Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

■ NAP LÓ 7 1951 JUNIUS :i Kiosztották a fémgyűjtés! hét győzteseinek a jutalmakat Dombóváron ÉRETTSÉGI ELŐTT Dombóváron a „Gőgös Ignác“ gim- tv&ziumbaji lelik es ünnepség keretében osztották kf május 30-án a féingyüjté- hét győztesei közönt az ajándéko­kat,. Részévértek az ünnepségen a vá rost pártbiaotfeág részéről Magyar Ferenc pártáitkár elvtárs. A DISZ já­rása bizottság részéről Bretner Mária és az úttörők részéről Arany Olga járási- úttörő vezető. M A MÉH válfajait megyei kiküldött­je Domai Bálinti röviden ismertettfi a megjelent ifjúság'előtt a fémgyűjtési hét jelentőségét- Majd elmondta, hogy kÍ6sé aggiodalgirumal figyelte az elő­készületeket, de amikor az ifjúság határtalan lelkesedését látta, biztos' volt benne, hogy itt sem fog elma­radná a jó munka eredménye. Meg­állapította, hogy a fémgyűjtés! hét keretében az ifjúság hatalmas mun­kát végzett és ez a lelkes munka biz tosátéka a további, még jobb ered­ményeknek. 6376 kiló vas, fém és papir, va_ lám int rongyhulladékot gyűjtött az ifjúság, amellyel’ nagyban hozzájárultak ah­hoz, hogy fejemelt, ötéves tervünk mi­előbbi megvalósítására iparunkat több nyersanyaggal ' lássa el. Emellett fű­tötte őket a nemes versenyzési Láz is, amely az igen komoly jutalmakért folyt. Az első díjat a mászlonyi DISZ nyerte el, meri 820 forint értékű vas- és fémhulladékot gyűjtött. A jutalom egv fényképezőgép volt A városi DISZ egy kerékpárt nyert a versenyben, mint második díjat., mert 645 forint, értékű .vas- és fém­hulladékot mentettek meg népgazda­ságunk és egyre erősödő nehézipa­runk számára. Egyénileg lett a. har­madik díj egy futball labda Árvái Antalé. Az állami általános fiúiskola úttö­rőinek jó koiiiektív munkája is meg­hozta az eredményt ebben a verseny ben. 580 forint értékű gyűjtésűkkel negyedikek lettek és egy röplabdát kaptak jutalmul, hogy tanulásuk mel­iert a sportban 1« minél nagyobb tu­dásra tegyenek szert. Az ünnepélyen ezenkívül több töltő toll és sok könyv­nyereményt osztottak ki a jó munkát végző brigádok és ifjak között. Ezek az eredmények is fényesen bizonyítják, hogy a békéért vívott küzdelemben összefogva ifjú és öreg, egyaránt kiveszi a részét, a megyei vállalat kiküldöttje befejezésül kérte az ifjúságot, hogy a fémgyüjtési hét során megmutatott lendületes munka, ját' ezután is állandóan tartsa f elszí­0 0 nen, vigye tovább, mert. munkájuk j eredményét nemcsak a most szét ősz tásra kerülő ajándékokon keresztüli fogják látni. Később meggyőződhet-^ nek, mert a begyűjtött papírból több ^ füzet, könyv, majd több írószer, mhá I zári cikk stb. készül. Kihangsúlyoz-j la még azt, hogy az ifjúság jól vég-* zed munkája nagymértékben hozzá- ^ járul népgazdaságunk erősítéséhez, ) ötéves tervünk eredményeinek növe-t* & léséhez és a béke megvédéséhez.’ Nemrég még állt a bástya. Büszkén bevebetetíenül, S ma lábunk előtt, hever Nem nevet kegyetlenül, És most egy új fal mered Szemünk előtt, s az égbe kel Uj kemény harc vár reánk Munkára és harcra fel! Munkára, hogy legyőzzük Meghódítsuk a tudományt, Kézfcevéve életünk Tudva és nem mint talányt Nehéz völt? Ah nem, ugye? S ez volt a középiskola. Most jöhet a tudomány Fővárának ostroma* Bevesszük ezt is, s csak tovább. Itt még meg nem állhatunk, Számít ránk a Párt. és vár Szocialista államunk. Irta: Pongrác Péter Szekszárdi Általános Gimnázium IV. o. 99 A KOREAI NÉP UGYE A MI ÜGYÜNK “ — A cunk is, koreai nép harca a mi har­megsegífésük minden becsüle­tes dolgozó hazafias kötelessége — írja Kérő Imre ós egyben közli, hogy a bonyhádi Szakmaközi Bizottság 851 forinttal járul hozzá a hős koreai har­cosok árváinak megsegítéséhez. Mucii­ban, Tokai Mihályné békegalambokkal kidíszített ívre írta rá együttérzésének bizonyítékául a következőket: — Tu­dom, hogy mennyit szenvedhetnek a szejgény koreaiak, Az anyáknak nyu­godt, békés, építő napok helyett fáj­dalmas rettegő percek jutnak. Gyerme­keik fiatal élete is csupa nyomorúság ós szenvedés. Én is éreztem és nem tu­dom el fafaj feni, hogyan bántak velünk is a fasiszták. Amennyiben tudom se­gíteni én is testvéri népünket, mért tudom, hogy Korea ügye'a mi ügyünk is. , r Ezeket a megnyilvánulásokat és se­gítségeket a koreai nép nagyon meg­becsüli, A magyar gyógyszert akár az élete árán is megmenti a háború pusz­tításai elöl, hogy az oda kerüljön a beteg hősök és. gyermekek meggyógyí- tására. Kzt bizonyítja Tu Kao írása is: „Amikor a teherautó éppen elin- dulóban volt, Csöng politikai biztos sietve odajött és kezetrázva Vang Huai Tu-val, ezeket mondotta: — Élvtárs! Tartsd jól emlékezetedben, hogy a magyar nép küldte nekünk ezt a gép­kocsirakomány gyógyszert Később azonban megmutatkozik, hogy meg is védik a nagyrabecsüll szállítmányt. Repülőtámadás éri őket, ég a gyógyszer és minden tőlük telhe­tőt megtesznek,‘hogy megmentsék. Egy kislány is odiakerüi hozzájuk a szét­bombázott faluból és kis bestével védj a magyar szállítmányt. Tu Kao ezt így írja le: „Tíz perccel később az el­lenséges repülőgépek elrepültek. A kis lány nyugodtan feküdt a két érintetlen orvosságos ládán a teherautó mellett. Tes tét öt géppuskagolyó járta át. Vére átitatta ruháját és ráfolyt a fa­ládákra? Szorosan magához ölelte a ládákat, mintha a magyar népet ölel­né. Vang Huai Tu sebesült kezével magához ölelte a gyermeket. Kína, Korea és Magyarország vére és gyű­lölete egybefonód ott. Amint láthatjuk, nagyon fontos és nélkülözhetetlen segítségnek tekintik a mi erőfeszítéseink eredményeit. Fokozza ez hősiességüket az imperia­listákkal folytatott kemény harcokban. Az ö példájuk és megbecsülésük még hatalmasabb eredmények elérésére ser­kentenek bennünket. Amint a példák is mutatják dolgozóink egységesem a termelés fokozásán kívül társadalmi munkával áldozatvállalással igyekez­nek a koreai hősök megbecsüését ki­érdemelni. Ezzel is elősegítve a béke- harc végső győzelmét. NÉPI DEMOKRÁCIÁK IMREI „ciki a múltat amiLima ho főz kát a jű-oo felé...“ célokból kiváló, a legrövidebb vonalai követő utakat építették. Az építést, tudjuk, a katonák végezték. Az egész meghódított, világból kényszerítették katonásko­dásra a fiatalságot s a béke évei. alatt munkára fogták he őket. A rabszolga-katona pannoniai breukosok, dal­mátok, germánok, ti ökok, batávok, afrikaiak, ázsiaiak és sok más nép fiai verejtékeztek itt a keserves munká­ban. A porlékonv föld megkötésére ők rakták le az agyagréteget négy és fél méter szélességben. Erre került rá az első kavicsréteg -(a. Dunáról hordták) s időnként újra, meg újra felhintették, ledöngölték, hogy a hóditó, majd később a szabad keleti népek csapásai ellen egy­re reménytelenebből küzdő katonaság gyorsan vonul­hasson célja tejé. Ez a mondás jutott eszembe, mikor Pakson leszáll­tam az autóbuszról. hop)r végigjárjam, a 6. út vonalúi Tolnáig. Igen, a mondásnak igaza van. Ahhoz, hogy egy utat úgy építhessünk meg, ahogy a legjobb és a dol­gozóknak hasznos legyen, a főszerepet játszó mérnöki tudás mellett a múlt, ismeretének is jut egy kis szerep. Hiszen, az utak mindig ott alakultak ki, ahol a szükség kívánta és a földrajzi adottságok előírták. A primitív ember ösztönösen taposta ki az első csapásokat: úgy haladt. a legmegfelelőbb irányban, ahogy a postagalamb repül. Évezredek folymán rögzítődtek meg az utak, s cHiogv o la fejlődésében új ágakat hajt. és más ágait el­hullatja, úgy fejlődött az útrendszer is a termelőerők és termelőviszonyok változása., fejlődése következtében. Itt am utat először a róm.ajak építették ki. _____ Évszázadok óta kulevtják vonalát a tudó sok és ma már ott tartunk, hogy megközelítőleg is­merjük ezt a hadiutat. Megismerésében a legnagyobb lé. pest azóta tettük, hogy íelszabadulásunk után megin­dultak a céltudatos, nagy építkezések. Maga a 6. út építése annyit lendített, ismereteink rohamos tágulásán, amennyit azelőtt évtizedek alatt sem tudtunk felmutat­ni. Ha semmi mást nem említenék, mint az adonyi tá­bort és a pentelei ásatásokat, okkor is ragyogó az ered­mény. S a népi demokrácia nemcsak azt a lehetőséget adta meg, hogy építkezéseivel napvilágra hozza a föld- besüllyedt, emlékeket, hanem a lázas munkában, építés­ben is szakít időt arra, hogy a rohanó munka leálljon, míg a régész megmenti, nemcsak az előkerült tárgya­kat, hanem a tárgyakkal felmerült problémákat is. S ehhez a munkához hatalmas anyagi segítséget is ad. A nap tüzesen ragyog o lejem lelett, ahogy gon­dolkozva ballagok az úton. MeReHem teherautók, bor­dély osok húznak el s itt is, ott is, lázas gyorsasággal zuhog a föld a kubikosok ásója nyomán a dombátvá­gásokból. Figyelem a levágott partokat: nem mutat-e valamit a löld. A mi számunkra a negatív eredmény is lantos: tudjuk, hol nem kell tovább keresni, hol nem laktak, nem dolgoztak elődeink. A római uralom Dunasxentfsyiirifyre érek. IU már megvannak __________________a leletek: az épí­tésvezetőség azonnal jelentette. Ezért jöttem, tulajdon­képpen ki. Sajnos, a cserepeket, csontokat a munkások széthányták. Nem az ö hibájuk, hanem a múlté, amely nem engedte hozzájuk a kultúrát. Most elbeszélgetek velülj. S a jövőben már nem kell lelni, hogy valami is elkallódik. Egy-két cserépdarabka így is előkerül. Bronzkoriak. De nem ez az érdekes. A cserepek akkor kerüllek elő, amikor az úttestet leihont of iák és a kőré­teg felszíne alatt kb. 80 centi mélyen levágták a hal­mot. A levágás pontosan megmutatja az úttest múltját. 10 centi zúzalék alatt íolyamkavics következik 40 centi vastagságban. Évszázadok feltöltése ez. Lejebb 8—15 cm vastag agyagréteg húzódik s ez alatt van az omlékony, fekete hordái ók föld. A kavicsburkolás általában 8—10 méter széles, viszont az agyagburkolás csak 4.4 méter szélesen van alatta ügy lehet olvasni a rétegekből, mintha egy könyvet lapoznánk. A z e lső céltudatos útépítők a Dunántúlon a rómaiak voltak.. Elsősorban stratégiai, másodsorban kereskedelmi bukása után a pusztai lovas népek nem sokat , törődtek az utakkal' könnyű lovas hadaiknak nem volt fontos a kövesút. Annál inkább fontos lett a magyar állam meg­alakulása után. A legrégibb oklevelekben is gyakran előfordul Min szövegben a'-,,hodut“, kues nt“, ,,nog ut“ (hadúl, köves út, nagy út) kifejezés és mindig csak olyan helyeken, ahol tudomásunk szerint római utak is voltak. Itt, Dunaszentgyörgy és a íaddi határ közötti ré szén is1 említik az oklevelek ezt a „kues ut“~at, amit most a demokratikus építkezés fel is tárt. Természetes, hogy a magyar közigazgatás már igyekezett fenntartani továbbra is az utat. Időnként kavicsot hordottak rá, persze a jobbággyal, roboimunkával. Igv alakult ki a 40 centi vastag kavicsozás és ez kész alap volt a múlt század közepén épült makadámúinak. A nagy szélessé­get az okozza, hogy a kavicsozáskor már nem sokai tö­rődlek az út vonalával, hanem elszórták a kavicsot, ahogy jött. Ettől a ponttól kezdve állandóan figyelem az utat: nem tér-e el a római nyomról. Egy kilométerrel odébb ugyancsak egy levágás volt. Már készen vannak vele, de a „babákat“ ott hagyták az út közepén. S a babák pontosan ugyanazt a rétegezödési mutálják, iránt az előbbi hely. Viszont Tolna előtt a 130. és 131. kilométer között a felbontáskor a zúzalék alól már nagy kőala­pozás tűnt elő. Ezt az útépítéskor, a múlt században rakták le. A római út tehát már előbb eltért ettől ' a vonaltól és kanyarodás nélkül halod Fácánkert felé. A dombokra való Tcí íé_ ___________ résekkel összesen kb. 27 kilom étert gyalogoltam térben és 5000 évet repültem ál időben. Mennyi verejték, mennyi könny és vér csörgött erre az útra! S kit szolgált ez az út? A hódító államha­talmat, a nagybirtokost, a főurat. Arra kanyaríiották, amerre az ő érdekük kívánta. S most? Vidám mosoly­gással dolgoznak a munkások, jókedvűen fogadják a köszönésemet, el tréfálkoznak vagy érdeklődnek, tanul­nak. S a munka a hajcsárok: korbácsai nélkül is roha­mosan halad, mert minden dolgozó tudja, hogy az út a dolgozók érdekeit fogja szolgálni, hogy maguknak és a ragyogó jövendöllek építik. ,A műit hibáiból mint1 lünk, de tanultunk a muh erényeiből is. hr: lkS/ ,roú a 0. út a béke, a haladás, a szocializmus ívja. NOVAK JÓZSEF, múzeumigazga tó. ALBÁNIA — Jól dolgozik Száránda község if­júsága. A fiatalok számos helyi jelen­tőségű munka elvégzését vállalták. Többek között-vállalták 16 városi és falusi sportpálya megépítését, vörös sarkok és olvasótermek létesítését a körzet termelőszövetkezeteiben és álla­mi gazdaságaiban. Vállalták az öntöző- csatornák megtisztítását és új csator­nák építésé!. Edíig 2.000 méter hosszú öntözőcsatornát qpífettek .fél, elültettek 2.000 facsemetét Is a termelőszövetke­zetekben 10 olvasótermet létesítettek. BUÉGÁRIA (Rabofnicscszko Delo). A Bolgár Vö- riiskeresjEt kórházat és gyógyszert küld Korea népének. A Bolgár Vöröskor eszi országos gyűjtést indított a barbár amerikai bombázók által sújtott szen­vedő' koreai nép megsegítésére. A la­kosság állal felajánlott összegből kór- házfelszerelést, gyógyszereket és egyéb ajándékokat vásároltak a hős koreai nép számára,’ hogy ezzel is kifejezzék a nemzett függetlenségéért és szabad­ságáért küzdő néppel való együttérzé­süket. CSEHSZLOVÁKIA (Rudé Právo). Csufkih munkamód_ szere Moravolenban. Morvaország len­ipari vállalataiban fellendült, a. Kora- belnyikova.féle anyagiakarékossági moz­galom és téri hódított a Csutkih-féle minőségi mozgalom, A vállalóiak dol­gozói.a kiváló minőség biztosítása, mel­lett is csúcseredményeket érlek pl. Ol­ga Valantova például átlagos teljesít­ményét HfO százalékos minőségi terme­lés mellett 204.8 százalékra, Vlasta Diasova 175.2 százalékra. Mi!(inda Ma­likova 171 százalékra. Marie Feschero. va 178 százalékra. Antonie Sovrkova pedig 207 százalékra emelte. A 10 mun­kással, 26 széles és 10 keskenygéppel dolgozó bruntáli fonoda 148.1 száza­lékra leljesiteite tervét és kizárólag minőségi árut termel, LENGYELORSZÁG (Trvbuna Ludu). A felnőttek ál’1 alá, nos iskolájában tanulnak tovább az egykori analfabéták. Lengyelország­ban nemcsak felszámolták a kapita­lista mull szomorú örökségét, az anal­fabétizmust, de az egykori analfabéták további tanulását is biztosítják. Az ál­talános iskolába való felvétéire tanfo­lyamon készítik elő a jelentkezőket. Az első előkészítő tanfolyam júliusban ér véget, hogy az egykori analfabéták a jövő tanév., kezdőién már beiratkoz­hassanak a felnőttiek általános iskolá­jába. ROMÁNIA (Scánteia). Minőségi hét a pamuffo- nőhan. A Illatúra Ronianeac&a de Bumbac üzem dolgozói Minőségi be­tet" rendeztek a pártévforduló tiszte­letére. Ondronic Eleonora, Efiimie Elizaveta, Sanda Gheorghoidza és még néhány munkásnő a gépek helyes gon­dozásával elérték, hogy nem került kJ selejtes áru. a kezeik alól. Andrenie Eleonora, Albu Domnica és számos dolgozó jelentősen túlteljesíti a terve­ket. Az üzem dolgozói vállalták, hogy állandósítani fogják a minőségi terme­lést NEM ET D.EMOKR ÁTIKUS KÖZTÁRSASÁG (Neues DeutschlandJ. „Németek fede­zik a visszavonulást“- A Neue Zeitung jélenti, hogy az USA Bremerhavenb-en német tengeri haderőt állít fel, mely Ifibb kisebb egységből, torpedó csóna­kokból és négy aknakeresőből fog ál­lam. Az amerikai parancsnokság a7á Helyezeti Holta legénységének SO szer. zjaléka a német lakosság köréből kerül ki. Háború esetén a hajók felderítő szolgálatot végeznek a Rajnán, majd nyílt tengeren fedezik az amerikai ha­jóra j visszavonulását. öl Űj titkárt választott a nagydorogi MNDSZ tagsága A nagydorogi MNDSZ-szervezet má­jus 23-án este 8 órai kezdettel taggyű­lést tartott, melyen a vezetőséget bő­vítették ki. Az új titkárnak egyhangú­lag megválasztotta a szervezet tagsága Jaksa Istvánná elv társnőt. A taggyű­lésen előadást tartott a nagydorogi MDP páritiíkár, aki ismertette az MNDSZ-szervezet tagjaival a jelenlegi kiil- és belpolitikai helyzetet, a koreai bélyegek eladásának fontosságát, amit a tagság nagy figyelemmel hallgatott végig. A felszólalásokból megállapíthat) volt. hogy az előző vezetőség leváltása után szinte lidércnyomás alól szaba­dult fel a szervezet. Az újonnan meg­választott titkár asszonytárs rövid be­szédet tartott a szervezet tagjainak. Beszédében megköszönte a 'tagság bi­zalmai és ígéretet tett, hogy a Párt út­mutatása. szerint a tagsággal karöltve fogják munkájukat végezni. A nagy­dorogi MNDSZ-szervezet tagjai ígér­ték, hogy ezután még fokozottabb erő­vel fognak népnevelőmunkát végezni dolgozó parasztságunk között. Igye­keznek a dolgozó parasztságot felvilá­gosítani arról, milyen nagy jelentőségé van annak, hogy a hős koreai népet támogassuk. Ezután a szervező asszonytárs be­zárta a gyűlést és az Internacionálá öléneklése után lelkes hangulatban végeiért a gyűlés. A dolgozó paraszt- asszonyok azzal váltak el egymástól, hogy a következő napokban újúll erő­vel fognak a népnevelőmunkához. 8 bonyhádi járás tíizeitőiró versenye A.z utam véget ért. A bonyhádi járás önkéntes tűzoltói megtartották a járási versenyüket Mindnyájan nagy lelkesedéssel ké­szüllek és megelőző gyakorlatokat is folytattak. A versenyt Zomba köz­ségben tartották meg. ahol a község dolgozói is nagy számban nézték meg a küzdelmet. Az ünnepséget szakérte­kezlet és ünnepi beszéd hyitotfa meg. ahol kihangsúlyozták az, önkéntes tűzoltók fontos munkáját. A verse­nyek valóban bebizonyították azt. hogy úgy az öregek, mint a fiatalok megállják helyüket a fontos posztju­kon és igen szép eredményeket tud­nak elérni. A jól megszervezett versenyen nagy küzdelemben a zombai testület került ki győztesen. A második dijai a Bonyhádi Cipőgyár tűzoltói nyerték" el. A kocsi. Les szerelésben a Bony­hádi Cipőgyár tűzoltója, Bandi József a második dijat harcolta ki magénak. Általában jól képzettek voltak a cső portok és megmutaf-ták a versenyen azt, hogy ők maguk is fejlődnek és lépést tartanak a szocialista követel­ményekkel. •— Küfáber József medinai 26 hol­das kuiák a beszolgáltatást elszabo­tálta, A szekszárdi járásbíróság bün­tető tanácsa, közelláíás érdekét veszé­lyeztető bűntett miatt 3 hónapi bör­tönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. — Orbán Lőrinc felsönánai lakost a gyönki járásbiróság büntetötanácse' súlyos testisértés és a demokratikus ál! am rend elleni izgatás miatt hót hónapi börtönbüntetésre cs 3 évi köz­ti gyektől való eltiltásra ítélte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom