Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-03-30 / 74. szám

1951 MÁRCIUS 30 NAPLÓ s „Április 4-rebefejezzük a tavasziak vetését“ Aagy lelkesedéssel végzik munkájukat a sárpilisi termelőcsoportok tagjai FELSZABADULT KÍNA Megyénk termelőszövetkezeti cső portjai a jó idők beálltával nagy len­dülettel fogtak a tavaszi munkálatok­hoz. A jó felvilágosító munka hatására, a kommunisták példamutató .munkája folytán egyre több termelőszövetkezeti csoport fejezte be a, korai tavasziak vetéséi. Sárpilis község dolgozó parasztsága, akik a kora tavasz folyamán alakítot­ták meg Pártunk iránymutatása alap­ján a községi tanács segítségével kél új csoportot, és a még meglévő kellői felerősítenék, hozzálátlak, a tavaszi munkák megszervezéséhez, hogy azt időben el tudják végezni, libben a mun­kában nagy segítséget nyújtói! a helyi pártszervezet és a községi tanács, akik állandó felviliágosíló munkával hozzá­járultak, hogy a lermelőcsoportok és az egyénileg dolgozó parasztság az ár­pa és a zab -vetésükéi 100 százalékig be tudják fejezni. Az Uj Klet termelő­szövetkezeti csupor! a vetőmag hiányá­ban nem tudta teljesíteni zabvetését. — Az árpát, borsót, rostlient 100 .szá­zalékig elvetettük, a zabvetésünket ve­tőmag híjjá n nem tudlak befejezni, mivel azt későn kaplúk meg. — mon­dotta Zsidi József, a csoport elnöke — de vállaltuk, hogy felszabadulásunk évfordulójára, április 4_rc a ku­koricán és egyéb kései tavasziak vetésén kívül mindent el fogunk vetni, A lalajt is elkészítettük már vetés alá. Nem akarunk mi az uloísók közölt ballagni, mert tudjuk, hogy ezzel .szo­cializmusunk építéséi gátoljuk. Éppen ezért minden jó időt ki fogunk hasz­nálni. hogy azt a lemaradást, ami mu­tatkozik, be tudjuk hozni. A csoporton belül megszerveztük a brigádokat és munkacsapatokat is. A brigádokat nők beszervezésével! á 11 í-. toltuk össze. Külön megszervezzük a női brigádot a ' gyapot termeléshez, inert tudjuk, hogy ez a munka főleg a nők számára alkalmas. A tavaszi munkáknál nagyszerűen kivetle a részéi Kecskeméti Sándor ifi, aki ökörfogaltal boronáit és munkáját IttO százalékon felül teljes ítél te. —Elmondja, hogy ő a csoport köny. velője, de szabad idejét, amil a köny­velés megenged, kint szokta tölteni, a földeken, a munkák sikeres elvégzése érdekében. Tízhetes könyvelői iskoi lát végzett, amit-Pártunknak köszön­het és hogy erre érdemes volt azzal fogja bebizonyítani, hogy a rábízott 9 csoport könyvelését a saját könyvelési munkája mellett április J-re be fogja indítani. Kommunistához ni .állóan élén fog .járni minden rábízott munkában. Tremsz György ugyancsak jól végzi munkáját minden téren. Kimondta, hogy -— szerelne most húszéves lenni, hogy meg tudná mutatni a világnak, hogy mire képes egy ember, ha felis­meri. líogy magának dolgozik és nem a kóláknak. — Elmond!a, hogy —- most őd éves és If évig állandóan más szolgája volt, másnak hajtotta a hasz­not. Most. amikor a csoportba belépeti, ismerte fel igazán, hogy mi is az élei. Itt magámnak dolgozok és ahogy igyekszem, ügy veszem hasznát. Nem zsákmányol! ki senki, mert a ma­gam gazdája vagyok és munkám után megkapom a jövedelemből rám eső részt, A jól dolgozó lagság között van olyan is. aki állandóan boiillasztó num_ kát végez. Hiába figyelmezteti a Párt, ő csak az ellenség malmára hajtja a Kimagasló eredményeket értek el az alsójáéi! álóami gazdaság dolgozói az új normák túlteljesítése terén. A nor­mát jóval túlteljesítették és ezzel is­mét megcáfolták az el! lens égnek azo­kat a rágalmaikat, mikclr azt mondják, hogy „nem lehet az új normákat tel­jesíteni és nem érdemes többet dol­gozni, mert úgy is csak egyenlő tesz a fizetés.“ Fii lop Mária 170 százalékra. György Erzsébet pedig 166 .százalékra teljesítenék az új normákat a fűmag kapálásánál. Az' 1950-es évben a gazdaságban dol­gozott a sasoisi cigányok égy része. Jó munkájukkal ki is érdemelték azj, hogy az álfáiul gazdaságban dolgoz­vizet. A csoporton belül bomilaszlő munkájával Maráéi János személyében mutatkozik meg. aki elfelejtette a múltat, elfelejtette a csendörszuronyo- kai és nem látja azt, hogy eddigi ered­ményeinket a Szovjetunió felszabadító hadseregének és Pártunk helyes út­mutatásának köszönhetjük. Neki kö­szönheti ő is, hogy tagja lett egy fej­lődő csoportnak, amely munkájával a béketábori erősíti. Mindezt azzal vi­szonozza. hogy rágalmazza a csopor­tot, rongálja, annak gyümölcs és egyéb fáit. A rongálás folytán szerzett fát igyekszik feketén eladni. A munkából sem veszi ki kellően a részét. Ezzel szemben állandó követeléssel van a csoporttal szemben. Ez a hiba annak tudható be, hogy a csoport tagsága nem figyelt fel kel­lően a bomlasztó elemekre és a párt­szervezet sem töltötte be kellően a sze­repéi a csopörlbaiu. ennek köveiköz- ménye leli az is. hogy a csoport ré­szére kiutalt műtrágyái még nem szórták ki a vetésekre fejtrágyának. Ezeket a hiányosságokat tárja fell a pártszervezet és a községi tanács a csoportnak, hogy a tagság igyekezzen a hibákat kijavítani, mert még nem hallak. Azt mondják, hogy a múlt­ban mindenhol lenéztek bennünket és nem tartottak bennünket az emberek­kel egyenrangúaknak, nem is vonlak be bennünket a termelésbe. Ma érez­zük. hogy népi demokráciánk gondos­kodik rólunk és érezzük a Pár! szere­tedéi. amit az tanúsít minden becsüle­tes dolgozóval szemben. Mi ezt azzal háláljuk meg, hogy a lenn elés bői pél­damutatóan kivesszük a. részünket és ezzel egyben bebizonyítjuk azt is, hogy méltók vagyunk erre a nagy megbecsülésre. —— A múltban valóban úgv voll, hogy a cigányokai - lenézték, munkájukat még akkor sem becsülték meg. ha az jó munka volt. Ma az ál­lami gazdaságokban őket is munkájuk illán értékef.ik és . fizetik. Öntudatuk annyira fokozódói 1, hogy mind ezzel tisztában vannak és éppen ezért be­csületes munkát végeznek. Horváth Kálmán, Orsós György, KalánvoS Já­nos az alsópéli állami gazdaságban dolgozó cigányok is kiérdemelték ezt a megbecsülést. Az új normát a míítrágya.szöiá,snál 154 százalékra teljesítették. Az alsópéli állami gazdaság dolgozói napról-napra tesznek újabb munkai el- ajánlásokat, mellyel bebizonyítják a munkához való megváltozott viszo­nyukat. Tóih Sándor brigádjával vál­lalta. hogy az eddigi 7ü százalékos átlagteljesítményükéi 100 százalékra emelik. Ezt úgy akarják elérni, hogy az eddiginél sokkal jobban megszerve­zik a munkát. Szabó. István ökörfoga- tos hrigádvezelő vállalta, hogy brigád­jával állagban 105 százalékra fogják teljesíteni normájukat. Tólh Islván traktoros hrigádvezelő is elhatározta, hogy kellően ki fogja venni részét a tavaszi munkák mielőbbi elvégzéséből. Vállalta, hogy a tavaszi munkála­toknál 150 százalékos eredményt ér el. Egy újílás bevezetésével kimagasló eredményt értek el a tavaszi vetési munkálatoknál Májlinger József és Gulcrnuith András. Lófogattal lo-l szá­zalékra :eljesífet!ék napi normájukat, amit úgy Indiák elérni, hogy he fordu­lásoknál nem álltak meg, hogy a gép- vezeíő álmenjen a másik oldalra Me­net közben végezték el ezl a munkái .és mig a helycsere tarlóit, a kocsis vezette a velőgépel. Más talajmunka latoknál is a fordulók gazdaságos ki­használásával érlék el a jó ■ eredmé­nyeket. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az A Kommunista Párt mutatta meg, hogy hull le csuklóinkról a bilincs. Ha ők nincsenek, ők. a kommunisták, ma Kina — nincs! (Van Szue Bo) OsodálatO'San szép Kina földje. Bővizű .folyók, végeláthatatlan rizs- földek. sokmilliós városok országa. Látjuk a keleten morajló végtelen tengert, s a nyugaton égfelé törő he­gyeket. Észak hóbort lőtt a síkságait, s dél tropikus banánligeteit. Műkin­csekkel zsúfolt főúri kastélyok válta­koztak nyomorult viskókkal. E film­ből megismerhetjük, hogy az égbe- nyuló amerikai-lobogó* felhőkarcolók tövében mint éltek a folyók hátán, a csónakok mélyén családok ezrei, akiket a külföldi fosztogatók kiűztek saját földjükről. S a dúsan termő földeket, melyeken három termést takarítanak be egy és ben — é-s még­is tízmillió számra halnak éhen az emberek. Megismerjük az ősi Tekin­get a „tiltott városrésszel“, hová a dolgozók be sem tehették lábukat, vagy Sanghajt, az imperialisták fel­legvárát. É v e z r e d ok e n kér e s z t. i i 1 g y ötön. é k. kizsákmányolták Kína 475 milliós népét. Az igavonó barommá süllyedt kuliban — s az éhen halálra ítélt földnélküli kínai parasztban nőtt. forrt a gyűlölet és áz( elkeseredés. A Nagy Októberi Forradalom győzelme tette lehetővé a sokmilliós kínai nép szabadságának kivívását. A szovjet emberek ma is otl állnak a kínai testvéreik mellett, segítve és támogatva őket a békés alkotó mun­kában, az új életért' folyó küzdelem­ben. A film egyik legnagyszerűbb .jelenete az a pillanat, amikor Mosz­kvában aláírják a szovjet é-s a kínai barátsági és segélynyújtási szerző­dést. K a képeken ott láthatjuk a világ dolgozóinak szeretett vezérét, Sztálin elvtársat, s a kínai forrada­lom győzelmeinek szervezőiét, Mao Ce Tung elvtársat. Sztálin eh-társ mondotta: ,,A kínai forradalmi moi- jalo/n erői óriásiak. Mer/ nem mutat­koztak: meg igazán. Még megmutat­kozna/,- a jövőben." S láthatjuk mi­ként válnak valóra Sztálin elv társ jö­vőbelátó, szavai. Az első. marxista tanulókörök, melyeket Mao Ce Tung elvtárs vezetett.. A forradalom tanai futótűzként terjednek Kínában és nyomában fellángol a forradalom. Láthatjuk a népi felszabadító háború kemény és hosszú harcokban kivívott győzelmét, 1949 október 1.-én Peking A Hadk-abadi kolfeox látoga­tásánál a gyapottermeUe gépi mun­káját néztük meg. A kolhozisták egy részé a gyapot kacsolásí munkáját végezte. A velük való beszélgetés so­rán megtudtuk, hogy először a tetejét csípik le főágnak és ezl követően S— 10 nap múlva az oldalágnak véghajtá­sait. A .gépi kapálást i« láttuk. A gép egyszerre 4 sor megmunkálását végez­te. A fordulóknál a gép nem törte: össze a növényt, mint azt nálunk egye. sek hiszik. Néhány kolhozlakást néztünk meg. Az első lakás egyszerű, tiszta, fehérre, meszelt. A szoba paldója színes szőt­tes, teveszőr szőnyegek. A sarokban párnák, paplanok, az üz-fcég ágy szük­séges kellékei. A polcon szamovár, oldalt vas- és rézcirádás, értékes fá­ból készült ládák, rajta piros, kék paplanok, párnák tömege. Az ablakon kézzel hímzett ezerszínű, ragyogó szép függöny. Az asztalon színes fény­képek, a mi házainkban is szokásos papír-virágokkal, pávatollakkal. De nem hiányzik a kolhozista asszony asztaláról a szépítőszer sem. amint ezt Siller elvtársnő, küldöttségünk fgyik tagja felfedezte. Púderes dobo­zok. parfümos üvegek voltak a fény- J képek mellett.. főterén bejelentik a Kínai Xépköztár. saság niegálakulását. A győzelem után a hatalma* felszabadult ország előtt nagy feladatok állnak. Újjá .kel­lett teremteni az ország gazdasági életét, melynek óriási veszteségei okozlak az évtizedes háborúk és az állandó külföldi intervenció. A kom • umnisták nemcsak szétosztották a földesúri birtokokat, de a Párt ve tőmagot is juttatott a parasztoknak, akik évezredek é-s évszázadok ó'n koldus-sorban éltek nyomorult páriák- k érit. A háború évei befejeződtek. Az építés, a munka esztendői következ­nek. A földek megművelésénél, a fo­lyók szabályozásánál, a gyárakban és a bányákban ott dolgoznak váll­vetve az öregekkel és fiatalokkal a néphadsereg harcosai. Mao Ce Tung elvtárs felhívására ma az épú'ömunka első «óraiban haladnak. Nem «sajnál­nak erőt és fáradtságot, hiszen tud­ják. hogy áldozatvállalásaik nyomán a szocialista Kina épül. Látjuk az első műnk a hősöket, aki­ket a nép szeretető és tisztelete övez. Helyreállítják a Kuomintang által felrobbantott hidakat, új utakat, erő­müveket építenek. Százszor és ezer­szer jobban végzik munkájukat, hi­szen tudják, hogy inár nem a kapi­talistáknak dolgoznak, érzik, hogy \ égre sajál hazájukat építik. Az új iskolában és az egyetemekéit új ifjúság tanul. Őket már nem alázatosságra, hajlon- gásra és szolgaságra nevelik. Az egyik iskola nagytermében úttörő ve­zetőség megválasztásának lehelünk a tanúi. Megismerhetjük a kínai fiatal­ságot;. amely méltóvá akar válni pél­daképéhez, a Komszomolhoz. Lehetetlen felsorolni a szebbuéi- szehh jeleneteket, melyeknek hosszú sora gazdagít ja a filmet. Az első üdülő képe. a gépállomások megszer- vezese. az első népi opera bemül a tó­ja és a traktorok, amelyek az ősi kezdetleges faekék helyett olt dübö­rögnek az ősi földeken. Nagy áldozatok, kemény harcok árán -zerezte meg szabadságát ez a nép. Drágán kiharcolt szabadságát nein, is adja többé senkinek. A film mindenegyes: kockája a kínai embe­rek békeszeret étéről beszél. Kína a. béketábor szilárd oszlopa. A kínai dolgozók Hm milliói aláírásukkal -- e> akik nem tudnak írni. újlenyoma­tukkal — üzenik az imperialistáknak, bogy nem akarnak ismét háborút. Figyelmeztetik őket: Kína nem húz többé az imperialisták gyarmata. Kí­na nem engedi az elnyomókat isméi a nyakára, ülni. A villany minden helyiségbe be van vezetve. A kolhozrá-dió hangja teszi még barátságosabbá a szobái. A házi­gazda 22 éves, fiatal, házas kolhozísta Megtudjuk tőle, hogy a kolhoz rak tárában még 15 métermázsa ki nem vett gabonája van es megmutatta a saját kamrájának készletét. A házi­asszony bemutatta a villanyvasalójáí és villanytűzhelyét is. A házmögötti kertben dinnye, kuko­rica, burgonya és egyéb velcménvek között vígan csörgedezik az életet je­lentő víz. A házigazda igen vendeg- szeretősn. mely itt minden emberre jellemző, egymásután szedte le a leg­fejlettebb dinnyéket gs sorra kínál la vele csoportunk tagjait. Más koHiozpa.ra.sst báztájéknt meglátogatva, ugyanezeket a házifel- szereléseket találtuk, sőt a háztartási felszerelések mellett olt. láttuk h ha zigazda vadászfegyverét is A hatnia dik kolhoz tag lakásán az előbbieknél még dúsabb háztájat találtunk. Az udvarban szép lugas borította a minde­nütt megtalálható pihenőhelyet, ka­litkában díszes tollazatú madarak. a kertben pedig néhány család m:b volt. Ugyan így meglátogatták asszo­nyaink a bölcsődéket, amelyből ebben a kolhozban 3 van. késő. Fiilöp Mária 170, György Erzsébet 166 százaiéira teljesítették normájukat Újabb felajánlások április 4 liszt eleiére az alsópéli állami gazdaságban Látogatás a Madk-abadi ko 1 hozhaw ft ész lel a paraszt küldött ség főt na megyei tag fainak útin a piájából „MEGÉRTETTÜK A HÍVÓ SZÓT“ A dombóvári tanitónőképzősök készülnek az érettségire M i, dombóvári tanítónőképzősök szorgalmas munkával készülünk^ az érettségire, ételünk egyik nagy tüzpróbájára. Mindannyiunk előtt világos az a tény. ha becsület es niunfcáskénl akarunk élni, majd az iskolá­ból kikerülve, akkor tanulni kell! Izgalommal töltött el bennünket az a gondolat, hogy a jövő évben már 38 f elé szakadunk szét, mindannyiunk elfoglalja ideiglenes állását, és megkezdi első komoly önálló munkáját. Fel merült bennünk a kérdés, hogyan fogjuk 'megállni a helyünket, elég-e az a tudás, amivel rendelkezünk, mit csinálunk, ha nehézségek merülnek fel. Ezek a nehezen megoldható kérdések foglalkoztattak bennünket, amikor váratlanul’ bei'érk’ázött hozzánk az a szó: „továbbtanulás'1. Bizony idegenül fogadtuk és nehezen tudtuk megérteni az/, hogy miért van szükségünk ne­künk a továbbtanulásra, amikor ez az iskolatípus számunkra egy befejezett előkészületet nyújt a tanítónői pályához. Aztán mégis elkezdtük tanulmá­nyozni a „Miért az egyelem" cimíi útmutatói, különösen a Pedagógiai fő­iskola érdekelt bennünket. Egy ismeretlen erejű láz ragadt magával bennünket. Érdekes volt meg­figyelni az osztály hangulatát. Reggelenként fel-felhangzott egyik-másik ajkán az örömteli felkiáltás: ,,Képzeljétek gyerekek, én is megyek í'öisko Iára, már otthon is megengedték'"■ Még fokozódott a jelentkezők száma, amikor megtudtuk azt, hogy. népi demokratikus államunknak igen nagy szüksége van minél több tanerőre az általános iskola felső tagozatánál. Mind többen megéri ettük, hogy felada­tunk, tudásunk gyarapítása, amikor igazgatónk ismertette előttünk ötéves tervünk célkitűzésének azt a pontját, ami a- főiskolák beiskolázására vonat­kozóit. Ezután az a hívatlanul f’ellobkant láz, lassan átalakult komoly meg fontolt elhatározássá. Mi továbbra is diákok akarunk maradni, de nem azért, mert „szép riet a diák élet“, hanem, mert öntudatos kalóriákká edződtünk a tudás frontján. Mi mindenáron tovább akarunk tanulni, fejleszteni és gyarapítani tudásunkat. tudjuk azt is, hogy a magyar állam támogatni fogja mindazokat, akik. nck ezt a szent elhat árazását anyagi körülményei eselleg gátolják­Soha egy nemzet ifjúságának nem volt meg az a kedvező körülmény, mint nekünk. Minket tárt karokkal vár az egyelem, a főiskola és mi csak nem vagyunk olyan buták és meggondolatlanok, hogy lehajtott fővel elha­ladjunk mellette. Ezer alkalom kínálkozik, hogy tehetség és vágy szerint képezhessük magunkat. Es ennek örülünk mi, ezért olyan boldog mostaná­ban Balogh Klára, az osztály egyik legjobb tornásza, akiből, pár év múlva már tornatanár riö lesz. Ez az öröm csillogtál ja meg Lajkó Katica szeméi is. aki a műszaki egyetemre készül s kire egyszer még büszkék leszünk, ha majd híres mérnök lesz belőle. Mosl még nagyobb erővel tanulunk, s az érettségiI a legjobb eredmény­nyel kívánjuk elvégezni. Már nem okoz fájdalmat az a tudat, hogy hamaro­san el kell válnunk egymástól, meri az ősszel találkozunk a főiskolában, az egyetemen. Megyünk, mer! ezt kívánja tudás ványunk, meri ezt várja tőlünk Pár­tunk, a nép s mindannyiunk édesapja, Rákosi elvtárs! K EH IDÁI KL.iRA Dombó)vári, tunitónöképzö,

Next

/
Oldalképek
Tartalom