Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-14 / 11. szám

!551 JANUÁR 14 W B P L o 5 Megalakult megyénkben a M8-1 i8rffiEiBDSBp®riSH“"k6"l“Íck':l”™i;tl,,6.*bbé Feladataink a szövetkezeti mozgalom terén Alig múlt. e-1 két éve annak, hogy megyénkben is megindult a szövet. Ivwzefci mozgalom, a föld társasgaz-, dálkodás útján való; megművelése. Rákosi elvtájs 1948 augusztus 20-i emlékezetes kecskeméti beszéde in­dítottá meg megyénkben is a szövet, kezeli mozgalmat. Rákosi elvlárs is­merteti a feudális, nagybirtokos, gő­gös magyar ,,ürák'' által hosszú év. tizedeken keresztiig a mindenből ki­semmizett, sokat sanyargatott szorgos,- dolgozó parasztságunk életét. Kecske­méti beszédjében világosan, minden dolgozó paraszt, számára félreérthe­tetlenül megmagyarázta, hogy a dol­gozó parasztságunk előtt két út áll. Az egyik, a régi, a kapitalista, ahol az az elv rrralikodük, hogy a nagy halak felfalják a kis halakat, „aki bírja az marja.“ Ez az elv egy szűk réleg felemelkedését biztosítja a dől. gozó parasztság ezrednek kíméletlen elnyomásán és kizsákmányolásán ke­resztül. Tehát az a régi út elkerülhe­tetlenül újra megfosztja dolgozó pa rasztságurik nagy tömegét jogos tu lajdonától: a földtől. Mi, a magyar munkásosztály, a kommunisták Pártja azt akarjuk, hogy dolgozó parasztságunkra ne ilyen sors várjon, hanem a biztos, boldog jövő, a fölemelkedés útján haladjon egész dolgozó parasztságunk a mun­kásosztállyal együtt. Eat pedig csakis az új út, a tár­sas művelés, a föld 9okkal előnyöseb hen való megművelése biztosítja, amely lehetővé teszi a modern tech_ njka, a gépek minél nagyobb szám­ban való alkalmazását a mezőgazda^ ságban. Ez az út az, amely meg­szüntet a falun minden, kizsákmányo­lást Megmenti a kisparasztokat a kulá'k iga-uzso-rátóL Eltünteti a fali] és a város közti különbséget Legyen a dolgozó parasztság számára megfe­lelő lakás, álljon rendelkezésére vil­lany, rádió. A 'községekben orvosi rendelő, kulttiúrház, könyvtár, és ha szükség van rá. álljon rendelkezésre a falusi dolgozó paraszta-sszonyok «észére szülőotthon, szóval a falu ép­pen úgy, mini a város, egyformán részesüljön a kultúra minden áldásé, ban. Mi meg vagyunk róla győződve, hogy a mi dolgozó parasztságunk, miután a saját és a Szovjetunió gaz­dag tapasztalataiból tanulhat, nem kétsége^, hogy rövid időn belül az utóbbi, az új. a közös gázdálkodás útjára fog térni Rákosi elvtárs szavait, az azóta él­teti rövid idő fényesen igazolta, mind a megyénkben elért -termelőszövetke. zeti mozgalom fejlődése és termelési eredmények, mind az országos ered­ményeink. 13 termelőcsoport alakult 1948 őszén, aránylag nem nagy te­rületen, a fcuíák-ok által haszonbé­reli területen. A kiuzsorázott cselé­dek voltak azok, akik Rákosi divtára beszéde után azonnal hozzáfogtak, soha nem látott boldog jövőjük meg. valósításához. A Bonyhád—Istvánma- jori puszta cselédjei Gerjenben és Di- QSberényben Dizberger 160 holdas ku­lak cselédjeinek nem kis nehézséggel kellett megküzdeniük. Igavonó állat, és veíömaghiánnyal, a kulákság ádáz és konok támadásával, a kételkedők ezreivel találták szembe magukat Mégis ezek a csoportok hatalmas eredményeket értek el, ma már meg­erősödtek, s a dolgozó parasztság új úttörői lettek, amelyeknek eredmé. nyeit elismeri megyénk egész dolgozó parasztsága. Ma már a dolgozó pa­rasztok követik példájukat, merl látják azt, hogy nem egyszerű pro­paganda az, hogy a megyében míg «z átlag búzatermés 8.6 q volt, addig a tszcs átlag eredménye megha­ladta a 11 q-t. Nem propaganda, ha. nem élő valóság, hogy az István- majevri tszcs búzatermése 15.34 q vcét, hogy a Gerjeni tszos-ben 30 kh-on 20 q búzát, 200 q répát, termeltek hol­danként. Bárki megnézheti ma is Is-t- várnnajorban, hogy 46 fejőstehéntől ádag 15 liter tejet fejnek darabon­ként naponta. A Tengelici tszcs-ben 26 30 Jrg-os 8 hetes malacokat ne­vének. anyakocánként 8 drb-ot. Csé­csi Gáspár elv társ azt mondja: 25 év/g voltam cseléd, mindig másnak neveltemt, most úgy gondozom, olyan örömmel és hozzáértéssel, mert tu­dom, hogy magunknak- a mienkél gondozom. Kistormáson 56 anyakoca van, 65 bízómarha, 160 drb hízósertés, és közel 100 drb szarvasmarha te. nyésztörzsük van.. Legnagyobb prob­lémájuk, új istállók építése. Az elért eredményeket lehetne sorolnj még tovább is. Ma már, amikor a zárszámadások csaknem kivétel nélkül megtörténtek, megállapíthatjuk, azt is, hogy a mun­kaegységre eső összegekkel is meg vannak elégedve mindenütt a tszcs-k tagjai. 15 FLtól 26 Ft-ig jutott egy munkaegységre. Egész megyei vi­szonylatban •álltaiéban a csoportok jövedelmüknek az előírtnál nagyobb részét, újabb beruházásokra fordítót. tá!k. Nem ritka az olyan csoport, mint pl. Bonyhád Istvanmajor, ahol jövedelmük több, mint, 40 százalékát fordították beruházásra, mégis meg­haladta az -, egy munkaegységre eső összeg a 20 Ft-ot. Nem egy család pl. 13000 Ft-ót kapott. Tengelicen a Tóth János csailádja 16385 Ft-ot ka­pott A zárszámadási taggyűlésekre meghívták a kiváló dolgozó parasz­tokat, és 4 már ott kérte felvételét a csoportba. De nem csak a termelés terén ér­tek el eredményeket a termelőszövet. kezeteink, hanem jelentős mértékben fejlődött a tszcs tagságának kulturá­lis színvonala, és nem utolsó sorban politikai látókörük, öntudatuk. Hogy csak egy pár példát említsünk meg a Bonyhádi Dózsa tszcs-ből pl. 6 katonatiszt, (2 főhadnagy, 3 alhad­nagy, 1 katonai akadémiai hallgató) 3 közéleti különböző fontos funkciót betöltő és 1 nemzetgyűlési képviselő került ki. Nem áll egyedül, ezen a téren az Istváninajori tszcs. A Diós. herényi .Vörös Csillag-ból 2 katona­tiszt és 8 egyéb fontos funkciót be. töltő dolgozó került ki. Kistormáson az egyszerű -tszcs dolgozó parasztok fiai, akik most kerültek ki az általá­nos iskolából, majdnem kivétel nél­kül elmentek magasabb mezőgazda sági iskolára. Szinte hihetetlennek tűnik , ez fel, de hosszan lehetne so­rolni a fentiekhez hasonló eredmé­nyeket. -T- I,------------, Mi ndenek előtt annak köszönhet­jük ezt elsősorban is hogy bennün­ket a Szovjetunió dicsőséges Had. serege szabadított fel és azóta is meg nem szűnő állandó segítséget nyújt számunkra a soha nem. látott boldog, szocialista jövőnk építéséhez. Felmérhetetlen az a segítség, amelyet a Bolsevik Párt gazdag tapasztalatai jelentenek számunkra, a mezőgazda^ ság szocialista építésében is. Az 1949—50-es években összesen 230-an köztük a mi megyénkbőj, is 9 kis és középparaszt 5 hétig tanulmányoz­hatta és személyesen győződhetett meg arról,, hogy a felszabadult szovjet parasztok hogyan építették fel a világ legfejlettebb mezőgazdaságát. Pártunk szervezetei, állandó felvi­lágosító munkájának eredménye, hogy most újabb lendülettel, egymásután alakulnak az új csoportok, és ireg­szemcse községben megalakult a i 00—iflc termelő cső port. 12 családdal, közöttük 7 középparaszttal alakult men az I. t.ÍDUsú csonort. Már réoen A dolgozók nevében: Csatlós Ferenc, Kotálík György, He­gedűs József, Hegedűs Mihály, Varga János. A hőgyésszi gépállomás dolgozói eredményeik fokozásával készülnek február 24-re A hőgyészi gépállomás dolgozói röpgyűlésen tettek ismét tanúbizony­ságát annak, hogy fokozott mértékben állják meg a helyüket a szocialista termelés frontján. Eredményeik javí­tásával készülnek Pártunk Kon­gresszusára. A röpgyűlésen Hammer Mátyás bri­gádvezető felhívja a dolgozók figyel­mét, hogy indítsanak el párosver­senyt. Brigádja nevében versenyre hívta ki a Vezekényi brigádot az alábbi versenyfeltételek mellett. | LA géápjavítást Pártunk Kon- ggresszusa tiszteletére február 22-r? «két nappal a kongresszus előtt befe g jezziik. (I 2. A hibafelvételí jegyzőkönyvekben beütemezett javítási költségeket 10 - százalékkal csökkentjük. : 3. A mosóanyagot 40 száza'ékkal £ csökkentjük. I 4. Erőgépeinket, cséplőgépeinket I munkagépeinket úgy javítjuk ki, hogy I az őszi 10 százalék kiesés 5 százalék- j ra csökkenjen. I 5, Brigádunk az alábbi heti terv ! szerint fogja a hozzátartozó gépeket | kijavítani: 1 héten 1 darab erőgép és 12 darab kazalozó, 2. héten 1 erőgép, s 4 eke, 2 vetőgép, 3. héten 1 darab í erőgép, 4 tárcsa, 1 hálókocsi, 4. heten j 1 erőgép, 1. cséplőgép, 5. héten 1 1 darab cséplőgép. 6. A javítási idő alatt a brigád tag- íj jaí gyakorlati kiképzést kapnak. Vezekényi József a brigádja nevé­ben elfogadta a versenykihívást és hangoztatta a minisztertanács takaré. kassájáról szó ó ha'ároza' betartásá­nak jelentőségét. Plangsúlyozca. hogy a javítási munkálatok időelötti befe­jezése és a minőség fokozása egy 2 újabb kiállás lesz a béketábor erejű­inek növelésére és válasz az impeha­Eredményeink nem állanak arányban a dolgozó parasztság részéről a mi Pártunk iránt érzett rokonsz érivé vei és a termelőszövetkezeti mozgalom iránt megnőtt és egyre fokozódj szimpátiájávaJi. Pártunk Központi Vezetősége, Rá­kosi elvfársunk, aki szüntelenül féltő gonddal figyeli dolgozó parasztságunk életét, most is meglátta a hibákat, rámutatott, hogy mi akadályozza tér. melőszővetkezeteink fejlődését. Pár- tunk, Rákosi elvtárs javaslatára a Nép. gazdasági Tanács új rendel elei bocsátott ki. hogy a már meglévő csoportokban, vagy újabb belépő tszcs tagoknak a bevitt állatokért, te­heneikért és kocákért, most már nem négy, hanem egy év alatt két egyenlő részben fizetik ki a bevitt állatok árát, és ha szükség van rá a csoport­nak, hosszúlejáratú hitelt kapnak erre a célra. Hiba volt az, hogy járási szerveink nem segítették, hanem akadályozták a III-as típusú csoportok mellett az I- es típusú, csoportok megalakítását, Például a dombóvári járásban Nagy konda pusztán a járási tanács me­zőgazdasági osztályáról kiment Váczi István az állattenyésztési előadó és mintegy 65 a pusztán lakó család kérte, hogy ismertesse velük az I.,­II- es típusú tszcs szabályait, Váczi kijelentette, ő ilyet, nem ismer Sú- jos hiba ez a járási mezőgazdasági osztály részéről. A járási pártbizott­ságainknak gondoskodniok kell arról, hogy elő ne forduljanak hasonló hibák. Minden járási tanács mező- gazdasági osztályán tanulmányozzák a tszcs típusok alapszabályait. Heién­ként értékeljék a járásunkban meg­alakult előkészítő csoportokat és vi­tassák meg azt, hogy hol milyen csoportok alakítása előnyösebb és ha az I.-, II-hez ragaszkodnak a dolgozó parasztok, akkor azt alakítsák meg, természetes az, hogy a III-as iíous fejlettebb és végeredményben hasz. nos-abb is, de az is kétségtelen, hogy az 1-es típus megalakítása is jelentős, lépést jelent előre a felemelkedés útján. Éppen ezért ezt támogatni kell. Sok helyen komolyan foglalkoztak közép parasztok a lszcs-k alakításá­val és járási szerveink nem, hogy se­gítették volna őket, hanem azt mond­ták, hogy szó sem lehet arról, hogy tszos-t alakítsanak. Jogosan sértődtek meg ezek a közép par asztok. Komoly hiba volt ez a mi szervezeteink részé­ről. Az ilyen kezdeményezéseket se­gíteni kell, minden támogatást meg kell részükre adni, hogy csoportokat alakítsanak­Nem adtak meg minden tőlük te ­hető segítséget a csoportok alakításá­hoz a mi szocialista szektoraink sem. Gépállomásaink, állami gazdaságaink nem egy helyen inkább akadályozták a csoportok megalakítását. Egyes gazda­ságvezetők úgy vélekednek, hogy akkor nem lesz munkaerő a gazdaság részére.ha csoport alakul. Csak az orrukig látó, szűk látókörű egyének gondolkodnak így. A nagyüzemi gazdálkodás növe­lése. új csoportok alakítása egyben je­lentős munkaerőt szabadít fel. Felszín­re kerülnek a rejtett munkacrőtarialé- kolc, lehetővé válik a gépek nagyszám ban való és gazdaságos kihasználása. A szocialista munkaverseny fejlődé­sünknek felmérhetetlen lehetős ege, amely már az elmúlt évben bontogatta szár­nyát mezőgazdasági szektorainkban Most pedig Pártunk Kongresszusa­lista háborús gyújtóiatoknak. Nagy János, a Vezekényi-brigád tagja javasolja a brigádjának, hogy a mosóanyagot ne 40 százalékban, ha­nem 50 százalékban takarítsák meg. A röpgyűlésen felszólaltak még Sipos Ferenc, Csepregi Lajos és György András dolgozók is, akik beszéltek a verseny fontosságáról, a takarékos­ságról. Lehoczki Járőr a gépállomás ve­zetője is felszóla a gyűlésen. Öröm. mel üdvözölte a dolgozók versenyki­hívását. Kéri a dolgozókat, hogy a versenymozgalmat szélesítsék ki a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesz­tésébe és a sajtókampányra is. Arra kérem az elvíársakat, hogy ezen a röpgyűlésen történt felajánlások ne csak felajánlások maradjanak. Bízok abban, -hogy most is. mint a mu t kampányban, az eivtársak becsülettel fogják teljesíteni felajánlásaikat és ezzel is elősegítik szocializmusunk építését — mondta többek között Le. hoczk; elvtárs. Tudjuk, hogy az ifjú­sági dolgozók az őszi kampányban 100 százalékig megásták a heh őket, amit most is joggal elvárunk tőlük. Beszélt arról is, hogy a gépállomá­son rövidesen meg fog alakulni a Ma­gyar—Szovjet Társaság, aminek hiva­tása. lesz, hogy gépállomásunkon is megismertesse a fejlett szovjet kultú­rát. Hansúlyozta, hogy a következő nagy lépés a gépállomáson a Szabad­ságharcos Szövetség megalakítása lesz. A versenyszerződés megkötése után a gyűlés végétért, a dolgozók hozzá­fogtak a vállalásuk megvalósításához. Elhatározták, hogy a vállalásuk nem­csak papíron marad, hanem azt telje­sítik is. Ehhez minden lehetőségük meg is van. 8BBHBBBBWBgSBB3gaaBg«ag RSatB—BWMH m —üPMBBtCTÜÜ nak tiszteletiére, a mezőgazdasági mun­kásság követve a munkásság példáját, még eddig nem tapasztalt méretekben kezdi kifejleszteni állami gazdasága­inkban, tszcs-inkhen és gépállomásain­kon a szocialista munkaversenyt. folyjanak a versenyek, hanem azon túl is. Minden dolgozóval meg kelt ismer­tetni a munkaversenyben élért ered­mények jelentőségét, a béke szem­pontjából és az életszínvona.emelkedés szempontjából. A szocialista verseny eredményein keresztül elősegíti a szocializmus épí­tésének meggyorsítását js. Járási párt- bizottságaink, falusi szervezeteink, ál­lami gazdaságaink, ts/.es-ink és gép­állomásaink pártszervezeteiben lévő kommunista e!vt:Yrsa.ink Pártunk Kongresszusától sokat várnak. Do’go- zó népünk milliói most is joggal és re- 'ménvkedve várják azt, hogy Pártunk Kongresszusának határozata közelebb viszi dolgozó álépünket a noMog szo­cialista jövőnk megvalósításához. Itas­son ál minden vezető és dolrro/ő eiv- laisunkai az a tudat, hogy ni igenért, ami ebben az országban türtéu'k. el­sősorban. mi, kommunisták «agyunk a felelősek. Soha egy pillanatra ne fe­ledjük e] azt. hogy amíg mi békés épí­tő munkánkkal soha nem látott, bol­dog, gyönyörű, szocialista hazánkat építjük, addig az imperialista agresz- szorok féktelen, eszeveszett fegyverke­zési versenyt folytatnak. Ne fc'cd jük pl, hogy Tito janicsárjai déli határainkon ugrásra készen várják .imperialista gar­dáik parancsát, hogy bennünket meg­támadjanak. A nyolcszázmilliós, hatalmas béke- tábor, a legyőzhetetlen erejű, nagy Szovjetunió, a bölcs sztálini következe­tes békepoütika, a Szovjetunió cs a szocia izmust építő népi demokráciák óriási gazda-sági sikerei világító fák­lyaként mutatnak utat a kapitalista országok dolgozóinak is és nemet mon­danak tőkés uraik parancsának­Feladatunk tehát a szocialista niun- kaverseny kiszélesítése, a termetőcso- poi'Lok további szervezése, mint a szo­cializmus építésének • meggyorsítása Ezt követ-e;i meg tőlünk dolgozó né­pünk és ez egész világ dolgozóinak ér. doke, a béke ügye. Ebben a szellem* ben és meg-; uidcsben végezzük mun­kánkat a mi Pártunk és forrón szere­tett P á k ogi oiviársunk ű inni tatása aiap_ jón Pártunk Kongresszusának tisz­teletére Szügyi Elek a Hegyei tí'zoihág szüv pof­C'sZ.L. vezetője. t folt tetáe lelielővé azt, hogy dióihoz© paraszlságiuik . az évtizedes hosszú elnyomatásból és megaláztatásból ilyen gyorsai* felemelkedett ? figyelték ők a szomszédos Ujirec község 3-as típusú csoportjának mű. ködését és meg is győződtek a társai gazdálkodás előnyéről, de nagy ne , hézségbe ütközött náluk egy ilyer Irasonló csoport alakítása# A járás pártbizottság segített rajtuk, megma gyarázták nekik, hogy ha nem tud­jak a III-ast, akkor megalakítják a: I. típusút. Azonnal meg is alakítót, ták azt 12 családdal... Magyar eHvtárs a községi tanáéi elnöke azt mondja, naponta menne1 azóta a kis és középparasztok érdek­lődni, hogy lehet-e még belépni, mi /yen alapon működik ez az új tszcs A tamási járásban még Regölyber és Koppányszántón is alakult aj Iregszemcséihez hason!,-, I típusú cso­port. Mőcsényban és Sárpilisen pe­dig a fejlettebb III. típusú csopor tot alakították meg. 18 előkészítő bi­zottság alakult meg 127 családdal Megyénkben az elmúlt két hétben szi-nte spontán, maguktól alakulna! az előkészítő bizottságok. Eredményeink mellel! komoly hsányo’SáííRa is vannak a lszc--Ii fejlesztésével kapcsolatos m esi* kán Ív sä a k Egyik döntő feladatúnknak mod annak kell lennie Ííogy ezeket az alulról jövő kezdeményezé*ekei elősegíísük Állami gazdaságban; tszics-ben és gép­állomásaink pártszervezeteiben, az ott tévő kommunistáknak a kezdeménye­zők élén kell lenniük. Példamutatásuk­kal -és odaadásukkal kell elősegíteni a versenymozgalmat. A Julié-pusztai állami gazdaság kihívta versenyre a nagytormási állatni gazdaságot- A ka­ka sdi tszcs a grábócit. Ez a kezdemé­nyezés helyes. El kell érni azt, hogy minden szocialista szektor üzemegysé­ge párosversenyben legyen. A minisz­tertanács állattenyésztési és növényien- ni elés i tervét szé'es kiterjedésű ver­senymozgalom kell. hogy kövesse Ne csak kampányjeüíegűek legyenek ezek a versenyek. Éppen ezért nagy súlyt kell helyezni arra, hogy az egyéni versem! is elősegítsük minden szocialista szek­torban- A DEl'OSX megyei járási szer­vei (ordítsanak erre nagv rondol. .-VI. larnló jellegűvé kell lennünk verseny- mozga.imat. Ne csak a kongresszusig Mi, a Dunántúli Rostkikészítő Vál­lalat őcsénvi kendergyárának dolgozói Pártunk Kongresszusának megünnep lésére, népgazdaságunk erősítése és gyorsütemü fejlesztése, az 1951 első negyedévi terv túlteljesítése, ezen ke­resztül békénk biztosítása érdekébei1 hosszúlejáratú munkaversenyre hívjuk ki a Délmagyarországi Roskikészítr Vállalat összes kenderkikészítő üze­mének dolgozóit. Elhatároztuk, hogy munkánkkal igyekszünk ünnepélye­sebbé lenni Pártunk Kongresszu. sát. Növeljük munkánk termelékeny­ségét, harcot indítunk a '■eleit ellen az önköltségcsökkentésért, az anyag­takarékosságért. I versenykihívás pontjai a következők i TERVTELJESITÉS: Első negyedévi tervünket 5 százalékkal túlteljesít­jük. Első negyedévi tervünket forint értékben 10 százalékkal túlteljesítjük. Munkaerő és munkabér tervünket nem lépjük túl. ÖNKÖLTSÉGCSÖKKEN­TÉS: 100 forint munkabérre eső termelési értéket 10 százalékkal emeljük az 1950 IV. negyedéhez viszonyítva. Gépállásért fizetett állási idő teljes kiküszöbölése. Az egy órára eső termelési értéket 10 százalékkal emel­jük az 1950 IV. negyedévéhez viszonyítva. MUNKAFEGYELEM BIZTO­SÍTÁSA: Hiányzók számarányának csökkentése. Munkahelyen pontos meg­jelenés. Üzemünk normáit 100 százalék föl« emeljük. Újítási mozgalmat ki­szélesítjük és forint értékben ezzel kapcsolatban az első negyedévben 100.000 forintot túllépjük. Ezen versenyünk a mai nappal kezdődik és március 31-íg tart, vagyis az első negyedév befejezéséig. Versenyünk eredményének kiértékelésére iÍ7.í>mf>ínk köznontíaít kéríük metS.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom