Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-01-21 / 17. szám
3 f n ä f I» < W1 JAWÜÄR 21 Ieg7 * t&rvismcrtetö értekezleten az ttoem dolgozóinak 43 százaléka vett; jféfij-t, az tizemben nagy a éelejt. így tt®fc kell megáll apíiaaiö-m, hogy az.ÜB 8® tljsemben ct&ak népözerfi, de a doL- gOSÓ&hoz való viszonya nem jó. A Társadalomfoiztositájsi Tanácsé munkájával nem foglalkozik a beszámoló. Pedig megáUapítha-tó. hogy á táppénznek száma a Z-om án egy ár ban a legnagyobb és egy bizottság ki is szállt ez felülvizsgálni. Foikozot.tab- b*.n kel! a Zománngyárban ezt a kérdést a«' ÜB.nek kezébe venni és a h ei eg Iá to írató csoportokat jobban meg kell szervezni és szigorúan lecsapni a tápp én z-osal ókra. Á kongresszusi felájáfilásnál nem .látom helyesnek azt, hogy félévi tervévre tesznek felajánlást a, dolgozók, hisz még csak az első negyedévi terv v;vn felbontva. és a. második negyedévi tervet y»m is ismerik a dolgozók — fejezte be Rácz edvtá-rs. Király László elvtáns, a Párt Megyei Bizottsága titkára hozzáezólá- sábaíu mondja- — A beszámoló igen sek helves részletet mutat meg az CB munkájából, feltárja az eredményeket és rámutat a hibákra, azonban az a hibája, 'hogy nem hozta ezt a beszámoló úgy ki hogy a többi üzemek is tudják Vhtaóinálni. A Zo- mánogyár vállalásaival ért ei komoly, eredményt és » rállaiánokat túl is teljesített«, azonban nagy hibát követett el aa ÜB, hogy nem értékelte ki, pedig a hajtóerő az eredmények tudatosítása, amely a további verseny • szerződések megkötését segíti elő, A kongresszusi . vállalások .teljesítésénél különösen a., kommunistáknak egyéni példám utat ássál keli élen járni, hisz - ez elf$krrb»n. az ő ünnepük, de - ünnepé ' a.z ország, valamennyi dolgozójának. A kongre^szu- <\ felajánlások téljesitése után azon kell törekedni, hogy az elért eredményeket roegszMárdihsuk és újabb eredmények felé haladjunk — fejezte be hozzászólását Király elvtárs. Kerner József, a Zománcgyár ÜB titkára, hozzászólásában .elmondja. hogy ml ÜB magáévá tette a minies- tartánáos anyagtakar ékosőágra váló felhívását, bizonyítja az ÜB ülésen hozott jav^latok, mélyek az anyagi, tak ar c kósságga 1 kaposoiakban történtek. A keiejttel ka.posol atban meg! állapítja, hogy helyes a felülvizsgáló brigád kritikája, hogy a- munkaver- senyek nem minden esetben. lesznek kiértékelve. Ezt a hibái sürgősen ki fogjuk küszöbölni. A munkamódszer- átadás üzemünkben folyik,' azonban a a! szakmai, u fánk ép zést is, meg.fogjuk .szervezni. Arra. kéri . a 'SZOT Megyebizottságot, hogy az ilyen ki_ • .'.ér lék elést, gyakrabban tegye ■ meg; ..mert az ilyen kiértékelés nagyban hozzásegíti őket munkájuk megjavít tásáboz. Puiz Ferenc SZOT m. titkár , hiányolja. hogy a jelenlevő dolgozók- nem fejtettek ki kritikát a SZOT felé. pedig a bírálat, és önbírálát alapján nagyban meg, tudjuk javítani munkánkat. Hazamon ve az elvtársiak fogjanak hozzá munkájuk kijavításához, hogy Pártkongresszusunkat méltóan ünnepelhessük-— fejezte be az értekezletet. A Központi Vezetőség -válaszlevele után újabb lendületet vett a kongresszusi verseny a szekszárdi ÁVESZ-nél A szekszárdi Á VESZ-üzem vezetőcége és a hozzátartozó szerelőségek röpgvűliést tartottak. A röpgyűlés-en a Pártkongresszus tiszteletére munkaié!* ajánlásokat, továbbá az 1951. évi mun ka verseny kiszélesítését és takarékossági felajánlásokat te'ttek. Frevler Károly megnyitja az ülést, üdvözli a megjelent dolgozókat és .ismerteti a Pártkongresszus jelentőségét. Egymás után szódnak hozzá a dolgozók, hozzászólásaikban a Pártkongresszus tiszteletére egyéni felajánlásokat tesznek. Géczy Lajos őcsényi körzetszerelő felajánlja, hogy megtakarított munkaidejében 30 darab hitelesítetlen árammérőt lecserél, megtakarítás árammérőkként 6 kilowatt óra. ami 65 forintot tesz ki. Továbbá vállalja 5 földelő lemez elhelyezését őcsénv községben. * megtakarítás 5 óra, a megtakarítás érdéke 25 forint. Ifj. Vígli János, a szekszárdi „Villám-brigád“ nevében fejajánlja, hogy az eredeti felajánlást kibővíti még az alábbi felajánlásokkal: a sza bálytalan fővezetékek ellenőrzését a felvett jegyzőkönyvek alapján végrehajtja, a napi munkájában megtakarított időben. A megLakarídás 10 óra, 50 forint. Négy darab földelés létesítése, megtakarítás: 5 óra, megtakarított összeg 25 forint. Az áramlopók felderítésére a kongresszusi munka- verseny ideje alatt a „Villám-brigádot“ beá'-lít ja- Várható megjfakaráiás 1.000 kilowatt, 300 forint. Egy darab transzformátor-állomás létesítése 50 óra, 250 forinit a megtakarítás. Újvárosi kisfeszültségű hálózat átépítése ;t dolgozók világításának megjavítása érdekében. 35 darab régi típusú árammérő leszerelése, megtakarítás 10 óra, 50 forint. A fentnevezett munkálatokkal nagy mértékben lecsökken tjük a bálóz a tvesz tőségünket, ami nemzetgazdasági szernponiból igen fontos tényező. Ürdögh Béla a kapcsok)! ábía-kezelők nevében az olajkapcsolók és a szakaszkések kijavítását és az olaj- kapcsolók olajcseréjét és a tartók takarítását, a. homlokfalon lévő konzolok kétszeri átfestését, a feszültség és áramred.uktorok .lekezeléséi, a berendezések és termek takarítását ajánlja fel. Ezen munkákat rendes munkaidőn belül, az egyéb munkájukon ki vili fogják elvégezni. A megtakarítás 250 forint. Kötelességed | a h uSIarSéJiron^yoí, vasai, papiéi, üvegei, | csorííol, tollai, s/őri, borii övét ossacegy fi.j í e síi! ä FöMmmsszíívetkezet pénzt ad érte ! Molnár Zoltán ifjúmunkás felajánlja, hogy megszervezi az ifjúsági ’brigádok ezzel a ^brigáddal Sz-ekszárd városában felülvizsgálják a mérőket és amennyiben nincsenek leplombálva, 'úgy ezen munkát elvégzik. Hartmann Ferenc, művezető hosszúlejáratú versenyre hívja ki a hőgyészi üzemvezetőségről Szötsényi Istvánt, és a dombóvári üzemvezetőségről! Horváth Józsefet a munka 100 százalékos | teljesítésére. Lendvai József főszerelő versenyre hívja ki a hőgyészi üzemvezetőségről Szabó László és a dombóvári üzemvezetőségről Horváth József főszerelőket. Varga Ferenc üzemvezető hosszúlejáratú munkaversenyre hívja ki a hőgyészi üzemvezetőségről Hetesi István üzemvezetőt és a dombóvári üzemve zetőségrőíl Rabajtin István üzemvezetői. Géczy Lajos hosszúlejáratú versenyre hívja Hostyánszky András szerelőt. Molnár Zoltán ifjúmunkás hosz- szúiejáratú versenyre hívja a dombóvári ifjúmunkásokat. Ifj. Vígh János, szerelő hosszúlejáratú versenyre hívja Raksányi Vilmos szerelőt. Herczeg Etek szerelő hosszúlejáratú versenyre hívja Morsohauser József körzetszerelőt. Falusi László szerelő hosszúlejáratú versenyre hívja Búzás János szerelőt. Gyurkovics. Ferenc szerelő hosszúlejáratú versenyre hívja Németh György körzetszerelőt. Ezek a dolgozók felismerték a miniszter tanács 'határozata és a Párt- kongresszus jelentőségét, mind maguk, mind a dolgozó nép érdekeit képviselve. népgazdaságunk fejlesztésévé.; harcolnak a béke megerősítéséért. ítélt a bíróság a nép érdekeit ves%élyestetó kulákok felett Dolgozó népünk egyre nagyobb lendülettel építi a boldog, szocialista ot- szógot. üzemeink és falvaink dolgozói szocialista mupkaiversennyel, még nagyobb teljesítmények vállalásával gyorsítják meg a szocializmus építését, erősítik a. béke védelmét. Az ország erősítésének jelentőségét felismerte az ellenség is. Éppen ezért igyekszik Tpándent elkövetni, hegy gátolni a fcplődést, gátolja országunkat a még nagyobb eredmények elérésében. A bíróság a közelmúltban 3 szabotáló kulák ügyében hozott ítéletet. Mindhárman a közellátás érdekeit szabotálták. Nem egy helyen laktak, de a céljuk azonos* volt —- gyengíteni a dolgozó nép országát, gyengíteni a béketábort, visszavezetni az országot abba a rendszerbe, amely elősegíti a dolgozók leigázását, kizsákmányolását, Szándékuk kudarcot vallott, a nép rendőrsége lecsapott rájuk, leleplezte aljas tervmiket és méltó helyre juttatta őket. Szabó Jenő gyulají kulák közellátás érdekeit veszélyeztető bűntett miatt került a dombóvári járásbíróság elé, amely nyilvános tárgyaláson, a nép nevében meghozta ítéletét. Szabó Jenő gyulají kulák elszabotálta a begyűjtés teljesítését. Azt akarta, hogy ne legyen kenyerünk, he ".tudjuk végrehajtani ötéves tervünket. A bíróság ítélete: 6 hónapi börtönbüntetésre. mint főbüntetésre, ezenkívül 500 Ft pénzbüntetésre, melyet meg nem fizetés esetén 50 napi fogház büntetésre kell. átváltoztatni, 3 évi hivatali és politikai, jogainak elvesztésére, 10 hold földön felüli ingatlanának a gazdasági felszerelés arányos elosztásával együtt, elkobzásra, Gyuiaj községből ■ 1 hónapi kitiltásra és az ítéletnek dobszó útján történő kihirdetésére a vádlott költségén. Szabó Flórián regölyi kulák bor- beszolgáltatás elszahotálása miatt került a bíróság elé. Büntetése: 8 hónapi elzárás, 1000 fo rint. pénzbüntetés és a községből 1 hónapra való kitiltás. Hegedűs József ugyancsak regölyi kuiákot közell-'iíás érdekeit veszélyeztető bűncselekmény miatt a bíróság 6 hónapi fogházra, 1000 loríng pénzbüntetésre és a községből 1 hónapra való kitiltásra Ítélte Dolgozó népünk erejét mutatják ezek az ítéletek. Azt mutatják, hogy kíméletlenül lesújtunk azokra, akik a dolgozó nép érdekeit szabotálják, akik akadályozzák fejlődésünket* 3 béke védelmét. A íaifstesoJk hírei TEVEL KÖZSÉG tanácsa jelenti: a helyi tanács 1951. évi költségvetésének első negyedében 3500 forintos költséggel korszerű . felszerelést kap az általános iskola tornaszerekben. A tanács végrehajtóbizottsága kézbevette az önkéntes tűzoltóság megszervezését is. * NAGYDOROG KÖZSÉG tanácsa je. lenti: tejbeszolgáltatási kötelezettségüknek példásan tették eleget: Her- czeg József, aki összesen 45 liter előírás mellett 240 liter tejet gyűjtött I be. * MADOCSA KÖZSÉG tanácsa jelenti: a dolgozó parasztság az Igazság termelöcsoport példáját követve, teljesítette a.z állammal szembeni kötelezettségét s kivette részét a begyűjtésből. Különösen jó eredményt értek el a tengeribegyüjtés terén Tsfczal János, Zs. Szintai István, Horváth János. Pap, Ferencnél a szálastakarmány begyűjtése terén Tass Bálint, Kövesdi István, özvegy Szekeres' Andrásné, B. Szintai József, akik 100 százalékban, de még ezen is túlteljesítették begyűjtési előirányzatukat. *" A megye összes ÜB titkárai, gépállomás vezetői, állami gazdaság vezetői és a bérfelelösök érlekezletet tartanak Szekszárdon folyó hó 22-én és 23-án a DÉFOSZ helyiségében. Az értekezletnek az lesz a célja, hogy részletesen, letárgyalják, megvitatják a normák módosításának hatalmas politikai és gazdasági jelentőségét. Koppányszánló községben a most megtartandó Szabad Föld Téli Esték előadása után diafilm fogja szó- . rakoztatni a dolgozó parasztságot. — Diafilmnek a címe: „A cár és a ma dár" grúz mesefilm. Ezt a filmet azért hozatták le, mert a dolgozó parasztság kérte a mesefilmet. Á kongresszusi verseny hírei A toknál Tevíilgj-árbiui a, legutolsó bérli éten a. termelésben élenjárnak: SZÖVŐK: Stein. Imréné .112, Horváth János-. II. 108.' Reich! Jó. zs-efné 106, Steinbaeh Erzsébet és Stróbl Er 7.«; bet 102 száza lék o-s tel jel J fésülik el/- ELŐ KÉSZÍTŐ: tun c ing ci Éva 139. Sri.ufor Isitvánné 138/ Félezer Katalin .124. Kiss Istvánrié 120 Soha,ffler Teréz 109. Szimosilr.Ferenc; né 110 'Százalékos- feljefeítméhn-yei. Az egyéb 'munkahelyen dolgozók közül Link Mária 141. Szajkó Anna 129. Varga Ferencné 12,8/ Ezer Mária 'és II erczig Borbála 123/ Milliner Ferenc-' né 122, Zsidó Teréz 120 'Százalékos teljesítési ért eL * A dombóvári Fatelítő Vállalat dolgozói 9 Pártkongresszus tiszteletére s ' nTÉLIFORGALMON“ belül, az alábbiakban .. részletezett íelajántásokat tették. Talpfaközelitő brigádok 2, a talpfakápcsoló brigádok 2, az elökül- dő brigádok 2 százalék termelés: emelést vállalnak. A fűtök és csar nők személyzet 2 százalék szén és ár^mmegtakarítási vállalt. Az ácsr munkát végző dolgozók a tervezeti tbanálítos raktár elkészítését * kitűzött határidő előtt 15 nappal befejezik. Az özem 15 dolgozója váRalt* hogy a kengyelkocsí új tároló vágá nyát a tervbevert idő előtt 9 nappal elkészítik, A dolgozók vállalják, hogy az üzem január és febrsíári telítési tervét február 10-re befejezik. * A toliun Selycmgyárban a lerjutohó béri;éten a termelésben élen járna/:. IONOD A: Ifj. Morvái József né 133, Scholli József ne 112, Kövez Jánosné K)5r Kellerer Erzsébet 100 százotil:- l:al. CÉfíNÁZö: Farkas Teréz és Go- bula Mária 120.' Gémest .Veretlené UJJ, Máhr Róza 117 százalékot teljesítet, lek. A Tol mám egy ei Tejipari ES-válla- latajJioz tartozó tej keze lök kiérték«-, lése alapján 1. Öregbenve 2 pont, 2. Szabály. 2.1 pont, 3. KapospuJa 2.3 pont, 4. Fürgéd 2.7 pont, 5. Sió- agárd 1.3 pont, 6. Tengőd 3.3 pont, 7. ölalu 3.6 pont, 8. Sióagárd 3.8 pont. 9. Gyuiaj 3.8 pont, 10. Szabadi 3.9 ponttal. * I Természettudományos oktatás A szocialista építés alapvető kö- vetelményei kötelezően gzab. • ják meg számunkra a •tórTnéSz'et-tudo- mányos oktatás fokozását és kiszé Icsitését. A Horthy-reakeió uralma, ho-sszú évtizedeken keresztül elszigetelte a tudományos élet ős a haladó tudományok munkásait, különösen pedisr a e-zovjet tudomány munkásait dolgozó népünk széle« rétegeitől. A munkások és dolgozó parasztok között áltudományom nézeteket terjesztettek, melynek a célja a ki zsákmány oláe fokozásának elösegité«e volt A világ megismerheteilénségé- ről szónokoltak, hogy ..a világ teli van csupa, megismerhetetlen, magukba való dolgokkal és h.ogy a földi élet. nem más,, mint- sira.lomvölgy és hogy a világon minden változatlan“. Ez volt a reakciós uralkodó osztály „tudományos“ propagandájának jellemvonása. A fejlődés gondolatának puszta, említésétől is remegtek,' mert ez azt látszott bizonyítani, hogy az ő uralmuknak is el kell pusztulni és átadni a helyet a fejlődést képviselő társadalmi rendnek. A kapitalizmus elpusztulása hazánkban be is következett. á Szovjetunió felszabadításának eredményeként. Megnyíltak a tudomány kapui a dolgozók számára. Megismerhetjük a nagy szovjet tudósokat. akik m.egeáfoltá-k a rendelésre gyártott reakciós ..tudományokat“ és gyakorlatban bizonyították b e a világ megismerhet őségét és azt, hogy a földi életet virágos kertté lehet változtatni, ha megfelelő társadalmi körülményeket, teremtünk, ha a dolgozó nép a munkásosztály vezetésével kezébe veszi a hatalmat. A Szovjetunió segítségével, Pártunk vezetésével felépítettük országunkat., a reakciós maradványokat k i szorított tik az államhát/«lomból, m égsz i tárd döftük proletárdiktatúrán kát és hozzákezd,ttink a szocializmus építéséhez. A szocializmus építéséhez azonban nem elegendő csak politikai és gazdasági hatalom megszerzése, hainein szükséges az egész dolgozó nép 'kulturális szin\ onulának legmagasabb fokra való felemelése, hogy megismerjék a tudomány vívmányait. így n haladó természet-tudományokat is. a,melyek nem fant asz fikus feltevéseket, hanem tapasztalaton, a természet mélyreható tanulmányozásán év a tenné-zet jelenségeinek helyes értelmezésén alapszanak. Dolgozó népünk inegisnierto'é- se a természet-tudományokkal nagyban hozzájárul a kulturális színvonalunk emeléséhez. napi feladataink ■ni ‘go! i i á -iának m e g k ü n n y ít é's éj, t • z. a termelékenység fokozásához és- ezen. kívül, fegyver a k-le:ikális reakció .elleni hatéban. Megyénkben megindult a ierinészfel. f adományom felvilágosító munka; előadásokat tartottunk és tartunk üzemeinkben, állami gazdaságainkban, lennel <*s z ö v e f k ezeti cső p o r t j a.i nk b an, és községeinkben. A dolgozók mindenütt nagy érdeklődéssel fogadják •és a második előadásnál már sok- - sorosára nő a hallgatók száma. Levelek érkeznék a dolgozó parasztoktól, amelyben a rermészetUndomá- nyos előadások megtartását kérik, ami szintén bizonyítéka a nagy' ér: déklődésnék és a tanulni vágyásnak. Azonban ennek a fontos föladatnak megoldását nem lehet csupán a tudomány iránti érdek! őrlés ösztönös megnyilvánulására bízni, hanem komoly szervezőmunkát kell kifejteni, mert az ellenség sem alszik és igyekszik lebeszélni a lakosságot az elfő adások meghallgatásáról. A klerikális reakció úgynevezett „syakembei rei“ azzal érvelnek- hogy a természet-tudományokat nem ismerheti, mo/ az. aki nem tudja az eredmények I o vezet és én ok. 1 ét re j öf f é n ek s zak m ai részét. Valóság azonban az. hogy épp úgy. mint a technikai fejlődé? eredményeinek felhasználásában nem akadályoz bennünket az. hogy egy- egy kérdés matematikái levezetésé vagy kémiai képleteknek sora hozzáférhetetlen az emberek nagy része számára, ugyanúgy nem akadálya ez a természet-tudományok eredményeivel való megismerkedésnek sem. JUt rós-urin. Liszenkó, Pavlov, Méndele jev, Joliol>Curie. Schmidt, vagy Fjeszenkov kísérletei ó,s ezek levezetésé viszonylag e*ak keverek számára hozzáférhető, de ez nem gátol bennünket abban, hogy a tudományos haladás, a természet megvá!t07ttiatá:?a és a világról alkotott felfogásunk, valamint a szocializmus építése és a béke megvédése ■zeninonvjáoól mee ne, értsük. A tudomá ívok- U g-’m aga«al»bre iicUi erednu nyei i'S érthet ÖVI vál nak es hozzáfí ■rhettii k lesz ne.k minds nki szániá r ■i m arxista i'e I dolgozás mn. annál is i n I ábh. un rt dolgozó i lepúnk ; szoc a 1 ist a épité során s lj.áj szemé v el saj ál műn kiíj í n k eres 7.1 ül győzőé ik me _r arról. lu) xy az eu hm' milyen nagy s/.eríi ; iko fásokra képes. Ingy az ember ; rra képes, h )gv át a laki sa a természi tét a társa Iáiurat és hogy a világ sói ■sa itt a tóldön és ’ általi mk dől el. Mindez nem teszi f( levlog-ssé a k éri rails real eió peopag wu'láj: elleni ha vöt. au rak \ i' - 7.1 ' "réséi és jó f.e K-ü 'uro-ftó n i. a kával i dóig ozók öli mi i tosodá/á •i a k meggy( rsít ás ít. Dolgozó népünk 1H i nél jól bán t áj ék óz. óé ik a termés /ét és a L trsada óm lön' én\ ei felöl, minél fis /A abba n ismeri 1 el helyze iét, annál g\ oi'S; hhau ha iád ink , előre a szoeiaii Zlil US épílósépt ■k útját). Sárosdi Tibor