Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-03-29 / 73. szám

z NAPLÓ Vaszilíj Amoszov nyilatkozata a moszkvai rádióban Magyarországról A moszkvai rádió jelenti: Vaszilij Amoszov elvtárs sztahanovista olvasz­tár, aki a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap küldötteként Budapesten járt, visszatért hazájába, a következődben számolt be a moszkvai rádió munka­társának magyarországi benyomásaira l: — Amerre csak jártunk, mindenütt erőteljesen hangzott, fel ez a, szó; Béke! A magyar dolgozók, ugyanúgy, mint a szovjet emberek, békét akar­nak és harcolnak a békéért. — Engem, mint acél kohászt, természetesen érdekelt a kohóüzemek mun­kája. Jáiiarn a Rákosi Mátyás müvekben, ózd on. és a Dunai Vasműnél. A magyar kohászok élénken érdeklődtek a Szovjetunió élete iránt. ~ A magyar és a szovjet nép töretlen barátságba vetett erős hittel hagytam el Magyarországot — fejezte be nyilatkozatát Vaszilij Amoszov. 11 bratislavai francia fionzniátus titkára menedékjogot kért a csehszlovák kormánytól lftől MÁRCIUS 2» “ ------------------------------------ 1 Az európai műnkáshizotfság megtartotta alakuló ülését lömeggyűlés Bériinben [\yu*>nlmiMémeíország rerniliioriznlása elten Az európai muukascrt^k&zlcten egy­hangúlag megválasztott európai raun- Uá'bizottság 1951 március 26-án. Rouéc Six elnökletével megtartotta alakuló ülését. A ny u gatnemetországi tagok javasla­tára bizottság elnökéül Andre Bou­din francia munkást, a lengyel tagok javaslatára aielnckül Fritz ihrun nyu­gatnémet munúást választották meg. A magyar és francia tagok javaslatára Kürf Hanischt, a berlini VEB izzó- iámpaművek dolgozóját választották titkárrá. A berlini dolgozók kedden délután nagygyűlést tartottak a Friedrich-tadt Palastban. A nagygyűlésen az európai muiikásértek e/leten megalakult európai -munká.-bizottság számos .tagja is -fék szólalt. Több mint háromezer dolgozó ■veff részi a gyűlésen, ugyanaükoi azonban a Friedrichstadt Palast elölt' téren is a dolgozók ezrei gyűltek össze és tartottak n-militurizúlás-eUenes tün­tető gyűlést. A Friedrichstadt Palástban megtar­tott gyűlésen Wilhmm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke is megjelent. Kurt Hanisch. az európai munkás- bizottság tagja méltatta az európai munka-irtekezlet hatalmas jelentősé­géi. majd Gaston Momnous-e-au tolmá. .c-c’.ta a francia CGI. üdvözletét. A’ckszandr Vdovin, a Szovjetunió műt .kasainak nevében szólalt fel. Biz­tosította a nagygyűlés résztvevőit, hogy a Szovjetunió népei teljes erejükk l tá­mogatják Németország dolgozóit nagy küzdelmükben. Hangsúlyozta, hogy . a Szovjetunió minden olyan törekvést támogat, amelynek célja Németország r-em i ] i te. r i zá 1 á s á n-ak megakadályozása és Európa bekéjének biztosítása. • Viktorov — mint a moszkvai rádió közli — az európai műnk átérte kez- lettel foglalkozó cikkében megállapít­ja, hogy a Ny ugat-Németország újra- feMegyverzése elleiii küzdelem jelen­leg a békéért vívott harc fökérdése. Europa munkássága a berlini konfe­rencián megjelent képviselőin keresz­tül fejezi ki 'szilárd elhátarozáiál, hogy küzd Nyugat-Németország újrafel- fegyverzése ellen. A német nép számára a polgárhá­ború rémiét idézi fel az újrafelfegyver- zés, A francia népet ismét fenyegeti német támadás veszélye, Belgium és Európa többi kisállamai szántára az elözonl-és veszélyét jelenti Nyugat- Német ország felfegyverzése, . Nyugat-lV:rnetországot a népek aka­rata ellenére akarják íelfcgyverezni áz amié rí'kaá-angol háborús gyújtogatok, a berlini konferencia azonban világo­san bizony ítja., hogy-a .munkáéosztály milliós tömegei, áthatva a proletárszo- lidaritás eszméjétől, ellenállnak a fe­nyegető veszedelemnek. Ezért fontos mérföldkő a öékeharcban a berlini ta­nácskozás. A Német Demokratikus Köztársaság szakszervezetei és a szakszervezeti szövelség, valamint az üzemek dolgo­zni nagy örömmel üdvözlik a berlini, értekezlet határozatát és elszánt aka­ratukat nyilvánítják, hogy azt meg is fogják valósítani. Louis Saillant, a Szakszervezeti Vi­lág-szövetség főtitkára Prágában adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a mun­kásosztály pontosan megjelölte berlini tanácskozásán a világbláke fenntartásá­hoz vezető utat. Az Humanáté keddi vezércikkében leszögezi: A berlini értekezlet nagy tanúsága, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése nemcsak a németek ügye, hanem minden európai népet a legközelebbről érint. Európa munká­sainak ökle összezúzza azokat a há­borús fegyvereket, amelyeket az új háború uszítói gyártanak a Ruhrvi- déken — állapítja meg befejezőben a vezércikk^ A koreai néphadsereg főparancsnokságá nak hadi jelen lése Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadse­regének főparancsnoksága jeleníti már­cius 27-én: A néphadsereg egységei a kínai ön­kéntesekkel együtt valamennyi Front- szakaszon továbbra is kemény harco­kat vívlak és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek emberben és hadianyagban. A középső fronlszaikaszón a néphad­sereg egységei a harcok 4 napja alatt — március 21-től 24_ig — megsemmisí­tettek vagy megsebesítetlek több mint háromezer ellenséges katonát és tisz­tet, köztük több mini ezer amerikait. Á kapitalista országok dolgozói sztrájkokkal küzdenek az imperialisták háborús intézkedései elten A Trud Gyementyev szemléjét köz­li a nemzetközi munkásmozgalomról. „Az imperialisták háborús készülő­dései — írja — fenyegetést jelente­nek minden ország dolgozói számára. Éppen ezért a világ valamennyi dol­gozójának harci jelszavává vált: Egyesítsük erőinket a háború el­leni harcban. Franciaországban, Olaszországban, az ÜSA-ban, Svédországban, Marok­kóban, Indiában és sok más kapi­talista országban az utóbbi időben nag\ sztrájkok voltak. á hollandiai Rotterdam kikötő­munkásai az elmúlt napokban be­szüntették a munkát. Március 23-án a Hegei kerület mun­kásai. léptek sztrájkba, tiltakozásul, nogy a belga kormány meghosszabbí­totta a katonai szolgálati időt. Ha­talmas jelentősége volt a barcelonai dolgozók sztrájkjának, amelyben több százezerén vettek részt. A munkásosztály — írja befejezé­sül Gyementyev —- szorosan tömöríti sorait, következetesen harcol jogai­ért: a békéért, az új világháború fe­nyegetése ellen." Továíifi íerjed a francia dolgozók sztrájkmozgalma Tizenharmadik napja tart a francia közlekedésügyi dolgozók sztrájkja. Kedden este Pinay közmunkaügyi miniszter megtagadta a dolgozók kö­veteléseinek teljesítését. A sztrájk okozta anyagi kárból a dolgozók fi­zetésemelését 8 hónapig lehetett vol­na fedezni. íerjed a sztrájkmozgalom a fran­cia bányászok körében is. A bányászszakszervezet leleplezi a bányák igazgatósága és a szakadár szakszervezeti vezetők között aláírt. béremelési megállapodás csalárd vol­tát. A CGT jelentése szerint eddig 60.000 bányász áll sztrájkban. Sztráj­kolnak a Nord és Pas de Calais me­gyékben, a délfranciaországi bánya­vidéken. A Saint Eiíenne-í bányamedeu- céhen a bányászok 98 százaléka beszüntette a munkát. A francia kormány elutasította a köztisztviselők és a vas- és fémipar­ban dolgozók béremelés követelését is. Ezért számos szajnamegyei perem­város községi alkalmazottja áll sztrájkban. A legújabb hírek szerint á francia kormány újabb áremelésre és új adók kivetésére készül. A CGT vezetősége kedden este éleshangú közleményben bélyegezte meg a kormány álal tervezett újabb áremelést. Újabb szírájkmozgalmak várhaiok Spariyoíországban Páris (MTI) Újabb sztrájkmozgal­mak várhatók Spanyolországban írja a Newyork Times madridi tudó­sítója, aki megállapítja, hogv ugyanazok az okok, amelyek a barcelonai sztrájkot kirobbantot­ták, továbbra is fennállnak. A március 12-i tömegsztrájk részt­vevőinek száma meghaladta a félmil­liót. Négyezer rohamrendőrt sürgősen Barcelonába küldtek a mozgalom letörésére. A halottak és sebesültek számát a francoista hatóságok titok­ban tartják — írja a tudósító. A branc Tireur megerősíti ezeket az értesüléseket és megállapítja: m ndenki újabb tömegsztrájk ki­robbantását várja Spanyolország­ban, elsősorban maguk a hatóságok, ame­lyek rendkívül nyugtalanok. A France Soir szerint a barcelonai rendörök a sztrájk után életbelépte­tett megtorló módszerek alkalmazá­sáért 30 százalékos zsoldemelést kap­tak. Prága (MTI) Jéan Fakan, a hra- t.i« lávái francia íőkonzulátüs .titkára •Franciaország prágai nagykövetéhez intézett Tevéiében bejelentette, hogy. a francia kormány háborús politikája ellen tiltakozásul kilépett u francia főkonzjdátys szolgálatából és mene­dékjogot kért a csehszlovák kor­mánytól. Levelében a többi között' megírja, hogy a csehszlovákiai francia diploma­ták. élükön a fő és alkonzüllal. a francia kormány utasítására kémtevékenysé­get- folytattál: a vendéglátó cseh­szlovák nép és a csehszlovák, -kor­mány érdekei ellen. Csehszlovákia népe a francia nép. hoz hasonlóan, igen sokat szenvedett a néniét, fasiszta militarizmus jármá­ban és ezt a náci militarizmu>st támo­gatja és élesztgeti most a francia kormány egy új támadó háború elő- készítése érdekében. — Elhatároztam, hogy minden erő­met azok szolgálatába állítom, akik a világbéke megmentésére törekszenek és akik hazájuk szép és igazságos jövőjét építik — írja befejezésül a bratislavai francia fökonzulátus volt titkára. A kiiiiigpiniszieiklyetíesek március 27-i ülése A küIiigvnii ni sz lerh e 1 y eesek keddi érlekezéetén Davies, Nagybritannia képviselője elnököli. Az ülései) felszólaló Davies és Jessup ismételten alaptalan és hamis érvelé­sekhez- folyamodott, azzal a szovjet ja vasén‘.tat kapcsolatban, mely szerint a külügyminiszterek tanácsa vitassa meg Németországnak a négy .hatalom által történő demilitarizálásál a pots­dami egyezmény szellemében és a négy halalom fegyveres erőinek csök­kentése kérdését. Davies és Jessup igyekezett állítóla­gos szovjet fegyverkezésről és a népi demokratikus országok fegyverkezésé­ről szóló dajkamesékkel leplezni a három hatalom agresszív politikáját. Végül Jessup, az Egyesüli Államok képviselője a három hatalom nevében javasolta, hogy tűzzék napirendre a magyar, bolgár és román békeszerző­dés teljesítéséinek kérdését. Gromiko, a Szovjetunió képviselője j felszólalásában leleplezte az amerikai és angol küldőitek aljas rágalmai!. Bá­mulatot! arra. hogy a bárom hatalom a Szovjetunió és a népi demokratikusj országok fegyverkezéséről szóló ko­holmányokkal akarja leplezni a Xvuga 1-Nérneto rszá g ú j rafeCfegy vérzé­sének politikáját, a fegyverkezési ver­senyt és az. új háború előkészítései. — mondotta befejezésül Gromiko. A következő illést március 2S-án tartják. Tjahl» hsaiafimsiK áremelkedések Tito Jugoszlá«iájában CSAK EGY MO A/. A DM hír-tlgynök- féc közli, hogy kedden kerc-.'kedi-lnu egyez­ményt kötött Berlinben Albánia é& a Német 1 temokial ikus Közt ár- »-.H~:íg az 1051 március iD-töi 1055 december ‘Il ig Ierjedő időszak­ra. * .1 volt internállak * ileporláHal, országos ..*. ö felsége nieghi rln Kosa Thaehnan.nl. a.ná- cik állal rneggyii koll kommunista vezető öz­vegyét, hogy végijén részt u franciaországi ünnepségekén. Kalkeohausen volt hit­lerista vezérezredes, Belgium és Észak- Franciaország volt náci katonai parancsnoka — akit egy belga hadbíró­ság 12 évi börtönre ítélt szerdán, bünte­tése elengedése után, visszatért Nyugat-Né- metországba. Franeoi-s-Poncel fran­cia főbiztos liihsvélkor kegyelemben részesí- lelt X yimal-Mémef- ország francia megszál- lá’si övezetében francia bíróságok állal elitéit náci háborús bűnöst. Sírur/towilz, roll hit­leri tábornokot katonai tanácsadó rá nevezték ki az arab légióba. Belő Horizonté brazil városban kedden a rendőrök sortüzet adtak le egy munkásokból álló tüntető felvonulás­ra, amely a brazíliai Kommunista Párt alapí­tásának 29. évfordulója alkalmából vonult végig a városon. Hétfőn é>s kedden ti|. takozó tüntetések zaj­lónak le Buenos Aires­ben az amerikai bank épülnie előtt, ahol az amerikai küve|,ség ege része -székel. Belgrad (MTI) Tito Jugoszláviájá­ban mint ismeretes — a közel­múltban hivatalosan bevezették a nyíltan kapitalista jellegű, szabad­kereskedelmet, amely újabb nagy- lépés a kapitalizmus teljes vissza­állítása felé. A rendelet hatalmas áremelke­dési hullámot indított el és sú­lyos csapást már a jugoszláv dolgozók amúgyís nyomorúságos helyzetére. A jugoszláv politikai emigránsok Nova'Borba című lapja beszámol ar­ról, hogy már az első napon, amikor az ipari árucikkeket forgalomba hoz­ták, a szabadpiacon, az árak 100— 1000 százalékkal emelkedtek. így például a cipő ára 3600—-4500 dinárra, a férfi ingé 1200 1700 di­nárra ugróit. 4 városi ii#érek és a f alusi kuláltoli «likfáljáli az árakat Azok a városi üzérek és fafusi kulákok, akik már korábban száz­ezreket ófö ipari cikkekre szóló szel­vényeket halmoztak fel, felvásárol­ták a szabadpiacra dobott áruk leg­nagyobb részét. Ennek következté­ben a piaci áruk forgalma a sza­badpiacon néhány nap alatt 90 száza­lékkal emelkedett. Miül án az áru oroszlánrészét az üzérek cs a kulá­kok felvásárolták, a forgalom az óriási áruhiány miatt 120 százalékkal csökkeni, az árak pedig minden eddiginél gyorsabb ütemben, állandóan emelkedtek. A cipőárak, amely kezdetben- 3600 és 4590 dinár között volt, 6—7000 dinárra ugrott, a férfi ing ára 1200 1700-ról 2400 dinárra. Ugyanakkor a dolgozók nyomorúságos bére termé­szetesen változatlan maradt. A Nap- red, a Bulgáriában élő jugoszláv po­litikai emigránsok lapja közli, hogy ugyanakkor, amikor a cipő 7000 dinárba, egy kg zsír 800 dinárba kerül, a dol­gozók és a tisztviselők fizetése 300 dinár körül mozog­A Hto-klikk rendelet« és az ezt követő óriási méretű áremelkedés olyan felháborodást és pánikot váltott ki a jugoszláv lakosság legszélesebb rétegeiből, hogy a Tito-kormány hi­vatalos hirügynöksége, a Tanjug- iroda is szükségesnek tartotta, hogv többoldalas közleményt adjon ki. A közlemény a tényrek meghamosüásá- val és elködösítésével próbálja eltit­kolni az igazságot és igyekszik fehér­re mosni. A Tanjug hivatalos közleménye körmönfont hazugságokkal cáfol, de közben önmagának mond el­lent és egész sor olyan tényt fecseg ki, amelyek maguk is megmutatják, hogy az új titoista rendelet célja az árak további emelése, a dolgozók fokozott kizsákmányolása, A Tanjug a Tito- kormárty szócsöveként közli, hogy az intézkedések célja az „árkíegyenlítés" és az, hogy „az árakat mindenütt a piac gazdasági helyzetének megfele­lően állapítják meg." Titoék tehát hivatalosan elisme­rik, hogy Jugoszláviában az árak teljesen a kereslet és kínálat, a kapitalista piac törvényei szerint alakulnak. A Tanjug az úgynevezett áruforgal mi tanácstól szerzett értesülésekre hivatkozva cáfolja, hogy általános át emelésről van szó, de néhány sorral később maga beismeri, hogy az ország sok járásában máris jelentősen emel­ték az árakat és azokon a területe­ken is, ahol az árak viszonylag ala­csonyabbak, azokat jelentősen feleme­lik. így például Szlovéniában. Mon­tenegróban és Bosznia sok területén. ,, a h o 1 az árakat helytelenül alacso­nyabban állapították meg", mosl fel­emelik az árakat. Teljesen utal iiviloUiili a spekuláció naiv A Tanjug ezután szemforgatva és a „piac törvényeire", vagyis a kapita­lista piacra hivatkozva, azt írja: nem helyes az sem, hogy Szerbia belsejében és Szlovénia egyes vidé­kein az árak alacsonyabbak, mint például Zágrábban, a horvátországi városokban, valamint Belgrádban. E- közben ők maguk bevallják, hogy Tito- grádban például a legrosszabb minőségű férfi pullovereket 3000 dinárért árusítják­Montenegro belsejében pedig csal, ,1200 d inárérl". Az új rendelet érlei­mében az amúgyís megfizethetetlen árukat a legmagasabb színvonalra! kell emelni. A Tanjug azt hazudja: i ..Nincs ok nyugtalanságra, az árakat 1 nem emelik", de egy fél oldallal lej­jebb ..Az intézkedések téves értei- j inezésével" takarózva beismeri, hogy j Ljubljanában például a textil- és a cipő nagykereskedelmi vál­lalatok száz százalékkal emelték a textiláruk árait. Hasonló a helyzet Nisben. A Tanjug nem tudja tagadni azt sem, hogy a szabad piaci áralakulás, „az árki­egyenlítési rendelet" még nagyobb te­ret nyit a spekulációnak. Szlovénia- ■ ban. Montenegróban és Boszniában az árucikkeket felárra! adják tovább — írja a Tanjug. Egyre nyíl vám valóbb a jugoszláv ga«(la«>aígi elei lelje* széfziüfcse Boszniában és Hercegovinában a nagykereskedelmi vállalatok össze­hívták a kiskereskedelmi hálózat képviselőit, valósággal árverést rendeztek az áruk felett. Ennek következtében, az áru a kis­kereskedőkhöz jelentősen megdrágul­va kerül és még magasabb áron ke­rül a fogyasztókhoz. A titoista hír- ügynökség ezután akarata ellenére rávilágít a jugoszláv kereskedelem és az egész gazdasági élet . egyre nyil­vánvalóbbá váló szétzüllésére, amikor azzal mentegetőzik, hogy ,,a kereske­delemben bevezetett új rendszer gyakorlati végrehajtása során állan­dóan újabb problémák merülnek fel“. „Az alapvető az", — írja végül a Tanjug — hogy „az árakat mindenütt a piac gazdasági helyzetének megfe­lelően kell megállapítani". Ez magya­rán azt jelenti, hogy a városi és falusi tőkések a tito­ista hatóságokkal karöltve olyan árakat szabhatnak meg, amilye­neket csak akarnak és az „árkiegyenlítés" ürügyén az eddiginél is jobban fokozhatják a tö- megek kizsákmányolását cs nagyobb hasznot zsebelhetnek be. A Tanjug úgy látszik hazugságok­ból összetákolt cáfolatában mégis tű! sokat árult el a valóságról, mert a közleményt később visszavonták cs közölték, hogv’ az, sem ;< sajtóban, sem a rádióban nem szabad fcIh•=»-*'- '4 nálni. A dolgozók lelkesen iidvöslik u berlini értekezlet határozatát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom