Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-26 / 198. szám

NAPI.6 ■mi augusztus as KAZAHSZTÁN KOLHOZAIBAN Részletek Tftss JKzsefné kémest parasztküldótt naplójából Amerre küldöttségünk Kazahsztánban járt, mindenütt sóval és kenyérrel, barátság és szarétet e két ősi jel vényével fogadták, Persze ezen kívül kínálták még narasz tküldöttcinket mással iss minden jóval, amit csak a öld megtermett. A Politotnyelic-kol hozban különösen ízlett a hatalmas* szemű, zamatos málna. Kazahsztán fővárosában, Alma-Aláb an gyönyörű Úttörő-palota emelke dák. A palotában harminc szakkör működik, ezek közül is a legnépsze­rűbb a repülőgép-modellező szakkör. A parasztküldöttek valósággal ámu­latba estek, hogy a kis szovjet uttö rők milyen gyönyörű modelleket ké­szítenek. Fgy ha sah ma I adást tartott elö­Kazahsztán fővárosába®, Alma-Aláb an a repülőtéren már virággal várták a szovjet elvtársak a magyar paraszt delegációt. A szeretetteljes fogadtatás hatására azonnal megindult a barát kozás. Vass Józsefeié • járási Kom* szomoi titkárral kötött szoros barát ságot. künk. Az előadás címe ez volt: Ka­zahsztán múltja és jelene. A jelent azt itt látjuk, de a múltat csak ebből az előadásból és az öreg kazah kolhoz- parasztok elbeszéléseiből ismertük meg. Egy pár érdekesebb adatot {el­jegyeztem. Kazahsztánban, ebben a virágzó köztársaságban a forradalom előtt nem is volt mezőgazdaság. A kaza- hok nomád életet éltek, nyájaikat ott terelgették a ma már gazdag gabonát ringató széles szteppéken. Tavasszal északra, ősszel pedig délre hajtották csordáikat és a nomád pásztorkodás adta sovány kenyéren éltek. Írni, ol­vasni csupán a lakosság két százalé­ka tudott: a papok, akik ütötték, ver­ték a népet és a cári hivatalnokok, akik még a vért is kisrófolták volna a dolgozókból. A népet járványok, betegségek pusztították, a hőket pén­zért adták-vették az adók. mint má­zsás súlyok nyomták a dolgozók vál­lait 1920-ban kiáltották fcf a ícazah dol­gozók a köztársaságot és csatlakoz­tak a szabad népek szövetségéhez: a Szovjetunióhoz. Amit ml itt láttunk és látunk, az mind-mind azóta épült, az­óta keletkezett: a szabad nép alkotó- készsége, teremtő ereje hozta létre. Július 16. Mindenütt a legnagyobb szeretettel fogadták a magyar nép követeit. A iovjei emberek elhalmozták magyar vendégeiket minden széppel es )o- f'aL, A kép küldöttségünk néhány ta gját ábrázolja, amint éppen Alek 2ej Amzasvili (Élenjáró-kolhoz) grúz kolhozparaszt — vendéglátójuk — gyönyörű lakásában gyönyörködnek. A Kelet Fénye- kölhoz egyik kol- hazpairaswt járnak lakásába kopogtat, búnk ma be. Az assaonv volt otthon, szeretettel, örömmel fogadott bennün­ket, messziről érkezett vendégeket. Körülvehetett lakásában: csupa sző­nyeg, csupa szépség vo-Lt a lakás. Még a falakat is drága pieírzsaszőnye. gek takarták. Olyan szőnyegek voltait a padlón, hogy nálunk ilyenen elfek- h-etnénik! Nem ig ültünk székre, ha­nem le, a finom, puha szőnyegeikre. A lakásban két rádió vök: egy vi­lágvevő és egy, amellyel a kodhoz adó .vevőkészülék ének műsorát és hí­reit hallgatják. Villany nélkül itt még az istállót sem lehet elképzelni, nem­hogy a lakásokat! Mindegyik házban, legalább két . szoba van és konyha. Az újonnan épülő házak már emele­tesek és van a lakásokban fürdősízo- ba is. Megnéztük a „speiaot.“ Volt benne befőtt szalonna, sonka, 'liszt, cukor és egyéb élelmiszer is bőven. Csupán paprikát nem láttunk — ezt a fűszer- növényt Kazahsztánban nem ismerik. Megnéztük a háztáji gazdálkodást Is. Negyed hektár földje volt házi­gazdánknak, melyét a háztáji gazdái, kodás keretén belül művelt. Termelt azon mindent, amire csak a háztartás. nak szüksége van: gyümölcs, hagyma, krumpli, spárgatök és ki tudná felso­rolni, mi még. A háztáji gazdálkodás­hoz tartozott még egy tehén, egy bor­jú egy anyakoca (hat malaca volt), két hizlalásra beállított süldő, 40 ap­rójószág — és amit még soha nem láttam: egy fejőló. Kazahsztánban ugyanis igen kedvelt ital a kumisz, az erjedt kancatej. Július 24. A Vörös Csillag­______________kolhozban a cu­kó rrépatermeszíést tanulmány óztuk.. Beszélgettünk Zsentakovával, aki há­rom éve tartja a cukorrépaterrhesztés világrekordját. Zsentakovát jó mun­káin. jutalmáéit választották be a leg­felső Tanácsba, ö a szocialista munka hőse és háromszoros Lenin-renddel kitüntetett dolgozó. Anyagi eredmé­nye megvan jó munkájának: saját Pobjeda kocsiján jár-kel a világ leg­jobb cukorrépatermesztője. Zsentakova az elmúlt években egy hektáron 1892 mázsa cukorrépát ter­melt. Ebben az évben vállalta. hogy két hektáron 2000—2000 mázsát, bri­gádjával együtt pedig az egész cukor_ répaterületen hektáronként 1200 má­zsát termel. Feljegyeztem, hogyan készíti elő a földet Zsentakova és bogv ápolja a fejlődő növényeket: Szántás élÖtt hek­táronként öt mázsa szuperlosziáiot, három mázsa nitrogéntrágyát és 25, tonna istállótrágyát, szór szét. A cu­korrépát őszi szántásba veti és 14—15 ízben kapálja, a kapálás természete­sen géppel történik és kapálás köz­ben végzik ei öl ízben a növény mű­trágyázását — ugyanazzal a géppel, hgy-egy eseAben három-három má­zsa műtrágyát használnak tel erre a célra. A növényeket tizenegyszer ön­tözik a cukorrépülőidet keresztül ba­rázdáló öntözőcsatornákból és árkok­ból. A sok munka eredménye — elkép­zelni is sok — 1200—2000 mázsás cu­korrépatermés hektáronkémtl Érdemes követei a példáit A kazahsztáni Kelet fénye kolhozban öntözéses gazdálkodással emelik il- UuMióan a termésátlagot. A vöröshag ymét is öntözik, így érik ei hogv hektáronként 300 mázsás az átlagtermés. A paraszt delegáció a képen éppen a hagymamagtermesztés „műhelytitkait“ fürkészi Alma-Atában éppen lóverseny volt a parasztküldöttség érkezésekor. A kazahsztáni fejlett lóteayésztő-kolho zok legszebb lovai futottak ezen a versenyen. A győztes a Kelet fénye kolhoz elnökének a lova volt, amely­ről már első ránézésre is megállapít ható, hogy méltó az első díjra. Az Alma-atai Mezőgazdasági Tudom ányos Intézetben a köztársaság leg­kiválóbb tudósai, agrotechníkusai ki sérleteznek, dolgoznak, hogy még tökéletesebb, még bővebben termő növényeket, még több hasznot hajtó állatfajtákat alakítsanak ki. A kép az Iniézet egyik állatkísérleti labora­tóriumát mutatja be, Az Alma-atai Viljamszki nevet viselő tudományos intézetben gyönyörű gyakorlati eredmények születtek. A parasztküldöttek a jarovizált burgo­nyákból fejlődött krumplibokrokat vizsgálják, melyeknek tövéből ebben az évben rekordtermésre számítanak a szovjet elvtársak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom