Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-24 / 118. szám

-----------j----­NAP LÓ (»51 MÁJUS 21 A szovjet kormány észrevételei az VSA japán békesserződéstervezetével kapcsolatban Moszkva (TASZSZ). A. J. Bogomo­lov. a Szovjetunió külügyminiszter- kelyettése ez év május 7.-én átnyújtot­ta' Kirknek, az USA moszkvai nagy­követének a Szovjetunió kormánya észrevételeit az .USA Japán béke­szerződést er vezet ével kapcsolatban. ^ szovjet kormány észrevétel f | | lei mindenekelőtt a Japán be­I_^ | keszerzödés helytelen előké­szí tésére vonatkoznak. A japán békeszerződéstervezet kír sérő memorandumában az USA kor­mánya kijelenti, hogy az említett ter­vezetet azután fogalmazták meg, mi­után az USA kormányának képviselői és egész sor más állam — köztük a Szovjetunió — kormányának képvise­lői is kicserélték véleményüket. Meg kell jegyezni, hogy ez utóbbi állítás nem felel meg a valóságnak, mert a szovjet kormány még ez év március elején nyilatkozatot tett közzé, mely. ben kijelentette, hogy nem vesz részt a japán békeszerződéssel kapcsolatos külön megbeszéléseken az USA kép­viselőivel. A szovjet kormány abból indult ki, hogy a japán békeszerződés előkészítése nem lehet , egy val am elv kormány ügye, mely kormány kikéri más érdekelt kormányok véleményét, | hanem mindezen kormányok közös ügyének kell lennie, ahogy ezt a meg­felelő nemzetközi egyezmények előír­ják. Ennek ellenére az USA kormánya sem mondott ie a Japánnal kötendő békeszerződés különálló előkészítésé­ről. kizárólag magának igyekezve ki­sajátítani ezt a jogot. Az 1945. évi augusztus 2-i potsda­mi egyezmény értelmében megalakult az öt hatalom — az USA, a Szovjet­unió, Kína, Nagy -Britannia és Francia- ország — külügyminisztereinek taná­csa, A potsdami egyezmény egyene­sen kimondja, hogy a külügyminiszte­rek tanácsát elsősorban a békás sza­bályozással kapcsolatos előkészítő munkálatok céljából alakítják meg és hogy az egyes békeszerződések össze­állításánál a tanács olyan tagokból fog állni, akik azokat az államokat képviselik, amelyek aláírták a szó- banforgó ellenséges államnak szabott kapitulácíós feltételeket. A szovjet kormány még 1947-ben javasolta, hogy hívják össze a külügy­miniszterek tanácsának külön üléssza­kát Kína, az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannía képviselőinek részvé­telével, hogy hozzálássanak a japá békeszerződés előkészítéséhez. Emel­lett a szovjet javaslat kíemelie. hogy a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítési munkálataiba be kell von ni mindazokat az államokat, amelyek fegyveres erejükkel resztvettek a .Ja­pán elleni háborúban. De sem ez a javaslat, sem más javaslatok, melyek­ben a szovjet kormány újabb erőíeszí. léseket tett a japán békeszerződés megkötésének meggyorsítására, nem jártak pozitív eredménnyel, mert az USA kormánya nem tartja szükséges­nek sem a külügyminiszterek tanácsá­nak összehívását a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésére, sem pe­dig a békekonferencia összehívását ennek a szerződésnek a megtárgyalá­sára. Á szoyjet kormány szükségesnek tartja, hogy külön rámutasson, meny­nyire megengedhetetlen, hogy Kínát kerekesszék a Japánnal kötendő béke- szerződés előkészítéséből, A Kínai Népköztársaságnak a Ja- páb békeszerződés előkészítési mun­kálataiban való részvétele nélkül el­képzelhetetlen a távolkel éti helyzet valóban békés szabályozása. Az Egyesült Államok kormánya azért igyekszik a Szovjetuniót a Kí­nai Népköztársaságot és más országo­kat a Japánnal történő békeszerződés előkészítéséből kirekeszíení és azért igyekszik ezt az ügyet kizárólag saját kezébe venni, hogy egyoldalúan, dik­tátum formájában rákényszerüse Ja­pánra e szerződésnek az USA számá­ra előnyös feltételeit, kihasználva e célból Japán jelenlegi kormányának az amerikai megszálló hatóságoktól való függőségét. I I A szovjet kormány észrevéte­lt 1 lei másodsorban arra vonat-. __ - * koznak, hogy a Japán béke­szerződés amerikai tervezete — a do­log lényege szempontjából — egész sor helytelen tételt tartalmaz, ante, lyck nem egyeztethetők össze a ha­talmak között fennálló egyezmények­kel. Oly an közismert nemzetközi ok­mányokban, mint áz 1943. évi kairói deklaráció, az 1945, évi potsdami deklaráció és az 1945. évi jaltai egyez­mény, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannía, Kína és a Szovjet­unió kormányai meghatározott köte­lezettségeket vállaltak magukra a ja­pán békeszerződés megkötésére. Az említett okmányok megállapít­ják Japán területi határait cs rámu­tatnak arra, hogv Japánban békés «*A»ííékú és felelős kormánynak kell alakulnia, melynek megalakulása után a megszálló csapatokat ki kell vonni Japánból. A fenti okmányokban, valamint a hatalmak ezeket követő egyezmé­nyeiben is szó van arról, hogy Ja­pánban ..Minden akadályt el kell ká rítaní az elől, hogy a Japán nép kö­rében újjászülessen és megerősödjék a demokratikus irányzat“ és hogy széleskörű lehetőségeket kell terem­teni az ország békegazdaságának fej­lődése számára. Ugyanott egyben ar­ról is szó van, hogy véget kell vetni a militaristák uralmának és befolyá­sának, s végre kell hajtani Japán de- miiitanzálásíU. A japán békeszerződés amerikai tervezete egy s más tekin­tetben figyelmen kívül hagyja a ha­talmaknak ezeket — a fentemlííett ok­mányokból következő — kötelezettsé­geit. Az USA moszkvai nagykövetének átadott okmány a következőkben fel­sorolja azokat a szigeteket, amelye­ket az USA. • tervezete szerint el kel­lene szakítani Japántól és az USA. igazgatása alá vonni, valamint azokat a szigeteket, amelyeket vissza kelle­ne adni Kínának, de amelyekről nem tesz említést a tervezet. Vonatkozik ez mindenekelőtt a te­rületi kérdésekre. Még nagyobb jelentőségűek a fent említett nemzetközi egyezményektől való azok az eltérések, amelyeket a japán békeszerződés amerikai terve­zete a katonai kérdésekkel kapcsolat­ban tartalmaz. Elegendő megemlíteni, hogy az amerikai tervezet nemcsak, hogy nem tartalmaz biztosítékokat a japán militarizmus helyreállítása ellen, hanem általában semmiféle korláto zást sem állít fel a japán fegyveres erők méreteire vonatkozóan. A szov­jet kormány úgy véli, ez egyet jelent azzal, hogy Japánnak megengedik a militarizmus helyreállítását. Érthető, hogy ez a helyzet semmiképpen sem egyeztethető össze a hatalmaknak Ja­pán demilitarizálására vonatkozó is­meretes egyezményeivel. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, bogy az amerikai tervezet semmiféle határidőt sem álla­pi* meg a megszálló csapatok Japán­ból történő kivonására és egyenesen arra számít, hogy az amerikai meg­szálló csapatok és a katonai támasz­pontok a békeszerződés megkötése után is megmaradnak Japánban. Következésképpen az ilyen ..békés rendezés“ után, amelyet az Egyesiüt Államok készít elő Japán részére. Ja­pán katonai megszállása nem szűnik cneg és-Japán lényleges óra az Ameri­kai Egyesiül Államok marad. Meg kell említeni emellett, hogy az USA kormánya Japán amerikai esa- patok általi megszállását már most sem azoknak a céloknak az érdeké­ben használja felt amelyekben a janin fegyverletételi okmányt aláíró álla­mok megegyezték, A japán területen tartózkodó ameri­kai megszálló csapatok Japán terüle­tét, valamint az ország anyagi és cm- hertartalékait a koreai fegyveres in­tervencióra használják fel. Ez össze­egyeztethetetlen azokkal a nemzetközi egyezményekkel, amelyek az. amerikai csapatoknak a megszállás jogál Ja­pánban csak Japán demilltarizálását és demokratizálását célzó intézke­dések megvalósítására biztosítják. Az amerikai tervezel végül figyel­men kivid hagyja, hogy meg kell szüntetni azokat a korlátozásokat, amelyek Japán békegazdaságának sza­bad fejlődését gátolják. A szovjet kormánynak még más észrevételei is vannak a szerződéster­vezettel kapcsolatban. Ezeket az ész- icvéieleket az érdekelt halaknak ér­í'kezleién szándékozik kifejteni. Í A szovjet kormány változatla­nul sürgeti, hogy minél előbb kössék meg a japán békeszer­ződést. A szovjet kormány álláspontja az, hogy a békeszerződést azoknak a nemzetközi egyezményeknek alapján kell kidolgozni, amelyeket a hatalmak a második világháború idején kötöt­tek. Az az álláspontja továbbá, hogy a békeszerződés előkészítését az USA. a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió és Nagybritannia képviselőinek közö- ;;en keli végezniük a lávolkeleti bizott­ság valamennyi tagállamának bevoná­sával. Ennek megfelelően a szovjet kor­mány az alábbiakat javasolja: t. Hívják össze 19ö1 júniusában, vagy júliusában a kiil ügy miniszterek tanácsának ülésszakát az USA, Kína, Nagybritannia-'és a Szovjetunió kép­viselőinek részvételével, hogy hozzá­kezdjenek a japán békeszerződés elő­készítéséhez, figyelembe véve azt, hogy a japán békeszerződés kidolgo­zásának előkészítési munkálataiba be kell vonni valamennyi olyan állam képviselőjét, amely fegyveres erejével résztvett a Japán elleni háborúban. A békciszerződésfervezet tárgyalás cél­jából a békekonferencia elé terjesz­tendő. 2. A japán békeszerződés kidolgozá­sát a kairói deklaráció, a potsdami deklaráció és a jaltai egyezmény alap­ján kell végezni a következő alapvető célkitűzések szerint: ­A) Japánnak hók esze rét ő, demokra­tikus, független állammá keli válnia. It) Japán lakossága számára bizto­sítani keli a demokratikus jogokat és miként ezt az olasz békeszerződés kimondja — nem szabad megengedni olyan szervezetek létezését, — legye­nek azok akár poliaikai, akár katonai, vagy katonai jellegű szervezetek, — melyeknek az a célja, hogy a népet demokratikus jogaitól megfosszák. C) A japán niüiUiriznius újjászüle­tése elleni biztosítékul a szerződésben korlátozó feltételeket kell megállapí- j tani a japán fegyveres erők méreteire i vonatkozólag abból a célból, hogy ezek a fegyveres erők ne haladják meg önvédelem követelményeit — mi­ként az olasz békeszerződés előírja. D) Japánt semmiképpen sem szabad korlátozni mezőgazdaságának fejlesz­tésében. E) Megszüntetnek minden korláto­zást Japánnak más államokkal foly­tatott kereskedelme tekintetében. 3. A szerződésben ki kell mondani, hogy Japánnak nem szabad semmiféle olyan koalícióba belépnie, amely va­lamely — a militarista Japán elleni háborúban fegyveres erőivel résztveít — állam ellen irányul. 4. A szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy a japán béke. szerződés megkötése után legkésőbb egy év múlva minden megszálló csa­patot ki kell vonni Japán területéről és egyetlen egy külföldi állam sem rendelkezhet csapatokkal, vagy ka­tonai támaszpontokkal Japánban. 5, Meg kell egyezni arra vonatko­zólag, hogy a japán békeszerződést aláíró államok támogatják Japán be­lépését az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe. Zvloszkva, 1951. május 7,“ A fenti okmánymásolatot a Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia. Fran­ciaország, India, Pakisztán, Burma, Ausztrália, Kanada, Ujzéland, Hollan­dia, a Mongol Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormányainak is megküldték. Csehszlovák tlllakozó jegyzék az l'SA konnáuyálioz A csehszlovák külügyminiszter má­jus 21-én, hétfőn jegyzéket nyújtott át az Egyesüli Államok prágd} nagy­kő vétség ének; amelyben iiJ’akozik- az • Egyesült Ál.'amok ellenséges tévé- 'kenysége ellen. A csehszlovák .körtnány -- állapít­ja meg a többi közöli a jegyzék ismétel len .kijelentette, .hogy az Egye­süli Államok rádióállomásai a való­ságnak meg nem felelő híreket és uszító propagandát sugároznak. A ,,Szabad Európádnak nevezeti - rövid­hullámú rádióadót különösen jellem­zik a csehszlovákéként uszítások. Ez a rádióállomás, megsérrve a nem­zetközi egyezményeket. oiyan hullám, hosszai használ, amelyet a kopenháqai egyezmény értelmében más országok­nak engedélyeztek. A Newyork Times május 2-án nyütap beismerte, hogy ,,a München közelében. létesült új, erős rádióadó Csehszlovákra ellen irányul, ez az adó elég hatalmas és elég közel van. céljához." Mindezek a körülmények világosan megmutatják, hogy rendszeresen előkészített és. tervszerű, kampányról vnn szó' Az adásokat jellemzik a háborús uszítás, az ellenséges hangnemben történő uszítás a Csehszlovák. Köztársaság: an­nak nép-e. valamint más szuverén bé- kesze.reiő országok és népok' ellen. 1951 május 4-én __hangzik tovább a, jegyzék, — hat vagy hét fegyveres amerikai katona-két járművel keresz­tül halóit a csehszlovák államhatáron Marianske Lazne körzetében. Az ame. rikai katonák jármüveikkel mélyen behatoltak csehszlovák területre, ahol határmenti berendezéseket szemlél­tek meg, látcsövükkel kutatták a környéket és különböző tárgyakat fényképeztek le. Ezeket a tényeket a csehszlovák hatóságok állapították meg és a tények megerősítést nyer­tek a haíárörség tagjaitól, akik szol­gálatot teljesítetlek Németország amerikai megszállási övezetének ha­tárán. Ezek a tények csupán láncszemet képeznek Csehszlovákia szárazföldi és légi határainak az amerikai kato­nai szervizetek állal történő rend­szeres és durva megsértésében. A csehszlovák kormánynak meg­cáfolhatatlan bizonyítékok vannak birtokában, hogy mindezek a cse>' ke-deték rendszeres, előkészítet! és szervezett kém-, ' szaboiázs- és más jellegű ellenséges' cselekedetek részét képezik. Az úgynevezett bonni kor­mány pénzügyminisztere 1951 február 10-én rendeletet bocsátott ki, amely- ben megparancsolta a határőrség' min. den szervének, hogy azokat a szemé­lyeket-. akik azt állítják, hogy' a nyugati megszálló hatóságok ügynö­kei, nem kell á’kutatni, fegyvereiket nem kell elvenni és amikor Csehszio_ vákiábó! visszatérnek, el keli őket j kísérni az amerikai katonai parancs­nokságra. A pénzügyminiszter ebben a renrielefében megállapítja, hogy az amerikai katonai parancsnokságok ilyen értelemben oktatták ki ügynö­keiket. Ez az okmány világosan rn-sg- erősíti, az amerikai fegyveres erők o.yán . mértékben folytatnak rendsze­res kém-' és diverziós tevékenységet, hogy az amerikai hatóságok szüksé­gesnek tartják azt valamilyen módon szabványosítani. A csehszlovák kormány — feje. ződik b^ a jegyzék — az Egyesült Államok kormányának fentemlített té­nyekkel is bizonyított ellenséges te­vékenységét a legnagyobb komoly­sággal ítéli meg. A csehszlovák kor­mány erélyesen tiltakozik ennek az ellenséges tevékenységnek minden formája ellen és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya közölje,. milyen intézkedéseket tett a7 ellen­séges cselekmények megszüntetése ér­dekében. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi \eIeníése A Koreai Népi Demokratikus Köz-j lesekkel szorosan együttműködve min társaság néphadseregének főparancs-I den fronton kemény harcokat vívnak noksága május 22-én közölte, hogy a j az amerikai-angol intervenciós csapa­néphadsereg egységei a kínai önkén- j tok ellen. A Kínai Népköztársaság külügymi­nisztériuma mik szóvivője nyi la l kozott az ENSZ közgyűlése törvénytelen ha­tározatáról. ;ameliyel megtiltotta a Kí­nai Népköztársaságba és a Koreai Né­pi Demokratikus Köz-társaságba irá­nyuló szállításokat.' Az a tény, hogy az ENSZ közgyűlése ismét törvénytelenül elfogadta az Egyesül! Államok állal beterjesztett határozati javaslatot, újból bizonyítja, hogv az ENSZ visszavonhatatlanul á"- alakul az FSA áltál vezeteti ímperia- liv.ák szolgálatában az agresszív há­ború kiterjesztésének eszközévé — .mondotta szóvivő a többi közölt. A kala-ztrófális ve..ségek miatt, — amelyeket az agresszív fegyveres erők Isméteken elszenvedlek a koreai csata­tereken — az Egyesiéi| Álvamok kor­mánya kényszeríti cinkosait, hogy na- gvoh)» erő-ve! vegyenek részt a Korea és Kína elleni agresszív háborúban. Tökéletesen világos azonban, hogy ez a törvényűden határoz#'! a legcse­kélyebb mértékben sem lehel hattYs- sa! a kínai és koreai népnek az ame­rikai agresszorok ellen vívott győze­delmes harcára. Az amerikai, agresszorok minden lö­A madridi dolgozók keddre' hirde­tett tiltakozó nap ja. hatalmas siker volt. Ez. a néma tüntetés újabb bizo­nyítékát adta a spanyol dolgozók tör­hetetlen harci akaratának és Franco, ellen.ességének. a madridiak az elvi­selhetetlenül magas megélhetési költ­ségek elleni tiltakozásképpen bojkot­tá iták a közlekedési eszközöket é<. az üzleteket. Az autóbusz és a földalatti utasok m.integv kilencvenöt százalé­ka bojkottálfa a közúti közlekedést. Ugyanígy népielenek voltak az üzle­tek, valamint, a piaci árusítóhelyek. A közlekedés bojkottjáról írva az AFP tudósítja megjegyzi, hogy a til­takozásnak ez a formája rendkívül hatásos volt, mert abbag a lakosság minden rétege részt vett. Franco hatósága; tehetetlenül áll­tak szemben a madridiak néma tün­tetésével. A madridi utcákon nagy létszámú felfegyverzett rendőrség és indicia cirkál és különösen sok csend­őrt vezényeltek a munkáslakta külvá. rosokba. A madridi dolgozók fegyel­mezel; tüntetését azonban Franco pri­békjei nem merték és nem is tudták megakadályozni. A madridi villamosok és a Metro szerelvényei, amelyek a reggeli órák. ban mindig túlzsúfolták, a tüntetés tartama alatt „teljesen üresen közle­kedtek. Sok szerelvényen fegyveres rendőr őrizte a vezetőt. Az újságárusoknál halomra gyűl­tek a vásárlási sztrájk miatt el nem adott lapok, amelyek a kormány leg­újabb fenyegetéseit. tartalmazták ..rendzavarás" esetére. Az utcákon mindenütt hatalmas plakátok hozták a dolgozók tudomá­sára,. hogy minden késést, vagy nem igazolt mulasztást, haladéktalanul ál­lásvesztéssel büntetnek. Azokat az üzleteket, amelyeket tulajdonosaik nem nvitanának ki, véglegesen be­zárják. Azoktól a taxisofőröktől, akik rcszlvésznek a tiltakozó mozgalomban, haladéktalanul megvonják-a közieke. dési engedélyt. A BEKEE«YIIXTIIIWEKT-Csehszlovákia népe május 26-án kezdi meg a népszavazást a Béke Vi­lágtanács felhívására. A köztársaság csaknem minden városában és közsé­gében békeelöadásokat rendeznek. Lengyelországban május 21-ig bezá rólag 17,027.472 békeszavazó-lapot ír­tak alá. A békenépszavazás tovább folyik. A Bolgár Népköztársaságban május 21-ig 5,457.756 dolgozó írta alá a fel hívást. *■ A Román Népköztársaságban hatal­mas lelkesedéssel folyik a Béke Vi- iágíanács felhívásának aláírása. Ada-Kaleh dunai sziget közel hat- száz török nemzetiségű lakosa egy emberként írta alá az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő felhívást A franciaországi Arieg.e-megye me­gyei tanácsa három kommunista, 14 szocialista és három radikális szava­zattal, egyhangúlag elfogadta az öt hatalmi békeegyezmény megkötésére, szóló felhívást. Ain- és Haute Savoie- megye megyei tanácsai szintén egy- J hangúlag elfogadták a felhívást, Olaszországban Modena tartömánv- ban több. mint -17.0IV1 Rcümo Emíliá­ban 73.000 aláírás -gvülf össze. Az aláírásiyüités fokozása érdeke-.. ben a svéd országos,békebízottság el. határozta, hogy május 27-e és június 2-a között ,,Békehetet" rendez az egész országban. Hollandiában eddig már 90.232 alá­írást gyűjtöttek. Budapestre érkezett Á1 ekszandr Mi hájlo v a Koraszomol főtitkára Szerdán reggel repülőgépen Buda­pestre érkezett a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség végrehajtóbizott­ságának csütörtökön kezdődő ülésére Alekszandr Mihájlov elvtárs, a Kom- szomol főtitkára és Romanovszkij (Szovjetunió) a DÍVSZ titkára. A szov­jet vendégekkel együtt érkeztek a csehszlovák ifjúság képviselői «*: Frantisek Vacek, a Csehszlovák Ifjú­sági Szövetség főtitkára és Jaromir Svamberk. Ugyancsak megérkezett Budapestre n DÍVSZ végrehajtóbizottságának cstí- iörtökön kezdődő ülésére René Bee­len belga, Jean Ellenstein és Raphaoe! Feigelson francia, valamint a holland, ■ndonéz, norvég, olasz, osztrák, svéd küldött, vs,. fl Kínai lépiztársaság kiilyiyitiiiiiszlériüina szóvivőjéül nyilatkozata az ENSZ feSzgyiiléséiitk törve yteien határozatáról i i'kh'm;, nog\ MierjesszoK a uawurui, csupán azt eredményezheli, hogy Kína és Korea népeinek harci szelleme meg erősödik. Mindazok az országok, amelyek kö­vetik az Egyesült Államokat a Kíná­ba és Koreába irányuló száOIEmáiivök el: i ’fásában, felelnek majd Kína-elle- ne.s cselekedeteikből származó kövel- kezmén veikért. Az Egyesüli Államok kormánya ezl * a törvénylcien halárözalo'! arra hasz­nálja fel. hogy szétrombolja a világ­piac normális kapcsola'.ail és bizonyos nyersanyagok piaci árai! leszorílsa úgy. hogy monopóliumot biztosítson ezekben a nyersanyagokban az. ameri­kai hadi a n yagk erosk edő Unok és hogy elllen.őrizze az ezeket a nyersanyago­kat termelő országok gozdasági éleiét. Valamennyi független és szuverén or­szágnak éberen kell figyelni ezl a cselszövést. A kínai nép elszán'an szembehelyez­kedik az ENSZ törvénylcien és szé- gyenloiljcs határoz»iával és bízik ben­ne. hogv az amerikai agresszorok le­győzésévé.-! Ilid válaszolni erre a tör­vényellenes határozatra. A madridi dolgozók ha tu Bukik néma tüntetése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom