Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-14 / 86. szám

1551 ÁPRILIS 14 N Ä P I 0 *4 „Tovább fokozzuk eddigi teljesítményünket-44 $ztattái»ovi.*i’«lta< fürstetett ki a Szekszárdi Magasépítő Vállalat A Pár! segít.sír ével dolgozóink hatal­mas eredményeké1', érnek el. A munká- versenyben új sztahánpvis.íák szülé­nek, akik kimatga®.ló eredményeikkel gyorsítják meg szocializmusunk építő­vé! és elősegítik ötéves. tervünk sike­res. idő előtti befejezéséi. A Szí abán ov mozgalom egyre jobban szélesedik. A régi sztahanovisták mellett új szlahá- nóvislák százai kerülnek felszínre. Megyénk területen a. kongresszusi ver. senv során több kiváló dolguzó kap­ta meg a szinhánovksla , oklevele!, amely bizrinyílja, hogy dolgozóinknak megváltozott a munkához való viszo­nya és valóra válnak Rákosi elv'ars szavai ... „a munka nálunk néni kényszerű robo1'. többé, hanem a fel­szabadult dolgozók becsületének és dicsőségének ii gye“. A Sífliwárdi ülngaséjpílő Vállalati «iái a Mohai kubikos brigád tagjai meg­kapták a sztahanovista oklevelet. Tel­jesítményük 200 százalék volt, amit a mai napig is tartanak. Munkamódsze­rüké1!: átadják dolgozó társaiknak és ezzel! is segítik a lemaradókat. A Mohai brigád a vállalat büszkesége. Nem voll olyan munka, amelyben ne járlak vol­na az élen. A brigád tagjai megértet, fék Rátkosi'eívtárs beszórtét,! a löbl.vier- mclésről, és harcot' indítottak a maga­sabb termelékenységért, tervük teljesí­téséért. ( nnepi előadás keretiében ad­ták át a Mohai brigádnak a szíahánö­vi, sta oklevelet. Az eiiőudást Váradi János 'tartotta. Beszédében kibairigsú- Ivozta. hogy népgazdasági tervünk megkívánja, htogy új szHihánovisiákai neveljük, akik győzelemre viszik 1 an­nak időelölii befejezését. Hogy mos! üdvözölhetjük az új sztahanovistákat, azt annak köszönhetjük. hogy a Párt segílcil és irányított bennünket. A nemzetközi helyzet élesedése megkí­vánja. hogy dolgozóink munkájuk tel­jesítésével mérjenek csapást azokra, akik egy harmadik háborúd akarnak kirobbantani. — Alt «Klick áfadjíík most a s*tahám>visia oklevelet, kitüntetésként vegyék és mutassanak példái továbbra is a béke megvédésé­ben. A béke megvédése ke­mény harcot kíván Űriünk és nekünk a harcot győzelemre kell vinni. Mos! n békealá írások ka I bizonyítjuk lie, hogv egy emberkén1'.' állunk a Szovjet­unió rezéé.e béketábor melóé és nem rés, hanem erős bástya vagyunk a. Író­ké frontján. — Az ünnepi előadás titán a Mohai brigád tágjai 'átvetiék a szta­hanovista oklevelet. A Brigád nevében Mohai Mihály megfogadja, hogy az ed­diginél még nagyobb eredmény*! fog­nak elérni és állandóan fokozzák azo­kat, A brigád tagjai: Mohai Mihálv, Máié János, Tóth Ferenc, Koslyák Já­nos. SaMai István. Szíják István. Sclirek József. Tóth Ferenc a brigád tagja így nyilatkozik: — Számomra ez nagy kitinre1! és. de nemcsak ki Kin te-, {esnek veszem, hanem kötelezettségnek' is, eddig elért százalék unkát tovább­fokozzuk. hogy méltók lehessünk a. sztahanovista érem elnyerésére. — A brigádvezc jő, Mohai Mihály így be­szélt a kitüntetésről. — Nagy ünnep ez számomra. Ez az oklevél kötelez l>enIliinket arra, hogy az elért eredményeinket továbfofokoz­zuk munkamódszereinket átadjuk és segítsük azokat a dolgozókat, akik 1(H) százalékon alul teljesí­tenek. Ki kel! szélesíteni a szocialista mun. ka versenyt és meg kell szilárdítanunk a takarékossági mozgalmat. A tanulás­ra' az eddiginél nagyobb gondol kell fordítanunk, mer! szakmai és politikai, tintás n étikül nem tudunk jó munkál végezni. •k A szekszárdi Magasépítő VálMaia! vezetőségénél hiányosságok és hibák is vannak. A sztahanovista kitüntetés­sel kapcsolatos értekezlet nem rótt kettőképpen megszervezve, a dolgozók nagyrésze nem tudót1! róla, és így csak őt) százalékban vé tek részt az ünnep­ségen. Voltak olyan dolgozók is. akik az érlekezlet köztien jelentek meg és zavarták az előadást. A pár'.szervezel fordítson nagyobb gondot a felvilágosí­tó munkára és javítsa ki a hibákat, hogy az értekezleten a dolgozók tel­jes számban vegyenek részt és o*'.i be­széljék meg a felmerülő , problémákat, a termelési harc sikerének eiöfeltéle­A századkönyvlár olvasói Szinte óráról-órára fokozódik ter­melőcsoport jaínkban a versenymozga­lom, amely magában foglalja az egész évi munkánk időbeni és minő­ségben!‘elvégzését. A kurdi Dózsa Né­pe termelőcsoport a gyulaji Uj Baráz­da termelőcsoporltal áll párosver­senyben. A csoport tagjai ezzel azon­ban nem elégedtek meg. Tudják, hogy a verseny csak akkor igazi ver­seny, ha még az egyének is verseny­ben' állnak' egymással. Az egyik tag­gyűlésen, miután az elnök beszélt a tagoknak a versenymozgalom jelentő­ségéről, a béke megvédéséről, olyan nagyarányú versenymozgalom alakult ki, hogy alig maradt egy-két , tag, akinek ne lett volna versenytársa. A verseny Sass Gyula brigádjának versenykihívásával kezdődött el. Hosszúlejáratú versenyre hívta Sajgó László brigádját, mind mennységi, mind minőségi munkára. Karkó József kocsrscsoportja Ba- zsonyí György kocsiscsoportját hívta ki egész évre versenyre, Gábor Antal Takács Istvánt, Gelen­csér Mihályné csoportvezetőjét, Karkó Matildot hívta versenyre. Karkó Ma- tild csoportja Dankó László csoport­ját hívta pároversenyre és vállalták, hogy 20 százalékkal túlteljesítik nö­vénytermesztés terén az előirányza­tot. Mecseki Ferencné . Szentes Fe- rencné gyapottermelőbrigádját hívta ki párosversenyre azzal, hogy 25 szá­zalékkal túlteljesíti tervét. Ambrus Ferenc Tombor Istvánt hívta párosversenyre és vállalta, hogy minden munkából az elő­irányzott tervét 20 százalékkal 1 últeljcsítí. Szégyenletes MiiicselekiiiciBv*' A könyvek megtanítanak bennün­ket élni, tanulni a békéért. Katona bajrársaim mindig türelmetlenül nyit­nak ki minden könyvet, amely a s/.ázadkönyvtárba érkezik. Mi a forradalom előtti orosz had­seregről szóló régi könyvekből tud­juk, .hogy akkoriban ez a fogalom, századkönyvtáros, nem is létezett. A cárizmus a gondolkodó katonát, matrózt, sőt. tisztet is veszélyesnek tartotta. A könyv mindig felkeltette a magasabb parancsnokok gyanakvá­sát. fin és bajiársaim, a Szovjet Had­sereg katonái, hé:.-tízosztályos isko­lai. képzettséggel kerültünk a hadse­regbe. Többivek Közülünk, akiknek eddig nem volt szakmája, a hadsereg kötelékében szakképzet.: séget szer­zed. Én szolgálatomon kívüli időmben a századköny vtárbap dolgozom. Sok_ szór cserélem a könyveket, részle­günk központi könyvtárában és így ki tudom elégíteni az olvasók csak­nem minden kívánságát. De előfor­dul az is,, hogy már akkor keresik a könyvet, amikor az újságokban ol_ vassák. hogy valamelyik író regé­nyen dolgozik. Ez történi Mihail Bub- jennov „Fehér -nyírfa'' című regényé­nek második kötetével. Minden szakaszból jönnek hozzám baj társak. Vannak, akik könyvet esc. rélnek. mások megrendelik azokat az új könyveket, melyek ezidöszerint még nincsenek meg a könyvtárban, is­mét- mások eszmecserét folytatnak az olvasottakról. Megfigyeltem olvasóimaf Itt van például Figyim közkatona. Neki komoly klasszikus könyvek kel­lenek. vagy az éppen most megjelent újdonság. Nagyon sokat olvas és messze túlszárnyalja Fajtársait. Sok időt áldoz a szakirodalomra is. Kiszeljov rajparancsnok számára mindig én válogatom össze a szak- irodalmat. Szépirodalmat azonban ke­veset olvasott. Azt mondta, hogy nincs rá ideje. Egyszer megmagya­ráztam neki. hogy a szakirodalom ön­magéban csak szakismeretet ad, de a szépirodalom az élet ismeretét, az em­beri lélek ismeretét is megadja. Nem hiába hívják az írókat ,,az emberileg kék mérnökéinek.“ Nem sokkal ké­sőbb ládám, hogy Kiszeljov valami vastag könyvet oivas. Megkérdeztem: Megint -szak,irodalom? Nem. az. emberről szóló tudo­mány, — kitűnő tudomány. Belepillantok és látom, hogy s ..Karenina Anna.1' — Utána a ..Háború és beleél" sze­retném elolvasni mondotta KiszeL jov. Volt. égy másik hasonló esetem is. Észrevettem, hogy Pankov közkatona keveset olvas. Beszéltem vele egy- szer-kétszer. Rámutattam, hogy a baj* társai fejlődnek, olvasnak, ő pedig hátraifnarad. Azután odaadtam neki Medvegyev ,,Hősök útja'' című köny^ vét.. Pankov rájött, hogy korunk em­bere. a sztálini kor embere nem hihet könyv nélkül. Szorgalmas látogatója lett a könyvtárnak. Egy napig sem tud meglenni könyv nélkül. Mos: Yoj- nics „Fék“ című könyvéi olvassa. Állandóan figyelem, hegy olvasóim hogyan fejlődnek, hogyan növekszik érdeklődésük a tudás iránt. A Szovjet Hadseregben felkeltik mindenkiben a tudásszomjat. Ezzel szemben az amerikai hadseregben ugyanúgy, mint annak idején a .hitle­rista hadseregben is - igyekeznek el, butítani az embereket. A századunkban a nevelés iskola­példája Rumjancev és Kuzserjov ese­te, akik a hadseregben ‘tették le vizs­gáikat. Kozserjov már főiskolai ma­gántanuló, Rumjancev pejig hadna­gyi rangot ért el. Amikor szolgálati időnk vége tér, elszóledün.k. Egyesek már most, arra gondolnak, hogy részt vesznek a kom­munizmus nagy építkezéseiben, má­sok a szívükhöz közelálló kolhozokba és gyárakba készülnek, A mi helyünk, re mások jönnek. De elvisszük ma­gunkkal az emléket, hogy a hadsereg nálunk az élet igazi iskolája. Kultú­ráltabban a tudás szeretettével és az­zal a vággyal térünk haza, hogy tu­dásunkat fokozzuk, gyarapífsuk. eJT- re fejlődjünk ős tökéletesedjünk, mert ezzei leszünk igazi támaszai szovjet hazánknak, a béketábor őré­nek. Vlagyimir Foíonov 682 (Literaturnaja Gazda) A fejéssel még jobban nőve!beljü a juhi artás jövedelmezőségét Élelmezésünk megjavítása érdeké, ben fontos feladatunk, hogy fejjük juhainkat és a juh tejet mint ért ékes tápanyagot tejtermékké feldolgozva élelmezési cikknek felhasználjuk. Sok jcihász idegenkedik a juhok fejéséiőL azt gondolja, hggy az csökkenti a gyapjútermelést. Ennek elleukezőjé: a Szovjetunióban tapasztaltak bizo­nyították be. Fejő juhászatokban lá­tunk legszebb haladást a gyapjúter- roelés terén, mert a tenyésztő a tej­ből befolyó bevétel láttára nem olyan fukar a téli takarmányozásnál, nem keli rettegni attól, hogY a. juhászat ráfizetéssel jár. Az anyajuhok rendszeres fejese hasznára van a báránynevelésnek és bárányhízlalásnak is. A juhnál is, mint a szarvasmarhánál, a tőgynek hosszabb ideig tartó és rendszeres foglalkoztatása évről-évre növeli an­nak munkaképességét és sokkal több tejet termel, így jól táplálkozik, szopós bárány egészséges szervezetű lesz. arányos rest forrná kát vesz fel Tolna negyében is meg lehet valósi- :ani a juhok fejősét. Ehhez elsősorban az fontos, hogy a bárányoztat-ásl egy- iclöben végezzül;. Ezért kormányzó tünk intézkedése alapján október hó■ napban helyeztünk köztenyésztésre elegendő mennyiségű magyar íésüs fajtájú tenyészkost, amelyek után a bárányok már megszülettek. Ha a bárányokat leválasztottuk, elkezdőd­be: a fejes. A fejést. legjobb fejőka­lodában megkezdeni. A fejős juhok nőm szenvednek a fejé- alatt,. Elmarad’ a lej visszatartá­sának veszélye, mivel a fejes larta- nw alatt abrakot is fogyaszthat, az egyedi etetés előnye is mutatkozhat. A fejesnél a juhászok panaszkodnak, hogy hamar kifáradnak. Ha kalodá­ban fejnek, nem kell a juhásznak er -, jót. a' juh helyben tartására pazarolni, így aránylag kényelmesen dolgozik és a munkája is meg van könnyűvé. Fontos a lej tisztasága, ezért fej és elüt: a fejő juhász nyírja ie a tögyön lévő gyapjúid röke:. a fe jósa nyák ítkó.jában tartsa tisztán az .(linó:, tej- jen -zabádban, vagy az a kő inak leg­jobban szellőztetett részében. 1 Fejes előtt feltétlenül mossa meg kezét szappannal. Fontos, hogy a julv.ejefc éppen úgy, mint a tehenészetekben a legnagyobb tisztasággal kezeljék, mert így kellemes ízű, vitaminokkal gazdag tejterméket, kapunk. A juh tejtermé­kei kcdlemes ízűek és nagy táphalá súal;. Ez a juhtej im-gy zsírtartalmá­ból ered. Magas a C-vilamin tartal­ma is. A- éx D-vMamin tartalma is van, mert tavasztól őszig, sőt az idén télen is zöld takarmányon éli a te­jelő juh. A juhnál a gümőkór veszélye igen csekély, jgv a tisztán kezelt tej pasz­tőrözés nélkül is iható. A juh feje: I ná­lunk leginkább, min: túrót és sajtot értékesítik. A sajtkészíiés mellékter­méke, pedig a zsíros savó felfőzése után nyert úgynevezett zsendica sa­vóval együtt az orda. a savóból ki van szűrve. Állami gazdaságaink ba-n termelő­szövetkezeti csoportjaink juhásza; ai. ban már megindult a juhok fejese. Felhívjuk a dolgozó parasztság fi­gyelmét, hogy a közös nyájakban is valósítsák mag a juhok fejesét, mert így nemcsak a. gyapjú és bárány ré­vén jutunk több jövedelemhez, ha­nem a tejtermelés állal n gyapjú ér. tekét újból megkapjuk. Ez a haszontalannak ’ártott háziállat, tünk termékeivel: bárány, gyapjú, tej­termék, hús. trágya, olyan értékei ad, mellyel kevés állatfajunk dicsekedhet. Ezért a nagy hasznot hozó jószágnak tenyésztésében, a tenyésztői munkát és a tartást meg kell javítanunk. A két­éves áilattenve-ztési terv juhienyész- ési részletterve szerint meg km! két_ ■/.ereznünk -i jelenlegi áüománví és a tejtermelés fokozása érdekében oda kell hatni, hogy - minden juhászaiban bevezessék a juhok fejesét. PARTÉPiTÉS Útmutatást nyújt o mindennapi párímunkóban így nevezte a Pravdában Zaszlavszkij az angol-atne- rU;m i-mperUdisták-nuk azt a (/üzletiéi, hogy azokat a szovjet >/]/erm'kckaf. akiket u hitleristák a második vi­lágháború sorai) Se,ind or­szágba hurcoltak, nem enge­di/,- vissza haza jakba. Né­metország nyugati övezeté­ben még írni is tömegé vei raboskodna.!, szovjet gyer­meke k, akikel Bizúnia urai háborús terveik szolgál áléi­ban akarnak felhasználni, s akiknek. ;n<gmentéséért évek óta folytat szívós harcot a ; szovjet r/iplojuária. Ez a harc a szovjet (ingái,, s a: egész szovjet nép ((///séges követ,éléséből meri ti erejét. — ezt a, harcot támogat ja a világon minden beesi/i/e/rs emberének, az emberisén/ na- gynhb részének -köz vélemé­nye. A Szovjetunió /ilmiuur'é ' szel az angol-amerikai bör­tön- intézetekben sínylődő < szovjet, gyermekek sorsáról és a hazai érésükért folyta•- 1 told. küzdelemről, filméi ké­szítettéi;. A film ..Van hazá­juk“ címmel *kerül nálunk ■ bemutatásra. E or gaiói; ö-uyv ét Mihédko v alkotta, meg. akt a történe­tei: színdarab for májában is feldolgozta. A film egy szovjet kisfiú és kisleány történetet hozza előtérbe. Az ő aljuk — édesanyjuk /tarjából a nácik, majd a: nn.gol-amerik.ai imperial isink rabságéba, s a szovjet dip­lomácia győzelmeként, visz- sza -szovjet házé ja aha. — megmutatja a kél szemben - ülté/ lébor l'p/jellemzőbb vo­násait, s a béf,'( erőinek erkölcsi magasrendűségéi. A kisfiú Szása Butuzov. ('t!// mosz li vad szövőgyár mm (fiús nőjének., a kisleány Ira, egy or cos nőn cl, gyer­meki. Soh- his társukkal együtt raboskodnak abbat az intézetben, melynek fő­nöke egy Scott nevű anya, liszt. .1 gyermekek haza vilidére kiküldött szovjet t/nortság felfedezi, tartózko­dási helyüket. mire Barclay az angol felderítő szolgálat egyik ez redese i/tasí iá sara. — a gyermekekéi hirtelen eltáulc; ifi a városból. .1 film befejező jeleneté'- ben repülőgép száll le Mosz­kvában a kiszabadított szov­jet gyermekekkel, közöttük íróval és Szásával, .i moss. k r-aí. . szé/ vő gyér mu n kása ö/e boldog, hogy visszakapja gyermekét, de tudja azt is. hogy mi a kér!élessége. Fel­hívással fordul, az any (fii­hoz. a rilég minden becsü­letes emberéhez. Az angol- amerikai imperialisták áj háborút készt fened,: elő. M inula un yiunk feladata, hogy ezt megakadályozzuk. Erőnk hatalmas, velünk vannak az emberei,- milliói, reiünfi ran. az igazság, ve­lünk Sztálin . . . .1 Szovjetunióban és u szo.cializmus/: építő orszá- (j-fj/iban vidám, darus éledik van a gyermekeknek. Tíu- ios. szép jövő vár ráju/i. s u g yenneli.s i í né szék nehéz fedő (latot- oldottak meg, mi­kor az imperialisták rabsá- !iábon sínyi.öaó gyérméké!,• sorsát ábrázolt vél;. A film. meggyőzően, bizo­nyítja. hogy ezeknek a gyér­me k-e knelt is van hazájuk és azúrt a hazáért. harcolni annyit jelent, mint. harcolni a népek- közötti hm lös bé­kéért. Erre szólít fel min­den becsületes dolgozol ez a film — bemutatása méri különös' n fontos bűiéért vívóit harc mai. szukusitiban. Sztálingrád népét nem lehet megrémíteni! Vájjon mindezek az urak néni ért-ifi meg: ha ellenálltunk Hitler se­regeinek. nem remegünk- meg egy tucatnyi dörgedelmes beszédtől vagy száz és száz fenyegető cikkecskétől sem? Tudom, az átlag amerikait rosszul tájékoztat Iák mindarról, mi Törté­nik rag// történt az Egyes.UU Államok halárain tód. Olvassák csak el az amerikaiak, hogyan 'indítóitok hadjáratot a fasizmus előfutárai JftlO-ben a fhti.nl sün-jel'köztársaság ellen. Győzelmi mámortól ittas hatalmak- 'ro­hantak akkor ran/;, holott gyengék és fegyvertelenek voltunk. Hadd hal­ja meg az állag amerikai, hogyan végződött a harc Ogyesszáért, Arhan- g élsz kért. Vlagyivosztokért. Moha gyengék és fegyvertelenek vallunk, ki­űzi ük a bitorlókat, de nem tudtuk megbüntetni őket népünk szenvedé­seiért. Az üzletemberek meggyőződlek róla. hogy a szovjet nép ellen viselt háború nem jövedelmező vállal közős. Osztalék helyeit — fejbekólinlási kaptak. Negyedszázaddal később egy örült német őr vezető megbolondí­totta népéi, és megismételte. — nagyobb méretekben — a beavatkozók csínyét. Hadd jusson eszébe az állag amerikainak, mivel végződön ez: nemesül; 'kiűztük a bitorlókul, hanem meg is büntettük őket. A fasiszták, aki/: arról ábrándoztak, hogy ránk kény szeri I ik a maguk rendjét, először „ioragkr.res.ztet“ kaptak a nyakukba, később pedig közönséges kötelet. Az újsütetű keresztesló ragok láttára jussanak az állag amerikai eszébe a né­met temetők keresztjei. Sztálingrád népét nem lehet megrémíteni. IL.ÍA ERENBUBG Á kurdi Dózsa Népe te?malőcsoportban a nők is bekapcsoíódtak a versenybe- Balázs Ferenc Sánta Andrást és Ana.- reler Józsefet hívta párosversenyre a z kocsísmunkák elvégzése terén. Szabó- Lajosné Takács Vilmost hívta egész _ évi versenyre. Kertész Károly Mihály- Domonkosi, Sajgó László Szentes Fe­- rencnét, Sajgó István Balázs Józsefet,- Aravela József Ignác Józsefet hívták , párosversenvre. A versenymozgalom ilyen nagyará- . nyú kiszélesedése bizonyíték árrá, . hogy a csoport üzemi pártszervezete j jól végzi munkáját, jó népnevelő mun- . kával odahat, hogy ä tagok világosan a lássák, a í verseny mozgalom jelentősé- t gét és meggyőződjenek arról, hogy a j csoportban a tagok saját, maguknak dolgoznak. A versenykihívások mutat- i ják, hogy a csoport nőtagjaí is egy . emberként akarják kivenni részüket 5 a termelés fokozásáért, a csoport i, meggazdagításáért folytatott harcból. A termelés fokozása egyben a békéért vívott harcot is Jelenti, melyből minden egyes dolgozónak — akár nő, akár férfi — egyaránt ki kell \enni részét. A csoport harcos nőtagjai is ezt tartják szem előtt, ^ amikor versenyben végzik munkála- " taikat. A csoport tagjai a békeharcból > csak úgy tudják kellően kivenni ré­- szűkét, ha eredményeiknél nem á 11­■ nak meg. Nem szabad megelégedniük ■ mindaddig,.míg minden egyes csoport- 1 tag nem áll versenyben, amit népne­■ velő munkával tudnak elérni. Az üze­mi pártszervezetnek pedig gondos­kodni kell arról, hogy a versenyek ne sikkadjanak el, hanem azo­kat rendszeresen értékeljék és az élenjárókat pedig részesítsék kitün­tetésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom