Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-27 / 147. szám

M R P L 6 lßl JÜNTTJS Yl Kedden Grősz József és összeeskü­vő társai perének negyedik napján, Urbán Lajos fegyverszakértő kihall­gatására került sor. — Az itt lévő és már írásos szak- véleményben részletesen felsorolt puskákat, pisztolyokat és lőszereket, mérési, optikai és lövési próbával kapcsolatos vizsgálat alá vetLem mondotta a szakértő. — A vizsgálat során megállapítottam aztt hogy a puskák és pisztolyok lőfegyvernek minősülnek, használható állapotban vannak, alkatrészük nem hiányzik. Emberélet kioltására alkalma.sak. Itt a bűnjelek között külön szeret­nék foglalkozni ezzel a lőbottal (fel mutatja), amely így, kinézetre egy egyszerű sétapálca, azonban egyszeri lövés leadására alkalmas, 30 35 mé­teres távolságra emberélet kioltására megfelelő alkalmatosság, ilyen szer­számmal már merényieteket követtek el és erre a célra kitűnően megfelel. A fegyverszakértő ezután bemutat­ta a lobot működését. Az államügyésznek és a védőknek bizonyításkiegészitési indítványa nem lévén, az elnök a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította. Ezután dr, Alapy Gyula államügyész mondot­ta le vádbeszédét. A rád beszéd — Tisztelt büntetőtanács! A ne­gyedik napja folyó tárgyalást egész dolgozó népünk feszült érdeklődéssel figyeli. A dolgozó magyar nép, amely éppen most fogadta megelégedéssel a békebizottság jelentését arról, hogy országunkban a békemozgalomnak több. mint hét millió katonája sora­kozott fel, a legnagyobb felháboro­dással látja a tárgyalás adataiból, hogy ismételten kinyilvánított béke akaratával szemben ezek a vádlottak gálád összeesküvést szőttek szabad­sága elrablására. A vádlottak szerte­ágazó aknamunkájukkal új, véres há­borút akartak előkészíteni. A felhá­borodás, amely a vádlottak leleplező sét követte, mindenben indokolt és alátámasztott. — A tárgyalás világosan leleplezte a vádlottak cselekményeit. A vád a tárgyalás megállapított adatait össze­gezi akkor, amikor ítéletet kér a vád­lottakra. Az államügyész ezután megvilágí­totta az összeesküvés jellegzetessé­geit. — A tárgyalás folyamán — mon­dotta — többízben történt hivatko­zás Míndszenty Józsefre, aki ugyan ebben a teremben felelt a magyar nép bírósága előtt összeesküvő és kémtevékenysége miatt. Míndszenty József összeesküvése, amely mögött az Amerikai Egyesült Államok impe­rialistái, a Vatikán vezetői állottak, a tárgyalás bizonyítékai szerint Mind- szenty elítélésével nem szakadt meg hanem tovább folyt. • — Grősz József, mint a magyar­országi katolikus főpapok vezetője — mindent elkövetett arra, hogy a nép köztársaság kormányát félrevezesse és megtévessze igazi szándékai fe­lől. Grősz József kifelé vállalta a nép- köztársaság vívmányainak a védel­mét, kötelezte magát a béke védőinek támogatására, ezzel egyídőben ti­tokban álnokul még a tárgyalás napjaiban az amerikai követség utasítására nyilatkozatot állított ki, hogy államfőnek tekinti ma­gát, a népi demokráciát idegen fegyveres segítséggel, véres bel- háborúval meg akarja dönteni és olyan kormányt kíván létrehozni, amely Magyarországot a Szovjet- unió-vezelte béketábortó’ az ame­rikai imperialisták oldalára viszi át, — Mialatt a kormány az elfogadott egyezmény minden betűjét betartotta, végi ehajtotta, azalatt Grősz József vádlott: egy percig sem tartotta magát *z altala aláírt megegyezéshez, ehe­lyett azon mesterkedett, hogy hogyan mentse át az összeesküvés számára p demokráciát gyűlölő szerzeteseket és körözött népellenes bűnösöket. Csali a kongrua igénylésénél és k’h. ie'ősénél, valutázotl. Segítette az idegen imperialisták kémeit, a ma- gyér dolgozó nép minden “'lenségét. — Miután Mindszenty — amint az összeesküvők kifejezték magukat — most „akadályozva van“, hettére Grősz József lépett, aki úgynevezett homo regíusnak, a király emberenek. ideiglenes államfőnek nyilvánította magái azon munkálkodóit, ho iy népeüenes kormányt hozzon ’é ° hogy visszahozza a magyar dolgo/ok nyakára a gyűlölt Habsburgokat A magyar nép jól ismeri a Habsbur gokat és ^amikor nevüket hallja, keze ökölbeszorul. A Habsburgok neve mi országunkban és Európa minder szabad népe elölt a szolgaságot, nép elnyomatását jelenti. A mágyai nép számára a Habsburg név nemcsal a szolgaságot jelenti, de nemzeti sza badság'unk véres elnyomóit. A dolgo zó népet gyűlölő reakciós főpapság­nak azonban, az érsekeknek és tár­saiknak, a Habsburg-idök épp azokat az időket jelentik, amikor a főpapok­nak, az egyházi rendeknek, tíz- és százezer holdjaik, gyáraik, bankjaik voltak, amikor a felmérhetetlen anya­gi erőikhez a hatalom birtoklása is járult, azé a hatalomé, amely kizsák­mányolta és szolgasorsban tartotta a gúzsba kötött dolgozó népet. Ezért követtek el a vádlottak mindent, hogy újra Habsburg király kerüljön a trónra. — Ez az elképzelésük nemcsak végtelenül gonosz, hanem végtelenül ostoba is, mert azt képzelik, hogy ha egv degenerált Habsburg-ivadéknak a fejére teszik a koronát, akkor a ma­gyar nép azonnal térdet-fejet hajt előtte. Alapy államügyész a továbbiakban kifejtette, hogy a vádlottak kifejezett célja a nagybirtok és a nagytőke ural­mának visszaállítása volt, majd . rá­mutatott: Az összeesküvés vezetői mögött ott sorakozott az egész, véres bosszút lihegő fasiszta terrorbanda. — A szervezkedés vezetői — foly­tatta az államügyész, — Grősz Jó­zsef, Bozsik Pál, dr. Farkas Endre, ár. Endrédy Vendel — az egész összeesküvés alapjául az újabb világ­háború kitörését és annak meggyor­sítását tekintették. A büntető tanács akkor ítéli meg helyesen a vádlottak összeesküvő tevékenységét, hogy ha tervüknek ezt az alapját egy percre sem téveszti szem elől. — Ez az összeesküvés tehát no<n valami elszigetelt bűnszövetkezetnek a tevékenysége, hanem szerves része annak az imperia­lista tervnek, amely a népek bé­kéjének megbontására tör, amely már hidegháborúról melegháború­ra tért át ott, ahol erre módja volt. Ez a szervezkedés részlete annak a világméretekben folyó aknamunkának, amelynek az a célja, hogy a harmadik világ­háború kirobbantásával az egész világot az Egyesült Államok ural­ma alá-hajtsa, —; Ebben a perben a vádlottak padján ülnek kisbarnaki Farkas Fe­renc és Oszlányi fasiszta tábornokok is. — A vádlottak padján ül önök előtt az a fasiszta terrorbanda, ame­lyet a nyugati imperialisták és aljas jugoszláv ügynökeik szervezetten tar­tanak a parancsnokságaik alatt., A vádlottak padján ülnek — mint a világ békéjének és a magyar népnek ellenségei — azok az imperialista ve­zetők, akik ezeket a bandákat, Hitler, Horthy, Szálasi egész fasiszta szemet­jét átvették és szövetségesüknek te­kintik. Felelősek tehát itt a bíróság tanácsa és a világ békeszerető népei előtt azok is, akik a magyar fasiszta bordákat éppúgy, mint az SS-bandi- tákat, a fasiszta Werhmacht tömeg­gyilkos tábornokait újra felfegyver, zik, hogy új borzalmakat, új szeren csétlenségeket zúdítsanak a világra. A vádlottak összeesküvő szervezke­dését tehát — ebben a keretben, mint az imperialistáknak hazánkon belül működő elvetemült ötödik had oszlopát kell ítélet alá venni. Ez az a keret, amelybe a vádolt bűncse­lekmények szervesen beletartoznak. A nyomozás minden egyes »data beigazolódott Ezt követőén az államügyész rövi-. den összefoglalta a vád bizonyítékait megállapítva, hogy a tárgyaláson a nyomozás minden egyes adata bebizo­nyosodott, a vallomások, okmányok, szembesítések és bűnjelek igazolták a vádiratot. Kiemelte, hogy a vádlottak összeesküvése egy teljesen egységes és többéves bűnfolyamat, amelyben az egyes vádlottak különböző részlett .bűncselekményeket hajtottak végre, Grősz József pedig közvetlenül irá­nyított. — Fény derült arra az undorító' erkölcsi fertőre, — folytatta Alapy — amely például az egész pálos rend életét jellemezte. Felszínre került az a rengeteg szenny, az a mocsár, amely a hírhedt sziklakápolnában és szikla­kolostorban összegyűlt és amelynek részleteivel nem is kívánok foglalkoz­ni. — A nyomozás során és a tárgya­láson is elég mód lett volna arra, hogy szóvátegyem a vádlottak egész sorának a népi demokrácia ellen folytatott működését, amelyet az egyház palástja mögé megbújva követ­tek el, azonban a vádlottak e'gyházi funkciói közben elkövetett bűntette­ket nem teregettem ki. Hangsúlyozom, hogy nem bizonyítékokban lett volna hiány. Nem, bizonyíték bőségesen állott rendelkezésre, de ismétlem, a papi vádlottakkal szemben nem kí­vántam a vád tárgyává tenni olyan bűntetteket, amelyeket a papi hiva­tással visszaélve követtek el. — Ezzel még nyilvánvalóbbá válik — mondotta ezután az államügyész, hogy ez a per összeesküvők, kémek, gazdasági bűntettesek, fasiszta be­súgók és gyilkosok pere és nem valamely vallási felekezetnek a pere. Világos, hogy nem az egyházi élet gyakorlása, hanem a hívők hiszév j kenységével va>'ó aljas visszaélés az, ha a miseszándékokra — mint a vád­lottak mondták, intenciókra — kül­dök dollárokkal üzérkednek vagy a kápolna építésére a hívőktől begyűj­tött adományokból kocsmát nyílnak vagy éppen az ájtatos hívőnek a templomi perselybe dobolt adomá­nyaiból fizetik ki egy erkölcstelen pa­pi személy szeretőjének a költségeit, mim Csellár István Jenő vádlót!, volt pálos rendfőnök tette. És hasonló a! jas visszaélés az, ha a papi kongruá- ra kiutalt összegeket nem adták át azoknak a el kész eknek akiknek járt, hanem más, titkos célokra visszatar­tották, amint az a kalocsai érseki iro­dában történt. Nincs épeszű ember, aki az, ilyen és az ehhez, hasonló cselekmé­nyeket valamiképpen a vallás szabad gyakorlásának a körébe kívánja von­ni. Fertő ez, amelynek eltüntetésié a hatóságok és elsősorban a7 ügyész feladata és kötelessége. Az államügyész ezután a tárgyalá­son beigazolódott lényeken tekintett végig. Beigazolódott, hogy Mindszenty Jó_ zsel -- annak utasításnak :t szel­lemében, amit Endrédv Vendel vád- • ott útján a Vatikántól kapott, — le­egyházi funkciójával, a Magyar Nép­köz-társaság megdöntésére tört és a vádíbe'i bűntetteket elkövette. Az államügyész a továbbiakban fel­sorolta a vádiratnak a többi vádlott­ra vonatkozó megállapításait, melyek kivétel nélkül ugyancsak bizonyítást, nyertek a tárgyalás során, majd így folytatta: Az összeesküvés-. • főcélkitűzése ~ .mondotta ~, annak a népellenés, re­akciós rendnek a Visszaállítása volt, amelytől a vádlottak, mindenek,előtt az: egyházi nagybirtokok és befolyá­suk visszaállítását remélték. A vádlottak összesküvése a béke elleni merénylet is mert; aija« tervei­ket csak: uj háború szörnyű szenve­dései . árán remélték megvalósíthatni. Amikor a biróság az írélethozataíról fog' tanácskozni, nem tévesztheti egy pillanatig sem szeme elől azt a bizo­nyított. tényt, hogy az amerikai kö­vetségtől az összeesküvők azt az uta­sítást kapták, hogy Grősz változtassa meg dr. Bozsik Pál miniszterelnökké való kinevezéséit, olyan kormányt kell kineveznie, olyan kormány kell nek% —, amely képes az olyan Yé_ rés feladatok megoldására, amelyek mint vallomásában elhangzott, nem megtisztelők egy papi ember számá­ra. Arró! volt tehát itt szó, hogy olyan véres terroruralmat készítenek elő, amelyben még az ő megítélésük szerint is jobb, ha az egyház képvi­selői háttérben maradnak. Ezt szolgálták volna a különítmé­nyes terroristák gyilkos •• merényletei és azok a fasiszta bandák, amelyeket a nyilas kvsbarnaki Farkas és Ősz,: á- íiyi, Szálasi volt tábornokai az ame­rikai imperialisták és Tito' pribékjei­nek segítségével feltogy v ereznok. Az Öszeesküvés tehát r.em pusztán a nagybirtok és a tőkés rend visszaállí. 'fását jelentette volna. Az összeeskü­vők kormánya a jellegzetes fasiszta terrorkormány lett volna, amely tízezrek legyilkol ás a árán akax_ ta volna felszámolni a népi demokrá­cia minden vívmányát. Alapy áilamügyés7 hangsúlyozta, hogy a beismerő vallomások javuk­ra r.em mérlegelhető,k, mert a meg­cáfolhatatlan bizonyítékok mellett nem volt helye a tagadásnak. — A vádlottak terhére — folytatta az államügyész —, különösképpen sú­lyosbító körülménynek indítványo­zom elfogadni azt a megvetést, gyűlö­letet és lenézést, amivel a dolgozó magyar, néppel szemben-, elárult ha. zajukkal szemben viseltettek. Akad­hat-e becsületes magyar ember, aki­nek ne szorulna ökölbe a keze akkor, amikor arról hall, hogy a vádlottak heteken, belül várták már az e--enség háborús támadását? Kiben ne forrna fel a gyűlöjet annak hallatára, hogy újra megsemmisíteni akarták mind­azt, amit népünk szorgalma, a Szov­jetunió és a többi barátaink segítsé­gével felépített? Vájjon van-e becsü­letes magyar ember, aki ne a legna­gyobb .gyűlölettel gondolna arra. hogy a hazánk ellen annyit vétő Habsburgokat akarták újra a magyar nép nyakára ültetni és annyi szenve­désben megszerzett szabadságunkat kívánták lölünk elrabolni? Súlyosbító vádlottaknak elszánt következetes­sége. Ebben a köveik ezetesség.ben nincsen minőségi különbség az össze­esküvést vezető Grősz, Bozsik és Far­kas vádlottak vagy a gyilkos Vezér Ferenc megrögzöttsége között. A vád- .ottakat az összeesküvés szélesen szőtt láncolata formálja olyan meg­rögzött bűntettesek szövetségévé, amely egészében mutatja meg az ösz- szeesküvés veszélyes realitását és a vádlottak elszántságát. A vádlottak egyrésze az egyházi fegyelemre is hivatkozott és arra, hogy a katolikus egyház ügyeire Rómába szökött fa­papok döntő befolyással bír­nak. Ezt nem tekinthetjük enyhítő körülménynek, viszont súlyosbító körülmény, hogy a vád­lottak alávaló módon visszaéltek egyházi méltóságukkal, papi jelle­gükkel és a lelki terror eszközét arra használták fel, hogy a cselek­ményeiket úgy tüntessék fel, mint­ha arra nem aljas összeesküvő céljaik megvalósításához, hanem — talán a hit megvédéséhez lett vol­na szükségük. Senki nem állíthat­ja, hogy a vallásszabadsághoz ta­lán a nagybirtokok visszaállítása, a valutával való üzérkedés vagy éppen a félrevezetett hívők által adott adományok kocsmákra és erkölcstelen célokra való elprédá. lása lenne szükséges, — A vádlottak tehát nem a vallási védelmezték, amit megvédeni nincs kivel szemben, mert alkotmányunk mindenkinek biztosítja a vallás sza­bad gyakorlását. A vádlottak távol­ról sem a vallás védelmezői, hanem a népi demokrácia, a magyar nép el­vetemült gyűlölői: csakis ez és sem_ mi más bűntetteiknek a rugója. Amikor arra teszek indítványt, — mondotta Alapy Gyula á’llam- ügyész vádbeszédének befejező ré­szében, — hogy a bíróság ítélete a törvény legteljesebb szigorával sújt­son le a vádlottakra, többet, teljesítek, mint ügyészi kötelességet. A bíróság előtt, amelynek tagjai a dolgozó nép küldöttei, akik felelősek szavukért,és döntésükért, dolgozó népünk 1 egészé­nek, nemcsak kötelesség tejesítése az, ha a vádlottakra a legszigorúbb törvényes büntetésnek a könyörtelen kiszabását kérem. Hazánk dolgozó népe felháborodottan követeli ezek­nek a. vádlottaknak a megsemmisítő, .sét, mert szabadságunkra, békénkre és hazánk megsemmisítésére törtek En­nek a felháborodásnak érezzék az ere­tartózíatása esetére Grősz József vád­lottat állította az összeesküvés élére. Bebizonyosodott, hogy Grősz József az összeesküvés vezetését átvette, részleteiben kidolgoztatta és jóvá­hagyta az összeesküvők programját. [ Bebizonyosodott, hogy céljuk a' népköztársaság megdöntésével a Habsburg-királyság visszaállítása voit, E cél e.éréséig Grősz József vádlott. vál.alta, hogy mint ideiglenes állam ! fő sezreepe], Érről az amerikai követ- ! ség utasítására írásbeli nyilatkozatot állított ki, azt aláírásáA'-al ellátta, ta-1 nukkal eiőttemeztette és összeesküvő társai útján az Amerikai Egyesültj Államok budapesti követségének kül-1 döfte meg. Bebizonyosodott, hogv kormánylis- j tát állítottak össze, amelynek élére Grősz József előbb dr. Bozsik Pált, majd dr. Friedrich Istvánt, az 1919 évi terrorkormány hírhedt miniszter- elnökét állította. A Gr ősz-vezette összeesküvés fegy_ veres csoportokat szervezett, ame­lyeknek feladata a népköztársaság megdöntése és a külföldről várt ellen­séges erők támogatása volt. Bebizonyosodott, hogy a szervez-- kezdés érdekében az Egyesült Álla. mok, Belgium és Olaszország követsé­geivel kapcsolatot tartott, amelyek a diplomata posta felhasználásával kül­földre csempészték azokat a titkos gazdasági és politikai adatokat, ame­lyeket Grősz József és összeesküvő társai részükre átadtak. Bebizonyosodott, hogy Grősz Jó­zsef mindent elkövetett, hogy az ös­szeesküvők körét kiszélesítse. Ezért a körözött népet!enes elemek egész sorát közöttük olyan aljas gyilkost, mint Vezér Ferenc és más háborús bűntettest, minden eszközzel támoga­tott. Bebizonyosodott, hogy az összees­küvés anyagi fedezetére széleskörű valutaüzérkedést folytatott, az ebből lefoglalt és be nem jelentett valuta- összegek bűnjelként a bíróság asz­talán feküsznek épp2r úgy, mint az arannyal űzött bűncselekmények tár­gyi bizonyítékai. Bizonyítást nyert továbbá, hogy külföldre csempésztette a nemzet kul­turális kincsét képező, felmérhetetlen kulturális jelentőséggel bíró kalocsai kódexet. Ki csempésztette azokat az ősnyomtatványokat, amelyeket pótol­ni nem tehet. Bebizonyosodott, hogy az összees­küvés programjának számukra leg­fontosabb pontja a nagybirtok vissza­állítása voi t. Dr. Farkas és dr. Bozsik vádlottakat Grősz arra utasította, hogy mindenekelőtt av egyházi nagy­birtok visszaállításának a programját, és végrehajtási dolgozzák ki. Ä kidol­gozott program szerint nemcsak a nagybirtokot kívánták visszaállítani, hanem visszaadni a gyárakat, bányá­kat. üzemeket volt tulajdonosaiknak. Arra törekedtek hogy a dolgozó né­pet újra kbebasszék minden jogából és újra visszaállítsák a régi feudális, tőkés rendszert visszahozzák a csend_ őruralmat ami a munkásoknak, pa­rasztoknak, nőknek új. szörnyű szol. gasorsof letemeti volna a Habsburg- k'te’yságban. Bebizonyosodott, hogy visszaélve jét az ügyész szavában, ez vezesse minden gondolatukat, amikor kiszab­ják a vádlottak büntetését. Ezt ', -a követelést fejezi ki a vád amelyet itt nem egy ember, hanem. az. or­szág több. mint hétmillió békeharco­sa képvisel. A bíróság ítélete legyen mésszeharsogó figyelmeztetés, hogy népün-k egységesen áll szemben bé_ kénk, damokráciánk minden • ellensé­gével, a bíróság ítélete legyen példás megtorlása a legalávalóbb bűntettnek, amnly a békét és a szabadságot akar­ta elrabolni népünktől, legyen bizony­ság a bíróság ítélete az országon be­lül és kívül egyaránt, hogy aki de­mokráciánkat veszélyezteti, aki fel_ emeli kezét a magyar haza szabadsá­gára. bárkj legyen is az, esujl rá a törvény vasökle. A védőbeszédek Grősz József elsőrendű vádlott vé­delmét dr. Joanovics Emil terjesztet­te eiö. — Tudom, hogy nehéz helyzetben vagyok, — kezdte védőbeszédét — mint a népi demokrácia őszinte híve, de ugyanakkor hitéletet élő ember, mélységes megdöbbenéssel látom a magyar katolikus egyház legfőbb fe­jét a vádlottak padján. A népi de. mokrácia törvényei, mint védőnek kötelességemmé teszik, hogy felada­tom teljesítése során igyekezzem a legtöbbet nyújtani és felhívni a bíró­ság figyelmét mindazokra az összefüg­gésekre, és tényekre, amelyek alkal­masak arra, hogy védettem javát szolgálják. Védői tisztemet legjobb tudomásom és a tisztult ügyvédi hi­vatás szellemében kívánom és fogóm betölteni. A védő ezután azt bizonygatta, hogy Grősz kötelességének érezte végrehajtani azokat a parancsokat, amelyeket Mindszenty egyházfői mél­tóságának hatalmával élve, adott ne­ki. — Akaratát és cselekedetét — mondotta — az átvett parancs és azok irányították, akik hatalmi és politikai célok érdekében vonták befolyásuk alá. — Vegye tekintetbe a megyei, bíró­ság — kérte a védő —■ azt a beha­tást, amelyet a Rómából érkezett uta­sítás védencemben keltett, Joanovics ezután arra hivatkozott, hogy az életforma, amelyben védett­je élt, elfogulttá és eszközzé tette öt a nép ellenségeinek kezében, majd Grősz József és a többi vádlott kap­csolatát tette vizsgálat tárgyává, A tárgyalás anyagából és az elhangzott tanúvallomásokból az tűnik ki, hogy védencemnek az elhatározó lépések­nél kezdeményező szerepe nem volt — mondotta, majd rámutatott, hogy a döntő befolyást azok a hatalmak gyakorolták Grőszre, akiknek szüksé­gük volt itthoni tevékenységére. Az egyházi állam feje pecsétes levéllel biztosította támogatásáról a vád tár­gyává tett magatartással kapcsolato­san. Az amerikai követség külön nyi latkozat útján igyekezett meggyőző dést nyerni felfogásáról, sőt értésére adta, hogy maga az Egyesült Államok külügyminisztériuma kívánt tőle biz­tosítékot kapni. + — Hozzon a bíróság a nyomatékos enyhítő körülmények alapos cs szé­leskörű mérlegelése után méltányos ítéletet — fejezte be védöbeszédet Grősz József védője. Ezután a többi vádlott védője be­szélt, majd az utolsó szó jogán Grősz József szólalt fel. Az erről szóló tu­dósítást következő számunkban foly­tatjuk. Gromiko és a szovjet küldöttség tagjai elutaztak Parisból A négy hatalom kiilügyminiszterhe- lvelteseinek értekezletén résztvetl szovjet küldöttség, élén A. A. Gronii- koval, a Szovjetunió külügyminiszter’ helyettesével, június 25-én repülőgé­pen elutazott Parisból. A küldöttség még aznap Berlinbe érkezett. A schönfeldi repülőtéren A. A. Gro­miko fogadására megjelent Georg Der.inger, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere. Szovjet részről megjelent a repülőté­ren 1. F. Szemicgasztnov, a szovjet ellenőrző bizottság elnöklieívellcse, G. M. Puskin nagykövei, a szoyjet diplo­máciai misszió vezetője és mások. Beigazolódott a vád valamennyi pontja Az ügyész Vádbeszéde Grősz József és hazaáruló bandája tárgyalásán A Sesszicorább büntetést

Next

/
Oldalképek
Tartalom