Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-04 / 78. szám

mi ÁPRILIS 4 2 NAPLÓ Sztálin elvfárs üdvözlete a leningrádí Kírov-üzem dolgozóinak Moszkva. A leningrádi Klrov-tizem fennállásának 150. évfordulója ajkai iná­ból Sztálin elvtárs a következő üdvöz­letei intézte az üzem dolgozóihoz: Kirov üzem. Leningrad. Szmirnov elvtársitok, az üzem igazgatójának, faharjin elvtársnak, az'üzeni főmernö. téliek. Szmirnov elvlársnak az NZK(b)P Központi Bizottsága pártszervczöje­nek. Bogdanov clvtársnak az üzemi bizottság elnökének, Kor.szakov elv- 'ár.snak, a lenini Komszonml Központi Bizottsága szervezőjének. üdvözlöm a Kirov- (Putyilov) üzem munkásainak, niun kásnőinek, niérnö- keiiiek, technikusainak és alkalmazok fainak kollektíváját és; szerenesekívá- uataimat küldöm nekik az üzem fenn­állásának 150. évfordulója és Lenin- renddel történt kifünle’iése alkalmából. A -Kirov.üzeni az ország egyik leg­régibb üzeme, történelmi szerepe' ját­szott az orosz munkásosztály fórra dal- • .•ni harcában, a szovjet hajaiéin létre­hozásában és hazánk gazdasági és véd­erőjének meg er ősi lésében. A nagy honvédő háború után . az özem dolgozói komoly sikereket érték el az özem újjáépítésében és a nép­gazdaság számára igen fontos termé­kek .gyárfásának bevezetésében: A Kirhy-iizenii. elvtársaknak további sikerekéit kívánok a Párt és a kor­mány által kitűzőit feladatok te'je.si-. lésére irányuló munkájukban. 1. SZTÁLIN Magyar művészkíildöHség utazott a Szovjetunióba és Csehszlovákiába Április 7 an, kedden reggel ci fari- hegyi repülőtérről magyar ntűrész- kiildöttsé g ind nil Moszkváin/, .i tiztPi- itcgy tagú küldöttség tagjai «• követ­kezők:. Antal íshxív zongoráművész, Csillag Miklós, a népművelési iv'tniss. térinm mii re*; éti fonsz tály vezető je, ük Sándor Kossuth- és ' Munkácsy- díjas, festőművész. Fnrencsih János Kossufh-díja's karmester, Fischer Au. nie K ossurdi-áíjas .zongoraművésznő, jyurkovi.es Mária Kossalh-díjas ope­ra: énekig, Mátyás Mária és Melis György operáén- kesék. Sárközy Ist­ene zeneszerző. Szabó Ferenc Kos­sá,.', díjas zeneszerző. Szabolcsi Bon­ra Kossuth-dijas zenetörténész, Szé­kely Mihely Kossut,h-dijas operaéne­kes, Tardús Béla zeneszerző, a Mu­zsika Hangversenyrendező ■ Vállalat V'zcrignzg-alója és Zat-hureczky Edr Kossuth dijus heg: dűnúivész. a. Zene­művészeti. Főiskola főigazgatója, * Április 7-én csehszlovák filmhét kezdődik Buda pasitól és számos vi­déki városban. Ugyanekkor drágában és több más csehszlovák városban magyar filmhetet rendeznek. Ez atka- lomból mindkét ország művészeti kül. d ölt segg cl képviselteti magát a film­héten. A magyar küldöttség kedden; reg­gel indult el a ferihegyi repülőtérről Prágába.. Tagjai. Ferrari Violetta, a Nemzeti Színház műrésze, a ..Dalol­va szép az éhd“ című film női fő­szereplője, Szirtes .{<Kim, a Honvéd Színház művésze, a „Kis Katalin h<í- zassága“, a ..Felszabadult földés több /pás film férfi főszereplője és Fábry Zoltán rendező és díszletter­vező, a Magyar Filmgyártó Vállalat mái részei) osztályának vezető je. V !\é;iliö/lárxaság Elnöki Tanács a kitüntette a j»arí- és a tömegjszervezeii mnnkában kitűnt dolgozókat A Nép köz Iára asá g Elnöki Tanácsa kiváló párt és lömegszeryezéti munká­juk elismeréséül: Király Lászlónak (To&na megyei pártbizottság- tLkára) a Magyar Nép-. közi ársasági Érdemrend V. fokozatút. Zsűri) Jánosnak (Baranya m. községi függetlenített , titkár) a Magyar Nép­köztársasági Érdemérem ezüst fo-ko za tát, Bálint Károlynak (Tolna m. kurdi •tszcs pár!ti-'kár) á Magyar Népköztár­sasági Érdemérem bronz fokozatát. Bucker Ferencnek (SZOT Baranya ni. tanács káde-resel a Magyar’ Nép­köztársasági Érdemérem ezüst fokozn­ál ad uoánvozfa. A niczőjra/da^ág területén t végxeii kiváló munkáért kitüntetettek Á Magyar Népköztársaság Honvédelmi miniszterének napiparancsa április hó 4-én Bajtársa k! Honvédek, tisztesek, tiszikclyetle.sek, tisztek, tábornokok! Hazánk felszabadulásának hatodik évfordulóját ünnepeljük ma. Hí* esztendeje annak, bogy a dicső Szovjet Hadsereg hazánk egész terűiéiért» kiűzte a néniéi fasisztákat és végetvetétt Miller magyar cinkosai véres, nép ebenes ural mának. Az el null bat esztendő alatt győzelmesen küzdöttük le belső ellénsé geinket, biztosítottuk hazánk gazdasági fellendülését, emeltük dolgozóink jó létét. megszRárdítotluk népi államunkas, erőteljessé fejlesztettük békén! őrét. a néphadsereget. Hat év alatt hatalmas lépéseket tettünk a szocializ­mus építése útján. Mindezt a felszabadító Szovjetuniói a nagy ,Sztálin állami) baráti segítségével, Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvfárs bölcs ve zetésévél értük el. A mai nap —- a magyar .szabadság és függetlenség nagy történelmi nap ja. Ezen » napon az egész magyar nép hálájának és szeretedének forró ér/.", sei szállnak felszabadítónk, a dicső Szovjetunió és népünk igaz barátja, ■ világ dolgozóinak bölcs vezére, 'Szitáim generalisszimusz fislé. A szocializmust építő dolgozó nép linkkel egviWt ünnepli hazánk felsza­badulásának hatodik évfordulóját hon védségiink is, amely büszke arra, hogs fegyver ha rútságba ii nagy példaképével, a felszabadító Szovjet Hadsereggé erősíti a hatalmas béketábor igazságos ügyét Az évforduló alkalmából m eg par an esői om hazánk fővárosában 11)51. évi április hó 4-én tüzérségi disztűz — huszonnégy löveg húsz össztüze — köszöntse hazánk felszabadulásának halódik évfor­dulóját! Éljen felszabadítónk és dicső példaképünk — a Szovjet Hadsereg! Örök dicsőség a hős szovjet harcosoknak, akije életüket adták népünk szabadságáért! Éljen és virágozzék a Szovjet Hadsereg és magyar honvédség rendít­hetetlen fegyver-barátsága! Éljen a magyar nép igaz barátja, a világ dolgozóinak lángeszű vezére, it béke ügyének tántorítliatallan védelmezője: Sztálin generalisszimusz! FARKAS MIHÁLY sk. vezérezredes, a Magyar Népköztársaság Honvédelmi’ minisztere Meghalt M. F. Víagyimirszkij, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke A koreai cíphadsereg ídparancsii s vív nak hadi Jelen lése rációból Oroszországba. ekkor \ külfigpminiszterlielyettesek értekezletének április 2-i ülése M. t. Vlágy 1 mnszkij elvtárs életrajza Mihail Fjodorovtie® Vlagyiínirszktj társ egész éleiét a kommunizmus nagy- ügyének szentelte és minden crejcj a nép javára fordította, halála nagy veszteség a Kommunista Párt és a szovjet nép számára. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága, a Szov jetunió Minisztertanácsa A ) Szovjetunió Miniszter'an ácsa el­határoz!». lrogy Forrná nyl»i zoll s á got létesít. M. F. Y'lagyimirszkij. a Szov- jelunió Koimuunisla (bolsevik) Parija Központi Ellenőrző Bizot'.sága elnöke 1 eme'é.sének megszervezésére. A bizott­ság tagjai: Nzuszlov (elnöki, Skirjalov, Poszpje.ov, Gorkin, Ignatyev, Riimjan- cev és Krupin. n 1 o-s/.kvai partszervezctben miiköclött é-s részt veit a moszkvai októberi fegy veres fellő lés irányításában. A Párt VII. kongre-.-zu-án bevá­lasztották a Fari Központi Bizottsá­gába. A Párt- c-s a szovjet szerveze­tekben -sokoldalú tevékenységet lej- tett ki. Mindenütt Lenin és Sztálin nagy ügyét szolgálta, rendíthetetlenül harcolt a Párt és a forradalom ellen­ségei ellen. VJ2Í-ben, a Szovjetunió (bolsevik, Pártjánál, XV. kongresszusán Vlagyi­mir.iz. ki jl megválászigtMk a Központ- Ellenőrző Bizottság elnökévé. Azófc — több. mint' 23 éven át — töltötte be ezt a tisztséget. Vlagyimirszkij a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldői te volt. A nagy Honvédő Háború idején Lenin-renddel tüntették ki. Hetvene­dik születé-.-napja alkalmából a Szov­jetunió Legfelsői Tanácsának elnöksé­ge sok éves sikeres á-iItatni- és párt- tevékenységéért másodszor t öntette ki M. F. V lágy inni rsz/kijt a J.en in­renddel. l'hrnjan (TASZSZ). A Koreai Népi itemokrátíkus Köztársaság néphadsere. gének főparancsnoksága Április 2-án közölte: A néphadsereg egységei a kínai ön­kéntesek egységeivel együtt valameny- oyi arevonaiou továbbra it kemény harcokat vívnak miközben emberben ^ zloboda János két olyi tszcs pa- rc-szt takaros háza lassan be- burkolózik az estébe. A széttár pc szkj­án esti csöndet csők a felsőt áluv égen Böfögő traktor töri■ meg. Éjjeli tárcsa- 'j'isro indul. Szloboda János lemossa megáról a napi munka porát és odaül az aszta! ír./.lé: „Ma 13 ezer négyszög­eiét elvetettem. Holnap kész lesz az e a/len, a rostlen és a rozs vetése, is." Kel hazaké szülő dolgozó paraszt hall­gat ja hszedét és rábólintanak: „J o munka." — A munka, az fegyver, Péter bará­tom. Abból vaunak a növendékálla- tcink, m-g az élet, amit élünk — vá­laszolja. A két ember hc/akész.ül: ,.Ne menje­tek. Bekegyülés tesz." Azok maradnak. Nyílik c.z ajtó, Póiics János lép b°. A kilincs még ki sem hült és újra nyílik Iicnr.an jönnek, majd újra kelten lép­nek be. Uj és új köszönés hangzik és mar nem is elég a szék, padot hoznak a szomszédból. Hiába, Szlobodáék nin­csenek berendezkedve kisgyülésre. Folyik a szó. Miről is beszélhetné­nek másról, mint a munkáról. Egyik az erdőirtást, a másik a vetési, a har­madik a takarmányozási joojo n nyel­vére. Mindenki ügyei. Mire vágni lehet a füstöl, nyílik az áj tó és be- pendcri'dik rajta a jólevegővel együtt Pécsi elvtúrs, a tanácstitkár. Pár pillá­ra.Ira csend ül, csak az óra ketyegése mulatja, hagy este van már. Össze­húzzák a székeket a szobában és a sz­aza ny. férfi, gyerek figyel. Pécsi elv- társ koszéi. Nőm szónokol, csak úgy beszél. A békéről, meg arról, hogy mit kell a béike megvédés<■ erdőkében tenni. Szloboda János soha n°m gondolta vő-, na, hogy valami kor ilyen világjo- íentósogű ügyok tárgyalásának színhe­ly( le--z az ő lakása. Mert hál ki nv-nl el a Szlobődéhez megvitatni az orszá­gos, meg a világhétdésokel! Most ilyenről folyik a Sző. Pécsi clvlái .s azt mondja: ,,A bélié minden becsületes ember, a világ dolgozóinak ügye. ’ Meg; „Aláírjuk a békéi. de nem óm akárhogy. Munkává!, meg a tszcs erősítésével, a meg egyénileg dolgozók öntudatának növelésével. Ezután fogjuk csuk a plajbászg.“ £ bajszos, kérgeskezű parasztok ül­nek. A szavak szinte széttörik r pici ont, sz él‘d öntik a ház Fatál, meri olyan nagy dolgokról van szó. Ói ma - gi b a világ ügye; intézőinek iái iák rnugukul. így is van. „Jő munkáról h -it megerősíteni a kíketúbort" ... fe­jez i he Pécsi a views. Hát a bébe az jé) dolog is. meg a szabadság is, az az élőt. amiben élünk " mondm mindjén! a füstölgő iiga- ret!,i mellől Zzlvbad a. Hogy azok a hí lángok ezt okúnak megsemmisít ni! Ni., a:'. r.»m A Ielszabadulás előtt 00 liUérl ka­és technikai felszerelésben jelentős veszteségeket okoznak az ellenségnek. A nyugati .és középső arevonaiou a néphadsereg egységei a legutóbbi né­hány nap alatt több .mint háromezer ellenséges katonát és tisztet seimnisí. tellek ineg és ejtettek fogságba. potI napszámba a . „hercegnél." Ma, 1951 április 3-án 60 forintot keresel! a munkaegységgel. Pécsi elv.társ fűzi tovább szavait. „Jól esett hallani, hogy tehenet vettél. Ivánkovics Mi­hály mesélte, hogy egyből kifizetted ■pp árát. Ezt már a felesége sem állja szó nélkül: , „Hát jő drágán vette." ..Nem baj az — vág vissza Szloboda volt mibőlA A.z állattenyésztésre terelődik a sző, meg az állattenyész­tési tervre, az é]>ilésre, a békés épílö- rnunkára. Az öreg Póiics bácsi sem állja meg szó nélkül.' Hát sok bitangság is volt az ura- ságok idejében. Negyedévre a ,,fizeté­sem'’ 20 kiló só volt, (ebből adlak sokat, hogy meg ne romoljunk) meg 4 mázsa kenyérnek valót, amit az ói pyerek úgy megevett kél hónap alatt, hogy nyoma sem maradt. Meg /2 pen­gőt kaptam. Na, ennyi volt.. A „vitéz" Kovács Antalnál. j gy hívták a Drisz-puszla bérlőjét, ahol dolgozott Póiics bácsi. A nyomorgás mellett még le is köpd őst e. a „vitéz", mert nem volt fája és sze­gényember módján szerzett. Ebből aztán nem kell. Meg ab­ból sem, hogy azok idejöjjenek mondja az ablak felé fordulva és ki­felé, délnek mutat, amerre Tito Ju­goszláviája határát sejti. Folyik a szó, de nem potya beszéd. Súlya van minden betűnek. Hogy nem csak tál a határon vannak, akik nem akarnak békét, akik a háború hívei, hanem it! a faluban is? Hát ez biztos. Erről is előjön a szó, parasztember módján. Kremlsberger Jakab kulák neve haitik, aki 12 múzsa terményt rejtegetett, de csak rejtegetett, mert rajtakapták . . . Solti Tivadar malmos kulák, Szabó Márkó 35 holdas kulák jön szóba, hogy Szabó Márhó a múlt­ban mindig azzal hivalkodott, hogy milyen gazdag, most meg mindig azt bizonygatja, hogy milyen „szegény“ — Na, ezekhez ugyancsak nem me­gyünk „népneveim“ — állapítják meg cs el is mosolyogják magukat — min­ket szeretne becsapni. — Eogy aláírná-e? Naná — szól hozzá egy bckécses a kályha mellül — csakhogy aláírná, de mi nem oisz- szük hozzá. Ellensége az a békének, ílalkudott illenstge. Mind a húrom egy kaptafára készült. — Elmúlott, az az idő, hogy tál le­het járni a magunk!aj!a paraszt eszén — bővít Pécsi elvlcrs. — De el ám — válaszolják. A béke. a munka. Eggyéfonódik e kellő ebben a szobában. 7 árul­sz; vetés, szántás. Jioronálás, állatte­nyésztés kerül szóba .és azt teszik hozzá: így erősödik az ország. Aztán Budapesti öl beszélnek. ILI megint, Po­lk Népköztársaság Elnöki Tanácsa a mezőgazdaság területén végzett ki­váló munkájuk elismeréséül: Kajnis Lajosnak, a mohácsi mező. gazdasági technikum igazgatóhelyet­tes tanárának a Magyar Népköztársa­sági Érdemérem ezüst fokozó tál. Gyen is Henrik ne..’-. Tolna megyei mezőgazdasági osz-.á/y áólatlenyés-z« esi csoport vezet ő j ének a Magyar Népköz- társasági Érdemérem bronz fokozatát adományozta, * lies bácsi kapcsol rá: „Még az abla­kok :s kiégtek abban a szép Budában, a Margit-hid meg a Dunába lógott, ágy tönkre tettek mindent azok a nyi­las meg náci bitangok." A többiek meg hozzáteszik: „A Margit-híd ált és ha mos! menne Budapestre, nem látna romokat." — Hál nem is akarok romokat, elég volt abból míg katona voltam. De, hogy ne legyen semmi rom, arról majd leszünk. Később az agitáció szempontjaira kerül a szó. .Ki, kivel megy és kihez, hogy mit mondanakt hogy hasonlítják össze neki a múltat a jelennel, hogyan mutatják meg a jövőt, amiéri érdemes harcolni, Mmt hát nem elég csők azt mondani, hogy: Béke, meg Béke! ..Békeharcossá keil nevelni az embere­ket. erre hívott fel bennünket Sztálin elvtárs1 — mondja Pécsi elvtárs. »l&y ús van“ — helyeselnek hozzá. Es öreg estére hajlik m.ár az ídő, mire végére érnek a beszédnek, mire megbeszélnek mindent, ami a békéhez fontos. Azt hangsúlyozzák: ..Nekünk a békeharcban a munka ü legfonlo- sabb. ‘ Mikor kilépnek az ajtón, már alszik a falu. Csak a traktor dübörög még — indult az éjszakai munkára. Paris flASZSZ). A külügymmisz- terhelycttesek április 2-i ülésén. Pá­rod! f1 rancíaország megbízottja elnö­költ, aki a három nyugati hatalom nevében beterjesztette új napirendi javaslatukat. A nyugati hatalmak képviselői a ja­vaslathoz fűzött kommentárjaikban ki­jelentették, hogy az új napirendi ter­vezet teljesen megfelel a szovjet kül­döttség kívánságainak. Gromiko, a Szovjetunió képviselője rámutatott, hogy az új javaslatban Né­metország' demilitarizálásának kérdése nem kapta me,g azt a helyet, ami je lentösége szerint megilletné. Ez bizo­nyítja — mondotta Gromiko —, hogy a három hatalom továbbra is csök- kenteni igyekszik ennek a fontos'kér­désnek a jelentőségét. A továbbiakban megállapította Gro­miko, hogy a fegyvere« erők csökken­tésének és a fegyverzet színvonalának, valamint a nemzetközi ellenőrzés meg- tcremlé-sének kérdését az. új javaslat első pontja ismét a Gjeletejére állítja. Szó van ugyan a javaslatban az ellen­őrzésről. da nem határozzák meg azt, hogy mit kell ellenőrizni. Azt állítják, — mondotta Gromiko A Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa a kő ve.kező közleményt tette közzé: A Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió MiniszAei tanácsa mély fájdalommal közli, hogy április 2-án reggel 9 órakor, hosszú, súlyos beteg­ség következtében meghalt Mihail Fjo. dorovic.s Yíagyimirszkij elvtárs, a Bol­sevik Párt és a szovjet állam egyik legidősebb "funkcionáriusa, a dolgozók ügyének odaadó harcosa, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnöke, a Szovjetunió Legfelső ián ácsának képviselője. M. F. Yíagyimirszkij elv­1874-ben «rtiletett Arzamas/, városá­ban. A 90-és évek elején M. F. Yla- gvimirszkij, miután ,i Nyizsnyij- novgorod-i szociáldemokrata körök­ben meg'i'-merkedett a marxizmussá! és a forradalmi munkásmozgalommal, a forradalmi! harc útjára lépett. Yla- gyiminszkij már. mint a moszkvai egyetem orvosi karának hallgatója, mint az egyik szociáldemokrata kör tagja, tevéken// f orrúdét Imi propagan­dista és szervező munkásságot fejlett ki a miqikúsok között. 1905 őszén Moszkvába utazott és mint a mosz­kvai pártbizottság (boGevik szerve­zet) tagja tevékenyen reszt vesz az lffOö-ös ‘fw'rudalotnban. 190Ö-ban a rendőrség letartóztai ta. Vlagyimir- szkijnak azonban még az 3997-ben tárgyalásra kerülői per után sikerüli Franciaországba emigrálni, ahol nagy tevékenységei: fejtett ki a külföldön működő bolsevik szervezetekben. 1917 júliusában léri vissza az emig­— hogy a nyugati hatalmak jelenlegi p-olirikájukat a Szovjetunió naigylét­számú fegyveres erői miatt folytatják. Ezeket az állításokat azonban I. V. Sztálin közismert nyilatkozata, vala­mint- a szovjet kormány jegyzékei már- régen megcáfollak. I. V. Sztálin rá­mutatott ra, hogy az a politikus, aki valamit is ért a közgazdasághoz, tudhatja, hogy a fegyverkezési hajsza a békeipar leállításával, a nagyszabá­sú polgári építkezések csökkentésével. az árak és az adók emelésével jái együtt. A Szovjetunió nem csökkenti, hanc-m éppen kiszélesíti a polgári szükségletekre dolgozó iparának ter­melését. kifejleszti az új hatalmas oi- zicrötelcpek építését és folytatja az árleszállítás politikaját. Mindez bizo­nyítja, hogy ezzel egyidejűleg nem duzzaszthatja fel hadiiparát és nem sokszorozhatja fegyveres erűit, a csőd ve-szélye nélkül. A három hatalom képviselői mégis tovább beszélnek a Szovjetunió fegyve­res erejéről, akkor érthetetlen; hogy miért tiltakoznak a Szovjetunió javas­lata ellen, hogy a négy hatalom — köztük a Szovjetunió fegyveres erői­nek kérdését megvitassák. A három hatalom képviselői nem válaszoltak arra a s^uvjet javaslatra sem, hogy a miniszterek vitassák meg az atlanti szerződést és a világ, min­den táján létesített Amerikai támasz­pontok kérdéséi. A szovjet kormány úgy véli, hogy az európai feszültség okainak meg­vizsgálásánál nem lehet mellőzni az USA katonai támaszpontjainak kérdé­sét. Gromiko után Jessup szólalt fel c.s ..imszinuációnak“ nevezte Gromiko ér­veit az amerikai támaszpontok kérdé­sével kapcsolatban. Gromiko vála­szában kijelentette, hogy az ame­rikai támaszpontok kérdése függetlenül attól, hogy ez tetszik-e Amerika kormányának vagy sem. — szorosan kapcsolódik -a négy hatalom egymasközti viszonya megjavításának kérdéséhez. Hiszen a támaszponté* rendeltetését azok sem titkolják, akik építették ezeket a támaszpontokat. Gromiko az amerikai sajtóból vett idézetekkel bizonyította, bogy meny­nyire alaptalan Jessup kijelentése: „Az USA-nak nincsenek más államok területén katonai támaszpontjai.“ „Ilyesmit csak olyan emberek állít­hatnak. akik éppen most jöttek' a'vi­lágra" — mondotta befejezésül Cm miko. A következő ülés április 3-án Szí oh 0(1(1 Jánoséknál a békéről tanácskoznak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom