Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-26 / 198. szám

mi AUGUSZTUS 2« ................................ > NA PLÓ Áz elért eredmények fokozásával harcolnak a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói a büszke élüzem cím elnyeréséért A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói is lelkes munkával íeüjesüjel'ték augusz­tus 20-ra tett fel aj áruló saúkat- A mun- kaverseny pontijait módosították és az eddigi 34.000 forintos vállalást, amely tisztán anyagiakarékosság jeiicgű, 345.000 forintra emelték. Mindezek mellett vállaliták, hogy a lemaradásokat fokozatosan behozzák és a minőséget' az év végéig 99 száza­lékra javítják. Ennek a harcnak ado 1 hatalmas lendületet az alkotmányi fel­ajánlások teljesítése. A felifejlődésben elért többtermelés forint! érléke 100.169 forintra emeike- dett. A minőségjavításból 9.100 forin­tot, az arnyagtakarékosságbóll' pedig 13.709 forintot értek el. Ha az 5.000 forintos alkotmányi vállalási értékej- jük, akkor kitűnik, hogy a dolgozók ezt 274 százalékban teljesítették. A mennyiségi és minőségi eredmények mellLétt azonban még mindig vannak hibák. A lehetőség megvan arra, hogy ezeket; a hibákat1 sürgősen kijavítsák és a Cipőgyár is elérje minden vona­lon a ipo százalékos szintet, fi versenyváilsSásols teljesítése alatt kibontakoztak az eredmények, amelyeken keresztül tehetőség lesz ar­ra. hogy a műit hibáit gyökeresen fel­számolhassák. Először is .igen nagy hiba volt, hogy a Cipőgyárban a tö- megszerveze'ek nem ismerjék a kollek­tív versenyt, nem hívták ki egymást versenyre és így ellaposodott a ver­senymozgalom. Ez az állapot az új ve­zetőség melllett fokozatosan megszűnő­ben van. Addig, ami» ezelőtt csupán egy­két tiériékelhetetlen brigáddal rendelkezett a Cipőgyár, ma már 11 kiértékelhető és versenyképes brigád harcol a több és jobb ered­mények eléréséért Ennek a kezdeményezői a szabászok voltak. Szabó Imre felsőbőrszabász kezdeményezésével. Ehhez csatlakoz­lak a talpcsákozók és ma már úgy a fűződében, mint az aljaüzemben egy­másután alakúinak meg a brigádok. A helyes kezöeményezésRek me.gmuia'.koznak az eredményei. Az egyéni vállalások (teljesítése is jó ered­ményeket hozott. Alfáim* Mihály kéreg és talpbélés eső kozó az anyagkihasználás terén már 86.5 százalékot ért el. Ez az eredmény eddig ismeretien volt a bonyhádi cipőgyárban. De ismeretle­nek voltak az ilyen magas telj es ütések is, mint Fazekas Lázár 148, Horváth Mik­lós 158, Juhász Józsefné 152 szá­zalékos eredménye. Az aljaüzemben Szőcs Ambrus ifi 161, Mező József né tömő 170, Miklós Gás­pár 192, Páll István és Gyulai Antal 171 százalékos teljesítést értek el. Lasidherr Mária az ország IV, leg­jobb tőzőuője 400 párról 420 pár­ra emelte teljesítményét és ma már 159 százalékot termel. Munkamódszerét . átadja társainak. Ugyancsak átadja munkamódszerét Veisenburger Vilmosné tűzőnő is, aki elérte, hogv tanítványa már 111 szá­zalékot teljesít. De szép eredmények mutatkoznak a Divat Cipőgyárral fo­lyó párosverseny során is. fiz enyagmeglaksrííás vonalán elért eredmény 80.169 forintot tesz ki. Az erre a hónapra eső értéket véve alapul, ezen vállalásukat 128.8 százalékban túlteljesítettek. Mindezek melletti a mennyiségi és a minőségi termelést is megjavíto 1 ák, ami azt bi­zonyítja, hogy a dolgozókban él a versenykedv és valóban arra veszik az irányt, hogy a mulasztásokat mielőbb behozhassák. Sok a tennivaló még a bonyhádi cipőgyárban, mivel a volt vezetőség kellemetlen örökséget hagyott vissza a dolgozókra. Azonban a dolgozók tisztában vannak aazal, hogy mivel tartoznak a Pártnak, amely megteremtette számukra az al­kotmányt, a dolgozók védelmét és biz­tosítja számukra a fejlődési. Irányt kell venni a bonyhádi cipőgyárnak ar­ra, hagy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is megmutassák azt, hogy szeretik a dolgozó nép államát, szere­tik a- békét és valóban a béke aktív harcosai. A hibák kiküszöbölésével re mény yan arra, hogy olyan üzemmé váljanak,- amely méFtó lesz a legna­gyobb kttünttélésne, a büszke élűzem cím elnyerésére. Horváth József Bikács község dolgozó parasztjainak 60 százaléka a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért Nagyszékelyen és több községben is, az ellenség azt hireszlteli, hogy „az első típusú termelő csoport is ugyan­olyan mint a harmadik típusú és ép pen ezért ne lépjenek oda se 'be“. Ez­zel a hazug hírverésével meg akarja fosztani dolgozó parasztságunkat a nagyüzemi gazdálkodás előnyeitől. Azt akarja, hogy a dolgozó parasztság ne élvezze a gépi és az agrotechnika elő­nyeit. Dolgozó parasztságunk az eddigi példákból azonban világosan látja, hogy az ellenség ezzel a hírverésével csak a kárukat és a nagyüzemi gaz­dálkodás fejlődésének megakadályozá­sát akarja. Dolgozó parasztjaink lát­ják az olyan jövedelmeket, mint ami­lyeneket a íermelőcsoport tagok jó munkájuk árán elértek. Houner József 4 tagú családja a kocsolai Vörös Csillag termelő- csoport tagja, augusztus 1-ig mint­egy 600 munkaegységet kerestek. A fejadagon felül kaptak több mint 29 mázsa búzát, ezenkívül kaptak még többek között előlegként 15 mázsa 60 kiló árpát is. Az ilyen eredmények lát­tán dolgozó parasztjaink bátran tér­nek át a nagyüzemi gazdálkodás: a jólét útjára. Paksgyapapusztán eddig III-as típusú termelőcsoport működött. Voltak azonban még egyéni gazdák is Ciyapa-pusztí'áTL, akik várták, hogy mi­lyen eredményt ér el a meglévő terrrte- löcsoport. A Illas.íípusú eredményei láttán 19 család I. típusú termelőcso­portot alakított:. Az új csoport a t,Btr zaka'ász ‘ nevet 'vette fel és mintegy 135 hold földön kezdték el az I-eső típusú alapszabályai szerint a nagy­üzemi gazdálkodóst: a gépek gazdasá­gosabb kihasználáséit, életszínvonaluk emelkedéséhez az alapok lerakását1. Bikácson Rákóczi néven alakult I. típusú termeiőcsoport 16 csa­láddal 140 hold földön. Bikács községben az elmúlt napókban is alakult termelőcsoport és a már meglévőbe is számos egyéni dolgozó paraszt belépett így Bikács községben ■ dolgozó parasztok mintegy 60 százaléka termelőcsoport-tag. Bátasaék községben is már 60 száza­lék körül van a Pártunk által javasolt útra, a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért dolgozó parasztok száma. Zomha-Szentegálpusztán 10 csa­lád alakított 52 hold földön I. tí­pusú termelőcsoportot. Az új cso­port a BúzakaLász nevet vette fel. Tpbódon Alkotmány név alatt ala­kult tefmelőesoport. Az Alkotmány termelőcsoporliba 10 család, mint­egy 120 hold földön kezdte meg a nagyüzemi gazdálkodást az I. típu­sú alapszabályai szerint Nagyvej- kén Béke név alatt alakult 13 csa­láddal 130 hold földön I. típusú termelőcsoport. A meglévő iermelöcsoporlókba nap- ról-napr* újabb belépők vannak- Fá­bián Imre 4 holdas bikácsi dolgozó paraszt is az elmúlt napokban lépett be a már meglévő III. típusú Petőfi líermélőcsoportba. Utána még másik 7 dolgozó paraszt kérte a felvételét'. A bikácsi dolgozó parasztoka1' nagyban vonzza az a nagyüzemi gazdálkodás felé, hogy a már eddig is működő III. típusú termelőcsoportnak búzából 2, rozsból pedig 2 és fél mázsával ter­mett Hőbb holdanként, mjjpl' az egyéni­leg dolgozóknak. Mészáros Gyula dol­gozó paraszt például azt mondotta, hogy „azért léptem be a fermelőcso- portba, mert a már meglévő Peiőfi i'erm elő cső port gabonából mennyivel nagyobb átlagtermést ért él, mint az egyéni gazdák. Helyesnek tótom a nagyüzemi gazdálkodást azért is, mert minden talpalatnyi földet kihasznál­nak, így például a kis parcellák között eddig nem használt föld termést hoz.“ Begyűjtési versenyre hívjuk a járás összes földművesszövetkezeteit Mi, a kurdi földm űvesszöy et k evet igazgatósága versenyre hívjuk a dom­bóvári járás összes földmüvesézövet. kőzeteit. Vállaljuk, hogy községünk dolgozó parasztsága körében meg­győző népnevelő munkával bizltosít- juik begyűjtésünk 105 százalékos, sőt aaon túlmenő teljesítését csáp-lésünk befejezésére. Minden gazdáinál bizto­sítjuk a csépléstöl nem 8 napon be­lüli, hanem azonnali termény beszéd - lítását. Meggyőzéssel odahatunk, hogy a gazda kenyérgabonájából nemcsak kötelezettségét teljesítse, hanem mi­nél többet adjon be C vételi jegyre. Versenyünk végrehajtása során dol­gozó parasztságunkat népnevelőmun­kával állítjuk tervének teljesítése mellé, úgy hogy minden dolgozó paraszt érezze azt, hogy beadási kö­telezettségével nagy, felemelt ötéves tervünket, a szocialista társadalom építését szolgálja. Sims Gyula felügyelőbizottsági, elnök. Gy. Varga Ferenc igazgatósági tag. Banizs Gyula ügyvezető Alijuk meg becsülettel helyünket, ahova dolgozó népünk állított Lassan egy éve bes2 annak, hogy ’ a szó igazi értelmében érvényre ju­tott az a szó, melyet népköztársasá­gunk alkotmánya is kimond: „A Ma­gyar Népköztársaságban minden ha­talom a dolgozó népé.11 Megalakultak a helyi tanácsok. Dolgozó népünk gazdájává vált a megyének, a járási­nak, falujának. Amióta megaiialkuilitiaik a helyi taná­csok, sok feladatot oldottunk meg. De még sok olyan feladat van, ami megoldásra vár. Közvetlen dolgozó parasztságunk köréből kikerült ve­zető funkclonármsainik, tanácselnö­keink, általában nagyszerűen megá i, ták helyüket. A feladatok nem egyformák. Akad­nak népszerű és népszerűtlen felada­tok is. Mindegyik feladat megoldását a Párt és kormányzatunk a tanácsok­ra bízta. Nem mindegy tehát, hogyan látunk munkához. Nem mindegy az sem, hogyan altjuk meg helyünket abban a felelősségteljes funkcióban, ahova dolgozó népünk állított. A terménybegyüjtés harci feladat. Ezen komoly feladat során tűnik, ki legjobban az, hogy egy-egy tanácsel­nök hogyan állja meg helyét, milyen a viszonya a munkához. Jó pozitívu­mokkal is beszélhetünk, de meg kell állapítani, hogy még bőven akadnak hiányosságok. A tanácselnöki funkció, de egyéb sem jelenti azt, hogy valaki halálá­ig ott kelil, hogy végez-ze munkáját. Ha becsületesen, megállja helyét, fel­sőbb funkcióba kerülhet. Ha nem tesz eleget népünk követelményeinek, úgy visszahívható és leváltásra kerül. Meg kell hogy mondjuk, hogy az utóbbiak közé tartozik Paks község tanácsának elnöke, Kis elvtárs is, aki megalkuvó volt, akinek lényegesen köszönheti Paks község azt, hogy az egész járás területén a község a begyűjtésben az utolsók között kullog. Kis elvtárs meghátrált a feladatok elől. Hitelt adott az ellenség szavá­nak, amellett nem hiányzott tőle a kocsmák és egyéb hasonló helyele meglehetősen sűrű látogatása. Ányos Ferenc nagydoregj tanácselnököt, so­ha nem lehetett a hivatalban találni. De még azokon a helyeken sem, a ho» va meghagyta, hogy elmegy. Anya# edvtóxs egyik ilyen „körútja“ alkat, mával a baromfifeivásárlónál kötött ki éjszaka és a rendkívül jó hangu­latnak az lett a vége, hogy másnap nem tudott helytállni. Az ilyen ta’ nácselnök munkája meg is iáiszik Nagydorog községen. De nem különböznek ezektől a ta­nács-funkcionáriusoktól a kölesdi elnök sem. Ebben á községben a ta* nácselnök'helyettes azt mondta: ,,Men_ jenek a t&zcs-be a cigányok, az azok­nak való'1. Vájjon méltók-e az ilyen „elvtár­sak“ arra, akik szocialista mezőgaz­daságunk építéséről így vélekednek, hogy egy pillanatig is az államappa­rátusban képviseljék dolgozó népün­ket? Kétségtelen hogy egy pillana­tig sem. Nincs is ott a helyük. Le­váltásra is kerültek úgy a kölesdi, mint a paksi, nagydorogi, gyulai és kocsolai tanácselnökök, akiknek nem volt jó. a munkához való viszonyuk sem, akik nem váltották be dolgo­zó népünk bizalmát. Ezek koaftoly hiá­nyosságok, amit elnézni egy pillana­tig sem lehet. De nem lehet napi’ rendre térni olyan hiányosság felett sem, ami megmutatkozik Nagykónyi községben Herczeg János tanácsel­nöknél. Herczeg elv társ nem érti át a begyűjtés fontosságát eléggé. Meg kell hogy mondjuk, hogy Nagyká- nyi község a tamási járásban az él­vonalban halad a begyűjtésben, de ebben az eredményben nincs annyi része Herczeg elvtársnak, mint amennyinek kéne, hogy legyen a ta­nácselnöknek. Herczeg elvtárs augusz­tus 8-án elcsépelt és csak 19-én ad­ta be a terményét. Hol van itt a példamutatás? Java­soljuk azoknak az elvtársiknak, akik l dolgozó népünket képviselik az ál­lamapparátusban, javítsák ki a hiá­nyosságokat, hogy méltók lehessenek helytállni ott, ahova dolgozó népünk boldog szocialista jövőnk mielőbbi megvalósításának érdekében odaállí­totta. Megyei tanács végrehajíőbizoítsága. Vetést szabatáió Mákokat ítéli el a bírásig Marsai István 32 holdas zombai •kulák öt hold földterületén a másod- növények vetését csak részben végez­te el. A községi tanácsot úgy akarta félrevezetni, hogy a földjei szélén végezte el a tanlóhántásit ős abban másodnövényeket vetett és a kiadott vetőmagnak csak az egyharmadát ve­tette el. Balogh Elek mőcsényi 28 hol­das kulák csak két holdon végezte el a tarlóhántást és a másodnövények vetését teljes egészében elszabotálta. Ezek a kulákok a dolgozó nép álla­mát és a kétéves állattenyésztési teT. vünk megvalósítását akadályozták. A másodnövényeket azért nem vetették el hogy . állattenyésztésünket ne tud­juk biztosítani takarmánnyal és a szénabeadás alól ki tudjanak bújni. Míg dolgozó parasztságunk minden igyekezetével azon dolgozik, hogy az állatainak megfelelő takarmányt 'tud­jon biztosítani, ezáltal pedig nagyban elősegíti a kétéves’ állattenyésztési tervünk sikeres végrehajtását, mert így a széna beadási kötelezettségét sokkal könnyebben tudja teljesíteni, addig a kulákok minden oldalról pró­bálják ezt megakadályozni, hogy a •nép államának árthassanak. A bonyhádi járásbíróság büntető tanácsa a . tarüóhánitás-t és a másodnö­vények vetését szabotáló kulákokat súlyos és példás büntetéssel sújtotta. Marsai István kulákot a bonyhádi já­rásbíróság egyévi börtönre, 3000 fo­rint pénzbüntetésre, tele vagyonának elkobzására és 2 évi közügyektől va­ló eltiltásra ítélte, Balogh Elek kulá­kot pedig 6 hónapi börtönre, 500 fo­rint pénzbüntetésre, 1000 forint érté­kű vagyonának elkobzására és kétévi közügyektől való eltiltásra ítélte. —- Balogh Elek kulák ítélete ellen az ügyész súlyosbításért fellebbezett. A sitin ha 1 termelőszövetkezetek fi béke, a jólét, a szocializmus útján ß zombai Vörös Csillag termelőszövetkezetnek 55 tagja és 580 hold földje van. Egy állattenyésztési brigád és egy növényt,ermesiz'.ési bri­gád harcol a bőséges termésért. A ter- mel'őcsop'óort 1949 januárban alakult. ] amelyet a zombai dolgozó parasz! alakítottak. A Párt felvilágosító mun­kája révén megismerték a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságát, a kolho­zok eredményeit és ennek tudatában indultak el a kollektív gazdálkodás útján. A gazdálkodást 226 hold földön kezd­te meg. Álla állományuk 16 darab szarvasmarha, 9 darab ló, 68 darab sertés és 2 darab juh volt. A csopor­tot a megindulás ófa az álam is támo­gat ta úgy az állomány, minit a hitelen keresztül. A csoport szorgalmas mun­kája révén állatállománya már 72 da­rab szarvasmarha, 14 darab ló, 4 da­rab csikó, 30 darab tehén. Van a cso­portnak továbbá: egy teherautója, két ve'őgépjc, egy darálója, egy villanymo­toros berendezésű dare»lója és szecska* vágúj-c 'egv fűkaszáló-gép, egy gatter- fürész és egyéb gazdasági termeföesz- közük á'öiiak a tagok rendűik ■-zésére. A termelőcsoport 1950-ben 195I re 300 darab sertést hizlalt, amiből a csoportnak tiszta jövedelme 66.000 fo­rint. Ebben az évben 200 darab ser- 'ást fognak hizlalni. Termésátlagaik az egyénileg gaz- . fláikodókhoz, viszonyítva 3—4 má- < zsával magasabbak. j__f Ebbe n az évben építenek 100 - darab anyakoca részére fi a-»', a iát, de építenek a tavasz folyamán egy olyan istállót, amelyben 100 darab számosaiig/, fér el. Ebben a munkában, hogy az ered­ményeket él tudták érni, a növényter­mesztés terén a gépállomás komoly segítséget nyújtolit. fi Zomba-szentgálpusztái Szabadság termelőszövetkezeti csoport 1950 már­cius 15-én alakul'. 23 taggal, 105 hold földön. Állla-lá lilománvuk mindössze egy darab tehén és 4 darab ló volt. Gaz­dasági felszerelésük: egv vetőgép, egy daráló, kél! lókapa, kél nehézfogas, két 1)enger és kői kocsi. Jó munkájuk révén 190 mázsa búza, 26 mázsa árpa, 28 mázsa rozs, 22 mázsa zab. 500 má­zsa kukorica, 180 mázsa napraforgó és 700 mázsa répa termelt. Vanduk István, párüi'kár elvtárs, valamint a termeilőszövetjcezeti csupor! intéző bizottságának helyes vezetése révén ma már a csoportnak a vagyona alaposan meggyarapodot'. úgyhogy: 24 darab szarvasmarha, 8 darab ló, és 88 darab sertésállómánnyall rendelkezik. Terméseredményeik ugyancsak maga­san felülmúlják az egyénileg gazdálko-i dók eredményeit. ..J En nek során a beszolgálfatási kö­telezettségüket 200 százalékon fe­lül teljesítették. Ha megnézzük Zomba község ter- mclőcsopor'jail, honnan indullak el és milyen eredményeket értek ma már el a nagyüzemi gazdálkodás során, vi­lágosan tükrözi a nagyüzemi gazdálko­dás fö'énvél az egyénileg gazdálkodók­kal szemben. Ezeket az eredményeket nem vo-lit könnyű feladat elérni, mert a kulákság, minden eszközt megraga­dó'*! annak érdekében, hogy a termelő­csoportok fejlődésé', gátolja. Éppen ezért komoly harcot kell folytatni a te rm e lősz öv étke ze t i cső p 0 r 1 tagsá gá na k, főleg az ellenséggel szemben. Nehéz­ségeik voltak a régi, a megszökök, gazdálkodással! szembeni küzdelem te­rén is. " A csoportok munkájában emelteit a komoly eredmények melleit voll ak hiányosságok is, úgy a munkaszerve­zés terén, mint pedig a munkához va­ló viszonyban a kezdeti szakaszban, amelyet a Párt jó felvilágosító munká­ja során küszöböltek ki1 mindinkább. Hiányosság volt az is, hogy az elmúl: évben az egyenlősdi komoly méretű volt, amely akadályozta a szocialista írniuk a versen y k i fejlő d és é I. A minisztertanács ebben az évbén új jövedelmi eloszlási rendszerre hozol' határozató.!. Ez a rendszer, amelynek során a jövedelem eloszlásai termény­ben és pénzben fogják a termelő cso­portok e«zközölnd. Ez lényegében azo­nos a Szovjetunió kolhoz-jövedelmének elosztási rendszerével, amely helyes és igazságos. Az új jövedelemelosztási rendszer elő fogja segíteni a háztáji gabdálkodás további kiszélesítését és mindinkább magasabb életszínvonal emelését fogják elérni. Feladat, hogy a zombai termelő- szövetkezeti csoportjaink a Pár! irányítása mellet! küzdjenek a még meglévő maradás Ag ellen, folytassanak komoly harcot a kuláksággaJl szemben, ' leplezzék le minden olyan Irányú mesterkedései­ket. amellyel termelőszövetkezeti moz­galmunk fejlődését igyekeznek gálolni. Szilárdítsák meg munkaszervezeteiket. Egész évre tagon kém1, jelöljék ki 9 megművelendő t*eriileleke! és tegvék azokat felelőssé annak megművelé­séért. A termclőcsoportban a Pár! irá­nyítása mellett ismerjék meg a Szov­jetunió szőriül isi', a m ező g a z d asá g á n a k élenjáró tudományát, a kolhozok ered­ményei!, a« eredmények elérésének módszereit, alkalmazzák az' saját te­rülő'ükön, hogy a kolhozok példája nyomán inkább növeljék l'nnésered- ményeiket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom