Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-19 / 114. szám

1 Oil MA'JUS 13 NAPLÓ „Mi ax építőiparban visszük diadalra módosított ötéves tervünket44 Tizenhét torna menyei leány utazott Budapest re az építőipari iskolába fogad bennünket amint a 'megyei ~ • tanács mCmkaeró. gazdálkodási osztályára megyünk, A lányok, — mert ki lenne más, -— az építőiparba mennek tanulónak. Har­cos építői akarnak lenni a szocializ­musnak. A tizenhét ' lány közül már többen tagjelöltek, mások a DISZ jelvényét viselik.• Uj, boldog élet felé indultak el csütörtökön, midőn a szekszárdi vasúti pályaudvaron a bu­dapesti vonalra ültek. Valamennyien boldogok, mert. a Párt és a DISZ programját akarják megvalósítani az építőipar torén is. A mezőgazdaságú munkásból ipari munkássá akarnak lenni. Ezek az építőipari lánytanulók a megye legkülönbözőbb területéről jöt­tek Szekszárdim, Punaszentgyörgyről, J Tabódról, Nagymányokról. Kismá. .nyolcról. Mórágyról jöttek, de a szek­szárdi DISZ-Iiatalok is képviseltették magukat, -a Gőgös Ignác termelőszö­vetkezet öt leánytagjával. A lányok közül már többen látták a nagymányoki vájártanulók életét nagyszerű otthonukban, Kuli ürmünká_ juk eredményeiről tanúskodott a me­gyei kultúrvcrseny, ahol az énekka­ruk a második, míg a tánccsopori juk az uráli szalagos tánccal a harmadik helyezést érte el. De ismerik a tanu­lók jó eredményeit a termelésben is. Mindez segítette őket, hogy ipari ta­nulók legyenek. De mindezek mellett mint tagjelöl­tekhez és öntudatos DISZ-tagokhoz il­lik, végrehajtják Pártunk és a DISZ programját, amely szerint több női munkaerőt keli alkalmaznunk az épí_ tőiparban. Erről a feladatról beszéli Keserű Mária, aki Dunaszeutgyörgyön volt DISZ vezetőségi tag, Elmondotta: — A régi jelszót, mely szerint ne­künk a főzőkanál mellett a helyünk, a sárbátiporjuk. Mi élünk a népi de­mokrácia áDal biztosított jogokkal.de tudjuk- azt is, mi a feladatunk: Mi lá­nyok egységesen, a férfiakkal össze­fogva akarjuk a még boldogabb jö­vőnket építeni. Amikor arra vállal­koztam, hogy építőipari munkás le­szek, a DISZ programja volt előliem. Tudom, hogy nekünk: lányoknak' is nagyobb százalékban kell kivennünk részünket a szocializmus építéséből. A TOLNAJ NAPLÓ TA PA SZTA LA TCSERE HO VA TA Duijiozóink a munka ésszerűsítése vei &eánt:ik o o a termelékenység emelését Felemel! .ötéves lenünk megnöveke­dőit feladatai még Tokozottá bb mun­kát, még nagyobb lelkesedést-kívánnak dolgozóinktól. Az ötéves terv sikeréért folyó harcban döntő szerepe van az rí j í t ó m o z ga 1 o m h a k. tljí'. óink eddigi eredményei nemcsak azért jelentősek, ni e rl tekint él yes meg l a kari I á s>l e r c d - ményeztek nemzetgazdaságunk száméi­ra, hanem azért is, mert közöttük szá­mos olyan javaslat van, amely techni­kai fejlődésünket szolgálja. Számos nagyjelentőségű újítás született ebben az évben és ezrével vannak olvan ki­set)!') újítások, amelyek összességükben jelentős értékűek nemzetgazdaságnak számára. Hagy Éva, a Gőgös Ignác termelő­szövetkezetből indult el az ipari munkásság felé, mosolyogva mondja: — A mi mun­kánk többé-kevésbbé kiesést jeleni pillanatnyilag'még a termelőszövetko zeti munkában, de az egyre fokozó­dó gépesítés rövidesen pótolja azt ter­melőszövetkezetünknél. Míg szüléink és testvéreink a szocialista nagyüze­mi gazdálkodásban, addig mi az épí­tőiparban visszük diadalra a módosí­tott öléves tervünket. S amint ezeket mondta Nagy Éva, mindenki meggyőződött arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodás nagy műnk a ^ erőtartalékokat íár fel az egyre erősö. elö iparunk számára. Délután a vasúti pályaudvaron a Megyénk területén is harcban áll nak az újítók, a jobb, a tökéletesebb érdekében. A munka gyorsabb és köny- nyfebb elvégzésének biztosításával se­gítik ötéves tervünk időelőiti teljesí­tését, békénk megszilárdítását. A Tol­namegyei Tatarozó és Dpi lóvá Halat dolgozója, Németh Ferenc egy kétágú faívé- * sőt készített, mellyel lényegesen meggyorsította a munkát. A falba süllyesztett csövek, főleg az előforduló Bergmann-csővek helyének a kivéséséi két párhuzamos vonal vé­sésé teszi szükségessé és ezt egyélű vésővel külön-külön vésték. Az újító által készített kétágú vésőnek 6 éle van. Elől és oldalt van élesítve, amely a egyszerre kél párhuzamos vonalat vési. Ez a módszer a munkát lénye­gesen meggyorsítja. A várható évi meg takarítás az előkalkuláció szeriní 6.357 forint. Horváth Nándor ugyancsak a Tatarozó Vállalat dolgo­zója \ a'.vaskcngyel.es áthidalásra nyúj­tott be újítási javaslatot. A téglafalon ajtó vagy ablaknyílás bontása előtt leggyakrabban téglábóll- haj'.ást készítenek, még egész kis i'esz­Az újvárosi MNDSZ-a^szonyok a kultúra frontján harcolnak a békéért Hazánkban mindig több és nagyobb tiszta légkört teremtsenek maguk■ kő­éi edmény bizonyítja, hogy a dolgozó nők és asszonyok magukévá teszik mindjobban a békeharc fontosságát, azért, mert nálunk szabadon nyilvá. níiháiják harcos békeakar atukat. Ko. reában véres imperialista terror öli a. gyermekekét, asszonyokat, örege­ket. de a ftps koreai népeket erősíti harcukban az a tudat, hogy harcuk­ban nincsenek, egyedül. Ezt a harcol támogatják a Szekszárd újváro&i .asszonyok ist akik csak né. hány hónapja, hogy mag alakított ák MNDSZ-szervezetűket, de egészséges fejlődésnek indullak. Kultúr cső pori­jukban a paraszlasszonyok kort és munka köri;.'nem számítva minden es. te összejöttek, liógy a kuli líráiét ben haladást és ' fejlődést mulathassanak tel. Asztalosáé 3 holdas paraszt asz- szony büszkén és lelkesen, jött ei mindennap a próbára. Ennek eredmé­nye meg is mutatkozott, az egész es­té: belől tő müs-or igen nagy közked­veltségnek örvendett. Nevelő hatású színjátékot tanullak be, .megérten'7 hogy a kuliéra nevelő hatása nélkü­lözhetetlen ahhoz, hogy egészséges, zott. Megértették parasztasszonyaink, hogy a kuitúrforradalom milyen fon­tos része szocializmusunk felépítésé­hez. Orosz népdalokat és táncokat ad­tak elő, amit lelkes taps jutalmazott. A Jámbor Jeremiás című egyfélvoná- sos színdarab tisztán jellemezte a kle­rikális reakció káros tevékenységéi. Ebből a kis jelenetből is megtanulhat, iák azt( hogy az ellenség milyen al­jas hazugsággal akarja félrevezetni a dolgozó népei. A -„Sorbanállás“ cí­mű egyielvonásos jelenetet gúnyos nevelés kísérte végig, ami megmutat­ta, hogy ,milyen megvetéssel véle­kednek asszonyaink, a sorhnnálláttról. Megtanulták azt, hogy aki a-z orszá­got építi, az öntudatos MNDSZ.nsz- szony, nem áll sorba. Az egész elő­adási élénk érdeklődés kísérte, és el­érte az újvárosi kultúvcsoport azt, hogy műsoros estje nevelt, tanított. és szórakoztatott. Az újvárosi MNDSZ- asszonyok sikeres kultúré'sljé léíkesi- tvlte minden szervezel munkáján hogy dolgozó asszonyaink szilárd erői le­gyenek a b ék elun c nak I távolságnál is. Az újító a bolfhajlás he lyclt .javasolja a. vaskengyeles áthidalás készítéséi, amely lényegesen olcsóbb. Elkészítéséhez gömb vas és lapos vas szükséges. Anyagnieglakariiás az újí­tásnál nincs, azonban a munkadíjnái lényeges a megtakarítás. A vúriia'ú megtakarítás évi 1.179 forint A vas- kéngyeie.s áthidalás földszintes épüle­ti-k 25. vagy 30 centi vastag válaszfal és kisebb terhelésű főfalaknál aik.il- m a zható, n nevezett falaknál a kun- gye: ez és ugyanazt a. cél! szolgálja, mint a kölfségesebb hulluzat készt lése. Reményi la jós epv o.'loifmész-szállíló ládát készit-út. Az oltott meszel legtöbb esetben hor­dókban, vagy ládákban szállítják, ámenből nehéz kirakni. Ha a hordó­kat vesszük alapul, két nagyobb, vagy három kisebb hordóval meg van rak- > a a kocsi. rle. csak térfogatban, súly­ban nem. Ezen kivitt a hordó költsé­ges és mészszáiiilásuál erősen rongá­lódik. Az újító a fenti hibákon úgy kivan segíteni, hogy készített egv lá­da: iji-es . deszkából, amelynek teteje nvitya van- és olvan a méret« hogv minden kocsiba elfér. így egyszerre egy -köbméter oltott meszel lehet szállítani, amelynek .súlya 14 mázsa. Az újítás lényeges rcsze. a láda végén égy Miberes ajtó van, amely vasiéin ez- böI készül, vasfogóva 1 é s v'ás sín kö­zölt csúszik (fából nem lehel, mert nii'gdagad és szorul). Lerakásnál a subert lassan felhúzzák és a! nyomás­tól az oltott mész egy része kifolyik, az alját pedig kikaparják, EzzeL az el­járással a felrakásnál is van időmc.g- 1 a kari: ás. de a súber állal való lera­kódás íl megtakarítás lényeges. részét jelén‘.i. Ezenkívül a fuvarköltségnél is van. megtakarítás. Az újítás várható gazdasági eredménye az előkalkuláció szerint évi 2.315 forint. (Heves tervünk sikeres befejezése érdekében még nagyobb részi kell vál­lalniuk újítóinknak. Az' élmunkás és újítási értekezleteken keresztül újí­tóink azok, akik legjobban ismerik az üzem szűk keresztmetszetéi, és azok fc! szám órásában j e 1 e n l ő s. újításokká;, észszerűsílésekkc: vesznek részt. Újí­tóink segítsék továbbra is népgazda­ságunk megerősítését, hogy valóra- vá-11kassiik jólétiinkel, leIemeIkedésiin- kel és békénket biztosító öléves nép­gazdasági -tervünk célkitűzéseit. a; SZABAD IF3USÁG FILMSZÍNHÁZ SZEKSZÁKO. GARAT-TÉR 4. TELEFON: 22-?,3. Május 19-től ,21-ig Szombattól hélfoifr Fordulatos, yiilám lengyel film ELSŐ START Az ifjúsági repít lőlábor efty észtéiül éjéről Akciós jegy nem érvény es! UJ KEZD trilik: Vasár- és ünnepnap.: fél -5. fél ?, fél 9. Hétköznap; fél 7. fél 9 pj nyj árny; i AS; Vasár- es ünnepnap: ll—l-ig é* fél 5-tól. '— Hétköznap: fél 5-tól; Hars a magasabb terméseredmények eléréséért A faddi dolgozó parasztok elindítot­ták megNénkben. a „Május 1-re min­d-én talpalatnyi földet bevetünk" moz­galmat. A faddíak meg is állták "helyü­ket a tavaszi munkálatoknál, mert jó­val május 1-e előtt végeztek a tava­sziak vetésével. Jó munkájuk eredmé­nyeként elnyerték a DÉFOSZ megyei titkársága vándorzászlóját. Több dol­gozó parasztot dicsérő oklevéllel tün­tetett ki a DÉFOSZ megyei titkársá­ga. A kitüntetett dolgozó parasztok között van Ölvecki Ferenc 12 holdas, Vida Mihály, Gaál Pál, Szaloniai György, Joó György. A kitüntetéseket -gazdagyülcsen ad­ták át a faddi dolgozóknak. A tanács elnöke javasolta, hogy indítsanak e! egy mozgalmat, amely úgy hangzik, hogy „Harc a magasabb termésered­mények eléréséért". Vállalták a faddi dolgozók, hogy búzából 15, kukoricából 30, cu­korrépából 160, burgonyából 60, gyapotból hat mázsás átlagtermést fognak elérni és a búzát viaszérésben, a rozsot pe­dig teljes érésben aratják. Felhívták a megye többi községei­nek dolgozó parasztságát, hogy kö­vessék példájukat és csatlakozzanak ebhez a mozgalomhoz. A lelkes hait- gulatú gázdagyűlésen nemcsak a fér­fiak, hanem a nők nagyrésze is feli szólalt és versenykihívást tett. Orgovány Andrásné vállalta, hogy a tengerit ötször megkapálja és a. be­adási kötelezettségét 150 százalékra teljesíti. Versenyre hívta Faros György dolgozó parasztot, Bányai Józsefné vállalta, hogy a gyapotot annyiszor kapálja meg, ahányszor arra szükség lesz, Pasin szid Ferenc«« is felszólalt és csatlakozott a 15 mázsás búza és a 30 mázsás tengeri átlagter­més eléréséért indított mozgalom­hoz. Versenyre hívta Szalontái Györgyöt. Férje, Pasinszki Ferenc is felszó­lalt és elmondotta, hogy milyen a he-' lyes tengeri termesztési módszer és vállalta, hegy négyszer kapálja meg a tengerit, mert ezzel biztosítják a 30 mázsás átlagtermés elérését. Gaál Pál és Tantos Mihály ötholdas parasztok és még többen versenyben vannak. A gazdagyiilcs azt mutatja, hogy a ve­tési munkálatoknál elért jó eredmé­nyeiket tovább akarják fokozni a fad. diák. a növényápolási, valamint az aratás-cséplési munkálatoknál is az Mer akarnak járni. A vándorzászló1 további, munkálatok eredményeinek el­érése után is meg akarják tartani, amit a „Magasabb terméseredmények eléréséért" mozgalom elindításával és sikerre vitelével fognak elérni, A budapesti földalatti gyorsvasul alagút járta 1c belső burkolatához szük­séges öntöttvas-lübbingek egyik típu­sának szállítását megkezdte a szovjet ipar. Az első szállítmány megérkezése üán a napokban újabb nagymennyisé­gű tübbing érkezett Buda perire. A fübbingekeí hajón szállították és a földalatti vasútépítő vállaló.: lágymá­nyosi telepén már megkezdték a kira­kodás!. Ä jugoszláv bányászok harcolnak az éhség és kizsákmányolás rendszere ellen „A Tito - Rankovícs-ldikk tág- teret nyújtott a külföldi tőkének, hogy az behatolhasson az ország gaz­dasági életébe, amelyet a tőkés mo­nopóliumok ellenőrzése alá helyezett. Az angol-amerikai ipari és pénzügyi körök, amikor tőkéjüket befektették a jugoszláv gazdaságba, Jugoszláviát a külföldi tőke nyersanyag szolgáltató, agrárfüggelékévé változtatják —-, kö­zölte 1949 novemberében a Tájékoz­tató Iroda. A később lezajló esemé­nyek bebizonyították ezeknek a sza­vaknak hitelességét. Jelenleg Jugo­szlávia minden gazdasági kulcspozí­ciója az amerikai monopóliumok ellen­őrzése alatt áll. TUoék Jugoszlávia egész arany-, ólom-, réz- és higany­készletének kitermelését átengedték az amerikaiaknak. A legnagyobb bányák — így a bori és kannikí cink- és olombányák — jelenleg az „Anaconda Copper Mi­ning Company" kezében vannak. A Wall-Street monopolistáinak azonban ez sem elég. Titoék, hogy eleget te­gyenek telhetetlen gazdáiknak, 1950 szeptember 21-én hivatalosan kötelez­ték magukat, hogy Jugoszlávia összes ásványi kincseit az amerikai agresz- szorok rendelkezésére bocsátják. A dolgozók kizsákmányolása azóta még fokozódott. Tito, hogy eleget tehes­sen vállalt kötelezettségeinek, a jugo­szláv bányászokat napi 14 órai ember- feletti -munkára kényszeríti. Kénysze­rítik a bányászokat, hogy bányamun­kát vállaljanak. A jugoszláv bánvák- bna most háromszor annyi munkást tartanak számon, mint 1939-ben, de ez a szám a dolgozók ellenállása miatt csak papíron van meg. Erősen megnö­velték a munkafelügyelők számát, akiket' felhatalmaztak a legszigorúbb büntetésekre. Joguk van beosztani a dolgozókat, komoly pénz- és egyéb büntetéseket kiszabni, Titoék azonban menthetetlenek. A jugoszláv bányászok soha nem egyez­nek bele abba, hogy a tengerentúli monoplisták az ö vérük és verejtékük árán gazdagodjanak meg és bányáik nyersanyagát a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen indítan­dó háború céljára használják fel. A jugoszláv bányászok egyre erélyesebb harcot folytatnak a Títo-banditák el­len. Csökkentik a bányák lerrnelc- kenységét. A bori rézbánya csupán 65 százalékra teljesítette az előirányza­tot, a Irepcsai ólomtermelés több, mint 20 százalékkal csökkent, a bre- zai széntermelés pedig alig 10 száza­léka az 1939-es termelésnek. A Dob- raszrecsa bánya még 50 százalékra sem teljesítette „tervét“. A títoísták tehetetlenek a bányászok ellenállásá­val szemben. Kénytelenek elismerni, hogy a bányászok több, mint 30 szá­zaléka megszökik munkahelyéről. A bányászok harcának egyik módja a munkától való távolmaradás, A Katkovac és Dobraszrecsa bi, nyákban például a bányászok fele marad távol a munkától. A stratégiai nyersanyagot termelő bányákban a. rendkívüli embertelen terror ellenére is a bányászok 35 százaléka hiány­zik a munkából. A „Dolgozz rosszul és lassan" jel­szót a jugoszláv bányászok a. „Har­colj aktívan a Títo-ldikk ellen, mert így harcolsz a békéért és a kenyér­ért!" jelszóval párosítják. A bányá­szok harca egyre élesebbé válik. A hivatalos adatok szerint 1950 első fe­lében 15 milliót tett ki az „előre nem látott technikai kiadások" összege a bányaiparban. A bányászok által tu­datosan előidézett károk a Tito.klikk rabszolgarendszerének gyengítését szolgálják. Ezek a károk 1950 augusz­tusában 26 millió dinárt, az egész el­múlt évben pedig 100 millió dinárt lettek ki. Az önfeláldozó harc nagy­szerű példája volt, amikor a trepecsai bányászok felrobbantották a robbanó, anyagraktárt és a bányához vezető irtat. A rettegő Tito-banditák minden lehetőt igyekszenek megtenni annak érdekében, hogy helyreállítsák a ren­det a bányaiparban. Nemrég kollektiv szerződések megkötésére akarták kényszeríteni a bányászokat —, hogy így az imperialisták javára való. fo­lyamatos termelésre kötelezzék okét — de a bányászok még' a tömeges le­tartóztatások és a tízezer dinára* pénzbírság ellenére sem hajlandók en­nek a kényszernek elegei tenni. , A jugoszláv bányászok harcos ellenállását Rankovics pribékjeinek véres terrorja sem képes megtörni. A jugoszláv bányászok egyre fokozódó hősi harca szervesen összefügg a ju­goszláv nép békéért és az imperialis­ta háborús uszítok ellen vívott béke­harcával. A jugoszláv bányászok ellenállása megdönthetetleniil bizonyítja, hog? Titoók soha nem fogják tcrdie kény­szeríteni a jugoszláv munkásosztályt. (DISZ megyei bizottsága', .az MNDSZ i gae-gyei titkársága és. "az úttörők kö. szőniöiték az új- ipari tanulókat. Zd- c na Mária, az- MNDSZ megyei titkár- 5 ság, küldöttjei elmondta: :— Büszkék■ -. vagyunk rátok, hogy megyénkből ti ■ vagytok az első . lányok, akik az épí- r lőipar felé fordultatok, s így az épí- 1 íőip'ar vonalán kapcsolódtok, be á szó.- .ciaiizmus építésébe. De büszkén fe. i kint helle!'c egy-egy gyárra, vagy kul- J- lúrotlhonra, amelynek építésében Ti j i is, mint munkásnők részlveszlck. A megyei DlSZ-bizotlság harcosi ' üdvözletét tolmácsolta Szabó István- i né elvlársnő, majd kívánta: —- Járjon '■ silcerrel a szocializmust építő munká­lok, vigyelek győzelemre a DISZ programját az építőipar 'területén is. A megjelent úttörők is köszöntöt­ték az új ipari tanulókat. A hatalmas .yiragcsokrok átadása közepette ígér­ték, hogy tanulmányaik befejezése után követni fogják az építőipari lánytanulókat. Amint elindult feig, az úttörők pi­I ros- nyakkendőjük I lobogtatá-sára a lánytanulók énte-ke volt a válasz: Uj világod — Mag°d csinálod — Sorsodat, ha kezedbe ve­szed ... S mentek az ipari tanuio'ányok új világot, boldog jövőt építeni. Új ab b íiibbi ng-séállítmány érkezett a Szovjetunióból a földalatti gyors vasú 1 száma ra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom