Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-05-31 / 124. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK: jAym r A MAf SZÁMBAN: Hatalma* tömegdemonstrációk a Hl- Világitjúaagi é* diák héketatálkozón Í2. o.) — Kapcsolódjanak ha a ftHdmffie«. szövefkezetek a ..Húsznapos tojásbeadási versenybe*'4 oá Kína Tibet Ti* Az olasz választások részletes eredményei pártjai és népi szervezetei lelkesen támogatják » békés felszabadítására kötött egyezményt '2. n.i tag« SZÜVOSZ-kiilrtöttség utazik a Szovjetunióba O.) AÍ M& P ‘ T Öt N A M E G V11 PÄßf BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vítr, ÉVFOLYAM 124 SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1951 MÁJUS 31 Hő növényápolással a magasabb terméseredményekért A HoniImSi úri Vajiizcm nyerte el a Tejipari Értesülés lándorzászlajál A Dombóvári Vajüzem dolgozóinak ünnepi gyűlésén adták át a Tolnamegyei Tejipari Egyesülés vándor- zászlóját. Az ünnepi beszédet Radnai József elvtárs tartotta. Beszédében rá. lért a vándorzászló jelentőségére: — A vándorzászló, amelyet ma átadok a Dombóvári Vajüzem dolgozóinak, serkentse őket a jobb munkára, Tolna megye legjobb tejüzeme címét kiérdemelte a Dombóvári Vajüzem. A dolgozók ebben az üzemben is látják a töbtermelés jelentőségét és tudják, hogy a többtermeléssel is csa, pást mérnek a háborús uszítok tér. veire, Az előadás után Radnai József elvtárs átadja az üzem legjobb dolgozóinak a jutalmukat. Víssi Ilonának átnyújtja az élelmezési miniszter elismerő oklevelét, mint az ország legjobb felöntöje címért folyó versenyben elért ötödik helyezettjének, majd az 500 forint pénzjutalmat is. Vajda Erzsébet 300 forint és Kocsis Flórián 200 forint pénzjutalmat kap. .— A kitüntetett dolgozók — mondja Radnai elvtárs —- munkájukkal be. j bizonyították, hogy hűek a béketáborhoz és mindenütt ott lesznek, ahol a békéért harcolni kell. Feladatuk továbbszélesíteni ezt a jó eredményt segíteni azokat a dolgozókat, akik gyengébben termelnek. Magyar Ferenc, elvtárs, a városi PB titkára a felemelt ötéves terv jelentőségére tért rá beszédében: — A felemelt népgazdasági tervünk virágzó országgá teremti országunkat. Az ötéves terv megvalósítása alatt hatalmas üzemeket építünk, így a Dunai Vasmű, ami ötéves tervünk büszkesége, De nmecsak a gyáriparunkat szélesítsük ki. hanem a mezőgazdaságunkat is gépesítjük. A mezőgazdaságban egyre jobban kiszélesedik a gépi munkaerő használata, ötéves tervünk megvalósítása alatt elérjük, hogy a mezőgazdasági munkálatokat 96 százalékban géppel végezzük. tiogy népgazdasagi tervünket meí tudjuk valósítani, szükséges, hogy dolgozóink világosan lássák a terv jelentőségét és meglegyenek annak érdet ben mindent. Kerényi Maria hozzászólásában ígéretet lett, bogy a jó munkájával azon lesz, hogy a vándorzászló továbbra is ennél az üzemnél maradjon. Janek Lajos hozzászólásában kifejezésre juttatta, a termelési osztály ígéretét: — A még meglévő hibákat kiküszöböljük, hogy mi is élharcosai lehessünk a béketábornak. — Vissi Hona a meg- jufalmazottak nevében ígéretet lett, hogy nem állnak meg az elért eredménynél, hanem tovább növelik« hogy ezzel is a békelábort erősítsék. A Dombóvári Vajüzem dolgozóinak teladaLa segíteni a többi üzem dolgozóit, hogy ők is jó munkájuk jutalmául kiérdemeljék a most kiadott vándorzászlót. Állami gazdaságainkban a munkamódszer-átadási Csáisrir Kaínlin versenyre hí via Hermann Islráitnél a 130 százalék elérésére Túlságosan nagyra becsülnénk tetteinket, ha azt mondanánk, hogy a bekeivek aláírásával mindent megtettünk, ami tőlünk telik a béke megvédése érdekében. A béke- ivek aláírása közel sem jelenti, hogy eloszlattuk a harmadik világháború kitörésének rémét. A békealáíráisgyüjtö agitátorok elmondották dolgozóinknak, hogy miért kell aláírni a békeíveket, de elmondották azt is, hogy nem elégséges azt csak aláírni, hanem a termelésben való helytállásunkkal, eredményeink fokozásával azt meg is kell pecsételni. Minden szónál, minden szépen csengő ígéretnél sokkal szebben beszél a tett. A mi békeakaratunkat tehát az mutatja legszemiéltetöbben, hogy mit teszünk módosított ötéves tervünk sikere érdekében. A simontornyai Alkotmány, vagy a varsádi Uj Élet tagjai, akik a vetési munkálataikat határidő előtt elvégezték és a növényápolási munkálatokban is élenjárnak, elmondhatják, hogy egy emberként indulnak harcba a béke megvédése érdekében. Ha meg akarjuk nézni valamelyik községben, hogy a dolgozó parasztok a béke hivei oldalán harcolnak-e, vagy nem, nem azt kell megnéznünk, hogy milyen „szólamok'■ hangzanak el a béke megvé- désének fontosságáról, hanem azt: hogyan állnak a növényápolási munkálatokkal? Mennyit kapáltak meg az elvetett kukoricából, gyapotból, cukorrépából, burgonyából és a többi tavaszi vetésű növényből. Ha a község dolgozói kellő időben hozzákezdtek a növényápolási munkálatokhoz és már jórészét el is végezték, elég bizonyíték van arra, hogy küzdenek a magasabb terméseredményekért. A magasabb terméseredményekért való harc, a béke ellenségei ellen való harcot is jelenti, mert a nagyobb termés országunk erősödését, ez pedig a béketábor erősödését is jelenti. Hiába vetettük volna el kellő időben, sőt egyes községek, mint Fadd is, a minisztertanács által megszabott határidő előtt a tavasziakat, ha most nem végeznénk el kellő időben és minőségben a növényápolási munkálatokat. A növény- termesztésünk munkálatai lánc- szcmszerüen kapcsolódnak egymáshoz, mert csak minden munkálat biztosításával tudjuk megalapozni a magas termésünket. Mezőgazdaságunkban a most so- ronlévö legfontosabb feladatunk a növényápolás. A kedvező időjárás nemcsak a hasznos növényeink, hanem a gyomok gyors fejlődését is lehetővé tette. Szinte egyszerre kellene minden növény ápolási munkálatait végezni, hogy azáltal lehetővé tegyük a még gyorsabb fejlődésüket. Munka tehát van éppen elég. csak tenni kell. Hogy még eredményesebben haladjanak megyénkben a növényápolási munkálatok, k,övetni kell a többi között az olyan állami gazdaságok példáját, mint a juhépusztai, Oz °lyan tcrnielöcsoporlok példáját, mint a t.olnancmedi Felszabadulás, az olyan községek példáját, mint Re- goly. Itt nemcsak tudják azt, hogy a kellő időben és minőségben elvégzett «növényápolási munkálatok a magasabb termés biztosítékai és így módosított ötéves tervünk sikerében is nagy szerepe van, hanem szavaikat tettekkel váltják fel. A növények ápolása mellett nem szabad ibegfeledkeznünk a már beérett növényféleségek betakarításáról sem. A jó időjárás lehetővé tette azt is, hogy szénánk az el- múll. évi állagoknál jobban fejlődön. és így nagyobb termést ígér. A minisztertanács takarmányter- me'izlésíip.1* növelését is előírja, mert. csalt így tudjuk állatállományunkat számbelileg is és minőségileg is növelni. Mind az évelő ta karmánynövényeink, mind a rétjeink füvei szép termést ígérnek. A lehetőség tehát megvan arra, hogy a bő takarmánykészlet biztosításán keresztül, teljesíteni tudjuk a minisztertanács határozatát. Aránylag kevés idő áll rendelkezésünkre a növényápolási munkálatok elvégzésére. Ezt az időt napokban meghatározni nem lehet, de azt nyugodtan elmondhatjuk, hogy amit ma végeztünk el, jobb, mintha holnapra hagytuk volna. Erre bizonyítékok az eddigi tapasztalataink is. Ha megnézzük azokat a vetéseket, amelyeket kellő időben, a minisztertanács által megszabott időben Végeztek el, sokkal jobban kifejlődtek, mint az olyan helyeken, ahol késtek a vetésekkel. Ha ebből levonjuk a következtetést, azt kell megállapítanunk, hogy nem a naptár napjai, hanem az időjárás szabja meg, hogy melyik gazdasági munkálatot mikor végezzük el. A növények ápolása terén előttünk álló feladataink nem kis feladatok, mert csak nagy nehézségek által tudjuk őket leküzdeni. Feladataink megoldásával pedig késnünk egy percig sem szabad, mert saját magunk alá ásnánk „gödröt“: nem biztosítanánk a magas terméseredményeket, A meglévő . erőnkkel csak részben tudnánk a nehézségekkel megbirkózni. A lehetőség azonban adva van ahhoz is, hogy erőnket megsokszorozzuk. Fel kell tárni a rejtett tartalékokat, mozgósítani kell minden munkaerőt a növényápolás! munkálatokhoz. Egyes állami gazdaságaink, mint például a nagytormási, andrás- pusztai, munkaerőhiánnyal küszködnek és így közei sem folynak kielégítő lendülettel a növényápolási munkálatok. Az ilyen gazdaságokról nyugodtan elmondhatjuk, hogy nem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítva voltak és még ma is vannak számukra. A nagytormási állami gazdaság például dobszó útján akart munkásokat toborozni, természetesen nem sikerült. Ha nagyobb súlyt fektettek volna az agitációs munkára, megmagyarázták volna a dolgozóknak, hogy mit jelent a növényápolási munkálatokban kellően résztvenni, sokkal nagyobb eredményt tudtak volna elérni. A fiir- gedi állami gazdaságban, ahol súlyponti kérdésnek tekintették a munkaerő biztosításának kérdését és fáradtságot nem kímélve, dolgoztak annak érdekében, meg is lett az eredmény, mert biztosítva van min den munkaerő. A soronlévö munkálatok elvégzéséhez nemcsak az szükséges, hogy meglegyen a kellő munkaerő, hanem szükséges az is, hogy az újításokon keresztül sokszorozzuk meg erejüket és a jó munkaszervezésen keresztül segítsük őket a magas terméseredmények eléréséhez. Az alsópéli állami gazdaságban, ahol nem biztosították így a munkaerőt, újítást alkalmaznak. Traktor után több ekekapát akasztanak és így sok munkaerő szabadul fel. De ott is meglátszik az eredmény, ahol kiszélesítették a versenymozgalmat, mint a juhépusztai állami gazc’/i- . ságban is. Ha megnézzük, az eredményeinkből cs hiányosságainkból leolvashatjuk a feladatainkat is. Eredményeinknél nem szabad megái Inunk, de ugyanakkor nem szabad a hiányosságaink melleit sem csukott szemmel elmennünk, hanem ki kell. azokat javítani, hogy a feladataink sikeres \megoldásán kersztiii még nagyobb ütemben építsük fényes jövőnket: a szocializmust. Iparunkban a Szovjetunió példája nyomán kifejlődői! a munkamódszer- átadási mozgalom. A dolgozók nemcsak azt vállalják, hogy teljesi1.menyeiket fokozzák és lefektetik, hogy hány százalékot érnek el, hanem azt is, hogv munkamódszerüket átadják az olyan dolgozóknak, akik nem tudják teljesíteni a normát. Ennek a mozgalomnak az az eredménye, hogy fokozatosan kiküszöbölődnek a 100 százalékon a!lut teljesítők és nő a normákat magas százalékkal túl teljesítők száma Nemzetgazdaságunk szempontjából csak úgy van jelentősége a helyes kezdeményezésnek. az új és jobban bevall munkamódszereknek, ha az! minden hasonló szakmában dolgozó átveszi és alkalmazza. Mezőgazdaságunk dolgozói is kezdik bevezetni a munkamódszeré'adási mozgalmat, hogy azok is, akik helytelen módszerükkel nem tudták a normákat teljesíteni, a 100 százalékos, vagy azon felül teljesítők sorai közé kerülhessenek. Ennek a mozgalomnak a jelentőségét kezdik felismerni a tamási állami gazdaság dolgozói is. Több dolgozó válflalásí tett arra is, hogy tel jesítményének emelése mellett mtinka- módszeráfadásával a dolgozótársai! hozzásegíti a 100 «zázalék eléréséhez. Császár Katalin hosszúlejáratú pá- rosTersenyszerződéat kötött Hermann Istvánnéval és vállalta, hogy az átlagteljesítményét 130 százalékra emeli és 3 dolgozónak átadja munkamódszerét, hogy legalább 100 százalékot elérhessenek. Az ilyen hasonló versenykihívások bizonyítják, .hogy versenymozgalmunk minőségileg is állandóan fejlődik. Ma már mind nagyobb tért hódítanák verseny mozgatni útikban a dolgozók egy- más-közti páros versenyei is. Egyre jobban megszűnik a verseny kafnpánysze- riisége is. A gépállomások, állami gazdaságok. lermelöcspporlök es a községek dolgozói, nemcsak egyes munkálatokra. hanem az egész évi munkálatok elvégzésére hívják egymást versenyre. A dolgozók egymásközti páros- verseny szerződései 'túlsúlyban kiterjednek az egész évi munkálatokra, konkrétan meghatározzák a vállalásaikat és lehetővé teszik a verseny időközön- kém!i pontos értékelését is. Rákosi el' társ mutatóét rá arra, hogy melyek a mi versenymozgálmunknak a hiányosságai és hogy an tudjuk azokat kiküszöbölni. Rákosi elvtárs szavai terme- j kény ‘talajra találtak, mert ma már eJ- j mondhatjuk, hogy versenymozgalmunk egyre inkább tömegmozgalommá válik és a minőségi javulásán keresztül egyre inkább segíti a termelés fokozódását. A termelés fokozódásának pedig tudjuk, hogy ragyogó jövőnk, a szocializmus felépítésében van nagy jelentősége. Versenymorgnlmmik minőségi javulását mutatja a következő versenykihívás is: — Én, Magyar Jolán, a tamási állami gadaság Sánta Lajos munkacsapata nevében hosszúlejáratú versenyre hívom Czimora Gyuláné munkacsapatát. Mi vállaljuk, hogv a növányápolási I munkálatokat a batáridő e4;R befejezzük és 105 százalékos átlagteljesítményt fogunk elérni. Vállaljuk, hogy a munkanapokról az igazolatlan mulasztásokat teljesen megszüntetjük.“ A kihívást a következő szövegben fogadták el: — Én, Czimor Gyuláné a muri- kaesapakwn megbízásából a versenykihívást elfogadom. Áléreztük a verseny jeflemőségé* és éppen ezért csapatom minden tagja azon lesz, hogy necsak mennyiségi, hanem minőségi munkát végezzen és ezáltal magasabb termés- eredményeket érhessünk el. De nemcsak ezek, hanem még sokkal több példa mutatja, hogy a tamási állami gazdaságban a dolgozók mind nagyobb mértékben kezdik felismeri a versenymozgalom jelentőségét. I Nemcsak azért tartják szükségesnek | a gazdaság dolgozói a versenymozgalmat. hogy nagyobb százalékot tudnak elérni és nagyobb legyen a keresetük, hanem azért is. hogy azon keresztül még elszántabb harcosaivá válhassanak szocializmusunk ép-fősének. farkas Kató növénytermesztési brigádja verseng szerződést kötött Szalui Teréz brigádjával és vállalta, hogy 106 százalékos átlagteljesítményt érnek el, az igazolatlan mulasztásokat pedig teljesen kiküszöbölik, a szerszámokat kifogástalan minőségben tartják és az elvesztést teljesen megszüntetik. Máté Margit brigádja is a versenymozgalom kiszélesítésén keresztül akar 110 százalékos eredményt edérni. Versenyre hívta László József növénytermesztési brigádját a növényápolási munkálatok határidő előtti elvégzésére és a 110 százalékos átlagteljesítmény elérésére. A tamásiak versenymozgalmáról példát vehetnek a rácegresi és az alsó- hidvégi állami gazdaságok dolgozói is, akik még ezidáig nem bizonyították be, hogy a versenymozgalotn adta lehetőségeket kettő mértékben fe Ihász- náljk eredményeik fokozása érdekében. De necsak az aés-óhidvégi és a rácegresi állami gazdaságok dolgozói, hanem a többi állami gazdaságok dolgozói is kövessenek el mindent a versenymozgalom kiszélesítése érdekében, mert amint a gyakorlat is bizonyÜja: a versenymozgatom az eredmények fokozásának az alapja. Egy szekszárdi úttörő levele koreai pajtásához Kedves Koreai Pajtás! Tudom, hogy mikor est a levelet írom. te talán épen egy óvóhelyen remegsz. Az amerikai gyilkosok elvették tőled a. vidám, szabad elétet, o tanulást. Az iskolákat, ahol te oly sok szépet., oly sok jót tanultál, lebombázták. Szülőházadból tan. mar egy kő sincsen, lehet, hogy szüleid, is .elpusztultak. Nálunk a népi demokráciában építő munka folyik. Mi, magyar paffé sok bekében 'tanulunk. Tanulással védjük hazánkat, békénket. Tanulunk, mert azt akarjuk, hogy nálatok s az egész világon béke legyen. Gyárainkban nem bombákat, hanem traktort, ekét, cséplőgépéi és mér termelőeszközt gyártanak. Az VSA szárnám egy nagy csapást, a, Dunai Vas-művel építjük, Dunapcnteléh Tiszta szíremből kívánom, hogy győztesen kerüljetek ki nagy szabad1 [ dvbzlettel: tavon, buraiba SZABADOS ESDM: szekszárdi áliákánbs i-rkbln VI! > ia "'i'-’i'x
