Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-21 / 17. szám

3 f n ä f I» < W1 JAWÜÄR 21 Ieg7 * t&rvismcrtetö értekezleten az ttoem dolgozóinak 43 százaléka vett; jféfij-t, az tizemben nagy a éelejt. így tt®fc kell megáll apíiaaiö-m, hogy az.ÜB 8® tljsemben ct&ak népözerfi, de a doL- gOSÓ&hoz való viszonya nem jó. A Társadalomfoiztositájsi Tanácsé munká­jával nem foglalkozik a beszámoló. Pedig megáUapítha-tó. hogy á táp­pénznek száma a Z-om án egy ár ban a legnagyobb és egy bizottság ki is szállt ez felülvizsgálni. Foikozot.tab- b*.n kel! a Zománngyárban ezt a kér­dést a«' ÜB.nek kezébe venni és a h ei eg Iá to írató csoportokat jobban meg kell szervezni és szigorúan lecsapni a tápp én z-osal ókra. Á kongresszusi felájáfilásnál nem .látom helyesnek azt, hogy félévi tervévre tesznek fel­ajánlást a, dolgozók, hisz még csak az első negyedévi terv v;vn felbont­va. és a. második negyedévi tervet y»m is ismerik a dolgozók — fejez­te be Rácz edvtá-rs. Király László elvtáns, a Párt Me­gyei Bizottsága titkára hozzáezólá- sábaíu mondja- — A beszámoló igen sek helves részletet mutat meg az CB munkájából, feltárja az eredmé­nyeket és rámutat a hibákra, azon­ban az a hibája, 'hogy nem hozta ezt a beszámoló úgy ki hogy a többi üzemek is tudják Vhtaóinálni. A Zo- mánogyár vállalásaival ért ei komoly, eredményt és » rállaiánokat túl is teljesített«, azonban nagy hibát kö­vetett el aa ÜB, hogy nem értékelte ki, pedig a hajtóerő az eredmények tuda­tosítása, amely a további verseny • szerződések megkötését segíti elő, A kongresszusi . vállalások .teljesí­tésénél különösen a., kommunistáknak egyéni példám utat ássál keli élen járni, hisz - ez elf$krrb»n. az ő ün­nepük, de - ünnepé ' a.z ország, vala­mennyi dolgozójának. A kongre^szu- <\ felajánlások téljesitése után azon kell törekedni, hogy az elért eredmé­nyeket roegszMárdihsuk és újabb ered­mények felé haladjunk — fejezte be hozzászólását Király elvtárs. Kerner József, a Zománcgyár ÜB titkára, hozzászólásában .elmondja. hogy ml ÜB magáévá tette a minies- tartánáos anyagtakar ékosőágra váló felhívását, bizonyítja az ÜB ülésen hozott jav^latok, mélyek az anyagi, tak ar c kósságga 1 kaposoiakban tör­téntek. A keiejttel ka.posol atban meg! állapítja, hogy helyes a felülvizsgáló brigád kritikája, hogy a- munkaver- senyek nem minden esetben. lesznek kiértékelve. Ezt a hibái sürgősen ki fogjuk küszöbölni. A munkamódszer- átadás üzemünkben folyik,' azonban a a! szakmai, u fánk ép zést is, meg.fog­juk .szervezni. Arra. kéri . a 'SZOT Megyebizottságot, hogy az ilyen ki_ • .'.ér lék elést, gyakrabban tegye ■ meg; ..mert az ilyen kiértékelés nagyban hozzásegíti őket munkájuk megjavít tásáboz. Puiz Ferenc SZOT m. titkár , hiá­nyolja. hogy a jelenlevő dolgozók- nem fejtettek ki kritikát a SZOT fe­lé. pedig a bírálat, és önbírálát alap­ján nagyban meg, tudjuk javítani munkánkat. Hazamon ve az elvtársiak fogjanak hozzá munkájuk kijavításá­hoz, hogy Pártkongresszusunkat mél­tóan ünnepelhessük-— fejezte be az értekezletet. A Központi Vezetőség -válaszlevele után újabb lendületet vett a kongresszusi verseny a szekszárdi ÁVESZ-nél A szekszárdi Á VESZ-üzem vezető­cége és a hozzátartozó szerelőségek röpgvűliést tartottak. A röpgyűlés-en a Pártkongresszus tiszteletére munkaié!* ajánlásokat, továbbá az 1951. évi mun ka verseny kiszélesítését és takaré­kossági felajánlásokat te'ttek. Frevler Károly megnyitja az ülést, üdvözli a megjelent dolgozókat és .is­merteti a Pártkongresszus jelentősé­gét. Egymás után szódnak hozzá a dolgozók, hozzászólásaikban a Párt­kongresszus tiszteletére egyéni fel­ajánlásokat tesznek. Géczy Lajos őcsényi körzetszerelő felajánlja, hogy megtakarított munka­idejében 30 darab hitelesítetlen áram­mérőt lecserél, megtakarítás árammé­rőkként 6 kilowatt óra. ami 65 forin­tot tesz ki. Továbbá vállalja 5 földelő lemez elhelyezését őcsénv községben. * megtakarítás 5 óra, a megtakarítás érdéke 25 forint. Ifj. Vígli János, a szekszárdi „Villám-brigád“ nevében fejajánl­ja, hogy az eredeti felajánlást ki­bővíti még az alábbi felajánlásokkal: a sza bálytalan fővezetékek ellenőrzését a felvett jegyzőkönyvek alapján végre­hajtja, a napi munkájában megtakarí­tott időben. A megLakarídás 10 óra, 50 forint. Négy darab földelés léte­sítése, megtakarítás: 5 óra, megtaka­rított összeg 25 forint. Az áramlopók felderítésére a kongresszusi munka- verseny ideje alatt a „Villám-brigá­dot“ beá'-lít ja- Várható megjfakaráiás 1.000 kilowatt, 300 forint. Egy darab transzformátor-állomás létesítése 50 óra, 250 forinit a megtakarítás. Újvá­rosi kisfeszültségű hálózat átépítése ;t dolgozók világításának megjavítása érdekében. 35 darab régi típusú áram­mérő leszerelése, megtakarítás 10 óra, 50 forint. A fentnevezett munkálatok­kal nagy mértékben lecsökken tjük a bálóz a tvesz tőségünket, ami nemzetgaz­dasági szernponiból igen fontos té­nyező. Ürdögh Béla a kapcsok)! ábía-keze­lők nevében az olajkapcsolók és a szakaszkések kijavítását és az olaj- kapcsolók olajcseréjét és a tartók ta­karítását, a. homlokfalon lévő konzo­lok kétszeri átfestését, a feszültség és áramred.uktorok .lekezeléséi, a beren­dezések és termek takarítását ajánlja fel. Ezen munkákat rendes munka­időn belül, az egyéb munkájukon ki vili fogják elvégezni. A megtakarítás 250 forint. Kötelességed | a h uSIarSéJiron^yoí, vasai, papiéi, üvegei, | csorííol, tollai, s/őri, borii övét ossacegy fi.j í e síi! ä FöMmmsszíívetkezet pénzt ad érte ! Molnár Zoltán ifjúmunkás felajánl­ja, hogy megszervezi az ifjúsági ’brigádok ezzel a ^brigáddal Sz-ekszárd városában felülvizsgálják a mérőket és amennyiben nincsenek leplombál­va, 'úgy ezen munkát elvégzik. Hartmann Ferenc, művezető hosszú­lejáratú versenyre hívja ki a hőgyészi üzemvezetőségről Szötsényi Istvánt, és a dombóvári üzemvezetőségről! Hor­váth Józsefet a munka 100 százalékos | teljesítésére. Lendvai József főszerelő verseny­re hívja ki a hőgyészi üzemve­zetőségről Szabó László és a dom­bóvári üzemvezetőségről Horváth József főszerelőket. Varga Ferenc üzemvezető hosszúle­járatú munkaversenyre hívja ki a hő­gyészi üzemvezetőségről Hetesi István üzemvezetőt és a dombóvári üzemve zetőségrőíl Rabajtin István üzemveze­tői. Géczy Lajos hosszúlejáratú ver­senyre hívja Hostyánszky András sze­relőt. Molnár Zoltán ifjúmunkás hosz- szúiejáratú versenyre hívja a dombó­vári ifjúmunkásokat. Ifj. Vígh János, szerelő hosszúlejáratú versenyre hív­ja Raksányi Vilmos szerelőt. Herczeg Etek szerelő hosszúlejáratú versenyre hívja Morsohauser József körzetszerelőt. Falusi László szerelő hosszúlejáratú versenyre hívja Búzás János szerelőt. Gyurkovics. Ferenc szerelő hosszúlejáratú versenyre hívja Németh György körzetszerelőt. Ezek a dolgozók felismerték a mi­niszter tanács 'határozata és a Párt- kongresszus jelentőségét, mind maguk, mind a dolgozó nép érdekeit képvi­selve. népgazdaságunk fejlesztésévé.; harcolnak a béke megerősítéséért. ítélt a bíróság a nép érdekeit ves%élyestetó kulákok felett Dolgozó népünk egyre nagyobb len­dülettel építi a boldog, szocialista ot- szógot. üzemeink és falvaink dolgo­zói szocialista mupkaiversennyel, még nagyobb teljesítmények vállalásával gyorsítják meg a szocializmus építé­sét, erősítik a. béke védelmét. Az or­szág erősítésének jelentőségét felis­merte az ellenség is. Éppen ezért igyekszik Tpándent elkövetni, hegy gá­tolni a fcplődést, gátolja országunkat a még nagyobb eredmények elérésé­ben. A bíróság a közelmúltban 3 szabo­táló kulák ügyében hozott ítéletet. Mindhárman a közellátás érdekeit szabotálták. Nem egy helyen laktak, de a céljuk azonos* volt —- gyengíteni a dolgozó nép országát, gyengíteni a béketábort, visszavezetni az országot abba a rendszerbe, amely elősegíti a dolgozók leigázását, kizsákmányolá­sát, Szándékuk kudarcot vallott, a nép rendőrsége lecsapott rájuk, lelep­lezte aljas tervmiket és méltó helyre juttatta őket. Szabó Jenő gyulají kulák közel­látás érdekeit veszélyeztető bűn­tett miatt került a dombóvári járásbíróság elé, amely nyilvános tárgyaláson, a nép ne­vében meghozta ítéletét. Szabó Jenő gyulají kulák elszabotálta a begyűjtés teljesítését. Azt akarta, hogy ne le­gyen kenyerünk, he ".tudjuk végrehaj­tani ötéves tervünket. A bíróság ítélete: 6 hónapi börtön­büntetésre. mint főbüntetésre, ezenkí­vül 500 Ft pénzbüntetésre, melyet meg nem fizetés esetén 50 napi fogház büntetésre kell. átváltoztatni, 3 évi hivatali és politikai, jogainak elvesz­tésére, 10 hold földön felüli ingatla­nának a gazdasági felszerelés ará­nyos elosztásával együtt, elkobzásra, Gyuiaj községből ■ 1 hónapi kitiltásra és az ítéletnek dobszó útján történő kihirdetésére a vádlott költségén. Szabó Flórián regölyi kulák bor- beszolgáltatás elszahotálása miatt került a bíróság elé. Büntetése: 8 hónapi elzárás, 1000 fo rint. pénzbüntetés és a községből 1 hónapra való kitiltás. Hegedűs József ugyancsak regölyi kuiákot közell-'iíás érdekeit ve­szélyeztető bűncselekmény miatt a bíróság 6 hónapi fogházra, 1000 loríng pénzbüntetésre és a község­ből 1 hónapra való kitiltásra Ítélte Dolgozó népünk erejét mutatják ezek az ítéletek. Azt mutatják, hogy kíméletlenül lesújtunk azokra, akik a dolgozó nép érdekeit szabotálják, akik akadályozzák fejlődésünket* 3 béke védelmét. A íaifstesoJk hírei TEVEL KÖZSÉG tanácsa jelenti: a helyi tanács 1951. évi költségvetésé­nek első negyedében 3500 forintos költséggel korszerű . felszerelést kap az általános iskola tornaszerekben. A tanács végrehajtóbizottsága kézbevet­te az önkéntes tűzoltóság megszerve­zését is. * NAGYDOROG KÖZSÉG tanácsa je. lenti: tejbeszolgáltatási kötelezettsé­güknek példásan tették eleget: Her- czeg József, aki összesen 45 liter elő­írás mellett 240 liter tejet gyűjtött I be. * MADOCSA KÖZSÉG tanácsa je­lenti: a dolgozó parasztság az Igaz­ság termelöcsoport példáját követve, teljesítette a.z állammal szembeni kö­telezettségét s kivette részét a be­gyűjtésből. Különösen jó eredményt értek el a tengeribegyüjtés terén Tsfczal János, Zs. Szintai István, Horváth János. Pap, Ferencnél a szá­lastakarmány begyűjtése terén Tass Bálint, Kövesdi István, özvegy Sze­keres' Andrásné, B. Szintai József, akik 100 százalékban, de még ezen is túlteljesítették begyűjtési előirányza­tukat. *" A megye összes ÜB titkárai, gépál­lomás vezetői, állami gazdaság veze­tői és a bérfelelösök érlekezletet tar­tanak Szekszárdon folyó hó 22-én és 23-án a DÉFOSZ helyiségében. Az értekezletnek az lesz a célja, hogy részletesen, letárgyalják, megvitatják a normák módosításának hatalmas politikai és gazdasági jelentőségét. Koppányszánló községben a most megtartandó Szabad Föld Téli Esték előadása után diafilm fogja szó- . rakoztatni a dolgozó parasztságot. — Diafilmnek a címe: „A cár és a ma dár" grúz mesefilm. Ezt a filmet azért hozatták le, mert a dolgozó paraszt­ság kérte a mesefilmet. Á kongresszusi verseny hírei A toknál Tevíilgj-árbiui a, legutolsó bérli éten a. termelésben élenjárnak: SZÖVŐK: Stein. Imréné .112, Hor­váth János-. II. 108.' Reich! Jó. zs-efné 106, Steinbaeh Erzsébet és Stróbl Er 7.«; bet 102 száza lék o-s tel jel J fésülik el/- ELŐ KÉSZÍTŐ: tun c ing ci Éva 139. Sri.ufor Isitvánné 138/ Fél­ezer Katalin .124. Kiss Istvánrié 120 Soha,ffler Teréz 109. Szimosilr.Ferenc; né 110 'Százalékos- feljefeítméhn-yei. Az egyéb 'munkahelyen dolgozók közül Link Mária 141. Szajkó Anna 129. Varga Ferencné 12,8/ Ezer Mária 'és II erczig Borbála 123/ Milliner Ferenc-' né 122, Zsidó Teréz 120 'Százalékos teljesítési ért eL * A dombóvári Fatelítő Vállalat dol­gozói 9 Pártkongresszus tiszteletére s ' nTÉLIFORGALMON“ belül, az aláb­biakban .. részletezett íelajántásokat tették. Talpfaközelitő brigádok 2, a talpfakápcsoló brigádok 2, az elökül- dő brigádok 2 százalék termelés: emelést vállalnak. A fűtök és csar nők személyzet 2 százalék szén és ár^mmegtakarítási vállalt. Az ácsr munkát végző dolgozók a tervezeti tbanálítos raktár elkészítését * ki­tűzött határidő előtt 15 nappal be­fejezik. Az özem 15 dolgozója váRalt* hogy a kengyelkocsí új tároló vágá nyát a tervbevert idő előtt 9 nappal elkészítik, A dolgozók vállalják, hogy az üzem január és febrsíári telítési tervét február 10-re befejezik. * A toliun Selycmgyárban a lerjutohó béri;éten a termelésben élen járna/:. IONOD A: Ifj. Morvái József né 133, Scholli József ne 112, Kövez Jánosné K)5r Kellerer Erzsébet 100 százotil:- l:al. CÉfíNÁZö: Farkas Teréz és Go- bula Mária 120.' Gémest .Veretlené UJJ, Máhr Róza 117 százalékot teljesítet, lek. A Tol mám egy ei Tejipari ES-válla- latajJioz tartozó tej keze lök kiérték«-, lése alapján 1. Öregbenve 2 pont, 2. Szabály. 2.1 pont, 3. KapospuJa 2.3 pont, 4. Fürgéd 2.7 pont, 5. Sió- agárd 1.3 pont, 6. Tengőd 3.3 pont, 7. ölalu 3.6 pont, 8. Sióagárd 3.8 pont. 9. Gyuiaj 3.8 pont, 10. Szabadi 3.9 ponttal. * I Természettudományos oktatás A szocialista építés alapvető kö- vetelményei kötelezően gzab. • ják meg számunkra a •tórTnéSz'et-tudo- mányos oktatás fokozását és kiszé Icsitését. A Horthy-reakeió uralma, ho-sszú évtizedeken keresztül elszigetelte a tudományos élet ős a haladó tudo­mányok munkásait, különösen pedisr a e-zovjet tudomány munkásait dol­gozó népünk széle« rétegeitől. A munkások és dolgozó parasztok kö­zött áltudományom nézeteket terjesz­tettek, melynek a célja a ki zsák­mány oláe fokozásának elösegité«e volt A világ megismerheteilénségé- ről szónokoltak, hogy ..a világ teli van csupa, megismerhetetlen, maguk­ba való dolgokkal és h.ogy a földi élet. nem más,, mint- sira.lomvölgy és hogy a világon minden változatlan“. Ez volt a reakciós uralkodó osztály „tudományos“ propagandájának jel­lemvonása. A fejlődés gondolatának puszta, említésétől is remegtek,' mert ez azt látszott bizonyítani, hogy az ő uralmuknak is el kell pusztulni és átadni a helyet a fejlődést képviselő társadalmi rendnek. A kapitalizmus elpusztulása hazánkban be is követ­kezett. á Szovjetunió felszabadításá­nak eredményeként. Megnyíltak a tu­domány kapui a dolgozók számára. Megismerhetjük a nagy szovjet tu­dósokat. akik m.egeáfoltá-k a rende­lésre gyártott reakciós ..tudományo­kat“ és gyakorlatban bizonyították b e a világ megismerhet őségét és azt, hogy a földi életet virágos kertté lehet változtatni, ha megfelelő társa­dalmi körülményeket, teremtünk, ha a dolgozó nép a munkásosztály veze­tésével kezébe veszi a hatalmat. A Szovjetunió segítségével, Pár­tunk vezetésével felépítettük orszá­gunkat., a reakciós maradványokat k i szorított tik az államhát/«lomból, m égsz i tárd döftük proletárdiktatúrán kát és hozzákezd,ttink a szocializmus építéséhez. A szocializmus építéséhez azonban nem elegendő csak politikai és gazdasági hatalom megszerzése, hainein szükséges az egész dolgozó nép 'kulturális szin\ onulának legma­gasabb fokra való felemelése, hogy megismerjék a tudomány vívmá­nyait. így n haladó természet-tudo­mányokat is. a,melyek nem fant asz fikus feltevéseket, hanem tapasztala­ton, a természet mélyreható tanul­mányozásán év a tenné-zet jelensé­geinek helyes értelmezésén alapsza­nak. Dolgozó népünk inegisnierto'é- se a természet-tudományokkal nagy­ban hozzájárul a kulturális színvona­lunk emeléséhez. napi feladataink ■ni ‘go! i i á -iának m e g k ü n n y ít é's éj, t • z. a termelékenység fokozásához és- ezen. kívül, fegyver a k-le:ikális reakció .elleni hatéban. Megyénkben megindult a ierinészfel. f adományom felvilágosító munka; elő­adásokat tartottunk és tartunk üze­meinkben, állami gazdaságainkban, lennel <*s z ö v e f k ezeti cső p o r t j a.i nk b an, és községeinkben. A dolgozók min­denütt nagy érdeklődéssel fogadják •és a második előadásnál már sok- - sorosára nő a hallgatók száma. Le­velek érkeznék a dolgozó parasztok­tól, amelyben a rermészetUndomá- nyos előadások megtartását kérik, ami szintén bizonyítéka a nagy' ér: déklődésnék és a tanulni vágyásnak. Azonban ennek a fontos föladatnak megoldását nem lehet csupán a tu­domány iránti érdek! őrlés ösztönös megnyilvánulására bízni, hanem ko­moly szervezőmunkát kell kifejteni, mert az ellenség sem alszik és igyek­szik lebeszélni a lakosságot az elfő adások meghallgatásáról. A kleriká­lis reakció úgynevezett „syakembei rei“ azzal érvelnek- hogy a termé­szet-tudományokat nem ismerheti, mo/ az. aki nem tudja az eredmények I o vezet és én ok. 1 ét re j öf f é n ek s zak m ai részét. Valóság azonban az. hogy épp úgy. mint a technikai fejlődé? eredményeinek felhasználásában nem akadályoz bennünket az. hogy egy- egy kérdés matematikái levezetésé vagy kémiai képleteknek sora hozzá­férhetetlen az emberek nagy része számára, ugyanúgy nem akadálya ez a természet-tudományok eredményei­vel való megismerkedésnek sem. JUt rós-urin. Liszenkó, Pavlov, Méndele jev, Joliol>Curie. Schmidt, vagy Fjeszenkov kísérletei ó,s ezek levezetésé viszonylag e*ak keverek számára hozzáférhető, de ez nem gátol bennünket abban, hogy a tudományos haladás, a természet megvá!t07ttiatá:?a és a világról alko­tott felfogásunk, valamint a szocia­lizmus építése és a béke megvédése ■zeninonvjáoól mee ne, értsük. A tudomá ívok- U g-’m aga«al»bre iicUi erednu nyei i'S érthet ÖVI vál nak es hozzáfí ■rhettii k lesz ne.k minds nki szániá r ■i m arxista i'e I dolgozás mn. annál is i n I ábh. un rt dolgozó i le­púnk ; szoc a 1 ist a épité során s lj.áj szemé v el saj ál műn kiíj í n k eres 7.1 ül győzőé ik me _r arról. lu) xy az eu hm' milyen nagy s/.eríi ; iko fásokra ké­pes. In­gy az ember ; rra képes, h )gv át a laki sa a természi tét a társa Iái­urat és hogy a világ sói ■sa itt a tól­dön és ’ általi mk dől el. Mindez nem teszi f( levlog-ssé a k éri rails real eió peopag wu'láj: elleni ha vöt. au rak \ i' - 7.1 ' "réséi és jó f.e K-ü 'uro-ftó n i. a kával i dóig ozók öli mi i tosodá/á •i a k meggy( rsít ás ít. Dolgozó népünk 1H i ­nél jól bán t áj ék óz. óé ik a termés /ét és a L trsada óm lön' én\ ei felöl, mi­nél fis /A abba n ismeri 1 el helyze iét, annál g\ oi'S; hhau ha iád ink , előre a szoeiaii Zlil US épílósépt ■k útját). Sárosdi Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom