Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-03 / 1. szám

NAP LŐ »91 JANUAB 1 A háborút küv«st© ötére* terv őo rán a Szovjetunióbau óriási méretű építkezés indult meg. Sokezer ipari üzemet, iskolát, -kórházat. ' lakóházai, színházat, üdülőt és más épületeket építenek és állítanak .helyre. Az ál­lami költségvetés több, mint negyed részét építkezőéi' befektetésekre hasz­nálják fel. ül év alatt erre a célra, több, mint 250 milliárd rubelt foligó- citálták. Az ötéves terv 5.000 iWjy inari üzem felépítéséi és üzembevéte. lét irányozta elő. Az elektromos erő­müvek kapacitásának a háborúi- kö­vető ötéves terv -során meg kellett kétszereződnie. Több száz bánya kezdte meg működését, amelyeknek reljemtménye .felülmúlja az 1940-es szovjet, szénkitermelést. Nagy épít. kezesek állváriyerdői borítják a Szór. jetuniú beláthatatlan térülőiét és nincs olyan nap, hogy három-négy. nagy tizem építkezése ne fejeződne be. Három év és kilenc hónap alatt több, mint 1000 nagy üzemet állít of- trtfi helyre, építettek fel és hoztak üzembe: több. mint háromszor any. nyit, mint az első ötéves terv ide­jén (1928—1932-ig). A háború utáni ötéves terv kezdetétől az év októbe­réig több. mint Gi millió négyzet­méter területen építettek és állítottak fel lakóházakat. A falvakban, és községekben pedig, két millió házat adtak át- rendeltetésének. Vájjon, honnan veszi a Szovjet­unió ez óriási méretű építkezések­hez. a szükséges pénzmennyiséget? A Szovjetunió belső forrásokból me­rített pénzösszegekből épít és nem fo ly am o dik külf ö Idi k ö 1 cs<'»nők! i ö z. Ez a termelés szocialista rendszeré, nek, a szocialista iparosításnak sajá­tossága é? előnye. A kapitalista ál­lamok más úton iparkodnak. Anglia például gyarmati kiz*áokmányo!áson keresztül vált ipari állammá. Ok-só nyersanyagot importál gyarmatairól és feldolgozó iparának termékeit vitte oda. Németország. Francia ország legyőzése után hatalma- jóvá., tételt kapott és ezeket az összege­ket, az ipar fejlesztésére fordította. A cári Oroszország rabló koneesz- e-ziók vállalásával. kizsákmányoló külső kölcsönök -segítségével lépett az ipari fejlődés útjára. Ez az or­szág kifosztásához és félgyarmati sorba süllyesztéséhez vezető út volt. .1 fiatal szovjet köztársaság számára elfagad hatatlan- források ezek, csu­pán egyetlen, út mamát: saját meg. takarítás. Erre mutatott rá Lenin és és ezen az úton vezette és vezeti' az országot Sztálin. A Szovjetunió­ban a felhalmozásnak olyan forrásai vannak, amilyenekkel kapitalista ál­lamok -soha. nem rendelkeztek és nem i-s rendelkezhetnek. A szovjet. rendszer a termelő eszközöket társa­dalmi tulajdonba vette, a . föld, az üzemek, a vállalatok, a bankok, a kereskedelem a nép. kezében van. a nép kincsévé vált. A -szocialista ak­kumulációnak ez a legfontosabb alap­vető forrása. A szovjet, rendszer megszabadította az országot, a cári Oroszország leigázó adósságaitól. A cári uralom alatt Oroszország éven. te több-százmillió rubelt fizetett ki csupán a kölcsönökért járó kama­tok fejében. A szovjet rendszer megszüntette a kapitalista, termelési rendszert, el­marad hatatlanul .kísérő pazarlást, a munkanélküliséget, a termelési kapa­citás tökéletlen kihasználását, -sztráj­kokat.. a munkaerő időelőtti elhasz­nálódását. a haszontalan vagy káros termékek gyártását, a föld. kincseivel a rablógazdálkodást. Mindez hatal­ma* összegek megtakarítását, a ter­melés állandó növelését, az akkumu­láció forrásainak hőségét eredmé­nyezi. A Szovjetunióban dolgozó ér­deke, hogy többet termeljenek, mert a termelés gyümölcsét, az ország fej­lesztésére. a lakosság anyagi és kul­turális -színvonalának emelésére for­dítják. A dolgozók érdeke, hogy a. t emelési költségek csökkenjenek mert ez a csökkenés gyarapítja a megtakarítást, emeli a munkabért csökkenti az árakat. A Szovjetunió takarékossági rendszere, lehetővé te­szi a rubel milliárd ok megtakar} fá­sát és az építkezés szükséglet cinek, kielégítését. A szovjet, népnek a ter­ven felüli megtakarításokra irányuló hazafias mozgalma' 1948-ban több. mint 6 milliárd rubelt eredménye­zett. Ez évben az ipari termelés ön­költségének csökkentésével és több milliárd rubelhez jutott az ország. A szovjet közgazdaság • termelése évről, övre növekedik. A Szovjetunió nem ismeri a, túli érmelés által előidézett válságokat e-s a, termelés ezzel kap­csolatos hanyatlását, A termelés ' ál­landó fokozódása gyarapítja a -szo­cialista gazdaság jövedelmeit és meg­takar í tájait, ez lehetőséget' teremt, az építkezések támogatására, .ami -is­mét, a; termelés további növelését, te­szi lehetővé. A népgazdaság megtakarítása két­féle úton halmozódik, fel. Egyrészt az ipari üzemek megtakarításaiból for­galmi adót fizetnek, másrészt levon­ják a vállalati nyereségek egy részét; Ez az állami költségvetés bevételei­nek fő forrása. A szovjet költségve­tés heveidéi ej, háborút követő öt­éves terv négy esztendeje ólat te mer/, haladtálc az 1.000 milliárd rubelt. Ebből több. mint. 940 milliárd rubel a forgalmi adó és 100 milliárd ru­belt esett a népgazdaság jövedelmei­ből eszközölt levonásokra. A szocia­lista gazdálkodás -szolgál,tatja, az ál­lami költségvetés összes jövedelmei­nek csaknem 63 százalékát. Mindez a népgazdaság1 állandó fejlődésének a termelés növelésének az eredmé­nye. A lakosság által fizetett adó a négy esztendő alatt- nem tesz ki töb­bet, mint. 12.0 milliárd rubelt. így te­hát az állami' költségvetés bevételei­nek legfőbb forrása és egyben az építkezés támogatásának forrása is a Szovjetunió népgazdasága által el­ért iö vedelem és megtakarítás. A hatalmas építkezéseket a nép­gazdaság növekvő megtakarításait, a dolgozók kulturális és anyagi szín­vonalának emelkedése kíséri. A szov­jet nép. amely -saját, erejéből épít anélkül, hogy külső kölcsönöket ven­ne igénybe, rendszeresen* gyarapítja készpénz, és reálbér jövedelmét, fo­kozza a parasztság készpénzjövcdel- inét. .1 szovjet nép a legutóbbi, két esztendőben, u közszükségleti, cikkek ’iróniái:, csökkentése révén. 100 mil­liárd rubelt tud vásárlási többletre költeni, illetve megtakarítani. A Szovjetunióban, az akkumuláció gyors ütemét a nép anyagi és kulturális ■színvonalának állandó emelkedése kíséri, a nagy Sztálin bölcs vezetést alatt. Űj vezetőséget választottak Sióagárd fiataljai Sióágúrűra- ráborult a: est. Minden utca csendes már, ilyenkor este nem igen mennek már ß.chovu - cm a község lakói, Így szokott ez lenni máskor De ezen az estén masking, történik- Erre a napra régen készültek a fiatalok Régóta készültek arra, hogy inegnálasszák n Párt ifjúsági szervezetének élére azokat a fiatalokat,akik a tűikéért, 0 szocializmus megvalósításáért folyó harcban vezetik ci község dolgozó fiataljait- Ezért nein csendes ezen az esté i a község. . -A. - taggyűlés előtti napokban ■ kisgyil­lésekéi tartottak utcúnkcnt. A DÍSZ- szervezet agitátorai mindén dolgozó pip rasztfiálalt. le látogatták és megmagya­rázták a. vezetőség újjá választás politi­ka,j jelentőségét. A jó munkállak nem is maradt el az eredménye. Pontösan 6 órakor ä szer­vezet helyiségében együtt ültek a fia la- •lük, közel féléz-ázan, hogy megválasszák új vezetőségüket. A DISZ-szervczet titkára tartott be számolót. Elmondó Ha, milyen eredmé­nyeket -értek cl- Elmondotta, hogy a begyűjtésben segítettek a Párt, a tanács népnievelői.neE, jó- munkál végezték, megyeszerie beszélnek a község nagy­szerű begyűjtési eredményéről. Elmond­ja a hibákat is, hogy -a tagtoborzás te­rületén bizony nem valami jó munkát végeztek, -ezen a területen vau még .ja­vítani való. Szabados Jóska szól hozzá elsőnek Ü - i-s a hibákról beszél. A tagtobor­zás nagyon fontos feladat, mi elhanya­goltuk. .4 kulákság kihasználta a: alkal­mat és ahol mi hallgattunk —oly ö be­széltHa ez nem így történi volna, ezen a taggyűlésen is többen lennénk t'lámi egymásután jelentkeznek a fiata­lok szólásra. Valamennyien elmondják bírálatukat, javaslataikat, fi szervezet eddig munkájának megjavítása érdeké­ben. .A 'hozzászólás-ok után választják meg az új vezetőséget. Alaposan meg­vitatják, kik legyenek azok, akik ve­zetik a szervezetet, kik -legyenek azok. akik a. község fiatalságát vezetik nagy példaképük •— a Komszomoi útján. Az új vezetőség tagjai: T-ornockí Mi­hály titkár. Szegény parasztos aládbó: származik. Az 'ifjúság azért választotta a szervezet élére, mert 1943 óta dolgo­zik az ifjúsági mozgalomban- Eddigi jó munkájával kiérdemelte, hogy Pártunk I agjelöl tje 1 eh essen. Fßfcele Eva. D o lg o zó paraszt! á-u y. Kissé megszeppenve. “———— c.SO(JáIkozva néz körül amikor a nevét meghallja. Szerényen dolgozott eddig a- szervezetben, aicm is gondolt arra. hogy tagja legyen a veze­tőségnek. Rajtuk kívül tagja még a ve­zetőségnek Pali István, aki eddigi jó munkájával érdemelte ki, hogy tagja lehessen a .szervezet vezetőségének, Sági István kubikus eddig együkc volt azok­nak. akik a legjobb munkát végezték és Bosnyák Ilona, aki jó munkájával már azt is kiérdemelte, hogy -a tavaly nyári Világit júsági Találkozón is részt vehetett. Ezek a fiatalok, a szervezet új veze­tősége biztosíték arra, hogy q sió-agárdi DlSZ-szervezct, a sióagárdi dolgozó fia­talok meg jobb munkát végeznek, még inkább bebizonyítják, hogy méltók -arm a bizalomra, amelyet Pártunk előlege­zett számukra, hogy a Párt ifjúsági -szer­vezete, Pártunk aranvtartalékai lehetnek (G. J.) A tolnamegyei önálló Röplabda Szövetség évi mérlege „Dolgozó parasztságunk híven követle az nlmntatásí44 DiáUok dolgozata a begyűjtésről és a 1ermelén szerződésről Megyénk dolgozó parasztsága köré­ben fontos helyet foglal el a begyűj­tési előirányzat teljesítése és a szerző­déses termelés kérdése. A mezőgazda­ság feladatai -között ilyenkor ez a két legfontosabb kérdés a mélyszántás melleit. Tolna megye dolgozó paraszt­ságának jórésze nemcsak teljesítette, hanem jóval túl is teljesítette a nép á barnával szembeni kötelezettségét. Vannak még helyenként lemaradások, amelyek na.g.y részben a népnevelő mun­ka le-hccsü!lsének, a kulá'k-agitáció érvényesülésének köszönhető. ' Ezekkel a kérdésekkel orszá­gunkban ma már — nem ügy mint a múltban — nemcsak azok. akiket köz­vetlenül érint, a -dolgozó parasztok foglalkoznak. Foglalkozik ezzel a kér­déssel ’munkásosztályunk, a dolgozó értelmiség, és nem kis mértékben ki­veszi részét a munkából a munkások és dolgozó parasztok iskoláinkban tanuló d iák gyereksereg e • is. Az iskolákban, kezdve egészen a legalsótól a legfel­sőig, a tanuló ifjúság megismerkedik azokkal a kérdésekkel, amelyek az országépítés jelentős feladatai közé tartoznak. Nemcsak hallanak -diákjaink ezekről a problémákról, hanem ki is veszik részüket a telndaíok megoldásá­ból. Még jól emlékezhet mindenki a nemrég győzedelmesen lezajló béke­kölcsön-jegyzés és tanácsválasztás munkájára. Mindenki látta, milyen lel­SZABAD IFJÚSÁG filmszínház SZEKSZÁlíO. <biARA.I-TÉK l. TI I U OA: 82-3». J I december 30-tól január 4-ig. Ksí flio/oüak össacr rése EIőadasok: bétköznap 6-8 v .sár- es ünnepnap 4—6—8 kor ) t Ü5 i cnztarnyifa va -.1 r­bctkuziui].' 4, jl8i íiírni• ]tn.i.f» 11-től 1-ig jü késén harcolt tanuló ifjúságunk a dol­gozó nép győzelme érdekében. Ugyanilyen lelkesedéssel vette ki ré­szét a begyűjtés, a termelési szerződé­sek sikere érdekében folyó munkából is. Háziagitációt végeztek, csasztuská- kat, köszöntőket énekeltek és kultúr­műsorokkal tették még ünnepélyeseb­bé dolgozó n-é-pünk. nagy győzelmei napjait.. A tanulás napjaiban is.foglal- koznak ezekkel a kérdésekkel és dol­gozatot írnak az iskolában a begyűjtés és a szerződéses termelés fontosságá­ról. Két dolgozatot mutatunk be az alábbiakban. Két általános iskolai ta­nuló dolgozata. Mindkettő visszatükrö­zi a szocialista nevelés hatalmas ere­jét. Azt az erőt, amely képes ifjúsá­gunkat olyan útra nevelni, bogy meg­ismerkedve a szocialista -építés felada­taival. csatasorba áll és már fiatal korában is megállja a helyét a mun­kában. Csernyánszki Zita paksi általá­nos iskola VIII. osztályának tanulója a következőket írja: — A Szovjetunió­ban ás a népi demokráciákban emelke­dik a dolgozók államának ereje és életszínvonala. Itt a dolgozók életszín­vonalának emelését a termelés fokozott emelése teszi lehetővé. Legfontosabb a nehézipari termelés tervszerű emelése, mert csak így biztosíthat'juk országunk függetlenségét. Nemcsak az iparban fontos a tervszerű gazdálkodás, hanem a me­zőgazdaságban is. Falusi dolgozóink is felismerték s tervszerű gazdálkodás előnyeit és egyre többen lépnek a ter­melőszövetkezeti csoportokba, így követik az ipari munkásságot. — A mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb segítsége a szerződéses termelés, amit egyedül a dolgozó pa- rcisztságnak biztosít a népi demokrácia. — A továbbiakban foglalkozik a szer­ződéses termelés fontosságával és elő­nyeivel, valamin< azokkal a feltételek­kel, amelyek kölcsönösen előírják a két szerződő fél jogait és kötelességeit. Majd Így folytatja — Az ötéves terv egyik fontos tényezője a szerződéses termelés, mégpedig azért, mert az öt­éves tervhez szükséges valutái. is meg­tud juh szerezni a kiváló minőségű VO‘~ lőmaggal. A szerződéseken keresztül éppúgy, mint az ipari munkásságnak kifejlődik dolgozó parasztságunk kö róben is a termelés emelésére irányuló mozgalom. Megszületnek az első újí­tások. Nemhiába mondotta Rákosi Mátyás elvtársimk, hogy ,,Nemcsak a gépnek, . földnek is vannak művészei, akik ugyanabból a darabból sokkal többet tudnak előállítani". Dolgozata végén a begyűjtés jelen­tőségével foglalkozik Csernyám-zki Zita. A következőket írja: — A be­gyűjtés lelkiismeretes teljesítése min­den dolgozó legfontosabb feladata, meri: ezen keresztül tudja kormányunk biztosítani városi dolgozóink ellátását. A város dolgozói ellátják a falu dol­gozóit géppel és a mindennapi élet­szükségletnek megfelelő eszközökkel. Ezzel szemben dolgozó parasztságunk közvetlenül segíti az ötéves terv vég­rehajtását, saját és dolgozó társai élet­színvonalának emelését. Leleplezi a dolgozók ellenségeit, a kulákokal, a feketézőket, segíti egy szebb, boldo­gabb szocialista ország építését. Palotás Rozália ugyancsak a paksj általános iskolában tanul az V. ősz. tályban. Dolgozatainak első részében a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődé­sével foglalkozik. A következőket írja: — A .termelőszövetkezeti csoportok számának ez az ugrásszerű növekedé­se annak köszönhető, hogy a Szovjet­unió példája, a működő termelőcso­portok eredményei meggyőzték dolgo­zó parasztságunkat a közös gazdálko­dás magaSsabbrendüségéröl. Ezt az utat mutatja Rákosi Mátyás vezetésé­vel Pártunk is. Dolgozó parasztságunk híven követte ezt az útmutatást nem­csak a iermelöcsoport. mozgalomban, hanem a termelésben, a begyűjtésben és a termelési szerződés területén is. így tanulnak -dolgozóink gyermeke:, így írnak korunk legfontosabb 'kérdé­seiről az iskolák padjaiban. TOLN AMtGVEI .DUNÁNTÚLI NAPLÓ Fete Jós srerke-íztó: M UO ISIÉIN Felelős kiadó: M K a l K LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SzetcRzárd S/érlu-nvi ruca W — AQ lel • 23-H Postatakarékpénztár! csekkszámlaszám: 2S0 102 Előfizetési díj liovi i| fönn* Pécsi Szikra nyomda Pécs. Munkácsy Mihály acca 10 » Telefon: 20-27 nyomdáéri letel: CAitDOSI JO /-SO A felszabadulás óta Tolna megyé­ben a röplabda-sport hatalmas arány­ban fejlődött. Az ország területén 1945 előtt egyetlen egy csapat sem volt'., ma már csak a megyénk terü­letén 5ü nyilvántartott férfi és női röplabdacsapa i van. Ezenkívül igen sok üzemi csapat van, ahol egyelőre csak szórakozásszerűen űzik ezt a já­tékul. A fentemlítetl számból láthat­juk, hogy a tömegek megkedvelték ezt a játékot és a legjobb úton halad és rövidesen a nézők is meg fogják szeretni ezt a sportot. A mennyiségi fejlődés, -minit előrelátható volt, meg­hozta a minőségi fejlődés! is. Minő­ségi fejlődés szempontjából döntő .je­lentőségű változást hozott az 1.950. év, amidőn a megyénkből felkerült az NB II-bc a Szekszárdi Dózsa SE jó- kepess-égö csapata. Ez a fiatalokból álló együttes remek játékával hamar magára vonta a szakemberek figyel­mét. Még az sem csökkenti teljesít ménvüknek értékét INB íl-beu 3. be lyezést értek el), hogy az évad végén aránylag gyengébb teljesítményt nyu.j tollak. Ennek is meg volt az oka mert a csapatnak állandóan (áriáié kosán kellett kiállani mérkőzéseire Ha az együttes továbbra is jó kezek ben marad, szép jövő elült áll. Megyei viszonylatban a minősége a Tolnai Textil, a Bonyhádi Cipőgyár a Szekszárdi FŰSZERT, a Szekszárdi ÁVKSZ és a Dunaföldvári DISZ kép viseli. Ezek közül is ki kell emelni ; tolnaiak remek játékát, de náluk fennáll a rendszeres edzés hiánya, aminek kővetkezőében a csapat nem tud állandó jó formát mutatni. Meg kel] említeni a .dunaföldváriak súlypont-munkáját. Igaz, hogy a mi­nőség még elég gyenge, de itt is fel tétlenül be lög következni a minőségi változás. Dunaföldváron négy női vsa pat van. viszont egész Szekszárd csak egv női csapattal dicsekedhet. Hogy Dunaföldváron jó munka folyik e té­ren, ez Kövics Gyula sporttársnak köszönhető. A legsúlyosabb hibát a nagymá- rivoki csapat követte el, amikor fele­lőtlenül benevezte csapa-tál és sehova ne in küldte el. Bedig Nagymányokoii (ehe'ne egészséges csapat és a legtöbb > he tőség van nekik megadva erre. Sajnos itt a röplalxl-aspurlo't csak har­madrendű kérdéskén! kezelik és a csapatot is ne csak bárom sztárra kel! felépíteni, hanem fejlődő és lehetséges fiatalokra. Egy vállalat sem lehet oly felelőtlen, hogy csapa- tál évröt-évre benevezi bajnokságba és egy mérkőzésen sem jelenik meg. Súlyos hiba van még Dombóvárul! és B.»iiyliádon. Mindkét helyre öntu­datos, szocialista sportvezetőkre van szükség és akkor helyre áü a rend. Bonyhádon az utóbbi időben Csel neki sport társ vel'i-e át a röplabdasportunk irányítását és így biztosítottnak lát­szik a jövő. Általában az 1950-es évben a me­vi* 1 rnp’n-bdnsport ételében nagy fej­lői lés á I lot! lie. . Megyei NB III. állása. 1. Tolnai Textil SE pont 12 ■ 2. Bonyhádi Cipőgyár KI 3. Sz. FŰSZERT .8 4. Sz Dózsa II. 0 5. Sz. A VESZ .4 ö. Sz. Terményforgalmi 2 7. Nagvmányoki Tárna törölve. Bonyhád—Tolnai Textil mérkőzés eredményét megsemmisítették és a 2 pontot a T. Textil kapta meg. A dunaföldvári bajnokság őszi ál­lása. Férfi: E DISZ, 2. Pénzügyőri szakasz. 3. Hengermalom, 4. Szabadságharcos Sz. 5. Peti., ö. Hídépítő V., 7. Posta, 8: DDNK visszalépett. Női: I. MNT)SZ. 2. Népbőll V., 3. DISZ. I. Pcd. JANUÁR 3. SZERDA ÜGYELETES GYOGYSZERTaR: Zalai gyógyszertár. — NÉVNAPOK: Róm. kát: Benjamin. — IDŐJÁRÁS: Jobbára borult, ködös idő, többfelé, főleg nyugaton és délen ha.vazás, ha­vasé se Mérsékelt délkeleti- déli, ké sóbb délnyugati szél. A hőmérséklet lassan emelkedik. — Várható hömér- sék’eti értékek: szerdán reggel he­lyenként gyenge fagy, délben a hő­mérséklet 2—7 fok között. — A míszlai és a bikád) termelő szövetkezeti csoport kultúrcsoportjai gynog mertek el a Gyönk községben megrendezett körzeti kuHúrverseny bemutatóra. Ezek a kultürcsoporto« tisztán látják a kulturmunka jelentő­ségét és minden nehézséget Ic.küz- denck, hogy a dolgozó népet kuliur munkával szórakoztassák. — Sióegárdon a DÍSZ fiatalok de comber 26-án készítették elő a veze tőségválasztó taggyűlést. A taggyűlést úgy szerveztek meg, hogy röpgyülésc két tartottak, egyéni agitációt vé­geztek és lelkesen dekorálták a szer vezet helyiségét. — Fadd községben december 27.én tartották meg a DISZ vezetőség- választó taggyűlést. Titkárnak Hi- ráni Józsefet választották meg. A gyűlésen az új vezetőségi tagok fel ajánlották, hogy a Szabadságharcos Szövetséged megszervezik- és a tag toborzást gondosabb munkával fog­ják elvégezni. — Özvegy Hauzer Ignácnc ki r mási lakost a rendörjárör icltenértc- 100 darab tojás, 8 darab tyúk enge- lély nélküli szál itásán. Az árul a rendőrség elkobozta. A Szovjetunió hatalmas építkezéseinek forrásai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom