Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-09-14 / 214. szám
1951 SZEPTEMBER 14 NAPLÓ rrret-ir—msr 3 A sj&rszentltfs’Snc! dolgozó parasztok sajót szemükkel győződtek meg a nagy üzemi gazdttlk«»dais előnyeiről Dolgozó parasztjaink nem ellenségei saját maguknak. Ez bebizonyosodott számos községben, ahol a dolgozó parasztok. látva a nagyüzemi gazdálkodás eredményeit, beléptek a termelőszövetkezetbe. A bonyhádi dolgozó parasztok is azért választották a nagyüzemi gazdálkodás útját. mert látták, hogy a már működő termelőcsoportok sokkal kiifizetőbben tudnak gazdálkodni, mint ők egyénileg. A gépek használata nagy segítséget nyújtott a termelőcsoportok tagjainak, ugyanakkor gazdaságosan ki tudták használni a mezőgazdasági tudomány eredményeit, a műtrágyát, az agrotechnikai eljárásokat, a növényi kártevők elleni védekezést Mindez le. kötötte az egyéniek figyelmét és figyelték az eredményeket, f %. termelőcsoportok eredményei az- tztán végkép megdöntötték az inga- flozókat; szakítottak az elavult, a kapitalizmus visszaál l ás átt elősegítő kisüzemi gazdálkodással. Az elmúlt napokban öt termelő- csoport alakult és ezzel a község dolgozóinak mintegy 75 százaléka öt év es tervünk hatalmas építkezései, iparunk hatalmas mérvű fejlődése jegyre több szakmunkást igényel. Fiataljaink közül egyre többen jelentkeznek az építő és vasiparba tanulónak, hogy a szakma tökéletes elsajátításával segítsék a szakmunkás szükséglet megoldását, hogy elősegítsék prszágépítő munkánk ütemének meggyorsítását. Megyénkből is számos fiatal, köztük több lány választott ipari pályát. Számos közülük Budapesten tanul, élvezi a. nép államának alkotásában, e tanulóottkonokban a tanulás, a tudás nagyszerűségét. A legutóbb el- ntazott ipari tanulólányok közül, nem egy számol be arról, hogy milyen élete van ma az „inasnak“, Milyen megbecsülés és lehetőség áll előtte. A jó élet fényes bizonyítéka az alábbi levél is, amely számos dolgozóban tesz összehasonlítást a „régi" és a mai tanuló fiatalok között. Päris (MTF) Franciaországban hatalmas tiltakozó mozgalmat váltott ki a ’kormánynak a bérminimumra vonatkozó határozata. Hétfőn az üzemek dolgozói teljes szakszervezeti egységtermelőcsoporttag lett. Az egyéniek főleg a csoportra gok jövedelmét kísérték figyelemmel amellett, hogy szemeiéit tartották a csoport gazdasági erősödését is. Ha a fcagpk jövedelmét összehasonlítják az ő jövedelmükkel, világosan kitűnik a nagyüzemi gazdálkodás előnye. Hauner József, a ko csókái Vörös Csillag bermelőcsoport tagja, harmadmagával dolgozott és előlegként 42 mázsa búzát, valamint 15 mázsa, árpát kaptak. A hasonló eredményeik azonban nem egyedülállók. Az ilyen jó eredmények láttán határozta el magát Bölcskén is mintegy 10 család arra, hogy új csoportot alakítson. Ez a 10 család az elmúlt napokban nyújtotta be kérelmét a működési engedélyre. Az új csoport a II. típusú alapszabályai szerint fog működni és az Uj Barázda nevet vette fék Nagy jelentősége van termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésénél a csoportlátogatásnak is. A dolgozó parasztoknak nem minden esetben van lehetőségük, hogy saját községükben tanulmányozzák a nagyüzemi gazdálkodás lényegét és azután a helyszínen győződhessenek meg a csoporttagok életéről. Éppen ezért mind újabb és újabb egyéni gazdák kérik a járási tanáKEDVES ELVTÁRSAK! Nem is tudom, hogyan köszönjem meg azt, hogy ilyen gyönyörű helyre küldtete'k. Nagyon jó helyem van. Jó az ellátásunk és bőséges. Már járunk dolgozni és ismerkedünk a szakmával. Három napig az iskolában elméleti, három napig pedig a munkahelyen gyakorlati oktatást kapunk. Már többször megdicsértek oktatóim. Azt mondták, ha így haladok és nem veszítem el a kedven, jó szakmunkás leszek. Hát én nem fogom elveszteni a kedvem. Szorgalmasan tanulok, hogy meghálálhassam Pártunknak, kormányzatunknak, dolgozó népünknek e gondoskodását. Igyekszem minél előbb önállóan dolgozni, hogy én is hozzájárulhassak a szocializmus építésének meggyorsításához. Mutassátok meg a levelet a volt barátaimnak is. Mondjátok meg nekik, hogy nincs szebb élet, mint ipari tanulónak lenni. Jöjjenek utánam, válasszák az ipari pályát. Elvtársi üdvözlettel: Hársefaler Mária, ben nagygyűléseken küldöttségekkel és munkabeszüntetésekkel követelték a CGT javasolta 23.600 frank bérminimumot. csőt, hogy tegye lehetővé számukra egy jól működő termelőcsoport megtekintését. A sárszentlőrinci dolgozó parasztok is így látogatták meg a gerjeni Vörös Nap terme lőcs oporto t. A látogatás alkalmával megnézték a fejlett állattenyésztésüket, megnézték, milyen fejlődésen mentek keresztül és az egyes tagoknak mennyi a jövedelme. A látogatás megdöntötte a sárszentlőrinci dolgozó parasztok egy részében az ingadozást és miután hazamentek, 10 család Béke név alatt mintegy 80 hold földdel I. típusú termelőcsoportot alakított. Hová tűnt a cipő.., — csendélet a szekszárdi cipészszövetkezetben A Szekszárdi Cipészszövetkezet az elmúlt napokban kapott bírálatot, a határidők benemtartása, a tervszerűtlen munka miatt. Változás azonban nem tapasztalható, sőt sokkal rosz- szabb kép fogad bennünket. Ha a cipő után érdeklődnek a dolgozók, — amelyet már hetekkel ezelőtt hoztak javítás végett — a válasz gramofon. lemezszerűén egyformán hangzik, ..nincs kész.“ Az egyik dolgozó meg- únta a sok ígérgetést és erélyesen követelte, adják vissza a cipőt, majd mással meg javíttatja. Steinbach József volt tolnai kisiparos ,,kispolgári gőggel“ végignézi az erélyesen be- szél őt, s válaszra sem méltatva, hátat fordít neki. Végre az erélyes hangnak meglesz az eredménye az egyik szövetkezeti dolgozó utána néz a cipőnek. Eltelik egy negyedóra, egy félóra a cipő még mindig nincs^ meg. Végre jön a szövetkezeti dolgozó és zavartan bejelenti, hogy a cipőt nem találja. ..Lehet, hogy ott.van a többszáz rossz között, amely javításra vár“, de ha én azt elő akarom keresni, eltelik az egész napom. — Jogosan íelháborodik az a dolgozó, akit ilyen szavakkal vigasztalnak. Ilyen a csendélet a szövetkezetben. A sokszáz cipő lyukas talpa, mint tátott száj, mered a cipészek felé, s ha beszélni tudnának, azt mondanák: ,,vájjon mikor kerülünk sorra.“ Ez a hangulat, ez a nemtörődömség jogosan lcétségbeejtheti azt a dolgozót, aki cipőjét, vagy egyéb lábbelijét a cipészszövetkezetbe viszi javítás végett. A szomorú még az, hogy ennek megváltoztatása érdekében a pártbizalmi, de maguk az ott dolgozó kommunisták sem tesznek semmit. Nem küzdenek az ellen, hogy egyes nem odavaló ,,úriemberek“ a szövetkezet lejáratását tervszerűen, szervezetten végzik. Hol üt az éberség, a szövetkezeti mozgalom megbecsülése. Nincs szebb élet, mint az ipari tanulóé! Hatalmas tíííakozómozgalom Franciaországban NEMZETKŐ Zl KÉRDÉSEK A Szovjetunió testvéri segítsége A népi demokráciák gazdasági fejlődését jelentékenyen megkönnyíti, hogy széleskörű gazdasági kapcsolatok ffizik őket a Szovjetunióhoz. Ezek a kapcsolatok gyökeresen különböznek a tőkés országok egymásközti viszonyától. A kapitalizmus a kapcsolatok inak csak egy formáját ismeri: az erősek leigázzák és maguk alá rendelik la gyengébbeket. Ennek újabb bizonyítéka a kizsákmányoló , Marsliaíl-torv“, jnelynek révén az USA gazdaságilag és politikailag - függő viszonyba bozta Európa tőkés országait. A szocialista tábor országai között erősiti a testvéri gazdaság: együttműködést a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, melynek a résztvevő országok egyenjogú képviselete az alapelve. A népi demokratikus országok és ® Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatok «z egyenjogúság,, kölcsönös segítség és barátság alapjára épülnek olyan icmzeiek között, amelyek lerázták az Imperialista igát és új életet építenek. A szovjet segítség legfőbb sajátossága az. hogy erősíti népi demotera- Hkus országok nemzeti államiságát és Biztosítja a tőkés országoktól való gazdasági és technikai fiiggetlenségü- iet. V Szovjetunió fontos gépeket és ipari nyersanyagokat ad a népi demokráciának. Különösen értékesek azok U évróI évre növekvő szállítmányok, amelyekben a Szovjetunió vaskohászat, kombinátok, vegyészeti gyárak, vlito- moserőművek, bányák és más ipari egységek számára teljes, hiánytalan berendezéseket szállít. A Sztálinról elnevezett bulgáriai erőmű felszerelése kizárólag szovjet gépekből áll. Szovjet gépekkel szerelnek fel teás híressé vált, építés alatt álló üzemeket is: Lengyelországban a „Nova Huta 4 vaskombinátot. Magyarországon a Dunai Vasművel1, Romániában nagy viziorő- műveket és a Duna-Fekete-tengeri csatornát, Albániában a szelilai vizi- crőműveket és a textil kombinátot. A népi demokráciákban a szocializmus alapjainak lerakása szempontjából óriási jelentőségű a. szovjet tudományos és technikai tapasztalatok felhasználása. „Nincs olyan területe népgazdaságunknak. amely ne kapott volna és ne kapna szakadatlanul és Folyamain san felbecsülhetetlen támogatást a Szovjetuniótól — mondotta Rákosi elvíáes, - ... a magyar népi demokrácia sikereinek egyik döntő összetevője mindaz a baráti segítség, amelyért nem lehetünk (Jéggé hálásak a Szovjetuniónak és akitől ez a segítség nem egyszer kiindult, magának Sztálin elvtársnak.“ A Szovjetunióval való lestvéri. gazdasági és kulturális együttműködés különféle formái lehetővé teszik a népi demokratikus országok számúra, hogy szilárdan haladjanak előre a szocializmus építésének útján. • * A népi demokratikus országok dolgozói még sok nehézséggel találkoznak a szocialista cpítőmunka során. A népi demokráciákban az iparosítás elkeseredett o.sztályharc körülményei közölt megy végbe. Az imperialisták és a fasiszta Tito-klikk ügynökei, a kuiá- kok és a népi hatalom egyéb ellenségei összeesküvéseket, szabotázst és kártevő cselekményeket szerveznek, terrorcselekményeket hajtanak végre az új rendszer aktív építői ellen. Azonban az ellenséges próbálkozások szemben találják magúkat a népi demokráciák munkásosztályának fokozódó éberségével, akiket a kommunista és munkáspártok a szocializmus ügye iránti odaadás és a Szovjetunióval való törhetetlen barátság szellemében nevelnek. A népi demokratikus országok dolgozói éberen őrzik hatalmas vívmányaikat, leleplezik és megsemmisítik az ellenséges, népcllenes ármánykodásokat. A népi demokratikus országok szocialista iparosítása, amely fokozza a béke. szocializmus és demokrácia táborának gazdasági erőjét, jelentős mértékben segíti az egész haladó emberiség közös harcát a béke megszilárdításáért és a háború uiegakadáiyo zásáért. A Gazda-mozga lom fejlődése a Simonlornyai Bőrgyárban Néhány hete indult cl útjára ez a mozgalom, s máris forradalmasította üzemeinkben a hulladék-anyag fel- használását. Uj, hatalmas tartalékok kerültek máris felszínre üzemeinkben. Minden üzem, minden gyár, s most már egyre inkább a mezőgazdasági üzemek is rátérnek az eddig kihasználatlan anyagok felhasználására. Üzemeink dolgozói a pártszervezetek felvilágosító munkája nyomán felismerték a mozgalom jelentőségét és egyre jelentősebb javaslatokkal segítik népgazdaságunk fejlődését ezen a téren is. A Simontornyai Bőrgyár dolgozói is csatlakoztak a mozgalomhoz, erről tanúskodnak azok a javaslatok, amelyeket tettek a hulladék-anyag fel- használására vonatkozóan. VILLÁNYI JÁNOS javaslata alapján az elhasznált szege- íörámák felhasználása vált lehetővé. Eddig ezeket a rámákat gyűjtötték, de nem tudták semmire sem felhasználni. Most ezeket a rámákat kiválogatták, kellő enyvezés segítségvei kijavították a kisebb hibákat és eddig 25 darab öltöző szekrényt készítettek belőle a meszes műhely öltözőjébe. A megtakarítás csupán ennél a 25 darabnál 9,018 forint. Ugyancsak Villányi János javaslata a cserkéreg hulladék felhasználása. Ez a cserkéreg hulladék az üzem területén nagymemnyiségben van tárolva, és eddig semmire sem használták fel. Ugyanakkor nagyszerű hő- és hang- szigetelő téglákat, vagy szigetelő lapokat lehet belőle készíteni. Ezt a javaslatot már el is juttatták az ille- tokes minisztériumba. DUDÁS ISTVÁN javaslata is nagy jelentőségű a hűl- ladékbőrök félhasználása szempontjából. Eddig a boxbörökncl és a cseres- bőröknél lehulló kisebb bőrdarabokat együtt dobták ki a hulladékba. Most 'Dudás István javaslata alapján különválogatják a nagyobb darabokat és azt eljuttatják a cipőgyárba, ahol kitűnően felhasználhatják gyermekcipők gyártásához. BAKI ISTVÁN * azt javasolta az üzemvezetőségnek, hogy a széntüzelésű kályhákat szereljék át úgynevezett pozdorja tüzelésűre, mert ebben a különböző, semmire fel nem használható és az üzem területén nagyobb mennyiségben heverő hulladékokat fel tudják használni, amiált al nagymennyiségű szenet tudnak megtakarítani. Ezek a javaslatok és az ezt kövei ö- ek nagyjelentöségüek nemzetgazdasági szempontból is és a dolgozók élet- színvonalának emelése szempontjából is. Minden szem megtakarított nyersanyag, újra felhasznált hulladékanyag jelentős összegű megtakarítást jelent népgazdaságunk számára és azt jelenti, hogy még hamarább tudjuk megvalósítani ötéves tervünk hatalmas célkitűzéseit, újabb nagyösszegá beruházásokat tudunk eszközölni a mezőgazdaság fejlődésének meggyorsítására, Könyvnap egykor és ma . . . Régen is voltak könyvnapok, régen is álltak sátrak az utcákon, tereken. A múlt rendszerben is áll. tak vevők a sátrak előtt. De ha megnézzük, hogy kik rendezték a könyvnapokait és kik álltak a sátraknál, kik voltak a vevők és mit vettek, ha párhuzamot vonunk a régi és a mai könyvnapok könyvei, írói és vásárlói között, akkor világosan áll előttünk a letűnt korhadt, rothadt világ és a mai dicsőségesen e.őrelöra szocializmust építő világ közötti nagy különbség. Mig a régi rendszerben a polgári írók bizonyos „felsőbb“ köröknek írt könyvei hevertek a polco.- kon,, míg a régi rendszerben tudálékos kuk'úrszmobok állták körül a sátrakat, melyekben kikent, kifent úridámák voltak árusítók, addig ma a szocialista realizmus legjobb íróinak, a kritikai realizmus haladó szellemű képviselőinek művei tárulnak a mun. kasok, dolgozó parasztok és haladó értelmiségiek elé, akik ma a könyv- sátrak látogatói. Gyárak felszabadult munkásai, öntudatra ébredt dolgozó parasztok, szocializmust építő államunkhoz hű értelmiségiek tömegesen látogatják a könyvnap szépen dekorált sátrait Bonvhádon is, amelyekben ma már nem piperkőcök, hanem a dolgozó nép gyermekei az eladók, akik türeiem- me\ szakértelemmel foglalkoznak a kütúrmonopólium igájától megszabadult vevőkkel. Különös jelentőségűek a vidéki könyvnapok, mert itt olyan rétegek jutnak könyvhöz, a tudás for. rásához, akik azelőtt még álmodni sem mertek volna arról, hogy nemcsak az urak igája, hanem a művelődés is lehet osztályrészük. » Bonyhádon a könyvnapok megnyitásának első óráiban már nagy tömé. gek veszik körül a bonyhádi ÁMami Könyvterjesztő Vállalat könyvnapi sátrát, melynek polcain ott látjuk népünk, Pártunk nagy vezetőinek könyveit. Elsőnek a járási pártiskola hallgatói jöttek könyvet venni; egyszerű munkások és dolgozó parasztok, és pillanatok alatt boldog tulajdonosai lettek Lenin, Sztálin, E’enburg, So. lohov, Sándor, Kálmán, Asztalos remekbekötött műveinek. Notheisz Nándor elvtárs, a kihúzott tervkölcsönnyereményének 200 forintján szépirodalmi és ideológiai könyveket vásárolt Az Állami Henger, malom dolgozói könyvtáruk részére 500 forint értékű könyvet vásároltak. Zsiga Pál, a malom kultúrfelelőse megelégedetten mondta: — Most már nagy. a választék a malom dolgozóinak, akik „könyvolvasással is elősegítik népi demokráciánk fejlődését és harcolnak a kultúrfon adatom kiterjedéséért.“ — A Melléktermék és Hűl. tadékgyüjtő Vállalat dolgozói is csoportosan jöttek könyvet vásárolni. —• Tudjuk, — mondták —a könyveik oN vasás^ közelebb hoz bennünket a művelődéshez, a tudományhoz és a szó. cializmus építéséhez.“ Az .érdeklődők száma egyre nő. A magyar dolgozók ma már átérzik és tudják, hogy a tudás hatalom és megszívlelik Gorkij mondását:- „szeressétek a könyvet, a tudás forrását." Ábrahámson Frigyes Bonyhád Tizenöt százalékkal cmalték fe^ a gabonabeszolgálfatést szabotá'ó decsi kulák kötelezettségét Decs községben a begyűjtés sikerét nagyban hátráltatja a kulákok szabotálása is. Szűcs Mihály decsi kulák, — aki kocsmával is rendelkezik — a beszolgáltatási kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget. Szűcs Mihály kulák útra hivatkozik, hogy nincs zsákja, meg nem rendelkezik kellő fogattal, hogy beszállítsa gabonáját a begyüjtőhelyre. Gabona-* ját már több mint egy hónapja elcsépelte és mázsánként is be tudta volna szállítani azzal a fogattal is, ami a tulajdonában van. így akarta szabotálni a beszolgáltatási kötelezettségét. Az elszámoltató bizottság nagy- mennyiségű gabonát talált a lakásán a fejadagon és a vetőmagján felül, A szükségletén felül 569 kiló búza, 664 kiló árpa és 289 kiló zab volt magtárában, amivel a beszolgáltatási kötelezettségét 100 százalékig tudta volna teljesíteni. A községi tanács a minisztertanács határozata szerint járt el és 15 százalékkal felemelte a beszolgáltatási kötelezettségét és a talált készletet a földmű vesszövetke- zetbe szállították be. Olvasd a ***« •VT«*»H*>l Térsodalmi Szemle ti úf>r,t3rarET'janrTTRTi .mn.ni1. immn m« minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől «
