Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-05 / 181. szám

N KP la O Í951 AUGUSZTUS 9 A. AND KÉJE V; K< A JOBBPARTON A sztálini építkezések ifjú hősei iét metedeEs bcgyolda! kösSt!, keskeny kis völgyben fekszik Zsigu- levszk városka. A két hegyoldalon és a Volga, ezüs'öző csíkján kívül mást alig lehet látni ezen a tájon, azonban ha felkapaszkodunk az egyik hegy­csúcsra. a végtelen messzeségig kitá­gul szemünk előtt, a láthatár. A Vol­ga túlsó partján a sötét rengeteg fö­lött valósággal lángot vet a lenyugvó nap. A hosszú homoksziget végén már látni lehet innen a partról a magas betongátat, amely keresztben^ szeli ketté a széles folyót, Emilt a Volga jobbpartján, a szigettől kicsit^ fel­jebb, javában ássák a vizierőmű épü­letének hatalmas méretű alapzatát. A munkahely fölött szürke porfelhő $8Zl'k. Lassan kihúnynak á na n nyugta gyönyörű bíborszínéi és a világ bár­sonyos a konyatba burkolózik, a gé­pek dübörgése azonban egy percre sem szünetel. Éjjel-nappal folyik a munka a kujbisevi erőmű építkezé­sénél. a folvó széles víztükrére re­megő fénycsíkokat vetnek a kotrógé­mek. A túlsó parton a Volga-menfi Komszomoiszkban hirtelen kigyullad a fény az ablak-szemekben, s a7 ex­kavátorok melletti reflektorok vakító mycsíkokka! világítják be a mun­kahelyet. A nehéz markolók könnve­dén harapnak belé a földbe, de máriq a . magasba. lendülnek ismét, hogy a tehergépkocsikra enged iék a földtö­meget. Nagy zúgással kapaszkodnak ki a munkagödörbő1 a teherautók és hámarosan elnyeli'őket a sötétség. Nehéz munkát végeznek az exkavá­torkezelők és a gépkocsivezetők. Az exkavátorok jobb-szárnyán Ivan Jas- kunov kezelő irányítja gépét. A kom- szomolista Jaskunov. mint mondják, már az építkezés veteránjának szá­mit. A múlt év októberében jelentke­zett munkára Nyikol&j Gabitov ba­rátjával együtt. Mmdketten a balti flottánál szolgáltak, mint turbinagé­pészek. —■ Munkát- kérünk. Ha kell, földet ásunk, vagy zúzzuk a követ. Mind­egy, csak itt dolgozhassunk — mon­dotta Jáskunov a főmérnök szobájá­ban. A főmérnöknek mindjárt meg- telsxett a két leszerelt- matróz nyílt tekintete, katonás őszintesége, és lep­lezetlen munkaszeretete. Mosolyogva nyújtott kezet: — Hamarosan megszervezzük az exkavátor-brigádokat. Tudtok majd ezeken a gépeken dolgozni? Miéit ne tudnánk? — kérdezték csodálkozrva. A brigádok azóta már régen meg­alakultak. s most Gabitov, Ljamin Komszomol-brigádjá'ban dolgozik, Jas­kunov pedig a Kolobájev-brigád tagja. Nagy nehézségekkel kellett meg- küzdeniök az elmúlt télen. Ahogy az uráli gépgyárból megérkeztek az óriás gépek Kujbisevbe, Ivan Jasku­nov lett az egyik átvevő Komszomol- brigád vezetője. Bizony, nem volt könnyű munka a csikorgó januári hidegben elszállítani a.gépeket a mun­kahelyig. A fiatalok 800 tonnányi technikai felszerelést szállítottak át a túlsó partról ide. Hamarosan ösz- szeszerelték az exkavátorokat, a mun­kát azonban mégsem kezdhették meg: I kétméteres, páncélkeményre fagyott hótömeg állta útjukat. — Várjunk itt ölhetett kézzel, amíg a napocska megolvasztja a havat és meglazítja a talajt? Erre item várha­tunk, elvtársak. Az idő sürget. Ja­vaslom: február 18-án, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának választása tisz­teletére kezdjük még a munkát ■ — szólott egyik nap Jaskunov. A javaslatot a kotnszomoHsták nagy lelkesedéssel elfogadták, a munka, megkezdésének azonban még egy akadálya volt: nem működött még a vili airy telep,' annál az egysze­rű, oknál fogva, mert a transzformátor még Jablenvevij-Ovracfban várt el­szállításra. Jaskunov Komszomöl-bri- gádia hajtotta végre ezt a feladatot is. Négy traktor vontatta be hatalmas szántalpakon az óriási transzformátort. Hamarosan össze is szerelték, de amikor kipróbálták, kiderült. hogv a na-gv hidegben, a transzformátor nem működik. A transzformátort ■ védő deszkaköpenyt további fiiméri emezek­kel kellett befedni hogy ne verje be a szél a havat. Mindez a választások előtti napon történt, Egész nap és egész éjszaka doboziak a komszomo- listák a transzformátorháznál. Meg­merevedett ujjaik semmiképpen sem akartak engedelmeskedni. A szél úgy át járta ruhájukat, mintha csak szitá­ból lett volna. Arcukba éles, jeges, tűhegyesre fagyott hópelyheket vá­gott a, szél. Mínusz 45 fokot mutátott a hőmérő. Csak az elvtársi segítség, no meg a vidám tréfák melegít ették szívüket. Minél több a nehézség, an­nál forróbban él a szovjet embetben a vágy, hogy Jegy°zze azokat a ne­hézségeket. Eleinte sötétben dolgoztak, aztán a bóföidte hegyek és erdők felett' fel­bukkant a sápadt telihold. Hideg ra­gyogásából egy kicsit megvilágosodott a táj. A komszomolisták egv.re ma­gasabbra hágtak a transzformátorház­ra és szegezték a furnérlemezeket. Már csak a legfelső lemezt kellett volna odaerősíteni,. Fel is mászott az egyik komszomolista, de menten visz- szafprdult, A szél kitépte kezéből a lemezt és messzire sodorta. — Nem lehet. Iván — mentegető­zött. — Úgy vág a szél, hogy nem lehet kibírni... (Jaskunov maga mászott fel a transzformátorházacska tetejére. A fiúk odaadták saljaikat, majd segítet­tek, hogy elföldje arcát. Fogta a sze­geket, a kalapácsot, a lemezt és el­kezdett lassan felfelé kapaszkodni a létra, fokain. Fülsiketítőén fütyült- a szél. Végre odaerősített^ az utolsó furnériemezt is,, amelyen felirat hir­dette, hogy a választások tiszteletére megkezdik a munkát. Néhány'órával később — reggel, a választások napján az első exkavátor felkapaszkodott lánctalpain a töltés­re. Tapasztalt gépész: Vladimir Kolo- bájev ült a kormányná', mellette pe­dig Iva^ Jaskunov állott. Körülöttük rengeteg ember gyűlt'össze, mindnyá­jan ott akartak .lenni abban az ünne­pélyes pillanatban, amikor az exka­vátor kiharapja a7 első földdarabp-t — apró részecskéjét annak a hatal­mas földtömegnek, amelyet öt év a’alt kell megmozgatni a kujbisevi erőmű építkezésénél. Jaskunov figye'roes. éber szemekkel követte a gépész munkáját és minden mozdulatát agyába véste. Semmi sem kerülte el figyelmét. Másnap igy szólt: — öt nap múlva rám bízhatod a gépet. Kolobájev : e'bevette magát: ,— Sokat markolsz, Vány a. Ha. -öt nap múlva nem is, de kél-három hó­nap múlva tényleg rád bízom. — öt, nap múlva! — makacskodott Jaskunov. — Majd meglátjuk — vonogatta vállát Kolobájev, Eleinte Iván csak az üres markoló le- és felengedését próbálgatta, aztán egy kis kiásott talajjal együtt vitte vízszintesen . idb-öda, majd megpró­bálta a kirakodást. Sikerűit. Az ötö­dik napón pedig — ha lassan és bi­zonytalanul is, de már önállóan kez­dett dolgozni. Kolobájev egész idő alatt ott. állott, a háta mögött. Két hét múlva, mikor ebédelni ment, már nyugodtan magára hagyta a fiút a géppel, egy- hónappal később felvált­va dolgoztak, két hónap múlva már gépkezelő lett a segédből. A KOMMUNIZMUS ÉPÍTKEZÉSEIÉRT M, már Kolobájev mellett Jas­kunov az építkezés legjobb exkavá­torkezelője. Perékig meztelenül ülnek a kormány mögött, napbarnított arcuk csillog a verejtéktől. Valósággal iz­zik a forró nyári levegő. Iván kiszá­mított. mozdulatokkal, nyugodtan dol­gozik, gépe egyenletesen emeli és rakja a földet a teherautókra. Jas­kunov 870 köbméteres norma me'lett 1400~~1500 köbmétert emel kj egy-egy műszakban: Hány teherautó telik még meg, amíg az egész 150 millió köb­méter földet megmozgatják, amelynek kitermelését,.előírja- a terv! Ha ezt az egész . földmennyiséget vasúti kocsik­ba raknák, olyan hosszú lenne a sze­relvény, hogy háromszor is körülér­né a földet. Jaskunov exkavátorja hirte'en le­áll. — Már, megint nincs tehergépkocsi! — mérgelődik a , fiatal exkavátorke'- zelő. A gépet segédjére bízza, ő pe­dig rohan Adrijanov főmérnök iro­dájába. — Mikor alakíthatjuk meg már az exkavátorvezetők és gépkocsivezetők komplex-brigádját? Akkor nem lenne többé fennakadás a munkában — mondja Jaskunov- türelmetlenül., — Ne izgulj, Ványai — csillapítja, a főmérnök. — Hamarosan kapunk teherautókat és fö'dny esőket is. Akkor jobban megszervezhetjük a munkát. Még egy-két nap és minden rendben lesz, Jaskunov megértőén bólint és távo­zik. - Néhány ,perc múlva már ismét ott van- a kormány mellett. Segédje közben félénken, bizonytalan mozdu­latokkal irányítja a markolót a te­herautót fölé. Jaskunov izgatottan ug­rik az exkavátorra és szemét egy percre sem veszi lp.a segéd kezéről. Ott áll segédje, Loszkutov háta mö­gött és akár csak annakidején Ko'o- bájev, ő is türelmes hangon kezdi ma­gyarázni neki a hatalmas gép kezelé­sének titkait. Az egész Szovjetunió résztvesz a kommunizmus építkezésének nagy. szerű munkájában. A Krasznodar-vidék dolgozói a Volga—Don csatorna építésiéhez nyújtanak segítséget. A guiikevícsi járás kavicsbányájából szüntelenül robognak "a szerelvények a cimljanszkt vizierómű-központ épít. kezeséhez és valósággal futószalagon szállítják az építőanyagot. Hét nap a külpolitikában így do'goznak a bu'bisevi erőmű épílkezésénél reggeltől késő estig és estétől reggelig az elsőrendű techni­kával feífegyverzett fiatalok. Az, al­kotás lázában ég a sztá'jni építkezés ifjúsága. (Komszomolszkaja Pravda) Dolgos kezek milliói formálják az új Románia arcát A z ötéves terv keretében befeje­zi í zik és üzembehelyezik a Duna- feketetengeri csatornát..,'4 így írja elő ezt a Román Népköztársaság tervtör- vónye. És a terv nem marad papíron: a felszabadult román nép ma már ma­ga kovácsolja jövőjét. Ennek a boldog jövőnek csak egyik láncszeme a „nagy csatornaAz országban mindenütt lá­zas építőmunka folyik. Uj gyárak, üzemek, nagyteljesítményű centrálék emelkednek ki a földből. Uj bányákat nyitnak meg, villamosítják a falvakat. Sokmillió dolgos kéz alakítja az áj haza arculatát — ez ma a Román Nép- köztársaság.. — Az épülő Duna-'fclcete- tengeri csatornára pedig különösen büszkék lehetnék a román dolgozók, az új csatornának kereken 60 kilométer lesz a hossza. De vájjon csak új vizi- ufa-t jelent ez a roppant építmény? Nem. A csatornahálózat kiépítésével el­tűnnek az egykori terméketlen lápok: Dobrudzsa virágzó földjein hamarosan már emlékezni . 6em fognak az egy­kori kietlen földterületekre. Üz a nagy mű őt év alatt, teljesen *“* elkészül! Elkészül, mert újtípusú emberek építik, mert, a Párt vezeti az építők harcát. Maguknak építik a maguk jövőjét kovácsolják vele. A Pa­nama-csatorna —-, hogy csak ezt az egyet említsük — 29 évig épült! ... Nem csoda, hiszen a tőkések építtették a maguk kapzsi céljaira. A Duna-féketetengeri csatorna va­lóban méltó kifejezője a Román Nép- köztársaságban élő népek testvériségé­nek, alkotni tudásának. A románok, er­délyi magyarok, szászok és szerbek, a dobrudzsai törökök és bolgárok eggyc- kovácsoltan munkálkodnak a nagy csa­torna megépítésén . . . Nem a tőkések­nek, hanem a maguk javára dolgoznak. Ezt .hirdetik itt a gépeken, a szálláso­kon elhelyezett -felírások is . , . ,,o bur­zsoázia nélkül, a burzsoázia ellen!“... És az építők sokatmondóan hozzáte­szik: a békéért, hazánk boldogságá­ért! mikor Patrichi Nikolae, a nozar ceai telep kofrógépkezelője meg­érkezett ide, még mindenütt mocsár te­rült cl. Amerre a szem ellátott, min­denütt a gyilkos lápba süllyedt a látó­határ. Hanem azután hamarosan meg­változott itt a környék kéne. Bár ak­koriban még csak a környékbeli parasz­tok és a kubikosok küzdöttek a mocsár­ral. Végül eljött a nagy nap! A Szov­jetunióból megérkeztek az első trakto­rok, exkavátorok, a nagy kotrógépek és daruk. Mindjárt más lelt a munka. A gépek legyőzték az alattomos lápot. Ma már az emberek százait, helyet!estiő gépek dolgoznak á csatornán. A víila­ntos kotrógép például 900 ember műn­A Icáját végzi el s 300 tehergépkocsit he­lyettesit. Ezekkel a nagyszerű szovjet gépekkel nagyszerű eredményeket lehe­tett elérni. "Ml ár eddig is annyi földet cs szik- * lát termeltek ki a víztárolók helyéről, hogy ezzel a föld- mennyiséggel egy 20.000 kilométer hosszúságú szerelvényt lehelne meg­rakni. Ez persze csak a kezdet. A nagy mű hátteréből újonnan épülő falvak és városok honlakoznak ki. Porta Albában ebben az új városban például hetek ala'-t készült el előregyártóil elemekből az iskola, a kórház, a napközi otthon, a sportstadion és a kuli úr otthon. Porta Álba azonban csak egv a csatorna men­tén épülő városok, kikötők közül. Jo­gos büszkeséggel mondhatják tehát az építők: új országrész születik itt.., Igazat mondanak. A jövő távlatai nagyon is közeliek. Már most sem kell különösebb fantázia ahhoz, hogy a dobrudzsai dolgozó paraszt meglássa jövőjét... az új Dobrudzsát, amelvet csatornák serege hálóz be. s ahol a dú­san termő földek váltják fel a mocsár helyét. — Az egykor világtól elzárt román dolgozók saját, maguknak építik a csalorna mellett húzódó gyártelepe­ket, a csatornán ringó gőzösöket, ame­lyek fekete füstfelhőt eregetve, úsznak a jövő kikötője — Porta Álba felé. A nemzetközi, helyzet — annak el­lenére, hogy Koreában tűzszünet) argyalás folyik, — igen feszült. Az imperialisták Koreában békéről tár­gyalnak, ugyanakkor Japánban. Nyu- gat-Németországban, Jugoszláviában, Spanyolországban, Görögországban és Közel-Keleten egy új háborút ké­szítenek elő. * Koreában békéről tárgyalnak ugyan, de azon igyekeznek, hogy a tárgya­lások semmiképpen se vezessenek eredményre. A békés megegyezést kö­vetelő mil'iók nyomására . azonban legutóbb is1 kénytelenek voltak elfo­gadni a* koreai és kínai küldöttség napirendi javaslatát. Abbeli mester­kedésük tehát, hogy az értekezletet a kezdet kezdetén megbuktassák bem sikerült. De most újabb akadályt tá­masztanak a békés megegyezés út­jába. Eddig már több, mint tizenöt ülést tartottak a koreai tűzszünet megva­lósításának ügyében. A múlt hónap 25-e óta — ekkor kényszerültek arra a7 imperialisták, hogy a napirendet elfogadják —, főként arról tárgyal­nak, hogy hol hozzák létre az ütkö­ző övezetet. Ez az ütköző övezet egy semleges terület . lenne, amely elvá- I lasztaná egymástól a küzdő feleket. Az j amerikaiak igyekeznek minél lehetet­lenebb követeléssel előállni. És mint. Pgves amerikai politikusok nyilatkoz­nak. ,.az Egyesült Nemzetek küldöt­tei a tárgyalások során szfárdan ki fognak tartani ezen elhatározásuk me1 lett.“ Világos, hogy ehhez a hihe­tetlenül pimasz ,,elhatározáshoz“ azért ragaszkodnak ,,szilárdan“, hogy lehe­tetlenné tegyék a megegyezést. Ez a magatartás tökéletesen tükrözi azt, amit néhány nappal ezelőtt a Koreai Központi Távirati Iroda megállapított: az imperialisták „csak fecsegnek ar­ról. hogy céljuk a béke megszilárdí­tása. A valóságban arra törekszenek, hogy elfoglalják Észak-Korea fontos vidékeit.“ Az imperialisták aknamunkája ko- molyay, akadályozhatja a tárgyalások sikerét, de persze nemcsak az ő ..szi­lárd elhatározásukon“ mű ik az, hogy milyen lesz az eredmény. A koreai nép, a hatalmas Kína és a világ im­perialistaellenes milliói rájuk kény­szeríthetik a békét Koreában. Min­denesetre az imperialisták úgy készül­nek, hogy ha «e bekövetkeznék, ak­kor a világ egy más pontján kezdhes­senek újabb agressziót. Ezért csapnak most többek között o'yan nagy hűhót Nyugat-Németország és Jugoszlávia felfegyverzése mellett, továbbá a fa­siszta Franco Spanyolországa kö­rül. Az USA-nak azért van szüksége a fasiszta Francoval kötött szövetségre, mert a népek: hatalmas erejű ellenál­lása követír ezt ében most már egyre inkább csak a nyíltan fasiszta erők­re támaszkodva kísérletezhet egy új, gyilkos háború kirobbanásával. A *ryilían fasiszta országok ,,lendülete­sebbek“ a nép ellenállásának letöré­sében a békemozgaiom és a kommu­nisták üldözésében, a7 amerikai ^im­perialistákkal szembeni szolgálatkész­ségben, az új háború felé rohanásban. Elsősorban tehát ezzel magyaráz­ható a Francoval kötött szövetség. Ezzel magyarázható, hogy az USA újabban miért fordul olyan fokozott érdeklődéssel a fasiszta Tito és Fran­co, Nyugat-Német ország és Japán felé Ezek áz orszáaok ma értékeseb­bek számára, mint a jóformán telje­sen megkopasztott Anglia, vagy a dolgozó tömegek által sarokbaszorí- tott francia burzsoázia. A nyiltan fa­siszta országokat tolják az új hábo- rú kirobbantásának élvonalába. Persze az amerikai imperializmus nem mond le a többi országok — például Anglia, Franciaország, Olasz­ország — szövetségéről sem. De ezek? ben az országokban is arra törekszik hogy a fasizmust fokozatosan diadal?' ra juttassa. Ilyen szándékot lehet fel­ismerni a több, mint hatodik hete'hú­zódó francia kormányválság mögött is. ‘ -fc A népeket természetesen nem köny- nyű a fasizmus véres mocsarába sül­lyeszteni! Ezért értékesek az USAszá« mára a7 olyan országok, ahol máj megteremtették a szuronyra, korbács­ra. veres terrorra alapozott fasiszta hatalmat. % Kérdés, hogy a kapitalista orszá­gok fasizá'ásával és a fasiszta orszá­gok előtérbe tolásával erősödik-e $ háborús uszítok tábora? Nem. Bár 0 fasiszták a legveszer delmesebb. legeszeveszettebb aqresz- „zorok és ezért a háborús veszély- nö­vekszik. De a fasizálás nem az erősö­dést jelenti. Nem lehet erős a? a ha­talom. mely néhányezer gépfegyveré­re támaszkodva áll az országok .mil­lióival szemben. Ráadásuk a fasiszta, kormányok nemcsak „saját“ népükkel állnak éle­sen szemben, hanem' a világ vala­mennyi ■ , 0 • ;. békeharcos dolgozójával. Az imperialisták háborús próbáikor zásaival szemben egvre hatalmasabb erő tornyosul. Ennek a roppant erőn nek egy részét láthattuk a Szovjet­unió Hadiflottájának Napján. A Szovjet Hadseregnek ez a fegvverhe- . me is olyan — az imperialisták szá­mára félelmetes — erőt mutatott, amely alapos meggondolásra készteti őkét. Ma nincs olyan ország, ahoj annyit és olyan hatalmasat alkotnak, mint a Szovjetunióban. A Szovjet nép a kommunizmus építkezéseivel, a kujr bisevi. sztálingrádi, k'ahovkaj erőmű-, a turkmén és Volga—Don csatorna építésével juttatja kifejezésre roppant, napról-napra gyarapodó erejét. Ezek az alkotások a béke építkezései és mindenképpen a béketábor- mérhetet­len megerősödését szolgálják. A béke erőinek másik hatalmas megnyilvánulása a kínai népi felszabadító hadsereg születésének 24-ik évfordulóján ren­dezett ünnepség volt. Ez az ünnepség alapos emlékeztető volt az imperia? listák felé, Es’zükbe juttatta azt. g hatalmas győzelmet, amelyet a népi felszabadító hadsereg Csang Kai Sek amerikaiak által támogatott klikkje fe'ett aratott s amellyel. Csang Kai Sek 22 esztendő vérszomjas rendsze­rének vetett véget. Uj hatalma,, seregszem'ére is ké­szül az imperialifetaellenes erők tábo­ra. Hatalmas háborúellencs tüntetés les7. vasárnaptól kezdve a világ ifjóságának Berlinben tart ott harcos ünnepségén, a VIT-en. Bár mindent elkövettek az imperialisták, hogy ezt a találkozót ■ megakadályozzák, vagv legalábbis hatását, értékét csökkentsék, — cél­jukat. nem tudták elérni. A berlini ifjúsági találkozó az összes eddigi if­júsági találkozóknál méltóbb kihúe- zője lesz a világ ifjúsága bekoakaru­tának. és méltóan kifejezi a világ né­peinek háborúellenes harcAl.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom