Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-26 / 198. szám

1051 AUGUSZTUS 2G 7 NAPLÓ Új lendülettel viszik tovább a versenyt az Árvízvédelmi Hivatal dolgozói BS újítást nyújtottak be augusztus 20*i|f, aminek évi megtakarítási értéke 326 ezer forint A GYÖNKI VÖRÖS CSILLAG A FEJLŐDÉS ÚTJÁN Pártunk segítségével és jó népne- ve ómunkával már 1950-ben a létszá­munk 10 Icis- ée közép paraszttal nö. vékedett. Ugyanebben az évben nem közénk való elemeket a csoportunkból kizártunk, amivel csoportunk. nem hogy visszaesett volna, hanem fejlő­dött. At lat állományunk ig>en kevés volt, sertésállományunk sem volt, szarvasmarha állományunk alig egy pár sie ejtböl állott. Istálló és sertésólaink sem voltak. Volt egy pár rossz haszná!hatatlan épület, amit a tagság rohammunkával helyreállított. Vetőmaggal egyáltalán nem rendel­keztünk. Ma már sertésólaink vannak olyanok, hogy 300 darab sertés be­fogadására képesek, azonkívül 30 darab befogadóképességű fiaztatónk van. 1951. évben már sertésállomá­nyunk annyira szaporodott, hogy 100 darab hízott sertést adtunk át az áL latlelvásárló vállaltnak. Most van 25 darab anyakocánk, 3 darab príma Egyéni verseny is van a legtöbb taff között. Az élenjáró csapatokat juta­lomban részesítjük. Saját bognár-, ko­vács-, szíjjártó., cipészműhelyünk vafi. amelyekben mind szakemberek dol­goznak. Ezenkívül 40 kalapácsos é-V két kisebb horderejű darálónk híd­mérlegünk, 12 lóerős benzinmotor, hajtó szecskavágó, kultivátor, kom­binált vetőgép, ami egyben kapáló­gép is, van. Három szobából álló kor. szerűen berendezett irodai helyisé­günk. kultúrtermünk öltözővel ellát­va és beépített színpaddal. 20 vagon gabonát befogadó képességű raktá­runk van. _ . ,. Idén májusban csoportunk önáluó termelőszövetkezetté alakult át, ami még nagyobb lendü ptet adott a tag­ság és a kívülállók életében, önállósí­tásunkon többszáz helybeli és vidéki egyéni gazdálkodó, valamint 12 köz. seg term elő cső portja, illetve szövet­kezete vett részt. Az idei aratást és csépést a-kő­vetkezőképpen végeztük el: Volt 2 A gyönki „Vörös Szikra“ tagjainak fejlett tehenészete van. Néhány éve ismerőiden volt mindaz, ami alkotmánnyal biztosított vasi ör­vény ma hazánkban. A munkához, a pihenéshez a művelődéshez valló jog, a nők egyenjogúsága, a fialtatok védel­me, a nép szabadsága. Az úri önkény mindannak ellenkezőjét biztosítót*ta, tör­vény voíti a ttom ege s munkanélküliség, a dolgozók nyomora és tudatlansága felett is törvény őrködött. Ennek is vége szakadt, a dolgozóknak igazi al­kotmánya lett, amely az ő érdekeit képviseli. Erre az ünnepségre készült az ország minden becsüle'es dolgozója. Lelkes munkával kiváló eredménye­ket értek el- az Árvízvédelmi Hivatal dolgozói az augusztus 20-i versenyben. A költségvetési munkánál az augusztus 10-tői 20-ig tartó időszakra a költség 3649 forint,, a végzett munka értéke 5181 fo­rint, vagyis a teljesítés 195 szá­zaléka. De a jó eredmények nemcsak a költ­ségvetési munkáknál mutatkozik meg, hanem az egyéni és páros verseny­zőknél is. Az első Reiter János sztahanovista gátőr, aki 138 százalékos teljesít­ménnyel halad az élen. Párosversenyben van K lemaiit Litván­ná 1, akinek teljesítménye 118 százalék, Schmidt Anitái, aki már régen tartja a 138 »zúzalékos teljesítményét, fel van terjesztve szitahánovisitának. Az ered­mények rohamosan növekednek. Kei­ner József 130, Kirharnl János 129, Huszárik János 124, Duborics János 113 százalékot teljesítettek alkotmá­nyunk ünnepére. A leg jobb kubikos brigád »túlszárnyalja az egyéni versenyzőket. Férgeit János kubikos brigád vezető a brigádjával feli1 van terjesztve sztahá- novist'a címre és oklevélre. Ezt a meg- tisztelést úgy érték el, hogy 3 hónapon keresztül a hantagú brigáddal 185 szá­zalékos átlagteljesítményt érlek el. Az eredményeiket állandóan fokozva dol­goznak a brigádon belül, hogy méltók legyenek a sz'aháuovista névre. De ha megnézzük a bajai árvizvé- ide’Jmi hivatal dolgozóival a párosver­seny eredményeit, azt tapasztalhatjuk, hogy lemaradtak a szekszárdi árvíz­védelmi hivatal1 dolgozói, mert a ba- jaiak 120, mig a szekszárdiak csak 117 százalékos teljesítményt érték el. A szekszárdi árvízvédelmi hivatal dolgo­zói még nagyobb lendülettel végzik munkájukat,' hogy a legközelebbi ki­értékelésnél győztesen kerüljenek ki a versenyből!. Ha az újításokat megnézzük, itt bi­zony azt állapítjuk meg, hogy a szek­szárdi árvívédettoi hivatal dolgozói országos viszonylatban az újításokban az elsők. Az újítások hatalmas összeget jelente­nek. Kishonéi János gátőr újítása: ed­dig po reell á ns z i gete lök rögzítésénél csavarokat alkalmaztak, Az újítás lé­nyegé a csavarok helyett heggesz'ést alkalmaznak. Az újítás megtakarítás összege megyei viszonylatban évi 10 ezer forint. Barcs Lajos újítása is igen jelentős, a zsákok megvédés« egérkárok ellen. Ennek jej&nilösóge, a levegőben függő. zsáktároHú polcok fölé üvegtetőt tet­teik és így aiz egér felüliről sem tud a zsákokba behatolni. Ennek megtakari- tása 2000 forint, de ha országos vi­szonylatban be lesz vezetve, hatalmas meglak arí'ásít jelent népgazdaságunk­nak. Kajári Sándor mérnök újításának lényege az ürgelyuk beprésellő gép. Eddig az ürgelyuk megszüntetését két* három köbméter földnek a kiszedé­sével és annak a visszaxa kásával! tud­ták mego-l'dani. Most pedig a gép segit­Pincehely** község a begyűjtés elején az elsők között volt a járásban. Most azon­ban már nem az első helyen áll, ha­nem minidig hátrább kerül a verseny­ben. Ha megnézzük, hogy miért van ez a visszaesés, miért nem ér el a község még nagyobb eredményeket, a begyűjtés terén, azt kell megállapí­tani. hogy a helyi tanács nem követi Pártunk útmutatását. De a helyi párt- sízervezisit sem tesz meg mindent a be­gyűjtés sikere érdekében, mert nem mozgósítja megfelelően a népnevelő­ket. Hogy a községben eredményesen tudnánk vinni a begyűjtési harcot a tanácsnak naponként meg kellene ad. ni a pártszervezetnek azoknak a dol­gozó parasztoknak a neveit, akik már elcsépeltek és nem teljesítették beadá­si kötelezettségüket. A tanács a?-on- ban ezen a téren nem végezte el a feladatát. Az adminisztrációjukat nem végzik pontosan és így nem tudják kimutatni azoknak a gazdáknak a ne­veit sem, akik elcsépeltek és nem teljesítették beadási kötelezettségü­ket. Ide vezethető vissza, hogy a községben alszik a népnevelő mun­ka. Elsősorban a pártiszerv-ezet fele­lős a népnevelők munkájáért, neki •kel! konkrét szempontokat adni a népnevelőiknek, hogy megfelelően tudjanak agitálni a begyűjtés sike­réért. De vájjon, hogyan tudja a párt­szervezet titkára a népnevelőket harc­ba indítani, amikor saját maga sem tudjam hogy hova keli menni a nép­nevelőknek, kik azok a gazdák, akik nem tettek eleget beadási kötelezett, ségüknek? A párttitkár a népneveiőéríekezleten csak általá­nos szempontokat tud adni, mert a helyi tanács nem tekinti kellően szív­ügyének a begyűjtés kérdését és amj a legcsekélyebb lenne, a nem telje­sítő gazdákról a kimutatást sem adta meg. Ezért a mulasztásért igen súlyos »égével kevés idő alatt megszüntetik az ürgelyukat. Ennek az újításnak a megtakarí­tása évi 120 ezer forint. De az újításokat teilen« sorolni. Az ezév augusztus 20ig az árvízvédelmi hivatal dolgozóinak 83 újítása volt, aminek értéke 326.600 forint Ezeket az eredményeket az árvízvé­delmi hivatali dolgozói újabb eredmé- nvek elérésével és még nagyobb len­dülettel fokozzák, hogy az 195Les évi tervüket nemcsak teljesítik, hanem azl jóval túl is szárnyalják. íelélősség terheli a helyi tanácsot, mert nem kevesebbről, mint a begyűj­tés harci feladatának megvalósításá­ról van szó. A belryi tanács mulasz­tása az is, hogv eddig még egy gaz­dának sem emelték fel a törvény ér- belmében a hátralékát. Alszik a versenymozgalom. Ez is nagyban hozzájárul ahhoz hogy Pincehelyen nem a megkívánt ütem­ben halad a begyűjtés. A község ver­senyben áli Odorával, de a kiértéke­lés még egyszer sem történt meg. Sem a pincehelyi, sem az ozorai tanács még egyszer Sem küldött bizottságot versenytársához, hogy a verseny ál­lását kiértékeljék. Nem fordítanak kellő gondot Pincehelyen a párosver­senyekre sem. A községben mind- ös'Sze 6 gazda áll egymással páros ver­senyben. A kiértékelésről azonban még egyetlen egy alkalommal sem gondoskodott a helyi tanács. A ta­nácselnök szavat szerint ,,nem érnek rá, mert nagyon sok a munkájuk.“ Ha ezeket a hibákat nem küszöbö­lik ki sürgősen Pincehelyen, a köz­ség továbbra is Lefelé fog csúszni a járási versenylistán. Ugyanakkor aka­dályozzák országunk további, még nagyobb ütemben való épülését, mert nemi viszik sikerre kellő időben a begyűjtés nagy feladatát. Példamutatóan teljesítene kötelezett­ségét az értényi toldmuvesszövetkezei vezetősége Az értényi földművesszövetkpzel ve­zetősége is példamutatóan teljesítette beadási kötelezettségét. A szövetkezel vezetősége közül B. Horvát József ter­melőszövetkezeti csoport íag 789 szá­zalékban tett elvegei terménybeadá sá­li a k. Simon Ferenc 2400 százalékra, Takács István 125 százalékra, Béri Já­nos 120, Béri Gyula 123 százalékra tel­jesítenék terménybeadási köielezeti- ségükef, hogy ezzel is elősegítsék nép­gazdaságunk ötéves tervének határidő előtti befejezését és hozzájáruljanak az ipari munkásság kenyérellátásának biztosításához. sertéskanunk, 20 darab 6 hónapos sül­dőnk. Az anyasertéseink eddig há­romszor fiaztak, átlag 9 malac sza­porulattal. összes sertésáilornányun k malaccal együtt 148 darab. Van 25 darab törzskönyvezett tehe­nünk, 20 darab üszőnk, 8 darab ti­nónk, a teheneknek 9 darab a szapo­rulata és 2 héten belül még 5 darabot várunk. A többi szaporulat később esedékes. Lóállományunk is 20 da­rab, ebből 18 darab törzskönyvezett anyakoca, szaporulata ezévben 5 da­rab. Baromfiállományunk 1550 darab. Fejősteheneink közül 3 darab 25 30 liter tejig -ad és a többi is 15 20 Literig ad naponta. Az elért eredményekre a község dolgozó parasztsága felfigyel. Több­ször bejártak szövetkezetünkbe láto­gatást tenni és meggyőződtek a nagy­üzemi gazdálkodás helyességéről. An. nál is inkább meggyőződtek, mert ez év tavaszán egyszerre 40 csatád lépett be ssövetkesctiinkbe. Miután taglétszámunk felemelkedett, a brigádon belül több munkacsapatot szerveztünk. A munkacsapatok egy­mással mindig versenyben vannak. kaszáé csapatunk, ami 16 kaszásból állott. A benti é« a kinti csapatok, a kodsls csapat, valamint a vezetőség­ből álló csapat is kivette az aratás­ból a résziét. Az ősziárpa cséplését, a búza és a rozs aratással egyszerre vit­tük, valamint a 30 hold gya-pevt ápo­lását is. 90 höld búza aratása 3 nap alatt ért véget qratógép nélkül. Őszi- árpa termésünk holdanként meghalad­ta a 21 mázsás termést, rozsból hol­danként 12 mázsa termett. A búza csiépjjósé't befejeztük s eredményünk 12 és fél mázsa holdanként. 2i hold borsónkat elcsépeltük, ami holdan­ként 10 mázsát adott. A 30 hold gya­potunk ötödik kapálását, a kacsozást és a tetejezést is befejeztük, a 2000 mázsa takarmány be van takarítva at esős idők beállta előtt. Miután - terméseredményeinkről a község dolgozó parasztsága meggyő­ződött, így jelenleg újabb 25 család kérte szövetkezetünkbe való felvéte­lét, akik nagyobb részben kis- és kö­zépparasztok. A gyönki Vörös Csillag ter­melőszövetkezet tagsága és vezetőségének nevében: Kocsis József elnök. Pincehelyen is meg kell javítani a begyűjtési munkát NEMZETKÖZE KÉRDÉSEK A jugoszláv munkásosztály harca a háború ellen 12 malacot nevel a gyönki ..Vörös Szikra“ termelőszövetkezet egyik »«- <- disznója. Valamennyi kismalac makkegészséges. Tanácselnököt akar! gyilkolni — letartóztatták Farkas István sárszentlörinci kulákot Jugoszlávia dolgozói, élén a mun j k ás osztállyal a legnagyobb terror kö­zepette immár három éve vívják fel­szabadító harcukat. Ez a harc min­den nappal szervezettebbé, tömegmé- retűbbé és élesebbé válik. Mindjobban megmutatkozik az új, alakulóban levő marxista-leninista Jugoszláv Kommu­nista Párt illegális szervezeteinek szervező és vezető szerepe. Az új Jugoszláv Kommunista Párt illegális szervezetei összekapcsolják a dolgozók mindennapi megélhetésért vívott harcát a felszabadulásért és a békéért vívott harccal. Ma már a sztrájkokban nemcsak egyes műhelyek vagy osztályok dolgozói vesznek részt, hanem nagyüzemek egész kollektívái. Röviddel ezelőtt azok a munkások, akik a zcoicai hadiüzem építkezésén dolgoztak, kollektiven abbahagyták a munkát és tiltakozó tüntetést szervez­tek. Nemrégiben az iszfriai halászok mondták ki a sztrájkot és a titoisták kénytelenek voltak elfogadni a sztrájkoló halászok jogos követeléseit. Ez év elsq öt hónapjában 20 ezer ki­kötőm unkás veti részt a sztrájkokban. Különösen nagyarányűak azok a sztrájkok, amelyeket a hadiiparban dolgozók rendeznek, hogy ezzel is gá­tolják a titoisták haditermelését és harcoljanak ilymódon a békéért. A harc csapásai alatt Jugoszlávia tavaly még 70 százalékra sem teljesítette ha- ditermclési tervét. A bányászok el­szánt harca következtében Trepcsán az ólomtermelést még 20 százalékra, Borban a réztermelést még 45 száza­lékra sem teljesítették, ami világosan mulatja, hogy a titoisták haditerme­lése minden terröriszükus intézkedés ellenére ebben az évben még nagyobb vereséggel fog zárulni. A jugoszláv dolgozók harca a tito­isták hadikészülődései ellen mind sok­oldalúbb lesz. Míg tavaly Szerbiában 2350 különféle háborús objektumot gyújtottak, illetve robbantottak fel, addig már 1951 első öl hónapjában Szlovéniában 800 objektumot, Szer­biában pedig 1300 objektumot semmi­sítettek meg. Maguknak a titoisIáknak a beismerése szerint Is a dolgozók Horvátországban idén a hadiépítkezé- sek egész gépberendezésének 48 szá­zalékát megsemmisítették. A munkások nemrég felgyújtották Szremszka Mit- rovlcán azt a villanytelepet, amely az angol „Vickers“ és „Bristol-4 repülő- gyáraknak szállító fakitermelő üzem­nek szolgáltatja az áramot. A ljublja­nai vasútállomás alkalmazottai fel­gyújtották azt a raktárt, ahol a tito­isták a hadianyagot tartották. Köztudomású, hogy a vasúti szállí tásnak milyen rendkívüli nagy fontos­sága van a háborús előkészületekben. Éppen ezért a vasúti dolgozók a vas­út? szállítást a titoisták szempontjá- ból katasztrofális helyzetbe hozlak. A fűtőházi munkások nemcsak, hogy nem javítják ki a mozdonyokat, hanem szándékosan üzemképtelenné teszik azokat, úgy, hogy a mozdonyok 40 százaléka állandóan rossz állapotban, használaton kívül. van. A vasutasok idén csak Dalmáciában a mozdonyok és kocsik 55 * százalékát, Boszniában és Hercegovinában pedig 60 százalé­kát tették használhatatlanná. Észre­vehetően szaporodtak a vonatíelgynj- tások, a hidak, alagutak és katonai célra használt vasúti raktárak frlgyuj- tásának, illetve megsemmisítésének esetei is. így például megsemmisítették Tniinné! a Krka hídját és felgyújtot­tak egy vonatot a Nls-Szkoplje vona­lon. Hatalmas arányban bontakozik ki a rakodómunkások harca. Míg tavaly a rakodómunkások szabotázsa következ­tében naponta mintegy 1000 vágón ha­dianyag maradi ki- és berakallan. Idén nanonla 3C00 vágón marad ki a szál­lításból. Ez mutatja, hogy Jugoszlávia szállítómunkásai tisztában vannak az­zal, hogy megtisztelő feladatuk az imperialista fegyverek szállításának megakadályozása, mert ezzel hozzájá­rulnak a vllágbéke megőrzéséért vívott harchoz. A jugoszláv népet hősi harcára lel­kesíti az a tudat, hogy oldalukon van az egész békelúbor, élén a hatalmas Szovjetunióval és ez egyben biztosíté­ka végső győzelmüknek. Farkas István sárszentlörinci kulák elment a községi tanács elnökéhez, bogy állíLsan ki részére őrlési enge­délyt. A tanácselnök azonban csak ab­ban az cselben volt hajlandó őrlési en­gedélyt kiadni, ha a beadási kötele­zettségének eleget tesz. A közel 80 éves kitták erre a tanácselnökre fogta csőre- íöil'ötl pisztolyát és így akarta kicsi­karni az őrlési engedélyi. A tanácsel­nök leütötte a kulák kezét és a golyó a padlóba fúródott. A nyomozás megállapította, hogy Farkas István báborúbanszerzetl pisz­tolyt rejtegetett présháza padlásán, « hozzá szükséges töltényekkel együtt. A rejtett fegyverrel akarla a község ve­zetőit meggyilkolni. A kulákol a helyszínen elfoglak é» a zsebében borotvát laláttak. Farkas István bevallotta, hogy a borotvával a merénylet után öngyilkosságot követett volna el az eselben, ha a lőszereiét már elhasználta. Az államügyészség előzetes letartóztatásba helyezte. A tár. gyalást szeptember hó első napjaiban nyilvánosan tartják meg /

Next

/
Oldalképek
Tartalom