Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-25 / 197. szám

195! AUGUSZTUS 25 NAPLÓ Miért sereghajtó Döbrököz a begyűjtésben?! Gyengén megy a begyűjtés náiitmik, sehogy sem tudunk jó ered­ményeket. elérni, pádig mindent el­követünk,. hegy fokozzuk eredménye­inkéi; — mondotta Gyenei Gyula Döb­rököz község 'tanácselnöke, amikor . megkérdezték tőié, hogyan teljese tél­ié a község begyűjtési előirányzatát. Nézzük meg, hogyan áll a helyzet a valóságban Döbröközön. A község te­rületén a dalmcindi gépállomás csep- lobrigádjai végzik a cséplést, melyet 55 százalékban végezlek el alkotmá­nyunk ünnepéig. Az elcsépelt gabo­namennyiségnek pedig 33.8 százalé­ka került a bégyüjtőhelyre, ami azt jelenti, hogy a község dolgozó pa­rasztsága nem nagy súlyt fektet a begyűjtés jelentőségére, — a község begyűjtési előirányzatát 26.4 száza­lékban teljesítette. Úgy látszik, hogy Döbrököz dolgo­zó paraszti; ág át nem érdekli az, hogy ' Baranya és Tolna megye között folyó versenyben melyik megYe fog kike­rülni ‘ győztesen. Sőt arra sem sokat adnak, hogy az országos versenyben megyénk a negyedik helyről1 a tize­dik helyre esett vissza és ebben ne­kik is nagy részük van, mivel nem teljesítették kellően beadási kötele­zettségüket Különösen komoly hibát követett el a íöldművesszövetke^et, amikor közel 200 mázsa gabonáról nem adta le a jelentést a tanácsnak, hogy azt továbbíthassa a járás íelé. A község dolgozó parasztsága kevés eúiyt fektet arra is, hog,v a csiga-bri­gádból az élenjárók közé kerülhessen. "Ehhez a nemtörődömséghez nagyban hozzájárul az, hogy a tanács sem vi­lágosítja fed kellően a dolgozó pa­rasztságot a begyűjtés jelentőségéről. Ezt - bizonyítja az is, hogy azokkal a dolgozó parasztokkal, akik gaboná­jukat elcsépeltek, keveset foglalko­zott a tanács. Több, mint 700 dolgo­zó paraszt csépelte el gabonáját és ezek közül 409 dolgozó nem teljesí­tene 100 százalékig beadási kötele­zettségét, vagyis nem világosította tel őket a községi tanács a begyűjtés jelentőségéről. A lemaradás okát abban igyekszik keresni maga a ta­nácselnök is, hogy nem a kulákok gabonáját csépelték előre, akik töb­bet tudtak volna beadni. ^ tanácsel­nöknek ez az elgondolása megalku­vást jelent a kuláksággál és arra en­ged következtetni hogy a kis- és kö­zépparasztokat igyekszik háttérbe szo­rítani. Nézzük meg, hogyan teljesí­tették a VB-tagok beadási kötelezett­ségüket és mindjárt meglátjuk, hogy miért nem halad a begyűjtés. Elsőnek Gyenei Gyula VB-elnŐk beadási lap­ját találjuk, ahol megállapítható, hogy az elnök elvtárs is mindössze 46.6 százalékra teljesítette kenyérgabona beadási kötelezettségét. A vetőmagon fejadagon és egyéb kiadáson kívül még 9.03 mázsa kenyérgabona feles­leget látunk a cséplési eredményben feltüntetve és mégsem teljesítette be­adási kötelezettségét. Amikor meg­kérdezzük, hogyan áli beadási köte­lezettség énék teljesítésével, azt a vá­laszt kapjuk, hogy kérdezzük meg a könyvelőt, mert ő bizony nem tudja, nem ér rá' vele foglalkozni, pedig a cséplést elsőnek július hó 18-án be­fejezte. Hasonló helyzetet találunk Szálavári Lőrimcnél, az állan­dó bizottság elnökénél is. Ö augusz­tus 15-én végezte el a cséplést, de beadási kötelezettségét ö sem telje­sítette, pedig 7 mázsa búza íelCslcg mutatkozik nála. Pénzadóját sem ren­dezte. sőt a jegyzett békekölcsön ösz- f;zeget sem fizette ki. Hogyan várunk jó eredményt a község dolgozó pa­rasztságától, ha maga a tanácsé'nők és az, állandó bizottság elnöke sem mutat jó példát. Komoly hiányosság mutatkozik a kulákok elszámoltatá­sánál is. A kulákokat olyan formában igyekeznek feltüntetni, hogy azok túlteljesítik beadási kötelezettségüket. A kulákok vételijegyén általában megállapítható hogy több kenyérga­bonát visznek a bégyüjtőhelyre, mint amennyi feleslegük van. Azt azon­ban még nem állapította meg a ta­nács, hogy hogyan lehetséges ez, ho­gyan adhat be valaki több gabonát, mint amennyit a cséplési eredmény mutat. Ezeket a hiányosságokat igye­kezzen kijavítani a községi tanács. A tanácselnök elvtárs is példát vehet Keppel Ernő VB-tagról, aki termény­beadási kötelezettségén felül 7.42 má­zsa kenyérgabonát adott le C~jegyre, vagy Tobler Lajosról, aki 228 száza­lékra teljesítette kenyérgabona beadá­sát, ha a tanácselnök és az állandó- bizottság elnöke is ezeket a példákat fogják követni. az ■ eddiginél sokkal jobb eredményt fognak elérni a köz­ségben. szoviiszok és kolhozok a gabonabeadás tervét határidő elölt téliesítettek Alkotmány ünnepére elért eredményeiket továbbfokozzák a Tatarozó bonyhádi építésvezetőségének dolgozói Néhány nappal ezelőtt ünnepelték hazánk dolgozói az alkotmány nap­ját. Megünnepelték azt, hogy a hata­lom a miénk, ' szabadon élhetünk, hogy építjük a szocializmust. A nagy nap, amelyre hetek, hónapok óta versennyel, jobb munkával készültek a dolgozók, elmúlt, ismét hétközna­pok következnek. Ideje számot vet­nünk azzal, milyen eredményeket ho­zott ez a verseny, hogyan állunk a tervünk teljesítésével, melyek a leg­fontosabb feladataink augusztus 20 után. A Tatarozó Vállalat bonyhádi épí­tésvezetőségének dolgozói kimagasló eredményeket értek el a vállalásaik teljesítése során. Az ütemtervben tett vállalásaikat határidő előtt 6 nappal befejez­ték. De ezt a kiváló eredményt úgy érték el, hogy a jó munka megszervezése nyomán 4 építkezésnél 26 napot ta­karítottak meg. Ezekhez a határidő lerövidítésekhez szorosan összefügg a 100 százalékon aluliak teljesítményé­nek felszámolása is. Az építésvezető­ségnek jó szervezése nyomán ezt is teljesen felszámolták és a legutolsó dekádkiórtékeléseknél már egyetlen 100 százalékon alul teljesítő dolgozó nem hátráltatta a munkának jó me­netelét. A jó eredményeket állandóan ta­pasztalhatjuk. A dolgozók vállalták, hogy az eddigi 5 százalékos sélejtet 1 százalékra csökkentik. Ezt a vállalást is túlteljesítették, mivel a munkahelyükön a selej- tet teljesen felszámolták. . A dolgozók egyre többen felismerik az anyaggal való takarékosság fon­tosságát. A bonyhádi építésvezető­ség az anyagtakarékosságra is meg­tette felajánlását 9-.25Q forint érték­ben, teljesítettek 5,466 forintot. Hogy a felajánlott összeg megtakarítását nem tudták teljesíteni, ez annak tud- hr'í be, hogy azok a dolgozók kö­zül, akik erre megtették felajánlásai­kat, aratás-csépléskor a mezőgazda- sági munkák eredményes elvégzésé­ben segítettek. , A bonyhádi építésvezetőség dolgo­zói jó munkát végeztek, ezt bizo­nyítja az elért eredményük is. Ezeket az eredményeket tovább kell fokoz- niok és a versenylendületet tovább kell vinni, hogy az előttünk álló ha­talmas feladatokat és ötéves tervün­ket idő előtt végre tudjuk hajtani. A vállalat minden vezetője és minden munkása elhatározta, hogy felülmúl­ja az augusztus 2CK verseny eredmé­nyeit, legjobb tudásával küzd nagy harci feladatunk megvalósításáért, az 1951-es terv túlteljesítéséért. Gépállomásaink versenyállása Szovltozaink Élenjárók a cséplési versenyben: Nagykónyí 93 1, Tamási 142 százalék Élenjárók a talajmunkában; 2. S árpilis 137 „ 1. Sárpilis 69 százalék 3, Pincehely 136 „ 2. Dalmand 60 4. Dalmand 128 3. Iregszcmcse 57 5. Bonyhád 115 „ 4. Högyész 57 „ Lemaradók a cséplési versenyben: 5. Tevel 52 Dimaszentgyörgy 76 százalék Lemaradók a talajmunkában: Varsád 73 „ Nagy dörög 15 százalék Nagy dörög 79 „ Szedres 18 „ és kolhozaink dolgo­zói idén a tavalyinál sokkal bőségesebb termést értek el. A bastanszki járás André Marty-kolhoza például őszibú- zából hektáronként 27 mázsás . ter­mést- takarított be, de nagyon sok szántóföldi brigád ért el 30—40 má­zsás hektáronkénti átlagtermést őszi. búzából. A magas terméshozam nagy mérték­ben köszönhető a gép- és trahtorállo- mások dolgozóinak. A szovhozokban és kolhozokban a kalászosok 95 szá­zalékát már kombájnokkal takarítot­tuk be. A kombájnaratás tervét júli­us 25-ig 101 százalékra teljesítettük. A területi Pártbizottság és a területi Végrehajt^ Bizottság kezdeményezésé­re a kombajnvezetök, miután jóval az aratás előtt már biztosították gép­egységeik üzem-biztosságát, megbe­széléseket tartottak. Versenyre hív­ták ki egymást és kimagasló teljesít, menyeket értele .el.. Alexander Csa- ban-ov, a vezse’in-ovszki gép- és trak- torál-lomás kombájnvezetője például „Sz 4“ gépével 20 nap alatt 424 hektáron végeztR el az aratást és 6.460 mázsa gabonát csépelt. Alek- szaindr Ribak, a szofi-evszki gép- és tiraktoráMomás dolgozója, a Szociális, fa Munka Hős-e, a Leni-n-szővetkezet határán „Szita1 i-nyec—6“ gépével 18 munkanap alatt 460 hektáron 8100 mázsa gabonát csépelt.. A javkinszki gép- és fcraktorálllomás, amelynek kombájnvezetői az aratási és cséplé­si munkave-rsen-y-t kezdeményezték, kalászosokból terven felül több, mint 2000 hektáron takarították be a ga­bonatermést. A kombájnaratás idén még a terület északi vidékein is öt nappal korábban fejeződött be, mint tavaly. Ez az időnyereség komoly té­nyező volt abba-n, hogy gabonabeadá. s-i tervüket határidő előtt teljesíthes­sük. Jobba-n lehetett elvégezni és gyorsabba^ a tarlóhántást is. a gépállomások j hozparasztok kö-1- csönös együttmű­ködése megjavította nemcsak a kom­bájnok, de a kolhozparasztok telje. sítm-ényei>t is. Száztizennyolc kolhoz­ban és az összes sZovhozokban gépe­sítettéle a szérűket, ami lényegesen leggyorsitotta a gabonaiisztítás és gaborMSzállítás munkáját. A gépesí­tés kezdeményezői és szervezői min­denütt a pártszervezetek és a helyi tanácsok voltak, amelyek széleskörű támogatásban részesítették a feltalá­lókat, újítókat és észiszérűsí-tőkat. A n-ovo.ivanovoi falutanács és a Dnye- prosztroj-kolhoz pártszervezete pél­dául felkarolta azt a kezdeményezést, hogy traktor áltál vontatott, csúsztat­ható húzóhálóval takarítsák be a tar­lóról a szalmát. Tyen húzóhálókat rö­vid időn belül a bastanszki járás min. den kolhozában készítettek. Vaiamenmyi kolhoz pártszervezeté­nek, • valamint a helyi tanácsoknak minden szervezést és politikai tömeg- munkája arra irányult, hogy szem- veszteség nélkül takarítsák be a ter­mést, s hogy határidő előtt teljesít­sék a gabonabe-adási tervet. Ennek a jó szervezési és politikai tömegmun­kának az eredménye például, hogy a bereznyegovalszki járás kolhozai idén 18 nap alatt végeztek az aratással és ö járás pártszervezete csépléssel cr beadási tervet pedig 22 nap alatt teljesítették, holott a múlt­ban általában a lemaradók közt vol­tak. öszibúzából például 81.900 má­zsával többet adtak be az államnak, mint a múlt gazdasági évben. ' a kolhozok­ban és a ga- bonabegyüj. t-ési helyeken 26 agitációs kollektívát szervezett, ahol 513 agitátor műkö­dött. A Lenin-kolhozban a jó agitáció eredményeképpen például bt..kapcso­lódott a munkaverőenybe valameny- nyi kolhozparaszt, s az elsők között voltak a gabona beadá-ssa:. A kolhoz egy-egy munkaegységre máris 2 kiló gabonát adott ki előlegként. Megállapítható, hogy az aratás, cséplés és a gabemabeadás iö mozga­tó ereje éppen a szocialista munka- verseny volt. A pártszervezetek és helyi tanácsok ösztönzésére a munka- versenyt mindig az élenjáró kollektí­vák, a legjobb dolgozók kezdeményez­ték, akiknek módszereit és eredmé“ nyríí az agitátorok széles körben riépm szerüsítették. Sok járásban a politi­kai töm-egmunka központjaivá lettek a szántóföldi állandó és vándor ági- lációs irodák. Felbecsülhetetlen se­gítséget jelentettek az elevátoroknál és begyűjtési központoknál létesített állandó agitációs- irodák is. Nem volt egyetlen kolhoz, brigád vagy begyűj­tési központ, ahol ne készítettek vol­na ,,villám"-okát, harcos röpiratokal, íaliuj ság okát. ű terület l?elíiozal ga ’ ellátták ma­gukat jómi-nö- s-égű vetőmag- kedvező feltételeket teremtettek az új vetési terv végrehajtásához, va­lamint a késői növények betakarítá­sához és a közösségi állattenyésztés megszilárdításához. Augusztus 5. én mindenütt befejezték a-z ősziek alá a szántást, 10-ig pedig megtisztitották a földeket a szalmától és a pelyvától. A szovhozok és kolhozok dolgozóinak céikitűzés-e most a-z, hogy a gabo­na betakarításánál és beadásánál el­ért eredményeiket megszilárdítsák, to­vábbfejlesszék a munkaversenyt s hogy újabb vállalásaikat i-s . becsü­lettel, hazafias lelkesedéssel teljesíL sók. Jelenet az ,,Ez történt Szakenben" című filmből. TVfyugat-Némctországban * fasiszta 1 “ hadsereg újjászervezésével és a ; hadiipar felélesztésével párhuzamosan • folyik a békeharcosok üldözése, akik elszánt hívei az egységes Németország megteremtésének. Ugyanúkkor a legva­dabb eszközökkel uszítanak a Német Demokratikus Köztársaság ellen. A nyugatnémetországi. békeharcosok min­den alkalmat felhasználnak, hogy fel­világosítsák az embereket az igazság­ról, mert tudják, hogy ezzel is a béke ügyét szolgálják. Nem vitás, hogy Európa békéjét Nyu. gaí-Németország felöl is veszélyeztetik. Az sem vitás, hogy ez a veszély nap- ról-napra fokozódik, mert az amerikai­ak segítségével az első és a második világháborúban felelős szerepet, játszott erők Nyugat-Németországban ismét ha­talmi pozíciókba jutottak. Ma már mindenki előtt világos, hogy a béke el­szánt ellenségei, az amerikai világkal­márok. és halálgyárosok ismét jó szö­vetségesekre találtak NyugatrNémetor­szág politikusaiban. Röviddel ezelőtt még gondosan titkolták az újrai elf agy­vérzés előkészületeit. Azóta megválto­zott. a helyzet és az újrai elf agyvérzés ma már teljes nyíltsággal folyik. A há­ború előkészítése természetesen egvütt. fár a demokratikus szabadságjogok és az állampolgári jogok fokozatos meg­szüntetésévrl. Nyugat-Németországbem a fasiszta „4 német nép jóléte csupán a béke útján érhető el“ Irta: Dr W ALI ER FRIEDRICH, a Béke ViLágtanács elnökségi tagja rendőrség hatalmas alakulatait vonul­tatták fel a zónahatárokon, Ennek a rendőrségnek ma már gépesített egysé­gei vannak, s vérebekkel és rádióké­szülékekkel felszerelve végzi őrszol­gálatát.“ Éppen úgy szerelték fel, mintha már háború volna. Nemrégiben ezt a rendőrséget a nyugat németországi gyermekek ellen mozgósították- Az üdü­lésre induló gyermekeket, ugyanis rendőrök akadályozták meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság üdü­lőhelyeire utazzanak. Verebeket uszí­tottak utánuk és erőszakosan toloncol. ták őket vissza lakóhelyeikre. Ilyen körülmények között irányította a Né­met Békebizottság a figyelmet a nép­szavazásra, amelynek célja, megakadá­lyozni Németország újrafclfegyverzésit. Erre a lépésre azért volt szükség, meri a Német Békebizotlság úgy látta. a legeredményesebben ezzel tudja meg­akadályozni a halálgyárosok és cinko­saiknak merényletét a béke ellen, JVTindrn német dolgozó világosan látja annak az irányzatnak a veszélyességét, amely ma Nyuga'-Né- metországban uralkodik. A népszava­zásnak a célja éppen az, hogy elvi­gye az igazságot minden német házba, minden német családba. Bonnban nemrégiben törvényi szavaz­tak meg „a demokrácia ellenségei el­len.“ Ez a törvény, amely elsősorban a bókcmozgalcm hívei ellen irányul, meg­fosztja a nyugatnémet lakosságot az utolsó demokratikus szabadságjogoktól is. „A demokrácia ellenségei ellen“ ho­zott, törvény alapján indítottak eljárást a Brémában• megjelenő „Wcser-Kurier’ ellen és vonták perbe Obcrhof evangéli­kus lelkészt ..hazaárulás“ vádjával. Jú­lius /7-én, tehát egyetlenegy napon Nyugat,-Berlinben 110 férfit és nőt tar­tóztatlak le. Düsseldorfban belilfoiták „A béke hangja“ cimü hetilapot. Ez is azt mutatja, hogy be akarják tiltani mindazokat a lapokat, melyek nem hajlandók háborúra uszítani. • A Német Demokratikus Köztársaság­ban a lakosság 96 százaléka az újra- f.elfegyverzés ellen szavazott. Ilyen ha­talmas eredményhez csak úgy tudott jutni a békemozgalom, hogy a békebi­zottságok tagjai alapos felvilágosító munkál végeztek a dolgozók körében. Vc.lamcnnyi gyűlésen szabadon hangol­ódhatlak véleményüknek és bírálhatták a kormány politikáját. NyugatrN émet- országban ilyen eredményeket eddig még nem tudtunk elérni, minthogy ott valósággal dühöng a terror cs megtil­tották a népszavazást. Érdekes azon­ban., hogy a szavazás, amely a terror ellenére is állandóan folyik a nyugat- németországi lakosság minden rétegé­ben, tökéletes képet nyújt a dolgozók hangulatáról és békevágyáról. Az álta­lános eredmények mutatják, hogy a nyugatnémetországi szavazók 85 száza­léka a béke mellett foglal állást. Ez az eredmény nem sokkal különbözik a Né­met Demokratikus Köztársaságban el­ért, szavazási végeredménytől. Ha sza­badon érvényesülhetne o népszavazás ott is. akkor egész Németország lakos­ságának túlnyomó többsége tiltakozna, hogy ismét bevonják az országot hábo­rús tervekbe. A népszavazásnak, ennek a hatál- ^ más népmozgalomnak egyelőre az ez eredménye, hogy a bonni kor. mány és a mellette működő vezérkar nem végezheti nyíltan az újrafelfegy- verzést, nem meri elrendelni például a német ifjúság sorozását. Értesülé­seink vannak róla, hogy a kormány már régen előkészítette az alkotmány egyik szakaszának módosítására a tör­vényjavaslatot. Az alkotmánynak ez a szakasza ugyanis megtiltja az újon• cozást. Éppen a népmozgalom hatású- nak köszönhető, hogy a bonni kormány eddig nem merészelte ezt a törvényja­vaslatot a parlamenti vita elé bocsáj- tani. A másik jelentős eredmény, hogy a népmozgclom megszilárdítot.ta a nyu- gátnémetországi lakosság ellenállását a háborús előkészületekkel szemben. Az újrafelfegyvcrzés elleni népmov galom a munkásosztályban és a dólgo- zók minden más rétegében tudatosítot­ta, hogy az árak gyors emelkedése és a reálbérek csökkenése egyenes követ­kezménye a háborús politikának„ Most. már egyre többen megértik, hogy a bér­es adósztrájkok, valamint a bonni kor­mány erőszakos rendszabályai ellen megnyilvánuló ellenállás nemcsak a német nép gazdasági érdekeinek védel­mében történik, de jelentékenyen hoz­zájárul a béke védelméhez is. Akik a békére szavaznak, tudják, hogy csupán békében küzdhetünk az életszínvonal javításáért s a béke biztosításáért. A Nyugat'Németországban és a Nyug'it- Bcrlinbcn folytatott harc megköveteli elsősorban a Német Demokratikus Köz­társaság lakosságától, hogy az eddigi, nál is több áldozatot hozzon a békés építés érdekében. A Német Demokrati­kus Köztársaság dolgozói ezzel bizo­nyíthatják be a legjobban. hogy a né' met nép jóléte csupán a béke útján ér­hető el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom