Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-04-22 / 93. szám
V-, ' • 1051 AT-5M22 W A 1, o 7 ftal caulk se nők is kiveszik irésaültet a munkából A tengeri, gyapot és ricinus kivételével minden lovásziját elvetette a simon tornyai Alkotmány tsz a Élénk beszélgetés folyik a simon- tornyai „Alkotmány“ irodájában. Alig vannak öten-hatan, mégis bőven akad miről beszélni. A termelő cső port ve zeLői vannak együtt és a feladatokról beszélgetnek. Kovács János elnök szavai nyomán terjed a beszélgetés fonala. A tavaszi munkákkal kapcsola tos feladatokról beszélgetnek. — Itt az ideje, hogy a mákot és a hagymát is magsamból juk, mert amin't Háltam, már elkelne neki a kapa — javasolja Kovács elv-társ. Kelten is akarnak egyszerre hozzászólni, mindenkinek van valami megjegyezni valója a tavaszi munkákkal kapcsolatban. Ezt is kellene csinálni, azt is kellene csinálni, ment bizony munka az van éppen elég. Számba veszik a munkaerőt, eg\ tapasztalt szakember gondosságával megtárgyalják, hogy melyek azok ,i munkák, melyeket legelőször kell elvégezni. -— Nagyon óvakodom a tavaszi szántástól, mert tudom, hogy az nem jó — hangsúlyozza Kovács elvtárs, mikor a dohány foki előkészítéséről jön elő a szó, — A tavaszi munkák mclick az építkezéseikről sem szabad megfeledkeznünk. Úgy kell megszervezni a munkákat, hogy az építés is, meg a tavaszi munkák is fo Ily annak — javasolja a középen illő elnök. A hosszas vitatkozás után el is határozták, hog\ a következő esti taggyűlés elé mi: terjesztenek végleges elfogadásra. Részletesen elkészítettek az egy Sieti mimkatcrrcl, amit! a következő esti taggyűlésen még a tagsággal is átóárgyalnak és ha el- •fogadják, csak úgy fognak hozzá annak a megvalósításához. A vezetőségi gyűlés után Sommer Károllyal és Pápai Mihályn-éval folytatódott tovább a beszélgetés. — A fen geri, gyapot é-s a ricinus kivételével minden vetést elvégeztünk és sokkal előbb, mint a község egyéni dolgozói — mondotta Sommer Károly. — Tavaly ősszel alak üllőnk — folytatta tovább — és azt mondhatjuk, hogy alig volt vall amink a közös gazdaságunkban. A tagosíi-oit ’földön akkora volt a gaz, hogy egy ember alig M-üs-zott ki belőle Az elltenség az! mondta, hogy abból sem lesz semmi, amit ott termel a csoport. Mii azonban megmutattuk, hogy mégis lesz, mert a községben nincs talán senkinek sem olyan szép vetése, mint nekünk. Kormányzatunk, a Magyar Dolgozók Pártjának javaslatára lehetővé telte, hogy a rászoruló csoport!agok sertés és tehén vásárlására hosszú- (lejáratú hitelt kaphatnak. — Az egyik gyűlésen megtárgyálluk és ösz- szef-rtmk, hogy kinek van arra szüksége, másnap már -ifi. is volt a pénz — dicsekszik Sommer Károly. „Dohát miből la karmán yózzák ezeket az álla. lok-at, hiszen többen azt mondják, hogy vehcinek tehene1, csak nem lesz neki mit enni?“ — vetődik fel a !kcr- dés, Sommer Károly erre is megadta a választ. — Most még egy kis nehézségeink vannak, mivel tavaly nem termeltünk még közösen. Jövőre ilyen problémáink már nem lesznek, mert a közösen termelt takarmány 30 százalékát a tagság között szét lehet osztani. — Nálunk a nők is kiveszik a részüket a munkákból, — mondotta Pápai Mihály né .—, Dalles Ferencné is szorgalmasan dolgozik a csoportban, pedig a férje a gyárban dolgozik. — Nálunk az ellenség nem csak ■rémhíreket terjeszt a csoport ellen, hanem szeretne befurakodna is. Nagy József kuílák is megpróbálkozott belépni a csoportba Mi azonban éb-crok voltunk és lelepleztük — mondotta Sommer Károly. A csoport 1950 őszén alakúit. Tagok még 30-an sem voltak és nagy nehézségek között kezdték meg a társas gazdálkodást. Závodi istvánmé és a többiek ells-őaiék elbatároziák,. hogy a Pártunk ái'.ial megvijágí-ttoki helyes útra térnek, mert: a szovjett kolhozok példájából i-s Mólók, hogy így nagyobb eredményt tudnak elérni. A nagy nehézségek ellenére is szép eredményeket értek el, ami főleg a tavaszi munka Iáitoknál muta'kozik meg. Mikor megkezdték a tavaszi munkákat, a tagok csillád tagjai is ki mentek dolgozni. Eredményeik melleit hiányosságaik Is Tannak, amit az eredményeik fokozása érdekében sürgősen ki kell javítaniuk Legnagyobb hiányosság az, hogy még mindig nem alakúit meg az üzemi pártszervezet és így a csoportban lévő kommunisták szerepe nem érvényesül kellő • mértékben. A munka megszervezése sem tökéletes. Nincsenek min. den munkacsapatban kellő arányban ott a kommunisták és ez az oka annak is, hogy nincs jól szervezet! népnevelő munka, nem bontakozott ki •kellően, a versonym-ozgalom és még az egyenlősdi maradványai is megtalálhatók. Sokkal nagyobb eredményt tudtak volna elérni, ha a ledet garda ságiois-an kihasználták volna. Munka úgy sem igen volt. a csoportban és éppen ezért sokkal több idő kút volna a tagok, politikai színvonaljának emelésére. Ezt a hiányosságot jól megszervezett népnevelő munkával tudják kiküszöbölni. Nagy hiányosság az is csoportban, hogy mindössze 1—2 tag van fis«? Iában a mun-kaegységge i való számolás-sal. Mindezeknek a biányosságoknak a kiküszöbölés-e szervesen beletartozik az eredményeik fokozásába. Ha a tagok nincsenek tisztában azzal, h-ogy aiz elvég zeit munkájukért mennyit keresnek, nem fejlődhet ki egészséges versen \-mozgtaloru és így atz ere-dmé nyele sem fokozódnak. A politikai nevelés kérdéséinél fennálló hiányosságaikat is a legsürgősebben küszöböljék ki, mert csak öntudatos csoportkagok képesek a közös vagyont növelni. A csoport kommunistái ne elégedjenek meg azzal, hogy azt mondják: — nálunk minden párttag népnevelő. Az Ilyen formában szervezett népnevelő munka elalszik és odajut a csoport, hogy népnevelők lesznek, de népnevelő munka még sem folyik. A járási párt bizottság is adjon meg n csoportnak minden segítséget a hiányosságok kiküszöböléséhez és gyakrabban látogassa meg őket, meri csak így hud a csoport fokozott ütőmben haladni a fejlődés útján. Szovjet katonák és magyar dolgozó parasztok a „Felszabadult föld“ c. ifimben. Versenyre hívom a villányi földművesszövetkezet borfelvásárlóját A földművesszövetkezet 1951. évi borjelvásárlási tervének végrehajtására versenyre hívom ki a baranya- megyei Villány község földmuvesszö- vetkezetének borfelvásárlóját az alábbi feltételek mellett: 1. Vállalom, hogy a borfelvásárlási, terv 1951. január 1-től augusztus 1- ig terjedő időre előirányzott mennyiséget a Borforgalmi Vállalat irányában 20 százalékkal teljesítem. 2. A szövetkezet telepén a tételenkénti borátvételi időt 20 percre leszorítom. 3. Csurgást, csepegést évi 1 százalékról évi 0.8 százalékra csökkentem. 4. Az önköltséget úgy csökkentem, hogy a borfelvásárlásnál a fizetések, bérek és a dologi kiadások értéke a vállalat által folyósított jutalék 4.0 százalékát meg ne haladja. 5. Hordónként csak egy doggot használok el. 6. Bekapcsolódom a Vorosin-moz- g alomba. Fentiek teljesítésével akarok hozzájárulni ötéves tervünk sikeres vég. rrnajtásához, mely munkámon keresztül a békét erősíti. M0N1GLJ MIHÁLY b :itaszéki földművesszö vetkezet borfelvásárlója. Becsüljük meg a dolgozók újításait A dombóvári vasútállomáson hatalmas füstfelhő takarja el a napot. — Néha élesen visít egy-egv száguldó vonat füttye. Mindenki siet, mindenki dolgozik. A műhely felől a gépek egyenletes, rítmusos üteme hallatszik. Az új élet, a szocializmus építésének ütemét zúgják a gépek. A gépek mellett öntudatos dolgozók végzik mnukájukat. Mindegyik fokozottabban dolgozik. — A május 1-re tett felajánlások teljesítését tűzték ki feladatul. Uj eredményekkel, a termelés frontján elért új győzelmekkel akarják köszönteni, a munka ünnepét, május elsejét. A békeharcosok maroknyi serege dolgozik itt, akiket a hazaszeretet érzése füt, izzó gyűlöletet serkent az imperialisták agressziós terveinek megakadályozása érdekében. Az osztálymérnökség dolgozói mind felajánlással készülnek május 1-re, A verseny fokozása érdekében párosversenyre hívták a pécsi és kaposvári osztálymérnökség dolgozóit. A nemes versengés eredménye az átlag 114 százalékos eredmény. A pályamesteri szakaszok is versenyben állnak egymással és következetes, lelkes munkával harcolnak a vasút felépítéséért. Az osztálymcr- nökség valamennyi teljesítménybérben dolgozója kötött hosszúlejáratú versenyszerződést, amelyben vállalták eredményeik fokozását, békénk megszilárdítása érdekében. A dolgozók harcát a pártszervezet vezeti, aki tudatosít, nevel, buzdít és segít min denütt, ahol szükséges. A Parikon Mit akartam kifejezni a „Felszabadult föld1“-ben 9 Kis népnek is van nagy történelme, s a „Felszába- dult föld" a magyar nép sorsdöntő történelmi napjainak, a felszabadulásnak nagy történelmi igényével íródott. Időben nem sok, mindössze: 1944 augusztusától 1945 márciusáig történik a film. Alig hét hónap tehát, de hogy ez a hét hónap mit jelent a magyar falu, a magyar nép, az egész Magyarország történelmében. mindezt próbálja a film megmutatni. De természetes, hogy elnyomásban is, felszabadulásban is nem valami könnyen áttekinthető, egysíkú az emberek, faluk, osztályok, tájak élete, hanem nagyon is bonyolult és sok rétegződésű. Különösen bonyolult volt a miénk, magyaroké, mert hiszen a Hítler-banditák által elképzelt és e-zörnyü pusztítások árán kirajzolódott „Uj Európában“ Magyarországnak méginkább gyarmati szerepe volt, mint bármely más országnak. A g'yarmati sorban saját urai még mohóbbak, még féktelenebbek, a felszabadulás előtti idők éppen ezért voltak szinte ki- bírhatatlanok, elviselhetetlenek. Nos, ezt a gyarmati helyzetet, ezt a féktelen és könyörtelen kizsákmányolást kiszolgáltatottságot is próbáltam a „Felszabadult föld“- ben kifejezni. De persze meg akartam mutatni a falusi osztályharcot is. Amely a múltban szintén többirányú volt, de a felszabadulás után a fogalmak szinte vigasztalóén tisztázódtak, a szegényparasztság elmondotta, mint ahogy el is mondta, „hogy; aki nincsen velünk, az ellenünk van". Ami nagyban megkönnyítette az osztályharc győzedelmes megvívását, ami egészen elhúzódott napjainkig, de hogy ki marad győztesen, az immár egyáltalán nem kétséges. Természetes, hogy a „Felszabadult föld“-ben magát a nagy sorsformáló tényt, a felszabadító hadjáratot is be akartam mutatni. Úgy, ahogy volt. Semmit nem szépítve, semmit nem kihangsúlyozva. Csak éppen annyira és olyanformán, ahogy a Szovjet Hadsereg rázúdult a Tiszántúlra. Próbáltam megmutatni a német fasiszták ádáz és veszett védekezését, ahogy még menekülés közben is szinte szemrebbenés nélkül lőttek bele az útjukba kerülő szegény, védtelen parasztba, vagy ahogy szinte vaktában, de rommá lőttek egész falurészeket. A háborúnak ezt a tragikus és színié minden képzeletet felülmúló tényét filmben nem könnyű dolog bemutatni. Kiváltképpen nem könnyű nekünk magyaroknak, mert hiszen ez mindmáig egészen szokatlan és szinte kipróbálásán a filmgyártásunkban. Hogy ez így és ennyire sikerült mégis, elsősorban is nem' annyira az írónak, mint inkább magának a hílmgyártó Nemzeti Vállalatnak köszönhető, amely nem sajnált költséget és utánajárást a siker érdekében. De mégis oroszlánrészben Bán Frigyesnek, a rendezőnek és az' operatőrnek köszönhető, aki itt is bebizonyította, hogy szinte lehetetlen feladatot is képes megoldani a magyar filmrendező. a nayy törlénsfmek fordulói minden időben tragikusak és véresek, nos, megpróbáltam megmutatni ebben a fergetegben és a szó szoros értelmében véve véres zivatarban a Szovjet Hadser eg katonai és emberi magatartását az olyan annyira elárvult, gazdátlan magyar parasztsággal szemben. A dolgok és cselekmények megszépítése mit sem ért volna, mert egyrészt a film elveszítette volna a hitelét éppen azok előtt, akikről szó van. Tehát a parasztság előtt. Másrészt nem lehetett volna széppé, valami operettszerűvé varázsolni a felszabadító harcokat azért, mert a film hazudott vol- na, a művészet pedig nem tűr el hazugságot. És főként nem tűr el az író. Ezért: a Szovjet Hadsereget olyannak állítottam be, amilyennek én láttam, én magam tapasztaltam, tehát amilyen volt. A felszabadulás tehát megtörtént, minden eddigi hit, erkölcs, törvény, úri és gyarmati uralmi rendszer telje- \sen szétzúzva. Nincsenek csendőrök, nincsenek főszolgabírók, nincsen senki, csak a paraszt van. Hogy lesz ebből a meggyötört árva, széthullott népből faluközösség: próbáltam ezt is megmutatni a filmben. Próbáltam megmutatni azt, hogy hogyan és mikor jelentkezik a faluban a Párt? A Párt, ami embereket, sorsokat formált a legvadabb elnyomásban, sőt a börtönben is azért, hogy legyen, aki helytálljon a legelső pillanatban, mikor erre rákerül a sor. És lett ilyen ember és helytállt. Mert hiszen Góz Jóska hazajött a Csillagbörtönből. A munkás—paraszt szövetség nem újkeletű dolog volt a felszabaduláskor, mert hiszen erre is készülődtünk. a faluban i* voltak hívei és képviselői már a múltban. Mindazonáltal előbb, mint a falu életében döntő tényező nem jelentkezett, mint ahogy nem is jelentkezhetett, csak akkor, amikor már megérett rá a történelem. Ezt is próbáltam megmutatni a filmben. Végercöménvlseíi emberek, tények, sorsok, harcok, _________ ez mind, mind készen voltak a film sz ámára, az író dolga nem más, minthogy rendszerezze, megformálja, s útjára indítsa. Rendezőnek, és filmgyártásunknak szinte szívügye volt a „Felszabadult föld" mint a Talpalatnyi föld folytatása. Ezt és ennyit végeztünk, így sikerült. Hitem és érzésem az, högv nem végeztünk hiábavaló munkát. A „Felszabadult föld" elindul a nagy magyar vidékre, hogy segítőtársa legyen parasztságunknak, de általában dolgozó népünknek további harcai folyamán éppen úgy, mint az élete szebbé, jobbá, emberibbé való megformálásában. Szabó Pál. gresszus határozatai a vasút dolgozó» elölt is megvilágították a megnöveke- delt feladatokat, békeharcunk fontosságát és harcunk sikerének gyümölcsét a szocializmust. Az üzemi part- szervezet irányításával viszi harcát a békebizottság is, amely a dolgozók legjobojaiból áll. Minden dolgozó aláírta a békeívet és több cs jobb munkával, újabb vállalásokkal pecsételi le. rí2 OS2ÍÚíyBSté'S'nOlifiVg Sah a Sós m űhr Írében dolgozik Morgás György elvtárs, a kongresszusi verseny 9.300 százalékos hőse. Mint ismerőst üdvözöljük és újabb tervei, újításai felől kérdezzük, — Elvtársak — mondja — nagy lel- kesedéssel végeztem munkámat, sok éjt nappallá tettem, hogy a Pártnak adott szavamat valóra váltsam,, felajánlásomat teljesíthessem. Munkámat sikerült befejeznem és olyan hatalmas, szinte hihetetlenül magas eredményt értem el, hogy országos vi- szonlatban felfigyeltek. Boldog voltam, meri adott szavam túlteljesítettem, Ez az öröm azonban nem sokáig tartott. Gépem, ellátta üzemünket egész pályaszakaszunkat a szükséges pántkapcsokkal és most kihasználatlanul, szomorúan áll a sarokban. Ez bizonyítja az egyéni felelősség hiányát, a sok helyen még előforduló tervszerűtlen munkát. A gép, amellyel az egész ország pántkapocs szükségletét 3 hónap alatt ellátnám, kihasználatlanul hever, ugyanakkor kézzel végzik ezt a munkát országszerte. Ez végtelenül elkeserít engem, nem látom munkám ered menyét. Azonban bármennyire rosszul csík is Morgós elvtársnak, hogy sok éjszaka fáradságos munkájának eredménye a hatalmas újítás, a pántkapocskcszí- tő automata gép nem dolgozhat, nem áll meg a nagyobb eredményekért, a békéért, ötéves tervünk sikeréért folyó harcban. Terveiben újabb és számtalan újítás, van, amely népgazdaságunk erősödését, szocializmusunk építésének meggyorsítását lesz hivatva elősegíteni. Országunkban tervszerű munka folyik De észszerű gondolkodás hiánya még nagyon sok helyen tapasztalható. Ezt bizonyítja a nagyjelentőségű újítás parlagon heverése és a kézimunkával kapcsolatos felesleges kiadások hatalmas ősszeg.e. Fordítsanak nagyobb gondot arra az illetékes szervek, hogy országunkban ne heverhessenek értékek kihasználatlanul, hogy ne visszafele fejlődjünk, hanem a technika vívmányain keresztül előre, a boldog élei, a szocializmus felé. Ehhez pedig elsősorban szükséges, hogy feltárjuk a rejtett tartalékokat és a már napvilágra került értékeket ne hagyják a portól és rozsdától hasznavehetetlenné válni. Becsüljük meg országunk, népünk vagyonát, szocialista építésünk élharcosainak, az újítóknak elfogadott és bevezetett újításait, eszközeit, s használjuk is fel azokat a békéért, a boldog jövőért folyó harcban. Olvasd a Társa*] lünin fj'ib wiiiC minden s-zómet. Elméleti fejlődésedet segíti etet
