Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-04 / 78. szám

lamm N K P L O I»51 AHIfl IS I „Eddigi eredményeink túlteljesítésével köszönjük meg a Szovjetuniónak szabadságunkat11 Csemeink', fatvainh dolgozói beszélnek a mai nap nagy jelentőségéről Forró nyári napsütéshez hasonlóan ragyogta be országunkat 1945 áp­rilis 4, hazánk teljes felszabadulása. Véglegesen összeroppan! országunk­ban a fasizmus ereje, amely a magyar dolgozó népe! addig rabszolgasorban tartotta. Ez a nap a dolgozó nép új életének fényes és gyönyörű hajnala volt. A dicső szovjet katonák ezrei ontották vérüket azért, hogy ezt az „emlékezetes hajnal!" mi, magyar dolgozok megérhettük. Ez a nagy nap annyit jelent, hogy a magyar dolgozók hosszú évszázados sötétségből, a lökések elnyomásából — végre lélegzethez jutottak és a szabadság drága levegőjét szívhalták. . \ síorjcí luilo'Mik ezrei áztatták Teriikkel ezt a földet, melyen mi 1945 április 4 után szabau emberként, szabad országban, magunk­nak termelhettünk és építhettük a dol­gozó nép országát. Ki ne emlékezni, vissza a dicstelen múltú Horthy- fasiszta rendszerre, amikor a dolgo­zóknak csak kötelességeik voltak, jo­gaik gyakorlása helyett pedig a csend- ör-zuronyok működtek. A telhetetlen iökések nemcsak az ipari munká'ssá- , got, hanem a mezőgazdasági dolgozó­kat is a legaljasabb módon, a leg embertelenebből kizsákmányolták. A csendörszuronyok falun is ..odaadóan" képviselték a lökések érdekeit, biz ló­dították a parasztság korlátlan kizsák­mányolását. A rohamosan épülő szo­cializmusunkból gyűlölettel tekintünk vissza a {elszabadulás előtti időkre és a legnagyobb gyűlöletünket fejezzük ki e tő-kés rendszer iránt. A dolgozó pa­rasztság kizsákmányolása, a művelő­déstől való megfosztása ma már egy gyűlölt emlék a dolgozók körében. Hogy nézett ki nálunk a Horthy- fasiszla rendszer? Százezrek robotol­tak a földbirtokosok mérhetetlen gaz­daságaiban, hogy biztosítani tudják maguknak a szerény betevő falatokat. Kora hajnalban —- amikor ma még javában pihennek a dolgozók — már zörgeiták az ablakokat, „ébresztő". így ment ez évröl-évre és ez alól ki­vétel még a legesősebb, vagy leghide­gebb időkben sem, volt, A saját föld­jükön dolgozó parasztok helyzete is ugyan ilyen volt, csak azokat a falu piócái, a kulákok zsákmányolták ki. Ha volt egy-két hold földje, igásjószá- got nem tudott tartani és kénytelen volt a kulákokhoz fordulni ,,segítség­ért’'. Segítséget .kapott is, de mi­lyet? Egy ' napi fogatom ,.segítségért" sok esetben egész heti gyalognapszá­mot kellett adni a „kisegítőnek1 , A falu dolgozóit nyúzta a földbirtokos, nyúzta a kulák, nyúzták a spekulán­sok. Mindez ellen szavukat nem emel­hették fel, mert hangjukat a csend­őrök, szuronnyal és börtönnel folytot- ták el. Emellett a falu el volt zárva a tanulás, szórakozás, kulturális fejlő­dés minden lehetőségétől is. A tőké­sek szükségesnek tartották, hogy a parasztok ne rendelkezzenek szellemi tudással, mert különben világosan lát­ták volna helyzetüket é>s fellázadtak volna kizsákmányoióik ellen. Ilyen siralmas megnyilvánulásokat látunk, ha boldog, szabad országunkban visz- szatekintíink az 1945 április 4 előtti időkre. Sztálin «‘Ivtrtrs bátor, bazaszerető és önfeláldozó kaíouáiitak köszönhetjük, bogy ez a helyzet gyökeresen megváltozott Ä mai nagy ünnep alkalmával száz­ezrek tekintenek hálával és szeretet­tel a Szovjetunió és lángeszű vezére, Sztálin elvtárs felé. Százezrek látják boldog, jövőjüket, életszínvonaluk emelkedését, a^ dolgozók jogainak megszületését felszabadítónkban, a dicső szovjet hadseregben.­A felszabadulás a niunkásószlály kezébe adta a hatalmat * és ezzel párhuzamosan a falusi pa­rasztság élete is gyökeresen megvál­tozott. A földet, amelyet megművelt, magáénak mondhatta és munkája gyümölcsét maga élvezhette. Szellemi tudását is korlátlan mértékben fej­leszthette a falu dolgozó parasztsága, mert ehhez minden lehetőséget bizto­sított -népi demokráciánk. Megszűnő­ben van a kulákuzsora is, mert a fa­lusi dolgozók a föld mellé igásállatot -és szerszámot is kaptak. Mindez fel­szabadulásunkhoz vezethető vissza és ■mutatja Pártunknak a falusi paraszt­ságról való gondoskodását. Meg lett -arra a lehetőség, hogy elindulhattunk Pártunk vezetésével a felemelkedés ■útján, mely egy még sokkal boldogabb ■és gazdagabb társadalomba vezet. Ez <fiz út a szocializmus felé vezető út, »helyet felszabadítónknak példája tart megvilágítva és a Magyar Dolgozók jl'árlja vezet rajta bennünket. Ma, amikor felszabadulásunk ötö- fclik évfordulóját ünnepeljük, a mező- gazdasági dolgozók százezrei boldo­gan mondhatják el, hogy méltóképpen ünnepeljük meg; ezt az évfordulót, mert a termelékenységünk fokozásá­val segítjük elő szocializmusunk fejlő­dését, amit. a felszabadulás tett szá­munkra lehetővé. Nem lehet nemesebb tett annál, hogy előbbre segítsük azt az ügyet, amiért a szovjet katonák ezrei életüket áldozták. A lengelici Petőfi termelőszövetkezet ezt a nagy­jelentőségű évfordulót úgy ünnepli meg méltóképpen, hogy vállalta a ta­vaszi kalászosok elvetését április 4-ig, amit teljesítetlek is. Ezenkívül elve­tették a. csírázott burgonyájukat is. Budai László kertészeti munkacsa­patvezető április 4 tiszteletére 150 százalékot teljesített, hogy szeretetét és háláját kellően kifejezhesse a dicső Szovjet Hadsereg iránt. Benics István csop ,-rtvezető és Lukács Mihály is vállalták az őszi vetések fej trágyázá­sát, amit jóval a vállalt határidő előtt teljesítettek is. Károly Pál kocsis 120 százalékot, Spoltenbelger Ádám kocsis 110 százalékot teljesítettek április 4 prp ^ invaR7.í miinká atnkná . Munkával készültek dolgozóink erre a napra Ugyanilyen eredményekről beszélhe­tünk csaknem minden, termelőcsoport ban, gépállomáson, állami gazdaság­ban és községben. Minden dolgozó -(érzi, hogy nagyon sokkal tartozik a Szovjetuniónak, Pártunknak és a mun­kásosztálynak. Az adósság törlesztésé- <ri.ek megnyilvánulása áz öis, ha a ter­melésben elért eredményeket tovább fokozzuk és ezzel elősegítjük szocia­lizmusunk nagyobb ütemben való épü­lését. Csurgat Ferenc, az állatni gazda- rágok megyei bérfelelö-se így beszéli » felszabadulásunk ünnepéről: - - Az tudta meg a lehetőséget arra, hogy »ni, mint egyszerű para-sztgyermeki’k, komolyabb helyekre is eljuthatunk és ha?--/,nosílhatjuk tudásunkat. A Szov­jetunió hadseregének■ kösiön/iet' jlil;, korty nálunk' demokrácia, vau és Pár­tunk rezeié sérül haladhatnál; úgy még boldoguld) jövő jelé. lén úgy í? karom ez! viszonozni a..,Szovjetunió­nak, hogy a dolgozók érdekeit, az eddiginél, még nagyobb mértékben t-zmn elölt (ártom é- oda hal oL hogy a szocialista bérezés még nagyobb mértékben kidomborodjon állami gaz­daságainkban. Oda hatok, hogy a dol­gozók munkájukért megkapják a megfelelő bért ós a «szociális juttatá­sokat. — Csurgai Ferenc gyűlölettel beszélt a múltról: — .1 munkául; után, nem. becsülte/; meg bennünket. A másodil; világháború kitörésekor clvillél; a lovainkat és azt mondta az akkori ládái; bíró. hogy ..El kill tőiült vinni, nwrt van a Csurgai vak két nagy fia és ázni; eljönne/; hoz­atni; dolgozni, mi meg aduul; neki fogatmunkát.“ A kulákokál ugyan­akkor felmentették az ilyen alul. Gyimesi István az állami gépállo­mások megyei gép javító műhelyének, eu'yik tanulója. így nyilatkozott áp­rilis 4-oI kapcsolatban: A felsza­badulásnak köszönhetjük, hogy a munkánk után megkapjuk- a megfe­lelő bért és a társadalom megbe­csült tagjai vagyunk. Én ezt azzal, akaróin vi,v, ionul ni, hogy lidtel.jesí­l.u-m. *o normámul. Csa/znem minden, nap 1)0 s\(iz(dél;on. felül. Ielje.sitelz, iXcJzein, mint tanulónak, a matt havi keresetem: meghalad ja a 700 forintot. A l’el-szalíadulás óta a mi. családunk életszínvonala- is lényegesen -megja­vult.’ Tudtunk venni ’ úgy kis házat is. De nemcsak a mi családunk, ha­nem minden dolgozónak az ’éte-tszín- v onala lényegesen • megnövekedett. Éppen ezért, bá kell -fegyverrel .• is. kész vagyok kiállni békénk megvédé­se érdekében. Szendrei Mihály vasesztergályos, szintén a javítóműhely dolgozója, aki egyben újító i-s, arról beszélt’, hogy 2 családja van és ezek most magasaid) iskolába járnak: —• A múltban anyagi l;örülni(óitjehy nem engedték volna, meg, hogy taníthas­sam őket, de most ösztöndíjai is kaptak. Eh is eredményeim■ fokozá­sával akarom viszonozni demokráci­ánknál; azt, hogy mindenben segíti/; a dolgozókat. Arra kell törekednünk, hogy ne. csak kapjunk, hanem, adjunk ■is. a demokráciánknak..— mondotta. „Minket műszaki dolgozókat is megbecsülnek“ lyy beszél a felszabadulásról Batiz Ferenc, a Szekszárdi Magasépítő Vál­lalat műszaki rajzolója. — A Szovjet Hadsereg 1945-ben szétzúzta hazánk­ban az elnyomó osztályt és kezünkbe adta a szabadságot. A szabadságunk­ért sok hős szovjet katona vére folyt, sok szovjet katona áldozta fél életét szabadságunkért. Ettől a naptól kezd­ve mondhattuk, hogy miénk az ország, magunknak építjük. Ekkor tudtuk a termelési javakat, a dolgozóink élet­színvonalának felemelkedésére fordíta­ni. így szűnt meg a kapitalista terme­lés. A Horthy-ren-dszerben minket mű­szaki rajzolókat nem sokra becsültek, nem becsülték meg munkánkat, tudá­sunkat nem is fokozhattuk tovább, az újításainkat páncélszekrénybe zárták, nehogy más üzem is tudomást szerez­zen róla és bevezesse. Ebben az idő­ben kapitalista elnyomás voll. Az ő érdekük csak a profit növelése volt, amiért, a dolgozó nép izzadt. Megváltozóit a helyzet, mikor fel­szabadított a szovjet hadsereg. Dol­gozó népünk nem más profiljáért- ter­melt. hanem a saját felemelkedéséért. Minket műszaki dolgozókul is megbe­csülnek. s nem kell elzárni újításain­kat, hanem közölhetjük a dolgozó néppel. Megadta Pártunk a lehetősé­get a. továbbtanuláshoz és’ foglalkoz­tak a munkánkkal. Pártunk gondos­kodott,- hogy tudásunkat tovább fokoz­zuk és megadta a lehetőséget a szak­mai képzés tökéletesítésére, üzemeink­ben újítófelelősöket állított és .azok feladatául tűzte ki, hogy kiszélesítsék újítómozgalmunkat. Ma már számtalan dolgozó újítását vettük igénybe és nagy piegtakarítást jelentett népgaz­daságunk számára. Szakmai képzés mellett fontos a politikai felemelkedés is, a politikai képzést én a Szabad Nép-bői merítem, irányvonal számom­ra a Szabad Nép. De nemcsak magun­kat képezzük tovább, hanem a dolgo­zó tömeget is. újí.tó-köröket szervezünk és ott világosítjuk fel. dolgozóinkat az újítás jelentőségéről. Megbeszéljük a jó és a hiányos újításokat, segítjük őket az újítás kiszélesítésében. Ennek az eredménye, hogy a vállalatunknál sok a munkásújító.. Hogy ezt elértük, a nagy Szovjetuniónak köszönhetjük. Nekem és az egész dolgozó népnek hatalmas ünnep a felszabadulás. A Szovjetuniónak úgy köszönöm meg a felszabadulást, hogy még jobban vég­zem munkámat, és tudásommal segí­tem a dolgozó -társaimat. Buzi István, a Magasépítő Vál tálal br.igádvezeióje így nyilatkozik. — Hatalmas ünnep számomra a fel- szabadulás. amely meghozta számomra a jólétet. Felszabadulás előtt kan^z voltam, apám kubikos volt és nem volt meg a. megélhetésünk, ezért kel­lett kutakhoz kanásznak mennem. En­gem nem is úgy kezeltek, mint em­beri, állati módon bánlak velem. Nem volt meg a ruházatom, az élelmezés is kevés volt, egyszóval nyomorog­tam. De gyökeresen megváltozott a helyzet a felszabadulás után, mérnem kellett a kuláknál szolgálnom, eime- hettem olyan munkakörbe, ahol ked­vem volt, így jöttem ide a maga-épí­tészeti szakmába..Ezt a munkakört na­gyon. szeretem és munkám túlteljesí­tésével bizonyítom be, hogy a mun­kásosztály építő, harcos tagja va­gyok. Felszabadulásunk nagy ünnepére is vállaltuk, hogy 200 százalékban vé­gezzük el a reánk eső feladatot, vál­lalásunkat 62 százalékkal túlszárnyal­tuk és így értük el a 262 százalékos eredményt. Ezzel a teljesítésünkkel 'akarjuk megköszönni Szovjetuniónak, hogy felszabadított bennünket. De nem állunk meg az elén eredménye­ken, hanem továbbfokozzuk és bebi­zonyítjuk a Szovjetuniónak, hogy tu­dunk élni a kapott szabadsággal. Dolgozó népünk háláját fejezi ki ezen a napon a Szovjetuniónak, hogy felszabadította hazánkat. Erre a napra a munkavállalások túlszárnyalásával készültek. Dolgozóink bebizonyítot­ták a több és jobb munkával, hogy számunkra nagy jelentőségű a sza­badság. Ezen a napon felvonulással, ünnepléssel méltatják szabadságunk ünnepét és megemlékeznek a szovjet hősi halottainkról, akik életüket, 'ál­dozták a mi szabadságunkért. ÁPRILIS 4. SZERDA ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR: 11/1. sz. Áll. gvógvszertár.. NÉVNAP: Felszab. ü. — 11)0 JÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: Felhős idő, főként a nyugati országrészekben l’uióeső. Mérsékelt szél, az éjszakai le, hűtés nyugaton mérséklődik. A nappali hőmérséklet kissé csökken. Várható hőmérsékleti értékek az ország terüle­tén: Szerdán reggel nyugaton 4—7, ke­leten 2—5, délben nyugaton 7—10, keleten 10—13 között. — Varga József 28 holdas mözsi kulák 181 liter tejet néni szolgáltatott be. Tehát a lej beszolgáltatását elsza­botálta. Ezért a járásbíróság 1 hó-napi börtönre, 600 forint pénzbüntetésre és 3 évi közügyektől való eltiltásra Ítélte. — lí.j, Ivuhoiovif.s János nagyszéke­ly! lakos, volt terménygyiijtő, a ter­mény elszámolásánál 00 mázsa tengeri és 13 mázsa zabhiánnyal számpűt ei. Ezért a megyebiróság 6 hónapi börtön­re Ítélte. . — Doszpod Gyulái közellátási bűn­tett és lőszer-rejtegetés miatt a járás, bíróság 7 hónapi börtönre és 3 évi közügyek-től való cttillásru Ítélte. — Mihályfi József tamási 23 holdas klilák 30 darab pipereszappant. 18 ki lógrnmni mosószappant. I kiló és 10 deka magvarborsol és 0 kiló kávét rej­tegetett. A rendőrség őrizetbe vette és az eljárási ellene megindít írt la.. — O.svald Péter 23 holdas paksi ka. Iák I darab sertést engedély nélkül vágott le. \ rendőrség az eljárást meg­indította ellene. Felszabadulási ünnepünkkor teljes bajnoki forduló lesz a labdarúgásban Április 4-én, szer-dán a megyei baj­nokságban szereplő csapatok bajnoki mérkőzéseket fognak játszani. Közöl­jük a játékvezetőküldést: Nagvmányok —Domb. Lók. Nagymányokon. Vezeti: Dudás (Moder, Till). Decs—Sz. Me­teor Deesen. 15-kor. V.: Bencze (Hu- rai, Benke). Sim. B1C—Fadd Simon- tornyán, 13.30-kor. V.: Völgyesi (Ko­kács. Wi-dics). Bálaszék—Dföldvár Buta-széken, 16-kor. V.: Majoros (Ko­vács, Berta). Máza—Paks Mázán. V.: Mecseki (Jónás, Horváth), Tolna— Bonyhád tolnán, 15-kor. A7.: Pallós (Szemző, Bittner). D. Postás—Sz. Épí­tők Dombóváron. V.: H. Halas (Klei­ber, Helle). Nagymányoki Bányász SK—Szekszárdi Építők SK 5:1 (1:0) lünifRSzervfizetRk Itirei MNDSZ HÍRADÓ A bonyhádi Éipőgyán MN’DSZ asz szunyok m un kaiéin .já n hí sl leltek a v,- lejtés íj k k e n I é s é s ú 11 y a g I.a k a r é köss á g terén. Vállalásaikat március 30-ra IU0 százalékig lel jesitellék, amivel ko­moly eredményeket érlek el. Az öze mer. belül 36 előfizetői szervezlek a Nők Lapjára, meri tudják, hogy a la* mii!:ís elősegíti a termelő munkál. A .Szaluid Föld terjesztésére brigádot szervezlek, hogy április 'elején kimen jenek falura. a cfoltfozó parasztság közé, hogy felvilágosítsák őkel •» Sza­bad Föld ianuhminypzásámík jelen'ö- sáséról. Borús, esős időben futnak ki a csa patok a pályára. Választásnál a nagy- mányokiaknak kedvez a szerencse cs így a szekszárdi csapat indítja el a labdát. Az első percekben a szekszár­di csapat támad és a 4. percben Vigh hosszú labdával szökteti Lehelvárit, aki otthágyja őrzőjét, elfut és a 11-es pontról nagy lövést küld kapura, amit a mányoki kapus szép védéssel kapu fölé tol. A sarokrúgást a szekszárdi csapat nem tudja értékesíteni. Óriási balszerencsével küzd a szek­szárdi csapat. Állandóan támad a csa- -társer, de gólt nem ’tud elérni. A 20. percben Lépőhöz kerül a labda, a 16-csról nagy lövést ereszt meg, de a labda a bal kapufán csattan, Most már szórványosan támad a mányoki csapat is de támadásaik nem jelente­nek veszélyt a szekszárdi kapura.'Még mindig a szekszárdi csapat, van fölény­ben, de a csatársort nem kiséri -szeren cse. A 37. percben váratlanul gólt ér el a mányoki csapat. Herr rosszul fog­ja le a labdát. A mányoki kozépcse- tórboz kerül, aki mintegy 14 méterről gyenge lövési küld kapura. Frei későn vetődik és a labda a jobb sarokban Köt ki, 1:0. A félidő végéig nem tör­ténik különösebb esemény. Fordulás után megváltozik a játék képe. Mindjárt a második.-.percben a mányoki balszélsö elfut cs majdnem az alapvonalról vészclytclennek I átsző, íveli labdái küld a kapura, Frei eine- z' a labdát és az a hálóba hull. 2;6 Néhány perc múlva majdnem ugyanez megismétlődik és máris 3:0 A gól ki-ősé fejrázza a szekszárdi csapatot és a J t-i-k percben Ellcrraariw jó labdával cilul a szélen beadja kö­zépre, Lehelvári újra szélre adja és Ellermann az ötösről laposan a sarok lm lövi a labdái, 3:1. Ezután fölénybe kerül a mányoki csapat és a szekszár Jjdiak csak szórványosan lámadnak. A | 23. percben a 16-osról nagy lövést küld kapura a mányoki középcsatár, a labda kapufára pattan és a vissza patianő labdát a balösszekötő közelről a hálóba vágja, 4:1. Most már végleg letört a szekszárdi csapat és aláren­delt szerepet játszik. A védelem telje­sen elkészült erejével A 31. percben a mányoki középcsatár a 16-osról kül­dött levésével beállítja a végered­ményt, 5:1. Mányoki támadásokkal ér véget mérkőzés. bírálat. Az első félidőben határo­zott fölényt harcolt ki magának c szekszárdi csapat, és úgy látszott, hogy meglepetést csinál Ha a csatár­sort egy kis szerencse kiséri akko könnyen 2 3 gólos vezetésre leheteti volna szert a szekszárdi csapul. A második félidőben megváltozol' u helyzet. A három szerencsétlen gól után a védelem összerojipanl es má- nyokink megérdemelten győztek, még ilyen arányban is. A mányoki csapat ból a csatársor és a középhátvéd nyújtod átlagon felülit. A csapni többi része is megfeleli. A szekszárd' cs,illatból Frei gyenge napot fogott ki. >1 hátvédhánnas a második félidő 20-ift percétől kezdve nem bírta a nagy tiyoinásf és összeroppant. Vigh és Herr elég jól játszott. A csatársor bál Leiieiváii játéka érdemel dicsére­tet. T O L N A I N A I’ L ó I fiéi.» -/ei lo '/Hi. G 1 I P V I Felel.» kiadó: K I lí A L V I A SZU S/erkes/tösóy é- kiadóhivatal: Szekszárdi S/échenvi-uton 37—Ví. lel.: 22-10. Pustulíika rőkpéii/.t;i ri esekks/áitlhisz.: '-GM02, Klőfiz.efcsi díj: havi II.— forint Pécsi Szikra nyomda Pées. Mtiuknesv Miliő1' utca 10. »*. Telefon: CO-27 A nyomdáért felel; GÁ1ÍDOS1. JÓZSEF. A,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom