Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-18 / 14. szám

NI P L 1951 JANUAR IS Megyénk dolgozói készülnek @i Szovjet Filmhétre A szovjet filmeik nagy népszerűség­re tettek .szert megyénk dolgozói kö­rében. Felismerték dolgozóink, hogy milyen nagy szerepe van az építés, az ellenség elleni harcban a szovjet fil­meknek. Lenin elvtárs már a Nagy Októberi Forradalom győzelme után közvetlenül rámutatott, a film jelen­tőségére a kommunista építés szem­pontiából. Rámutatott arra. hogy- a holscvikok számára a legfontosabb mű­vészet a film. Éppen azért, mert a legnagyobb tömegek látogatják, válik a film valóban a lömegnevelés eszkö­zévé. A szovjet filmeknek ezt a nagy jelentősegét felismerték megyénk dol­gozói is. Ezt bizonyítják azok az. ese­tek. amikor egy.egy szovjet film el­adására napokkal előbb elfogynak a jegyeik. Különösen pikkor mutatkozik meg ez, amikor egy-egy kiemelkedő szovjet filmalkotás; kerül vetítésre Szekszárdon, vagy valamelyik vidéki moziban. A Magyar-Szovjet Társaság „Szov­jet Filmhét“-éj. rendez áz egész or­szágban január 21 28-ig. Ezalatt az idő alatt megyénk csaknem vaíameny- nyi filmszínházában — beleértve a keskeny? i lmmoz ,!.< at is —: a szovjet filmgyártás egy-egy nagyszerű alkotá­sát mulatják be. Szekszárdon és a me­gye csaknem valamennyi nagyobb köz­ségében új, vagy nemrég bemutatott filmeket forgatnak le a dolgozók, előtt, hogy _azon keresztül is segítsék a dol. gozekat az építésben. az ellenség le­leplezésében. Szék szóidon a Tnko« megbízatás“ című filmet mutat fák be A filmet Mihail Romm, a neves szovjet rendező készítette. Mihail Romín már az ..Orosz kérdés -ben is leleplezte Amerika urainak aljas, há­borús készülődését. A film a háború utolsó évében Németországban játszó­dik le. Az amerikai kapitalisták meg­kísérelték, hogy megvalósítsák Tru­man jelszavát: ..Ha azt látjuk, hogy Hitler erősebb, az oroszokat segítjük, ha pedig azt látjuk, hogy a Szovjet­unió erősebb, Hitleri segítjük.“ Romín alkotása megmutatja, hogyan akadályozták meg a szovjet hírszerzők állandó élet veszélyben, szívós ós áldó. zatos munkával az amerikai monopol- tőke terveit- A film hatalmas jelentő­ségű ma. amikor az USA felrúgva minden megegyezést, minden nemzet­közi jogszabályt, gátlástalanul egy új. harmadik világháború kirobbantására törekszik. Megmutatja, hogy már a fasizmus elleni harc utolsó évében is erre készültek az amerikai tőkések és már jó előre kiépítették földalatti szervezetüket, amellyel a Szovjetunió és a felszabadult népi demokráciák eilen támadnak, y,A film elkészítése az alkotókra Szamos bonyolult feladatok hárít olt. Mindenekelőtt nieg kelleti teremteni a szereplő szemésyek igaz és meggyőző alakjának egész sórát, kezdve a vVall- Strc^t mágnásaitól, Churchili-iől, Hit­lertől és unnak környezetétől egészen a közönséges kémekig, felbérelt gyil­kosokig, kárt evőkig, a német hadnpa. fosokig, a hivatásos hald!kereskedőkig. Csak az lebegett a szemünk előtt, hogy a film majd lerántja a leplei a milliónyi nézőközönség előtt a diplo­máciai dolgozószobák csendjében szö­vődött titkos, sötét üzemekről. Ha elértük ezt a célt, akkor fil­münk segítséget r.yujt az egész világ dolgozóinak abban, hogy megértsék cg-y új háború előkészítésének folya­maid!. Ezzel pedig teljesítettük hiva­tásunkat(M. Romm, a rendező nyi­latkozatából). A dombóvári Szabadság filmszínház­ban a „Vihar Grúziában“ című két­részes szovjet filmalkotást mutatják ke a dolgozóknak. A film a grúz nép történetének egyik fejezetét eleveníti meg. híven tükrözve küzdelmét a sza­badságért. függtlenségért a XVI— XVII. században. Főhőse, Gcorgij Szaatkadze, a grúz nép szabadságának képviselője, a haladás harcosa volt. akinek álmait csak a Nagy Októberi Forrdalom váltotta valóra. Ma a grúz nóp szabadon él a szovjet népek nagy családjában. A film első része bemu­tatja az állandó harcokat, amelyeket a grúz nép a támadó törökök és per­zsák ellen folytatott Georgij Szaakad- ze arra akarja rábírni a cárt, hogy megtörve a feudális főurak hatalmát, szervezze meg az egységes központ' hatalmai és szövetkezzék a támadók ellen Rettegek Iván moszkvai cárral. Egy alkalommal a legádázabb ellen­] SZABAD IF3USÁG FII.MS/.iNH A7, sziéKSZÁni». (nAkab-tí:k a. TUIFGÁ : 2-2-33. S'í'ge. Szadimán herceg elől kénytelen Perzsiába menekülni. Perzsiából sere­gek élén visszatér hazájába, hogy fel­szabadítsa népét a feudális urak ke­gyetlen elnyomása alól. Közben- a her­cegek és a perzsák összefognak Szaakadz ellen, aki a köréje sereglett maroknyi csapattal nem tudja a túl­erőt legyőzni. Elbukik és az az elgon­dolása, hogy egyesíti Grúziát, meg­hiúsul. A film a grúz nép nagy sza­badság-hősének a szavaival fejeződik he: tudom, hogy az a határtalan szeretet, amely a népben c haza iránt cg, űzni fogja őket, hogy kiharcolják az ország becsületét és szabadságát... Konyhádon ?. „Von hazájuk , Duna- földváron a ,,Vcm hazájuk , Gyönk községben az ..Újra Otthon , Paks községben a Berlin elesik , 1 olna községben a ,.Berlin e!es[e“, Bálaszék községben a ,,Boldog aratás , Nagy­mánypk községben a ,JT.árhozottak összeesküvése“ kerül bemutatásra a szovjet filmhét keretében. Ugyanígy ünnepi díszelőadással készülnek kes.- kenyfiltn-mozgóink is a bemutatókra. Megyénk 15 községében kerül ünnepi előadás keretén belül késkenyfilm-bé- muíaíásra szovjet filmalkotás a szov­jet filmhéten. Ezeken a helyeken azon­ban nem egy, hanem két. filmet mii- tatnak be á szovjet filmhét keretén belül. Alsónyéken a „Szibériai rapszódia" és a ,,T titkos küldetés“, Bétán .a „Vi­dám'vásár“ és a „Van hazájuk", Vár­dombon az ,,U j ház“ és a „Szabadság útján \ Zombán a „Szuhe Botor“, Na- -kon a „Sztálingrádi csata“ és a „Csak a papa nieg nem tudja“, Madocsán a „Támadás 6.25-kor“ és a „Sztálingrád/ csata", Miszlán a „Kormány tagjai” és az „Óceán vándora“, Gerjenben az „Ezred fia“ és a „Párttitkár“, Kocso- lár. a ..Párttagsági könyv" és az „Új­ra otthon“, Máj oson a „Győzhetetlen brigád“ és a „Vidám vásár“, Némel- kéren a „Van hazájuk“ és az „Egy életen át", Kakasdon a „Lenin októ­bere" és a „Szerencsés hajózás", Nagy. kónyibán a ,.Boldog aratás“ és a „Párt.fagsági könyv", Tevelen a „Párt- titkár" és az ..Orel gőzös pusztulása“ című film kerül bemutatásra. Ezekben a mozikban is díszelőadás lesz január 20-án. A két film 20—21, illetve 27—28_án kerül bemutatásra. Megyénk minden községében készül­nek a Szovjet Filmhétre. Még azok­ban a községekben is, ahol nincs mozi. Ezek a községek a filmhét folyamán csoportosan mennek át a másik köz­ségben a bemutatóra. A tömegszervs. zctek tagjai, népnevelők, üzemi dolgo­zók máris jeelentősmennyíségű jegyet vásároltak meg elővételben, hogy biz­tosítsák maguknak a tanulási lehető­séget­4 szar;el film megmutatja az igazságot, c valóságot, az ellenség elleni harcra j filmművészetet. A szovjet film fegy. ■ init’a"a dolgozókat. Ezen keresztül a vei a mi kezünkben. Fegyver az épi- Szovjet Filmhét eszköz arra is,_ hogy ! »és. a béke megvédése érdekében folyó dolgozóink megismerjék a szocialista 1 harcban. Izgalmas jelenet a ..Titkos meghíznia s“ című filmből. AI talán osisfc ólai tanulók a begyűjtésről és a termelési szerződéskötésről Az iskolai munka nem folyhat a gyakorlati élet kérdéseitől függetle­nül. A felnőttek erőfeszítéseiből tud­ni kell az ifjúságnak i« és. ebben a munkában nekik is meg van a fel­adatuk. Január 17 18 19-én Se m ni* e 1 we i [R, AZ ANYÁK MEGMENTŐ JE Kiemelkedő új német filmalkotás az akciós jegyek nem érvényesek Előadások; hétköznap 6—8- va­sár- és ünnepnap 4—6—8 kor Pénztárnyítáis; hétköznap 4. va<?ár- ós ünnepnap 11.-től 1 dg. és délután 3 órátéri December hónapban valamennyi iskolában dolgozatot írtak a begyűj­tésről és a '.szerződéses termcJé-sröi. A gyermekek arca szinte l'eUlerült, mikor a nevelő közötte velük a dolgozat írás tárgyát, örültek, mert közelálló és általuk is jól ismert dol­gokról kell írni. Érzik azt. hogy az iskola nem játék, hanem élei, Az egyes iskolákból a legjobb dolgoza­tuk a járási oktatási osztályhoz' ke >• ültek. ahol azokat kiértékelték. Szinte valamennyi dolgozat a való­ságot tükrözi. A három legjobb dolgozat a dtós- berényí Túri Krisztina, a nagyszé­,S| lesdi Szabó József tanulóké volt. 1 Valamennyi (Jo Ig'o/.al Jalj.-i a eélt: G A fnlu éh lmot ad a váró­nak. a város g'épet t l'a Innak - írja Tolnai 8 Ágnes y ().y ályos latuiV). A Ik­a ■•u’lííisisa! az or s/,ágút ér>if jiik a bé I kél i-iTi:- Íí jfik — írja iUéü/áros Er/..- é , hot, Bikad-pi s'/.tai tanuló. —, A fe-l l esi egos terményt külföldre ez állít­juk. de nem azért, hogy nyerészked­jünk. hanem. hogy nyersanyagot kapjunk érte — írja Szabó Margi; k i v-z-öh i degk út i • tanuló. Legtöbb ta­nulónak a figyelme kiterjed az ellen, in..’fi -szemben való éberségre is. Például Földes László, a mi-szl-ai ál­talános i-ko!a tanulója többek között a következüket írta: Dolgozó népünk és a Párt, Rákosi elvíárs vezetésével lelep­lezi az árulókat, a begyűjtés á« a termelési szerződéskötés eben propagandát kifejtő kulákokat. \ termeiüszövetkezeti csoportba való i.öjnöi:ü!és fontosságát is ügyesen kapcsoljak össze és fejtegetik, pél • dául a borjádi Szalai György. Legtöbb dolgozatból kitűnik, hogy figyelemmel kísérik az újságokat is. ismerik a községük eredményeit és név.szerint megnevezik az élenjáró bem/, o' Igá It a tó k a t. ö rö i n n i e 1 v á»W a I k o z - nak arra a feladatra is. hogy szülei, kot — ha még nem érezték át- az ügy fontosságéit — meggyőzik a be­gyűjtés és a szerződéses térim'1:' foülő.-ságá.ról. jVÍ egmagy a rázzák. bog miliiiea szem gabona, mimlen tm-me A szerződés a békét, erüu’ti í < a bé kés boldog életet védi. „Büszke vagyok arra a kitüntetésre, hogy {elvettek tagjelöltnek" Dolgozóink egyre nagyobb szeretet-1 tel veszik körül Pártunkat. Egyre in- » kább felismerik dolgozóink Pártunk! szerepét, vezetésének jelentőséget a -szocializmus építéséért, a béke meg­védéséért folyó harcban: Bizonyítja ezt a felismerést- az, hogy egymásután tesznek nmnkafelajárilást- a Pártkon­gresszus tiszteletére az üzemek és falvak dolgozói. A bonyhádi,, a tolnai és a simontornyai üzemek dolgozói­nak példája nyomán, a termelőszövet­kezeti -csoportok és az állami gazda­ságok dolgozói is még jobb munká­val bizonyítják be a Párt iránti sze- retetiiket és .hűségüket. Tudatában vannak dolgozóink an­nak, hogy a Párt vezeti világszerte a dolgozók harcát a szabadságért és függetlenségért. _ A Párt lelkesítette a szovjet harcosokat a fasizmus elleni harcban. A Párt lelkesíti a szovjet dolgozókat a kommunizmus építésé­ben. A Párt lelkesíti a harcosokat Koreában ís az imperialista betola­kodók elleni harcban. Felismerték már dolgozóink, hogy a fasizmus ideje alatt Pártunk volt az egyetlen olyan erő, amely képes volt felemelni szavát a II. világháború el­len. Pártunk, Rákosi elvtárs volt az egyetlen, aki felhívta a népet a bor­zalmas pusztítás megelőzé:;c.re. De- a Kommunista Pártok vezetik a világ­méretekben folyó békeharcot is a világ minden országában. Ennek a felismerése jelentkezik ab­ban, hogy egyre nagyobb szambán ké­rik felvételüket a Pártba az üzemek és falvak dolgozói. Nap, mint nap jelentkeznek Pártunkban "azok a dol­gozók, akik. Pártunk soraiban akar­nak haladni a szebb életért folyó harcban, Dolgozóink felismerték már a piros könyv jelentőségét. Tudják mit-jelent tagjának lenni annak a Pártnak, amelynek megalapítója a nagy Lenin volt. Tudják mit jeleni tagnak lenni abban a Pártban, amely­nek vezetője országunkban, Sztálin elvtárs nagy tanítványa, Rákosi elv­társ. De tudják azt is, hogy ennek a Pártnak tagja lenni egyben kötele­zettséget is jelent, nemcsak megtisz­teltetést. Jelenti azt, hogy még jobb munkával, még áldozatosabb harc­cal kell részvenni abban a nagy küz­delemben, amely a szociaHzmus épí­téséért, a béke megvédéséért folyik. Erről ír levelében Hódi Mária a rácegresí állami gazdaság dolgozója; aki jó munkájával kiérdemelte, hogy az üzemi pártszervezet tagjelöl-tjei so­rába felvegye. ,.KEDVES ELVTÁRSAK! Köszönöm a Pártnak, bogi] felvett tag jelöltjei sorába.. Én, Hódi Mária, a gazdaság munkása továbbra is igyekezni fogok jó munkát végezni, meri tudom, hogy jó munkáimmal segítem az ötéves tervet, a szocializmus minél előbbi felépítését. Ma már minden dolgozó örömmeluégzi feladatát, mert érzi és tudja, hogy országunkban minden a dolgozó népé. .4 dolgozó nép kézében van a hatalom. „ dolgozó nép számára épül a vidám, boldog élet. Xem úgy. mim a nudthun. amikor a reakciós „urak " kezében volt a hcrtnlom. a dolgozóké meg a nyomor és szenvedés.­Ma a szocictlizmns építésének feladatai állnak előttünk■ Tudnunk kell, hagy mindeti munkánkat ál kelt. hogy hassa a Párt iránti szeretet, áldozat­készség és a: a mély meggyőződést hogy Pártunk a dolgozók érdekeiben vezeti a jobb életért folyó harcot. Ezért minden dolgozónak fegyclmezelt- ttek cs - öntudatosnak kell lenni, marténak így tudjuk építeni boldog, szo­cialista hazánkéit. Xagy örömömet és boldogságomat kell, hogy kifejezésre juttassam n Jártnak, nagy vezérünknek Rákosi elvtársitok. Büszke, vagyok, hogy éti is együtt haladhatok azon az úton, ame y( n u Párt annyi mártírja harcolt ° dolgozók szebb és jobb életéért. h agyon köszönöm a piros könyvet amely még nagyobb erőt, bátorsá­got .nyújt mindennapi munkámhoz. SZABADSÁG: Bus.kén írom cs mondom ezt n szót, mert érzem és tudom, hogy iga­zán szabad vayyoJcAU . gépjavítás és a felvilágosító tniítika fokozására versenyre hívták ki a sárpilistck a szedrest gépállomás dolgozóit A sárpilisi gépállomás dolgozó: Dl-.FOSZ-gy ülésen tárgyalták meg és értékelték ki a feladataikat, majd vállalásokat és versenykihívásokat tettek a kongresszus tiszteletére. A gyűlésen résztvett Kormos Lász ló elvtárs is, a DÉFOSZ megyei tit­kárságának kiküldöttje, aki ismer­tette többek között a gépállomások nagy eredményeit. Ismertette a fel­adatokat is, amit a béketábor erősí­tése érdekében gépállomásaink dcGozóinak meg kell oldani. Kormos elvíárs beszéde után a dolgozok egymás után szólaltak fel, hogy felajánlásaikkal és a verseny­mozgalom kiszéleslíéss által nagyobb mértékben vehessék ki részüket a szocialista termelésből. Antal József elvtárs vállalta a kongresszus tiszteletére, hogy 100 kaíasztrájis hold tavaszi mun­kára ket a dolgozó parasztság gal szerződést és versenyre hívta ki Ács Áron traktorvezetőt. Antal József elvtárs felajánlása egy­ben bizonyítja az-t is, hogy áíéréztc és tisztában van a kommunista példa mutatás jelentőségével- és tudja, hogy a kommunistáknak a termelésben L példát kell mutatni. Ács Áron 150 hold leszerzödését vállalta. Ördög. Sándor Vállalta, hogy ja­nuár 30-ig 50 holdra köt a dolgozó parasztság között szerződést és ver­senyre hívta ki Ördög Mihályt, aki azt elfogadta és vállalta, hogy ő ja­nuár "30-ig 80 holdra köt szerződést. Ruskovics István traktorvezető vál­lalta, hogy január 30-ig 50 holdra kö? a talaj-munkákra szerződést és ver. :c:iyre hívta ki Kiss, Antal traktor vezetőt, aki a kihívást elfogadta. Eapkai István vállalta, hogy ja­nuár 30-ig 80 holdra köt szerződést és versenyre hívta " ki Klares István traktorvezetői, aki a verseny kihívást elfogadta azzal, hogy ö 100 holdra kö- szerződési. Balázs András munkagéphez? ö vállalta, hogy január 3ü-ig 50 holdra köt szerződést a dolgozó parasztok­ká! és versenyre hívta ki Lisztes Rá — !y munhagépkeze öt. aki a verseny kivá t e fogadta. Molnár István munkagcpkezc’ö vállalta a kongresszus tiszteletére, hogy január 30-ig 10 Szabad Nép előfizetőt toboroz felvilágosító munka által a dolgozó parasztság körében és versenyre hív­ta ki Oroszlán István munkagépkeze. löt, aki csatlakozott a versenykihí­váshoz. Gril György és Nagy Sártdor segédtraktorvezetők 5—5, Ács Áron traktorvezető pedig 10 előfizető be­szervezését vállalták. Ács Áron. Borbély Sándor traktorvezetőt hívta ki a Szabad Nép kampány sikerének elősegítése érdekében versenyre. Pigier Ferenc traktorvezető 50 hold leszerződését vállalta és ver­senyre hívta Kiss György traktorjs- iát, aki a versenykihívást el is fo­gadta. Verner Ferenc DISZ traktorista, brigádvezető a kongresszus tisz­teletére « brigád tagjaival együt­tesen vállalta, hogy a hozzájuk tartozó összes gépeket (3 erőgép, 2 cséplőgép, 5 vetőgép, 3 trak­toreke, 3 traktortárcsa) február 15-ig kijavítják, szem előtt tart­ják mindenkor a minőségi munka fontosságát. Versenyre hívták ki a Sipőcz-brigá dot, amely csatlakozott nagy lelke­sedéssel a versenykihíváshoz. A gépállomás dolgozói vállalták együttesen, hogy az összes gépeiket február 20-ig kijavítják, a minőség tokozása és a takarékosság szem elö-tt tartása mel ett. Vállalták, hogy > munkák biztosítására, az erőgépek jobb kihasználására az erejükhöz vi­szonyítva 120 százalékra kötnek szer zödést. Vállalták a sárpilisi gépállomás do! gozói, hogy Sárpilis- és Alsónána köz­ségekben jó felvilágosító munkával termelőszövetkezeti csoportot alaki tanak. Versenyre hívtak a sárpilisi gép­állomás dolgozót fenti sz?m pontok figyelembevételével a szedrest gépállomás dolgozóit. Ezzel bebizonyították, hogy a mun- kaversenv fokozottabb kiszélesítésé­vel, eredményeik fokozásával járul­nak hozzá az ötévos 'érvünk sikeres udjesitéséhez és a rzociu.izmus építé­séhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom