Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-19 / 193. szám

1951 AllOC&ZlUS i* Előre a mlttlssf©r*c8iaé©s BásBlaláórtl alkotmányi verseny utolsó he téhen még hatalmasabb a letkesedés, fokozódnak az eredmények. Üzemeink dolgozói ezen a héten kívánják bébi- zonyitani, hogy lemaradásuk behozásával, az újabb eredmények biztosításával harcolnak alkotmányunk méltó megiin-népieséért, a minisztertanács zászlaja elnyeréséért. Az augusztus 20.i verseny csúcspontja, az Alkotmányi net meg indult az egész országban. A minisztertanács zászlajáért folyó harc^ ezen a héten újabb eredményekkel gazdagszik, újabb sikerek biztosítják ötéves ter­vünk időelőtti teljesítését. Dolgozó népünk, igy megyénk üzemeinek dolgozói is, ezen a héten még jobb eredmények elérésével bizonyítják be a Part iránti örök hálájukat. A Bonyhádi Zománegyár dolgozói, is jól felkészüllek az Alkotmányi Hétre, A pártvez ©tőség, az űzetni bizottság, a bizalmiak és a műszaki vezetőség értekezleten megbeszélte a tennivaló­kat "es a felmerült java«latokat, vala­mint a termelési értekezleten, a dol­gozók részéről felmerült javaslatokat káért ék ölték és bevezették. Ennek eredménye, hogy kidolgozták a fa leolt műnk ás fazék gyártását, mely szerint a fazekat nem egy darabból húzzák, hanem külön a palástját, külön a fe­nekét. kiszabva ősszefalcotjálk, Azon­kívül az üst-gyártást és a fedőket szaSványősitofiáik, mellyel a minősé-’ get javítják. Csökkent a 100 százaié, kon alul teljesítőik száma is. A műit hónaphoz viszonyítva szép eredményt mutat az üzemátlag emelkedése is. A legutolsó dekád kiértékelésénél f 13.2 százalék volt. W ugrik Valderaárné zománcozó főművezető jő felvilágosító mun­kával és a munka jó megszerve­zésével a 100 százalékon alul tel­jesítők számát 9-ről 2 főre csök­kentette. De javulás mutatkozik a munkafegye­lem megszilárdítása terén is. A Tolnai Textilgyár dolgozói is megállják helyüket a ver­senyben. A Váci Bélés és Szövetáru- gvárral folyó párosverseny eredmé­nyeként a Váci gyár 13, a Tolnai Textilgyár 14.2 pontot szerzett. Ki­magasló eredményt értek el: Baumann Rózsi DISZ-fiatal szövő 152, Hoch­steiger Mária DISZ-fiatal szövő 148, Lesték Róza szövő 135 százalékos teljseítéssel, Pruzsina Teréz csévélő 137, Tunczinger Éva felvető 132, Prä­ger Ferencné kivarró pedig 159 szá­zalékot teljesítettek, A függetlenített murakamódszerátadók harca is ered­ménnyel jár, napról napra csökken a 100 százalékon alul teljesítők száma A Dombóvári Fatelítő dolgozói is harcolnak a miniszterta­nács zászlajáért. A jó szervező és fel- világosító munka eredménye, hogy a dolgozók vállalásaikat sorra túlteije. sínk. A vállalások összege 32.UÖÜ fo­rint volt, teljesítettek 32.176 forintot ezideig, Az ifik sem maradnak ie a versenyben. Vállalásaik értéke 6.20S forint, teljesítettek ezideig 8.408 fo­rintot. Túlteljesítették vállalásaikat. A jó versenymunka eredménye, hogy az űzemátlag is 125 százalékra eme - kedett. Kimagasló eredményt ért eí. Kővári Józseíné kist alpi akirakó 176, Gyugyi Mária kist alpi akirakó 170, Vörös Róbert talpfakirakó 165, Ke- cz«!i Lajos 160, Péter Mária ugyan­csak taipfakirakó 158 százalékos te'- jesítéssel. A takarékosság terén is szép eredmény mutatkozik. 25 kilő színesfémet takarítottak meg a dolgo­zók ezideig, s 200 kiló vashulladékot gyűjtöttek, A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói is jói megszervezett, élőké* szítéit versennyel viszik sikerre ter­vük teljesítését. A pártszervezet és a vállalat vezetősége megbeszélve az Alkotmányi Hét hatalmas jelentősé­gét, mozgósítja a dolgozókat vállalá­saik teljesítéséle. A Divat Cipőgyár­ral folyó párosversenyben kimagasló eredmények születtek és nem egy pontban jóval. túlteljesítették vállalá­saikat. Vállalták, hogy július hónap­ban 36.800 forint értékű anyagot ta­karítanak meg. Teljesítettek 80.169 forint értékű megtakarítást, tehát vállalásukat 123,8 százalékban túlteljesítették. A gépállásidő csökkentésében is 29.9 százalékkal teljesítették túl vállalá­sukat. A 100 forint munkabérre eső termelési értéket 13.3 százalékkal tel­jesítették túl. Alkotmányunk ünnepé­re szab ásza ti üzemrész 4 brigádot alakított, amely a fokozott takarékos ságot, az import anyagok pótlását tűz­te ki maga elé. A Cipőgyárban is születtek kimagasló eredmények 'kü­lönösen a takarékosság terén. Sciierfí János és Tészás József csákozók közel 100.000 formt ér­tékű anyagot takarítottak meg, Alsóloperdsn 203 százalékot értek el a Bredjuk gycrscséplési módszerre! Toki am cg yei (Állami Gazdaságok K ő zp o nt,j a jelen ti): Az augusztus 1-től 12-ig terjedő időszak alatt gazdaságaink jól kivet­ték a munkából a részüket. Minden erejüket mozgósították a cséplés, tarlóhántás, másod vetések és a nö­vényápolási munkák gyors befejezése érdekében. A behordásban élenjárnak a követ­kezők: Fürgedi kocsis-brigád, 130 százalékban teljesítette a normát. Lengyelt Kovács György munkacsa­pat 230 százalékban teljesítette nor­máját. A csépiési munkában élenjárnak: Az alsóleperdi Mederec&ki ■ cséplő- brigád 203 százalékos teljesítésükkel, az alsóleperdi Fehérvári cséplőbrigád 150 százalékos teljesítéssel, a bikáesi Galambos György cséplőbrigádja 157 százalékos teljesítésével, a tamási Sánta Lajos cséplőbnigád 110 száza­lékos teljesítésével. Nővé ny ápolás b an élenjárnak a nagytormási Roham brigád 112 szá­zalékos teljesítésével és a nagytor­mási Petőfi brigád 115 százalékos tel­jesítésével. A Bredjuk féle qyorscséplés beve­zetésével ont alsóleperdi Medereczki cséplőbrigád 203 százalékos átlagtel­jesítményt ért el. Ezenkívül a gyors.. ceéplési módszert alkalmazzák Nagy- formáson. Biritón és Leperdpusztán. Kétmuszakos cséplést Fürgédén ve­zettük be, tekintve, hogy megfelelő munkaerő létszámmal rendelkezett. Resíslet az új tanév megnyiiasáva! kapcsolatban Az új tanév megnyitásával kapcso­latos feladatokat rendelettel szabá­lyozta a közoktatásügyi miniszter. A rendelet meghatározza az óvodai év­záró és átadási ünnepélyek, beiratá­sok, az általános- és középiskolai ja­vítóvizsgák és pótbeiratáso'k, az egye­temi pótfelvételek, valamint az iskolai évnyitó ünnepélyek és a tanítás meg­kezdésének idejét. Az óvodai évzáró ünnepélyeket vá­rosban szeptember 1-én, falun szep­tember 2-án tartják. Ezeken ünnepé­lyesen adják át a most tanköteles korba kerülő óvódásokat az iskolák­nak. Az átadási ünnepélyeknek külö­nös jelentőséget ad az, hogy a mos! első osztályba kerülő gyermekek már a felszabadult Magyarországon szület­tek. Az óvodai beirat ások szeptember 3-án, 4-én. 5-én lesznek. Az általános iskolai javító vizsgák időpontja augusztus 27—28, a pótbe- iratásoké augusztus 29—30. A középiskolákban a javító vizsgá­kat a pótbeiratásokat párhuzamosan tartják augusztus 27 és szeptember 1 között. Az általános iskolai tanévnyitó ün­nepélyeket városban szeptember 1-én, falun szeptember 2-án, a középiskolai tanévnyitó ünnepélyeket szeptember 1- én rendezik. Az első tanítási nap az általános és középiskolákban: szep­tember 3_a. A pedagógiai főiskolákon, az egye­temi orosz intézetükben, a közgazda- sági egyetemen és főiskolán, a jogi­karon. a debreceni és syegedi egye­tem bölcsész- és természettudományi karán, a gyógypedagógiai főiskolán, az idegen nyelvek főiskoláján és á marvizmus-leninizmus szakon augusz­tus 27 és szeptember 1-e között pót­felvételeket tartanak. A dolgozók általános iskoláiban a beiratás augusztus 20. és • szeptember 5-e között lesz. Itt a tanévkezdés szep­tember 5., a dolgozók általános gim­náziumában, közgazdasági középisko­láiban és óvónőképzőiben augusztus 25-ig lehet felvételre jelentkezni, a tanévnyitás szeptember 19-én lesz. kolhoznarasztok boldog életéről beszélnek a Szovjetunióban járt küldőnek Vége a napi munkának Alkonyodiik. Munkából hazatért, fér­fiak és nők gyülekeznek a nagyvej- kei iskola egyik termében. Itt van már a 15 holdas Bátor Vince i>s, aki már régóta foglalkozik a nagyüzemi gazdálkodás gondolatával és most d ie eljött, hogy meghallgassa a Szov­jetunióban járt liléé1 Antalt, mit mond a kolhozok életéről. Már negyed lei lenékor jókora csoport gyűlt. össze, többen még » vacsorázásról is meg­feledkeztek. — Tisztelt* gazdatársaim! — Kezd. te beszédét Illés János. — Én. 4 hétig lrint- voltam a Szovjetunióban. Na­gyon sokat láttunk és tapasztaltunk ott. Megnéztük mindazt, amivel meg­bízta,k az itthonmaradottak bennünket. Mcst megkérlek benneteket, hogy kérdezzetek tőlem, mert én nem va gyök szónok, hogy magamtól is el tudnék mindent mondani. — Több sem kellett, mint az' a kijelentés, hogy ,,kérdezzetek tőlem“. A kérdés^ kérdést ért. „Beszéljen már arról, hogyan is néz ki egy szovjet, kol­hoz? — kértek Illés Antalt, aki mi­után hazatért a Szovjetunióból, ter­melőcsoportot alakított. — »Egy kolhoz olyan, mint egy család, pedig sokícal több tagja van annak, mint a mi termelőcsoport­jainknak. A kolhoztagok örömmel mennek dolgozni. Voltunk olyan kol­hozban, ahol 12 családnak van sze­mélyautója. „Kis megszakítással to­vább folytatta: ,,Először én magam sem hittem, hogy egy kolhoztagnak 20 hektó bora is van. Később azon ban saját szemünkkel láttuk. De nem ám akármilyen boruk van nekik, ha­nem erős és ízletes. Az volt csak a baj (és itt megcsillan Illés bácsi szeme), hogy mindig fenékig kellett inni a poharat és nagy poharuk volt a kolhozparasztoknak. Olyan szívé­lyesen fogadtak bennünket, hogy ta­lán meg is sértődtek volna, ha nem ürítettük fenékig a poharainkat“. „ Bent a szobáikban voltak-e“ — kérdezték a főmegböL „Voltunk bi­zony.“ Mi maignnli mond fűk az egyik kolhozban, hogy nézzük meg belülről a lakásokat A veze­tőnk mindjárt mondta is, hogy ,J<3| van, menjünk oda és az egyik csa* Mdi házra mutatott. Mi meg azí mondtuk, hogy ne abba menjünk, hanem egy másikba és kiválasztot­tunk egy másakat. Szinte házkutatást tartottunk a lakásban. Egvőnk at padlásra, másonk a pincébe ment, da mindannyian azt mondtuk, hogy jói lenne, ha nekünk lenne ennyi mim* den1* otthon. Villanyt, rádiót mindéit házban találatunk. Olyan boldogan ék* nek azok a kolhozparasztok, hogy bar csak mi élhetnénk már úgy“* Ezeknél a szavaknál pár pillanatig elhallgatott, komoran maga elé né­zett és gondolkozott. Utána annál megelégedett mosollyal folytatta to­vább: ,Én már gondoskodtam arról, hogy hasonló jó életet élhessek, mert amikor hazajöttemt mindjárt belép tem a termelőcsoportba és utánam jöttek 'még jópáran, úgy, hogy új csoportot tudtunk alakítani. Először én is azt mondtam, hogy hiába, a* egyélű gazdálkodás mégis csak egyé. ni és nem lehet annál jobb a nagy. üzend, összehasonlítottam a magam jövedelmét azzal, amit az egyik köb hozban 2 tagú család keresett. Azok kerestek ketten 17.000 rubelt 35 má­zsa gabonát, 20 hektó bort, meg az istentudja mennyi egyéb mindent. Számot vetettem magamban: ezt egyénileg sehogyan sem lehet elérni. Igvhát bátran döntöttem, amikor ha­zajöttem a nagyüzemi gazdálkodás mellett“. Sorra megválaszolt még a' többi, ki tudja hány, kérdésre is. Közben már este 11 óra is elmúlt A községi tanács elnöke megköszönte Illés bácsi ,fáradságát“, hogy eljött hozzájuk és elmondotta a Szovjet­unióban szerzett tapasztalatait. A válaszokat nagy figyelemmel hallgat-' ták végig nemcsak a már meglévő III. típusú csoport tagjai, hanem azok is, akik most szervezkednek egy I. típusú megalakítására- Ezek között van Bátor Vilmos is, aki mi­után meghallotta, hogy mi is az a kolhoz, hatalmas lépéssel került, tár. saival együtt, közelebb a .nagyüzemi gazdálkodáshoz. Kultűrofthonavatási ünnepségek a bonyhádi járásban A bonyhádi járás községeiben nagy kultúrotthon avatási ünnepségeket rendeznek alkotmányunk évforduló­ján. 19-én Zomba községben (András- major, Paradicsom-puszta, Szentgál- puszta) és Ladományban, 20-án Iz- ményben, Grábócon, Tevelen és Apar- hant községekben. Ez azért is nagy jelentésögű, mert a kultúrotthonokat legnagyobb rész­ben társadalmi munkával valósították meg a község dolgozó parasztjai. Nagy lelkesedéssel dolgoztak, mert látták azokat a községeket, ahol már kultúrotthonokkal rendelkeznek a dolgozó parasztok, hogy milyen élénk kultúréletet tudnak kifejleszteni -és az egyes kultúrversenyeken milyen nagy­szerű eredményeket érnek el. Ser­kentette őket ebben a munkában a lengyel! kultúrgárda példája, akik már több esetben kiváló eredménye­ket értek el. Tóth János, a tengelici Petőfi tszcs tagja motorkerékpárt vásárol a jövedelméből Alig pár taggal é.s kevés földön kezdték el a tengelici Petőfi termelő- csoport tagjai 1949 szeptemberében a tánsas gazdálkodást. Azóta már 50 fölé emelkedett a tag lét szám, meg­növekedett a földterület is és a Petőfi termel őcso p o rt önálló termelőszövet­kezetté fejlődött. P^vid két év alatt a csoport saját eredinlHlyeivel bizo­nyította be, hogy amit az ellenség híresztcl a nagyüzemi gazdálkodásról, a tszcs tagok életéről, nem más, mint hazugság, ági tál ás a terme jőszövet ke­zeli mozgalom fejlődése: a jólét felé vezető úton való haladé« megakadá­lyozására. Tóth János a csoport egyik- kocsisa így vélekedik erről: — Nekem öt családom van. Amig egyénileg gaz­dálkodtam, nem mertem ünnepnap az emberek elé menni, meri mindössze 1. öliözö ruhám volt. Ez voll, a hétköz­napi is, meg az ünneplő is. Nem ke. rillt többre, pedig 10 holdon gazdál­kodtam. Mióta c zcs-tag vagyok, van már 2 öltöny ünneplő ruhám is és az égésit: családnak van ünneplője. Azóta már két korókpárt is vettem, . A tengelici Petőfi tagjai már nem cselédek, hanem saját maguk gazdál­kodnak, .követve Pártunk helyes út­mutatását, irányítják saját sorsukat. Hogy mennyire gazdái a közös va­gyonnak. azt 'fényesen tükrözi vissza a jövedelemelosztás is. Az alapszabály szerint a közös jövedelem egy részét felosztják maguk szerint a munkaegy- ! ségek arányában, a többit pedig beru­házásokra és egyéb üzemi alapok lé­tesítésére fordítják. Döntő súlyt fek­tetnek arra, hogy minden tag az el­végzett munka arányában részesüljön a közösen termelt javakból. Csécsi Gáspár például a múlt év októberében Lépett a csoportba. Kez­dettől fogva a sertéstenyésztésben dol­gozott. Jó munkájúnak az eredménye, hogy a szövetkezei október óta, mint­egy 110.000 forintot pénzeit a sertés­állományból. De ugyanakkor a jó munkájának az eredménye az is. hogy mo-st félévkor 361.91 m mi ka egye ég után kapja az előleget. A szövetkezetben ha a legkevesebb várható bevételt vcoszük alapul, úgy is 20 forintot osztanak ki előleg|ként munkaegység után, ezenkívül többféle terményt. Csécsi Gáspár a munkaegy­ségei arányában 1230 forinton felül kap készpénzt. Ebből levonják az év­közi előlegeket és így is majdnem öi- ezer forintot visz haza. Munkaegysé­genként kap még 1 kiló búzát, amit a fejadagon felül megőrlethet, valamint 1 kiló árpát, 1 kiló szénát és 5 kiló szalmát a háztáji gazdálkodás fejlesz­tésére. A fejadagon felüLkapott ter­ménnyel és a takarmányfélékkel is szabadon rendelkezik. A csoport mun­kálataiból egy fia és egy lánya is ki vette a részét. Fia és lánya nem dol­gozóit állandóan a csoportban, de így is majdnem négyezer forint kész­pénzt kapnak az előlegkiosztásnál munkaegységük után és ők is része­sednek a terményelosztásból. A.z elő­legeket leszámítva kétezer forinton felül visz haza készpénzt, a Csécsi csa­lád, ezenkívül hat és fiái mázsa búzát a fejadagon felül, ugyanannyi árpát és szénát. Tóth János kocsis szintén egy fiával és leányával dolgozott a csoportban, majdnem 8 ezer forint készpénzt vitt haza. Ebből már levonták az előleget. Ugyanúgy megkapja ő iis egységei arányában a terményeket, mi Hit a többi tagok. Elhatározta, hogy egy motorkerékpár! is vesz a keresett pénzből. Budai László, aki a kerté­széfben dolgozik, 278 munkaegysége van. Ezt megszorozva 20 forinttal, 5500 forinton felül keresett készpénzt. Fe­leségének is több. mint 50 munka- ■ egysébe volt és így ő is 1000 forinton felül keresett. Az előlegeket levonva 5 ezer forinton felül visznek haza készpénzt és ezenkívül még munka­egységenként a különböző terménve- ket. Szépen fejlődik a Petőfi tagjainak a háztáji gazéi kodása is. Eddig mind­össze 1 tagnak volt tehene. Pár hétiéi ezelőtt azonban már 13 család kért hitelt .tehénvásáirlásra. Úgy számítana* a tagok, ha nem lesz elég a kapott hitel, akkor az előlegki osztáskor ka­pott pénzből tesznek hozzá. Mindezek után bárki jogosan kér­dezheti, hogy « ennek a jólétnek, en­nek a vidám, gondtalan életnek és a tagok előtt lévő még fényesebb jövő távlatainak melyek a titkai? A válasz egyszerű. A tagok a nagyüzemi gaz­dálkodás keretében dolgoznak és így jobban kihasználhatják a tudomány ajándékait, a gépeket, műtrágyát, szakszerű munkamódszereket. Ennek köszönhetik például, hogy ősziárpábói 16 mázisán felüli átlagot értek el. Bú-1 zából, rozsból és a többi növényféle- ségekből is szép eredményeket várnak sokkal jobbakat, mint • az egyéniek. Cukorrépából 200 mázsás átlagra számítanak. A 15 hold gyapotjuk is, főleg az utóbbi időkben szépen fejlődik az, ami szintén jópár ezer forint jövedel­met hoz majd a tagságnak. Tehené­szetük is szép fejlődésnek indult. Ezt mutatja az is, hogy alakuláskor mind­össze hat tehenük volt iés ma már több, mint 30 darab van az istállójuk­ban, Neveltek kél gyönyörű tenyész­bikát. és van ■ mintegy 24 darab bor­júja a csoportnak, amelyeket a szar- vai-imarh.aá.l lomány további ifejleíszté- sére nevelnek. Így élnek a tengelici Petőfi tagjai. de hasonlóan élnek a többi termelő- csoport tagjai is. Ezért von az, hogy az egyéni gazdák mind többen kapnak kedvet a nagyüzemi gazdálkodásra. Követik mind többen Pártunk úlmuia- tását és így a tengelici Petőfi tsz tag­jaihoz hasonlóan boUlog nyugodt em­beri életet élnek, megszabadulnak a föld rabságától és annak uraivá lesz­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom