azzal a kölcsönnel, amivel hozzájárultunk országunk erősebbé, gazdagabbá tételéhez, a békénket szolgáljuk. Az, hogy mi is részesei lehetünk a Dunai Vasmű építésének, mi {s segítettünk abban, hogy Inotán erőmű épülhet, amivel száraz területeket tesznek dús termőfölddé. Segítettük rtii is az államunkat abban, hogy á Hortobágy kietlen pusztaságát, az elsárgult legelőket, ma traktorok hangja teszi ünnepélyessé és aranysárga kalászt lenget a szél. Mit jelent ez nekünk? Azt jelenti, hogy több lesz az acél. Nem kell a tőkésektől várni a gepeket. hogy iparcikket adjanak a drága acélos búzánkért. Azt jelenti, hogy az önötzötf földeken több lesz a rizs. a gyapot, a kender. Több, olcsóbb lesz a textil. A megépült új utakon könnyen és gyorsan megközelíthetők a városok. Nem kell homok, vagy sártengeren órákig kocsizni, míg vásárolhatunk valamit, falvaink földművesszövetkezeteiben mindent megvásárolhatunk. A községeket autóbuszok kötik ösz_ sze egymással. Szebb lett, könnyebb és jobb az élet. Büszkék vagyunk hogy ennek az építkezésnek, ennek a harcnak ami a szocializmus építéséért folyik részesei lehetünk. Felszabadulásunk napja óta hatalmas, változások történtek mező- gazdaságunk területén is. Az itt elért eredményekből láthatjuk, hogy az urak országából a Szovjetunió oldalán a szabad népek sorába, menetelő olyan országgá lettünk, amelyben a gazda: a nép. Hatalmasan megváltozott a falu élete is. Ha még messze el is marad termelő munkájának fejlettsége a szocialista mezőgazdasági termeléstől, mégis megállapíthatjuk, hogy parasztságunk tudományosabban termel, mint a felszabadulás előtt. Különösen jól kezdi, hasznosítani a nagyüzemi gazdálkodás módszereit. A termelőszövetkezetben dolgozó parasztságunk évről-cvre gyarapodik, jobban él, jobban táplálkozik, jobban ruházkodik. Kül túrái is élete mindinkább színesedik, gazdagodik, a felszabadul tság jelé. Nagyban vitte előre a termelőszövetkezeti \mozgalom fejlődését a Szovjetunió hatalmas segítsége, hogy idén is 200 dolgozó paraszt tai\u]mányoz- hatia a világ legkorszerűbb mező- gazdaságát. Megerősödtek csoportjaink is, mert a pártszervezetek mindenütt kezdeményezői, irányítói lettek a munkának, s a Párt veze- tévsévei, a kommunisták példamutatásával egyre jobb eredmények születnek meg. Hároméves tervünkkel teremtettük még az ötéves terv alapját. Míg a 3 éves terv az ország újjáépítését szolgálja, 5 éves tervünkkel építjük az új, korszerű országot. Megváltozik megyénk arculata is. A felépülő gyárak, üzemek, a kialakuló új városok magasabb kultúrát, jobb életet biztosítanak. Öt év aláil elkészül a Budapest—Szekszárd— pécsi betonút tolnamegyei szakasza. Felépül a dunaföldvári * Dunahid, minden községnek lesz villanyvilágítása, telefon, rádió és táviró. Nagy súlyt fektet kormányunk a dolgozók szociális körülményeinek megjavítására. A tetigelici szociális otthon 300 ezer forint költséggel nagymértékben bővül. Községeinkben napközi otthonok állnak a dolgozó anyák munkájának megköny- nyítésére. Az ötéves terv hatalmas munkája a végrehajtás során minden községet, de minden egyes dolgozót közvetlenül érint. Erről beszélt Búzás Gáspár bonyhádi termelőszövetkezeti tag. aki ö tervkölcsön kötvényével 11 ezer forintot nyert. Arról beszélt, hogy államunk százszorosán visszafizeti a dolgozóknak, példa erre, hogy a termelőszövetkezetek új aratógépet, traktorokat és bekötő utat kap. Nemcsak azért jegyzett dolgozó népünk terv kölcsönt és békekölcsönt, hogv hátha nyer majd sokat, hanem hozzájárul 5 éves tervünk meggyorsításához, a szocializmus mielőbbi megvalósításához. Az ötéves terv során a közlekedés, a mezőgazdaság korszerűsítése, a falusi lakásépítések, kútfúrások, utak építése, parkosítás, köztisztasági beruházások, gépesítés, villamosítás, mind-mind a dolgozók érdekében történik. A magyar nép támogatja államát, mert építeni akarja saját országát. Ezért szilárdan állunk a hatalmas Szovjetunió vezette béketáborban a szabad, demokratikus államok táborában. A szekszárdi Gőgös Ignác-ísz elvégezte 40 hoki ősziárpa vetését Me£yes*ertc megindult az őszi kalászosok vetése. Államj gazdaságaink, termelócsoportjamk, de még legtöbb helyen az egyéni dolgozó parasztok is minden erejűket felhasználnak, hogy a minisztertanács határozatainak megfelelően a mag időben a földbe kerüljön. A minisztertanács határozata kimondja, hipgv megfelelő minőségű és csávázott vetőmagot kell vetnünk. Ennek a határozatnak megfelelően me- gyeszerte folyik a vetőmagcsere és a vetőmagok tisztítása, valamint csávázási. 1 !•>' A minisztertanács az őszi kalászosok > Íveléséről szóló határozatának végrehajtásában t.ermelőcsdpoH tagok járónk jópéldával az élen. A szekszárdi Gőgös Ignác“ tagjai már bcvégezlék a 40 hold ősziárpa elvetéséi. A vetés időbeni elvégzésénél nagy segítségükre voltak a gépállomás traktorai, amelyek a minisztertanács határozatában előirt 20 22 cchtiméter mélységben szántották fél a talajt. A jól elkészített magágyba géppel Vetették a jóml- nőségű és csávázott vetőmagot. Hogy minél gyorsabban menjen a vetés egy traktor után 3 vetőgépet kapcsoltak. Pártunk útmutatását követték a ..Gőgös Ignác“ tagjai akkor is, , amikor pétisót és szuperfoszfátot használtak vetés előtt. A jó terméseredményeknek egyik alapkövetelménye az is, hdgy megfelelö mennyiségű műtrágyát használjunk vetés előtt és a vetés kikelése után is. . I Tolnai Selyemgyár dolgoséi november a megtakarított anyaggal dolgosnak Űjabh vállalásokat tettek a mégns»íj>oS>b ered «menyek eléi»e.«ére ..A munka termelékenysége végeredményben az új társadalmi rend szeri pontjából a legfontosabb, c legjobb dolog. A kapitalizmus a munka termelékenységének olyan fokát hozta télre. áminőt a hűbériség nem isméét. A kapitalizmust azzal lehet véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a munkának új. sokkal magasabb termelékenységét hozza létre." Lenin éh-társnak ezek a szarai sokínt^Vaflósf!ásóért a termers fWkozá- fcán keresztel. A ToDn.iai Selvemfonó- gyár dolgozói sem ismernek lehetetlen1., hanem e.gvré nagyobb léndüle'l- tél indulnak harcba az 1951-es évi terv túlteljesítéséért. Kimagasló teljesítményeket énnek el, de hogy az eddigi eredményeikét hilszáryaőhassák újabb vállalásokat tesznek november 7-e méltó megünneplésére. A vállalásokban élenjárnak az üzern sz'ahSnovjstái. Morvái Józsefné sztahanovista fonó vállalta, hogy teljesítményéi 125 százalékról 140 százalékra növeli. Á kiértékelés alapján 132 százalékot teljesített és okt'.óbér 23-1 tervén dolgozik. Po'yóndi Jozsefué sz'ahánövis- ta fohőhő s^e.métő'ii tártja versenytársnője eredményét és úgy igyekszik, hogy né maradjon le mögötte- Ö is felajánlást te'f. hogy léljésílinényít 127 százalékról! 137 százalékra émfeíi. Teljesítménye jéléhlSf 130 százalék. szorosan árafámasziják a mi sspocia- illzmttsl építő országunkban is a ‘erői tevékenység fokozásának jelentőségéMinden dolgozó tisztán látja, mi! jelent számára az ötéyjcs terv. Hókét, jólétét, magas éle11 sitii Vonalát. Lnnék érdekében és gyermekeink boldog jövőjéért imluhiaik harcba a békét szerető dolgozók a Párt magasan lobogó zászlaja alatt A lervteljrsítésben azonban lehagyta Morvái elvtársnőt, mert ű máé a november 5- tervén rfolgo zik. Kovács Ferencné is vátllalta. hogy 124 százalékos 'eljesílménvé' í 34 százalékra emeli, ftélinger Katalin vállalta, hogy' teljesítményei 116 százalék- ról 121 százalékra eméli és megjavítja munkája minőségét. A fonodában kimagasló eredményit értek el még Réhili Ferencné 130. Véihcci János né 130, Sárközi Löríncné 126 százalékot teljesítettek. A DlSZ-fiaf&fök jó munkával járnak éten a termeié'■ ben és bebizonyítják munkájúkon ke résfcáüi is, bogy Pártunk arányútr!n- tékái, álkikre dolgozó népünk számíthat. A fonodába i a gubóíőző IMSZ- fiatalok közül elsőnek Zsidó Ka íalln Í27 százalékos teljesítmény ...... II. Mi ....... ... • 11.1. ■ I-.—- ... ny el tNnik ki. Link Anna 127. (iai- ser Katalin 127. Klein Erzsébet 121» százalékos teljesítményt értek cl. A moiollázóbaú Sitiiéi Mária 123, HoM’ér Erzsébet 122, Imre Mária 117, százalékot teljesítetlek. A jól leljrsrő fiatalok magúkkal ragadják a niég kezdő l)lS7.-fia1alokat. Hrann Mária alig egv-ké! hete dolgozik az üzemben, máris 110 szá/.á'lvlov! teljesített, Kádasdi Mária •/'■•■iléko' teljesíteti. Az országszerte hatalmas jelentőségű Gazda-mozgalomhoz a Tolnai 5é- lyemgyár dolgozói nagy lelkesedéssé! ca'st'Ia.koz'ak és vállalást tettek a* anyag, á hulladék teljes felhasználására és a gépek rendszeres karbantartására. A foiinda jieilig vállalta, hogy 1 kiló selyemfonálnál 5 deka gubó val kevesebbet használnak fel, ami 1 kiló selyemhez viszodyffva értékben egy hónapban 1,212 formtet jeléül. E takarékossággal elérik azt, hogy november 7-én * megtakarított anyaggal dolgoznak a fonoda dolgozói, A Toljvai Selyemgyár dolgozói ezekkel a lelkes vállalásokkal bebizonyítják' azt, hogy nagy ItehclüTettel harcolnak a termelés vonalán áz 1951-es évi tervünk megvalósításáért és az országszerte szé'I'éseclö Gazda inüzgá-. ,1'om síkertes továJibVi teléért. ............................. ,. «* ötéves terv a béke terv«1“ A usöxsi I. #ípwsii Petőfi első lépése: a szovjet fap2is*faÍalok felhasználása sí vetésnél Mözs község dolgozó parasztjai hallgattak Pártunk szavára, mert csaknetn kivétel nélkül a nagyüzemi gazdálkodás útjára tértek. Az elmúlt hetekben több új termelőcsoport alakult és a már meglévő „Úttörő“ termelőszövetkezetbe is sokan beléptek. A község dolgozó parasztjai közül 56 „Petőfi“ néven alakított I. típusú termelőcsoportoí. A s,Petőfi“ életében ax első tépés az volt* hogy taggyűlésre jött össze a tagság, amelyen megbeszélték, hogyan is végzik ezentúl á munkájukat. Elhatározták, hogy a működésüknél ragaszkodnak az alapszabályhoz, mert csuk így tudnak jó eredményt felérni. így megbeszélték, hogy a szántás-vetési munkálatokat közösen, lehetőleg géppel végzik el. A gépállomással meg is kötötték mindjárt az őszi munkálatokra a szerződést. A tervszerűséget is döntő tényezőnek tartják a működésüknél a ,,Petőfi“ tagjai. Néni sokkal át alakulásuk után elkészítették á vetési tervet is. Alapul vették a minisztertanács idevonatkozó határozatát. összeírták, hogy melyik tag hány hold gabonát akar vetni és ennek összesítése ütáö.% készítették el a csoport tervét. A vetőmagot n tagok adják össze, aszerint, hogy hány holddal részesednek a csoport Vetéstervéből. Az összeadott vetőmagot kicserélik minőségi veto- ntagtás hogy nagyobb terméseredményeket tutijának elérni, A rntixsi Petőfi példája azt mutatja, hogy az alapszabály betartása lényeges előnyt jelent a tagoknak, az egyéni gazdálkodással szemben, annak ellenére, högv a íermdősZöVetkc/eti rtiozgnloiű legfejlettebb formájú a Hl. típusú szerinti működés. Az I. típusú ..Béke“, amelynek 55 tagja és 200 hold földje van, a következőképpen oldja meg a trágyázás kérdését: Kiírták ingónként, hogy á földterület arányában mennyi trágVát köteles az össze- iagbsított földterületre kivinni az egyes növényféleségek alá. fia a tag ezl a trágyámon:!} iséget nem felhasználják a szói Az őszi vetésű gabonafélék alá nem használnak istállótrágyát, mert a trágyázott gabona, ha tavasszal nagy meleg vám könnyen kisül, ha csapadékos tavasz van, akkor pedig buján nő és könnyen megdől. Helyette ősszel szuperfoszfá- tot, tavasszá 1 pedig pétisót használnak. IstálIótragVát a „Petőfi“ tagmegkezdtéls az őszi a vetés alá. A tagság már megkezdte az őfczíárpa vetését, amit közösen géppel végeznek. A »Petőfi“ tagjai a betakarítási munkálatoknál is segítenek egymásnak, hogy azt minél előbb el tudják végezni. Hasonlóan szervezik munkálataikat az i. típusú alapszabályál szerint a „Béke“ és a „Kossuth“ tagjai is. Az alapszabály szerinti működés lehetővé teszi az I. típusú iernaelö- csoportíagoknak a közös állattar- rást. A ..Petőfi* tagjai ezt a lehetőséget is kihasználják. Iiosrv minél eredményesebben tudjanak gazdaí- kodiú és ezzel párhuzamosan élei* s/ín vonalúk is emelkedjen A közös legelőjükön istállói építenek: hm elvben már a kö/ös erőkből vásárolt állatókat fogják nevelni. Mosi tudja a saját luí/atáján biztosítani, kötelessége azi beszerezni. A ,.Béke“ tagjai az őszi vetésű növények alá m á r így trágyáznak. A ..Petőfi“ tagjai szintén eszferinf ragaS/kodvá az alapszabályokhoz — végzik a trágyázást. A „Petőfi“ tagjai azonban már az első köz.öa vetésnél jel tapasztaltiiofcat. jai főleg a kapásnövények alá basz- nálnak és ezáltal a következő években az őszi vetésű gabonafélék előtt is megfelelő termelőereje: lesz a földnek. Ezt Bányai János, a csoport elnöke javasolta a tagságim k. A ..Petőfi“ összetagosított földjein a gépállomás traktorai már talajom »hálátokat kértek engedélyi. hogy az egyik csoporttag erdejéből kitermelhessék az építéshez szükséges faanyagot. Tervbe vették egy baromliól építését. A baromfiakat szintén kő. xösen. fogják beszerezni és ig\ •< baromfitenyésztés jövedelme is közös. A mözsi I. típusú tennelőcsopor- iok tehát nemcsak megaínkultak. hanem hozzáláttak az nlapszabálv- s/reiíiti működéshez men tudják, hogy csak ezáltal tudják kihasználni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Éppen ezért megyénk többi !. típusú tfermclőesopni-f jai kövessék a mözsick példáját és mine! előbb szervezzék meg a k ö/öS szán iá«-vetési és lehetőleg közösállatUrU-l —
