Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-18 / 89. szám

mi APR Hi IS IS V l, o 3 Varga József tolnai traktoros veset továbbra is r megyei versenyben Gépé ltom :í-i doSgo/óiok között megindult a har<? az idénytepT lúlteljesíiésécrt Gépállomásaink eredményei azt bizonyítják, hogy a gépállomások dol- jjózói békeharcosként küzdenek a leemelés frontján. A békeíveket nem­csak aláírják, hanem jó munkájukkal meg is erősítik. Olyan munkát igye­keznek. végezni, hogy az feltétlenül a magasabb terméshozamot eredmé­nyezze. Eredményeik fokozásánál nemcsak azt tartják szem előtt, hogy többet, keresnek, hanem azt is, hogy jó munkájukkal az ellenségre mér­nek hatalmas csapásokat-' és nagy mértékben elősegítik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlődését.- Az öntudatos dolgozók mellett vannak olyanok is, akik kevésbbé értik meg munkájuk jelentőségét és nem gondolnak arra, hogy a gyenge minőségű munkával becsapják Partun­kat, becsapják a dolgozó népet és. ezen keresztül saját magukat is. Ezek a dolgozók „sírnak", hogy nem ti',:e-‘ síthetők az új normák. Az ilyen - gozók „várják a sültgalambot, amely késsel és villával a szájukba fog rö­pülni". Ilyen példákkal találkozunk a hőgyészi gépállomáson is. Egyes dol­gozók nem gondolnak arra, hogy az eredmények nem születnek meg ma­guktól és a szocialista bérezés értel­mében csak az elvégzett munkáért fi­zetnek, Azok a dolgozók, akik abban a reményben vannak, hogy nem lehet az új normákat teljesíteni, vegyék át azoknak a traktor oso iák a munka­módszerét, akik állandóan túlteljesí­tik az új normákat még az esős idő­ben is. Kérdezzék meg az olyan dol­gozókat mint W ?a József, aki már 202.4 százaiéi teljesítette a tavaszi s Snytervét, hogy hógyár ik ezt a nagy ered­ményt elém irga József ezzel az eredményével ncsak a tolnai gép­állomás, hanem' az egész megye büsz­kesége. Varga József példája nyomán leg­több gépállomási dolgozó között mát nem a terv 100 százalékos teljesíté­séért, hanem annak minél nagyobb százalékban való túlteljesítéséért fo­lyik a küzdelem. Bogárdi István, t% nagykónyi gép­állomás traktorosa is 170 százalé­kon felül teljesítette idényteryét, Bodai János p;ncehelyi traktoros 163.7 százalékra, Baka István tolnai traktoros 156.6 százalékra, Gábor Ist­ván dalmandi traktoros 140 százalék­ra, Bodai Józséf pincehelyi traktoros 138 százalékra, Ángyán József pince- helyi traktoros 133.6 százalékra, Kep­pel Ferenc dalmandi traktoros 129.6 százalékra, Lusenszki Ferenc szedre­se traktoros 126.6 százalékra, Hamus Gyula varsád! traktoros 125.5 száza­lékra, Simon Lajos sui^nlisi traktoros 121 százalékra, Füsztö László dalman­di traktoros 118 százalékra, Nagy Jó­zsef varsádé traktoros 113.4 százalék­ra, Kovács József pincehelyi traktoros 104.6 százalékra, Gyócsi Mihály Reg­szemcséi traktoros 101 százalékra, Ju­hász Pál dalmandi traktoros 100 szá­zalékra, Szentes Piusz varsádi trakto­ros 100 százalékra teljesítették a ta­vaszi idénytérvüket. Ezek a teljesítmények bizonyítják, hogy a lehetőségek adfíl vannak a nagyobb eredmények eléréséhez, csak ki kell használni azokat. Ezeket a lehetőségeket Pártunk útmutatásában találjuk meg. Aki követi Pártunk vit- mutatását, a béke megvédésének tu­datában dolgozik és saját anyagi javai mellett a közösség érdekeit is szem előtt tartja, tudja teljesíteni a tervét. Kövessék az elmaradottak azok pél­dáját, akik a tervük minél nagyobb százalékban való túlteljesítéséért har­colnak és szilárdan megállják helyü­ket a termelés frontján. Gondoljanak arra traktorosaink, hogy eredményeik fokozása elkül a békeívek aláírása puszta szóbeszédhez hasonlít, azzal pedig nem lehet megvéde í a békét. Ifjúságunk legfőbbje» kerüljenek a DISZ-választmány okba A DISZ Központi Vezetősége Pár- tunk II. Kongresszusa iránymutató’ határozatai után megjelölte az ifjú­sági szövetség legközelebbi feladatait, melyek között elsősorban szerepel a békéért folytatott harc tevékeny tá­mogatása. Ebbe a világméretűvé fo­kozódott gigászi harciba kapcsolódik bele a DÍSZ-választmányok: és bizott­ságok megválasztása, mely Tolna me gyében, az élmú'lf vasárnap Kezdődött meg. A közbenső szervek mégválasz. fásává^ olyan ifjúsági szervet terem­tünk, mellyel eddig á magyar fiata­lok nem - rendelkeztek, melynek min­den vezetőszerv ét demokratikusan vá lasziották meg. Éppen ezért igen nagy és felelősségteljes munkát ' jelent a DIS2',-alapszervezeteknek a választmá­nyok küldötteit megválasztó taggyű­lések jó és alapos megszervezése, előkészítése. A DISZ’válasxtmányok és bizottságok megválasztása rt»ég nagyobb körültekintést, még na­gyobb gondosságot, erőfeszítést köve tál minden egyes DISZ-tagtól és funk_ ciüűái'itustól, mint amennyit követel­tek az alaps-zervi vezetöségválasztá- .«•ok. A DISZ taglétszáma azóta tekén., táivesen mcguövekedeti, szervezetei­nek száma is felszaporodott. Mind- eieiket összegezve bátran megállapít­hatjuk, bogy azokban az alapfede­zetekben, ahol ezt a fontos lépést lát ták, ott. a DISZ-választmányok és bi­zottságok megválasztása ifjúsági szö­vetségünk további erősítésében fon­tos lépést jelent, lgy vöt ez Kurd és Értény községben is, d ol a DISZ- vezPfőség jó íelvilágos'v és szerve- zu5 munkája nyomán a. taggyűlésen megjelent a tagság csaknem százszá. zalékci. Különösen kiemelkedik a jól sikerült taggyűlések közül a kurdi, ahol a DíSZ-titkáj jól összeállított beszámolójában kiértékelte az ifjúsá­gi szövetség eredmény éji ég hiányos, sigeit, felhívta a parakzth lalokat a tanulás fontosságé /a, 'jeleljkezesre a szakérettségire. De nemcsak a hazájukat szerető be­csületfis ifjak fordulnak mindig na­gyobb figyelemmel a DISZ felé, ha­nem az osztáfyellenség is, a háborús gyújtogató 'imperialisták hazai ügy­nökei is érdeklődnek ifjúsági .szövet­ségi'"" ;>.ránt. A‘>.~r--éóségválasztások tapafzTuiötai figyelmeziSs. °k: az el­lenség mindent meg fog kísérelni, hogy a maga embereit juttassa Jy a választmányokba, hogy ott rombőv A. fékezze majd építő munkánkat. Lc\ főbb követelmény legyen a lagjelöl-'X lekkel szemben, járjanak elől. mutas­sanak jó példát a békéért folytatott karcban, a termelésben és a tanulás­ban. Úgy mint az értényd ifjúsági szövetségünk, ahol április 4-i vállalá sukat száz,százalékig teljesítették, s most a vasárnapi taggyűlésen Völgyi Lajos és Dávid György vállalta, hogy máius 1-re a kukoricát 100 százTék- 'ívelik, a kurdi taggyűlésen Já. ( i Géza kihívta Király elv társai, a/. DISZ alapszervezet titkárát, hogy J tavasziakat elveti május 1-re. Ugyan­TALPALATNYI FÖLD itt Tóth József Budai Ferencet, Patkó Erzsébet Britt Pétért, a termelőcsoport brigádtagjai pedig egymást hívták ki szocialista munkaversenyre május el­seje tiszteletére. Ilyen lelkes hangu­latú felszólalások előzték meg a je­löltek megválasztását s amikor erre került sor, a jelöltek mindegyike áí- órezte, amii Farkas elvtárs mondott a II. Pártkongresszuson, hogy ,,új tar­talmat és új értelmet kapott a m°. gyar hazafiság, miután újjászületett maga népünk is." A békéért, a szocializmus felépítéséért folytatott harc mindig több és több felelősséget követel meg ifjúsági szer­vezeteinktől. Hiba volna., ha nem látnánk meg, hogy például a paksi DISZ alapszervezetben az ellenség ke­ze van abban is, hogy a vezetőséget, az új vezetőség-választás óta ötödször kell újjáválasztani. A békeharcban, a szocializmus ópi- 1 sében sokat vár az ifjúsági szöve:- \ ’ünktől a Párt, de sokat vár az 3 sz vi-lág dolgozó, békeszerető evn. isége, most. ebben a harcban nincs vedül a magyar ifjúság. A történe­tem során nem volt még egy ilyen , 'reg, ahol öt világrész békeszerető . Igozóival együtt menetelve, a mi / óságunk is az élvonalban indul ro amra legféltettebb kincsünkért, — a bókéért! Továbbvisszük Megjelent Sztálin elvtárs műveinek ötödik kötete SZTÁLIN ELVTÁRS Müveinek ö'.ü- dik kötele azokat a cikkeket foglalja magába«, amelyeket Sztálin éivtá'rs 1921—1923-hau írt. Az ötödik kötetben foglalt müvek a népgazda sóg hely reál H ‘ á sáliak beké« munkájára való áttérés időszakában keletkeztek, amikor a nemzetközi töke első katonai Iá máriásainak visszaverő, se, a belső és külső ellenforradalmon aratott döntő győzelmek után az or­szág ál-i.érhetett a békés gazdasági épí­tés útjára. Ebben az időszakban hajtotta végre a Bolsevik 'Párt a fordulatot a hadi­kommunizmus politikájáról az „új gazdasági politikádra, a NÉP-re s ez »el új gazdasági alapon szilárdító!‘a meg a munkások és parasztok szövet- ségét. Ebbe« az időszakban jött lélne, az eddig lazább kapcsolatban tévő nagy szovjet köztársaságok egységes szövet ségii államban való egyes-ülése útján, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a gazdasági, katonai és dip­lomáciai szemp- ‘búi egységes, sok nemzetiségű állam — a szocialista Szovjetunió, Ebben az dőszakban a Bolsevik Pártnak kemény harcot kellett foly­tatnia a pártonbeliili pár télién es ele­mekkel szemben, akik arra próbálták kihasználni a békés szocialista épílés­re való átmenet nehézségeit, hogy meg. bonlsák a Bolsevik Párt sorait. A munkásosztály és a parasztság szövetségének formái, a Párt egységé­nek megszilárdítása, a Párt és a lő megek közit kapcsolat formái és mód­szerei, a pártdemokrácia és a szakszer, vezeti demokrácia kiépítése, a sajtó szervező szerepe, a Bollsevik Párt stra­tégiája és taktikája elméleti és tör!é- neli megvilágíiásba-n, a nemzeti-gyár mali kérdés, a Szovjetunió külpolitiká­jának alapélvei, a harc a nacionaliz­mus elten — a proletár internaciona­lizmusért, a szovjet szakemberek ki­képzése, az iparosítás felit ételeinek megteremtése, a dolgozó nők önludato- s-ííása, politikai felvilágosítása, az Ok­tóberi Forradalom nemzetközi jelentő­sége, és így ’tovább, -— Ez a felsorolás korántsem meríti ki a kötet-ben sztálini mélységgé! és világossággal tárgyait kérdéseket, csak némi fogatimat ad a könyv rendkívül gazdag és aktuális tartalmáról. Az ötödik ködeiben olvasható művek ezekkel a harci feladatokkal kapcso-. latban keletkeztek és döntő szerepük volt a feladatok sikeres megoldásában. Sztálin eflvtárs ezekben a művekben is — mint mindig minden gyakorlati kérdést a marxista-leninista elmélet fényével világít meg s az elméleti kér­déseket a leggazdagabb gyakorlati ta­pasztalati lényekkel összhangban, a gyakorlati cselekvés érdekei szempont­jából elemzi. A tört én eleim igazolta és ma is ül­ni u-fató jelentőségű Sztálin elvtárs té­tele,. hogy a szocializmus országának a nemzetiségi kérdésben olyan politi­kái kell folytatnia, amellyel megnyeri .,a Kelet országainak rokonszenvét és bizalmát a proletárforradalom zászlaja iránt. Mert a Kelet orszá­gainak döntő szerepük lehet a proletariátus 6« az imperializmus jövő harcaiban.“ Valamennyi népi demokrácia poli'i- kája számára közvetlenül ütmuta’ö je len’öségü az az — immár két évtizede győzelmesen végrehajt ott — kollektivi­zálás! programul, melyei Szia. in elv- társ 1923-han tűzöl! ki. tehát már ak­kor. amikor csak kéé esz' emlővel előbb bevezet-et't ..új gazdasági politika" ia NÉP) éppen hogy az egyéni paraszt- gazdaságok megerősödéséi támogatta. „Egyáltalán nines igazuk azoknak az e| v társa k n a le, akik azt állítják, hogy mert a NÉP fejlődik, azért kénytelenek leszünk megismételni a regi históriát, kénytelenek te­szünk a parasztság -többségének tömeges liinkretétleie utján kuláko­kat tenyészteni. Ez az út — nem a mi utunk. Az új viszonyok kö­zött, mikor a proletáriátus van ha­talmon és a proletáriátus kezében futnak össze a gazdaság legfőbb szálai, a fejlődésnek más úton kell haladnia, mily arra vezet, hogy a falu kistermelői különböző szövetkezetekben egyesülnek, me­ly eket a magántőke ellen folyó harcukban az állam támogat, olyan úton, mely arra vezet, hogy a kis mezőgazdák milliói a szövet­kezetek révén fokozatosan bekap­csolódnak a szocializmus építésé­be, olyan úton, amely a kis föld* inűvesgazdák gazdasági helyzeté­nek fokozatos javulására (nem pe­dig pusztulására) vezet. Ebben az értelemben, a Köztársaságok Szö­vetségének jövendő gazdasági fej­lődésének szempontjából, elsőren­dű jelentőségű, hogy a végvidéke­ken, ezekben a főleg paraszti or­szágokban, minden módon támo­gassuk a szövetkezeteket.“ A Szovjetunió fánlorítha 1 a'llapul kö­vetkezetes békepolitikájának alapelvo.it fejezik ki azok a szavaik, amelyeket Sztálin elvtárs a lábbadozó Leninnel folytatóit beszélgetése alapján jegyzőit feil: „A mi utunk igaz út: mi békét és megegyezést akarunk, de gúzsba- kötni nem hagyjuk magunkat és ellene vagyunk az uzsorafcl-iélele­ket kikötő megegyezéseknek- Ke­ményen kell tartani a kormányru- dal és saját utunkon keli haladni, amelyről sem hízelgéssel, sem ijesztgetéssel nem hagyjuk magun­kat letéríteni.“ A kommunista politikai stratégiája., nak és taktikájának, a bolsevik páel­építésnek, a szovjet ál lám építésnek az ötödik kötet sztálini műveiben kikris- lályosíto'.t és a marxisla-lenin-is'lá el­mélet fényével megvilágított tapaszta­latai l minden pártmunkásnak ismernie és tanulmányoznia kell. a békeharc diadalmas zászlaját A Hort ;y-korszak idején, mint mámt 3ok száz év óta. a magyar paraszt-1 ■súg eléri etellen álma volt a föld. A föld. amely után hiába áhított, hiába dolgozott Icriáslól-vakulcis-ig. —. a má­sén, — ,em lehetett az övé. Ha néha. nagy nehezen meg is szerezhetett egy darabot. egy talpalatnyi földet. — csakhamar hitellel, csalással, uzsora- kamattal. újból kihúzták a lába ától. Csak egy rossz termés, szárazság, vagy jégeső, s máris lei spar ctszl ok szá_ faj leitek hajléktalanokká és indullak vándorúira, hogy eladják munkaere­jüket a nagygazdaságokban, vagy az ipari városokban, meri házukat, földjüket elárverezlek, S kinek a /. zébe kerültek ezek a földek? A ban­kok, spekulánsok. zsirosparcsztok gazdagodlak meg a szegények verejíé kén, a régi Magyarországon éppúgy, mint mindenüll másutt, a kapitalista országokban. Ennek a paraszt! sorsnak jellemző képviselője voll Góz Jóska, akii Sza­bó Pál mesteri kézzel tormáit meg a ,,Talpalatnyi föld“ című filmben. Góz Jóska azonban nemcsak áldozat volt, ha.ncm lázadó is, ölduda Ilo n íorrada.1­mái.- -’:; nem nyugodott bele abba a sorsba, meiyet neki az úri Magyaror­szág képviselői szántak. Góz Jóska, alakját Szirtes Ádám ál_ htja elé-nk. a maga. igaz \ (dóságéiban. Számára ez a feladat nem. idegen, hi­szen ő maga is egy holdas szegény­paraszt íia, akinek: a népi demokrá­cia hozta meg a szabadságot a tanu­láshoz. emberi éleihez, boldogsághoz váló jogot. Szirtes Ádám éppúgy, mint Góz Jóska, a nép íia. A szovjet sajtó így emlékezik meg a „Talpalatnyi/iöld"-ről: Ez a magyar film a hábciú előtti Magyarország éleiéi a. maga valóságában állítja elénk, mély eszmei tartalma van. mondanivalójába n és kitejezésm ódjiá­ban népi 'és realista alkotás. J ■:' A ,.Talpalatnyi föld'1 története nem ér végei olt, amikor Góz Jóskát bör­tönbe vetik. A film is. Góz Jóska tör téneie is. folytatódik és a magyar Ló zönség megláthatja, hogyan éli új, szabad életét a magyar töld és Góz Jóska is. Az új film címe. ..Fdsza- j bódult föld." Ebben a filmben viszont- ! látjuk Góz Jóska új, szobád életéi. j „A magyar dolgozók nevében megígérhetem Önnek, kedves Sztá­lin elvtárs, hogy nem fogjuk kímélni erőinket a szocialista építés és a béke védelmének frontján. Biztosít­hatjuk Önt, hogy egy emberként, állhatatosan, Lenin és Sztálin győ­zelmes zászlaja alatt fogunk halad­ni.“ (Rákosi elvtárs mondotta, Sztá­lin elvtárs 70. születésnapja alkal­mából,) - g, Ennek az ígéretnek a ■szelleme hat­ja át. még fokozottabban dolgozóin­kat, amikor napról-naprá új csatákat nyernek a béke frontján. Harcba in­dult dolgozó népünk a \ békeáláírás- gyüjtés «sikerén keresztül, a termelés emelésével, a háborúéi uszítok ellen és egyre kiemelkedőbb ^eredmények _ születnek. Minden egyes -aláírás biz.o- j nyíléivá dolgozó népünk elszánt béke- akaratának. De bizonyítja azt^^-s, hogy dolgozóink gyűlölik az elJ^H^ get ée az • aláírásukat er.'.imenyek elérésévé' ki\mn^Era|B j tárnasztan.. ‘ ,m | Dyülölcítel mondja üzv. (ti-raWj^T jm - Szék'zárd. bnlparásztai douj^ó |is: ••• örült, bolondnál; kell lennie annak, aki a háborút kívánja. Tudom, hogy vannak, akik erre spekulálnak, láttam a. Népbolt kirakatában Juli néni eldugott holmijait, annyi volt, hogy az egész -Balparásztál jel tud­nánk ruházni. Csak találkoznék ilyen­nel, tudom megemlegétné. Minden munkánkban biztosan szá­míthatunk nagy Pártunk és a hatal­mas Szovjetunió segítségére. Ezt a felismerést tükrözi Nagy Miliálv sza­va is. a békeív aláírásánál, amit az egész család boldog örömmel írt alá. — Tudom, — mondotta — hogy or- óságunkat építeni .csal; békében le­het. Hárotífog-yermekem van. Eteknek és a többi fiataloknak csak úgy tud­jál; a fejlődésüket biztosítani, ha minden nap jobban végezzük mun­kánkat. Nyugodtan hajthatjuk fejün­ket nyugovóra, mert a nagy Szovjet­unióval és Sztálin elv társsal, a béke- tábor élen, erősek vagyunk. ^Tisztában van dolgozó népünk az- hogy nem elég csak a békeiveket ^Prni. Ezért mondja Baka József ■ek-szárd. Rózsamáj dűlői dolgozó tíz aláírásnál, hogy — a béke érde­kében még fokosöt l abban- végzem ni unkámat, -lé néhány kiragadott pél­da korántsem mutatja meg teljes egészében azt a hatalmas lelkesedést, ami falun és városon újabb cs újabb békeharcosokat nevel. Mind több pél­da van arra. hogy ma még Őt agitál­ják. holnap már ö viszi tovább a hé- kéért vívott harc diadalmas zászlaját. Kik János Szekszárd József-uteai dolgozó ezeket mondja: — Nem le­het épeszű az, aki háborút akar. tin minden igyekezetemmel segítek a nép­nevelőknek, a fel világosító munká­ban, a békéért, boldogabb, szebb éle­tünkért. Még fokozottabban kel! felvilágosí­tani azokat, akik még nem ismerték fel az aláírás jelentőségét. Népneve­lőinknek jól meg kell nézni, hogy mi­ből fakad ez a huzódozás és ha ellen­ségről vau sző. akkor kíméletlenül le kell leplezni, mert csak így erősíthet­jük még jobban a béke táborát. A megmutatkozó lelkesedés és. Sztá­lin elvtársnak let' ígéretünk, köte­lez bennünket ni ég fokozottabb ió munkára a béke megvédéséért. Agitá­toraink kövessék forró szeretettől és legyenek méltók Pártunk é- dolgo­zóink első népnév élőjéhez. Rákosi o'\. t áréhoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom