Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-22 / 116. szám

2 1351 MÁJUS 22 N Ä ? L O A Magyar Népköztársaság míniszlerianácsának határozata a íeimelőszövetkezctek gazdasági megerősítéséről A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsa határozatot hozott a ter­melőszövetkezetek gazdasági megerő­sítéséről. A határozat az államigaz gstási és az állami gazdálkodó szer­veknek elsőrendű feladatává teszi, hogy minden téren, igv a gazdasági segítés útján is támogassák a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlődését. A támogatás olyan jellegű legyen, hogy kiegészítse és előmozdítsa a ter­melőszövetkezetek (csoportok) saját erőfeszítéseit, kezdeményezéseit és hozzásegítse azokat belső tartalékaik feltárásához, A minisztertanács határozatának az építkezésekkel foglalkozó része töb­bek között kimondja, hogy növelni kell a termelőszövetkezetekben (cso­portokban) az állatiéröheiyek számá.t. Az 1951. év végére a férőhelyek szá­mát a következőkép kell emelni: szarvasmarháknál 200.000-re ebből 86.000 úi épületben legyen — sertés- fiaztatóknál 80.000-re — építkezés út­ján 46.400 — sertéshizlaldáknál 221 ezerre — építkezés útján 94..*00 ba­romfiaknál 1,710,000-re — építkezés útján 1.400,000. A betonsilók űrtartal­mát 350.000 köbméter építésével 480 ezer köbméterre kell növelni. Az építkezéshez szükséges anyago­kat az Országos Tervhivatal bocsátja rendelkezésre. A termelőszövetkeze­tek (csoportok) kérhetik, hogy a hasz­nálaton kívül álló kisebb téglagyára­kat felhasználhassák. A bontási anyagokat a termelő­szövetkezetek (csoportok) a föld­művelésügyi miniszter által meg- áilapilott mennyiség erejéig díj­talanul kapják. Gazdasági kis­vasút építésére nyolcmillió, talaj- térképezésre 500.000 forint hosz- szúlejái atú kölcsön biztosítható. Mintegy ötmillió forint kölcsön­keretet kell nyitni napközíoítho- nok építéséhez, az anyag- és pénzszükséglet nagyobbrészéí sa­ját eiejükböl kell biztositaníok. A. termelőszövetkezeteknek (csopor­toknak) rövid, középlejáratú és hosz- szúlejáratú kölcsönöket, különféle kedvezményeket és — kivételes ese­tekhez — segélyeket lehet nyújtani, Kölcsön akkor nyújtható, ha a ter­melőszövetkezet (csoport) alapsza­bályszerűen működik és a jóváhagyott tervében kitűzött termelési célt, amely gazdálkodása folyamatos viteléhez vagy bővítéséhez szükséges, saját Dénzügyi eszközeiből megvalósítani nem tudja. Rövidlejáratú kölcsönöket a terme­lőszövetkezet (csoport) csak a pénz­ügyi tervben foglalt és jóváhagyott termelési célokra kaphat. A megnöve­kedéssel vagy egyéb ok következté­ben indokoltan jelentkező és a terv­ben nem szereplő hitelszükséglet az előre megállapított tartalékkeretek terhére elégíthető ki, A rövidlejáratú kölcsönök lejárati határideje nem le­het hosszabb egy évnél, illetve nem Terjedhet túl a gazdasági év végénél. Rövidlejáratú kölcsönök, amelyeknek kamata négy százalék, nyújthatók nö­vénytermeléssel vagy állathízlalássa! kapcsolatos beszerzésekre, továbbá munkelőlegre, de erre csak akkor, ha a már megszerzett munkaegységek elő­legezésére a termelőszövetkezetnek (csoportnak) készpénz nem áll rendel­kezésére. Rövidlejáratú hitelek álta­lában zöldhitel formájában.- a bevetett területek arányában nyújthatók. Ki­vételes esetben sor kerülhet a saját erőből történő beruházás és kisebb felszerelési tárgyak beszerzésének meghitelezésére is. Középlejáratú kölcsön folyósítható négyéves időtartamra tenyész- és igás- lovak, szarvasmarhák, juhok, mének, kétéves időtartamra sertések és ba­romfiak beszerzésére. A kamat 2 százalék, a törlesztés évenként foko­zatosan eme :kedik. Ezek a feltételek érvényesek a tagok által bevitt tehén és anyakoca ellenértékének kifizetésé­re nyújtott kölcsönökre is. Középlejá­ratú hitel folyósítható még hároméves időtartamra három százalékos kama­tozással egyenletes törlesztés mellett tenyész- és igásállatok . számára takar, mányvásárlásra, valamint saját rezsiben végzett beruházásoknál a teljesíteti munkaegységek megelőlegezésére. Tizenkét évi törlesztési időre hosszúlejáratú kölcsönök folyósít­hatok émtkezésekre, villamosítás­ra, talajjavításra, talajtérképezés­re, gyümölcs- és szőlőtelep létesí­tésére és erdősítés céljára. A törlesztés évenként 2 20 százalé­kig progressziven emelkedő. Gyümölcs­ös szőlőtelepítésnél, valamint erdősí­tésnél 5 évig nincs törlesztés, a ha­todik évtől kezdve á törlesztés 5. 30 százalékig emelkedik. Hét évi visszafizetés, egv százalékos kamat é.s évenként 2—25 százalékos ■ törlesztési résziletek mel'letl hosszúle­járatú kölcsön nyújtható . gépek be­szerzésére, öntözéses gazdálkodás, gyü­mölcsfák, vagy hogyósnövények pótlá­sára. Beruházási kölcsönt az I. II. típu­sú termelőszövetkezeti csoportok abban az esetben kaphatnak, ba alapszabályszerűen, közösen gaz­dálkodnak. közös állattartást szer­veznek és fejlődésük biztosítva van. A fenti köicsönfeltételek a már fo­lyósított kölcsönökre is érvényesek, ki­véve a jószágokra nyújtott természet­ben törlesztendő kölcsönöket, amelye­ket a már megkötött szerződések alap­ján kell törlesz'em. A nem állami készletből történi jószágvásárlásra adott pénzkölcsön természetbeni tör­A madridi dolgozók harcosan ké­szülnek a drágaság és elnyomás elle­ni keddi, május 22-i tömegtüntetésre — jelenti az Hiimanité. A hatóságok fejvesztve, igyekeznek ellenmtézkedé seket. foganatosítani. Egész Spanvol­leszlése a jövőben megszűnik. Ila azonban állami állományból kerülnek átadásra, (eladásira), az állatok, a ter- méiöszÖYelkezelek (csoportok) részéré. akkor .továbbá is fennmarad a termé­szetbeni visszaszolgáltatás. Szabályozza a minisztertanácsi■ hatá­rozat. a. termelőszövetkezetek (csopor­tok) pénzgazdálkodásának szervezeti felépítését is. Minden kölcsön folyósí fásnak elő­feltétele a jóváhagyott negyedévi pénzügyi terv, amelyet a termelő­szövetkezet (csoport) a hitelszövet­kezet segítségével a járási tanács felelőssége niellett készít el és, melyet a járási tanács és az OSZH járási taghitelszövetkezctei felülvizsgálnak. A felülvizsgált terveket a megyei ta­nács pénzgazdálkodási bizottságának javaslatára a megyei tanács végre­hajtóbizottsága hagyja jóvá. A kere­tet a pénzügyminiszter a földművelés­ügyi miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben állapítja meg. A pénzügyi tervek jóváhagyása egy­magában nem jelenti még a kölcsön folyósítását. A kölcsönt a termelőszö­vetkezetnek (csoportnak) az eseten­ként felmerülő szükségletének megfe. zel a kölcsönt a járási mezőgazdaság^ l élőén kérnie kell s a hitelszövétke- oszfály javaslatára folyósítja,. Vala­mennyi kölcsön rendeltetésszerű fel- használásának elenőrzése a járási ta­nács mezőgazdasági osztályának és a kölcsönt folyósító bitelszövetkeztnek a feladata. • A gazdasági megsegítés lebonyo]íiá_ sara a bankszerűen nyitott keretekből a járási, megyei mezőgazdasági osz­tályok adnak megbízást az illetékes vállalatoknak. A természetbeni tör­lesztésre. szaporulat, valamint, hízó­állatok szállítására a terraeLószöveike zet (csoport) az állatforgalmi és te­nyészállatforgalmi vállalatokkal szeg ződésí köt. Ezeket kétoldalú, pönálés szerződéssel kel] kiegészíteni a szer­ződésben foglalt kötelezettségek be­tartásának biztosítására. A leszállítás ra kerülő jószágok árához a vállala­tok száz kilométernél nagyobb távol­ságra eső szállítási költséget nem számíthatnak fel. Hasonlókép meg kell szigorítani valamennyi többi vál­lalat, különösen a Zöldség, és Gyű mplcsforgalmi Egyesülés szerződéseit. A jövőben fokozatosan kiterjesztve, jószágok felvásárlására nyújtott köl­csönökből a termelőszövetkezeteknek (csoportoknak) a járási tanács ellen­őrzése és segítségé mellett maguknak kell megvásárolni ok a jószágokat. ország területén igen .«ok dolgozót letartóztattak. A fasiszta sajtó ..hal ál - büntetéssel“ fenyegeti a sztrájkoló- kat. A terror ellenére a mozgalom az egé^z országban terjed, á dolgozók egysége szorosabbra fűződik. A madridi dolgozók harcosan készülnek a május 22 í tömegtüntetésre A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz- ; társaság néphadseregének főparánes- ; noksága jelenti május 19-én: A néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkéntesek­kel, sikeresen visszaverve az ellenség ellentámadásait, súlyos csapásokat mértek rá és visszavetették délre az amerikai-angol intervenciós csapato­kul. Május 19-éu a néphadsereg egy­ségei az ellenség öt repülőgépét lelőt­ték. A néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai önkénte­sekkel, a 38. szélességi körtől délre a* egész fronton visszaverik az ellenség ellentámadásait é.s sikeresen vetik vissza az ellenséget tovább dél felé. A népi partizánok támogatva a néphadsereg egységeit, hadműveleteket folytatnak az ellenség mögöttes terü­letein. Az utóbbi napokban a partizá- nak négyezerhafiszázhüsz géppisztolyt, százegy golyószórót, harminchárom géppuskát, harmincnyolc különböző űrméretű löveget, tizenhét rádióhrren­dezést, négy gépkocsit és többszázezer töltényt zsákánvoltak. A koreai néphadsereg egységei néhány kiiOméteire északkeletre vannak Szöuliéi — írja a lirassnaja Zvjezda szent lei rója A Krasznaja Zvjczdu katonai szemle­írója részletesen elemezve a január * - tői április 22-ig tartó koreai hadműve­letek menetéi, megállapít ja, hogy áp­rilis 22-én hajnalban a néphadsereg és a 'kínai önkéntesek új csapást mértek az intervenciós csapatokra. A támadó egysegek három nap alatt majdmem negyven kilométert nyomul­lak előre. Az áttörés a középső szakaszon és a szárnyak irányában mért csapások ar­ra vezették, hogy bekerítették az ame­rikai és angol intervenciós csapatok egy részét és súlyos veszteségeket okoztak nekik; Az amerikai parancsnokság újabb kisérletet tett, hogy feltartóztassa a néphadsereg és a kínai önkéntesek elő­nyomulását. Május első napjaiban az intervenciós csapatok a Szöultól észak­ra fekvő térségben elleniámadíy*l»< mentek át. Május első felében kemény harcok dúllak. Ez alatt az időszak alatt az ameri­kai és angol intervenciós csapatok egységei semiiyen jelentősebb sikert sem érlek el. Az intervenciós csapatok . veszteségei azonban még inkább nö­vel; ed lek. Május í“-én reggel a néphadsereg egységei együttműködve a kínai önkéntesekkel, tüzérségi előkészí­tés után újabb csapást mértek az intervenciós csapatokra. ' Három helyen áttörték az amerikai és an­gol csapatok védelmét, E csapás következtében az intervenciós csa­patok kénytelenek voltak vissza­vonulni valamennyi fronton. A párisi rádió jelentésié szerint a ko­reai néphadsereg élegységei néhány kilométerre északkeletre vannak Szöul­tól és megközelítették incsonbu váro­sát. * Az amerikai és angol újságok a ^fíónt helyzetét értékelve kénytelenek kijelenteni, hogy az amerikai és angol csapatoknak még sokai kell visszavo­nulni és hogy még sötét hírek fognak érkezni a frontról. A MíinkaerőtartaléM Hivatala a dolgozó parasztokhoz Felhívás „Az igen kedvező időjárás, a minő­ségi vetőmag és jó iaíajmegniunkálás következtében a takarmányfele és a fű évtizedek óta nem látott mértékben nőit meg. Nagyot fejlődőit a répa, de megnőtt a gyom is. Állattenyésztésünk fejlesztése, dolgozó népünk hús- és teje'ílátása, jövőévi cukrunk biztosítá­sa. de egész népgazdaságunk szem­pontjából rendkívül nagy jelentőség­gel bir. hogy a lakarmányféléke! ide­jében • lekaszáljuk, répatermésünk leg­nagyobb hozamát biztosítsuk. Dolgozó parasztságunk az elmúlt esztendőben is mindig megértette Pártunk és kormanyzaimik hívó Szá­vái és készséggel teljesítette dolgozó népünk, hazánk és a béke megerősí­tése érdekében feladatát. Ilyen gyors és fontos feladat teiljésí- lésére hívjuk most mindazokat a dol­gozó parasztokat, akik saját jól elvég­zett munkájuk mellett, akárcsak 2—3 napra is, el tudnak menni kaszálni, sa- I rabolni, egyelni állami gazdaságainkba. Ezekhez a munkákhoz gazdaságaink nak azonnal sokezer munkáskézre, fér­fiakra, nőkre, fiatalokra van szüksé­gük. Az.elvégzett munkáért a kollektív szerződésben előírt fizetést kapja min­den dolgozó. Nem kell sem munka­könyvé! hozni, sem szerződést kötni ezekre az ideiglenes munkákra. Jelentkezzenek azonnal, minél főb­ben, hogy a megtermett iakarmány- ■ féleségek egészét biztosíthassuk áliab . állományunk fejlesztésére! Egy szál se menjen veszendőbe! Jó munkával fo­ltozzuk cukorrépatermésünket! Jelentkezni lehet a lakóhely szerinti, községi tanácsnál. Aki legalább egy hétre vállal munkát, lehetőleg nyolc napra élelmet hozzon. Takarót, kaszát és répakapát mindenki hozzon magá­val. Oda- és visszautazás költségét az ^ állami gazdaságok fedezik. Munkaerötarfalékok Hivatala.“ KATYMÁIí® VÁLASZA 1951 mfiú»“ 23-án, egy csütör­töki napon hatt-agú brigád dolgozott a jugoszláv határ közvetlen közeié bena katymári Lenin-termklőszövet.. kezet' földjén. Három férfiből s három nőből állott a brigád — kukoricát vetettek. Nem géppel, csak kapával, kézzel, ősparaszti módon_ mert a cső port tavaly ősszel alakult meg s a felszerelés még hiányos. Most várják a kiutalást. Szótlanul, csendben dolgoztak, úgy. ahogy illik. Mert minden munkának megvan a maga hangulata a paraszti életben is. Másképpen érez az ember szántáskor, másképpen vetéskor és meginlcsak másképpen aratáskor. De minden paraszti munka közül legün nepélyesebb, legáhHatosabb a vetés, az a munka, amellyel a paraszti em­ber elhinti a magot a drága anya­földbe. Ilyenkor szótlan, áhilatos az ember. Rabulejti öt a nagy- termé­szet ereje, amely majd szátbaszök- keriti, kívirultatja a kicsiny magocs kában rejlő életet. Csendben, teljes odaadással dói go. volt a brigád. Csak Behcsik Jánosáé, a nagydarab szőke asszony pislogott néha oldalt munkaközben. Nem tehet róla, ele .neki tnosl is állandóan ott jár az esze, azon a másik tálkán, ahwl gyengéden, kedvesen hajladoznak a májusi szélben a gyapotcserjék. Ö a harminc, holdnvi gyapottábla felelő­se. De ez a szó, bogy „gyapotfelelős", ezúttal, nem fedi pontosan a fogalmat. Mert B'V'stkné nemhogy felelőse., de egyencsen szerelm^Sp a gyapotnak! Mióta ezt a megbízatást kapta — de különösen, mióta elvégezte a gyapot termesztési tanfolyn.mol — az ő szá­mára szinte egyetlenegy dologból áll a világ. J'.tt ti a békcS. szinte Un­neni hangulatot egyszerre durván két_ >c.Y/'<:ntj>i egy ■-adui 'jjogó hang: — y././svjili . ■ . puli! A brigád tagjai ugyanabban a pil­lanatban merevednek meg. Angyal Istvánnak még a kapa is úgy marad [ii kezében a levegőben, ahogy vágás­ra emehe. Állnak egy pillanatig za­vartan, figyelve a íurcsa hangra. Ben- csikné halkan, ,tanácstalanul -megszó­lal: — Mi volt az? .. , — Idei ötlek! — akarja mondani Bogdán János. De még jóíormán ki sem nyitja, a száját, amikor újra í el­vi j jog egy puskagolyó n fejük feleli s rögtön utána hallatszik a ■ fegyver dörrenése is. Jajjj! . . . fütyülnek a golyók! — klói> fej sírásán Angyal Istvánná és odaszalad a tériéhez, helekaröl gör esősen, oltalmat keresőn. Dehál.. . hohnOfi lövöldöznek? — kérdezi most Helléné é.s mindnyá­jan Prekló Jánosra, a brigádvezetőre néznek. Prekló Jártán eddig csak állt szótlanul, szinte hihetett énül bámulva n halárontúlra. S most. hogy nekisze gezlék a kérdést, hirtelen elönti a düh és a'keserűség. De annyira, hogy zúg belé a feje és szinte szikrát vet a szeme, Es ettől a dühtől még felel, ni. se. tud rendesen, nem azt mondja, amit a-kart. — Honnan? . . . fiái honnan? — ki­áltja rekedten. Elnéz orraidé, túl a határon Egy rombadölt tanyán, ami vagy kétszázötven méterre lehel in­nen, u romok közül meglátja kivillan- ni a fegyver lorkolaHüzél s rögtön utána hallja is; ~ Eijúúúúú .. . puff! ■8 a hátamögöt.1 leisikít Keltámé: ■ " Jvjjj! —. és összekuporodik. : Mindenki odaszalad, azt luszik, meg­sebesüli. Nincs semmi baja, csak na. gyón megijedi, mert. közvetlenül a füle melleit fütyüli el a golyó. Még most is fali ehér és reszket a szája- széle, ahogy megszólal sírásán: Mii csináljunk, emberek? Prekló János ettől .a kérdéstől ma- gáralalál. Megkeményedik a lelőnie- te, s hangosan, nagyon határozotton telel: — Hát mit csinálhatnánk?... dől gozunk tovább. Csak nem akartok el. szaladni innen, mint a nyíllak?. . Hadd .lássák meg a gyilkosok, a ke­serves istenit az anyjuknak, hogy mánkét innen nem lehet, elijeszteni! Hát nem látjátok, hogy éppen azért lövöldöznek ránk, mert el akarnak ijeszteni bennünket, a munkából? . . Ezek azt szeretnék, ha nem teremne semmink és éhen fordulnánk fel! De azt ugyan leshetik, hogy mink meg ijedjünk! Es nagy erővel, mintha csak a gyil kg^ fejére sújtana. belevágja kapáját a földbe. A brigád tagjai teljésé,-, megváltoz­tak a pár másodperc alatt. Arcukról eltűnt a tanácstalanság, a zavar kite, jezése, Preklóné sem lélt már. És a szemekben meg jel' nil,: valami dacos, elszánt Híz. Olycin mozdulattal ra­gadják meg a szerszámot, mint ahogy a. harcos ragadja, meg fegyveréi, ro halnkor. A mindig hallgatag Angyal István, a csendőröktől számtalanszor megszenvedett, deresbejuszú paraszt, felkiált: — Rajta, előre 1 — és nekilendült. Újra megindul a munka, de most már nyoma sincs az előbbi bék és hnn- 'igulatqak. Kempnven prndiihiol: pák, a léptek alatt is jobban süpped, most a meleg. puha föld. Prek. ló Jánosnak, ahogyan hátranéz, egy­szer munka közben, felcsillan a szeme. — Akárcsak ha harcolnánk! — gon­dolja büszkén. Több lövés nem jött ódáidról. JJÍév aznap e>«««* -összegyűl lek a Lenin-lermelőcsoporl tagjai, rendkívüli taggyűlésre. Heszegi János, a csoport elnöke az előadó. Hosszú, barna, kékszemű, mindig mosolygó fiatalember Leg­szembetűnőbb tulajdonsága, hogy örökké jókedvű. Most azonban komor ráncokba vonja sűrű szemöldökét, a száját erősen összeszoritja és a sze­me egyenesen szúr. A tagság meg bökkenve nézegeti az elnököt, sohase IáHá’c még ilyennek. Komoran, szinte kongó hangon kezdi meg a beszámolót. Elmond ja, mi történi délelőtt, hogyan próbál­ták Tito orgyilkosai elriasztani amuri- kától h kukoricavetö brigádot. A tag­ság megdöbbenve, sin psendben hall. galja szavait. Csak amikor arról be­szél. hogy Rétiénél, akinek háromhó­napos kicsije van otthon. majdnem eltalálta egy golyó, csak akkor sóhajt lel mélyen valaki az első sorokban és nyomában egyszerre felcsap a mcgbotránlcozás, a gyűlölet zsivaja. De Heszegi János felemeli a kezét, csendet int és folytatja. És szinte zeng a hangja, ahogy i elsorol ja egymás­után a nevekel, ahogy példaként ál Irtja a tagság elé Prekló János brigád„ lát. a munka harcosait. És ahogy el­hangzik az utolsó név is, lelcsallón a taps, az éljen. A Prckló-brigád tagjai őreiig csak állnak a nagy ünneplés- fényes szemmel, zavartan piton■ i kodva. Olyan szokatlan az egész, nem tudják, hogyan kell ilyenkor visel­kedni.. De Bencsikné végülfs feltalál­ja magát, és felkiált telitüdővel: — Harcolunk a békéért! . ■ . Még -j harmadik ulcábctn js tisztán lehet hal­lani a szavak értelmét, tisztán lehet hallani két forrón szereteti ember ne. vét, amint kétszáz ember együtt zúg­ja: — Sztá-Un, Rákosi. Sztá-lin, Ráko. si! A gyűlés ufóm távira! ment. Rákosi elv társnak: a katymárj Lenin-fcrmelö. csoport tagjai, Válaszul a tifoisták gyilkossági kísérletére — még jobban dolgoznak. még többel, meg kémé nyebben: napi egy órával meghosz szabbítják a munkaidői. lílásnao re/fgrei kapával, kaszával gereblyékkel a váltakon, négyes so­rokban vonult ki a földre a Lenin, csoport tagságé, teljes létszámban Már az első lépéseknél felcsendült aj kukon a dal s szárnyalt, szálloH a harmatos, tiszta reggelben: „Tenger, nyi a búzánk, izmos a karunk. . j‘ Az egyénileg gazdálkodó kisparusz tok pedig kiálltak a kapuba s vágya.. . kozó szemmé] hosszan néztek utánuk Csak a kulúkok házatája volt csen. des. nagyon csendes, mintha nem is lakna ottan senki. A falu déli szélén áll a halárven dász őrs. a r mi elé vezet az út a le r- melöcsoport földjére. Amikor a dalo­ló csoport odaéri, a sarkig nyitott; muskátlis ablakokban felegyenesedtek v halárvudászok s feszesen tiszteleg- ii>k a menetnek. De a szemükben mo­soly bujkált s mikor levették a kezü­ket a sapka mellől, az egyik honvéd így szólt társaihoz: y — Ezeket akarják megijeszteni? ... SZALAI JÁNOS (Megjelent- a Szabad Nép-ben} i o /•; n ^ b<2_( ben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom