Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-09 / 132. szám

V R P I. Q íasj június » Az egyéniek is megcsodálják a varsádi Szabadság tszcs vetéseit A minisztertanács előírja a takarmánytermesztés és az állattenyész­tés mennyiségi és minőségi felemelését. Nagy feladat hárul ezen a téren a termelöcsoportokra. A nagyüzemi, gazdálkodás sokkal nagyobb ered.me­nyek elérését teszi lehetővé, éppen ezért az előirányzatot is magasabbra emelte a miniszter tanács a termelőcsoportoknál, mint az egyéni dolgozó parasztoknál: Legtöbb termelőcsoportnál az eddig elért- eredmények art mutatják, hogy magasabb termésátlagokat tudnak elérni. mint- amekkora, a minisztertanács határozatában elő van írva. A jó termés a tagság lelki­ismeretes és szívós munkája árán jött létre. Ahhoz, hogy ezt világosan lás suk. elég ha a sok közül megnézzünk egy termelőcsoportot. A varsádi Sza­badság termelőcsoport példája is szemléltetően midalia az eredmények fokozásáért folytatott harcot. A varsádi Szabadság tagjai már a múlt ősszel elkezdték és egész télen át folytatták a terméseredmények fo­kozásáért a h-ateof. A jó talajelőké szítés volt az első lépésük a termés- eredmények fokozása érdekében. A vetési munkálatokat versenyben vé­gezték és nagy gondot fordítottak a minőségre. Alkalmazták a Szovjetunió tapasztalatait is. A kukoricát négy­zetesen vetették, aminek most látják az igazi jelentőségét, amikor az egyik munka a másikat éri, mindent egy­szerre kellene tenni. A tagság azon- bon szerencsés helyzetben van, mert eddig is úgy dolgozott, hogy köny- nyebb legyen a növényápolás. A négy­zetesen vetett kukoricát rövid idő alatt meg tadták kapálni, mert ke­resztbe is, hosszába is mehetett a kapálóeke. Az egyéni dolgozók nagy- része még csak egyszer kapált, mert bizony hosszaflalinas rpunka a sorba- veiett kukorica kapálása, A Szabadság ezzel szemben már kétszer megkapálta a kukoricáját és kellő időben lei tudta egyelni. Az egyéni gazdák legtöbbje eddig nem. is kapálta többször, mint két­szer, megelégedtek a 20—25 mázsás átlagterméssel, A varsádi Szabadság tagjai ennél sokkal többet akarnak. Tudják, hogy minden kapálás több- mázsás terméstöbblötet jelent és el­határozták, hogy ötször kapálják a kukoricájukat és így bátran vállalták a 45 mázsás átlagtermést. Egy másik nagy büszkesége a cso­portnak az őszíárpa vetésük, Olyan kalásza van neki és olyan dús, bogy még hasonlót sem igen lehet találni, a körnvéken. Alig akad egyéni dolgo. zó, aki amikor elmegy mellette, ne állna meg egy percre is és ne cso­dálná azt meg; A régi szokáshoz hí­ven mindjárt felbecsülik, hogy meny­nyi lesz az átlagtermés. Papp István egyénileg dolgozó kö- zépparaiszt azt mondotta, legalább 21—22 mázsás átlagtermést vár­hatnak a csoport tagjai az őszi­árpájukból. A csoport tagsága, amikor kihívta a simontornyai Alkotmány tagjait ver­senyre, 20 mázsá-s ösziárpa átlagter­més elérését vállalta. Szolvik János elvtárs, a csopprí el­nöke, középtermetű ember, de mégis jóval a feje fölé mutat kezével, ami­kor a rozsvetés jó-kifejlettségéről be­szél. Legbüszkébbek a csoport tagjai mégis csak a több, mint 110 hold bú. zavetésükre, közül választottak csoportvezetőt is. A csoport 13 tagból áll, de valameny. nyinek gyermekei vannak otthon. A feladatokat azonban ők is látják és elhatározták, ha egész nap nem is mindig tudnak dolgozmi, de pár órát segítenek naponta a csoportnak. Azt tartják, hogy sok kicsi, sokra megy és most minden eszközt meg kell ra­gadni a növényápolási munkálatok sikere érdekében. A tavaly még felbomlóban lévő varsádi Szabadság az idén már példás eredményeket ért el. Sertésetetö, is­tálló és egyéb átalakítási munkálato­kat végeztek saját erejükből. Az építkezéseiket most sem szünetelte­tik. Lóistállót, silót, tejgynjtőt készí­tenek és csaknem mindent saját erejükből. Napról-napra nő az állatállomány, — mondja a csoport elnöke -— és szük­ség van a nagyarányú építkezésekre. A csoport 40 családból áll, ebből 30 család vett fel hitelt sertés- és tehénvásárlásra. Állataik közös lege­lőre járnak a csoportéval. — Van legelő bőven — mondja Szolvik Já­nos elvtárs, — mert szakaszos legel­tetést folytatunk. A téli takarmányo­zás sem lesz probléma, mert jó takar. mánytermcsre van kilátás. Földterületünknek több. mint 22 százalékát másodvetésű takar­mánynövénnyel vetjük be. Egyformán ügyelünk a háztáji gazdál­kodásban lévő állatokra és a csoport állataira. — A csoport jó működését mutatja az is, hogy brigádok jegyző­könyvileg vették át a földterületet és a szerszámokat, — Mi az egyen- lősdit úgy küszöböljük ki, hogy egyé­„4 legszebb vetés a miénk a Is istáé!»® re* meg talán, még a környéken is" —• mondogatják a csoport tagjai. De hoz­záteszik ilyenkor azt is, hogy a le- aratással egy kis baj lesz majd, mert a sok esőzés következtében egy része megdőlt. — A mienk még nem nagyon Veszélyes — mondotta Vácz; József kocsis csoportvezető, — mert minálunk a szüperfoszfát és a pétisó tartja benne a „lelket", de az egyé­nieké, akik nem ' 'mütrágvázták, * sok- kai könnyebben megdől. — Verseny, vállalásukban a búzánál 16 mázsás átlagot vállaltak, de ha továbbra is kedvező lesz az időjárás, még talán többet is el tudnak érni. A csoport tagsága burgonyából 90, cukorborsóból 12, rozsból 18 mázsás átlagtermés-, elérését .vállalták. Ezeket a magas termésátlagokat azonban nem a Véletlentől, hanem jó munkájuk eredményeként várják. Egy emberként végzik a nŐvényápolási és a már beérett termények betakarítási munkálatait. Ebből a munkából, a nők is kiveszik a részűket; Földi Jánosné, Parrag Józsefné, Buzi Júlianna, Lázár 1st - vánné ése a többiek, nem. elégednek meg azzal, hogy- csak a konyhakert­ben dolgozzanak, Látják, hogy csak­nem minden munkának ,,ég a vége“, és éppen ezért nekik ennél sokkal nagyobb feladatokat is meg kell olda- niok. A hét első napjaiban a férfiak még a rétek kaszálásával voltak el­foglalva, de ugyanakkor kellett vol­na menni a malomba is. Földi János­né és a másik 3 társa azt mondták, hogy — egyenjogúság van, majd el­megyünk mi, mi is le tudjuk rakni a zsákokat, meg fel is. a férfiak ad­dig kaszálják a rétet, mert az is na. gyón sürgős. A férfiak nyugodan kaszálhattak, mert a nők is ugyanúgy elvégez­ték a nehéz fizikai munkát, mint­ha abbahagjriák volna a kaszálást és ők mentek volna a malomba. A Szabadság asszonyaiból egy kü­lön női csapat alakult, akik maguk nekre is felosztottuk a területet és külön dolgoznak a tagok — mondotta Szolvik elvtárs. A Szabadságban nemcsak eredmé­nyek, hanem hiányosságok is vannak. Ez főleg ott mutatkozik meg, hogy a tagok néha személyeskednek és egye­sek csak a munka könnyebbik felét szeretnék megfogni. Ez mind odave­zethető vissza, hogy nem kielégítő a politikai nevelés. Ezen a téren is újabban komoly eredmények vannak, mert a párttagokat arányosan osztot­ták el a brigádokban és a munka­csapatokban. Ennél azonban ne áll­janak meg. Szélesítsék ki még jobban a népnevelő hálózatot, hogy a még kevésbbé öntudatos tagok is világo­san lássák a jó munka politikai jelen­tőségét is. Szívós harcot folytassanak az olyan vélemények ellen. mint ami­lyenen Csutak Kálmán növénytermesz, tési brigádvezető is van, hogy: „Mit neveljek rajta, ha eddig nem sikerült megnevelni." Gondoljanak arra, hogy Pártunk szigorúan ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy a „népnevelő munka nem kampány, mert annak állandónak és szívósnak kell lennie." NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK Miért húzzák-halasztják a tárgyalásokat a nyugati hatalmak kégTÍseíői? r. A külügymlniszterhelyettesek már -oji k ses hideg márványfalai között. A meg­beszélések kezdetén senki sem hitte, hogy ilyen sokáig fognak húzódni a tárgyalások a külügyminiszterek taná­csa napirendjének megvitatásáról. De tény, hogy a miniszterhelyettesek még mindig messze vannak műtől, hogy megegyezzenek, habár a Szovjetunió küldöttsége a megbeszélések során egymásután tette a legkonkrétabb ja­vaslatokat.. A nyugati hatalmak kép­viselői azonban célul tűzték ki maguk elé, hogy halogassanak és ne engedje­nek. A szovjet küldöttség tíz alkalommal állt elő javaslatokkal. A nyugati ha­talmak sajtója minden esetben kényte­len volt beismerni, hogy a javaslatok „megkönnyítik a megegyezést“. De az USA, Anglia és Franciaország képvi­selői már másnap savanyú ábrázattal jelentenék ki, hogy nem értenek egyet a szovjet javaslatukkal és csak a saját tervük vesszőinek és pontjainak cse­rélgetésére szorítkoznak. Nyilván az a céljuk, hogy megakadályozzák a kül­ügyminisztereket azoknak a problé­máknak a megvitatásában, amelyeknek megoldását a világ népei várják. Ez az állapot mély felháborodást vált ki nemcsak a dolgozók körében, hanem a burzsoázia azon részeiben is, mely attól fél, hogy az amerikai há­borús gyújtogatok mégis csak lángra- lobbaníják a háború tűzet Európában, mint ahogy Koreában tették. Ezért a nyugati ktiliigy miniszterhelyettesek úgy manővereznek, hogy időről-időre hazarepülnek instrukciókért, majd üres kézzel térnek vissza és halogató hadműveleteket folytatnak. Az értekezlet résztvevői címére ál­landóan a levelek áradata érkezik Franciaország, Németország, Anglia, Egyesült Államok, Olaszország. Dánia, Belgium és Svédország különböző tár­sadalmi szervezeteitől és magánszemé­lyektől. E levelek állhatatosan követe­lik; hogy minél előbb egyezzenek meg olyan napirendben, mely lehetővé te­szi a külügyminisztereknek, hogy megtárgyalják Németország újrafél- f egy vérzésének kérdését, a négy nagy­hatalom fegyverkezésének beszünteté­sét, az Atlanti Egyezmény és a Nyu­gat-Európái) an és Közel-Keleten lévő amerikai katonai bázisok kérdéseit. Maisnc-Sur Seine tanácsa valanxeny- nyi francia érzését fejezi ki, midőn levelében üdvözli a szovjet küldöttség erőfeszítéseit és hangsúlyozza, Hogy az USA, Anglia és Franciaország kül­dötteinek mesterkedései azt bizonyít­ják, hogy e delegátusok meg akarják akadályozni az értekezlet konkrét eredmények elérésében . .. Angliából a következőket írják: ...Mi Holbornban, Londonnak a bombázástól egyik leg­többet szenvedett kerületében lakunk. Különösen nyugtalankodunk s német hadsereg újjáélesztése miatt!. Szörnyű, hogy a börtönükből kiengedik a volt német tábornokokat azért, hogy új hadsereg élére állítsák őket és honfi­társainknak, akik resztvettek a fasisz­ták elleni háborúban, most mint szö­vetségeseket kell üdvözölni ezeket a tábornokokat.“ Vájjon olvassák-e .Ics. sup, Davies és Parodi urak ezeket a leveleket? Ezt nem lehet tudni, de ezek az urak úgy mennek el az érte­kezletre, mint hivatalba mennének, mintha egyedüli feladatuk az lenne — ahogy a párisi lapok ír ják — . hogy időt nyerjenek a közvélemény éber­ségének fialtatására. melynek leple alatt minél gyorsabban haladjanak előre a háborús előkészületek“. Mert tény, hogy míg a nyugati ha­talmak képviselői a napirend (érvéréi­ben a pontocskákat és vesszőcskéket cserélgetik, addig Parisban és másutt az amerikaiak még nagyobb lendület­tel látnak hozzá olyan értekezletekhez, melyeknek céljai keresztezik a kül­ügyminiszterek tanácsában megoldás­ra váró probléma kát. (Folytatjuk,) Összefoglalók a politikai iskolákon M oszkvában! több, mint 20.000 kommunista Tanul politikai ie. kólákban. Az iskolák előadóit a ke­ni uvd pártbizottság mellett szeminá­riumokon képeztük ki. Több. mint 2 ezer vezető vett részt ezeken a sze­mináriumokon. A pártéiöadói irodák rendszeres összejövevőieket, rendeztek a propagandisták számára tapaszta­latcsere céljából. Ez a rendszeres se. gítség és irányítás lehetővé térté a foglalkozások színvonalának emelé­sét.. Az előadók és haFgatök most az összefoglalókra készülnek. A tanév anyagából valp vizsga a kommunis­ták ideológiád és politikai színvonal, emelkedésének próbája lesz. A propagandisták előkészítik az összefog!a'.ók tervét, s megállapít]áik az összefoglalók időtartamát. Szám. beveszik, hogy a hallgatók között ki mulasztott a foglalkozásokon, ki nem sajátította el eléggé az anyagot, és ilyen esetekben módot találnak az elvtársi segítségna. A tananyag is­métlése során az elvársz segítségnek különböző formái vannak. Ilyenek a csoportok és egyéni konzultációk, előadások, szemléltető eszközök, a forradalmi és történelmi filmek, szín­darabok megtekintése. „ E programnak összefog’atlóig való lebonyolítására tervet, dolgoznak ki. A tervet a hallgatókkal is közük, hogy helyesen tudják beosztani ide­jükéit. Sok propagandista már el is készítette az összefoglalók tervét. A főváros lénimgrádi és serbákovi ke rületi politikai iskoláinak vezetői ülé­seiken már meg is vitatták az össze- foglalók terveit. Az összefoglalók valamennyi hall­gató részvételével beszélgetés formá­jában zajlanak le. \ tanulás első évének tantervével foglalkozó politi kai iskolákon, az első összufogltalón a következő három tárgykör megbe­szélése ajémliatös: „Hogyan éltek és harcoltak felszabadításunkért a mun. kasok és parasztok a cári Orosesor- szágban?“, „A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom”, a „Szocialista tár_ sad atom felépítése a Szovjetunióban." A második összefoglaló tem«.ya a következő: „A Szovjet unió és a ka­pitalista. világ", „A Szovjetunió nagy Honvédő Háborúja", „A saovjel srro. eialista társadaiiom", ,,A szovjet szo­cialista állam." A második évben a politikai isko­lákon a tananyag így alakul: az e ső összefoglaló .,A szovjet népek egy­séges családja“, ,.A Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Partja a szovjet, társadalom vezietó és irányító ereje”_ „MiStyen a Szovjetunió Ko-mrnunisla. (bolsevik) Pártjának szervezete”. A második összefoglaló: „A Szov. jetunió a béke, demokrácia és szo­cializmus bástyája”, „A szovjet nép küzdelme a Szovjetunió népgazdasá­gának újjáépítéséért és fevirágozta­tába ért“, „Célunk a kommunizmus.“ A foglalkozások magvát. ezek - a központi kérdések alkotják. Minden egyes foglalkozásra hat-nyolc elkér» d‘ást készítenek elő, melyeket törté­nelmi sorrendben rendeznek. A második témával kapcsolatban a következő a’kérdések merülnek fe>. „Hogyan készítették elő és vitték végbe a bolsevikok Lenin, és Sztorin vezetésével a Nagy Októberi Szocia­lista Forrada.lm.ait“, ,,A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom világit.ór_ rémeim! jelentősége“. „Az interven­ciósok és fehérgárdisták, megsemmi­sítése a polgárháború eveiben.” E kérdések felvetése lehetővé te­szi a ha'ligátok számára, hogy tevé­kenyen részév egyenek a bőszé igeié, •síiken és kimélyítsék, megszilárdít­sák ismereteiket. Az. utolsó összefoglalón összegezik a politikai iskola és a hallgatók műn. kajának eredményeit. Az előadó min­den egyes hallgató elé tárja, hogyan tanúit és sajátította el az anyagot, és egyben rámutat politikád fejlődésére. I TOLNAI NAPLÓ TAPASZTALATCSERE RÓVATA Építőiparunk dolgozói áttanulmá­nyozták a kongresszusi beszéd-?két és megértették, hoigy a békéért és fel­emelt ötéves tervünk sikeréért ví­vott harcban fokozottabb érővé, kell részíverani. A munkamenet megköny- nyítóse és a termelés emelése érdeké, ben a Toénacmrigyei Tatarozó és Épí­tő Vállalat dolgozói közül Prajda Vendel, és StrisSOvszky Szilárd dolgo zók újítást vezették be. A szerke­zet használata .folytán möBfcaerőt fa állványanppt takárllanak meg, mert a gerendák elhelyezése lénye­gesen rövidebb idő alatt készül el. A kézikocsira szerelhető emelószer- kezet nagy előnye áz is, hogy a leg­kisebb telepen megtalálható a hozzá szükséges alkatrész. Kiegészíti a szerkezet használatának előnyeit a munka megszervezése, melynek alap jám az épület, belsejében a.z aljzatbe­ton előre elkészítendő így a könnyen gördülő szerkezet a szállítás egyré- szét is könnyen megoldja. A szerkezet, elemei: Egy darab ké. zikocsi hosszú nyújtóval, 5 darab 4—4 méteres 10xl0.es faragottfa. vagy 12 centiméter átmérőjű gömb- rúd, egy darab 12—15 centiméter át­mérőjű csigaikérék, 3 darab 20 centi­méteres anyáscsavar, egy darab 10 méteres drótkötél] egy darab köny. •nyebb, esetleg házilag készített, fel­vonó szerkezet. Egy darab csiga köz beiktatása nagyobb Tárgyaik f-aeme- lését is lehetővé teszi. Ebben az es er­ben a kiskocsi aDáépítése szükséges­sé válhat, ha a hátsó tengely teher, bírása nem elég. Nagy előnye a szerkezetnek, hogy a gerendákat így az előre elkészített 'mestergerenda - és koszorú vasszere léseibe > lehet he­lyezni, mert az előre elkészített sze­relés és vasa' oera akadályozza, mint a kézi it . on ásnál. Még egy előnye, hogy minden állvány mel­lőzhető. míg a kéri elhelyezésnél hatos áll-ványt kell készíteni az egész alapterüietre (szakaszonként). Ezzel az újítással 7 építkezésnél 3,774 ío- rönköt takarítanak meg népgazdasa­gunk számára. Nem baszó ive .3 ter­melékenység jelentős meggyorsulásá­ról. Ez a példa is az egyszerű emberek hősiességét, mutatja, amellyel a ter­melés emelésén keresztül keményen szem beszállnak a háborús gyei tógá­tok rljas tervei eilen, a tn egyre szépülő jobb életünkért. Élenjáró har­cosok ezek a dolgozók, akiknek a példáját minden becsületes igaz ha­zafinak követni kell. így szolgáljuk- igazán ötéves tervünk sikeres idő előtt való befejezésével a béke ügyét., a szocializmusunk építését. Rádió szakkört alakított a szekszárdi gimnázium A rádió a honvédelem nélkülözhe. tetien eszköze — a rádiózás tett a ha­za és a béke. védelmére. Ez a kettős felismerés vezette a szekszárdi álta­lános gimnázium 16 tanulóját a hír­adástechnikai szakkör látogatására. Eddig is többen, foglalkoztak már rádiózássá.:, volt is némi felszerelé­sük. Az erők szétforgácsolódása, a tárttá lanság, a fapasizíajates-ere hiá­nya azonban megakadályozta. fejlődé­süket. A szakköri munkában a nehézségek megoldódtak. Már. az első összejöve­teleken bevezették az antennái a fi­zikai előkészítőbe, ahol otthont ta­láltak. Először az összehordott anyag­ból detektoros készülékekét építet­tek. Ezzel párhuzamosan az egyik negyedéves Vezetésével megismer, kedtek a szuperrádió működésével. Itt azonban nehézségbe ütköztek. Anyag hiányzott és . anyagiak hiá­nyoztak. Már-már megakadt a' mun­ka, mikor segítség érkezett. A KM ajándékaként sok vezeték, kristály, alkatrész és szerelék futott be. Nagy volt az öröm. Ezt még az sem ron­totta el, hogy a forrasztó páka 110 voltos, nálunk pedig 220' voltos a hálózati áram: majd építünk hozzá transzformátort. Ezm nem múlik a -iker. És a kör most új. még nagyobb szorgalommal látott munkához. Köz­vetlen cél egy szuperkészüiék építé­se — de a távolabbi, a fő: annak a híradástechnikai felkészültségnek a megszerzése, mellyel nagyobb csa- oáet mérhetnek békénk s boldog éle. lünk veszélyeztetőire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom