Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-07 / 5. szám

4 mi JAKUAR 7 N K P L O Hét heti halogatás után végre vóla- **©lt Frnnei-aorszáig, Anglia és l:SA kor­mánya a Szovjeíítinió november 3-i .jagjltíiéfcére. Az amerikai sablonra ké­sztilt egy-azo-u szövegű vá i a s,z jegyzék ájtatos wz-zmío.rgatássa.l könlörí'alaz. „ .. A kormánytól — mondják ezek a típus jegyzékek — távol áJl bármiféle, • Szovjetunió ellen irányuló, agresszív azándék és az az őszinte kívánság tölti el, hogy a nemzetközi feszültség ni égsz űn- jék. Nem fogja sajnálni az er öfeszi- léseket, hogy az annyira hőn óhajtót1 eredniérni elérjék.“ — Nézzük csak — mondták erre v.j- Jiágszerle a becsületes emberek — mi ♦őrtérit egyszeriben az imperiálisták- k«lt Ez nem lehel más, csak ráyasz- kodás! Egy hosszú nem Atbhíth agy «z is, ami kiderül pár •orral később, ah-ol ez áll: ,,A kormány ftgyeí meson tanulmányozta a szovjet kormány álfái november 3-á-n átadott jegyzéket. Sajnálkozással kénytelen megál'Lapítani, hogy a tárgyalások alap­jai olyan formá-han, amiül azokat eb­ben a jegyzékben körülírlak, jellegüket lékintve nem s>zoIgáilatihaInak kiválás! az .ilyesfajta rendezésre.“ Ezt a hosszú nemet mondta az im­perialista diplomácia a prágai nyilat­kozatra. melyben a Szovjetunió é.s hét baráti állam leszögezte a német kérdés rendezésének egyediül lehetséges útját, a potsdami határozatok betartását, amelyek többek közölt magokba foglal­ják * német jijrafelf egyverzés, megtil­tását. az össznémet alkotmányozó ülés megalakítását, a demokratikus, egysé­ges • Németország létrehozása!. Az im perirfeKák a saját aláírásaikkal megerő­sített potsdami határozatra, mondtak nemet akkor, amikor a szovjet jegyzék elöl diplomáciai sakkhúzással jgyekéz tek kitérni. A Szovjetunió hű maradt a potsdami határozat okhoz, hű maradi a prágai nyilatkozathoz és ezt félreérthetetlenül leszögezte a békés megegyezés lehetősé­gét megerősítő, újabb '-vá iá sz jegyzék ében. A Szovjet unió jo 11 .ón y i 1 sem enged a békaszerető emberek álláspontjából- és híven a prágai -nyilatkozathoz azl mondja: „A szovjet kormány továbbra is .azt. tart ja. hogy Ném-et ország demi- W'őtTTZáfásának kérdése « legfontosabb kérdés a nemzetközi béke és bizton­ság biztosítása szempontjából és Eu­rópa népeinek, elsősorban a hitleri agressziótól szenvedett népeknek, létér­dekeit érinti.“ Nem tudni, hogy milyen lípusjegy- zék lesz erre a válasz, de azt már tud­ni. hogy erre a franciák, dánok, cse­hek. olaszok, magyarok, angolok, bol­gárok, hollandok és Európa népei ni:nd-msnd igennel válaszolnak. ..Igen. így van, ahogy a szovjet jegyzék mondja!“ A hitlerpóíló új Adolf közi emutthan két helyen tartottal; tanbes-kozést a német kérdésiről, Prá­gában és Brüsszelben. A prágai . hatá­rozat állást foglalt Nyugat-Németor­szág remilitarizátása, újrafelfegyvérzése ellen, a brüsszeli tanácskozáson pedig ez ..ahlaobi államok“ el halár ódáik .lrogy fel támasztják a német militnri.zmusl. Európa népei amilyen együttérzéssel fogadták a prágai, oívan ellenkezéssel fogadták a brüsszeli nyilatkozatot Ugyanez áll a Szovjetunió és az im­perialisták közötti jegyzék váltásra is. A párisi rádió kénytelen volt elismerni: „A szovjet válaszjegyzék Parisban ked­vező visszhangot kellett.“ Egy másik rá dió jelenlés arról számolt hé; hogy az é.n-gol kormány szeriül ezek után sor fog kerülni a-z eiöhészhő tárgyalásokra. A« angol Manchester .'Guardian azl írja: ,,Európa népei komolyan aggód nnk hogy az USA vezető köreinek ma­gatartása elszólás:! egy tárgyalási nl- Jrafmal“. Népnevelők, Pártbiznlmiak, Pártmunkások! í\épneveSő­zseblérliép jelent meg! Az MPP Központi Vezetősége agitáeiós osztálya «zerke*zté sébeu Itt oldal, ára 2 forint Kapható: MUíl* pártszerveze lek ben Ezek a jelentések is azt bizonyítják hogy még az imperialista kormányokat és, a .nagytőkés újságokat is föglalkóz- lalja az a vitathatatlan tény. hogy az egyszerű , emberek átlátnak a szitán, legyen az bármilyen sűrű j.s. Mint pél­dául, az imperialisták válaszjcgyzéke. melyben arról az ,,őszinte kívánságról“ írnak, amely eltölti őket, hogy a nem- - zeíköz.i főszüUség einyihü.1 jön. Ugvan - akkor pedig Brüsszelben határozatul hoznak, fegyvert adnak a ,,megbízható“ németek' (magyarul a nácik) kezébe és hogy ezt a fegyvert - „jói forgassák“, már ki is szemelték a hit'erpótlót Adolf He'rt-üinger német tábornok' személyé­ben, aki most csak „szerényen“ ezre­des lesz, aminthogy ..csak“ ezredesek lesznek vásári szendén yvesztéshőí- Spékil, Man leni fel, Scheppenburg. von Schwerem és Böhmen tábornokok is. Hogy ez a „lefokozás“ mennyire nem nyugtatta meg a nyugat európai népeket, arra példa még a szélsőjobb­oldali Combat cikke is- A lap megálla­pítja, hogy az amerikaiak Németország­ban előretolt állást látnak ,..a Rulír­aidé kb cm fegyvergyárat cs minden né­metben egy-egy katonát, aki kiegészíti hadseregüket, Németország felfcgyver­rút, amely N.yugat-Európa ■ számára■ a legrosszabb körül menyek közölt kövei- he-zmék be — folytatja a lap. -— Nem elég Francot fehérre mosni és a volt IV'ehrmachtol dicsőíteni ahhoz, hogy néhány, hónap alatt biztosítsák a nyu­gat európai hadsereg egységét. Hu ren­det akarunk berkeinkben, ágy vissza kell térni a kiindulási pontra, amely nem más, mint egész Németország de- mitlba'rizálása.“ Igen, csak két út vaw! Az egyik úi •a visszatérés a potsdami határoz a fok­hoz, a másik út pedig a remdlitafizálás útja, melyet Konrad Adenauer, a bonni jobbo Ida I i s-zoc.iál d emokra 1 a -kane el’ár ezekkel a szavakkal köszjömtött: „Ez új történelmi fejlődés kezdetét j-clenti.“ Csakhogy ennék a.z ólnak és az ..új lóri énei mj fejlődésnek" a végén ugyan­az a benzines kanna áll, amellyel Adolí Hitler már olyan csúnyán megégette magát. Az Amerikai íenevad, a koreai gyermekek és anyák tömegeinek gyilkosa minden erejével igyekszik feltámasztani elődjét és iker­testvérét, a nád ■/ fenevadat- A Szovjetunió és az egész hatalmas békelábor küzd Truman újabb háborús merénylete ellen és harcba szállítja Európa népeit, köztük a német dolgozók millióit: tiltako­zásukkal akadályozzák meg Nyugat-Németország űjraíe’iegyvér­zését! r _ Erekkel előbb valósul meg a hatalmas ststúlini erdősí A Szovjetunió dolgozói a hatalmas sztálini természetit alakító tervek a kommunizmus ragyogó alkotásainak végrehajtásával vannak elfoglalva, A világ minden népének csodálatát vív Iák ki az olyan gigászi alkotások, mint a öavidov-terv, a kujbísevi és sztálingrádi erőművek, a turkmén fő­csatorna és a legutóbb nyilvánosságra hozott Volga-doní csatorna tervei. Ezek má már nemcsak tervek, hanem kivétel nélkül mind a megvalósí­tás útján vannak. A hatalmas természetálalakító munka egyik legfonto­sabb része a sztálini erdősítési terv, amely, -— akárcsak a többi — égési, országnyi területek éghajlatát változtatja meg, teszi bőven termővé, A sztálini erdősítési tervről és a munkálatok állásáról az elmúlt napokban nyilatkozott a Szovjet Tájékoztató irodának Csodrisvíli elvtárs, a Szov­jetunió minisztertanácsa mellett működő fásítási főigazgatóság helyettes ve­zetője, Nyilatkozatát az alábbiakban közöljük. zése a háborút jelenii, azt a hűhó­Az Egyesült Államok nagykö­vetet küldött Frencohoz, nyíltan is felvették a fasiszta diktátorral a diplomáciai kapcsolatot. Franco most art a célt fűzte mrga elé, hogy bekerül az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe. íme a spanyol nép hóhérának útje: a csillagos lobogón kapaszkodik az ENSZ-be. ahol a Magyar Népköztársaságnak az amerikai banditák szerint Jugoszláviában csak egyes tartomá­nyokban volt jelenték leien szárazság, mégpedig Dalmáciáiban, Dél-Hormtor- szágbao, Bosznia és Nyugat-Szerb:;', egyes részein, vagyis a nem búzatermő vidékeken é.s ez is csak qgy.es termé­nyekre volt hatással. Gabona még a titoisták beismerése szerint is normá­lisan termeit és a .kukoricát -is csak jelen lék leien mértékben ér-in tel te a szá­razság. Az élelmiszer és különösen a gabonafélék- hiányát Tito politikája idézte elő. amikor erőszakkal és tev- .rorral elrabollak a parasztoktól összes .gabonájukat, kukoricájukat és a be­szolgáltatott búzát, étel-mi szereket ki­szállítják a kapitalista országokba. Jugoszlávia a különböző keres keel e.l ■ ii.i szerződéseken keresztül kapcsolat­ban van minden kapitalista országgá! és a"legnagyobb mennyiségben kiszállí­tott áruk közé tartozik az élelmiszer. lilo-islák igyekszenek a mén előli lep­lezni azl, hogy mennyit é.s milyen fel­lé lelek mellett szállílanaik ki élelmi- szeri, azonban; ezt gyakran leleplezik a. kereskedelmi partnerek. Így példám az egyiptomi ..El Abrnl“ című lap le- leplezle a filoisla sajtó hazugságait és propagandáját, amely .azt áUítja, hogy ! jugoszláviai ..száraz'- ég“ és éhség libáit az ország bő! leállító! Iák a kuko1 rica kiszállítási és hogy ,.az élei műsze­rek legszükségesebb mennviségét kill- földről fogják bes/.ái-li'lcni“. Az ,.K! Ahral“ október 10-i .sziámiban közölte "/ egyiptomi közellátási miniszter n-yi- 'alkozalál, aki ebben a nyilafkozalban ' öbliek közölt ez I mondta: ,,\em igaz hogy Jugoszlávia lemondta kormá­nyunknál azt. hogy leszállítsa az egész kukorica mennyiséget <10 ezer tonnáról vmi sió), éppen ellenkezőleg, Jugo —- Á Párt é.s a szovjet kormány !9í8 október 20-án Sztálin elvtárs kezdeményezésére határozatot foga­dott el „A Szovjetunió európai ré­szének sztyeppés és erdős-sztyeppés körzeteiben, a nagy és állandó termé­sek biztosítása érdekében mezővédö erdőültetések, füves-vetésforgók beve­zetésére, mesterséges tavak és víz­tároló medencék építésére." A természetáialakítás Í5 éves sztálini terve 5,320 kilométer hosszúságban 8 najfy állami védő- erdősáv létesítését, a kolhozok, szovhozok és állami erdőgazdasá­gok földjén 5.7 millió hektárnyi erdő ültetéséi, több mint 44 ezer új mesterséges tó és víztároló medence építését és 322 ezer hek­tár iutóhemok megkötését irá­nyozza elő. —- A szovjet állam az éghajlat és a talaj gyökeres átalakításához óriási, 120 millió hektáros területen látott hozzá, amely több európai állam együttes terü­letével egyenlő. Az erdősávok megvédik az aszáiyo; sztyeppékét az aszálythozó délkeleti szelek ellen, a mesterséges tavakkal és a füves vetésforgóval elősegítik a talajnedvesség felhalmozódását és le­hetővé teszik a sztyeppés és erdős- sztyeppés körzetek kolhozai, szovho­nzoimal megkezdi a gabona és kuko­rica kiszállítását­Élelmiszercikkek szállítása érdekében — a többi cikkek mellett — a tétoi-stóik most kereskedelmi tárgyalásokat foly­tatnak Francia országgal, Ausztriával és Görögő r »zúg gat, Jugo síz-hív i a Ft a nciaor. szágna.k — többék között — élelmiszer­cikkeket is fog szállítani. A londoni rádió jelentése szerint tár­gyalások folynak Jugoszlávia és Ausz­tria között egy 28 millió dollár értékű árucsere szerződés kötése érdekében, s ennek kérőiében Jugoszlávia főleg me­zőgazdasági cikkeket fog kiszállítani. A „Franco Presse“ nemrég közölte, hogy megkezdődlek a kereskedelmi tár­gyalások a titoisták és a görög mo- narcbotfasűsizták között é.s már Jugo­szláviából el is küldték azt az 1600 marhából álló szállítmányt, mely egy része annak a szerződésnek, amelynek alapján (löröyország 20 ezer állatot fog kapni Jtigerszláviálól. Az élelmiszereknek a kapitalista or­szágokba való tömeges kiszállítását bi­zonyítja Lombardo, az olasz kereske­delemügyi nviniszter nyilatkozata is amelyet a zá-grálbi vásár megtekintés? alkalmából adott. Lombardo kijelentet­te hogy Jugoszlávia és Olaszország kö­zött a kereskedelmi viszonyok norma­lizálódtak és reméli azt, hogy .Jugo szlávűi az élelmiszerkiszállítás tekinte­tében újból elfoglalja az első helyet az olasz, piacon“. unió és a népi demokráciák ellen, a béke és a »zoeia-lizmus -tábora ellen há­borút készítők, Tito és klikkje segítse-- gével háborúi akarataik kirobbantani Európának ezen a részén. A jugoszláv nép nagy többsége azonban nem haj­landó félszoba db ója és a s.z.ueia'i/mns! békésen építő szomszédai ellen fegyvert fogni. Fegyveréi csak a fasiszta zsar­nokok és az amerikai hódítók ellen hajlandó l'ordílani. zai számára, hogy évről-évre állandó és mind nagyobb termeseket ériének el.-— A hatalmas természelátalakítási terv alapját az élenjáró agronómia) tudomány vívmányai alkotják és a ha­talmas szovjet technikai bázisra tá­maszkodik. A terv 570 élenjáró technikával felszerelt erdövédő gépállomás lé­tesítését irányozza elő. 1949-ben 119 ilyen gépállomás kezdte meg működését. 1950-ben közel 200 o erdővédő gépállomást helyeztek üzem­be. Az erdővédő gépállomásoknak több, mint 22 ezer nagyteljesítményű traktora, nagymennyiségű vetőgépe, fa- és csemeteültető-gépe van. Ezek a gépállomások nagy segítséget nyújta­nak a kolhozoknak a mezővédö er­dősávok telepítésében. — A természetátalakítás sztálini tervének megvalósítása minden szqv-ra­jét ember szívügye. A tudósok, a munkások, a kolhozparasztok, a gép- és traktorállomások dolgozói nagy lel-' kesedéssel küzdenek a terv teljesíté­séért és már az első évben kétszeresen za túlteljesítették az állami erdőülte- Hű­tési előirányzatot. — Sikeresen folynak az állami ep dősávok telepítési munkálatai. E té­ren nagy segítséget nyújt a szovjet ifjúság is, amely nagy munkát válla! magára. így például a sztálingrádi te­rület komszomolistái elhatározták, hogy y az egész 250 kilométeres erdősáv??-'., szakaszt 3 és fél év alatt elültetikv;-5 és ezzel a tervet több, mint 10 év­vel lerövidítik. — A terv megvalósításában tevé­kenyen résztv.esz az élenjáró micsu- tini agrobiológiai tudomány. Piszénké akadémikus vezetése álatt új mód­szert dolgoztak ki: a fészkes erdöültei tést, ami megkönnyíti az erdészek munkáját és meggyorsítja a védőerdőv sávok telepítését. ■ A nagy sikerek lehetővé tették, hogy a kormány 1950-ben a me- ... zővédő erdősávok vetésének és ültetésének tervét 700 ezer hek­tár területen irányozza elő, az eredetileg tervezett 425.300 hek­tárral szemben. A szovjet embe­rek ezt a tervet már 1950 tava- -- szán teljesítették. Két év alatt több, mint egy millió hektár erdőt telepítettek és ültettél?;, több, mint 11 ezer mesterséges tavat és víztároló medencét építettek. — Az őszi erdöültetések az 1951-es év tervének számlájára folytak. A , krasznodari vidék gabonatermesztői elhatározták, hogy 1955-ig — 10 ev­vel a határidő előtt — teljes mérték­ben. teljesítik az erdöültetési tervet. A békés alkotómunkával foglalkozó szovjet nép hatalmas lelkesedéssel harcol a sztálini terv határidő előtt* megvalósításáért. — Ilyen méretű és ütemű erdő- ültetést. amilyen most folyik a Szovjetunióban, még nem ismert a történelem. Erre cs„ak a szocialista állam képe*. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok­nak 9 évre volt szüksége, hogy 30 ezer hektárnyi erdösávot telepítsenek, a szovjet ncp pedig csupán 1950-ben több, mini 20-szor annvit ültetett! — Az erdöültetö sztálini tervek, és az új sztálini építmények a Szovjet­unió álhatatos békepolitikáját, a kom­munizmus építésének újabb láncsze­mét jelentik. Az egyiptomi közellátási miniszter leleplező ny iíatkozaa tanok,, mégpedig azt, hogy az ihn peri a - lista Anneraka segíteni fogja a „.szocia­lista“ Jugoszlávia szerencsétlen népét. De a tények egészen mást mutatnak szláviét: kereskedelmi tanácsosa Kairó hun meglátogatta a közellátásiigyi mi niszterl és megerősítette, hogy a jugo­szláv -kormány teljesíteni fogja a szer­ződést . - . A közellátásiigyi minisztéri­um tonnánként 26 egyiptomi lírában egyezett meg az árra vonatkozólag Ju­goszláviával (ami körülbelül -í dinári tesz ki kilónként). A minisztérium egyetlen célja az volt, hogy biztosítsa a kukoricát és hogy minél jobban le­szorítsa az árat“ — fejezte be nyilat­kozatai az egyiptomi közel Iá tiás ügyi min iszter. Mint ahogy ebből a nyilaikjzalbó1 is látszik, Tito klikkje, a jugoszláv, nép éhínsége ellenére, nemcsak, hogy ki- “záiiíija a gabonát, hanem még a .te­tejébe igen alacsony áron sízáltítja ki. Aliikéi a juuotizláv ué-p nyomorán táplálnak A titoistá'k a már Nyugal-Némel.or-»| szá'gt)a<n meglévő 6-5.7 millió dollár ér­tékű kereskedelmi .szerződés mellett egy új, 35 millió dolláros egyezményt kötőitek, amely szerint Jugoszlávia Amerika ..segílsége“ A fenti tények arról beszélnek, hogy a Kiloistá.k nem törődve a lakosság szükségleteivel és az. ország gazdasági helyzetével, óriási mennyiségű élelmi­szert szállítanak ki és éhínségbe kér­géül; a juyosz'áiv népei. Ami az Amerika ..segítségéről“ száki mesél illeti, minden jugoszláv- polgár Ilid,ja. hogy az nem élelmiszeritől, nyersanyagokból, vagy a .1 ug-o szlávi a •vámára szükséges gépekből áll, liameni fegyverekből- A hős és szabadsáysze­rető koreai nén gyilkosai, a Szovjet nincs helye! Hz éhínség ellenére Titoék kíszállitíák az élelmiszert A lúrtoista sajtó és rádió naigy lármái sáp akprül, hogy Jugoszláviában ' a itasztróMHs élelem, hiány a szóra zsírig övetkezménj-eképipen állt l>e. Ezzel gyidejííleg., egy másik mesét is terjesz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom