Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-09 / 6. szám

«CT-Ji 1951 JANUAR 9 f» R Ä'P IiÖ Tofeb, mint 800 dolgozó tanul a gépállomások különböző tanfolyamain Medvénk gépállomásain komoly élő­ké züle Lék folynak a következő idény- tervük sikeresebb teljesítése érdeké. b.?n, Ez abban -is megnyilvánul, hogy n ;:,>ukcvá tették Pártunk irányrouta- tását és nagy súlyt fektetnek a téri politikai és szakmai képzésre.- Igye­keznek minél nagyobb mértékben ki­használni azokat a tanulási lehetősé, keket, amelyeket kormányzatunk biz- lejt számukra. Kormányzatunk által Hz ír-osit ott tanulási lehetőségek fel- h.^-nálása által gépállomásaink nagy mértékben növelhetik szakembereink j létszámát - és ami • a legfontosabb, képzeltebb dolgozókat állíthatnak a munkába. Az idei tapasztalatok bebizonyítot­ták. hogy a politikailag és szakmai- j íag képzett dolgozókra fokozottabb 1 mértékben van szükség. Megtörtént ' ugyanis néhol az. hogy a dolgozók ’ nem rendelkeztek kellő szakmai tu­dással és így a gép nagyon sokszor állt üzemzavar miatt. A szakmai kép­zés mellett nagy szükség van a politi­kai képzésre is. Ezt bizonyítja az is, hagv előfordultak a munkák során ' ríván esetek is. amikor a traktaras. . ná! a szakmai képzés megvolt ugyan, ele a hanyagság és a felelősségérzet hiánya miatt még sem igyekeztek a hibákat elkerülni. Nem volt valameny- j try i traktoros tisztában azzal, hogy ?. kezébe kapott gép a dolgozó nép j tulajdona és annak rongálása, ..által megkárosítja népgazdaságunkat és megkárosítja saját magát is, A tanfolyamok célja, hogy a gép­állomások dolgozói fejleszthessék a szakmai és politikai tudásukat, ami állal a jövőben még sokkal jogg ered­ményeket érnek el. A tanfolyamra a gépállomások dolgozói mellett be-- vonják a kívülálló dolgozókat is, akik­ből majd a jövő, jó munkát.. végező traktorosai. Minden gépállomáson működik to­vábbképző tanfolyam, ahol a gépállo­más dolgozói megismerkednek azok­kal a tapasztalatokkal, amelyek fel­használásával az eddiginél sokkal na­gyobb eredményeket tudnak elérni. A nagydorogi gépállomáson pél­dául átlagban 40 hallgatója van ennek a tanfolyamnak. A sárpilisi gépállomáson 36 hallgató, a högyészin 33 hallgató, a bonyhádit! 32 hallgató, a szedresin 31 hallgató, az irégszemcsei gépállomáson 30 hall­gató, a pincehelyi gépállomáson 30 hallgató vesz részt a tanfolyamon. A munkagépkezelöi tanfolyamon js általában. 20—25-en vesznek részt a gépállomás dolgozói közül. Ez a tan, folyam is folyik minden gépállomá­son. A kívülállók is nagy számban igye keznek elsajátítani a gépek kezelését nek tudományát, hogy ők ig a gépál­lomás jó dolgozói lehessenek, mert tudják azt, hogy a jó kereset mellett nagy mértékben hozzájárulnák mező­gazdaságúnk fejlesztéséhez, is.- Ezt bi­zonyítja. a.z is, hogy például­a dun ászén tgyörgyj gépállomáson 33, a nagyltQtiyi gépállomáson 30, a varsádi gépállomáson 20 hallgatója van ennek a tanfolyamnak és a többi gép­állomásokon is elég szép számban vesznek részt a dolgozók a kívülállók és átképzösök tanfolyamán. Megtaláljuk a tanfolyamokon, mind nagyobb számban a nőket is, akik tisztában vannak azzal, hogy nekik is fokozott mértékben kell kivenni a részüket a szocializmus építéséből. A sárpílísi gépállomáson például 6 női hallgatója van a munkagépkezelői tan­folyamnak. A varsádi gépálíomson és a dunaszentgyörgyi gépállomáson is 8—8 női hallgatója van a —kívülállók és átképzösök — tanfolyamának. Megyei viszonylatban több, mint 809 hallgatója van a gépállomáso­kon folyó, különféle tanfolyamok­nak. A hallgatók általában nagylelkese­déssel és szorgalommal tanulnak, mert tisztában vannak azzal, hogy csak így tudják megállni helyüket gépállomá­saink a szocializmus építésében reá. juk háruló feladatok teljesítése terén. ÜZEMI II A Paksi Konzervgyárban a legutolsó j kiértékelés szerint Ambrus Ödönné fitíltr*/,forrasztó 140 százalékot teljesí­tett. Horváth Mária szép eredményt .éri el a selejhrsökkentcs terén. A.z el­írni H év nlolsó hónapjaibH» átlag 21MHI darab fedőből, 34 selejtes került ki. A legutolsó ööütt darabbau már csak 6 selejtes fedőt tapasztaHak. A szén- iricglakMrítás terén szép eredményt ér­lek el, 7ü mázsa szenet takarítottak meg az elmúlt évben. Szabó Ferenc öze ínlakatos legutolsó teljesítése 128 százalék, Márton Imre lakatos tol sná»:alébos áttagtetjesitinényt ért el. Szabó Mária sz.ürüónö legutolsó heti teljesítése ntHg 1.2U százalék volt. * A Bonyhádi Cipőgyár 1950. év viy grig váltál!a. hogy hulladékanyagból 3500 pár gyermekcipői készt'/ el. Ezt (i váJidá'il 4468 párra teljésítelle. Ér­iéhben ez 184.000 forintot jelent. A január hónap már a feszített tervvel kezdődik. A termelésben ez meg is mutatkozik, Az elmúlt év decemberé­vel szemben 6000 párral fognak töb­bét előállítani.' a versenymozgalom kiszélesítésének: következtében. Szc,bó László beruházási felelős a takaré­kossági mozgalom tegharcosabb kez­deményez öje. SzénmegtakarUással kapcsolatban 6 darab személy-kályha lett felállítva. Az energiagazdálkodás_ saí kapcsolatban 5 százalék villamos- energia csökkentését vállalták. v\ hosszúlejáratúi verseny szerződésekké] kapcsolatban, e hét végéig 150 dol­gozó kötőit verseny-szerződést. Vc:.~ lalták. hogy az üzem minden dolgo­zója köt hosszúlejáratú versenyszer~ ződésl. A Dombóvári Vajüzem maiosi te­lepe az előirányzott lejbegyü jíési tervét 96.2 százalékra teljesítette. Az üzemben feldolgozott tejmennyiség előirányzatát 105.5 százalékban telje­sítette. Az előirányzóit vaj termelés 116 százalékban leit teljesítve. ■»IHTBIIRISK ,,Javítsuk meg oktatási munkánkat" című Rapaj Gyula MB ágit. prop. tit_ kár elvtárs cikkét, — amely a vasár­napi lapból sajnálatos technikai hi­ba íolylán kimaradt minden alap- és középfokú propagandista szeminá­riumon és az alap- és középfokú po­litikai iskolában vitassák meg, kon­kretizálják a helyi viszonyokra, mi­lyen feladatok vannak az esti iskolák megjavítása érdekében helyileg, hogy ezek alapján kijavítsák oktatási mun­kánkban mutatkozó hibákat. MDP Megyebizottság ágit. prop. osztály. A körzeii keskenyfilm vetítő-gépet fi dolgozók nagy örömmel fogadták Medina, Szedres, Sióagárd és Harc vedlő gép ezekben a községekben tanúja és szórakoztat ja v tél folya­mán <i dolgozókat. Ezza! a filmvetí­téssel is lehetővé válik, hogy a falu dolgozói szórakozással szerezzenek még több tudási. Eddigi eredményeink lehetővé telték, hogy a dolgozók szó Hs rom ege hozzá jusson a tanulás­hoz és a szórakozáshoz. Ezért szer­vezték meg a körzeii filmvetítést is. A múltban a falu dolgozó népe eg váll áfán nem juthatott kulturális eszközökhöz. A Horthy rendszernek 1/ voll a célja, hogy sötétségben tartja a falu dolgozóit, mert tudta, ha tanul, felismeri,' hogy neki csak kö relez&üségei vannak, de jogaik nincsenek. Ilyen voll a múltban a kultúr!ehetőség. A kuhúrotihou he­lyed börtönöket, u mozi helyett 12 ór,ír napi munkát »diák a dolgozók nak. így gondoskodott a Horthy rendszer a dolgozók kullúrlehmőségé ről. Mm n dolgozó parasztság részivé*:.' • Szabad Föld Téli Estéken és töme­gesen látogatják a keskenyfilm vetítő előadásokat, hogy tudásukat tovább fokozzák, hogy országunkban n -zo- ciaüzmusk győzelemre tudjuk vinni. Az Mső időkben a dolgozó paraszt súg idegenkedő; t a kuli úrál ól, vagyis nem értette meg annak jelentőségét. De. a későbbi idők folyamán megérte­tik és megszerették a kultúrát, azért történt meg, hogy Madocsán a dol­gozó parasztság nem akarta tovább engedni a koshenyfilrn-vetílö gépét. er mondották, hogy „hetenként. egy­szer kevés nekik a Vetítés." Ebből is Hálhatjuk, falun a kultúra nagy fejlődését. A keskeny film-vetítő gépet ezért fogadták a négy község dolgozói nagy örömmel. A filmvetítő helyiség zsúfolásig tele volt dolgozó parasz­tokkal. Ez is bizonyítja, hogy dol­gozó parasztságunk felismerte a tanú lás jelentőségét s harcol, hogy a fa­lun nőnél több kultúrelőadás legyen. Ezt részben úgy teremti meg, hogy saját kultúrcsoportokal létesítenek, részben a városi kultúrcsoporlok Iá fogatják a falukat. — Megindult a tavaszi kuBúrver, Sony. A városi és üzemi kultúrcsopor­tok 1951 január 20-án kapják meg ,a benevezési lapokat, A városi és üze­mi kultúrcsoportok készüljenek fel a ku,hírversenyre, hogy ez a kié túr ver. seny is a fejlődés nagy eredményéi tükrözze a dolgozó nép elé. A paksi járási DÍSZ bizottság a kultúnnunkát nem tekinti főfeladat­nak és nem ís törődik vele, ezért tör­tént meg az, hogy a kuUúrverseny nem úgy sikerült, mint ahogy kellett volna. — Tamásiban a rendőrőrs őrizetbe vette Ágoston Jánosnál, mert Ma- gyarkeszi községben a íöldmüvesszö- vetkezet boltjába többizben álkutcssai behatolt és onnan nagymennyiségű élelmi- és ruhaneműt lopott el. Az eljárás megindult ellene. Az ügyet a rendőrség átadta az államügyészség­nek. A szekszárdi Keselyűsi út mel­lett a rendőr járőr egy gyermek mag zatot lalált. A nyomozás megindult. JANUÁR 9. KEDD ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: Zalai gyógyszertár. — NÉVNAP: Júlián. — IDŐJÁRÁS: Felhőátvonu- jások, az ország északi felében kisebb esővel. Élénk- helyeként erős, holnap­ra mérséklődő nyugati, északnyugati szél, gyenge éjszakai fagy. A. nappali hőmérséklet a mai ugrásszerű emelke­dés után csökken. Várható hőmérsék. leli értékek keddre: reggel 0 fok­Dobiöhöz közséf*ben a DlSZ-vezelőségválasziá tugggíílés ár­ért. maradi cl. mert a fieliji kul ük plé­bános cllcnpropagandál fejt ki. Többek körött olijan kijelentés is tör­tént a tagtoborzás ’ alatt, bogi] ,.]öbh lenne, ha katolikus ifjúséigi szervezet lenne, mert az nem törődik n politiká­nak" Ebben a községben mm tekintik a szervezési és JcIviUijftosíló vilinkéit jő- f elődeit nak. Döbrököz községben ® 1)IS/-szcrvrzrt munkáját hamarosan és gilökercsen meg kell változtatni. A dombóvári járási DISZ-bizoltság is has* son oda, hogg c: " sz cg vezet is it honi- számul példáján hahói jón. Ehhez az szükséges, hogg a dombóvári járási DISZ-bizoltság többel foglalkozzon a szervezettel, ggakrabban látogassa meg a döbröközi fiatalokat. *. — A várpsi és üzemi kultúrverseny benevezéseket a kultúrcsoportok 1951 február 1 ig tegyék meg. A kultúr­csoportok a bemutató ünnepi elő­adást kapcsolják össze a Pártkon­gresszus előkészítésével. A műsor összeállításában vegyék igénybe a szakszervezel és a tanács műsor fü­zeteit. A kultúrcsoportok ezekre- az előadásokra jól készüljenek f<?L Gyulaj és N»k község tanácsa felajánlotta, hogy a járási kultúrver senyre a kullurcsoportokat autóbusz, szál szállítják cl és az autóbusz költ­ségeit ők biztosítják. Ezzel a példa­mutatással lehetővé teszik községük ben a luulúra felemelkedését, A testnevelés — a kommunista nevelés egyik legfontosabb eszköze A .szoci-altófa hüííip egyik célja. h.Qfy fizikailag, erős nemzedéket uc,- veljen. A Jlofkevik Pánt ég a. s-zov -• jet kormány *z;ikada'-laiuil góudos. kodik az ifjúság neveléséről, tx- test- eifzpy.röl,. a sport fejlesztőéről. A Párt .Központi Bízolfaágának a. test, i d/a>> tó a sport kördesoTvei kap cső* • latos . 1948-as határozata hangsúlyoz, za. hogy a testnevelés a Uaígozók, krumitunittá • nevelésének. egészségük fők óz ásá n ak és a. p-zov j.e t e mix* re k munkára é* honvédúlamvé. való elő­készítésének egyik . legfontosabb eszköze. A .Szovjetunióban jelenleg több. mint ItíO ©zen ©ponkullekt/vy, van C' több. mint 10 millió ember spor­tol ronctezeresen. 1948-ban 2.8 millió dolgozó szerezte mug a HUE jel­vényt, J 949-ben már több, mint 4 millió. ' \ Árui a szovjet sportemberek tudá­sának fejlesztését illeti, könnyén megítélhetjük ezt azoknak az ered­mény éknek alapján. amelyeket a szovjet tsport képviselői különböző hazai és nemzetközi versenyeiken el­értek. Növekszik a,z új országras re. kordok szama. ftM9-ben már 4(t7-ct, Köbben .17 új világcsúcsot- is fel- ' állítottak. A testnevelési káderek képzése fe­nén is komoly munka, '"folyik. ' A Szovjetunióban II teetnovelési fő­iskola, M9 testnevolósi középfokú szakiskola, a pedagógiai főiskolák ke­retében 33 testnevelési fakultás., 29 önálló fest nevelési tanítóképző és a rendes tanítónőképzök mellett 2Ü . t est n c v e 1 és i «zakos z.t ál y m ük ö d ik. Ezek. az intézetek 1953-ra elérik azt. hogy évente lő ezer új testnevelési ■r, z a k e m b e r t. k é p esi t e n ek. A Szovjfttnnióban jelenleg Ő19 Hadion, több. mint 17 ezer sport­pálya. mintegy 9 eaer latyiarúgó- páiya. Ki özei" fedett és 137 e*ey nyitóid UKZoda és ' lubbi-zer «pOüAj.iteáitmé’iJ) van. A jelenlegi. ötéves terv fplya. mán még wámo* új vpo.Hintézinéuy lát-e.Kíi. A IcHm-'vefA« ^ a eport nagy munkájából kÖa.\'e4*lcJiilf kiverik re izüket a Komszomof-szervozetek. Komolymunkát váJMnaJe a. DTO- pvóbázók tömeges, előkészítésében, a nagyarányú versenyek, megrondgzé- •iében, a- társad almi ’ sportoktató. káderek kiképzésében, a ,sport léte - •sitnriények építésében, a öpoiftgye- Kilétek közötti szocialista v«»rst.-.»ry kifejlesztóséboii és az új, fiatal baj- n okok névé! ésebe-n. Az egyes Kontézpinoí-szervezetek feladatai az is, hogy a. legaktívabb módon vegyék ki részüket a sport- .naptár által előirányzott versenyek k'bonyolítáeúban. Az a cél, bogy minden stadionban hetenként leg­alább egyszer legyenek -sme-rnyek Igen' nagy jelentősége, vaui a sport- própUgandának is. amelynek íejh,-z- t-éise nem kié mértékben a lvomszo- mönszervezetek feladata. A propa­ganda kiterjed arra. .hogy fokozza a versenyeik iránti, .érdeklődést, és biz­tosítsa. a versenyeken a' legkiválóbb szovjet sportemberek szereplését. A Koui-fzomnl-fzervezetek feladata, ügyelni arra. hogy a- sportlehetősé­geket. öp or ti nt éz niépy eket éb a sportolásra alkalmas napokat? órá­kat az ifjúság legszélesebb tömegei k ihásznál hassák . Mindez megköveteli, hogy a sport műnk a jelentőit helyet foglaljon el a Tvumszomol abipszer, vezeteiben. a. körzeti, városi, terü­leti és köztársasági vetctőszcrv''k tevékenységében. Tavasszal élei belép az új bajnoki rendszer Mejíszííitik »/, INI? Ili, osztály A felszabadulás óla a magyar sport hatalmas változáson ment keresztül. A régi" korhadt rendszerben csak a kiváltságosak sportolhattak kényük- kedvük szerint. A sportolási lehető­ség most minden dolgozó . számára meg van. adva. Ezzel a joggal élnie kell minden dolgozónak! A teljesen újszerű rendszer a Szov­jetunióban bevált és így mi is teljes bizalommal tekinthetünk a jövő elé. Két. fontos része van a rendszernek. Az egyik az. hogy egységes verseny­naptár és új bajnoki rendszer szerint fognak sportolni a versenyzők. A másik, hogy a sportolók osztály be­sorolást fognak kapni. A bajnokság eddigi rendszere valamennyi sport­ágban megváltozik. Ebben az évben' a labdarúgás kivételével valamennyi spetágban megszűnik a Nemzeti Baj­nokság. A bajnokságok minden sport ágban a járási, városi és megyei 1.ál­nokságokon' alapszanak. A megyei bajnokok küzdenek az országos lál­nokságért, A labdarúgásban az NB I és NB II. osztályok megmaradnak, az NB III. osztály pedig megszűnik, helyette lesz a megyei egységes I. osztály. Az egységes versenynaptár bizíq- -íijn. a sportesemények időben va’-ó lejátszását. Az új bajnoki rendszer és az egységes versenynaptár beveze­tésével együtt nagyjelentőségű a sportolók osztályozása is. Az osztá íyozás az MHK-rendszerre épül és a sportoló eljuthat az alapfoktól a legmagasabb fokig. A versenyzők a következő fokozatokat érhetik el: ifjúsági sportoló, III. osztályú spor­toló. II. osztályú sportoló. I. osztályú sportoló, majd a Magyar Népköztár­saság kiváló sportolója lehet bárme­lyik versenyző. Érdekes újítás még. hogy az MHK- próbát valamennyi sportolónak le. kell tennie, mert anélkül nem versenyez­het. Azok a versenyzők, akik az. 1950. évben az MlIK-próbákat nem telték le. kötelesék azt ez év végéig letenni. Nézzük meg, mii jelentenék ezek az újítások Tolna megyére? Először is azt. hogy minden sportágnak alap szövetsége lesz Szekszárdon. Tehát sokkal rövidéül) úton tudnak elintézni az egyesületek vezetői mindent, mint eddig. Nem kell Pécsre uiaz- niok labdarúgó-ügyben, vagy Székes- fehérvárra a röplabdásoknak s így tovább... Egv szóval: a tolnume- gyeiek ügyét toliutmogycick in lézik. A megyében lakók jobban ismerik a megyét, mint egy másik megyei, 3 így tovább lehetne sok mindent fel­sorolni. A labdarúgást intézők máris meg­kezdték a gyors intézkedést. A. baj­noki évad egységes versenynaptár szerint február utolsó vasárnapján kezdődik. Tehát sok idő nincs a. szer_ vezkedésre, azonnal hozzáláttak a munkához. A Játékvezetők Testületé már most vasárnapra összehívta azo_ kát a sportembereket, akik hajlandók vasárnaponként, futballmérkőzésekéi vezetni. Ekkor fogják megbeszélni, hogy melyik napokon jönnek össze, hogy a. vizsgára jól felkészüljenek és hasznos tagjai lehessenek a. népi de­mokráciánk sportjának. Megyénk labdarúgói sportjában . e.,jy egységes I. osztálv lesz, továbbá 4 II. osztály és 4—5 HL osztály. Az egységes I. osztálynak 14 csapata lesz, a H. osztályoknak 8 10 és a III. osztályoknak 6—7 crapaf. Az I. osztály bajnoka a megyei bajnoka cí­met kapja az év végén (naptári év szerint) és az NB II. osztályba való jutásért osztályozót játszik a többi megye bajnokaival. Ha az osztályozó mérkőzéseken a megyebajnok jól -sze­repek. bejuthat az NB II-be. Az I osztály utolsó két helyezette púdig, a II. osztályba esik ki. A TI. osztály bajnokai osztályozó mérkőzésen dön­tik el, hogy k; méltó az T. osztályba A II. osztályból .szintén az utolsr helyezettek kiesnek a III. osztályba, de a Ilk bajnokai bejutnak a II. ősz. tályba. Megyénk székhelyén mega la, kútnak még a következő alszövetsé. Cto 1c: atlétikai, röplabda, kosárlabda ökölvívó, birkózó, úszó, asztalitenisz, teke alszövctscgek. A sport egyesületek mindennemű felvilágosítást kellő időben meg lóg­nál: kapni az illetékes alszövetségek löl. nyugodtam készülhetnek a tavasz5 évodra. Ezúton is kérik az illetékes sportvezetők, hogy a Tolnai Napié sportrovatál szorgalmasan olvassák az egyesületek vezetői, mert többi/ ben ezúton is fognak iutézkedé.1 kapni. TOLNAI NAPLÓ I'e ölű* sztuKftsító; 11 4 DO 1 S l Y A M ke clős kiadó; K 1 K A I, Y .A !i £ L O Szerkesztőié,'; ó» klndúh,ÍTat*l: >zek;t.ird, őzécheu-Vt-ufca 5?—39 tel.: Z2-IB kosi a '.a karék péti ? i .1 ri csekks/.éwla&sémt CS9 IH6 Ihőtízelcsi díj* havi II.— foflni l’éeaí Szikra uyouija t úc», Munkácsy Mihálymca 10. a* Telefout 30-2J A «yooidáéri telel: CAÜlXlSt jO&kf. Toina megye kszsfpiben nagy örömmel looadják a kesiienyíilm vetítősén előadásait

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom