Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-22 / 93. szám

IMI ÁPRILIS 22 NAPLÓ 3 „A békét csak úgy tudjuk biztosítani, ha emeljük teljesítményünket44 A Bonyhádi Zománcmüvek dolgozói versenykihívásokkal, teljesítményük emelésével harcolnak a békéért ^lila nem azért van béke, mert az imperialisták még nem akarnak hábo­rút, hanem azért, mert erős a Szovjetunió és erős a világ béke frontja!“ — mondotta Farkas Mihály elv(árs kongresszusi felszólalásában. — És a magyar nép tudja, hogy ez azt jelenti; tovább kcll erősíteni a béke frontját, még in­kább csökkenteni a háború kirobbantásának lehetőségeit. Ért a feladatot vállalták országunk dolgozói, bizonyíték rá az a számtalan munkafelajánlás, amellyel a békeívek aláírásakor tesznek üzemel »ükben és falvainkban egyaránt. A harc élén mindenütt a kommunisták haladnak, vezetik a dolgozók harcát a szabad­ságért és függetlenségért az elnyomott országokban, a magasabb teljesítőié-' nyékért, a még boldogabb ételért a szociatizmus táborában. Megyénk üzemeiben is egyre na­gyobb teiljesítinényeik elérését tűrte ki zászlajára: Ebben a békeversenybén egyre nagyobb eredmények születnek nap mint nap. Uj célok elérésére tör­nek az üzemek doLgoizói országunk megerősítése, a békéiá-bor magyaror. szági szakaszának megerősítése érde­kében. Ebben a harcban megy énkben élen halad a Bonyhádi Zománeművek Az üzemben nagy lelkesedéssel fo­lyik a békeívek állá írása. A kommunis­ta dolgozók példamutatása ragadt át az üzem többi dolgozóira is. Felismer­lek, hogy a béke megvédéséhez nem elég csupán az aláírás. Akkor Lesz a harc még eredményesebb, ha egyúttal termelési eredményeiket is növelik, túlszárnyalják eddigi teljesítményüket. A békebizottság tagjai elmennek min. den dolgozóhoz, megbeszélik ve&e a békeharc feladatait. Nyugodtan beszél­nek a békehizotitság tagjai a feladatok elvégzéséről, mert maguk is a termelés legjobbjai az üzemben. Olyanok be­szélnek a békefeladatokról, mint Köllü István elviárs, a 22-szeres újító, aki a béke megvédése érdekében vállalta, hogy a műhelyátia|át fel­emeli ItG.ról 120 százalékra, meg­szünteti a műhelyben a 100 száza­lékon aluli teljesítményeket. A békebizottság titkára, Sárkány Sán­dor, alut jó munkája elismerésekén; emeltek ti és tették a MEO-hoz. A bé. kebizoltság tagjai valamennyien a tér. me&és példamutató harcosai, akik a pártszervezet útmutatását követve, egyre..nagyobb eredményeket érnek el munkájukban. A kommunisták, a jól dolgozó béke- bizottsági tagok példamutatása nyo­mán fejlődött ki az üzemben a béke- verseny. Sorra születtek meg a ver­senykihívások az üzemben. Műhely a műhellyel, brigád a brigáddal, mun­kás — a társával áffillt versenybe, hogy a nagyobb teljesítményekkel pecsétel­je meg aláírásaE A Martinovics brigád versenyre hív­ta a József Attila brigádot. Versenyhi, hívásukban 22 százalékos tef jesítmény- ein-elést vállaltak, Vállalásukat túlteljesítették, -36 szá­zalékkal szárnyalták túl előző tel­jesítményüket, jelenleg 156 száza­lékos a brigád-átlag, Dobsi Lajos, az egyik falcoló gépen do&gozik ás „sorra veri ellenfeleit“. Jelenleg az üzem legjobb dolgozója. A kongresszusi versenyben elért jó eTed­A „Népnevelő” 1951. januártól kezdődően 48—64 oldal terjedelem­ben kartonfedéllel havonta kétszer jelenik níc<£. Az egyes szám ára: 30 fillér, előfizetési dij havonta 50 fillér, negyedévre 1.50 forint. Egyéni és csoportos előfizetés az alapszervezet népnevelőfelelő­sénél, vagy a Szikra Könyv és Propagandaanyag Terjesztőnél. — 'Budapest, V. Deák Ferenc u. 15.] menyeivel kiérdemelte, hogy felvegyek Pártunk tagjeíöltjci sorába. Most újabb nagy teljesítmények elérését tűz­te ki maga edé. Vállalta a békeív aláírásakor, hogy teljesítményét 165-röl 175 száza­lékra emeli. Jelenleg a 220 száza­léknál tart. De nem elégszik meg azzal, hogy 6 jó eredményt ér el, felvilágosító munkát folytat, hogy az üzem tőJ>hi dolgozója is minél nagyobb mértékben növelje teljesítményét. — A szocializmusé építjük, ehhez béke kell — mondja — a békét pedig (0 csak úgy tudjuk biztosítani, ha emel­jük teljesítményünket. — Keze beszéd közben is fürgén mozog és gépéről egymásután kerülnek le a kész vöd­rök. Még szerényen hozzáteszi: — Ma nem olyan jó az anyag, ma „csak 190 százalékot tudok Del-jesíUaú. A békeÍTet elsőnek ht*» alá, mint mondja, őt érte az a megtisztel­tetés, hogy elsőnek írhatta alá -a béke megvédésére irányuló felhívást. Alá­írása olt sorakozik a többi dolgozó neve, elölt a díszes íven. Ilyen íveket készítettek a Zománc- müvek dolgozói, s most új tervük van. Május elsejére leveleket írnak és azt elküldik béke-galambokkal Néphadse­regünkhöz, dolgozó parasztságunkhoz erősítve ezzel is a harcos összefogást a béke megvédése, szabad, boldog éle­tünk biztosítása érdekében. i-sXl "h f D p Tn| n-3-1951 - fkbrudr' 25-én^-s­A BÉICEVlIá^'VArVA&CS __ <=>- berlini tanácskozására <*■ ~ a v-iláq népeinek képviselőt igy határoztak = jf- ál bóka bizbsiiása <zs a mzinzztkozu bLáotxság £ eretekében, követ diák, hagy az öt nagyhatalom ■ 41 az || 1 SZ0VJJETUHíÓraMMM KÉPKOR ü|| KÖSSÖN" o rru.mjagycbr dcAg-ozóiz i a béke hív<zi vaqqiuiiz és aláírásunkkal is bizonyltjuk, hogy csatlakozunk.-J^xyxv-J \Jsru' 1 ■_ a, Jl8 lÚévÁdé,* -g^jtdépú.% A— «-* \z7 &!&.*<. rr - r... ixd ....... 's' ltrwC- / 2 m3 XL "" j\jM f J c/ted Cluaa^ njuOX • ‘hé !A KÖNYV ÉLES FEGYVER A BÉKÉÉRT FOLYÓ HARCBAN Ezt. a harcot éles világpolitikai helyzetben és az egyre élesebbé váló falusi osztályharc körülményei kö­zölt kell megvívnunk, amikor szocia­lista építősünknek a gyakorlati mun­kára elméletileg is jól képzett káde­rekre van szüksége. Sztálin elvtárs az agrár szakemberek 1920. évi kon­ferenciáján nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy: „Ha nem foly­tatunk könyörtelen harcot a polgári teóriák ellen a marxi-lenini elmélet alapián, akkor lehetetlen teljesen le. győznünk az osztály ellenségeiA könyvek lehetővé teszik, hogy meg­javítsuk elméleti munkánkat az ag­rár kérdés vonalán. Ezen a téren még sok a tennivaló, itt is nagy lépések­kel kell elörevinniink a Pártkon­gresszus határozatát, hogy a gyakor­latban is nagy segítséget nyújtson dolgozó népünk számára. Nagy segítséget nyújt minden dol­gozó számára a ..Guruló könyves­bolt“, amely április 23-tól május 7-ig Tolna megye községeit látogatja meg. Április 23-án, hétfőn Bölcske (András-puszta), 24-én., kedden Ma- docsa. 25-én, szerdán Pusztnhepcse (Biritó-Csánvpa), 26-án, csütörtökön kegy dörög. 27-én. pénteken fíikács (Kislápé), 28-án, szombaton Sárszent. Lőrinc (Rácegres-Fclsőrácegres), 29­én, vasárnap Hangos-puszta (Borjád- Uzd), 30-án. hétfőn Kistormás (Nagy­tormás), május í-ón, kedden Varsád, 2-án, szerdán Diósbcrény (Vörös Csil­lag tszcs), 3-án, csütörtökön Falaz­ná, 4-én, pénteken Szabály (Tárkány- puszta), 5-én, szombaton Csibrák (Duzs), 6-án. vasárnap Döbrökös, 7- én, hétfőn Szakos (Szakos-major). Minden dolgozó tegye magáévá és látogassa meg a „Gufoió könyves­boltot“, amely ismerteti a való élet­ből fakadó, jövőbe mutató . szovjet irodalmat, feltárja a kommunista tár­sadalomnak azokat a ragyogó távla­tait, amelyek felé a. Szovjetunió ma már halad és egyben a mi utunk vég­célját is jelzik. A szovjet könyv hű barátunk, fegyverünk mindennapi harcunkban és a békéért vívott nagy- csatában. t— Id. Piitcés Gyula Icoppányszánlói lakosi. lopás kísérlete és közellátási büntette pjia'lt a megyei bíróság fel- iebbvitel! tanácsa 4 hónapi börtönre és 100 forint pénzbüntetésre 'f!él‘lc.-- links a Lászlódé dombóvári’lakosi közellátási büntette miatt a megyei bíróság fellebbvilcü tanácsa 3 hónapi börtönre’’és 150 forint pénzbüntetésre ítélte — Özv. Vilkovics József 11 é gyulaji lakost a megyei bíróság fefüehhvmüi tanácsa közeli ál ás bűn telte miatpti-hó­napi börtönre. 1000 foriri' péuzbíiüte lésre és 5 évi közügyeklöl való eltil­tásra ítélte. A gyönki és szekszárdi járás mezőgazdasági osztályai vegyenek példát a dombóvári járásról Megyénk területén a tavaszi vetések időszakának befejezése köze­ledik. Dolgozó parasztságunk követte az állami gazdaságok és termelőcso- porfok példáját és nagy lendülettel végzik a tavaszi vetéseket. Ebben a harcban jelentős szerepe van párt­szervezeteink mellett a járási és köz ségi tanácsoknak js. A munka időbe­ni elvégzésének széleskörű tudatosí­tása és a helyesen alkalmazott ellen, őrzés biztosítja a jó eredményt. Ahol ez hiányos, ott gyengébben folyik a munka menete. Az eredmények fokozása érdekében tovább kell vinnünk a versenymoz­galmat dolgozó parasztságunk között. Április 15-én megyénk területén meg­tartott gazdanapokon és a községi ta­nácselnökök járási értekezletén vállal­ta dolgozó parasztságunk, hogy május l.re minden talpalatnyi földet bevet­nek. Megyénk dolgozói csatlakoztak Fadd községben megtartott gazda­nap határozatai alapján „május 1-re minden talpalatnyi íöldet bevetünk mozgalomhoz. Megyénk legjobb járása a dombó­vári járás, ahol a tcimelőcsoportjaink végzik legjobb eredménnyel a tavaszi munkákat. A Párt irányítása alapján jól szervezték meg a bél;e-kisgyülé­seket, ahol a tavaszi mezőgazdasági munkák, elvégzésére mozgósítottak. Tizes házcsoport-felelősöket szervez­tek meg, hogy a dűiőfelelősök és mezőőrök jelentései alapján lemaradt gazdákat, serkentsék a lemaradás be­hozására. Az ásandó bizottság és a versenybizottság hetenként kiértékeli az eredményeket és ennek. alapján kapják meg a népnevelők, dülőfelelő- sök további feladataikat. A verseny­ben élenjárókat és a község eredmé­nyeit falitáblákon népszerűsítik. A fa­litáblákra kiírják dolgozó népünk el­lenségeinek, a szabotáló kulákoknak neveit is. A község versenybizottságai a ver. seny állását állandóan értékelik és így mindig tudják, hogy hogyan áll községük a versenyben. A jó eredmé­nyek eltéréséhez nagy segítséget nyúj­tott a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Balázs Lajos elvtárs, Megbeszélte az osztály dol­gozóival a tennivalókat, felosztotta a munkákat és azért felelőssé tette az egyes dolgozókai. Az osztály dolgo­zói rendszeresen beszámolnak az eredményekről és ennek alapján kap­ják meg a további tennivalókat. Ba­lázs elviárs nem az irodából levele­zés által, hanem a helyszínről irá­nyítja a tavaszi munkát. Munkájuk­hoz a járási pártbizottság irányítása melleit minden segítsége! megad a já­rási tanács végrehajfőbizottsága és nagy segítséget nyújtanak a tömeg­szervezetek is. A munka jó megszer­vezése mellett kiszélesítenék a nép- nevélőmunkát és ezáltal megyénk já­rásai között az első helyre kerültek. Eredményeik mellett hiányos­ságok is tapasztalhatók, főleg a je. lenlőszoigálat és a jelentések határ­időre való elvégzése leién. Kisebb le­maradás mutatkozik a járásban az egyes takarmánynövényféleségek el­vetése terén is, ami arra figyelmezteti a járás dolgozóit, hogy sürgősen pó­tolják a hiányosságokat. A tavaszi munkál átok terén lema­radás mutatkozik a gyöhl'i és a szek­szárdi járásokban, tőieg a takarmány­növények és a napraforgó elvetése te. rén. Gyönkön megtörtént, hogy a köz-* ségi tanács állandó bizottságának tag. jai cédulára írták fel, hogy az egy.ps gazdáknak mit kell a takarmány nö­vényféleségekből elvetni, de ezzel szemben nem bontották szét gazdákra a takarmány növényféleségek vetés, tervét. Ez okozta, hogy április 18-/g mindössze 2 hold lucernát vetett el a község. Gyönkön elhanyagoltai á felvilágosító munkál is. Ezek a hiá­nyosságok tapasztalhatók a járás töb­bi községeiben is. A járási tanács mezőgazdasági osztálya nem fordított kellő gondot a tavaszi munkák jó megszervezésére és a községi tana. csoknak sem adták meg a kellő tá­mogatást. Rossz a kapcsolat az ősz. tálynak a tömegszervezetekkel. Hiá­nyosan van megszervezve a közsé­gekben a dűlőfelelősi hálózat, a tizes házcsoportbizalmiak és a népnevelők munkája. Nemcsak a községekben, hanem a járás székhelyén is hiány­zik a versenytábla. A községekben nem értékelik rendszeresen az ered­ményeket. Mindez a járási mezőgaz­dasági osztály munkájának szervezet­lenségére mutat. Előfordult olyan, hogy- az osztályvezető, Szűcs elvtárs. nő, kint volt a járás községeiben el­lenőrzésén, ugyanakkor az előadók otthon papírról irányították a járás mezőgazdasági munkáját. Eredménye­ik főleg a tennelőcsoportok fejlesz? lésénél vannak\ de ezek sem kielé­gítők. Az osztályvezető nem bízza meg feladatokkal az előadókat, azt tartja, „ha nem egyedül végzi el a munkát, feltétlenül hibát követnek el.“ Baráti alapon irányítja az osz­tályt, több esetben elnéz a hiányossá­gok feleit és megfeledkezik egyes fontos problémák megoldásáról.­Ugyaoez elmondható a szekszárdi járásról is. Lehőc János elvtárs, az osztály vezetője, szintén baráti ala­pon irányít. Nem elég igényes sajéil munkájával szemben és elnéz az elő­adók hibája lelett is. A,z előadók ke­veset vannak kint a községekben, ahol konkrét segítséget kellene dől. gozó parasztságunknak juttatni, he­lyette papiron irányítják a járást. Ezért fordulhatott elő, hogy lemara­dás van a takarmány növény féleségek és a rostién elvetése terén, melynek a vetési határideje már lejárt. Mind a két járási tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője a hibák kiküszöbölése érdekében az előadó­kat bízza meg feladatokkal, számol­tassák be őket munkájuk elvégzésé, röl, alkalmazzák a kritikát és az ön­kritikát. Úgy szervezzék meg a mun­kájukat, hogy minden előadó heten­ként. legalább 3—4 napot töltsön kint a lermelőcsoporioknál a közsé­gedben és ott adjanak konkrét taná­csokat. Alkalmazzák a dombóvári já rá* tapasztalatait az osztályon és szer­vezzék meg a népnevelő munkát a községekben, mozgósítsák a tömege, két a feladatok megoldásában. Készül­jenek jól fel a növényápolási munká­latokra, szilárdítsák meg a termelő- csoportokban a munkaszervezeteket, fordítsanak nagy gondot a takarmány, növényeic feltétlen elvetésére, a ku­korica négyzetes termesztésére és a legfejlettebb agrotechnika széleskörű alkalmazására, nemcsak a termelő csoportokban, hanem az egyéni dol­gozó parasztok között is. Kiss Antal megyei tanács VB mezőgazdasági oszi.-voz n. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom