Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-16 / 138. szám

99 M PL O

1951 JUMLS 15

Hozmuk be a lemaradást

M ez őjjaz cl as á g u n k te r in elésének sikeré nagymértékben függ a ,so- ronlévö növényápolási munkálatok időbeni elvégzésétől. A jó termés- eredmények legfőbb biztosítéka az, bogy megadjuk növényeinknek kellő időben és minőségben a szüksé. g'cs ápolási munkálatokat. A mi- njsztertanács Pártunk javaslatára kiadta azt a rendeletet, Hogy a so- rotílévö munkálatok elvégzése érdé kében minden erőt gazdaságosan ki kell hasznaim.

A tények alapján elmondhatjuk, hogy megyénk dolgozói nagy len. dili ettél végzik a növényápolási munkálataikat. Ez a lendület azonban nem kielégítő, de ugyanúgy nem kielégítő az elért eredmény sem. A kedvező időjárás kultúrnövényeinkkel együtt a gyomnövények gyors fejlődését is lehetővé lelte és ezáltal szükségessé vált a gyomirtási munkálatok mielőbbi elvégzése.

Egyes növényápolási munkálatoknál lemaradás mutatkozik. Lemaradás mutatkozik egyik legfontosabb ipari növényünk, a 8YaPot scrcnlévö munkálatainak elvégzésénél is. Lemaradás főleg állami gazdaságainkban mutatkozik. — Ha megkérdezünk állami gazdasági funkcionáriusokat, vagy szakembe reket. többen közülük a sűrű esőzésre hivatkoznak. Az igaz, hogy a szokottnál több eső esett ezen a tavaszon és az hátráltatta is a .munkák menetét, a lemaradás azonban mégsem ennek tulajdonítható. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja 3 tamási és a többi állami gazdaságok példája, ahol a soron- lévö munkálatokat rendesen elvég, zik.

Állami gazdaságainkban, termelőcsoportjainkban cs községeinkben a növényápolási munkálatok állása szemléltetően mutatja, hogy a dolgozók mennyiben követik Pártunk útmutatását. Ahol jól megszervez, ték a munkát, biztosították a sziik. séges munkaerőt, gondoskodtak a dolgozók ellátásáról, kiszélesítették az újítási- és versenymozgal- mat. Ilyen helyeken megragadtak minden eszközt a siker érdekében és nem mondják azt, hogy „mindig esik az eső és nem lehet dolgozni.1' A várdombi állami gazda ságban a gyapot egy része' még mindig nincs kiegyelve és gazos. A lemaradást az' okozta, hogy nem gondoskodtak kellő időben a szükséges munkaerőkről és a dolgozók, nak sem adták meg azt az ellátást, amit a munkatörvénykönyv előír. A munkaszervezés terén is nagy hiányosságok vannak a várdombi ál. •ami gazdaságban. Az erdészet küldött számukra mintegy 25—3Ö főből álló munkacsapatot és fél napig nem tudtak nekik munkát adni, ugyanakkor, amikor a gyapotjuk nagyrésze gazos és az időjárás is kedvező volt.

A növényápolási munkálatoknál fennálló lemaradás kötelező feladatul szabja meg, hogy ezt a lemara dásí sürgősen behozzuk. Erre szükség van elsősorban azért, mert az ápolási munkálatok mennyiségi és minőségi elvégzése a legjobb alap a magasabb termés eléréséhez. De szükséges azért is, mert ha nem végezzük el kellő időben a növény, ápolási munkálatokat, nem tudunk kellő időben az aratáshoz sem hozzáfogni és ezáltal rengeteg szem pereg ki. Ha a búzát nem viasz- érésben, a rozsot nem teljesérésben aratjuk, annyit jelent, mintha el. dobnánk holdanként 20—25 kilogrammot. Az eredmények azonban nem születnek maguktól. Minden erőnket bele kell adnunk a növény, ápolási munkálatok sikeréért indított harcba. A rendelkezésünkre álló erő azonban még így sem len ne elégséges, ha nem követnénk Pártunk útmutatását és nem tervszerűen gazdálkodnánk vele, A munkákat úgy kell megszervezni, hogy a dolgozóknak ne kelljen vá. rakozással, vagy hosszabb utazgatá. sokkal idejüket eltöltcniök. De nem szabad olyan esetnék sem előfordulnia, mini. ami meglövlénl a bí Ivó cs,i. állami gazdaságban is, hogy

felnapí munkáért nem hozzák el a szomszédos községből a dolgozókat.

Mind az állami gazdaságokban,

termelőcsoportokban, mind a községekben a versenymozgalmat is ki kell szélesíteni. A tamási állami gazdaságban' nemcsak a brigádok, munkacsapatok, hanem a dolgozók egyénileg is párosversenyben állnak egymással és ezért került a gazda ság az elsők közé a növényápolási munkálatok terén. A högyészi és az alsóhídvégi állami gazdaságban már nem találunk ilyen egészséges versenymozgalrnat. Ez az egyik .legfőbb magyarázat arra, hogy lemaradás mutatkozik a növényápolás terén. Az ellátás és a dolgozókkal való bánásmódnak is nagy szerepe van a munka lendületének fookzásánál. Az alsópéli, vagy a bikácsi állami gazdaság dolgozóinak a munkakedvét nagyban fokoz za az is, hogy jó kosztot kapnak az üzemi konyhán. Alsópéien azonban még mindig hiányosságok mutatkoznak a népnevelő munka terén, így fordulhatott elő, hogy a tövisi üzemegységben még mindig vannak olyan dolgozók, akik nem látják világosan, hogy a normák túlteljesítése több keresetet jelent számukra,

A növényápolás! munkálatok sikeréért folytatott harcunkba a tömegszervezeteknek is fokozottabb mértékben kell bekapcsolódniok. Vegyenek példát a dombóvári MNDSZ tagjairól, akik közül mintegy 45-en mentek állami gazdaságba dolgozni és nem egy közülük 45— 50 forintot keresett egy nap alatt. Mind a DISZ-, mind az MNDSZ- szervezetek törekedjenek arra, hogy minél többen menjenek az állami gazdaságba dolgozni, még akkor is, hacsak hetenként 1—2 napot tudnak ott tölteni. A DÉFOSZ.ra is nagy feladatok hárulnak ezen a téren. A DÉFOSZ.szervezetek feladata. hogy az egyéni dolgozók kö zött kiszélesítsék a versenymozgalmat, de ugyanakkor feladatuk az is, hogy minél több dolgozót toborozzanak az állami gazdaságba.

A növényápolási munkálatoknál a lemaradás behozásáért mindenekelőtt elsősorban üzemi és falusi pártszervezeteink felelősek. Nekik kell irányítaniok a tömegszerveze. teket, hogy eredményesen ludják feladataikat megoldani. Elsősorban a kommunisták felelősek azért, hogy az állami gazdaságainkban termelőcsoportjainkban a hibákat kiküszöböljék és az egyéni dolgozók is fokozott lendülettel végezzék a növényápolási munkát. De a kommunisták felelősek azért is, hogy ne forduljanak elő oíyan megnyilvánulások, mint a rácegresi állami gazdaságban, ahol go- rombáskodnak a dolgozókkal, Pár., tunk tagjainak elsősorban a személyes példamutatásuk által kell magukkal ragadniok a tömegeket az eredmények fokozásában. Gon- daljanak arra, hegy minden szónál szebben beszél a tett és csak úgy lesz eredményes a magasabb terméseredményekért vívott harc, ha a dolgozók egy emberként küzdenek a még fennálló lemaradás be. hozásáért.

Büszke vagyok a fiamra, hogy vájár less és hogy Pártunknak ...

Szocialista iparunk fejlődése egyre több munkaerőt, egyre több szakmunkást követel. Pártunk cs kormányunk minden lehetőséget biz!ősit és minden támogatást megad a szakmunkás szűk“ ságiét'' biztosítása érdekében. Számos ipariskola, otthon nevelt a jövő szakmunkásait, a békeíront új harcosait. A nagymányoki vájárkkolán is ' számos fiatal sajátítja el a vájár szakma elméleti és gyakorlati tapasztalatait. Ezek a fiatalok szép eredményi értek cl a tanulásban és a közeli napokban, mint szakmunkások búcsúznak az otthontól. A két éves tanulás alatt a Párt gondoskodott a fiatalokról cs ezt a gondoskodást, valamint a tanílók áh dozatos munkáját köszöni meg egy szülő áz alábbi levélben.

Nyers László szászvári bányász levele

Az alábbi soraimmal akarok válaszolni a a hozzám intézett levélre, amelyben fiamról. Nyers László',1. éves vájártanulóról van szó- Főbb kérdésre válaszolok. .Első féléves tanulmányi eredményével meg vagyok elégedve. Mikor hazajön vasárnaponként mondogatom neki. mint apa. tanulj, mert magadnak tanulsz. Munkáját, míg Szászváron volt és velem is dolgozott.

naÉY igyekezettel, legjobb tudása szerint végezte. Január 1. óta Nagymá- nyokon dolgozik és ott sem panaszkodik a vájárja, sőt dicséri. Arra a kérdésre, hogy mit veszek észre a fiamon, amikor hazajön, a következő a válaszom: Vasárnaponként jókedvűen jön haza és nem panaszkod k- Én az apja mindjárt, három kérdéssel szoktam hozzá fo'rdulni. Hogy megy a tanulás? Egy kicsit nehéz, de azért megy, meri szeretők tanulni, mondja. Hogy megy a munka? Jót és bizlosan elsajátítjuk két év múlva a vájár szakmát, mondja. Harmadik kérdésem, hogy meg van. e elégedve a. koszttal? Azt feleli, hogy a koszt nagyon jó és elég i«. így hazulról nem visz magával semmit. Ha hazajön este már siet vissza, hogy olt legyen az otthonban. Mint apa nagyon örülök annak, s ez fiamnak is nagy megtiszteltetés, hogy tagjelölt.ja lehet a Magyar Dolgozók Pártjának. Evvel zárom levelemet és várom válaszukat, mert í£y egyre jobban elmélyítjük a szülői bán cs az otthoni kapcsolatokat.

Elvtársi üdvözlettel

NYERS LÁSZLÓ vaj ax.

SZOMBAT. JUNTOS 16 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR:

11 /1. sz. Áll. gvógvszerlár. NÉVNAP: Bernül. — IDŐ J A R Á S JE LENTÉS:

Várhaló időjárás szombat estig: Élénkülő délnyugati széllel az ország nyugati és északi részében kissé felhő- sebb idő. nyugaton ogv-két helyen esetleg kisebb csővel. Várható liömév- sékleli értekek az ország területére szombaton reggel: J2—13, délben 24 —27 fok közölt.

— A váraljai MNDSZ ügyvezetője,- Vastag Istvánné, a dolgozók előtt ocL damutatóan dolgozott a koreai bélyegek eladásában. Az MNDSZ csoport

1.050 forint értékű bélyeget kapott és a jól szervezett munkájuk által mind el is adták. Váralja községben a MNDSZ-csoport és a tömegszerveze tek népnevelői karöltve dolgoznak, hogy a koreai népet segítsék az imperialisták ellen.

— A Gyulaj községi MNDSZ tagjai összesen S60 forint értékű bélyeget adtak el.

— Péti Ferenc cs Szabó László kisszékely! gcplulajdonosok cséplőgépeiket többszöri felszólítás után sem voltak hajlandók kijavítani. Ezáltal akarták szabotálni az idei bő termésünk cséplését. A szabotálok ellen a rendőrség megindította az eljárást— Négyhónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte a szekszárdi járásbíróság büntető tanácsa Kiss 'János sióagárdi lakost,,-közellátás ér. dekét veszélyeztető bűntett miatt. Egy darab borjút vágott engedély nélkül, melynek húsát feketén kimérte .és a bőrét nem szolgáltatta be a börgyüjtö vállalatnak.

BuiraUis a szekszárdi áItalaiios I i uiskolában

Az 1951 — 52. tanévre szóló beira tás a szekszárdi általános fiúiskolában június hó IS- 19 20-án délelőtt 8—1 óráig lesz.

Az alsó osztályok (I—IV. o.) a Sztá- lin.téri általános iskolában, a felső osztályok. (V

...VIII.) a Garai-téri általán

os iskolában iratkoznak.

Az I. osztályba az 1944. szeptember 1 töl 1945 augusztus 31. között szüle tett gyermekek kötelesek beiratkozni.

Bciratási díj nincs!

Moszkva vendégei beszélnek

Azalatt az idő alatt, amíg a szovjet é't> magyar úszók együtt voltak, együtt edzettek, egész sor világ-. Európa- és országos csúcsot javítottak meg. Elutazásuk előtt a magyar sportemberek nyilatkoztak a sajtó képviselőinek. Moszkvában szerzett benyomásaikról:

Tapolczai Jenő, a magyar küldölUég vezetője

A szovjet é« magyar úszók együttes edzése igen hasznos volt. Edzőink és úszóink nagyon sokat tanultak a szovjet sportemberektől. Mindnyájunknak alkalma volt megismerkedni a szovjet testneveléssel, amely a vilá gon a legclenjáróbb.

: — Rám a szovjet emberek igen nagy hatással voltak — a szovjet haza iránt való odaadásukkal, magas szocialista öntudatukkal, fegyelmezettségükkel és a jövőbevetett hitükkel. A szovjet ember előttünk mindenkor példaként fog állni. Életem leghőbb vágya volt Moszkvát látni. Már az első napi moszkvai tartózkodás alatt nagy mcgindultsággal hallgattam a Kreml harangja hangját. Moszkvában olyanokat láttunk, amit el sem tudtunk képzelni. Ki felejtheti el közülünk, a május elsejei hatalmas felvonulást, a Lenin-Mauzólcum dísz- lelátóján a nagy Sztálinnal. Mindezt nem lehet elfelejteni cs megmarad bennünk egy gyönyörű szép emlék azokról a napokról, amelyet a Szov- j e t u n i ó b a n töltöttünk.

Ön azt kérdezi, mi volt az oka a magyar úszók Moszkvában elért •ikerének?

Erre a kérdésre könnyű válaszolni. Mindnyájan fellelkesedtünk a szovjet emberek sikerein, akik a komm»i nizmust oly biztonságérzettel építik. Minket is elragadtattak a kommunizmus hatalmas építkezései. amelyet Sztálin elvtáhs tervei szerint alkottak meg. Moszkvai tartózkodásunk alatt legjobb barátaink között — szovjet emberek között voltunk. Amidőn Moszkvát elhagytuk, köszönetét mondunk az összes szovjet sportembereknek a szívós vendéglátásért és ígértük. hogy az összes béke-szerető né' pékkel együtt fogunk küzdeni a világbékéért cs a népek közötti barát -ág megerősödéséért: a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei között pedig tovább fogjuk a barátságot erősíteni.

VARSÓI PREMIER

Hmk Éva világcsúcstartd

A Szovjet unióbeli látogatásunk alatt nagyon megbarátkoztam a szovjet sportembereikkel. Eredményeik hatalmasak és én még további sikereket kívánok nekik. Különösen meglet- szett nekem Leonid Mcskov úszás módja. Nagyon sok európai úszót láttam. de egyik úszásmódja sem hasonlítható össze a szovjet úszóéval. Azonkívül Mcskov éppúgy, mint a többi szovjet sportember. nagyon különbözik a nvugateurópai sportemberek töl abban, hogy elsősorban a Szovjetunió sportembere, jó barát és baj járü, aki mindig kész tapasztalatait barátainak átadni.

Boldogok vagyunk, hogy a nagyszerű május elsejei felvonuláskor láthattuk a világ első békebarcosát, a világ dolgozóinak szemefcnyéK a nagy Sztálint. Sohasem fogjuk elfelejteni ezt a nagyszerű utazást, amelyet a szocializmus hatalmas országában tettünk.

Szívós Istvk a vizipoló-csapat kapitánya

A világon nagyon sok ember irigyelhet bennünket, hogy a május elsejei felvonuláson láthattuk a, naev Sztálint. Sztálinnak, a világ dolgozói vezérének alakja mindig emlékezetünkben marad.

Európában sok*országban voltam, de sehol sem találkoztam olyan ven dégs/.erctettcl. mint Moszkvában. Szovjet barátaink mindent, elkövet lek. hogy a szovjet földön való tartózkodásunk hasznos és érdekes legyen.

•A szovjet vízilabdázók erőse bitnek bizonyultak, mint azt gondoltuk. Meg kell mondanom, hogy mi azt hitTtik. hogy a magyar játékosok a 1 égj ob bak Európában. Most, hogy egy íj R edzettünk, a szovjet’ vízilabdázókkal, megállapíthatjuk, hogy a szovjet, ősapát nemzetközi klassziszt- képvisel, velünk egyenrangú és Európában a ! e g j o b bak k ö z ö 11' v a n.

RÖPI ABDA

DDSK—Dunai Vasmű .1:1 (15:7)

(3:15), (15:10). (15:12). Hatalmas küzdelem után győzte le Dunaföldvár az eddig veretlen Vasmű csapatát, mely nemcsak a környék csapataival velle már fel sikeresen a küzdelmei, hanem több fővárosi csapatot is kélvállra Uj. elolt már fektetni, azért is nagy siker ez a diiuaföldíári csapatnak, mert még nem igen volt alkalma vidéki, vagy fővárosi csaptok ellen játszani.

Dl),SK —Dunai Vasmű 2:0 (15:7).

(15:0). Szép .já-lék után győzte le Dm nafölcJvár a Vasmű csapatát, amit a szellai'ány is bizonyíl. Szép játékot Iá- lot1, a közönség, amit sok lapssal meg is jiilalrnazoll.

TORNAI \,\i;pl-:i,Y

A duuaföidvári H. számú iskola jú nius hó 10-én larlolta meg torna«- és sport ü nnepélvét.

Szépek voltak Oszoli Isbánné ne- velő leányri.mikus tömeggyakorlafni és igen mulatós népitánc he lan írásai, valamint Kövics Gyula leslnevelési szaktaníló lalajionia gyakorlatii. in- vúhbá haugula'os, humoros játékai, melyek egyultul komoly talajlnrna fel- kés z ii 11 ség r ö! lellek I a un b i zo n y ságat.

Igen balásos volt a fiúk ritmikus gimnasztikája, kedvesek voP.ak a kiesi- nvek jálékos. énekes gyakorta'ni.

TOLNAI NAPLÓ

Felelős szerkesztő: G í I. I' A T, Felelős kintié: K I I» A I. V I. A S / l. <"> Szei'kesz.lőség telefoiis/:ihm: 22.1(1.

K intlóhiv utal (rlofonszriinn ■ 20 10 Postát;, ke rékpénzhiri csekks/i ni fisz. • 2S0-1 r*8. Előfizetési ilij: havi ti forint

rVvs, Mnnkáesv Mihály .titra 10. it. Pécsi V'ikr.i i) v ornd«

Telefon: "O P

A n\ markiért felel: CUKROS! JP7KRI»

£ z t a n isz 1 a v Mónim z k ó riak a lengyel nemzeti opera . megteremtőjének éleiét-és ..Halka“ című operájának bemutatóját, eleveníti meg a ..Varsói premier“ című film.

Moniuszko a. múlt század második felében írta. zenedarabjait. műveiben az egyszerű emberek életét, az elnyomott lengyel nép panaszos dalait szólaltatta meg- Nagyon szerette. népét; egész életében, alkotásaiban a dolgozó nép győzelméért, a dolgozók igazságának győzelméért harcolt. ..Halka.'- című operája vádirat a nemesség ellen. Bemutatja a nemesek erőszakoskodásait, hitszegénél, a dolgozók kiszolgáltatottságát a nemesi álla inban.'

••Azt akarom, hogy ize muri ni el- i-s lieuiuta'- -a in. inenv

n.l it-1' alja. ak A nemes urak

és erőt adjak az elnyomót népnek a harchoz!" Egész éleién keresztül ez : gondolat vezette .Moniuszko alkotásaiban.

Lengyel ország a mull szá zadban nem volt független állam, hanem a eánzimo egyik tartománya. Szlani-sz lav Moniuszko, nemcsak .- lengyel nemeléggel találta szembe magát, amikor népi operáját színre 'akarta hozni. --- hanem az orosz cárral is. A palotákban és az úri házakban romantikus, semmitmondó valcorokef. érzelgős dalokat játszottak és ezek közül i-s csak a kti|- l’öldi'-ket. A népzenét gyű lölték. - a népnek még a zenéje i-s veszedelmes volt számú kra.

Ezérl e||eiiezt,ék ü!oniusko operájának az előadását: el lenézte az opera igazgatója

! aki egyben Varsó rend- örfönökc is volt - a mii i fonadaíuii zenéje miatt, — t a cenzúra a szöveg miatt

ellenezte, az operaház primadonnája meg azért, mer! i nem volt benne (Jég önálló • énekszám.

A film megmutatja, ho- i gyan vette fel Moniuszko ellenük a hareot é-> kik segítették. Vobzki, a haladó kritikus és- újságíró meggyőződésből. Maria Calorgi-s grófnő hiúságból, az operaház művészi együttesi' vi- szorít a művészet iránti tiszteletből támogatják a ..11;11 .ka,“ bemulatóját. Segítették az egyszerű dolgozók is — mert érezték, hogy az ő ügyükről van -szó. Az egyik pincérlány például figyelmeztette ;i művészt. hogy a színházigazgató már --zerve- ii azokat, akik ki fogják- fütyülni a darabot. A kiváló í zen e azonbti n úgy magá\ !

■ ragadta hallgatóit, hogy még

t azok is tapsoltak, akik za-,- várni jöttek.

t A .,jlalka‘‘ című opera ) bemutatása, jelenti a lengyel nemzeti opera kezdetét. A- mai Lengyelország dolgozói- nagy szeretettel fogadták az- opera felújítását- és ezt a

) filmet is — ,.Varsói pre- mier“-t.

s A ..Varsói premier“ című- filmen keresztül mi is közelebb kerülünk a lengyel nép kultúrájához. A film be- mutatja a multszázadbeli Lengyelország életét, megismertet a „lla.lka*1 című opera legszebb részeivel, a , bánalo* és erőteljes népi körű-,-sai, a szólisták kéméin. > bosszúra tüzelő italával és

a. magám airagadó, lendületes b alell ah