Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-28 / 174. szám

z NAPLÓ 1951 JULIUS 28 A begyűjtés legfontosabb soronkövetkezo feladatai Nagy Imre elvtárs élelmezési miniszter beszéde A megyei tanácselnökök értekezle­tén Nagy Imre elvtárs élelmezés] mi­niszter, 8' Magyar Dolgozók Pártja Pol'itiikaii Bizottságának tagja a be­gyűjtés soronkövetkezo ■ feladatairól tartott beszámolót. Mai érti kéziét iink már a begyűjtés időszakára esik —, kezdte beszédét- ■ Az augusztus 20'ig .előttünk álló négy hét, — amely a begyűjtés _ első sza­kasza — fogja megmutatni, hogy a tanácsok hogyan készültek fel annak minél sikeresebb végrehajtására. Min­déi?. azon múlik, hogyan fogunk most munkához, milyen intézkedéseket te­szünk. hogyan tudjuk kézben tartan: azt a hatalmas apparátust, amely a be­gyűjtést végzi, hogyan tudjuk dolgozó parasztságunkat állampolgári köteles­ségének teljesítésére lelkesíteni. Ezért- minden tevékenységünket egyetlen nagy erőfeszítésbe kell összpontosíta­ni, mert, csak így tudjuk biztosítani a begyűjtés sikerét. A tanácsok munká­jának helyességét, vagy helytelensé­gét, nem a jelentések, hanem a szá­mok, a begyűjtött mennyiségek fog­ják megmutatni. A begyűjtés első sza­kasza döntő jelentőségű a tanácsok egászévi begyűjtési munkájának sikere szempontjából. — A begyűjtés terén ezernyi pro- lémánk van. Az idei termés sokkal gazdagabb, sokkal nagyobb, mint szá­mítottuk. Ez a tény új feladatok elé állít bennünket és újszerűén vetii fel a terv túlteljesítésének kérdését is. A tanácsok felajánlották, hogy a bő ter­més arányában fokozzák munkájukat. Ez az eddigi vállalások megemelését jelenti. A vállalások felemelését rend­kívül fontos népgazdasági érdekek is megkövetelik és a tanácsoknak most .az az elsőrendű feladatuk, hogy eleget is tegyenek vállalt kötelezettségűkulk. — Komoly nehézségeket okoz és nagvobb erőfeszítéseket követel a ned­ves időjárás is, aminek következtében a begyűjtés ideje szűkebbre korlátozó­dott. A feladatok tehát torlódnak és ahhoz, hogy a tanácsok vállalt köte­lezettségüket augusztus 20-ra teljesí­teni tudják, meg kell sokszoroznak erőfeszítéseiket. A beadás teljesítése törvényes — A nedves időjárás mellett a be­gyűjtést nehezíti, hogy lazaság mutat- kozik a tanácsapparátus munkájában az állami fegyelem és qz állampolgári kötelesség terén. A tanácsoknak első­sorban e téren kell a legsürgősebb és gyökeres, változást elérniük. Az appa­rátus nem tette eléggé magáévá a „cséplőgéptől a begyüjtőhelyre" jelsza­vát, nem vált vérükké és ennek követ­kezménye, hogy van lemaradás, külö­nösen az ősziárpa beadásánál ahol a fekete-kereskedelem máris jelentkezik. Sokhelyütt — a gyors cséplésre és nem a gyors beadásra fektetik a súlyt. Bár vannak szép példák, szép kezdeménye­zések, de a dolgozó parasztság töme­gében nem érte el azt az eredményt, amit a kormányzat tőle elvár. Laza­ság mutatkozik az állampolgári köte­lesség terén is. A tavalyi példán okul­va a tanácsapparátuson keresztül tu­datosítani kell a parasztságban, hogy a terménybe gyűjtés, állami, hatósági aktus és nem társadalmi akció. A tár­sadalmi szervek a begyűjtés terén ha­talmas segítséget nyújtanak, de a ve­zetés az állami szervek feladata. Pa- rsztságunknak világosan látnia kell, hofyy a beadás számára törvényes kö­telesség. A nehézségek leküzdésének elengedhetetlen feltétel«, hogy a be­gyűjtést irányító szervek, de a ta­nács egész apparátusa is kiküszöböljön munkájából minden lazaságot, fokozza, javítsa az ellenőrzést és nem utolsó sorban elengedhetetlen az, hogy a ta­nácstagok példamutatóan ennek a harcnak az első soraiban küzdjenek. — Az egészséges optimizmus feltét­lenül szükséges a munkához. Enélkül eredményesen dolgozni és a begyűjtés teljes sikerét biztosítani nem lehet. De keményen fel kell lépni az elbizako­dottság ellen, amelyet a magas termés életre hívott. Szemethúnyni a nehéz­ségek előtt: egyszerű öncsalás, ami számos veszélyt rejt magában. A társadalmi bizottságok vívják a döntő ütközetet a begyűjtés terén — Haladéktalanul meg kel! javítani a begyűjtést irányító operatív és tár­sadalmi bizottságok munkáját. Ezen a téren is mutatkozik lazaság. Az opera­tív bizottságok eddigi működése nem k elégítő, szétfolyó, bizonytalan és. fő hibájuk, hogy mindennel foglalkoznak, ami a megyében általában felmerül. Átveszik más szervek feladatát, így az aratástól, a behordástól.' a tarló- hántáson keresztül a csépiéiig, minden­nel foglalkoznak, holott az operatív bi­zottságok a begyűjtésre szervezell bí­zói tengők. feladatuk annak teljes jog­gal való irányítása. -A megyei és járási ‘|v bizottságok alapvető feladata ;j társadalmi bizottságok scgí­'■ -i,••inkájuk irányítása és ellenőr­zése. A társadalmi bizottságok vívják a döntő ütközetet a begyűjtés terén, ők érintkeznek közvetlenül a beadás­sal, ők találkoznak először az ellenség aknamunkájával. Ép ezért munkájuk döntő jelentőségű a begyűjtés szem­pontjából és ebből következik, hogy a falusi társadalmi bizottságokat a -leg- messzebbmenően támogatni kell. — A begyűjtés hatalmas politikai feladat is, ezért fontos az agüációs -és propaganda munka fellendítése, ezt a munkát az operatív bizottságoknak és •a tanácselnököknek kell kézbeven- miök. Az agitáció és propaganda fő- feladata jelenleg az, hogy lendületet adjon a begyűjtésnek, azt tömegmoz­galommá tegye. Az agitációt és propa­gandát nem szabad reszortfeladatnak tekinteni, hanem a begyűjtő és a ta­nácsapparátusnak kel 1 elsősorban a be­gyűjtés agitátorainak lenni. — Idei gazdag termésünk begyűjté­sének szervezete —, folytatta a minisz­ter —, az eddigiekkel szemben lénye­gében új. Újat jelent az, hogy dolgozó parasztságunkat a begyűjtés túkelljesí- tóséért iparcikkek juttatásával premi­záljuk, Ennek keretében mintegy 550 millió forint értékű iparcikk, háztartási felszerelés, textiláru jut azok számára, akik példamutatóan tesznek eleget ál­lamunk iránti kötelezettségüknek. Elő kell segíteni az egyéni és párosverseny — A begyűjtés hatalmas lenditője a begyűjtési verseny. Itt kezdetben még komoly hibák és hiányosságok mutatkoztak. A verseny megindult or­szágosan, de rendkívül lassan fejlő­dik. És ami a legnagyobb baj, sok he­lyen még formális, nem vált a töme­gek eleven mozgalmává. Ennek főoka, hogy a falusi vezető funkcionáriusok, tanácstagok, párttagok részéről is hiányzik a példamutatás. A tanácsok­nak meg kell változtatniok a verseny formális és hivatalos jellegét, verseny- táblékat kell készíteni, jutalmakat, ok­leveleket kell kiadni' és legfőképpen elő kell segíteni az egyéni párosverseny kifejlődéséi. A versenyeredményeknek pedig nagy nyilvánosságot kell! adni. • El kell érnünk, hogy a verseny eleven, színes legyen, és a falusi dolgozók széles nyilvánossága előtt folyjék. He tűrjük a fekeíecsépiést, árpafeketézést, az ellenség kártevését — Az ellenség megtalálja és kihasz­nálja azokat a lehetőségeket, amelye­ken keresztül gátolni tudja munkánkat. A mi feladatunk az, hogy éberék le­gyünk, tisztán lássuk az ellenség cél­kitűzéseit és megfelelő erélyes intéz­kedésekkel elejét vegyük alattomos mesterkedéseiknek. Az egyik módszer, amellyel megkísérelte az ellenség a támadást, az átlagtermés mennyiségé­nek meghamisítása. A tanácsapparátus egyszerűen tudomásul vette ezt, holott a begyűjtéssel kapcsolatban ennek nagy veszélye van, amit az ellenség tudatosan ki szeretne használni, Csép­lőgép-ellenőreink feladata, hogy az egyes gabonaféléknél ellenőrizzék azt m, hány hold területről szállították azt be és ennek alapján ellenőrizzék a termésátlagot. • — A másik veszély az árpabegyüjfés terén mutatkozik. Ezzel kapcsolatban is szigorúan a kiadott rendelet szelle­mében kell eljárni, ami kimondja. hogy takarmánygabona csak a beadási kötelezettség százszázalékos teljesítése után vihető piacra és csak olyan köz­ségből, amely maradéktalanul eleget tett árpabeadási kötelezettségének. Ez­zel szemben azt tapasztaljuk, hogy az árpa beadása lassan halad, ugyanakkor a feketepiacon viszont már megjelent a 4—5—600 forintos árpa. Az ellenség tehát máris megpróbálta elirányítaná a gabonát, amivel szemben a tanácsok­nak a legkeményebben fel kell venni a harcot és a törvényes rendelkezéseket rendkívüli szigorral alkalmazniok kell. A gabonát asztagban szárítsak ki, ne csépeljünk nedves állapotban! — A begyűjtés ütemének gyorsításá­val kapcsolatban helytelen az a törek­vés, hogy siettetik a nedves gabona csépiénél. Az azt eredményezi, hogy a cséplőgéptől a begyűftőhelyig megtörik ä gabona útja, mivel azt a cséplés idán szárítani kell. A helyes eljárás az, hogy a gabona kiszáradását osz­tagban végezzék és csak száraz álla­potban csépeltessék. Helyes ez azért is, mert a npdves gabona tárolásánál fenn­áll a bcmelegedés, begyulladás veszé­lye és minden intézkedést meg kell .tenni ennek a veszélynek az elhárításé­ra. A nedves gabona szárítása, for­gatása igen sok munkaerőt igényel és nem utolsósorban raktáraink befogadó- képességét is egyha.rmadára csökkenti, mert az, előírt másfél méter helyett a nedves gabona csak 50 centiméter ma­gasságban tárolható. Néha igazat is írnak J. Michener „A leplezetlen igaz­ság Á*siáról*‘ című cikkét kifzli az amerikai Life című folyóirat. A szerző beszámol ázsiai utazásáról, ottszerzett tapasztalatairól. A töb­bi közöli ezt írja: „Modern amerikai óvatosan utaz zék Ázsiában. A Távol-Keleten ugyanis roppant nem szívesen lá­tott vendégek vagyunk mostanában: Malájában és Indokínában az ame­rikaiak kiteszik magukat annak a veszedelemnek, hogy megölik őket. Nagyvárosokban, mint például Sin. gapurban, Szaigonban és Dzsakar- tában épeszű amerikai éjszaka nem teszi ki a lábát a házból. Ahol az amerikaiakat nem támadják nyíl­tan, olt a hátuk mögött szidják őket. Történelmünk során soha így még nem gyűlöltek bennünket: min­denütt reakciósnak, imperialistá­nak neveznek.“ Igaza van a cikk Írójának. Soha a történelemben a rablókat még nem gyűlölték úgy, mint most gyű­lölik a népek a gyermekgyilkos amerikai barbárokat!, a „modern amerikaiakat**, a háborúra uszító bankárokat, gyárosokat, tábornoko­kat és fullajtárjaikat, a legsötétebb alvilági gengsztereket. Jobban gyű­lölik őket, mint gyűlölték a hitler- fasisztákat. mert állatiesságban, kulturálatlanságban, embertelenség­ben, minden rosszban túltesznek rajtuk. így igaz ez, ahogy az ame­rikai folyóirat maga is megírta. Egyben azonban tévedett a cikk írója. Ö csupán Ázsiáról írt. Pedig nemcsak az ázsiai népek gyűlölik a háború lángcsóváját hordozó amerikai imperializmust, hanem gyűlölik őket mindenütt a világon a becsületes, békeszerető emberek. Nyugat.Némctországban minden városban, községben napról-napra megújulnak a feliratok; „Amerikai­ak, menjetek haza!“ Franciaország­ban, Olaszországban a rendőrséget mozgósítva „védelmezték'* a népek haragja ellen Eisenhower táborno­kot. Az angol békeharcosok gyűlé­seket tartanak, sztrájkolnak, « jel­szavuk: „Nem engedjük amerikai támaszponttá változtatni Angliát!“ És magában Amerikában levelek, ttítákozások ezrei bélyegzik meg Truman és társai háborús politiká­ját. A sokszázmillió aláírás a stockholmi, majd utána a béke­egyezményt követelő íveken —, akár Kínában, akár Magyarorszá­gon. akár Kanadában, Koreában, Angliában, Finnországban, Egyip­tomban, Chilében, vagy akár az Egyesült Államokban is írták alá, — mind-mind azt kiáltja a háború tűzfészke, az amerikai gyilkosok felé: „Gyűlölünk benneteket, és harcolunk ellenetek, mert háborút akartok, gyűlölünk benneteket a legforróbb gyűlölettel, legyetek ezerszer átkozottak!“ A cikkírónak még ezt is hozzá kellett volna tennie. Mert ez is hoz­zátartozik az igazsághoz, amit — bár nem akarják —, néha még a avilkosok is kimondanak. A tanácsoknak igen komoly felada­tuk a raktározás kérdése. Állandóan ellenörizniok kell a betárolt gabonát és biztosítanánk kell a szükséges rak­tárhelyiségeiket. Raktárkapacitásunk kicsi volta miatt gondoskodni kell szükségraktárak- igénybevételéről. Ezen a téren is a tanácsoknak a megadott rendelkezések értelmében kell eljár­ni ok és torlódás esetében keressenek azonnali megoldást, vagy saját erejük­ből, vagy a felettes szervek segítségé­vel. — A begyűjtés felelős vezetői a ta­nácselnökök. akiknek kötelességük, hegy a Pártra, kormányzatunk törvé­nyire támaszkodva, szerezzenek érvényt népi demokratikus államunk érdekei­nek olyképpen,, hogy dolgozó paraszt­ságunk maradéktalanul tegyen eleget állampolgári kötelességének. Haladék­talanul lépjenek fel tanácsaink az el­lenséggel szemben és már a kezdet keznetén szigorúan járjanak el azok ellen, akik az állam Iránti kötelezettsé­güket nem teljesítik. — Önök — mondotta befejezésül —, szocialista építésünk rendkívül felelős posztján állnak és ezekben a hetekben népgazdaságunk legnagyobb feladatát hajtják végre. Legyenek büszkék arra, hogy ezt a legnagyobb feladatot Önök végzik, de becsületes, odaadó, önzetlen munkájukkal legyenek is méltóak a nagy feladatokra. A beszámolót számos hozzászólás követte. Megegyeztek a koreai fegyverszüneti tárgyalások napirendjében Peking (TASZSZ): Az Uj-Kína hírügynökség tudósító­jának a koreai arcvonal vezérkará­tól kapott értesülése szerint a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat folytató képvise!ők 10. ülése július 25-án, ko­reai idő szerint 13 órakor kezdődött és 14 óra 10 perckor fejeződött be. Az ülésen megegyeztek a tárgyalá­sok napirendjére vonatkozóba és megkezdték a kérdések érdembeli megvitatását. A 11. ülést július 27-én 9 órára tűzték ki. Mindkét fél véglegesen megegye­zett a következő napirendben: 1. A napirend, elfogadása. 2. Katonai demarkációs vonal meg­állapítása két léi között demilitarizált övezet, létesítése céljából, mint a ko­reai hadműveletek megszüntetésének alapfeltétele. 3. A gyakorlati rendszabályok ki­dolgozása a tűzszünet, és a fegyver- szünet megvalósítása érdekében Ko­rea határai között, köztük a tűzszü­net és fegyverszünet feltételeinek megtartását ellenőrző szervek felha­talmazásának, funkciójának és össze­tételének megállapítása. 4. A hadifoglyokat érintő rendsza­bályok kérdése. 5. Javasatok mindkét fél érdekelt ; J országai kormányaihoz. ■ I Nam ír tábornok, küldöttségünk A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijeleniése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága július 26-án közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a Irinái önkénte­sekkel, valamennyi arcvonalon harcot vívetik az amerikai és aögot beavat­kozók, valamint a líszinmaj&i hadse­reg csapataival. Július 26-án az ellenséges repülő­gépeikre vadászó lövészek lelőttek két ellenséges repülőgépet. A magyar parasztkűídőtiség Rosztov férőidén járt csoportja kél tagjának nyilatkozata Moszkva: A moszkvai rádió közölte a Szov­jetunióban tartózkodó magyar pa­rasztküldöttséget elkísérő munkatár­sának alábbi tudósítását: A magyar parasztküldöttség tagjai egyik csoportja bét napot töltött a rosztovi terü'eten. Megtekintették a Don-menti Rosztov városát amelyet a német fasiszták a háború alatt el­pusztítottak, de amelyet a szov jet nép már felépített romjaiból. A küldöttek voltak a ro.szíovi terület két nagy kolhozában, a Sztálinról és Buggyo- nyijról elnevezett kolhozban, ahol megismerkedtek a kolhozisták életé­vel és munkájával. Megmutattak a vendégeknek két nagy szovbozf is. Az egyik szovhozban szívélyes találko­zásra került, sor a szovjet mezpgaz- dasági főiskolán tanuió magyar diá­kok egy csoportjával. A magyar parasztküldöltek meg­nézték a rosztov] terület egyik leg­nagyobb gép- és traktórállomását és megtekintették a veszelovoi vízgyűj­tő medencét, amelyet három év alatt hoztak létre a természet átalakításá- nak sztá.ini terve alapján. A magyar küldöttség tagjai tüzetesen megismer­kedtek" a szovbozok gépesítésével és villamosításával foglalkozó vezetője, a tárgyalások első ülésétől kezdve többször rámutatott, hogy á jelenlegi fegyverszüneti tárgyaláso­kon meg kell vitatni az összes kül­földi csapatok Koreából való kivoná­sának kérdését. Az ENSZ fegyveres erők küldöttsége azonban a jelenlegi tárgyalások egész folyamán mindvé­gig nem volt hajlandó megvitatni ezt a kérdést. Hogy gyorsabban megegyezést ér­jenek el a fegyverszünetre vonatkozó­lag, s ilymódon valóra váljanak a vi­lág békeszerető embereinek reményei, küldöttségünk július 25-én olyan na­pirendet javasolt, amelyben mindkét fél véglegesen megegyezett és ezzel lehetőséget adott, hogy a tárgyál á- sokon megkezdjék a kérdések ér­dembeli megvitatását. Mindkét fél megegyezett a napirendi pont ötödik pontjának megfelelően abban, hogy mindkét fél érdekeit kormányaihoz javaslatot dolgoznak ki, amely sze­rint bizonyos idővel a tűzszünetf egyezmény megvalósítása után össze­hívják magasabb képviselők tanács­kozását a külföldi csapatok Koreából val^ fokozatos kivonása kérdésének megvitatására. Paul Reynaud visszaadta kormányalakítási megbízatását Paris (MTI): Paul Reynaud csütörtökön délután visszaadta a kormányalakitási meg­bízást Vincent Auriol köztársasági elnöknek. v Paul Reynaud válasza ■— bár nem lepte meg a politikai köröket. , fo­kozta a kormányválsággal összefüggő zavart. Reynaud a köztársasági el­nöknek, adott válaszában a hírek sze­rint olyan bizottság felállítását aján­lotta. amelyben a többségi pártok képviselői és az illetékes minisztériu­mok kiküldöttei vennének részt, hogy együttesen dolgozzanak ki kormány- programot. Áurio! köztársasági elnök csütörtö­kön este újra megkezdte tárgyalásait. De Gaspsri megalakította hetedik kormányát Róma (MTI): De Gasperi csütörtökön délelőtt Ejnaudi köztársasági elnök elé ter­jesztette az új kormányánaki névso­rát. a köztársasági elnök aláírta a miniszterek kinevezési okiratát. A hetedik De Gasperi kormány minisz­terelnöke és külügyminisztere: De Gasperi. Tárcanélküli miniszter és miniszter­elnökhelyettes: Piccioni. Belügyminiszter: Scelba. Az új kormány tagjai a háromköz- társaságpárt] miniszter -kivételével mind a Kereszténydemokrata Párt tagjai. A legfontosabb változás az új kormányban az, hogy maga De Ga­speri vet(e át Sforzálól a külügyi tár­cát, ami politikai körök véleménye szerint azzal függ össze, hogy De Ga­speri az új kormány „fokozottabb“ atlanti irányzatához híven, ezentúl maga akarja képviselni az olasz kor-* mányi az atlanti hataunak tanácsko* zásain. tudományos kutatóintézet munkájú' val. A moszkvai rádió munkatársa azza; a kéréssel fordult a magyar paraszt- küldöttség két tagjához, hogy mond­ják ei a Szovjetunióban tett utazásuk e ső hetében szerzett benyomásaikat Sokat láttunk és sokat tanultunk ez alatt a hét alatt, — mondotta Pap István zootechnikus. — Láttuk, hogy a szovhozisták milyen hozzáértéssel vezetik a7j állami gazdaságokat, lát­tuk a kolhoztagok jómódú és boldog életét és meggyőződtünk róla, hogy mi'yén nagy előnyökkel jár és mi­lyen nagy jövedelmet hoz a kollek­tív gazdálkodás. Mély benyomást keltettek bennünk a természet átaki- kítása sztálini tervének óriási mun­kálatai. Láttuk. hogyan folynak 02 erdősítések és hogyan szervezik meg az aszály sújtotta területek öntözéséi. Még jobban megértettük, hogy c.sah: a szocialista., tudományosan megala­pozott földművelés útján haladva len­díthetjük fel az új Magyarország me­zőgazdaságát. — A szocialista földművelés két nagyszerű vonására akarok rá­mutatni — mondotta Kiss Tibor ker­tészeti technikus. — Az első a ma- yasiokú élenjáró agrotechnika. Solrat kell még tanulnunk ezen a téren a Szovjetuniótól A másik pedig a nagy­szerű gépek, amelyeket itt hittünk. A kombájnokról már nem is beszelek, - mert azok mindennapi jelenséggé vál­tak a szovjet földön. Azokról a gé­pekről akarok beszélni, amelyeket a mezőgazdaság gépesítésével és villa­mosításával foglalkozó Országos Tu­dományos Kutató Intézetben mutatlak meg nekünk.. Láttuk az automata ga­bonarakodó gépeket, amely egyszerű, de kitűnő szerkezet,. Ez a ncsjry, hasz­nos gép, szemünk láttára egy munkás irányításával 5 perc alatt rakott meg egy 3 tonnás teherautót. Láttuk a szénabetakarításra szolgáló károm új szovjet gépet, amely összegyűjti, bog­lyába, majd kazlakba rakja « szénát. Mulatlak nekünk még néhány mező- gazdasági gépel, amelyen a tudomá­nyos kutató intézet most kísérletezik. Ezek a gépek kétségkívül arról ta­núsítódnak, hogy a szovjet konstruk­tőrök kutató és alkotó tevékenysége megnyitotta az utat a mezőgazdasá­gi munká'atok tökéletes gépesítése télé. — Végről köszönetét akarok mondani szovjet barátainknak a rendkívül szívélyes íogadtatásért. El­mondhatjuk, készségük, hogy mindent megmutassanak nekünk és átadják nekünk gazdag tapasztalataikat, — minden várakozásunkat felülmúltál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom