Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-03 / 152. szám

1051 JULIUS 3 SS & P ?. Ö 3 PA R 7 É5: P/R TÉP IT ES ___★ ar atiisi inainkslk kikeres elvégxésíken Dolgozó parasztságunk a mczogaz- j dasági munkák legfontosabb szárászá­hoz ért, az aratáshoz. Most látja meg minden dolgozó paraszt ^ munkájának M d-ményét. Nemcsak dolgozó parasztságunk, hanem az | egész ország dolgozó népének érde­ke az. hogy az idei j'mak ígisrkezó termést idejében ieara-ssuk és elcse- •peljük. A falusi DISZ-szervezetak el­ső feladataként Pártunk azt tűzte ki. hogy a nyári mezőgazdasági munkák elvégzésében élenjárjanak. A tavaszi vetési, majd a növényápo­lási munkában megyénk fiataljai ko­moly segítséget nyújtottak állami gaz­daságainknak. A fiatalok jó munkát végeztek. Kezdeményezői voltak a bri­gádok megszervezésének, a verseny ki- szélesítésének. A várdombi állami, gazdaságban a szekszárdi állami gim­názium tanulói között Váczi József 7 tagú brigádja 217 százalékot, Gáspár Zsu­zsanna 3 tagú leány brigádja 163 százalékos eredményt ért el a gyapot egye lésében és kapálásában. ötéves tervünk végrehajtásának je­léül égi szakaszában a feladat bekeara- tásunk sikeres elvégzése. Az aratás és a cséplíés időbeni elvégzésével bizto­sítjuk dolgozó népünk kenyerét, mó­dosított ötéves tervünk második évé­nek teljesítését és erősítjük a béke erőinek táborát. Ennek tudatában fog­tak hozzá az árpa aratásához a szál­kái DISZ-szervezet tagjai, akik az ár­pa aratását elvégezték és már a be- hordását végzik. A bátaapáti DISZ- szervezet tagjai az árpa learat ás a után már a behondást is elvégezték és hozzákezdtek a búza aratásához. Ezek a fiatalok megértették, mit. je­lent nz. ha az őszi és tavaszi árpát és zabot sárg.aérésbep, a búzát viasz­érésben. a rozsot teljes érésben arat­ják le, .ezzel harcolnak a fiatalok minden szem gabonáért. Falusi DISZ-szervezeteink feladata, hogy aratóbrigádók szervezésével nyújtsanak segítséget az állami gazda­ságoknak, az aratási munka mielőbbi sikeres elvégzésében. Fiataljaink jár­janak élen a tarlöhántás elvégzésében és a másodnövények vetésében is. Az aratás-csépié« sikerének egyik legfőbb feltétele, hogy Idejében biztosítsuk a szükséges munkaerőt. Éppen ezérit azokban a szervezetekben, ahol e-zidáig még nincs aratóbrigád, a hét folyamán re eg kel l szervezni. Az. aratási munkák sikeres elvégzésének érdekében moz­gósítani kell a szervezeten kí­vül álló beesületes fiatalokat és be kell vonni őket az ara- tóbriff adókba. DlSZ-szervezeteink szervezzenek tűzőrséget, ott, ahol ezidáig még er­ről gondoskodás nem történt. Számí­tanunk kell arra, hogy az osztályel- leniyég, a kulákok moA is igyekeznek mindent elkövetni, hogy aljas terveik­kel gátolhassák békearatásunkat, öt­éves tervünk végrehajtását. Éppen ezért figyelni, kell a kulákok föld­jét, hogyan végzi el az aratást és ha szabotálja, kíméletlenül le kell le]? - lezní. Cséplöbrigádjaínk álljanak ver­senyben egymással. Vegyenek példát i a bonyhádi gépállomás fiataljaitól, akik a cséplőgépek kijavításában mi­nőségi munkát végeztek. A gépállomás dolgozói I lupán Magda, Molnár János, Kovács István versenyre hív­ták ki egymást a 40 vagonos cséplés tú 1 teljesitésére. A kakasát DISZ-szervezet titkára versenyre hívta ki a bonyhádi járás egyénileg dolgozó fiataljait, hogy az aratási munkát időben elvégzi é* a cséplőgéptől tesz eleget az állammal szembeni kötelességének. Ez a fiatal megértette azt. hogy a terménybeadás mielőbbi elvégzésével hazafias köteles­ségét. teljesíti. A paksi területi DISZ- szervezet is kivette részét a növény- ápolási munkából. Azonban a DISZ- szervezet vezetősége elfeledte. hogy feladatok továbbra is vannak. Nem foglalkoznak az aratás kérdésével. Míg a többi DISZ szervezetek aratóbrigádot szervezitek, ad­dig a paksi fiatalok a bál megszervezésén problémád­nak. Az a gondjuk, bogy ki legyen felelős a bál rendezé­séért- és nem pedig az. hogy az idei nagy békearatásból ki­vegyék a részüket» Ma elsősorban ügyvédijük békénket, ha munkával a termelés fokozásával az aratás-csáplés. begyűjtési munkák sikeres elvégzésivel kcszü ,ünk a VIT-re. A mi körülményeink között a békéért harcolni elsősorban azt je­lenti hogy harcolunk a felemelt öt­éves terv teljesítéséért. Élenjárunk a termelésiben, példa mutatással és If'ii- vílágosító munkával dolgozunk a be­gyűjtés sikeréért. Erős, edzett fiatalok vagyunk, akik készen állunk minden kor a haza védelmére. A békoharc egyet jelent azzal, hogy 1 ártunk cs Szovjetunió iránti hűségre. a ^ haza iránti forró szeretetne neveljük az ifjúságot Rúzsa János DISZ megyei szervező titkár A foddi Haladás több, mint 200 százalékra teljesítette feibeadását A ma do csal lgaiaság termel őszövet- kezeti csoport versenyre hívta a bölcskei Petőfi termeiőcsoportot a tej­termelés emelésének érdekében. A versenyfeltételek a következők: A madocsai Igazság termelő cső port vál­lalta, hogy fejétsi állagát június 30-ig 7.4 literről 8 literre, szeptember 30. ig 10 'literre, december 31-ig 13 liter, re fogja emelni. Tehénállományunk létszámát 25 százalékkal «me-Hk és 75 százalékát, be is törzskönyvezik. Egyéni dolgozó parasztságunk is szép eredményeket ért el a tejterme­lés terén. Gyónó 5shán gyulád, dolgozó tej- beadási kötelezettel«*' 100 liter volt és 343 liter tejei adott be. Csonka Pál-ugyancsak gyulaji dolgo. zó parasztnak, is 140 Liter tejbeadása volt és 367 :lieft adott be. Te,ekdi István faddi dolgozó paraszt 206 liter helyeit 304 litert adott be. Termelő- csoportjaink azonban a tejbeadási kötelezettség teljesítésében is példát mutatnak egyéni dolgozó parasztsá­gunk előtt. Ezt mutatja a fadd? Haladás termelöesoport pél­dája is, akik 344 literes tejbeadási kötelezettségüket "46 literre telje- sitetiék. Az ellenség szabotázs munkája a fej begyűjt és terén is megmutatkozik. Páli Jánosáé sióagárdi kulák 211 li­terrel van hátralékban.TApairi Györg-y szintén sióagárdi kulák 216 liter be. adási kötelezettségét nem teljesítette. Szűcs József kulák pedig semmit sem adott be. Különösen kirívó péida He­gedűs Gyula gyülaji kulák. aki da­cára annak, hogy naponta 8 10 liter tejet, fej, egyáltalán nem szállított be tejei, hogy a beadási. köte.ezettségét teljesítse., ellenben azt feketén árusít­ja. Hasonló társai még Bazsónyi Jó. zseí. Gazdag János, Magyar József gyu’aji kulákok is. A diósberénví Előre csatlakozott a mihályi Táncsics versenykihívásához *A gyors betakarításért, folyó ver­sen v mozgat omho z nap mint nap újabb termelőszöve'.kezeti csoportok csatla­koznak. A diósberényi Előre termelő- csoport. is csatlakozott a miháíyi Tán­csics termelőszövetkezeti csoport ver: senvkihívásához és vállalta, hegy az aratást a megkezdéstől számí­tott 8 nap alatt befejezi. Vállalta, hogy. a búzát viaszérésben, a rozsot teljes érés élőtí. az árpát és a zabot sárgaéréshen a legkisebb szem- veszteséggel fogja learatni. A felada­tok végrehajtására asszonyokat és az ifjúságot jó felvilágosító munkával be­szervezik. A tarlóhántásl az aratás után számított 6. napra befejezik; En­nek érdekében munkájukat úgy irá­nyítják, hogy a gépeket minél előbb ■üzemeitetni fogják. Az aratás ideje- alatt a kaparékoí minden nap össze- taka'rítjáik és 60 hold másodveiésű nö­vényt fognak verni a tarlóba. A csépié? sikeres elvégzése érdeké­ben úgy szervezik meg a behordast, hogy az aszta gokat egymástól olyan távolságra rakják egymástól, hogy a felesleges huzatásf elkerüljék. Az eset­leges tűzkár elkerülése végett figye­lembe veszik az épületek állását. A cserépletős házak'öl 50 méterre, a szalmatetős házaktól pedig 100 -mé*er­re fogják rakni az asztalokat. vállal- ják. hogy a csépiéit, ilyen megszervezéssel angusxfe» 15-1 határidővel befe­jezik, A terménvbegyiijtést hazafias kő'éles­ségnek tartják és vallatják. hogy a felesleges gabonát a csépiés befejezé­sének időpontjától számított 24 órán belül a szövetkezet gabonaraktárába szállítják. Megalkuvás nélkül leplezzük le az ellenséget! A gyulaji Barárh József és ezen­kívül számtalan kulák esete vi. lágosan megmutatta, hogy a kulákok nem szűntek meg dolgozó népünk ellenségei lenni. Inkább ellenkezőleg. Minél jobban látják, hogy dolgozó népünk építi a szocializmust és ezál­tal virágzó országgá válik a még 7-8 évvel ezelőtt a kapitalisták elnyomá­sa alatt sínylődő országunk, annál jobban fenik fogukat és szövik azo. kát a terveket, amelyekkel ártani akarnak, a mi alkotó munkánknak. Dolgozó népünk érdekeit akarják minden tervükkel veszélyeztetni, hogy ezáltal híven .képviseljék bűj toga tói­kat. az amerikai imperialisták hábo­rús törekvéséit. Az eddigi tapasztala­tok azt. mutatják, hogy félnek adói. góró nép vasöklétó! és éppen ezért nem merik valóságos ’Képüket mu­tatni. Álarcba rejtőznek, jó emberink tettetik magukat, hogy csak ©tereljék magukról a dolgozók figyelmét és azok megsajnálják ókéi. Az álarcok alatt a valóságban azonban nem bá­rányok, illetve jó emberek, hanem a do’gozók vérére szomjas farkasok van­nak. Lesik, azokat a pillanatokat, ami, kor nem iigyéli őket a Párt és a dol­gozók széles tömege és ilyenkor le­vetik a bárányköntöst, megmutatják valóságos^ képüket. Hasonló esetekben nem riadnak ; vissza a szabotál ásóktól és az aljasabbnál, aljasabb rémhírt ear* jesztéstő" sem. Végső dühükben ké­pesek — hasonlóan Barátit József gyu­lája kulákhoz.; — emberéletre is törni. M indezekből az a tanulság, hogy éberségünkét egy percig sem szabad elaltatni, hanem állandóan fo­kozni kell. Ennek különösen most, az aratási ás csépiési munkaiatok ide­jében, van nagy jelentősége, amikor egész évi kenyerünk betakarításáról van szó. a lávaiyi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az ellenség etaben az időszakban próbái kozák legn agyobb mértékben ártani a dolgozóknak. A nemzetközi helyzet éleződése is azt jelenti, hogy az idén a. tavalyánál sok. kai nagyobb éberséget kell tanúsíta­nunk, mert a háborút kirobbantani akaró amerikai imperialisták, és csat­lósaik ügye még fokozottabb akna­munkát kíván országunk terület én élő ellenségtől. Az aratás és csépi és re. tehát az el~ enség. is kész,ül, csak azzal a különb­séggel, hogy a sikert nem elősegíte­ni. hanem megakadályozni akarják. H a dolgozók elj-rmségei . akna­munkájának időbeni megakadá­lyozásáról és a kulákok leleplezésé­ről beszélünk, fé tétlenül szólnunk | kell arról is. hogy az aratási és csép- ilési munkál átoknak a belső ellenség­re mért csapásunk egyben a külső el. fenség.' a nyugati imperialisták vere­ségéi. is je’erűi. A feladatunk tehát, az, hogy mindén megalkuvás nélkül le kell lepleznünk az olyan kul ál ró­hat, mint Markó János búim. kulák, aki a növényápolásban is le van ma­radva, de ugyanúgy minden ürügyet arra használ fe', hogy lemaradjon aS aratással is. Aratását kiadta .résziből, maga nem arat, akkor, amikor a dől. gozók erejüket megsokszorozva siet­tetik a békearatást. De nemcsak egye­dül van Markó János a megyében, d.. még Bétán sem. Helyben is elég hasonszőrű kulák található, aki ha­sonló szabotázs cselekedeten mes­terkedik. Abban azonban mindnyájan megegyeznek, hogy minden eszközzel' a dolgozóknak akarnak ártani. ■ Eiek- n-ek az a jas kulákóknak a leleplezése elsősorban a község kommunistáinak a feladata. Pártunk tagjainak nemcsak a munkában kell élen járniok. hanem az éberség gyakorlásában, az ellenség leleplezésében is. De nemcsak a pár:- tagúk feladata az ellenség leleplezé­se. hanem feladatú minden egyes- dolgozónak. Minden dolgozónak egyik, legfontosabb kötelessége, hogy lelep. lezze saját ellenségeit, akik egyben a dolgozók szé'es tömegének is es­küdt ellenségei. D olgozóink harcolnak a szem- veszteség elkerüléséért. Ezt mu­latja az is. hogy nem naptár napjait nézik az aratás beindításánál, hanem a gabona érettségét, \ kulákok ezzel szemben a ,,jó gazda szaktanácsai. vaJ*‘ akarják eliátro' dolgozó paraszt­jainkat Érnék ez'teínek arra, hogy máskor Péter-PáHíor szokott csak az aratás elkezdődni. Ezeket azért (er. jesztik, ohgy több legyen a szemvesz- tőség és ezáltal kevesebb legyen or­szágunkban a kenyér. Ar ilyen és ha­sonló hangokat. Pártunk népnevelői, nek kell elsősorban leleplezni. Meg kelti magyarázni dö’gozó parasztja­inknak. hogy a kulákok nagy'on jól tudják azt, ha. holdanként 4—-5 .szá­zalékos szem veszteség is lesz, azért, mert nem kel ő időben végezték e' tíz aratást, országos viszonylatban már sokezer embernek egész évi fejadag­ját fogja jelenteni. De nemcsak az aratás, hanem a csépiés .területén is igyekeznek a mindenre elszánt kulákok ártani. Már eddigi tevékenvkedéseik is felhívták dolgozóink, de különösen, párttagjaink figyelmét a fokozott éberségre. Ezen a területen a szabótáiások 'különösen a csépiőgéptulajdonos kutak oknál mutatkozik meg. Mod István izmém j kulák például nem javította ki csép­lőgépét. a munkásokat sem biztosí­totta. Vájjon mi ez, ha nem megsér­tése a minisztertanács határozatainak és szándékos szabóiálá$a a csépién munkálatoknak. Az ilyen és hasonló kulákokkal szemben éppen ezért nem lehetünk kímélettel és minden megal- kulvás nélkül le ke!.' őket lepleznünk, hogy elnyerhessék méltó büntetésü­ket. Olyan büntetési kell rájuk ki­szabni-, hogy attól visszariadjanak a többi cinkostársaik is és ne legyen kedvük felemelni kezüket népi demo­kráciánk ellen. Alkotmányunk üti népé re 110 százalékra íeljesíiem a begyűjtési tervet NEMZETKÖZ m .U.I L I— «» Ra oii’fl — bál fielet! Ar. amerikai gyárosok lapja, az „United ,Stairs Nows «nd World Report“ nemrégiben táblázatot közölt az amerikaiak Koreában elszenvedett veszteségeiről. Az első pillanatban jelentéktelennek tűnő számoszlopok azt mii tátják, hogy a koreai agresszió, az amerikai üzletembe rek véleménye szerint nem követel sok áldozatot. A veszteségeket szépítő táblázat az eddig elpusztult 51 ezer emberrel szemben felhozza, hogy az első világháborúiban 350 ezer, a második világháborúban pedig I millió 400 ezer amerikai vérzett el. A folyóirat, melynek legfőbb eétja, bogy az amerikai milliomosok még nagyobb hesz- not húzhassanak a háborúban elpusztult katonák véré bő!, nem törekszik túl nagy pontosságra. Ezzel szemben az Amerikai Biztosító Társaságok Szö­vetsége más álláspontot képvisel. Hírül adta, ezentúl nyilván fogja tartani az elhunytakat, hogy meg lehessen állapítani, ki volt köztük a legsrcncséscbb. Mindenki tudja, hogy az amerikai nyárspolgárokra milyen mági­kus hatást gyakorol a milliós számjegy. A Biztosító Tár­saság azért nagy reklámdobot verve közhírré tette, hogy hatalmas biztosítéki járulékot fizet annak, aki olyan „szerencsés“ lesz, hogy milliomodik helyre kerül az el­hunytak névsorában. A biztosítást vezető üzletemberek visszautasítják a gyárosok újságjának adatait és kijelentik, hogy az „utóbbi háborúkban“ — ideszámítva a koreai hadjáratot is. 664 ezer amerikai katona halt meg. Ugyanakkor ki. fejezésre juttatják azt a szilárd meggyőződésükéi is, hogy ezen a tavaszon már a milliomodik katona is ei fog efird.. A Biztosító Társaság reklámja végül a következő „bé»orító“ felhívást intézi az amerikai polgárokhoz. ** . Fizesse pontosan a biztosítási díjat! Biztosan ön icsz » legszerencsésebb halott!“ I KÉRDÉSEK köbméter iát se «se impenalíüláknak Az -«merik«} és angol imperialistáknak * hadianyag, termelés számára igen nagy szükségük van a jugoszláv faanyagra. Ilyen irányú kéréseiket Titoék igyekeznek is kielégíteni. Jugoszlávia iegkii lönbözöbb részein vadul irtják az erdőket. Ez idézi elő, hogy tavaszonként hatalmas hegyi árvizek borítják el a földeket, hogy a források és patakok kiszáradnak és p jugoszláv síkságon most már fáktól nem védve szá­guldanak régig a pusztító szelek. Ez. természetesen, a mezőgazdaság eredményeinek romlásához vezet. A jugo­szláv dolgozók mindent megtesznek, hogy útját állják a rablógazdálkodásnak. A jugoszláv dolgozók egyre sike­resebb és egyre szervezettebb harcot vívnak a nagy fon­tosságú faanyagok kiszállításának megakadályozása ér­dekében. így a fa kivágásánál magas iuskóka! hagynak, a fa törzsét összetörik. $ így alkalmai tanná teszik a ki­szállításra és szabotálják masát a szállítást is. Ennek következl^ben a títoistáknak állagban a ki­vágott fának 45 százalékát sem sikerül elszállítani. Szlo­véniában, például áprilisban az er&szak ellenére is mind­össze tő százalékra teljesítették az erdőirííási tervet. Az erdő- és faiparban a munka termelékenysége ma 50 százalékkal alacsonyabb, mint a háború előtt volt. A fakitermelésnél és szállításnál dolgozó jugoszláv hazafiak szervezett szabotázs-akcióját mutalja, hogy csak Szlo­véniában a titoisták hat hónap alatt a szabotázs és boj­kott következtében a fakitermeléseknél és fel dolgozó, ok­nál 102 ezer munkanapot vesztettek, ami 360 ezer köb­méter faanyag kiesését jelenti. A jugoszláv de’1 őzök ezzel uagybfn hozzájárulnak az imperialisták háborús terveinek megakadályozásához. KEDVES TOLNAI NAPLÓ SZER­KESZTŐSÉGE! Az említett 6 észteredő gyenge tér. mése után, bőséges aratás előtt ál! országunk. Szépek a teroíéskú átások és minden reményünk megvan arra, hogy a dolgozók kenyérellátása, a leg­fontosabb élelmiszer, bőségesen biz­tosítva lesz. A dolgozó parasztok már megkezdték az aratást a mi köz­ségünkben is. a József Attila tszcs amelynek segítségére aratóbrigádot szerveziiink a szövetkezet dolgozóiból. Készítik a zsákokat és a csűröket a bő termésnek. De nemcsak a dolgozó parasztság készülődik lázasan a te.rménvbegyüj. lésre, hanem mi. a szövetkezét dol­gozói is. minden erőnkkel részivé- szünk a terménybegyüjtés megszerve­zésében. A termény-begyűjtés égy:k előfeltétele a jó előkészítés, a magtá. vak fertőtlerlítése. Szövetkezetünknél egyik iegfonto-abb kérdés a raktárak rendbehazása és fertőtlenítése vö t. Jó munkát akartunk végezni. Ezért Bence István térmelési felelőssel fel­ajánlottuk, hogy a fertőtlenítést el­készítjük. Június 20-ra teljesen rend. behoztuk és 'tiszta fertőtlenített mag­tárakkal várjuk a. begyűjtést, hogy az új gabonát megóvjuk a zsizsikből és egyéb kórtól. A tennéflyátvcne: zavartalaQ lebo­nyolításához 4 tagú átvevőbrígádot is szerveztünk. Úgy érzem, hogy o begyűjtésben még jobb munkái tudok végezni és én is hozzájáru.'ok nép­gazdaságunk erősítéséhez, a .világbé­ke megvédéséhez, ha belekapcsolódok a versenybe. Ezért a sársz nHörinci szövetkezet termény fel-vásárló jói. Ba­logh Józsefet kihívtam párosverseny­re: a termény zavartalan gyors át­vételére. adminisztratív munka napra­kész állapotára, a termény átvételé­né'. Szabad időmben népnevelő mun­kát végzek, éberen őrködök hogy a raktárba r.e kerüljön nedves, zsizsi­ké- gabona és. kíméletlenül leleplozem a falusi osztály harc, a kuiákság mes­terkedéseit. Pontosan mérlegelek, a. raktárt állandóan tisztán tartom, a ga­bona begyűjtési tervet, dugusUus 20- ra, alkotmányunk ünnepére 110 szá­zalékra teljesítem Düniény Sándor torirtenyfelvásárló. Kajdacs. Olvasd a minden számát. t Elméleti fejlődésedet segíti eiől /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom