Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-20 / 141. szám

TOLNAK NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJA I EGYESÜLJETEK! r A MAS SZÁMBAN: Rendelet n mező- és erdőgazdasági termelőiben elrrt kimagasló teljesítmények jutalmazásáról (2. o.) — Hely* rét kép a francia választásokról (2. o ) — A haladó iijú ság világszerte lelkesen készül a VIT.re (2. o.) Me­gyénk dolgozói gazdagyiiléscn beszélték meg feladatai kát (3. o.| "—Az Állami Színház szovjet balettmestere meglátogatta a bátai tánccsoportot (3. o ) - Sürgősen számolják tel az eg\ enlösdit a ketyi Alkotmány tszcs-beo FOLYIK A HARC AZ ARATÁS SIKERÉÉRT Fadd község dolgozó népe Kertész Jánost küldi a Szovjetunióba T/asymap délelölt 10 óra után ünnepélyesen Öltözött dolgozók V- sokasága gyülekezeti a hitífli tanácshám udvarán. Fadd község dolgozó wipe ünnepi nagygyűlésen . beszélte meg az előttük álló feladato­kat. Az a nagy lelkesedés, mely eltol lőtte az ünnepélyen résztvevő dolgo­zókat, Fadd község pártszervezetének érdeme. A vasárnap előtti hét lázas készülődéssel telt el. melynek meg is lett az eredménye. Mihál kortes ele társ, & községi tanács VB elnöke nyitotta meg a nagygyűlés!, üdvözölte Király László elvtársat, Pártunk Megyei Bizottságának titkárát és üdvö­zölte'a megjelent dolgozókat, majd egy úttörő kislány szép virágcsokor­ral. köszöntötte Király elv-társat és megköszönte, hogy Pártunk tehetővé teszi minden tehetséges fiatal továbbtanulását. Az áttörök részéről /obor- ka Mária mondott el egy szép szavalatot és tarkor uM$ kislányok serege, népi tánccal tette még ünnepélyesebbé e nagy napot. A műsor után Király elvtárs tartotta meg ivnnépi beszédét. Üdvözölte a dolgozókat a Megye; Sikeres ötletnap a Tolnai Selyenigyárban Ezer diák érkezett DunapenteJére gozó paraszttársainak. A dolgozók lel­kes tapsa bizonyítéka annak, hogy Kertész János kiérdemelte ezt a ki­tüntetést és az öröm, mely az arco­kon sugárzott, bizonvüéka, hogy gon­dolatban mindannyian követik. Utáni Körösi István brigádvezetö versenyre hívta Fadd környékén az összes termelőszövetkezeteket és a községben az egyéni gazdákat, aratás, cséplés, időbeni elvégzésére és a tér, ménv augusztus 20 ig 100 százalékos beadására. A községi tanács díszokle­véllel tüntette ki a legjobb gazdákat, aU'k élenjártak e^dáig, mint Kertész János, Malus Antal, Vass Imre, Matéz Lajos, Fodor Lőrinc- né, Vida Mihály, Ölvecki Ferenc, Mácsík István. Stalonlai Györjjy. Tóth Sándor és Vitter János. Fadd község dolgozó parasztsága ab­ban a tudatban fog hozzá s munká­hoz, hogy az aratás, cséplés és a be* gyűjtés érdekében kifejtett munka szerves része ötéves tervünknek, ha­zánk megerősítéséért, s a békéért fo. Ivó harcnak. A gyűlés lelkes hangu­lata és a dolgozók hozzászólásai bizo­nyítéka, hogy Fadd dolgozó népe nagy lendülettel fog hozzá az idei nagy békearatásnak. Az aratás küszöbét átléptük. Megindult teljes lendülettel a be­érett gabonák aratása. A kedvező időjárás, főleg az utóbbi napokban beállott meleg napos idők, szinte szemlátomást érlelik gabonáinkat. A tegnap még zöldes ösziárpát, ma, vagy holnap már nemcsak, hogy le het, hanem feltétlenül szükséges is aratni. Megyénkben alig van olyan ösziárpa, amely még ne érett volna be az aratásra és ne várná az ara­tómunkásokat. Különösen megyénk sárközi részéről mondhatjuk ezt cl, ahol az öszíárpák szinte kivétel nélkül arathatok és a rozsok, va­lamint a búzák is rohamosan sár­gulnak és keményedik kalászaik­ban a szem. Szemlátomást érik be egy hosszas munkánk gyümölcse: az ősszel elvetett búza, rozs, árpa. Boldog megelégedés tölt el minden dolgozót, aki arra gondol, Hogy már napokkal ezelőtt megkezdő­dött az aratás, nemsokára búgnak majd a masinák és telik nemcsak a dolgozók csűrje, hanem az állam, a minden dolgozó magtárai is meg­lelnek. Ez a boldog meglégedés még nagyobb, amikor arra gondol, nak a dolgozók, hogy az idei év sokkal bővebb, gazdagabb termést ígér, mint az előző években. Nem mennek ritkaszámba az olyan íer- máskilácások, mint a váródéi Sza­badság termelöcsoport tagságáé. Még az egyéni dolgozók is legalább 20-22 mázsás átlagtermésre szá­mítanak a csoport jól fejlett öszi- árpaföld jén. Mintha csak munkával ünnepelne most megyénk minden dolgozója, amikor megkezdődött az aratás és kora hajnaltól, késő estig szapo­rodnak a tarlókon a keresztek. A gyakorlatban is úgy néz ki, hogy ez a szép, de nehéz munka való­ban nagy ünnep minden dolgozó­nak. Ünnep azért, mert a békeara, tás név, ahogyan dolgozóink ne­vezik, ráillő és a valóságos célját mutatja; Ezzel a nagy munkával kezdtük el tulajdonképpen bőven megtéríteni ,,országunk asztalát“. Az eddigi tapasztalataink azt mu­tatják, hogy minél bővebben térít­őik meg ezt az asztalt, minél több kenyér kerül minden egyes dolgo­zó asztalára, annál erősebb lesz or­szágunk, annál jobban meg tudja állni helyét a békefront ráeső sza­kaszán. Az, hogy kellő időben hoz­za tudunk látni az aratáshoz, nem­csak egyszerűen azt jelenti, hogy 'dobén be is tudjuk fejezni cs el­kezdhetjük a betakarítást és a cséplést, hanem azt. hogy kevesebb lesz a szemveszteség és így me­gyénkben sokszáz mázsával több icsz a betakarított termés. Lovász Albert 9 holdas és Barabás Domo­kos f.j holdas kalaznói dolgozó pa­rasztok is hozzájárultak ehhez a sokszdz mázsás terméstöbblet el­éréséhez. mert amint beérett az ószicrpríjiik, azonnal hozzálátlak es learattak. A szemveszteség ki­küszöbölésével nekik "is lényegesen több lesz a szem. Az így megtaka­rított szem jelentőségét azonban csak úgy tudjuk kellően mérlegel­ni, ha megnézzük, hogy megyénk­ben a sokezer hold gabonánál a holdanként! pár kiló szem is több. ezer dolgozó egész évi kenyerét je lenti. Az aratási munkálatokban a nagyüzemű szektorok járnak az élen. Alig van állami gazdaság, ter- melöcsopovt, amelyben még ne kezdtek volna hozzá az aratáshoz a hét elején. Az ni só péli állami gazdaságban is hétfőn indullak ki az ösziárpatáhlákra az aratógépek. A bonyhádi Dózsa Ncpc is meg­kezdte a jól beérett gabona áradá­sát. Nagyüzemit szektoraink leg. Abhieben szakemberek irányítják ezeket a munkálatokat és így nem fordulhat elő olyan, hogy megvár­ják a gabona túl érését. Egyéni dol­gozóink legtöbbje is tisztában van a kellő időbeni aratás jelentőségé­vel. Marta József 8 holdas dombó­vári dolgozó paraszt a következő­ket mondta: — Megtörtént, hogy zöldes volt a búza. amikor arat­tam. Pár nap múlva azonban olyan volt, amilyennek csak kell lennie. Mivel még nem volt teljesen be­érve, szemveszteség sem volt ara­táskor. Megtörtént már az is, ami­kor teljesen bevártam. Ilyenkor sok szem lehullott a földre. Nincs az embernek még kedve sem arat­ni. olyankor, amikor látja, hogy a sok szem kihullik. Pártunk iránymutató szavára fel. figyeltek nemcsak a nagyüzemi szektorok dolgozói, hanem az egyé­ni dolgozó parasztok is. Ez a ma­gyarázata annak, hogy napról-nap. ra szélesedik a versenymozgalom az aratással és a soronlévő feladatok, kai kapcsolatban. A. versenymoz­galom legtöbb helyen a kommu­nisták kezdeményezésére indult meg. Bus Elemér 10 holdas dolgo­zó paraszt. hogy eszi pár i titkár, versenyre hívta az Arany Ján°s- utcát az aratás, cséplés és a csép­lőgéptől való beadási kötelezettség teljesítése terén. Szabó-Bertalan 11 holdas hőgyészi dolgozó paraszt, aki tavaly 150 százalékban tett ele­get a saját államával szemben fennálló kötelezettségének, vál­lalta, hogy az idén is az élen fog járni minden munkában, így az aratásban is. Vállalta, hogy a fej­adagon és a vetőmagon felül min­den gabonát bead már a cséplő­géptől. Hogy az aratási munkálatokat si. j kérésén meg tudjuk oldani, nem elégedhetünk meg az eddigi ered­ményeinkkel. Tovább kell szélesí­tenünk a versenymozgalmat. El kell érnünk, hogy minden termelő- csoport, állami gazdaság verseny­ben álljon, konkrét felajánlásokat tegyen és a ver senymozgal ómba a párosversenyeken keresztül minden dolgozó, vagy csoportiig bekapcsolódjon. Szélesíteni kell to­vább az agitációs munkát is. Min­den dolgozónak tisztán kell látni a búzának viaszérésben, a rozsnak teljesérésbeni, az ősziárpának sár. gaérésbeni aratásának jelentőségét. Mindezek azonban csak akkor biz­tosítják az előttünk lévő feladatok sí ke rés megoldását, ha fokozzuk az éberségünket is. Nem szabad egy pillanatra sem elfeledkeznünk, hogy az idei aratást a napról-nap­ra fok°zódó osztályharc közepette kell elvégeznünk, ami annyit je­lent. hogy a dolgozók esküdt ellen­ségei. a kulckok, a tavalyinál niég jobban igyekeznek akadályozni az aratás sikerét. Könyörtelenül le kell leplezni az olyan kulákokat, akik nem vágják le kellő időben a gabonájukat, Éberen kell ügyel­nünk arra is, hogy ne fordulhas­son elő olyan, mint tavaly, hogy vasat tettek a kulákok a kévékbe, hogy ezáltal törjön el a cséplőgép, Le kell leplezni az olyan kuláko hat, mint Dávid Vince és Fejes János gyulaji cséplögéptulajdono. sok. akik nem javították ki csép­lőgépeiket. hogy ezáltal akadá­lyozhassák a gabona eiesépelését cs át Ihassanak a dolgozó népünk­nek. Ha egy percre sem szüntetjük meg az ellenség elleni harcot, fo­kozzuk a versenymozgalmat, harco­lunk minden eszközzel a szemvesz. leség ellen, akkor mondhatjuk- hogy valóban méltóképpen ünnepeljük a be termést ígérő aratást: n mi be- kearatüsunkal. Pártbizottság nevében, abból az alka­lomból, "hog"\ ilyen nagygyűlésen az előttünk álló feladatokat megbeszélve, sikerre tudjuk vinni. Beszédében hangsúlyozta, dolgozó népünk ezidáig meggyőződhetett, hogy Pártunk min­dennel támogatta és vezette évek óta 3. dolgozók minden kezdeményezését. A kommunisták mindig vállalták a legnehezebb fclada'okaf. högv harcra tudják mozgósítani népünket, jelétének megteremtéséért. Ezután minden munkánknak egységebbnek kell 1 ennie, hogy Pártunkat és Rá­kosi elvtársai követve, a Szovjetunió példá ján haladni tudjunk a szocializ­mus útján. Király elvtárs beszédét hatalmas lelkesedés és taps szakította meg, Sztálin és Rákosi elvtársakat és nagy Pártunkat éltették a dolgo­zók. — A Pártkongresszus határozata nyomán — mondotta Király elvtars -— meggyorsítjuk a szocializmus épí­tését, felszámoljuk a mezőgazdaság elmaradottságát. Fadd község dolgozó népe érezte ezidáig is kormányzatunk támogatását. A hároméves tervben épüli a várszegi müút, a Dunapart ki lett betonozva, az alvég villanyt ka­pott. Az ötéves tervben 80 ezer fo­rintos beruházással kultúrházat kap­nak a dolgozók. 60 ezer forint beru­házással elkezdődött a Szlálin'út épí­tése, a község dolgozói itt is kivet­ték részüket, egyezer köbméter föl­det és 700 köbméter követ hordtak össze társadalmi úton az útépítéshez. A földművelésügyi minisztériumtól a takarmány begyűjtésben Tolna megye kapta a vándorzászlót, A nővén'-ápolásban az elsők között ál! és ebben nagy érdeme van Fadd dolgozó népének. Az idei aratás na­gyabb feladatokat kíván Fadd dolgo­zóitól is, az idei aratás békearatás lesz. Éppen ezért ne legyen egy gaz­da sem, aki a termelésben lemarad, vagy beadási kötelezettségének nem tesz elegei az idén. Járjanak élen ab­ban is, hogy a cséplőgéptől viszik be a gabonát a földművesszövetkezet raktárába. Munkánk csak akkor jár sikerrel, ha élenjárnak, jó szervezés­sel és áuandó versenvben végzik munkájukat, hadd népe már nem egyszer tanujelét adta annak, hogy nem riad vissza a feladatok megoldá­sától, munkájában Pártunk mindig mellette van. Király elvtárs beszéde után Kertész János elvtárs felolvasta Mözs község versenykihívását, mely a gyiilcs köz" ben érkezett. A hallgatóság nagy lel. kesedéssel fogadta és egyhangúlag mondták, a versenyt Fadd község akarja megnyerni és munkájúkat fo kozzák és egymásközti versenvben végzjk. A nagygyűlés ahhoz a pontjá­hoz érkezett, mely nagy változást hoz Fadd község életében. Pártunk és kormányunk kérésére a Szovjetunió .ehetővé tette, hogy a nyár folyamán 200 tagú parasztkül'döttség látogassa meg a szovjet kolhozokat. húú feéget az 3 kitiinteiés érle, hoiiv a legjobb gazda elmegy a Szovjeuíiióba, Mihálkóvics elvtárs, a község' ta­nács VB elnök* teszi msg javaslatát, Kertész János 10 holdas dolgozó pa­rasztot javasolja, aki a felszabadulás óta példát mutatott, élenjárt minden téren a falu dolgozói előtt a köz­ségben. A faddi Haladás termelöcsoporí dolgozói megkérik Kertész Jánost, tanul mányozza a szovjet kolhozok gyapoítermését és az- ott tapasztal­takat hazatérve mondja el nekik. Kertész János megköszöni Pártunk­nak és az egész dolgozó népnek a bi­zalmát és ígéri, hogy a Szovjetunióban mindent meg'néz és az ott tapasztal­takat hazajövetele után átadja dol­Vasárnap délelőtt megérkezett Du napentelére ezer budapesti középisko­lás fiatal, a Dunai Vasmű és a szo­cialista város felépítésében kéthetes rohammunkával résztvevő magyar diákok első csoportja. Fe lobogózott. feldíszít«^ hajójuk a fiaialok hatal­mas hurvázása közbén kötött ki a dunapentelei kikötőben. Az ezfti fuj é* l®any, akikét jó tanulmányi eredményük és társadal­mi munkájuk alapján, kiiün'eléském jelölt a kethetes munkára DJSZ-szer vezetők, nagyszerű tábort ta’ált meg­érkezésekor. A Dunai Vasmű ifjúmun. kásái egy héíen keresztül, munkájuk végeztévé , fáradhatatlanul dolgoztak, hogy diákbajá'.aikat. segítőtársaikat minél szebb, kényelmesebb otthon várja. Az ötéves lerv sikeréért folyó harc­ban újabb cs újabb eredmények, újí- lások és ötletek jömyek .felszínre, ame­lyek nagyban elősegítik a iermellé- kenység emelését, az önköltség csök- ken'.ésél. Újítóink, észszerüsítőink harcban állnak a rejtett tar'alékok felkutatásában, a külföldről behozol'; anyagoknak hazaival való pótlása érdekében. A fervte-1 jesíiés egyik fonto-s föltétele a takarékosság. Dolgozóink munkájuk megvizsgálásá­val, új fogások és ötletek bevezetésé­vel segítik elő a takarékosság mozga­lommá szélesedését, az öléves lerv idő előtti végrehajtását. A. Tolnai Selyem fonógyár dolgozói ötleínapot tartottak, amelyen számos olyan elgondolás, ötle! kerüli felszínre, amely részben újításnak lesz elfogadva, részben mint jó öllel, a ter­melő munka meggyorsítását segíti ellő, s díjazva lesz. Takler János főgépész javasolja. Javasolja a motringok csupán egyré- szének festését, hogy a villanyfénynél is látható legyen a futó szál. Papp Mi­hály üzemien,ntartó bádogos ötletét is újításnak fogadták el, A fonólaverók széleit peremezle és drótszáMaí dom­borította, így a tapasztalatok után be. bizonyult, hogy a széleket érintő se- Iveinszái nem szakad el. Ez jóval meg­gyorsítja a termelést, Borsi Ferencné a gyakori reklamációk megszüntetésé­re a fonodákban egy sefyenválnéző be­állítását javasolja. Borza Vendelné a selyem minőségének javítására fekete, tábla próbát javasol bevezetni. Kapos­vári Ferencné a benzinmegiakarí'ás szempontjából] javasolja az orsók cse­réje után a cérnázógvűrűk meg1 őrlé­séi. Igv a selyem nem lesz olajos. A Ljílásnak fogadták el Leib hard 9 Terén eérnásói dolgozó ötletét ift. hogy az üzemben lévő, de már 2ÍS éve nem használt előmelegítő! he­lyezzék tizembe. A fáradt gőz ke­resztül vezetésével úgy a fiiidő, mint a fonóit zem melegvízzel len­ne ellátva. Az ötletet elfogadták és mini; újítás megvalósítják. Gémes! Ferenc fii ő fonóiizem vizének felmelegedését java sólja szabályozni. Fddig a '! felmelegedéséhez nyáron 1.2 óra, télen 1,50 óra vol szükséges. Ha ezt csak 15 perccél si kerülne csökkenieni, napi egy félve nófarlály, azaz másfélmázsa szén meg lakarítását jelentené. Hartmann Imr a kazán artézi vízzel való ellá’ásái ja vasolja. Igv állandóan már 50 foko víz kerülne a kazánba és az artézi ví használata a selyemgyárlásnál, löb)‘ féle szempontból előnyös. Klemm An tál a rottelini házak házilag való ja vitását javasolja, amely így sokkal ol esőbb, mintha Pestre kellene szállíts ni javításra. Munkatársaival vállalj is a munka elvészésél. (ravellerekkel való takarékosság szem­pontjából, javasolja azok mágnessel való összeszedését. F.z az alig lát­ható gyűrűk számos megtakarítását eredményezné. Számos öllet vetődött még fel, amely mind az üzem termelésének meggyor­sítását, az önköltség csökkentéséi se­gíti elő, Az ötleteket egy bizottság bír rálja el és a jobbak díjazva lesznek. Az ötletnapon elhangzottak, a dolgo­zók leleményessége bizonyítja, hogy megvizsgálják munkájukat és mindent elkövetnek az üzem •leljcsíiciképességé- nek fokozása érdekében. A jó elgon­dolások, az új szakmai fogások előse­gítik az üzem tervének teljesítését és az ölévps tervünk sikeres végrehajtá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom