Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-17 / 112. szám

1351 5lA.il'.' N Ä Pl O A Bonyhádi Hengermalom színjátszói nyerték az első helyezést A megyei kuli árverseny dönioie hatalmas siker jegyében zajlóit le I'/"asámap és hétfőn a .régi .szekszárdi megyeháza -udvaréin felállított színpadon ezernyi szinben kavarog, izzik az, amit mi úgy neve- ziinJí, hogy kuUúriorradalom. Tolna megye városainak, üzemeinek dolgo­zói jöttek el ide, hogy bemutassák tudásukat, hogy megmutassák: dolgo­zó népünk minden erejét megfeszítve igyekszik szakítani a régi megszo­kottal lel tart áztat hatatlanul építi a dolgozó nép országát és saját maga számára igyekszik megteremteni az új szocialista életformát és ezen belül . az új szocialista realista kultúrát is. A pártkongresszus határozata . Pár­tunk egyik fő feladatának jelöli meg, hogy ,.A felemeli ötéves terv meg­valósításának, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik döntő feltételeként támogatni kell a kuUúriorradalom további kibontako­zását:' A kulturális tömegmozgalom a kuUúriorradalom egyik leghatalma­sabb fegyvere, mert ezrek vesznek benne részt, és százezrekhez szól. Ha megnézzük ennek a versenynek előzményeit, láthatjuk, hogy a leírt elvek is erre szólnak. Mert a kuUúriorradalom jellemző tényezője a tömegek aktivizálódáséinak fokozódása. Míg a tavalyi kultúrversenyen 186 csoport vett részt' addig az idén az úttörők nélkül is a csoportok száma 302 volt A tavalyi versenyeken a csoportok átlagos taglétszáma 18 volt, ami 3400 aktívát jelent. Idén az egy-egy csoportra eső létszám 23, ami majdnem 7000 kultúr munkást- jelent. A mostani üzemi döntőn pedig a csoportok át­lagos taglétszáma már 28 fő. De nemcsak a számszerű eredmények mulat­ják, hogy a kultúrforradalom megindult megyénkben is. Egyes vidékeken az üzemi kullúrcsoportok patronáló munkát végeznekf népi tánc és nép­dal, gyűjtéssel egészítik ki mozgalmukat. Reggel 9 óra után néhány pererei nyitja * meg a megyei döntőt Soltész Dezsöné, a SZOT megyei kultúrfele- lőse. Megnyitójában hangoztatja, hogy a. szakszervezeti, üzemi kulturális ne. velő munkában fokozottabb segítsé­get kell nyújtani a falunak. Segíte­nünk kell a falu kulturális fejlődését és ezen keresztül a falun a szocia.!iz_ mus építését.. Kuttúrne velési munkánk minden eszközével tudatosítanunk kell, hogy a béke megvédése, új fel­emelt ötéves tervünk végrehajtása és a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése nem három különböző feladat, hanem egységes egészet alkotnak és nekünk sem lehet csak egy részét e feladatoknak végrehajtani. Majd így folytatta: — ... Felmérhetetlen se. gítséget nyújtott számunkra Pártunk ll. Kongresszusa, aminek nyomán a szakszervezetek feladata, hogy a ne­velő munka minden eszközével moz­gósítsa a dolgozókat a termelés fo­kozására, népgazdasági tervünk túl­teljesítésé^ békénk megvédésére. — Előre Pártunk vezetésével a kuitúr- lorradalom győzelméért! — fejezte be ünnepi megnyitóját Soltész elvtársnő. Mérleget készíteni a kétnapos ver­senyről szinte lehetetlen, hisz alig lehet megállapítaná, ki volt jobb, a dombóvári DISZ-fiatulok remek tánc. csoportja, vagy a nagymányoki vá- já.riskola csodás technikával össze- ' dolgozott együttese, amely az „uráli szalagos" táncol mulatta be. De sorol, hatnánk tovább a s-zíndarabok és je­lenetek remek szereplőit: A megyei tanács■ DISZ-szervezetc Szimonov: Orosz kérdés c. színművének egy jelenetét adta elő a közönség nagy tetszése mellett. Utána a szekszárdi általános gimnázium énekkara Bodo- nyi Ferenc karnagy vezényletével ma­gyar, orosz népdalokat és Bach: Haj. nal kél című művét adta elő. Nagy sikert arattak a „Tolnamegyei népda­lok4' is. Műsorukban megszólaltat iák szép népdalainkon kívül a klasszikus hangokat- is, mozgalmi dalaik a dia­dalmasan előretörő népi demokráciák építésének nagy ügyét adták vissza. A MEZÖKER tánccsoportja gazdag né pi kultúrhagyományáink láncait mu­tatták be; A dombóvári MNDSZ tánc- csoportja. néhány hónapos múltra te­kinthet csupán vissza, de munkájuk — nemcsak a táncban — máris ko­moly eredményt mutat. Bejárták a környező falvakat, pusztákat s ott a helyszínen végezték kultúrpropagan- ci’.sia munkájukat. A lelkes közönség a Duna földvári Betonépítő színjátszói előadásában láthatták Fehér Klára: „Százezrek kenyere" című darabját, mc. yben a jobboldali szoedemek mes J SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ S/EKSZÁRD, ÍÍARAY-TÉR 4. TELEFON: 22-3:1. » Május 16—17—18 a | szerda, csütörtök, péntek 3 |Szabadság utján 1 £ l Akciós jegv érvényes!' i 1 j UJ KEZDrtSFR: e 8 Vasár- és ünnepnap: fel 5. fél ?, lél 9. Hétköznap: fél 7. fél 9 i Pú.VZTA R N V MM8: M i Vasór- és ijnucpmip: 11 — l-icr és fél 3-fól. — (i<•/ko/.nnp: fél 5-től. j li terkedőseire mutat . rá a darab főhő­se. Ez az együttes már komoly múlt­ra tekinthet vissza, hiszen 2 önálló műsoros estjükön kívül bejárták a környék összes községeit is, a tanács, választásnál, b ékekül csőn jegy zésnél, Szabad Nép-kampánynál hatalmas se­gítségei nyújtottak. A Bonyhádi Cipőgyár dalköre 193ft-bau taiakuiC 10 alapító tagja ma is énekel. Lu­kács Károly vezényletévé^ elsőnek Vásárhelyi:..A munka harangszava cí­mű dalát adja elő. Felcsattan a taps, majd minden szám után lelkesebben tapsol a közönség a gyönyörű élve­zetért, amit- ez a dalkör nyújt. A zá- vodiak' székely tánccsoporija aratott nagy.sikert. Elmondották, hogy a szép díjat amit a téli ..falusi kuWúrverse­nyen nyertek, egy székely szőttessel viszonozzák. A kézimunka szálai kö­zé beleszőtték a parasztság egész szeleteiét a munkás-osztály, szép ha­zánk iránt. A bonyhádi Hengermalom színjátszói a Mélyszántás együk je­lenetét adták elő, jó felkészültséggel és nagy sikert, ar'atva. A sárpilisi — megyei győztes — énekkar vendég, szerepelt ezután, amely az országos bemutatón is részt vett. Saját gyűjtésű ősi népdalokat hallottunk zenekiséret- teL, majd mozgalmi dalokat adtak elő. A íurkópiiSztai Kendergyár színjátszói a Bánya című színművet adták eiő. mely a marsbaIlizák franciaországi bá. nyászok harcát mutatja be a tőke el_ len. A Népbolt Vállalat tánccsoportja remek román táncát kell kiemelni, amivel nagy sikert arattak. A MEZŐ KÉR színjátszói előadták ezután a Halotit ember nem nősülhet című je­lenetet, majd a szekszárdi Tűzoltók adták elő Gorkij: Anya című művé­ből egy részletet. A szekszárdi központi énekkar sze­replése iránt nagy várakozással tekin­tett mindenki. S ebben nem is csalód tak, mert olyan felkészültségről tet­tek tanúságot, mellyel elragadtatták a már ezerfőnyi hatalma? közönséget; A bátaiak lánc kompoz ió fa már az ■ új népi kultúra fejlődését mutatta, ősz szeszedtek egy tucatnyi helyi tánc motívumot, de maga a tánc nem egy­szerűen ezeknek egymáshoz fűzése. A régi elemeket új egésszé dolgozták ki. a ránc oseppel sem egyhan­gú, önismétlődő. hanem nagyon váltó zatos és gördülékeny az új népi tánc­ai ot-ivum. A bátaszéki énekkár volt a verseny második napjának egyik leg­nagyobb eseménye; A klasszikusok közül Csajkovszkij: Altató, daia. tet­szett legjobban, de a magyar népda­lokkal. s mozgalmi dalaikkal is a ver­seny egyik legjobb együtteseként mu tatkoztak be. Kar vezetőjük-. Gaszner István minden dicséretet megérdemel. A hatalmas nézősereg számára fe lejthetetlen élmény volt a n-agymá- nyoki vájáriskola pompás tánce-so- portja. Komoly felkészültségről tettek ta­núságot a bonyhádi járási tanárs szín­játszói. Javítsa ki a DÉFOSZ a munkájában mutatkozó hibákat A megyei döntő értékelése Kígyóinak már a reflektorok, ami­kor az utolsó jelenetre kerül a sor. a bírálóbizottság utána elvonul, hogy eldöntse a kétnapos verseny eredmé­nyeként, kik a győztesek, s a helye­zettek: Énekben első; Az üzemi csoportok közül a báta­széki MÁV énekkara, mert különösen jó volt a műsor össze ál Irtása, amel­lett, lelkes csoport, sokat segítettek a falusi énekcsoportoknak. Dicséretre méltó a szekszárdi központi kultúr- csoport is, különösképpen a tánccso­port. A nagymányoki vájáriskola ének­kara a második, mert igen jó volt a műsorválasztásuk. Többnyire a saját problémájukról énekeltek. A csoport lelkesedése és jó kollektív munkája még külön dicséretet is érdemel. Holtversenyben harmadik a Bony­hádi Cipőgyár és a Tolnai Selyem­gyár énekkara, mert a. szocializmus építésében kiveszik részüket s azzal hogy igen jó műsort választottak, mellyel a megyei döntőn részt vettek. Színjátszó c soportb a n első: A Bonyhádi Hengermalom szín ját­szó csoportja, a tavalyi versenynek is győztese volt, azóta -is igen sokat fejlődött. 2. A Simon tornyai Bőrgyár Szín­játszó csoportja. Régi csoport mozgó­sító jellegű. A versenyen üzemi prob­lémával foglalkozott, ami igen jmgy. nevelő hatással szolgái dolgozó né­pünk felé. -Továbbiakban foglalkozzon a csoport a saját üzemének termelési kérdéseivel, hogy még fokozottabb példát mutassanak a dolgozóknak. A holtversenyben harmadik a szek­szárdi tűzoltók csoportja, a bony­hádi járási tanács , csoportjával. A tűzoltók csoportja lelkes csoport, fej­lett kultúragitáeiós munkát végez, hogy ezzel is példát, mutassanak azoknak a községeknek, akik nem nagy mértékben foglalkoznak a kultú­rával. A bonyhádi járási tanács cso­portja példaképpen áll a megyében tanácsaink előtt, ■ Megmutatta a cso­port.. hogy a tanácsok nemcsak gaz­dái a kultúrmunkának. hanem tevé­ken ven. alkotna n részt vesznek az új, szocialista kultúra kialakulásában. * Tán^csoportban első: A Simon tornyai Bőrgyár fáneeso- portja, megy é n k tá n e li agy o tn á n y a i bő I mutatott be műsort. A .verseny alatt a csoport igen sokat fejlődött. Gyűjt­sék fel a környező falvaknak tánc­hagyományait és hozzanak létre a környező falvakban is tánc-exporto­kat. ^ 2. A bátaszéki tánc cső port. A mű­sorban lelkesen és jól táncoltak. A csoport foglalkozzon a környező fal* vak székely táncainak összegyűjtésé­vel. 3. A nagymányoki vájáriskola lánc- csoportja. amely a többihez hason­lóan készült és igyekezett • jó műsor­ral szeperelni a. megyei döntőn. Minden kultúrc-soport vegyen példát a jó eredményt elérő kultúrcsoportok- ról, hogy a következőkben bejussanak a járási, majd a, megyei döntőbe is. A tolnai gépállomások és állami gaz­daságok üzemi bizottságainak titkárai, a DÉFOSZ járási és a városi titkárok értekezleten .vitatták meg a munka ver­senyben elért eddigi eredményeket és rámutattak a mezőgazdaság terén a munkaver.ven.yek hiányosságaira is. Kócs Árpád, a DÉFOSZ megyei Bi­kára elmondotta: — A versenymozga­tóm kiszélesítéséhez, a tervek és fel­ajánlások teljesítéséhez nagyban hoz­zájárult. hogy állami gazdaságainkban és á gépállomásokon kiegészítettük a termelésben élenjáró dolgozókból az üzemi bizottságainkat. Ennek eredmé­nyeként sikerült mozgósítani az idősza­ki munkásokat is a munkaversenybe. — üzemi bizottságaink kiegészítésé­nél nagy segítségei kaptunk a pártszer- vezeiföl és a gazdaság vezetőségétől, így például az alsóteperdi, esihráki állami gazdaságokban és a bonyhádi gépállomáson. — Komoly eredményeket értünk e! a hosszúlejáratú versenyszerződés kö­tés-éhen, valamint a gépállomásainkon az egyre terjedő N’azarova-mozgalom- ban is. Megyénkben 6 gépállomáson vezet­ték be a Nazarova-mozgat mat, amelyen keresztül a dolgozók anyagi és erkölcsi felelősséget vál­lallak a gépek karbantartásának érdekében. — Az eredményeink mellett azon­ban vannak hiányosságok fs. Ezek el. sősorban annak tudhatok be. hogy mi, a megyei titkárság, de a járási titkár elvtársak sem adták meg a megfelelő támogatás*; az üzemi ‘bizottságainknak a versenymozgalom kiszélesítésének érdekében. A hiányosságok másik ere­dője az, hogy az üzemi bizottságaink sem ismer! ék fel eléggé a verseny moz­galom jelentőségét. Előfordult, hogy a gazdaság vezetősége az űzetni bizott­ságot mellőzve, a versenyt maguk csi­nálták anélkül, hogy a dolgozókkal azt előzetesen megbeszélték volna. Ezt tör­tént például a fürgedi állami gazdaság­ban is. Beszéde további részében elmondó!' ta, hogy a mezőgazdaság terén á ver­seny nyilvánosságára- színéé semmit sem fordítottak. Majd rámutatott: \ normarendezést is kampányfeladat­nak tekintettük, és úgy gondoltuk, elég volt, hogy' egyszer üzemi értekez­leten ismertettük azt. A feladatokról szólva Kócs Árpád elvtárs elmondotta: Legfőbb felada­tunk a hosszúlejáratú versenyszerződé» sek megkötése, ezen. belül mozgósítsuk dolgozóinkat a növényápolás, valamint nz aratási és cséplési munkálatok el­végzésére. ismertetni kell a dolgozók­kal a terveket, s azt brigád,idokra egyénekre fel kell bontani. A hozzászólásokból általában kijött, hoav miéri »icw» fejlődik kellőképen a mcitőgnztlsSágban a rannkaTerseiiy. — Bar'a József a bátas.zéki erdő. gazdaság dolgozója elmondotta, hogy az üzemi bizottság a járási DláFOSZ- ri l kán ól nem kapd! támogatást. A járási titkár még egy esetben sein voll kint náluk, tgv teljesen eiszigete'!:'én kénytelenek dolgozni A vállala:'.vezetőség az t'B és a dolgozók megkérdezése nélkül indí- ;olt egy 200-as mozgalmai a fa száll­ására. Ez1! a doigozok nem iudtá'k tel­jesíteni, meri nem volt reális. A verseny nyilvánosságának hiánya is visszavételt'«*! Tolna megyében a mun* kas ersenyb Szabó Ferenc az .Erdő* egy« sül és • küldötte elmondott«, hogy a ' versenytáblák nemcsak az állami gaz­daságokban marad'! üres, de az erdő­gazdaságokban is hanyagság voBl ezen a férem Az ér!ekezlelert felszólalt Molpár ba­jos, a DÉFOSZ Országos Központja ré­széről. of pontban fo-glalta össze a te­endőket . Az első ponlba a brigádok megala­kítása'! és a tervek felbontását sorol» la. — Most a növényápolás idején nem tekin the lünk el altól, hogy dolgozóink ne brigádban végezzék a munkát. Má­sodik feladatként a gépállomások es az állami gazdaságok gépjavító mun­káját jelölte meg, hogy időben készen legyenek az aratás megkezdéséig. A to­vábbi feladatokban a kultúrm unkát, az újító mozgatóin nagyarányú tárno-. gatásái és az üzemi gyűlések előkészí­tését jelölte meg. A DE FŐSZ-ban megtartott értekező! rámutatott a mezőgazdasági munkák terén a vérsenymozg-alom kiszélesítésé, nek jelen (őségére. De mindenek' elölt a DÉFOSZ megyei és járási titkársá­gok tanulmányozzák át a felmerült problémákat, mert elsősorban az ő feladatuk, hogy a mezőgazdasági mun­ka terén nagy hiányosságot feJmu'a'ó munkaversénvt kiszélesítsék és az ed­digi hibákat kijavítsák I TOLNAI NAPLÓ TAPASZTALATCSERE ROVATA Iker József traktornyomlazítóí készített Érdemes totósul! if Á 19-ik fogadási héten a 12 faía!crtos tippszelvények egyenként 20.568 for’ntot nyertek! A rongy tormási állami gazdaság dolgozót már az elmúlt évben is szép eredményeket értok el az újífómozga lom terén. Sok értékes újítással segi. tették elő mezőgazdaságunkban a ter­melés megkönnyítését. Újításaik lénye­ge a bonyolultabb gépek leegyszerűsí­tése, a kézi munkák géppel való elvég, zése és egyes szerszámok működésének biztosabbá tétele. Az újító javaslatokat a gazdaság újítóbizottsága bírálja el és egyben jutalmazásra javasolják az újítókat. A jutalmazás összege attól függ, milyen összegű megtakarítást le­het az újítással elérni. Május 9-én is ülésezett a gazdaság újítóbizottsága és letárgyalta a. benyúj­tott újításokat. Elbírálta az újítóbizotl- ság Széligmann Mátyás újítását is. amii gyakorlatban már ki is próbáltak és ezért bevezetésre javasoltak. Széhg- rnann Mátyás egy gyapotsorlazíí ót é.s kapálót készített. Ezzel az észszerűm- lesével a kelés idején beálló cserepese­dés elleni védekezést, oldotta meg. A kelő gyapotra fogassal rámenni nem le. hét, mért az a sziklevélben lévő gyapo. tot letöri és nagy károkat okoz. A gyapotsorlazífó amellett- hogy porha- nyít, gyomf.alanít is. Ezt az újítását kétszer 25x30 centiméteres, használt kaszából készítette. A két kaszarész között 10 centiméteres hézag van. amely rész a gyapot sorok között megy. A ka­sza amint a földben halad, a cserepet megtöri. A két kaszarcsz egy patkó­vashoz hasonló villára van erősítve, amihez egy cső van forrasztva és ebbe jut a szerszám nyele. Újításával mint­egy 5500 forintot tudnak évente meg­takarítani « nagytörmásiak. SzéUgmann Mátyást újításáért 275 forint jutalom­ban részesít cl fék. Iker -íóxsef maftírotaak több újítását is tárgyalta az újiiőbizötiság. i Az egyik újítása egy 3 soros- léh>on,'a- tású kapa elkészítése. Több lókapának az a hiányossága, hogy a fiatal növé­nyeknél nem lehet használni, mert a földet túrja és így azokat betakarja. Újításának főrésze a fagcretídely, amelynek mindkét oldalán szélességben szabályozható kar van. Erre a két kar­ra vannak a kapalartók rászerelvfc. A kapák félfecskealakúak és hosszúságuk, olyan, hogy a legszélesebb állításkor is minden területet, megmunkáljon. Összesen 6 darab kapa van rácrösiiuc olyan formában, hogy egy-egy heron kél egymással szembe helyezkedő fees, kefarok alakú kapa van. A kapa irá­nyítása a gercndejyen lévő szarvakkal történik. Ezzel a kapával egyszerre ba­rom sor rcpa is megkapálható. Előnye abban van. hogy kápái vízszintesen vannak elhelyezve, így símán haladnak a földön, s ezáltal egyszerre pórhanyí- tanak és a gyomot is biztosan kivág, ják. Teljesítménye kisebb sortávolságéi növényeknél is vagy. mert több sort visz egyszerre ás ezáltal egy ló húzó­ereje teljesen kihasználható. Az újítóbizoüság; ezt az. újítást is elfogadta és bevezetésre javasolta. Az újítót. 100 forinttal tűntélték ki. Iker József magtáros egy frakforkerék- vyomlazitót is készített. Ennek az újí­tásnak a lényege abban van, hogy a traktorok után kér ék nyom szélességű, háromszög alakú fogast akasztanak. A fogas fogai előrehajlók és így tetszés- szerinti mélységre állíthatók. Előnye az. hogy a traktor után jó velőágyakal készít, mert a simításnál nem marad­nak meg a nyomok és egyéb traktor- munkáknál sem maradnak rögök. Ez} az újítást szintén elbírálta és elfogad' fa az újít óbizottság, amelynek terve­zőjét 160 forint jutalommal tüntettek, ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom