Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-29 / 175. szám

TOUBJftJ VILÁG PROLEI4RJ4I EGYESÜLJETEK! \ WAT STAVTIíAlN: Tolna megye Ifjúsági» lelkesen készül n berlini VII’-re i2. o.) A Szovjetunióban tartózkodó parasztikUldtftlek táv­iratai Rákosi Mátyás elvtársnak (8. o.) — A SZOT tanács­ülésének elsőnapi felszólalói a szakszervezeti munka ered­ményeivel é.s hiányosságaival foglalkoztak 13. o.) — Az új jfÜ vedelem eloszt ás lehetővé teszi tszes-inkben « háztáji gazdálkodás fejlesztését (5. o.) — Kultúre.soportjaink a ^ békebegylijtés győzelméért (0. o.) J VIII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM ARA su FILLÉR VASÁRNAP, lftől JULIUS ‘itt Fokozzuk a harcot az önköltség és a selejt csökkentéséért (P. F.) Rákosi elvtárs mondotta: ^Azok a jó kezdeményezések, ame­lyeket a Szovjetunió tapasztalatai alapján az önköltségcsökkentés, az anyagtakarékosság terén bevezet­tünk, még gyermekcipőben járnak. A küzdelem az anyagpocsékolás, a selejt, a felesleges raktárkészletek és a pazarlás száz formája ellen, csak most kezdődik valójában.“ Rákosi elvtárs nem ok nélkül hív­ta lel a figyelmet erre a kérdésre, A szocializmus építése megkívánja, hogy népgazdaságunk minden front, ján győzelmesen haladjunk előre, mert nem elég, ha egy üzem a ter­melési tervét teljesíti, de ugyan­akkor olyan magas önköltséggel dolgozik, hogy a mérleg nem az eredmények javítására billen. Ezért kell még idejekorán felfigyelni erre a veszélyre, mozgósítani az önkölt­ség csökkentés döntő jelentőségére. A munkaverseny fokozza a ,,harcot a selejt ellen, az önköltség csök­kentéséért". Az üzemvezetőségnek elsőrendű feladata, hogy minél in­kább legyőzzék a ma még fennálló technikai akadályokat és a maguk részéről biztosítsák az önköltség folyamatos csökkentését Az ön. költség csökkentése azonban nem utolsó sorban a dolgozókon múlik, akik törődnek is ezzel a kérdéssel, hiszen a megtakarítás ma már nem a tőkés számára jelent extraprofi­tot hanem a dolgozók összessége számára jelent több ruhát, több rádiót, lakást iskolát és több falu­nak villanyt A magas termelési költségek le- izorítására a küzdelem megindult negyénk üzemeiben is. Ez a harc már hozott kimagasló eredménye­tet is. A Simontornyai Bőrgyár dolgozói többszázezer dollár értékű ieoizát takarítanak meg a külföldi ínyagok, hazaival való pótlásával. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói 35 fczer forintot takarítottak meg a tongresszusi verseny óta, a hulla­dék felhasználásával. A Dombóvári Víalom dolgozói az év végéig 332.400 torint értékű megtakarításokat akar aak elérni, A Dombóvári Fűtőház dolgozói 70 t°nna szenet takarítot­ok meg az elmúlt hónapokban. A tolnai Selyemgyár a nyersanyag helyes kezelésével 16.000 forintot Okaritott meg az elmúlt hónapban, A Textil gyárban megszűnt a selejt. Az öcsényi Kendergyár míg május­ban ráfizetéssel zárta tervét, június- ián már 9000 forintos nyereséget könyvelhetett el, a jó gazdálkodás, íz önköltség leszorítása folytán. De Karolhatnánk az eredményeket to. /ább, ami bizonyítja, hogy dolgo­zóink harcolnak a termelési költse, gek leszorítása, az önköltség és se lejt csökkentése, a takarékosság fo­kozása érdekében. Az önköltség csökkentése terén döntő tényező a munka termelé­kenységének emelése. Ezen a té­ren nagy jelentőséggel bír a sztaha­novista kezdeményezés, a verseny fokozása, a munkamódszerátaius, De fokozni keli a harcot a selcjt, ellen is. Ötéves tervünk teljesítésé­nek, egész termelésünknek rendkí­vül fontos tényezője, az önköltség csökkentése mellett termelésünk mi. nősegi színvonalának megjavítása. Miért elsőrendű kérdés a jó minő­ség? Mindenekelőtt azért, mert a szocializmus építése, a kapitalista termelési rendszer feletti győzel. műnk nemcsak a termelt javak mennyiségétől, hanem minőségétől is függ. . Nagy figyelmet kell fordí­tanunk a minőség kérdésére, — cr- ?e tanít bennünket Rákosi elvtárs — nem szabad megengednünk, hogy a szocialista ipar termelvényeinek mi. nősége rosszabb legyen mint a ka­pitalistáké volt. Ellenkezőleg, o szocialista ipar fölényének a minő­ségben is meg kell mutatkoznia." Mi okozza a gyenge minőséget és a selejtet? Nyilvánvaló, hogy a felüle. tes, gondatlan, hanyag munka, az ellenőrzés lazasága és az egyéni felelősség hiánya. A hanyag, ren­detlen munka, a laza ellenőrzés az .osztályellenséget szolgálja — vagy éppen az osztályellenség aknamun­kája! Ezért a rossz minőség, a se. lejt elleni harc — az osztályharc kérdése. A gyenge minőség, a selejt elleni küzdelem fokozott éberséget követel meg, azt, hogy felismerjük a rossz munka mögött az ellenség kezét. Elsősorban pártszervezeteink és szakszervezeteink széleskörű po­litikai nevelő munkájára van szük­ség ahhoz, hogy a selejtet és a rossz minőséget kiküszöböljük. A minőséget pusztán technikai kérdésnek tekinteni — súlyos hiba. A magasabb minőségi színvonalért jólszervezett, széleskörű felvilágo. sító munkával kll harcra mozgósí• taniok pártszervezeteinknek a dol­gozó tömegeket s megmagyarázni nekik, hogyan hátráltatják népgaz. dóságunk erősödését, iparunk fej­lesztését az itt elkövetett mulasztá­sok. E harc szolgálatába kell állí­tanunk fokozódó munkaversonyün- ket is. A verseny feladatai közül a legfontosabbak egyike legyen a jobb minőségre, a selejtmentes mun kára való lankadatlan törekvés. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert nagyszerűen fejlődő, tömegeket ma­gával ragadó munkaversenyünk nem egy helyen azt a téves és káros nézetet keltette, hogy a versenynek csak mennyiségi eredményre kell törekednie. Előfordult — igaz csak ritkán, — hogy a verseny lázában megfeledkezett a minőségről, a se. lejtről. Az ilyen versenyt nem ne­vezhetjük igazán versenynek. Szo­cialista módon versenyezni annyit jelent, hogy az egyre magasabb tel. jesítmény mellett mind kífogástala nabb minőséggel is dolgozzunk. Pártszervezeteinknek, szakszerveze­teinknek és vállalatvezetőinknek az a feladatuk, hogy ebből a szempont­ból is alaposan megvizsgálják az üzemben folyó versenyt. Pártszervezeteink támaszkodja­nak a felvilágosító munkában, a legkiválóbb munkásokra, sztahá- novístákra. Az ő példájukon mutas. sák meg: nincs ellentétbn egymással a jobb és tőbbtermelés. Tárják az üzem egész nyilvánossága e1« a mi­nőség helyi kérdéseit, emeljék ki népnevelőink a jól dolgozókat a faliújságon keresztül is. Állítsák pellengére a selejtgyártókat, Kitű­nően bevált módszer például a Tol. naí Selyemgyárban a ,,selejtkiállí- tás" is. Nemcsak szégyent jelent a „kiállítókra" nézve, hanem egyben komoly tanulságot is az üzem többi dolgozója számára. Emellett azon­ban meg kell szilárdítani az egyéni felelősséget is. Sokat tanulhatnak üzemi vezetőink, pártszervezeteink, dolgozóink ebben is a szovjet dől. gozók példájából, a sztahánovisía Csutkih által elindított, s ma már hatalmas tömegekre kiterjedő, a termékek kiváló minőségéért folyó mozgalom tapasztalataiból. Békénk megszilárdításáért folyó harcunk egyik fegyvere legyen a selejtmen tcs munka, az önköltség csökkenté­se, a fokozott takarékosság. fl tamási járás vezet a begyűjtésben, lemarad! a dombóvári, a gyünk! járás és Szekszárd város A TAMÁSI JÁRÁS felism-erte, hogy érdemes repülőgépen utazni, mert az a leggyorsabb közlekedési eszköz. Pár nappal ezelőtt még csak az elsők között volt a begyűjtési versenyben. Az elcsépelt b ú z a.menmyis é g - nek csak 24.7 százalékát gyűj­tötték be. Ami­kor sikerült fel­ülni a repülő­gépre, maga ubán. hagyta még a szekszárdi járási is, amely addig vezetett a verseny ben. Csütörtökön és pénteken a járás területén több, mint 54 vagon gabonát gyűjtöttek be és ez biztosította továbbra is szá­mukra a helyet a repülőgépen. A péntek esti jelentések alapján nem­csak a begyűjtött gabonamennyiség szerint vannak az első he1yen, hanem a viszonylag begyűjtött gabona is jo­gosítja őket arra, bogy a gyors köz­lekedési eszközön haladhassanak. A pénteki jelentések alapján az elcsépelt búzamennyiségnek 27.2 százalékát gyűjtötték be, ami azt mutatja, hogy állandóan fo kozzák sebességüket, A tamási járás repülőgépen haladt az aratásban, és a növényápolásban is. Jutalmul mod megknprfcSk a me­gyei tanács vácdorzászlóját, ami egyben friss üzemanyagot k je­lent a járásnak, hogy még gyorsabban tudjanak száguldani a begyűjtés si kere feléi. A SZEKSZÁRDI JÁRÁS jól meg­járta. Elszédült a nagy gyorsaságtól és így nemhogy fokozni tudta volna sebességét, hanem lemaradt. Az első hely után egy ideig még megilleti a versenyautón való utazás, mart még második a versenyben. így jár, aki nem siet. 22.6 seáza&ék volt a búzabegyüjté- sük az elcsépelt gabona arányá­ban. A pénteki jelentések alapján mind­össze 3 tized százalékot javult ez az arány. Talán fogy tán van a járás üzem­anyagja, az ért marad­tak le. azért kellett felcserélni a repülőgépet a versenyautóval? Ha fogytán van, kö­vessék Pártunk útmutatását és az friss „üzemanyagként" fogja őket se­gíteni a sebesség meggyorsítására. Gondoljanak arra a járásban, hogy a begyűjtést csak úgy tudjuk sikerre vinni, ha a sebességet minél nagyobb mértékben és állandóan fokoznák. Ve­gyenek példát a tamási járástól, amely tízszeresen fokozta gyorsasá­gát az utóbbi napokban.. A BONYHÁDI JÁRÁS motorkerék­párral halad a cél felé. Ez sem a leg'lassubb közlekedési eszköz, de gyorsabb is, meg biztosabb is a re­pülő, meg a versenyautó. ElcwépeM búzájuknak 19.4 száza­lékát gyűjtötték be az utóbbi jelen­tések aiapján és péntek estig mindössze 3 ti­zed százalékkal javítottak az eredményen. így nem csoda, .bogy a többi járások nem engedik Őket fel­ülni a gyorsabb közlekedési eszkö­zökre. Pedig nem kellene mást csi­nálniuk, mint „több gázt adni a mo­tornak", több népnevelő munkát vé­gezni, a központi szervezést, irányí­tást megjavítani és akkor nemcsak elérhetnék, hanem még el is kerül­hetnék az előttük száguldó verseny­autót. Ha sikerül megelőzniük az előt­tük haladó járást, jogosan helyet cse­rélhetnek velük és könnyebb lesz ak­kor már a gyorsaság további fokozá­kísérelle A PAKSI JÁRÁS gyalog halad a cél felé. Itt úgy lát­szik azt tartják, hogy „gyalog járj, tovább érsz" pedig nincs igazuk, mert sokkal nagyobb utat lehet megten- | ni a különféle mo­torokon. Az utóbbi napokban meg is sietést, ami sikerült is. Az előző értékelés szerint majdnem 8 százalékkal javította az arányt az elcsépelt búzamennyiség beadásánál. így a pénteki kiértékelés szerint az elcsépelt búzának 20.6 száza­lékát gyűjtötték be. de mennyiségileg jóval kevesebbet a többinél. A DOMBÓVÁRI JÁRÁS, a győoki járás és Szekszárd város csigaháton utaznak. Hárman csígabrigádot ala­kítottak, úgy gondolják, hogy a „csi­ga a legerősebb állat“. A dombóvári járás mindig osak azt hajtogatja, hogy esik az eső és azért nem tudunk men­ni, „A rest többet lárad." Ha nem mennek gyorsabban, gyakran megáz­nak. és mind nehezebb lesz az útjuk. Hárman együttvéve sem gyűjtöt­tek be annyi gabonát, mint a ta­mási járás. A dombóvári járás pedig még páros- versenyben is van a tamási járással. Péntek estig bizony lemaradtak a dombóváriak és a „lemaradt* nevet nem mossa le róluk még az sem, hogy azzal mentegetőznek, hogy „mindig esik az eső". A GYÓNKI JÁRÁS sem ér­demel meg a péntek estig eU ért eredményé­ért más közle­kedési eszközt, mert az bizony nem nagy volt. így jogosan vette el tőlük a megyei ta­nács a vándorzászlót és adta át a ta­mási járásnak. SZEKSZÁRD VAROSBAN nem­hogy javulás, hanem gyengülés mutat­kozott. A pénteki jelentések alapján kevesebb gabonát gyűjtöttek be az elcsépelt mennyiséghez viszonyítva, mint az előző jelentések alapján. Csigaháton és gyalog járó járások mire nézitek ti a holnapot? Nem gon­doltok arra, hogy a beadási kötele­zettség teljesítését törvény írja elő és hogy teljesítve legyen, azért első­sorban a járá-si pártbizottságok és tanácsok felelősek? fboda) * 15 ß járások Mmt!i verseny értékelése Tarlőbukl. Másodnöv. Szekszárdi járás 71.2% 44.4% Szekszárd város Paksi járás tiVöiiki járás Tamási járás Bonyhádi járás Dombóvári járás 41.7«/.« 37.7 «/« 28.« % 27. •'* 15. ft9/* 91.5?» 52.2% •56.4% 46,8% 40.1 % »9 h%

Next

/
Oldalképek
Tartalom