Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-24 / 196. szám

2 MBPLO tasi AUGUSZTUS 7Á Az amerikaiak a mangán-, wolfram- és vasércek miatt akarnak a 38. szélességi körtöl északra fekvő területen maradni Pírága (TASZSZ): A Telepress to. 1 t«iőd tudósítója jelenti: A tokiói ENSZ fegyveres erők fő- parancsnokának vezérkarához köze!- j álló körök közük, hogy szoros össze- • függése van az ENSZ fegyveres erők j küldöttségének a keszoni fegyverszü­neti tárgyalásokon élfogal t álláspont, ja és Donald Kmgéleynek, az^ ENSjZ kg reál újjáépítési szerv amerikai fő­igazgatójának koreai utazása- közök. Ismeretessé vált, hölgy Kingsley, mi­előbb Púszamba utazott, hosszú be­szélgetést folytatott Ridgway-el, -az ENSZ fegyveres erők íöparamosnoká. val. A beszélgetés során Kingsíey tá­jékoztatta Rddgwayt azokról az uta­sításokról, -amelyeket Charles Wil- sontó.l az USA n-emjzieívéde.mi moz­góé tusi hivatalának . vezetőjétől ka. port.. Wilson megparancsolta je­lentette ki Kings'lev, — hogy vizsgál­ják. meg Dél-Korea nyersanyagkész­letei és'olc-só munkaereje kihasználó. súrolt lehetőségét az amerikai ipar koreai mangán és wolfram szükségle­teinek szempontjából. Amerikai inari köröknek fontos érdek p — mondotta Kingsley Ridg- waynek. — hogy a-z ENSZ fegyveres erők a 38. szélességi foktól északra lévő térségben maradjanak, ahol wol­fram- mangán és vasércek vannak. Kinsley hangsúlyozta, hogy nem­csak Wilson, de a Betlehem Steel Companv acélkorporáció és a. United States Steel Corporation elnökeinek véleménye szerint is ezeknek az ér- ceknek a megszerzése nagy siker len­ne az USA fegyvergyártása szempont­jából, Kingsley megeml ékeze ti Mac Ar­thur tábornok erre vonatkozó nyilat­kozatairól is. MacArt-hur — amint a sajtó koráb­ban már jelntette. — személyese^ ér­dekelt volt Észak-Korea wol'fram- bányáiban. Kingsley beszédének befejező ré­szében közölte Ridgwav.el, hogy az A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti augusztus 22-én; A koreai néphadsereg egységei, szaros együttműködésben a kínai népi önkéntesek egységeivel, vala­Keszon (IJj Kína): Szerdán reggel, koreai időszámítás szerint. 10 órakor egy ellenséges repülőgép jelent még a keszoni fegyverszüneti övezet tér’ elnök teljesen támogatják Wilson véleményét arra vonatkozólag, hogy az ENSZ fegyveres erőknek minden áron kezükben -kell tartaniuk az és-zak- koreai wolframteleoek térségét. Felteszik, hogy Kingsley beszé'ge- tés@ Ridgway-el, éles fényt vet az amerikai képviselők erőszakos köve­telésének okára, hogy a demarkációs vonalnak a 38.. szélességi körtől északra «keli húzódnia. Rámutatnak, hogy ezt -az erőszakos makacsságot az a szándék magyarázza, hogy az USA Dél-Korea területén -kívül ellenőrzés^ alá akarja vonni Észak.Korea wolfram Lelőhely ein elk térségét is. mennyi arcvonalon sikresen vissza­verik az ellenséges támadásokat és nagy veszteségeket okoznak az el­lenségnek emberben és hadianvag­sége fölött és bomba-, valamint gép- puskatámadást hajtott végre. Az el­lenséges repülögépámadás részleteit most vizsgálják ki. USA kűlügymiirisztórium és Truman A ksrsai néphadsereg föparancsnoftságánait hadijeleetése ban. Ellensége» repülőgép bombázta a he szőni semleges övezetet — jelenti as tJj Kína A Világifjúsági lengyel és csehszlovák visszhangjai A fBMgve! sajtó hosszú cikkeikben foglalkozik a berlini Világifjúsági Ta­lálkozó jelentőségével. A berlini találkozó — írja a Try- buina Ludu — komoly figyelmeztetés az imperialisták számára. A reakciós sajtó kénytelen volt elismerni a né­pek közötti barátság és a békeharc meggyőző erejét s keserűen vallotta he, ’ hogy az, imperialista tábor nem állíft a fiatalok elé olyan perspektí­vát, amely megnyerné az ifjúságot. BeriíR a listai fc&eliarcssol iskolája —- írja a cséltszlóváí? sáp Prága: a Pndé Právo, a Csehszlo­vák Kommunista Párt központi lapja, a VIT-tel fogialk-ozó vezércikkében Uj szovjet regények az idei könyvnapon Az üj Magyar Könyvkiadó a könyvnap idejére új szovjet regénye­ket is megjelentet. Már kapható lesz a könyvnapon Kerbabajev: ,.A fehér arany országa“ és Pantyijelev „Az el­ső hét“ című regénye. Az utcai üzemi könyvsátrakban megtalálhatják a dolgozók Nyikoia- jeva „Az aratás“ című Sztái-m-díjas regényét. Üj kiadásban lesz kapható Azeájev híres regénye, a ..Távol Moszkvától" és több más Sztálin.dí­jas regény. kiemeld, hogy az imperialistáik hábo­rús terveiben igen nagy szerepet ját­szik az ifjúság, amelynek azt; a fel­adatot szánták, hogy ágyutö’telék le­gyen az új háborúban. Nem áldozzuk fel az önök háborús érdekeiért életünket, reményeinket, fiatalságunkat — így válaszolt az if­júság — írja a lap. Anglia provokatív követelései és Harrimain, amerikai ..közvetítő“ fenn­héjázó magatartása következtében még jo-bba-n kiéleződött a* angol- iráni olajviszály. Moszadik miniszterelnök szerdán átnyújtotta Stokes, angol lord-pe. cs étőrnek Irán válaszát a kedden át­adott angol ultimátumra. Ezt meg­előzően az iráni szenátus és képvise- Lőház visszautasította a^, angolok ul­timatum j eüjegű követeléseit. Stokes az ultimátumban azt kíván­ta, hogy nevezzenek ki -angol vezér- igazgatót az iráni kőolajipar élére. Harriman, amerikai rendkívüli nagykövet, — aki teljes mértékben támogatja az angol követeléseket — Moszadikhoz intézett levelében „ko­A Mlada Fronté, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségi lapja, szintén ve­zércikkben foglalkozik a berlini VIT jelen tőségév el. Megállapítja: Berlin, a fiatal békeharcosok iskolája volt. A. békeharc e sokrétűségéből ismét meggyőződtek a front legyőzhetetlen erejéről — emeli ki a lap. moly következményekkel“ fenyegető­zött arra az esetre, ha Irán nem haj. íandó engedni. Anglia ismét feltűnő katonai intéz­kedéseket tesz, hogy nyomást gya­koroljon Iránra. Amerikai sajtójelen­tések „Abad-a-m megszállásának lehe­tőségére“ célozgatnak. Moszadik, iráni miniszterelnök, Harriman amerikai rendidvülá nagy­követ és Stokes, az angol kormány­küldöttség vezetője szerdán este megbeszélést tartott, a megbeszélés befejezése után Moszadik kijelentet­te, hogy az ang-ol ultimátumra adott iráni ellenjavaslatokat Stokes 'vissza­utasította. Ennek következtében meg- sz-aikadt-ak a kóolajviszállyal kapcso­latos megbeszélések. — Stokes lor-d- pecsétŐT bejelentette az angol-iráni megbeszélések megszakítását és kö­zölte, hogy csütörtökön visszautazik Londonba. fiz aip! liiiittóo fáíogaláse SzlálinpáÉan Irán visszautasítja az angol ultimátumot — Anglia katonai intervencióval fenyegetőzik Romániába menekült volt UDBA-tiszt a titoista államszervek provokációs és kémtevékenységéről A diverziók és provokációk végre­hajtásához felhasználják a háborús bűnösöket is. Nazim Sarkics őrnagy a nisi börtönből albán fasisztákat sza­badított ki, akiket annakidején a Koszovo és Metohia a 1 bántak la í ado­mányokban elkövetett népellenes te­vékenységükért: a háború után élet­fogy iigla ni börtönre ítéltek. Ezeket a fasisztákat rövid idő alatt kiképezték és mint ügynököket át- esenipészték az Albán Népköztár­saságba. Angel Popov bolgár há­borús bűnös a háború alatt száz szerb és macedón lakost ölt meg Titoék a néptömegek nyomására ha­lóira ítélték, de az ítéletet nem hajtot­ták végre. 1950 márciusában Tomies UDBA-őrnagy gépkocsin hozta ez* a százszoros gyilkost Nisból Belgrádija. Néhány nappal később Popov tömegé­vel javasolt olyan személyeket, akik­kel az UDBA kibővítheti a Bolgár Népköztársaságban működő titoista kémszervezeiet. Az UDBA-nál egy bi­zonyos Koíendics nevű egyén „Fehér könyvel!-“ készített azokról a határ- incidensekről, amelyeket a titoisták szándékosan követtek el, hogy legyen mivel vádolni a népi demokráciákat. Ezt a könyvet a népi demokratikus országok .elleni „vádiratként“ adták át az ENSZ-rtek. K-olendics vödt az, aki az UDBA, számára röpiratokat és bros- súrákat írt, amelyekben nyomdafesté­ket nem tűrő hangon gyalázzák a Szovjetuniót és a népi demokráciá­kat és amelyeket repülőgépről szórnak le az Albán Népköztársaság területc- re. Az amerikai kémszolgátat — írja Raskovics Szveíozár —, teljesen kezé­ben .tartja az UDBA összes szerveze­teit és sok eset bem nyíltan is kér ada­tokat az UDBA-tól a népi demokrati­kus országokra vonatkozólag. Amíg a jugoszláv dolgozók és gyer­mekeik éheznek és soraika1 a tüdőbaj tizedeli, az UDBA tagjainak és hozzá­tartozóinak hal'almas, zsúfolásig meg­töltött üzletek állnak rendelkezésükre. Itt jutányos áron összevásárolják a Jugoszláviában szűkösen kapható élel­met és textilárut:, és igen magas áron adják azt el a kiéhezett népnek. Ras- kovics tanúja volt annak, amikor egy Ankica nevű UDBA tisztviselőnő kol­légái helyeslése közben ezeket mond­ta: „Ha pénzre van szükségem, egysze­rűen elmegyek a mi üzleteinkbe és a dolog el van in'ézve“; ami azt' jelen­ti, hogy’ az UDBA-áruházban 75 di­nárt fizet egy méter gyapotvászonért és ugyanazt eladja a feketepiacon 500 dinárért. Raskovics ezután arról ir, hogy ac UDBA emberei nem híznak egymásban sem és kémkednek egymás ellen. Az UDBA tagjai érzik szomorú végüket és téLinek. Az intrikák, a veszekedések' a zsákmány mi állt egyre nagyobb mére­tűek az UDBA.n belül. 1950 végén Raskovicsot áthelyeztek a Duna mentén működő egyik kém­központba. Ott tapasztalta, hogy az, UDBÁ-tiszlek „vám,iszt viselőnek“ ál­cázva magúkat, ellenőrzik a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok .jugoszláv területen áthaladó hajóit. Az ellenőrzés jegyzőkönyvéi azután minden esetben átadják az amerikai kémszolgálal na-k. Sep-arevics' és GLé- dics UDBA.ügynökök gyakorló diákok­nak álcázták magukat. Véliko Gredjs- teben és Bezdánban a külföldi folyami hajósok számára két büffét nyitottak, amelyeknek a személyzete kizárólag UDBA-ügy-nökökből áŰ. UDBA-ügynököket küld a Tito-kbkk, mint „hajókísérőket“ a Szovjetunió és a népi demokráciák hajóira. Ezek az ügynökök gyorsan részegítő italokkal kínálják a hajók matrózait, hogy iltu- minált állapotban azután különböző információkat szerezzenek tőlük. Hogy milyen eredménnyel járnak, arról Mihajlo Vikucsevics UDBA.ügy­nök saját tapasztalatából a következő­ket írta: „Nincs értelme annak, hogy kísérjük a szovjet és a népi demokra­tikus államok hajóit. E hajók legény­sége annyi ennivalót ad nekünk, amennyit csak akarunk, de senki sem áll szóba velünk. Mindenki végzi dol­gát és ügyét sem vetnek arra, hogy ügynökeink kísérik a hajót. Úgy bán­nak velünk, mintha nem is léteznénk.“ — Tudatára ébredtem annak — ír. ja befejezésül Raskovics Szvetozár —, hogy ha az UDBA-t tovább szolgálom, elárulom eivtársaimat és hozzájárulok országom kiszolgáltatásához az angol- amerikai imperialisták számára. Ezért határoztam el, hogy szakítok eddigi életmódommal és lelki ismeretiem re haligaök. Tudtam, azt, hogy nyíltan nem mondhatom el véleményemet, mert a titoisták meggyilkoltak volna éppúgy, ahogy végeztek az emberek ezreivel. Ezért megragadt am az első kínálkozó lehetőséget és a Román Nép­köztársaságba menekültem. Itt csatla­kozni akarok azokhoz, akik harcolnak Jugoszlásia népeinek felszabadításáért, a Tito-klikk által meggyalázott hazám függetlenségéért —. írja Raskovics. (Vege) Kmlleriiiii hatóságok bejelentése szerint „még sok“ VIT-résztvevőt állítanak bíróság elé Hyugat-Berlinben Berlin (ADN): A nyugat-berlini ha­tóságok közölték, hogy a III. Világ­ifjúsági Találkozónak „még sok“ olyan részvevőjét állítják bíróság elé, akik Ernst Reuter meghívására aug. 15-én Nyugat-Berlinbe jöttek és aki­ket a nyugati rendőrség erőszakkal megtámadott és letartóztatott. A ked­den közzétett 21 békeharcos nevét felsoroló lista csak „első listának“ tekinthető. A Nemzeti Front berlini bizottsága felhívásában felszólítja Be-rlin lakos­ságát, gátolja meg az ifjú békebará­tok elleni bűncselekményt és kény­szerítse ki azoknak szabadonbocsátá. sát. A berlini üzemek dolgozói és Berlin lakossága határozataikban tá­mogatják a Nemzeti Frontnak ezt a követelését. Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió­ban tartózkodó angol nőküldöttség tagjai a TASZSZ iroda munkatársa előtt beszámoltak Sztálingrádról ■szerzett benyomásaikról. Silverman asszony kijelentette: Sohasem hittem volna, hogy mindaz, amit a sztálín- grádiak már újjáteremíettek, olyan rövid idő alatt épült fel, ha nem lát­Hyikcláj, iieíyeües moszkvai pátriárka • Nyikoláj metropolita, helyettes moszkvai pátriárka augusztus 21-én fogadta a Szovjetunióban tartózkodó angol nőküldöttséget. Nyikoláj metro­polisa elmondotta a vendégeknek, hogy az orosz pravoszláv egyházat 1918-ban elválasztották az államtól 'és azóta teljesen szabadon fejlődik. Az állam egyáltalában nem avatko­zik az egyház belügyeibe. Az egyház kongresszusokat hív össze, saját saj­tója és papneveldéi vannak. Az egy­ház kizárólag a hívők önkéntes ál­dozatkészségéből tartja fenn. magát. A. Szovjetunió területén több mint 20.C09 templom, és körülbelül 90 női és férfi kolostor van. A férfikolosto­tam volna papírmassé modellen, mi­lyen volt a város képe akkor, ami­kor a németek letették a fegyvert. Örömmel győződtünk meg erről, mert különösen tiszteljük a Sztálingrádía- kat, akiknek hősiessége a hitleri megszállók ellen vívott háború kime­netelét döntötte el. fogadta az angol nőküldaüség tagjait roknak általában földjük is van. A moszkvai pátriarchatusnak nyolc pa­pi szemináriuma és két akadémiája van. Nyikoláj metropolita kijelentette: Az orosz pravoszláv egyház a béke aktív hívei közé tartozik, mióta ez a mozgalom nemzetközi méretekben létezik. Hangsúlyozta, hogy az orosz pravoszláv egvház az Októberi Szo­cialista Forradalom előtt tökéletesen a cári kormánytól függőit. Nyikoláj metropolita. ezután beszámolt az új templomok építéséről Ukrajna és az ország más, a hitleri megszállás alatt elpusztult területein. Az oteves terv ka állítás egyik ter­mének sarkában több derék maga s, élénk zöld cserje hívja fel a látogatók figyelmét. Az öléves terv alatt már üzemszerűen termesztett új, meghono­sított növényünk ez: a citrom. A citrom honosítási kásérLeteh a f értődi kísérleti gazdaság 1948—49. telén kezdte el, már induláskor a szovjet tapasztalatok felhasználásá­val. Baranov, szovjet professzor Iá. tóga fásakor útmutatást adott kutató­inknak ennek az új növényfajtának a meghonosítására. További nagy len­dületet adott a munká nak tavasszal a Szovjetunióból érkezeit 3000 citrom, narancs és mandarin-oltvány. A kí­sérteteket több irányban folytatják. • A citrom úgynevezett örökzöld me. diberrán növény, nincs téli nyugalmi állapota. Ezért a túlságosan alacsony hőmérsékletet nem bírja el. A fagyás megakadályozására nálunk az álkos műve.ést alkalmazzák, aza,z a citro­mot bélen beiedheíő árkokban ültetik és nevelik fává. Az amerikai és liszinmanisía csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése A raktár és a közeliében fekvő sí- megkötözték és a nyakában vitt két. ótroc mform evV.óm.otlr f.oc ttom V óTP«;? t.i i 1 bombával. A lakosság úgv véld, hogy az ameriakaik ezt azért teszik, hogy eltüntessék gaztetteik nyomát. A sí­rok közelében a Bizottság tagjai a vizsgálat során több hatalmas bomba­tölcsér mellett haladtak el. tfo zong Csun-Ok, 42 éves asszony, ^ a Szán Dzen-utca 8 számú ház lakója elmondta, hogy egész csa'ád- ját meggyilkolták. Apró gyermekeit baltával és késsel öl fék meg. Az asz- szony ezeket mondotta:, „Kimegyek a frontra és minden tőlem telhetőt meg­teszek, amíg csak egész Korea föl nem szabadul amerikai megszállás aló’.... Nemcsak amerikai katonák követték el ezeket a gaztetteket, tette hozzá. — angol katonák is vol­taik közöttük..“ A Bizottság tagjai ezután egy 50 nőből átló csoporttal találkoztak. A csoport azért, jött, hogy beszélgetést folytasson a Bizottság tagjaival. Több asszony a Szín csent ól. 40 km-re fekvő falvakból érkezett. Mindegyikük sze­rette volna elmondani, m.i mindenen ment keresztül, a Bizottságnak azon­ban kevés idő állt rendelkezésére, s így- a csoportnak csak aránylag kis részét tudta kib a Ugatni. Kim Jen, 64 éves asszony, Kim Dzi falu lakosa elmondta,, hogy lányát, a 34 éves Pen Dong-Najt letartóztatták inért aktív munkát végzett a parasz­tok körében. Az amerikai tiszt' azt mondta, hogy kár rá a golyót vesz­tegetni. Pen Dong-Nan kezét, lábát szuronyt döftek a hátába. Amikor se­besülten így kiáltott föl: „Éljen Kim Ir-Szen és a Köztársaság!“ — kivág­ták a nyelvét és élve eltemették. IZ“ im Jen elmondta, hogy egy liszinmaniista katonától tudta meg lánya halálának körülményeit, a. katona azzal dicsekedett, hogy az amerikai tiszt utasítására maga haj­totta végre ezt. az állat} gaztettet. Kim Jen hozzáfűzte, hogy 15 és 17 éves unokáját, vajét, ve jenek anyját ős bátyját szintén megölték. Csupán 6 éves unokája maradt életben. Ju Ton.Dzan, 41 éves asszony, Kzon Csou falubeli lakos, a Bizottság tag­jai előtt elmondta, hogy abban a já­rásban 35.000 ártatlan embert gyilkol­tak meg. Az ö falujában 175 embert pusztítottak eL, köztük Ju Ton-Dzen családjának 18 tagját, férjével és öt­hónapos gyermekével együtt, öt ma­gát letartóztatták, de azután szabad­lábra helyezték. Az asszony elmond­ta hogy a faluban amerikai és angol csapatok is voltaik. Ezek is, azok is állati módon viselkedtek. Ju Ton-Dzen. saját szemével^ Látta, amint angol és amerikai katonák tel­jesen árfatlan embereket a 'folyóba dobáltak. Amikor az asszonyt meg­kérdezték, hogyan ismerte föl a ka­tonák nemzetiségét, azt válaszolta, hogy meg tudja különböztetni az an­gol és amerikai hadsereg egyenruhá­ját. Ju Ton-Dzen ezt kérdezte: „Ang­liában talán nem tudják, mi a kőnyö­rüőst? Talán apró gyermekeket csak úgy egyszerűen meg lehet gyilkolni?“ Az asszony közölte továbbá, hogy amikor az amerikai csapatok vissza­vonultak, a falu lakosainak ezt -mon­dották: „Jöjjetek velünk Délre, mert atombombát fogunk dobni £sza.k-Ko- reára és minden elpusztul.“ Amikor azonban az embereik elhagyták a fa­lut és elindultak dél felé, repülőgé­pekről gépfegyverezték őket, ÍVT i Je-Nje, Szán Gen_Ri falu lakó* sa elmondta, hogv lányát és v-ej-ét megölték. Lánya tanítónő volt. A tan-u kijelentette , hogy hozzátarto­zóit nem fegyverrel pusztították el, hanem botokkal verték agyon. A Sza Ok-Rj faluból való Pák On- Im -nevű 22 éves lakos elmondta, hogy férjét három testvérével együtt, — akik parasztok voltak, — börtönbe ve. tették és valamennyiüket meggyil­kolták. Saját szemével látta, hogy Kim Ju-Szun 18 éves leányon az ame­rikai és angol katonák erőszakot kö­vettek el, azután meggyilkolták. At amerikai és angol katonák füzes vas. pálcákat dugtaik az emberek or ráír* és így hurcolták végig őket az utcá­kon. Ö maga is ismert egy parasztot, akivel ígv jártak el. Li Szan-Szunnak hívják. Magának Pák On-Innek sike­rült elmenekülnie és a hegyek között elrejtőznie. Később rábukkan! férje holttestére. Koponyáját, szétverték, aztán holttestét elégették. (Folytatjuk) 8 Báláién északi perije (esz cilrmlenpelssinlt izwtia

Next

/
Oldalképek
Tartalom