Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-01 / 151. szám

Ä P X. Ó 1951 JULIUS 1 Szépen halad az aratás a decs* határban A begyűjtés terén még vannak hibák Szerte a határban nap mint nap szaporodnak az ősziárpa keresztek. Egyre több dolgozó paraszt fejezte be ősziárpa és megkezdte a búza és a rozs aratását. Decs község.ha­lárában is csaknem teljes egészé­ben befejeződött az ősziárpa ara­tása. Az aratás során a község Ifi. típusú te.rrnelőcsoporí ja járt az élen. majd példáját követték az 1. típusú termelőeso portok és az egyéni dolgozó parasztság is. Ennek az eredménye lett az, hogy az árpa aratása mellett a községben már közel 70 hold búzát is learattak. Az ősziárpa aratása még a legel­tető társulatnál nincs befejezve, amit részben a munkaerő hiány, részben pedig a knszáltság gátolt meg. Kiss Antal a községi tanács elnöke elmondotta, hogy az őszi- árpa aratásának befejezése után a dolgozó parasztság megkezdte az előcséplést. Az előcséplés során megállapították, hogy árpából kö­rülbelül ló mázsás holdankénti át­lagtermést fognak betakarítani. A tűzrendészetet is megszerveztek, a kijelölt szérűkben kikészítették a megfelelő mennyiségű vizet és a iűzrendészeti felszereléseket. Állan­dóan őrséget tart öt dolgozó paraszt egv tűzoltó parancsnoksága alatt, akik szükség esetén azonnal meg tudnak jelenni a helyszínen. Kis elvtárs rámutatott azokra az eredményekre és a hibákra is. ame- lvek a begyűjtés terén felmerül­nek. Elmondotta, bogy a íojásbegviijté'sben Arnódi Ven­del 108. ifj. Gombár István 110. Fleisei József pedig 120 száza­lékra teljesítette beadási köte­lezettségét. j A baromfibeadsában Ringeiner Já­nos 12 holdas középparaszt 55 szá­zalékra- Lőrinc Antal 8 holdas óO százalékra teljesítették beadásukat. A szénabeadás terén Bence József 13 holdas középparaszt, aki a tanács­elnök helyettese mutat jó példát. Beadását 100 százalékra teljesítet­te...a jó példát követték . Luskai József 6 holdas és Dénes Sándor 7 holdas dolgozó parasz­tok is, akik szintén 100 százalé­kig teljesítették szénabeadási kötelezettségüket. A szénabegyűjtés terén sokkal jobb eredményeket is lehetett volna el­érni. ha a földművesszövetkezet ügyvezetője nem ragaszkodott vol­na ahhoz, hogy csak hetenként kétszer vegyék át a begyűjtendő szénamennyiséget. Több esetben előfordult azonban az. hogv amikor a dolgozó parasztság a szénámény- nviséget elvitte a begyiij főhelyre az ügyvezető utasítására, azzal lettek elküldve, hogy ma nem vesszük. át, majd hozzák akkor, amikor átvevő­nap van. Az átvevő napokon is a legtöbb esetben késő reggeli és kora délutáni órákban vették át a szénát, amikor a dolgozó paraszt­ság már javában dolgozott kint a határban. A baromfi- és a tojásba gyűjtés­nél is mutatkoztak hibák. A tojás- begyijjtést: főleg „C“ vételijegyre szorgalmazta a szövetkezet és nem végzett fel világosító munkát a dol­gozó parasztság között és a ..B" vételijegyt-e alig tudtak egy kévé set begyűjteni. A baromfi átvétel­nél pedig olyan hibák fordultak elő. hogy a földmű v^sszövetkezet rendelkezésére álló tágas helyiség igénybevétele helyett ketrecekbe tömörítették a baromfit, ahol több elhullott. Amikor a tanácselnök felszólította a hanyag munkát végző ügyvezetőt, azt a választ kapta, ■hogy a tanács ne irányítsa a föld- művesszövetkezetet. A helyi pártszervezet fektessen az eddiginél sokkal nagyobb súlyt a szövetkezet munkájára és a ta­náccsal, valamint a. tömegszerveze­tekkel karöltve próbálják jó útra téríteni az ügyvezetőt, hogy az ne csak a lányokkal foglalkozzon, ha­nem töltse be kellően a szövetkezet által reá háruló feladatok Kardos elvtárs bírálja a kritikát A Tolnai Napló „Párt- és párté pítés" rovatában június 23-i számunk­ban,, A politikai iskolák záróvizsgái" címmel irtuk, hogy rossz példát mu­tatott az alapfokú politikai összefoglaló iskolán Tamásiban, ahol 23 hall­gató közül csak tizen jelentek meg. Erre a cikkünkre kaptunk egy birá latot Kardos bérenc elvtársié!. Tamási község tanácselnökétől, aki a poli­tikai iskola vezetője volt. Ahelyett, hogy a kritikát elfogadná, visszautasítja azzal, hogy 1 százalék igazság sincs benne. A cikk nem úgy bírálta, hogy mindig rossz volt a politikai iskola, de a zárószcminqrium nem volt •elő­készítve és az egy elrettentő pé'da volt azoknak a szamára, akik még az­után tartották c. zárószemináriumot. Kardos : elvtárs minden igyekezettel azon volt,-hvgy igazolja a lemor­zsolódúst és mint írja ,.ncm tizen, hanem tizenegyen jelentünk meg“. . fÖ maga a íi-ik). A lemorzsolódás oka. egy e'tilárs cl költözöl t. 1 beteg voll, 3 termelőszövetkezeti tag igazoltan volt távol“. Azonban arról nem ír, hogy hol volt az a 8 elvi ár s. aki szmié.n nem jelent meg. De megjegyzi, hogy tudomásom szerint a többi ií.ko ák a megindulás elején lemozsolódiak“. Kardos elvtárs azt is eredménynek tartja, hogy a zárószemináriumra 23-ból tizen meg is jelentek. Kardos elvtárs a heti szemináriumon mindig megje­leni ..kivéve azt“, ha iskolán volt. vagy i. járási pártbizottság valahová kiküldte. Ez igazolja hogy „ebben a kritikában egy százalék igazság sincs”. — írja Kardos elvtárs. A kérdéseket sem délután küldte ki, hanem reggel, pedig saját beval­lása .szerint ő már négy napja megkapta, a járási párt bizottságtól. Lehet, hogy reggel küldte ki. de az egy;k elvtárs maga is azt mondotta, hogy azért nem tudott felkészülni, mert a kérdést csak délután kapta meg. Kardos elvtárs saját maga bizonyította be. hozzánk írt levelében, hogy a kritikában igazság van. Ezzel szemben ő nemho gy elfogadta volna, hanem durván visszautasítja, sőt fenyegeti is a cikk íróját. Hogy a marxi-lenini elmélet­ből sohasem elég ebben egyetértünk Kardos elvtárssal, csak az a baj, hogy a politikai iskolán r.em tudtak a hallgatók az anyagból elsajátítani annyit, mint amennyit kellett volna. Ezt a zárószeminárium bebizonyította. Kardos elvtárs saját maga beismeri levelében, hogy a hibák túlsúlyban voltak a tanfolyam :deje alatt, de m égis az a véleménye, hogy c cikknek egv betűje sem igaz. szekszárdi gimnázium tanulói és tanárai saját erejükből rendbebozták a természettudsmányi szertárat A szekszárdi Garai János gimnázi_ umbau súlyos nyomokat hagyott a háború, Az elmúlt évek során lassan, ként eltűntek a deszkával foltozott ablakok. A KM hathatós támogatásé^ val a tantermek bútorzatát is sikerült ■kiegészítem, de a fizikai előadó a •legutóbbi időkig ■ bútorroncsok raktá­ra volt, a természettudományi szertá­KÖN1 VJ SMERI E l ES Hámori Ottó: Én, Károlyi Gábor fogadom . . . Károly Gabi esztergályos. A műhely­ben a legjobban dolgozó ifjúmunká­sok közé tartozik, Apja szintén az üzemben dolgozik, régi harcos em­ber, aki ma is keményen megfogja a dolog végét. Gabi hamarosan, élre kerül, csak egyetlen komoly „vetély- társa” van: Verebes Sanyi. Régi bará­tok, nagyon szeretik egymást, de va­lami mégis megzavarja eddigi miély barátságukat: ugyanazt a kislányt szeretik. Ez még nem borítaná fel a régi, jó viszonyt, azonban valami rettenetes dolog történik. Valaki el­rontja Veres Sanyi gépét s emiatt ideiglenesen lemarad a versenyben. A gyanú barátjára, Károly Gabira tere­lődik. Gabi előtte való este bennma­radt a gyárban, saját gépén hajtott végre valami újítást. Veres Sanyi meginog, nem hisz ba­rátja ártatlanságában. Elidegenednek egymástól. Gabit nagyon bántja, hogy nem tudja igazát bebizonyítani. Elke­seredését fokozza, hogy legjobb ba­rátja lés a régi munkatársai sem hisz­nek ártatlanságában. Az ellenség;, a műhely szociálde­mokratái kihasználják a fiú sértődött­ségét és igyekeznek öt maguk mellé állítani. Többek között arra akarják rávenni, hogy ne .vállalja a pártszer­vezet jelölését és ne vonuljon be .tisztképző tanfolyamra. Azzal próbálnak a fiúban bizalmat ébreszteni, hogy megígérik neki, hogv segítenek leleplezni a bűnöst, aki miatt ő kártevő hírébe keveredett. Gabi gyanút fog, átlát az ellenség mesterkedésein, mindent elmond a párttítkámak. Az ö tanácsára látszó­lag. belemegy a játékba, így sikerül is az ellenséget leleplezni. Elérkezik a bevonulás ideje. Károly Gabi nagy lelkesedéssel veti bele ma­gát a tanulásba. A kiképzés kemény, a tanulás nem könnyű, de a fiú állja a earat, jó tiszt akar lenni. Ezt a történetet mondja el érde­kesen és sok tanulsággal Hámori Ottó. Erénye a könyvnek, hogy a tör­ténetet mindvégig könnyedén, eleve­nen tudja elmondani, képet ad a hon­védség életéről és művészi eszközök­kel mozgósít az ellenség gyűlöletére és a haza megvéésére való felkészülésre. rck megmentett, és a KM által időköz­ben kiutalt kísérleti eszközei pedig polcokon, padban, üveg nélküli roncs- szekrényben, vagy szekrény tetején porosodtak. Az iskola tanári testüíete és ifjú­let és ifjúsága átérezve a természet- tudományi oktatás fontosságát saját erejéből látott, neki az előadó terem és a szertáraik rendbehozásának. Január, ban elhatározták, hogy .a Pártunk kongresszusára a fizikai, előadótermet rendbehozzák és átadják rendelteté sernek. Az elhatározást fett követte. Megalakult, a javító brigád Merő László kartárs vezetésével és nagy lendülettel megindult a. munka, gya- lukkal, kalapáccsal, vésőkkel, ecset­tel. 60 centiméter magas emelvényre előadó asztalt építettek 10 darab hat- hét személyes romasztalt - helyrehoz­tak. Kijavították, i-ii'etve átszerelték az elsötétítő a-b’aiktáblákat. Padok is ke­rültek az asztalok mellé romszekré. nyékből. Befestették a kijavított bú. torokat. Lelkes munkájukkal egyrészt megtakarítottak körülbelül 1200 íorin tot, másrészt tehetővé tettek, hogy március kén 8 év után e'sőízbén is­mét. a fizikai előadóban folyhatott a kísértetekben gazdag és termékeny hangtani óra. Egymás után állították helyre áz ösz. szetört szekrényeket. így vált lehető­vé a kémiai és biológiai szertár szét­választása és mindhárom szertár ön. tevékeny továbbfejlesztése. Ez a mun. ka azonban nem ment a tanulás ro­vására. Tanár és tanítvány egy pilla­natra sem feledkezett meg arról, hogy első és legfontosabb munka a tanulás. A tanárok és diákok nemcsak ér­zik, de tettekkel bizonyítják, hogy az iskola az övék, a dolgozó népé! Mit jelent nekem rendőrnek lenni? A Szovjetunió. Hadserege a magyar nép számára is megadta azt a lehető­séget, hogy szabadon építhesse fel ha­záját, a szocíalix-must. így többek kö­zött Alkotmányunk nekünk is bizto­sítja azt a jog ed, amely a múltban nem volt meg. Az egyenjogúságot. Én, ebben a rövid kis cikkben szeretném vázolni és elmondani, hogy,milyen ér­zés rendőrnek I-wnm és az egyenruhát viselni. A felszabadulás után meg lett . a lehetőség arra, hogy nő is egyenruhát viselhet. Én az iskola el­végzése ulán otthon szüleimnél a ház­tartásban segítettem, majd később az MSZT adminisztrátora lettem, ahon­nan kértem felvételemet a rendőrség­hez. A tanfolyam elvégzése és tanu­lásom eredménye után megkaptam a megérdemelt rendfokozatot. Az éle­tem felejthetetlen legboldogabb és leg-, szebb napja volt és nem tudom szó­val kifejezni azt az érzést, amikor az egyenruhát felvehettem, Munkámmal azon leszek, hogy tőlem telhetőén én is kivegyem a részem a szocializmus építésében és Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártiának tagja lehessek. rJtaii.szki Anna r. töriu. Szekszárö Állami gazdaságaíokban a ver seny fokozódásának egyik legfonto sabb alapja, hogy aszerint kapják fi vetésüket, ahogyan dolgoznak. Ott ahol érvényesül á ,, mindenkinél: munkája szerint“.evv. a dolgozóknál! sókkal jobb a munkához való viszo nya, mint ott, ahol nem látják a dől gozók biztosítva, hogy munkájuk sze rint rendesen megkapják, amiért meg. dolgoztak. Nem fokozódik a verseny mozgalom akkor sem, ha a dolgozói csak megkésve kapják meg a bérű két, Élő példát találunk erre a hő gyészi állami gazöaságban is, ahO) a dolgozók között lévő versenymozga. lomra nem mondhatjuk, hogy . erős motorként szerepel az eredmények fokozásánál. Azért nem egészséges a hőgyésziek • versenymozgalma, mert többféle tényező hiányzik a gazdaság életében. Többféle hiányosság van a gazdaságban, -ami akadályozza a ver­senymozgalom fejlődését. Ilyen hiá­nyosság tapasztalható a bérezés te­rén is. Süigeíí Ftsrenc bérfelelős szerint a dolgozók meg is kapják rendesen, amiért dolgoztak. A valóságban azon. ban nem így áll. Már többször elő­fordult, hogy csak megkésve és több­Népköztársaságunk megjutalmazta dolgozó nevelőket Az *>50/51 iskolai év eredményeit mérlegelve megállapíthatjuk, hogy pedagógusaink általában jó munkát végeztek. Tgen nagy előrehaladást mutathatunk fel a szovjet nevelés tapasztalatainak felhasználásában, a szocialista nevelés módszereinek to­vábbfejlesztésében. Pedagógusaink jelentős eredményeket értek cl ön­képzésük terén is, mert a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ségének határozatából a Közokta­tásügyi Minisztérium lehetővé tette n szovjet pedagógia élenjáró mód­szereinek tanú Imán vozását. Pedagógusaink megkezdték a ne- velőnumkát megtölteni szocialista tartalommal. Felismerték, hogy soha nem volt olyan megbecsülésben ré­szük, mint amiben népköztársasá­gunk részesíti őket. Ma már n pe­dagógus nem az iskolaszék, nem a földesé r engedelmes szolgája lübbé, hanem' a fölszabadult magyar nép szabad ifjúságának nevelője. Ebből fakad megbecsülésük és ezt bizo­nyítja az a nagyfokú anyagi jutta­tás is, amivel Népköztársaságunk a jól dolgozó nevelőket megjulalmaz­fi »0 22-én és 25-án megtar­tott nevelők napján megyénk területén 72 ezer forint jutal­mat osztottak ki 160 jól dolgozó nevelő között. Fel kell sorolnunk a példamutatónk közül néhányat: László Istvánná a szekszárdi álta­lános fiúiskola igazgatója, aki pél­dásan látta el az iskola egy szeméi vi felelős vezetését, vele párhuzamo­san önképzésben is élenjáró volt. t .000 forint jutalmat kapott, dr. Pénzelv László a dombóvári általá­nos gimnázium tanára kimagasló eredményt ért el tudásának fejlesz­tésében. A szovjet pedagógia elvei­nek, gyakorlatának továbbadásában fáradságot műn ismerő inunkéit vég­zett. lársadalmi munkájában. a szocialista kultúra terjesztésében, énekkarok sikeres vezetésében vég­zett fáradhatatlan munkájáért 1000 forint jutalmat kapott Rudas György alsóm óul gyesi ta­nító a beiskolázás területén 100 százalékos eredményt ért* el. Jól irányítja az ifjúsági szervezeted, a szülői munkaközösség eredményes munkáját elősegíti. Tanítási ered­ményeinek fokozására Mjelnyiko1 módszerrel dolgozik és tapasztala­tait kartársainak átadja. Jó munka-- jóért 1.000 forint jutalomban része­sült. De a tapasztalt nevelők mellett ott vannak Népköztársaságunk fia­tal hajtásai is. Radó Anna Dombó­vá r-Tiiske-pusztai gyakorlóéves ta­nítójelölt, akinek szorgalmából, eredményes munkájából a tapasz­talt pedagógusok is tanulhatnak. Hagynia László döbröközi tanárje­lölt harcos kiállásából ugyancsak példát megüthetünk. 600- 600 forint juta,Imát kaptak. így lehetne m£g tovább felsorolni azokat a jó neve­lőket. akik megértették és magu­kévá tették a szocialista nevelési rnódszer fontosságát. Nem volna azonban helyes, hogy­ha eltakargatnánk hibáinkat, ha azt mondanánk, hogy most már csak jó nevelőink vannak. Akadnak még passzívak, közöm­bösek. visszahúzódók a nevelők között. Ezek merítsenek erőt és kitartást a kiemelkedők példá­jából. Mert mint a példákból is látható, dolgozó népünk állama L bebizonyí­totta, hogy a nevelő, oktató munka is becsület és dicsőség dolga. Nincs szebb hivatás, mint felszabadult or­szágunk ifjúságát nevelni és előké­szíteni a további még hatalmasabb feladatok elvégzésére. Van na k most is megoldandó ko­moly feladataink és itt bebizonyít­hatják azok a nevelők is. hogy méltók a megbecsülésre, aki eddig elzárkóztak, visszahúzódtak. Az is­kolai évad bezártával komoly sze­repet vállalhatnak a mezőgazdasági feladatok megoldásában. A kenyér- c.'jata. a gynpotcsata sikere csata­sorba hívja a nevelőket is. Lelke­sítsen minden pedagógust az a meg­becsülés. amely azelőtt soha nem jutott a nevelőnek. Forrjon össze jó kollektívává, megyénk pedagógus közössége és akkor sikeresen old­hatjuk meg azt a feladatot, amit Makarenko a következőképpen jelöl meg: ..Iskoláinkból a szocialista társadalom erélyes és meggyőződé­se-; tagjait Leli kibocsátanunk. akik habozás nélkül, bármikor életük minden pillanatában megtalálják a helyes, egyéni cselekvés kritériu­mait s ugyanakkor másoktól is meg tudják követelni a helyes ma­gatartást.“ Megyei Tanács Oktatási Osztálya. szöri reklamá’ás után kapják meg fi­zetésüket. És ez több esetben kizáró­lag a bérelszámoláson múlott. A leg­utolsó alkalommal a mucsi brigád több tagja mindössze pár forintot kapott, vagy nem is kapott semmit többnapi munka után. Ennek az lett az eredmé- nyeAiogy másnap többen otthon ma­radiak a munkából, mert azt gondol, fák, hogy már nem js kapnak többet az előző napi munkájukért Hajdú Flórián is többször kérte már a bér- felelőst, hogy mikor kapja meg a mintegy 80 forint fizetést. Szigeti Fe­renc ahelyett, hogy kötelességét tel­jesítet^ vo,na és azonnal utána né., zeit volna, az elmaradás okának, meg- győzctflött volna a valóságról, azt mondta, hogy amit neki átadtak, ki van fizetve. Sokkal helyesebb ett volna; ha a brigádvezetőt is megkér­dezte volna erről és közösen nézték volna az elmaradás okának. Szigeti úgv látszik nem gondolt arra, hogy a hasonló esetek gátolják nemcsak a versenymozgalom fejlődését,' hanem a munkaerő biztosítását is. Maga Hajdú Flórián is, aki egyébként mucsi egyé­ni dolgozó paraszt azt mondta, ami. kor kértp elmaradt fize­tését, hogy: azért nem kap a, gaz­daság elég 'munkást, mert nem fizet­nek rendesen. Mi . azért dolgozun k, hogy megkapjuk azért a pénzt. Tőlem mások is megkérdezik hogy megkap- tem-e az elmaradt, fizetésem'. És, ami­kor megmondom, hogy „nem“, azok is rossz véleménnyel vannak. Szigeti hasonló cselekedeteivel bő. ven hajtja a vizet az ellenség mai­méra. Hogy tudatosan csinálja, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nem egyszer fordult már hasonló eset elő és ilyenkor igyekszik kezeit tisz­tára ,.mosni“. A bérelszámolásért ő fele! A mucsiak elmaradt fizetésénél azonban mégis azzal igyekezett magát menteni, hogy nem ő tévesztett, ha­nem egy másik bérelszámoló. Váj­jon ki a felelős a bérelszámolásért teljes egészében? A bérfelelős, tehát Szigeti felelős azért, hogy elmaradt a dolgozók fizetése és ez erősen ki­halással van a do'gozók raunkaked, vére is. A bérelszámolásnál fennálló ko­moly hiányosságok arra kell hogy késztessék a gazdaság vezetőségét, az üzdtaj bizottságot, de elsősorban a gazdaság kommunistáit, hogy éber­ségüket felfrissítsék. Okuljanak eddi. gi tapasztalataikat, éberségükéi mi­nél nagyobb mértékben fokozzák. Gondoljanak arra, hogy az ellenség fő'eg akkor aid legtöbbet ártani szo­cializmusunk építésének, ha sikerül a dolgozók soraiba, mint ,.dolgozó“ be. ht rakodni». A hovyészi állami gazdaságban is fektessenek nagyobb súlyt az éberségre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom