Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-22 / 93. szám

vn íg proletárj h egyesülje vek: t A A?AT SZÁMIJÁN: A Szakszervezeti Világszövetség május 1-i felhívása a világ, dolgozóihoz (2. o.) — A békét csak úgy tudjuk biztosítani, ha emeljük teljesítményünket (3. 0.) _ Ne­vel jünk bátor, harcos kádereket (4. o.) - Rendelet az 1951 évi aratási, betakarítási és cscnlési munkaerő- szükséglet biztosításáról (5. o). — Nálunk a nők is ki­veszik részüket a munkából (7. o.) — T ennelőcsoport- jaink vállalásuk túlteljesítésével készülnek május í-re. J VIII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1951 ÁPRILIS 22 Több és jobb munkává! a békéért Az amerikai imperialisták aljas i kegyetlen rablótámadása a ko­sai nép szabadsága ellen, a tőkés •szádokban fokozódó terror a unkásosztály és a béke hívei el- n — nap mint nap figyelmezteti világ népeit: a béke ellenségei fo. ózzak erőfeszítésüket egy új vi- gháború kirobbantására Az irnpe- alisták egyre eszeveszettebb hábo is provokációival szemben világ- ;ertc fokozódik a népek harca a skéért. Fokozni kell a harcot ná nk is. A béke védelme és a harc háborús gyújtogatok ellen, Pár- nk, a Magyar Dolgozók Pártja te kenységének központi kérdése, A mi pártszervezeteink valóban ircban állanak a békéért. A kom. unista funkcionáriusok és a kom unista agitátorok felvilágósítő unkájának eredménye az, hogy ;emeinltben és a dolgozó paraszt­ul egyre szélesebb rétegeiben jyre inkább elterjedt és konkrét mát öltött az a jelszó; ^több és bb munkával a békéért"! Az új irmák túlteljesítésére az a tudat ékesítette üzemeink dolgozóit, >gy az' új normák megdöntésével, termelés fokozásával visszaütnek gyűlölt imperialistákra — ezzel iszik ki részüket a békéért folyó ,gy nemzetközi küzdelemből, mikor pártszervezeteink a tavaszi unkák sikeres elvégzésére irányi tták a falu dolgozó népét, ami ar a itermeJőcsoportok fejlesztő ért folytatnak felvilágosító mun- it — a békéért küzdenek, a béke­bort erősítik. Ezzel azonban a békéért való ircban ránk váró feladatoknak ég nem tettünk eleget. A béke ídelméért folyó küzdelmünket ősíteni kell. Rákosi elvtárs mon. atta: „A régi rend hívei nálunk is iltozatlanul egy harmadik világhd órában reménykednek és ezért szí. osan és lankadatlanul támogatják : imperialistákat, terjesztik a há orús pánikkeltés álhíreit és mint írnek, szabotálok cselekvőén is isztoesznek ebben a küzdelemben, nnélfogva itthon is szakadatlanul "izdeni kell ezek ellen az erők el. <n és ébren kell tartani azt a szel- •met, amely el van szánva minden szközzel küzdeni a békéért". Ébren kell tartanunk ezt a szelle­mi annál is inkább, mert a béke Ivetemült ellenségei, az amerikai nperíaiisták ma már az agresszió • iőkészítéséröl, a nyílt agresszív relekedetek végrehajtására tértek t. Minden becsületes, békeszerető mber mélységes felháborodással téli el az amerikai imperialisták és satlósaik támadását Korea hős épe ellen. Egy békés nép városai, ak és falvainak kíméletlen bombá- ása még nagyobb nyomatékkai nutatja a békéért küzdő százmil- iók számára, hogy ezzel a minden jazságra képes ellenséggel szemben :sak kitartó és kemény harcban fedhetjük meg legdrágább kincsün­ket, a békét. A békéért vívott harc­ban meg kell vizsgálnunk, hogy dk azok, akik ellenségei a béké- aek, hol, milyen területen végzik romboló munkájukat, A béke vé­delméért folytatott harc elválaszt, hatatlan a klerikális reakció elleni hajétól, elválaszthatatlan a jobbol dali szociáldemokraták, a bércsa­lók, a kulákok elleni harctól. Ezek együttesen, de külön-külön is az imperialisták, háborús politikáját szolgálják, ellenségei népünknek s egy harmadik világháborúban re. ménykednek, A békebizottságok tagjainak he­lyileg kell leleplezni az ellenséget, megmutatni a dolgozók előtt, kik azok, akik az imperialisták érdekeit szolgálják. Úgy ahogy azt Simon József a tolnanémedi Békebízott ság tagja tette, aki a földjét rosz- szul megművelő kulákot feljelen, tette, s ifjú Lázár István kuláknál a házkutatás során nemcsak nagy- mennyiségű élelmiszert találtak el­dugva, de találtak nála katonai fel­szerelést is. Meg kell helyileg mu­tatni, hogy a klerikális reakció aknamunkája, a dolgozók gyerme­keinek továbbtanulása elleni agi­táció, a rémhírterjesztés, népi de­mokráciánk elleni támadások miért jelentik a háborús uszítok ügyének támogatását. Ki kell terjesztenünk a békéért folyó harcot a- termelés frontjára, természetesen nemcsak az üzemekre, hanem a közeledő aratás, cséplés begyűjtés munkájára is vonatkozik,, ahol népünk kényé, rének ellenségei a klerikális reak­ció és a kulákok próbálnak majd szabotálni, rémhíreket terjeszteni, megzavarni békés, építő munkánkat. Ezekben a napokban nemcsak a magyar nép áll ki a béke mellett. Az egész világon hatalmas, minden országot és népet felölelő békemoz galom bontakozik ki és csatasorba szólít minden becsületes dolgozót azért, hogy az öt nagyhatalom kös­sön békeegyezményt. A nyugati áJ. lamokban a dolgozók a békeívek aláírása mellett sztrájkokkal, tün­tetésekkel adnak kifejezést béke- akaratuknák. S a mi népünk és ve­lünk együtt a népi demokráciák dolgozói is, jobb munkával a ter­melés emelésével, biztosítják a vi­lág számára a békét. Csupa lelke­sedés és bizalom szól a dolgozók ajkáról a békeívek aláírásakor. Lelkesednek, hiszen látják a boldog, biztos jövőt, melyet csak a béke, a szocializmus hozhat meg számunk­ra; és bizalom a Szovjetunió, a világ békeöre felé, hol a béke atyja Sztálin él, „A világ dolgozó népeivel együtt őszintén kívánom a békét — mon­dotta Mészáros István szekszárdi dolgozó, — mert dolg°zni, termel­ni, építeni csak békében lehet. A békéért dolgozni kell, mert az el­ért eredményekkel tudjuk csak azt megvédeni. Én úgy segítem. /zogyl minden tavaszi munkámat időbeni elvégzem, a vetést a burgonya ki-1 vételével befejeztem, s ha az esős idő nem hátráltatott volna, már az is be volna fejezve. Gulyás Mihály- né, autószerelő felesége elmondotta, hogy mennyit szenvedtek a harcok alatt. — Két kislányom van, nem akarom a háborút és az a legkeve­sebb, amit tehetek, hogy aláírom a békeívet. Tudom miért nem sikerült már az imperialistáknak háborút ki­robbantani— mondotta — nem azért, mintha ők nem akarták volna, ha­nem azért, mert erős a Szovjetunió és erős a világbéke frontja. — A megnyilvánulások ezrei mutatják, hogy népünk elszántan egy ember­ként áll a béke ügye mellett. Bé­két akarnak azért, mert már van mit megvédeniük. Á hazánkat véd_ jük, ami már nem mostohája, ha­nem édesanyja fiainknak, A magya­rok egy emberöltő alatt két világ­háborút éltek át, nem akarják most újra, még a régi sebek be sem gyó. gyultak, újra kezdeni. Nem akarnak egy harmadik világháborút, de ha az imperialisták mégis megtámad­nák hazánkat, akkor úgy harcol­nánk, mint szabad népek küzdenek a maguk ügyéért, hazájuk szabadsá­gáért és függetlenségéért, A háborús uszítok a békemoz­galmat „kommunista összeeskiiués- nek" hazudjék, Hitler hordái is kommunista ellenességbe csomagol­ták az emberiség’ ellen elkövetett szörnyűségeiket. Ugyanazokkal a fegyverekkel, melyekkel Tito nyomja el ma a jugoszláv népet, ezelőtt tíz évvel Hitler és Musso lini nyomták el. A béke megszílár. dftását legkövetkezetesebben a Szovjetunió, a szovjet emberek kommunizmust építő munkája szol­gálja. A népek, amelyek a Szovjet­unió vezette béketáborban tömörül­nek, szilárdan hisznek ennek a békepolitikának győzelmében. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a tetemeit ötéves terv második évének első negyedévi végrehajtásáról A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális élet­színvonalának emelkedését 195L I. negyedévében a kővetkező adatok jel. lomzik: Ipar Az ipar * jelentősen féléméit öt­éves terv 1951 első negyedévre eső részét sikerrel teljesítette. Az ered­ményhez hozzájárult a Magyar Dol­gozók Pártja II. Kongresszusának, valamint hazánk felszabadulása ünne­pének, április 4-ének tiszteletén ki­alakult szocialista munlvMverseny. Az egész gyáripar az első negyedévben 100.8 százalékra, ezen belül a nehéz­ipar 102.3 százalékra, a könnyűipar 101.9 százalékra teljesítette a tervét. Az élelmezési ipar a tervét nem tel­jesítette (92.7 százalék). A gyáripar termelése 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva 32.6 szá­zalékkal, ezen belül a nehézipar ter­melése 41.1 Százalékkal, a könnyű­iparé 33.3 százalékkal, az élelmezési iparé 7.1 százalékkal emelkedett. Az iparcsoportok közül a bányászat ter­melése 19.6 százalékkal, a kohászaté 38.2 százalékkal, a gépgyártásé 46.8 százalékkal emelkedett a múlt év első negyedéhez képest Egyes fontos iparcsoportok, így a bányászat, a gépgyártás, a gumiipar, a ruházati ipar első negyedévi tervüket nem tel­jesítették. Az év első negyedében az egy« iparcsoportok tervteljesítése a követ­kezőképpen alakúit: IPARCSOPORT: 1951. I. NEGYEDÉ­NEK TERVTEL.JESITÉSI SZÁZALÉKA bányászai 97.4 kohászat 102.4 gépgyártás 98.7 erősáramú berendezések 104.2 gyengeáramú berendezések 104.4 finommechanika 107.4 tömegcikkipar 112.7 javítóműhelyek 108.8 villamosenergia 103.4 építőanyagipar 107.2 vegyészet , 102.2 gumiipar 96.7 Nehézipar összesen: 102.3 Faipar 112.4 Papíripar 101.1 Nyomdaipar 119.4 Textilipar 102.1 Bőr- és szőrmeipar 105.1 Ruházati ipar 94.3 Könnyűipar összesen: 101.9 IPARCIKK: A TERMELÉS 1951. L NEGYEDÉBEN 1950. I. NEGYE­DÉNEK SZÁZALÉKÁBAN cement . 144.5 táblaüveg 102.7 pamutozövet 118.4 gyapjúszövet 115.8 selyemszövet 101.1 len-kenderszövet 108.1 selyeniharisnya 108.4 pamutbarisnya 104.6 bőrcipő 145.8 férfiöltöny 308.7 női Iramát 303.0 liszt 132.9 szesz 139.4 cigaretta 129.0 édesipari készítmények 199.0 szappan 107.2 gyufa 125.9 Terven felül <tz első negyedévben jelentős mennyiségű vasércet, nyers- vasat, bmixiiot, timföldet, aszbeszt- csövet, csempe- és mozaiklapot, elő­regyártóit betongerendát, tetőcsere­pet, csiszolókcrrongot, táblaüveget, parkettát, furnirt, ládát, hordót, gyu­fát, dobozt, vigogne fonalat, lisztet, száraztésztát, malátát, cigarettát, gyümölcskonzervet gyártottak, A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén. nyersolaj és földgáz, petróleum, gép­éé motorolaj, műtrágya, cement tégla, szigetelő porcellánok, gépkocsiab- roncetömlő,' selyemszövet, takarmány- liszt, csokoládé, szesz, ecet, étolaj gyártásában. Építőipar Az építőipar & tervidőszakban je­lentős mértékben fejlődött: 1951. első negyedévi termelési tervét 116.9 szá­zalékra, ezen belül a maga^építőipar 120.8 százalékra, a szerelőipar 116.4 százalékra, a mélyépítőipar 111.2 szá­zalékra teljesítette. Az építőipar termelése a tervidő­szakban a mull év hasonló időszaká­hoz képest 211.1 százalékra, ezen belül a magasépítőipar 172 százalék­ra, a szerelőipar 211.1 százalékra, a mélyépítőipar 333.7 százalékra emelkedett. A Szovjetunióból kapott építőipari munkagépek üzembeállítá­sával fokozódott az építőipar gépe­sítése. A tervidőszakban az összes földmunkáknak mintegy 20 százalé­kát, az összes betonkeverési munká­nak csaknem hatvan százalékát végezték gépek segítségével. Az első negyedben végzett falazást mun­kálatoknak több, mint 25 százalékát Sztahánov-módszerekkel végezték. Élelmezési ipar ______92.7 Gyá ripar összesen: 100.8 Az egyes minisztériumokhoz tar­tozó iparvállalatok termelési tervü­ket & kővetkezőképpen teljesítették: Bánya és energiaügyi minisz­térium 99.3 Kohó és gépipari minisztérium 101.9 Könnyűipari minisztérium 101.8 Élelmezési minisztérium. 92.8 Építésügyi minisztérium 122.7 Közlekedési és postaügyí min. 110.9 A fontosabb Iparcikkek termelése 1951 első negyedében 1950 első negye­déhez viszonyítva a következőképpen alakult. IPARCIKK: A TERMELÉS 1951. I. NEGYEDÉBEN 1950. I. NEGYE­DÉNEK SZÁZALÉKÁBAN Szén 109.8 Vasérc 109.3 Va« (V acél 118.2 Aluminium és timföld 183.8 Esztergagépek 187.7 Egyéb íorgáesológépek 131.9 Mozdony 12G.0 Vasúti teherkocsi írn o i O.é) Tehergépkocsi 488.0 Motorkerékpár 112.6 Kerékpár 117.6 Traktor 1143 Villamos forgógépek 157.1 izzólámpa 12#U Rádió ve vökiészülékek |Í4.8 Varrógép villamosenergia gép. és motorolaj idfrr g é p k o es i a h r o u c s k öp e n v láü.O tégla 149.1 mész 141.7 Mezőgazdaság Á tervidőszakban tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora. Legjelentősebb a fejlődés a termelő­szövetkezeti csoportoknál. Míg az el­múlt. év végén az ország szántóterü­letének 7 százalékán folytattak szö­vetkező társaegazdálkodást, eddig 1951. március végére ez az arány az ország szántóterületének több, mint 13 százalékára emelkedett. A terme­lőszövetkezeti csoportok taglétszáma 1951 március- végéig jelentősen meg­nőtt. Az általános emelkedésnél gyorsabban nőtt a termelőszövetke­zetekbe lépő középparasztok aránya. Az állami gazdaságoknál a legje­lentősebb fejlődés a gépesítés terén következett be. Megnőtt a negyedév folyamán az állami gazdaságok trak­torállománya. Míg 1950 első negyedé­ben egy traktorra 365 hat. hold szántó jutott, addig 1951 március végén 289. Emelkedés mutatkozik az egyéb gépekkel való ellátottság terén is. Az állami gazdaságok területe és állatállománya a negyedév folyamán kisebb mértékben növekedett. A tervnegyedévben a gépállomások száma 369-re. a traktorok száma. több. mint 9 százalékkal, a vontatóké mint­egy 4 százalékkal emelkedett. 1951 első negyedében a mezőgaz­daságban a tavalyinál nagyobb volt la míitrágyafcihasználás. Mintegy 22 M százalékkal növekedett a múlt ér ■mau^gfelelő -időszakához képest a szer- WEodéssrl lekötött, növények területe. •• “ Az állatállomány fejlődése szem. pontjából jelentős a lucerna tavaszi vetésterületének több, mint négysze­resére való emelkedése. A rendkívüli esős időjárás követ­keztében & vetési munka üteme kissé elmaradt) a tavalyi mögött. A múlt évi gyenge takarmányter- més ebben a negyedben még éreztet­te kedvezőtlen hatását az állatállo­mány alakulásánál, bár kisebb mér­tékben, mint a megelőző negyedév^ ben. Közlekedés YA vasút áruszállítási tervét 109.5 százalékra, személyszállítási tervét 100.4 százalékra teljesítette. A teher- áruforgalom emelkedése 1950 első ne­gyedéhez: képest 25 százalék, a sze­mélyforgalomé 34.4 százalék. A MÁV a teher áruk napi átlagos rakodási tem vét 104.7 százalékra teljesítette, ez az elmúlt év hasonló időszakának telje­sítményéhez képest 27.2 százalékos emelkedésnek felel meg. A fontosabb árucikkek napi átlagos rakodása 1950 első negyedéhez képest: a vasáruk nál 36.8 százalékkal, tégla, cserépnél 132.9 százalékkal kő, kavics, 60.4 szá­zalékkal, mész, cementnél 94.5 száza­lékkal, szénnél 14.4 százalékkal, őr­leményeknél 15.9 százalékkal, ke­nyérgabonánál 53.3 százalékkal, cu­kornál 10.3 százalékkal emelkedett A vízi közlekedés áruszállítási tér» vét 125.7 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 54.9 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az autó- buszforgalom egy év alatt 26.8 száza­lékkai, a közúti villamosforgalom 11 százalékkal, a helyiérdekű vasutak forgalma 18.2 százalékkal nőtt. A^ tá­volsági autó buszforgalom utánszállítá­si tervét 118.8 százalékra teljesítette, a. múlt évi teljesítményhez képest az emelkedés 59.7 százalék. A teherfu- varvállalatok áruszállítási tervüket 107.8 százalékra teljesítették. A teher­gépkocsi közlekedés a tervidőszakban 94.1 százalékkal több árut szállító ft, mint 1950 első negyedében. Beruházások Ez év első negyedében a népga7-' daság beruházásai 63.2 százalékkal ha­ladták meg a múlt év első negyedét. Az emelkedés az iparban, a bányá­szatban és az építőiparban (együtt) 56.8 százalék, a közlekedésben 83.3 százalék, a kereskedelemben 68.2 szá. zalék. A gyáripar beruházásaiból 93 százalék a nehéziparra, 7 százalék a könnyűiparra jutóit. A tervidőszakban számos községet, gépállomást, állami gazdaságot és ter­melőszövetkezeti csoportot villamosí­tottunk. Számos új gép és termelőbe­rendezés üzembehelyezése történt meg, így új edző, kupoló, elektromos íor- maszárító és lágyítókemencék, for­mázógépek, homokkeverők, különféle szerszámgépek, darupályák stb. üzem- beállítása. A negyedév folyamán az ország különböző részeiben 12 új hi­dat adtak át a forgalomnak. Az or­szág különböző részein számos újon­nan épült orvosi rendelőt, fürdőt, böl­csődét adtak át rendeltetésének. Áruforgalom 1951. első negyedében az állami nagykereskedelem eladási íorg°lma 34.5 százalékkal haladta meg a mull év hasonló időszakának forgalmát. A kereskedelem a tervidőszakban 21.6 százalékkal több tejet, 8.1 százalékkal több kenyeret 2.3 százalékkal több finomlisztet és 6.5 százalékkal több cukrot hozott forgalomba, min ti- 1950 első negyedében. Az állami és szö­vetkezeti kiskereskedelmi forgalom egy év alatt 117.9 százalékkal ezen belül az állami kislrereskedelemé 113.9 százalék!,'al. a szövetkezeti kik kereskedelemé 131.0 százalékkal nőtt. Az állami és szövetkezeti kiskereske­delmi bolthálózat egy esztendő alatt 6.921 új üzletié! bővült. Ebből az ál­lami kiskereskedelemre 4338. a íölri- művesszövetkezetekre pedig 2583 új üzlet jutott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom