Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-30 / 150. szám

TOUVAI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: . Ai élelmezési miniszter rendeleté a gabona forgalmának szabályozásáról (2. o.) —- A földművelésügyi miniszter rádiőfelhívása (2. o.) — Eljárás Indult a eséplést szabo­táló Unlak ellen i3. o.i — Kommunista példamutatással járjanak az élen a munkában az alsónyéki Világszabad­ság tsz párttagjai o.) — Az osztrák nép a fasizmus és n háború ellen i,i. o.i — Madoesa is hozza be begyiij* lesi lemaradásál i. o.i — Legény a tajgáról (4. o.) AZ M D P TOLNAMEGYEI PARTBIZOf TJAGANAR <aÁP Vtn. ÉVFOLYAM, (Öt*. SZÁM ARA *)ü FILLÉR SZÓMBA I , Ht.W Jl Ml Versenyben ns tmgusxtus 2(P-i zászlóért A sim'ontornyai Alkotmány a cséplés után azonnal teljesítette beadási kötelezettségét ,.A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. Alkotmányunknak ez a mondata annak a győzelemnek a kifejezője, amelyet a Szovjetunió felszabadító harca után, annak állandó támoga. tásával és segítségével, a Párt ve. zctcsévcl, a magyar nép az elmúlt hat esztendő alatt elért. Ebben a mondatban vannak összesürítve mindazok a jogok és kötelességek, amelyeket az alkotmány biztosít dolgozó népünk számára. Az, hogy miénk az ország, nincsenek már ki­zsákmányoló nagybirtokosok és nagytőkések, nem vagyunk a kül­földi monopoltőke rabszolgái, sza­badon, jobb és szebb eletet élünk, mint bármikor történelmünk folya. mán, sok harcba, áldozatvállalásba és megfeszített munkába került. Pártunk'és Rákosi elvtárs vezeté­sével élni tudtunk szabadság iák­kal. Hazánk, amelyet a múlt urai annyiszor letérítettek a béke, a ha­ladás útjáról, most a Szovjetunió­vezette békés, haladó nemzetek csa­ládjába tartozik. De vájjon megelégedhetünk-e az elért, eredményekkel? Megelégedni annyit jelent, mint megállni, visz. szafejlődni, gyengülni, lemondani a még boldogabb és szebb élet lehe­tőségeiről. Dolgozóink nem ezt akarják. Bizonyítja ezt az, hogy hatalmas lendülettel szélesedik a mtmkayßrseny, növekszenek az eredmények alkotmányunk ünnepé­nek tiszteletére. A mozgalom to­vábbfejlődéséhez most újabb len­dületet ad az a határozat, amelyet Rákosi elvtárs javaslatára fogadott el népköztársaságunk miniszterta­nácsa. Kormányunk örömmel üdvö­zölte a dolgozók kezdeményezését. „ügyre szélesebb mértékben kibon­takozó versenymozgalmunk — ál­lapítja meg a határozat, — bebi­zonyította. h°gy dolgozóink a vál­lalt szocialista kötelezettségek tel­jesítésevei kívánják tovább erősíte­ni mindazokat a vívmányokat, ame­lyeket alkotmányunk biztosit a ma­gyar dolgozó nép számára." Mit je­leni számunkra az alkotmány ün- neptA Amikor augusztus 20-ra ké­szülünk, győzelmeinket ünnepeljük, hiszen legfőbb törvényünkben az elmúlt évek során kivívott nagy eredményeinket rögzítettük le. Ün­nepel hetnénk-e méltóbban az alkot­mányt, mint még lendületesebb ver­sennyel, még jobb szocialista mun­kával? Minél erősebb, minél gazda­gabb lesz hazánk, minél nagyobb sikerrel hajtjuk végre az ötéves tervet, — annál szilárdabb és meg. dönthetetlenebb lesz népköztár­saságunk, a dolgozók hatalma, amelyet az alkotmány iktatott tör­vénybe. dobb munkával ünnepiünk, mert az elmúlt években megtanultuk, megszoktuk, hogy ünnepi érzésein­ket, hálánkat, örömünket, szerete. tünket a legszebben az alkotó mun­kával tudjuk kifejezni, mert a munka a mi népünk szemében ke­serű robotból becsületbeli üggyé lett. „Minden munkaképes polgár­nak — így szól az alkotmány — joga, kötelessége és becsületbeli ügye■ bogy képességei szerint dol­gozzék. A dolgozók munkájukkal, munkaversenyben való részvételük­kel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesíté­sével a szocialista építés ügyét szol­gálják. Magyar Népköztársaság , p Igárainak alapvető kötelessége: a .ep vagyonának megvédése, a tár­sadalmi hdajdon megszilárdítása. a Magyar Népköztársaság gazdasági ereje ne k fokozása." Amikor ma tíz­ezrek és tízezrek fegyelmezettebb munkával és jobb módszerek al­kalmazásával, a nép vagyonának ta­karékosabb felhasználásával, szo­cialista munkaversennyel készül­nek augusztus 20-ra, tetteikkel vált­ják valóra alkotmányunknak eze­ket a szavait. Hatalmas jelentősége van ennek a mozgalomnak. Még igen komolyak azok a feladatok, amelyeket 1951-es tervünk teljesí­tése megkövetel iparunktól, a har­madik negyedév előirányzatának megvalósításához az eddigieknél nagyobb erőfeszítésre lesz szükség- Az augusztus 20.i felajánlások mozgalma a legnagyszerűbb segít­ség ahhoz, hogy ezeknek a felada­toknak mindenben eleget tegyünk. Semmi kétség. ha minden dolgo­zónak megmagyarázzuk: hogyan függ össze az alkotmányunk ünne­pére való készülődés mindennapi mun fánk kai, az 1951-es terv sike­réért vivőit harccal, akkor újabb tízezrek és százezrek csatlakoznak majd a diósgyőriek kezdeményezé­séhez. Megyénkben is számos üzem van, amely még nem ismerte fel az alkotmány tiszteletére történt kéz. deményezés jelentőségét. A jobb politikai munka, ez most a ver­senymozgalom továbbfejlesztésének egyik legfontosabb feltétel-e. Hálás feladat ez népnevelőink számára, hiszen az alkotmány ünnepe min­den dolgozót lelkesít. Lelkesíti a férfiakat és lelkesíti a nőket, akik­nek egyenjogúságát, a kettős el­nyomatás alóli felszabadítását az ■alkotmány iktatta törvénybe. Lel­kesíti az öregeket és lelkesíti a fia­talokat, akikről külön megemléke­zik a törvény: ..A Magyar Népköz- társaság különös gondot f°rdit az ifjúság fejlődésére és nevelésére, következetesen védelmezi az ifjú­ság érdekeit." Az alkotmány va!ó- baí^egész népünk közös ügye. Ép­pen ezért bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy az augusztus 20 tiszte­letére kibontakozó versenymozga­lom magával ragadja megyénkben is a legszélesebb tömegeket. A Bonyhádi Zománc, a Dombóvári Malom, a Fűtőház, a Tatarozó Vál­lalat és nagy üzemeinken kívül, a kis üzemek is kapcsolódjanak a versenybe, hisz ezzel tervük sikerét, lemaradásaik behozását biztosítják. Ilyen versenyben nagy dicsőség megszerezni a győzelmet. És külö­nösen dicsőség kivívni az első he­lyet most, a minisztertanács hatá­rozata után. Népköztársaságunk minisztertanácsa elhatározta, hogy a győztes üzemek számára négy vándorzászlót alapít. Emellett a győztesek magas pénzjutalomban is részesülnek. Akad-e olyan üzem. amelynek dolgozóit ne ösztönözné jobb munkára a kormány zászlaja. Nem lesz könnyű a zászlókat el­nyerni, nem lehet könnyűszerrel a birtokába jutni. Ezért fokozza ver­senyét, eredményét a fővárosi nagyüzem, a vidéki kisüzem dol­gozója. Ebben a harcban a siker elsősorban pártszervezeteinken, a kommunistákon múlik. Rajtuk mú­lik, hogy az augusztus 20-ra indí­tott hazafias tömegmozgalom mi. lyen arányú lesz 'és milyen győzel­met jelent majd békeharcunkban. hnnek a harcnak első és élvonal­beli katonái a kommunisták legye­nek, akik mindig ott vannak a tűz_ vonalban, lelkesítenek, példát mu­tatnak, mint a dolgozó nép, a ha­za leghűbb fiai. Mozgósítsák me­gyénkben is a dolgozók hatalmas tömegét és hdkescdéssel, hazasze. retet tol fűtve induljanak harcba az augusztus 20-i zászló elnyeréséért. Az ősziárpa aratása jórészben be­fejeződött. megyénkben. Legtöbb he­lyen már elkezdték a rozs és a búza aratását is, Egy percei sem akarnak a dolgozók megkésni. mert akkor több lesz a szemveszteség, kevesebb lesz a termés. Sorra' indulnak meg a cséplőgépek is, mert legtöbb állami gazdaságban, termelöcsoportban és a községekben is arra törekednek a dol­gozók, hogy az ősziárpa zsákokba kerüljön, mielőtt megkezdenék a bú* za és rozs aratását. Az aratási és cséplési mum-íálatokban elért eredmé­nyek szemléltetően mutatják dolgo­zóink békeakaratát és a háborús uszítok iránt érzett gyűlöletét. Éppen ezért nevezték el a tamási Vőrös Szikra és a többi termelőcsoportok Tagjai, az állami gazdaságok és köz ségek dolgozói ezt az aratást ,,béke- aratásnak." A l>ék<*«i*»iás silifrpl a szovjet mintára készült kombájnok is nagyban elősegítik, De nagy segít­ség az is megyénk békearatásához, hogy csaknem minden állami gazda- sában, termelöcsoportban egy, vagy több kévekötő és marokrakó arató­gép végzi az aratási munkálatokat. Egyéni dolgozóink kisparcelláin ezek használata már nem kifizetődő, egy­részt azért, mert az egyik helyről a másikra való járkálás nagyon sok üzemanyagot venne igénybe, más­részt pedig •.az.ért,. mert az aratógépek kaszái legtöbb nadrágszi;parcellán el­akadnának á megyekaróba. Állami gazdaságainkban is hatal­mas ütemben haladnak az aratási munkálatok. Szabaton és Várdomb ki­vételével minden állami gazdaság el­végezte az ősziárpa aratását. Állami gazdaságaink legtöbbje a munkaerő, hiányt a munka jó megszervezésével és a gépek fokozottabb kihasználó savai igyekeznek pótolni. Vannak olyan gazdaságok, ahol majdnem 80 százalékát géppel aratták le az őszi­árpájuknak. Az alsóleperdi állami, gazdaság­ban például a mintegy 220 hold ősziárpából 80 holdat kombájnnal, 90 holdat aratógéppel és csak 50 holdat arattak kézíerővel. A nagytormási állami gazdaságban is majdnem 200 holdon végezték géppel az aratást és csak mintegy 140 holdon kézierővel. AÍegkezdődött állami gazdaságaink­ban a cséplés is. András-pusztán mintegy 300 mázsát, Palánkon pedig mintegy 250 mázsa ősziárpát csépel­tek el a június 28-i jelentések alap. ján. A szabatoni gazdaságban a búza, a várdonrbi gazdaságban pedig a rozs aratását is megkezdték, TeritielőcsoporJj aink soraiban cMk közöli ál! a «imomíornvai Alkotmány Elvégezte ősziárpa aratását és 28ára már el is csépelte. A 10 hold árpa­földön több, mint 140 mázsa szem termett, A cséplés után azonnal teljesültté árpából 100 százalékra a beadási kötelezettségét a simontornyai Al­kotmány tagsága. A belecskai Szabadság termelőcso- port tagsága is**^ megkezdte a csép- lést. Miután elvégezte az ősziárpa aratását, azonnal hozzákezdett a 15 mázsás átlagot ígérő ősziárpa csépié- schez is. Az ősziárpa aratását a gyönkí járás minden termelőcsoport, ja elvégezte a 28-1 jelentések alapján. Az egyéni dolgozók is szorosan fel­zárkóztak a gyönki járásban a ter- meíőcsoportok mögé, mert mindössze 3 százalékos volt a lemaradásuk az ősziárpa aratásánál. A rozs aratása is megkezdődött a gyönki járásban és napról-napra nagyobb ütemben szaporodnak a rozstarlók is. A termelöcsoportok már rozsterü- ietiik 40 százalékát learatták, ugyanakkor az egyéniok még csak 13 százalékát, A eséplést nemcsak állami gazdasá­gaink, hanem egyéni dolgozó paraszt­jaink is megkezdték. Megindult töb bek között a cséplés Pálfán, Udvari­ban, Miszlán, Mözsön, Decsen. Szín te alig van község, ahol ne kezdték volna meg az öszárpa cséplését. A paksi járás termelőcsoportjai, a gérjeni Vörös Nap és a madocsai Igazság termelöcsoportok kivételével szintén elvégezték már június 25-ig az ősziárpa aratását. Egyéni dolgozó parasztjaink is iparkodnak az aratással. Ez főleg megyénk sárközi részén mutatkozik meg, ahol már az ősziárpa aratását csaknem teljes egészében elvégezték és learatták a rozsnak is nagyrészét. Decsen már több, mint 50 hold búzát arattak le a dolgozó parasz­tok. Sárpilisen is jó! halad az aratás. Ä learatott gabona helyébe másodnö vényt, vetnek. A szekszárdi járás te­rületén már több, mint 320 hold te­rületet vetettek be az egyéniek raá. sodvénnyel. A tarlóhántásl is igye­keznek elvégezni. Ezt mutatja az is, bog\ a járás területén több. mint líOt) hold területen végezték el a tarló- hántást a 28-i jelentések alapján. Legjobban Ic vannak maradva Alsónána és Tolna községek, ahol annak ellenére, hogy elég éréit, még alig kezdték meg a búza aratását. Klem János hclKotflas dolgozó paraszt, az állandó bizottság elnöke volt az első. aki elcsépelte a községben ősziárpáját. Közös szérűre hordta be gabonáját. De nemcsak el­sőnek csépelt a községben* hanem elsőnek teljesítette beadási kö'e’e- zeltségét is, A cséplőgéptől azonnal a magi ír-, ba szállította az árpáját cs tel repítette belőle azt, amivel tar­tozik saját államának. Miszlán megkezdjek a eséplést és a háza araiásál A bő termést hozó ősziárpa ara tása után a miszlai dolgozó parasztok megkezdték annak cséplését és a búza aratását is. Dolgozó parasztságunk a nép államával szembeni kötelezettségének teljesítését is megkezdte. Ezt annak tudatában teszi, mert tudja, hogy ötéves terv hatalmas alkotásai és benne a mezőgazdáság nagyarányú gépesítése az ő munkáját könnyíti meg. Ezt tartotta szemelő}} a íhiszltú dolgozók közül Bölcsföldi Ferenc, aki a géptől a földművesszövetkezet rak­tárába szállította felesleges gabonáj áí, s begyűjtési kötelességét 152 szá­zalékra teljesítette árpából. Példamu tatása nem maradt egyedül a község- ben, meri Lukovícs János 125, Jakubek Márton. Katona Sándor 100 szá­zalékra és Lukovícs István 83 százalékra teljesítette már az árpabeadá- sí kötelezettségét. Példamutatásuk ösztönzőleg bal az egész falu dolgozó parasztságára, és a cséplési sorrend szerint viszik gabonájukat a raktárba. Versenyben Alkotmányunk Ünnepének tiszteletére A Tatarozó Vállalat dolgozói az al­kotmányunk ünnepének tiszteletére elhatározták, hogy eddigi versenyvál- l&láj-aikat és a Magasépítő, Hajdú- Bihari •Tatarozó, a tolnai építésvezető­ség dolgozói versenykihívását felül­vizsgálják ős kibővítik. A termelé­kenység emelésével segítik ötéves ter­vünk megvalósítását, a béke ügyéi­vé Halasaikat igyekeznek mindenben teljesíteni, sőt túlteljesíteni mert tud­ják. hogy szocializmusunk építésének meggyorsítását segítik ezzel. A vállalat politikai és műszaki vezetősége a dolgozókkal közösen az alábbi versenypontokat vállalja: t. Az egész versenymozgalomra irányadóul a műszaki osztály és az építésvezetők vállalják, hogy a jó irányítással a vállalat, legkésőbb a III. negyedév végére deficitmeníes ’.esz. Az ország tatarozó vállalatai kö­zli! az első legjobb három között'lesz. 2. A határidő lerövidítésével kap­csolatban az építésvezetőségek min­den támogatást megadnak a fizikai dolgozóknak. Ezt nagyrészt a munka helyes megszervezésével és az épít­kezéshez szükséges anyag időbeni biztosításává! érik el. Vállalják, hogy a megye területén folyamatban lévő gabonaraktárak építési munkáit 8 nappal a határ­idő előtt befejezik. Vállalják 800 darab kulricának jú­nius 30-ra velő elkészítését. 3. Vállalják, hogy a magtár építke­zéseknél 100 százalékon alul teljesítő nem lesz és az átlagteíjesítményt 145 százalékra emelik, p, 100 százalékon alui teljesítő^ számána\c teljes fej­számolását munkamódszerátadással és műszaki támogatással fogják elérni. 4. Vállalják, hogy selejtmunkáf nem végeznek, a selejtet teljesen kiküszö­bölik. 5. A brigádok és munkavállalók kö­zötti versenyt kiépítik, minden dől- qozó hosszúlejáratú versenyszerződési köt. 6 Anyag takarékos-ág terén olyan méretű anyag megtakarítását akar­ják elérni,, hogy k havi megtakarított anyagon az építésvezetőségek dolgozói egy napi munkál tudjanak végezni. A fuvardíjaknál is 10 százalékos megtakarítást érnek el. Ezeket a meg­takarításokat a feles-leges fuvarok ki­küszöbölésével, az anyag észszerű felhasználásával, a téglának vályog­gal és csömöszölt fallal való helyette, sítéséve! érik el. 7. A sztahénóvisiák vállalják, hogy munkamódszerüket átadják és alkot- mányunk ünnepére a 14 sztahanovista legalább egy új sztahanovistát fog nevelni. Az újításokra fokozott gon­dot, fordítanak és bevezetik azokat. 8. Az építésvezetőségek és a kiér­tékelő bizottságok vállalják a munka- verseny irányítását és értékelését, az adatszolgáltatások pontos vezetését. 9. Az építésvezetőségek vállalják egy-egy építkezésnek minta munkai hellyé való kiépítését ahoj a dolgo­zók szocialista ellátása teljes mérték­ben biztosítva lesz. Termelési érte­kezletet rendszeresen tartanak. 10. A raktári dolgozók vállalják a raktár területének rendben tartását, az anyagoknak a helybeli és vidéki munkákhoz való ponio- elszállítását, a készlet szakszerű tárolását, a vagon ki- és berakást munkák pontos elvég­zését. 11. Az építésvezetőségek jó népne­velő munkán keresztül oda fognak hatni, hogy a dolgozók munkához va­ló viszonya megszilárduljon, a kiesé­sek és igazolatlan mulasztások telje­sen megszűnjenek. A dolgozók megbízásából: Susák János Szabó Gyűli párt-titkár ÜB-tilkár Nagy Lajos Prajda Vends! igazgató műszaki vezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom