Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-31 / 25. szám

2 NIP L 1951 JAKUAR SI fix* Altai felvetett hiányosságolvkal foglalkozott. — Azok a hibák, amelyeket Király «Ivtárí felvetett a beszámolójában, megtalálhatók a mi járásunkban is — mondta. — A volt, kulak járási titkár mindent elkövetett, hogy ziillessze pártszervezeteinket. A községi párt­szervezetekben ' féltek a járási pá"t- bizottságiól. Féltek attól a ledoron­goló bírálattól, amelyet a járási tit­kártól kaptak. Elkövették azt is, hogy a fontos funkciókba nem a leg­jobbakat választották meg, hanem ellenséges elemeket, jóbarátaikat. Nem volt véletlen: az, hogy a paksi járás mindenben az utolsó volt. — A hiányosság leginkább a káder- jirnnkAbán mutatkozik meg. Abban, hogy a jó kádereinket túlterheljük nem foglalkozunk az új káderek fel­kutatásával. — Varga elvtárs ezután nr. MB felé gyakorol kritikát, végül megfogadja, hogy úgy megjavítják munkájukat, hogy a községi pártszer­vezetek valóban gazdái legyenek a községnek. Veres József elvtárs, belügyminisz- terheiyettes, a Központi Vezetőség tagja szólalt fel ezután. Hozzászó ásá- ban a tanácsokkal foglalkozik. Meg­állapítja, hogy a dolgozók megszeret­ték a tanácsokat, mert felismerték, j hogy valóbban az övék, őértük van — A tanácsok »okka.1 jobban vég­zik munkájukat, mint azelőtt a köz- igazgatás, Hiányosságuk azonban, hogy .az igazgatási munka mellett *az egyes részlet feladótokat nem hajtot­ták végre. A kommunistáknak meg kci’l nézni, hogy a Párt iránti szere­tet, a.Szovjetunió iránti szeretet és hála hogyan nyilvánul meg a felada­tok végzésében. A kommunisták feladat3, Hogy harcra neveljék tanácstagjaink3!. Ha a kommunisták nem nevelik harcra a tanácstagokat, akkor ne­veli őket az ellenség. Éberségre kell nevelni tanácstag­jainkat. Akadályozzák meg a kulákok feketevágásait, mert azzal a dolgozók elől vonják el az é.elmet. A tanács nemcsak állami szerv, tömegszervezet is, ezért feladata a dolgozók nevelé­se és szervezése is. Scheffer A'bcrt elvtárs, a szekszár­di Magasépítés dolgozója hozzászólá­sában az ellenség beférkőzéséről be­szél. Azzal foglalkozik, hogy a. régi kizsákmányolok az építkezéseknél próbáltak elhelyezkedni. — A kom­munisták feladata, hogy ezeket az ellenségeket leleplezze. A dolgozók már felismerték helyüket és szép fel­ajánlásokkal készülnek Pártunk Kon­gresszusára, Megjárni! páríszerv^zcíeink *»55“ és felvételi mnnkája Somi Benjámin elvtárs a Megyei Pártbizottság szervező titkára felszó­lalásában a pártépítéssel, a tag- é. tagjelöltfelvétel kérdésével foglalko­zott, Ismertette azt a jelentős javu­lást. amely a Központi Vezetőség múlt év február 10-i és október 27-i ű'.ésc óta végbement megyénk párt­szervezeteinek munkájában. Elmond­ja, hogy pártszervezeteinkben az egyéni dolgozó parasztok száma meg­ötszöröződött, ugyanígy javult a nők és fiatalok arányszáma pártszerveze­teinkben. Végül a káderekkel való egyéni foglalkozás kérdésével íogSál- kozik és felhívja a konferencián je­lenlévők figyelmét arrS, hogy minden erejükkel segítsék kádereinket abban, hogy minél magasabbra emeljék a Párttagság magasztos fogalmát. Takáts Györgyi elvtársim felszóla­lásában ígéretet tesz, hogy a.szakcsi termelőcsoport minden tagját megta­nítja a munkaegység számítására. Egyben javaslatot t«sz arra, hogy a kon­ferencia küldjön táviratot Rákosi «Ívtársnak Pártunk, népünk nagy vezérének. Javaslatát szűnni nem akaró tapssá, fogadja a konferencia. Sokáig ünnep­ük a megye legjobbjai Pártunk nagy vezérét. Király l,á»zió eivtárs zárszava Ezután Király László elvtárs ösz- fzciíoglalja a vitát és megadja a vá­laszt a hozzászólásokra, — A felszó­lalások nagy többsége helyesen fog- ' Csíkozott a kérdésekkel. — kezdi ösz- szefoglalóját Király e'víárs. — Á felszólalók nagy része foglalkozott a nemzetközi kérdésekkel, ez azt je en- tí. hogy kezdjük megérteni az össze függést saját munkánk és a nemzet­közi helyzet között. Ez komo y pozi­tívuma a konferenciának. — Ezután foglalkozott Király eivtárs a konfe­rencia fogyatékosságaival Megálla­pítja, hogy az egyik hiányosság az volt, hogy a felszólalók egyrésze csak általánosságban foglalkozott a kérdé­sekkel. Kevés szó esett a munkánk­ról, az eredményekről, hiányosságok­ról és a kijavítás módjáról. — Vannak hiányosságok, ezeket ki fogjuk javítani pártszervezeteink se­gítségével. Ezután konkrétan meg­említ Kirá y elvtárs néhány o yan hiá­nyosságot, amely általában előfordul pártszervezeteinkben Felveti a kap­csolat hiányát a termelő munka félé, amely például abban is megnyilvánul, A konferencia megállapította, hogy megyénkben is a népgazdaság minden ágában komoly eredményeket értünk ti, Ennek rugója, hogy pártszerveze- leink élenjárnak a munkában, az el­lenség elleni harcban, mozgósították a párton kívüli dolgozókat az egyes fel­adatok megoldására. Ahogy az egész országban, úgy me­gyénkben is a kommunisták kemény önfeláldozó munkája, becsülete tette lehetővé az előttünk álló nehézségek leküzdését, újabb sikerek elérését. A feszült nemzetközi helyzet, a fo­kozódó belső osztályharc még foko­zottabb áldozatvállalást követel meg dolgozó népünktől, mindenekelőtt a kommunistáktól, — tagoktól, tagje­löltektől egyaránt. Bátran nézünk elébe a feladatoknak, mert Pártunk harcos múltja, jelene, a Szovjetunió és a nemzetközi munkásmozgalom ál­landó támogatása kötelez, feljogosít bennünket erre. Erőnk legfőbb forrása, hogy u SOI. milliós, hatalmas, állandó erősödő bé- ketábor tagjai vagyunk és hogy a sze­reiéit. nagy Sztálin rezei bennünket, ipari téren eddig elért erednie, nveink szépek. Megszűnt or­szágunkban a munkanélküliség az 1íf.*0-es évben több. mini ‘200.000 új munkással szaporodott az ipari műn hások száma. Ezen bellii megyénkben ts szép fejlődés mulalhaló ki. Bővül­tek üzemeink, növekedett a munkás- létszám, új üzemek születnek. Mező­gazdaságunk építése terén, immkás- oszlályunk segítsége nyomán ma mái Ifi gépállomás segíl dolgozó paraszt­ságunknak rálépni a lermclőszövet- fcez'úek útjára. Ezeincink az ötéves terv első évéi részlrteiben határidő előli teljesítet­ték. Az ötéves terv második éve fc- Nzílelt, mely az) jelenti, hogy többet, jobbal é.s olcsóbban kell termelni. mindent, mint ahogy ezt eddig tettük. Ez megfeszített, kemény munkát ige nyel. A kongresszusi vállalások azt bi­zonyítják, hogy munkásosztályunk most is, mint eddig, mindig a tervet végre fogja hajtani határidő előtt. Ipari munkásaink Hő .százalékra leli eddig megyénkben egyéni felajánlási, most. hogy a Párt Kongresszusa tisz­teletére ezt kiterjesztjük összes üzemi dolgozóiakra. Az első negyedévi ler vet befejeztük batáridő előtt, a Kon gre.sszus után, a munkaversenyt to­vább fokozzuk, munkánkat állandóan javítjuk, így megerősítjük pártszerve­zeteinket és dolgozóinkat. hogy az Illői-cs tervet december lőre befe­jezzék. Í »" Mezőgazdaságunkban Rákosi 1 eivtárs 1048-ban Kecskeméten cíiunndoil beszéde óta, komoly ered­ményekéi értünk el. Jelentős eredmé­nyek vannak az egyéni gazdaságban is, dolgozó parasztságunk kezdi meg­szeretni a gépeket és egyre jobban be esiiietfel teljesíti kötelezettségét álla­munkkal szemben. Az elért eredmé­nyek csak kezdeti sikereknek tekint­hetők. A nemzetközi helyzet és a belső viszonyok azt követelik tőlünk, hogy gyorsítsuk meg a mezőgazdaság szó­éiul ista fejlesztését, a begyűjtés terén lévő lemaradásokat minden területen hozzuk he. Mint minden területen, a begyűjtésnél is a kommunistáknak kell példát mutatni, feladatává lesz- sziik pártvezetőségi tagjainknak, nép nevelőinknek, párttagjainknak, tag je lőttjei üknek, hogy példamutatásukkal szervező, fe I világosító m unkája k ka; vigyék győzelemre a begyűjtési, hogy március 15-ig 100 százalékra teljesíi jiik azt.­A Pártkongresszusra akkor készü­lünk méltóan, ha a mezőgazdaságban l.s előkészítjük a tavaszi munkák vég rehajtását. hogy nagyon sok vezető nem ismeri« sztahánovistáinkat, vagy a. mezőgazr daság kitüntetett dolgozóit. —- Kevás szó esett a konferencián az ellenség elleni harcról. Kevés szó esett ar.ól; hogy milyen módon . furá- kodott be az ellenség az ÁMG-be. vagy a szekszárdi .városi pártbizott­ságba Juhász és Szegeclf képében.- Végű, a. konferenciát értékelve a kö­vetkező szavakká: fejezi be összefog­lalóiát Király elvtársi — Véleményem szerint a konferenciát pozitiven keli ér­tékelni, mert a felszólaló elytár- sak érintettek azokat a kérdése­ke^ amelyekkel előbbre vissziík Pártunk ügyét. Ezután Bíró Mihály e-lvtárs ismer­teti a jelölőbizottság javaslatát a Kongresszus küldötteire vonatkozó­lag. . Javaslatát á konferencia a. titkos szavazás során egyhangúlag fogadja el. így a következő küldötteket vá­lasztotta meg a Megyei Küldöttvá- iasztó Konferencia a Magyar Dolgo­zók Pártja II. Kongresszusára: Hegedűs András a Központi Ve­zetőség titkára (Budapest), Ki­rály László megye« titkár (Szek­szárdi, Ősze István honvéd al­hadnagy* Palkó László dolgozó paraszt, Ezer Teréz selyemgyárí munkás, Gera Imre járási titkár, Igari Lajcsiié dolgozó paraszt, Hajnal Gábor, Szűcs Imre dolgozó paraszt, alapszervezetí párítitkár, Somi Benjámin megyei szervező titkár,Berki Míhályné a Megyei Tanács VB elnöke. Tanácskozási joggal megválasztot­ták a következőket: Nyers Rezső, a Központi Vezetőség póttagja, Veres József belügyminiszterhelyettes, Mé­száros Károly honvéd őrmester, György József dolgozó paraszt, Prantner Józsefné MNDSZ megyei titkár. A szavazás után az eredmény ki­hirdetésénél a konferencia résztve­vői lelkesen ünnepelték azokat- akik abban a nagyszerű kiTünletésben ré­szesülhettek, hogy Pártunk legfel­sőbb szerve tanácskozásán részt ve­hetnek.. A lelkes ünneplés után Prantner József elvtárs, a szekszárdi városi pártbizottság titkára mondotta el az elnöki zárszót. Zárószavaiban arra kérte a kongresszusi küldötte­ket, hogy vigyék el a tolnamegyei kommunisták harcos üdvözletét a Pártnak, Rákosi elvtársnak. Végül a konferencia előtt Bacsa Jó­zsef elvtárs olvasta fel a határozati javaslatot, amelyet a konferencia egy­hangúlag fogadott el. A határozati javaslat a következőkben foglalja östie megyénk pártszervezeteinek, kommunistáinak feladatát: Határozati javaslat Ennek érdekében feladat, hogy a Pártkongresszusig állami gazdasá gaink, gépállomásaink minőségi mun kával javítsák ki az összes erő- és munkagépeket, használatkész állapot ha helyezzék. Állami gazdaságainkban, termelő- szövetkezeteinkben, az egyéni dolgozó parasztoknál úgy mozgósítsuk párt­szervezeteinket, hogy a tavaszi vető magvakat előkészítsék, kitisztítsák, hogy a minőségi magvak zavartalan kijutását biztosítsák állami szemeink. Állami gazdaságainkban feladat a munkaszervezetek (brigádok, munka­csapatok) megszilárdítása mellett a tervek ■túlteljesítése és minőségi tel­jesítésére irányuló boszúlejáratú egyéni felajánlások fokozása. A ter­méshozam további emelésére, a mi­nisztertanács két éves állattenyésztési és lakai inánytermesztési, a takarékos­sággal kapcsolatban hozott határoza­tainak érv é n y cstíése. Mezőgazdaságunk fokozottabb ütem­ben való szocialista átszervezését egy­re égetőbben követeli a nemzetközi helyzet, szocialista iparunk is n;f- gyobb követelményeket állít mezőgaz­daságunk ele, melyet csak úgy hidunk megoldani, ha a meglévő termelőszö­vetkezeti csoportot állandóan erősít­jük. növeljük taglétszámunkat. A meg­lévő termelőszövetkezeti csoportok inelleti újabbak létrehozása a feind i! A l'árfkongresszusig új termelőszövet­kezeti csoportok megszervezésével fo­kozzuk mezőgazdaságunk szocialista építéséi. Ebben a munkában egyre nagyobb feladatok hárulnak termelő­szövetkezeti pártszervezeteinkre, a ler- melósz,»vetkezeti csoport egész tagsá­gára, falusi pártszervezeteinkre, a ta­nácsra. a gépállomásra, a löoiegszer vezetékre, hogy jó felvilágosító mun­kával minél több egyéni dolgozó kiv- és tiözépparasztol meggyőzzenek a fermefösaftveHteBetí csoportba való belépésre. ríj“’jj Az (‘lőttünk álló nag.v felad«.' I * ’ I tok megoldásának legfőbb biz­tosítéka Váriunk, további eéösílés,', párttagjaink politikai, eszmei színvo­nala emelése. Öntudatos, a nehézsé­gektől meg nein ijedő, lazaságok eilen harcoló párttagokra van szükség. VárIszcrvezeleink jelentősen erősöd­tek Rákosi elvtársi, a hiúit-cv február lü-i és október -27-1 'beszéde óta, de megyénkben még mindig kevés párt­tagságunkban az egyéni .parasztok száma, de emellett nem kielégítő a hők és ifjak száma sem. DolgOzóinik közül naponta tűnnek fel a munka legjobb harcosai. A kongresszusi ver? senyváltaások teljesítésével a párton- kíviifiek százai, ezrei mutatják még, hogy szerelik Pártunkat. Ezek leg­jobbjait, mint ahogy a Központi Veze­tőség levele mondja —vegyék fel pártszervezeteink tagjelöltnek. Erősítve és felfrissítve ezekkel az nj erőkkel pártszervezeteinket, to­vábbra is központi kérdésnek kel! te­kinteni Vártszervezeteink erősítését, Vártunknak a tömegekkel való kap­csolat javítását különösen azzal, hogy az egyéni dolgozó parasztok, ifjak és nők legjobbjait, akik a munkában, harcban, begyűjtésben élenjárnak, fel­vesszük soraiiik közé. Javítani kell megyénkben a párt- szervezetek munkáját, Mindenekelőtt a falusi pártvezetőségeket kell szi­lárddá tenni, hogy a bonyolult és nagy feladatok végrehajtására helye­sen tudják mozgósítani a tömegeket, a tanácsot, a tömegszervezeteket. Mindez nem lehetséges a marxista-le­ninista elmélet, a kommunista veze­tés tudományának elsajátítása nélkül. Ezért a Vártkongresszusra úgy ké­szülünk, bogy javítsak aVtatánurk eszmei színvonalát. A tanulást fegye lem javításával megakadályozzuk a lemorzsolódást. Járási és alapszerve' zeti titkáraink ájíandő ellenőrző é« segítő munkával keli. hogy bizDutsák a politikai iskolát. credmcnyeSgba munkáját. A békéért, a szocializmusért folyta­tóit harcunkban szükséges, hogy ez^r és •■/(•!• elszakíthatatlan szál Partunkat a dolgoztokhoz. Ehhez a mindennapi rendszeres felvilágosító munkára van szükség. Minden párt­szervezetünk a Politikai Bizottság no­vember 21-F határozata alapján erősít­sék tovább népnevelő csoportjaink, — példamutatásukkal, meggyőző érvek­kel vigyék harcba megyénk dolgozóit, leplezzék le az ellenséget, a klerikális reakciót, a kulákságot, legyenek min­denhol és mindenben kemény védel­mezői drága hazánknak. Szeressék és népszerűsítsék néphadseregünket, mint a békénk megvédésének legfőbb esz­közét. Gyűl ültessék meg a harmadik világháborút akaró imperialistákat. Készülünk,, azzal is Vártunk Kongresz- szusárá, hogy mélyítsük állandóan a hazánkat felszabadító nagy .Szovjet­unió iránti szerctetet, hogy fokozzuk hálánkat a világhékc őre, a nagy Sztá­lin iránt. ÉLJEN A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA II. KONGRESSZUSA! ÉLJEN A HARCBAN ÉS MUNKÁ­BAN MEGEDZETT NAGY PÁRTUNK! ÉLJEN A MT FORRÓN SZERETETI TANÍTÓNK, VEZÉRÜNK, RÁKOSI ELVTÁRS! ÉLTEN A LEGYŐZHETETLEN, HATALMAS SZOVJETUNIÓ ÉS AZ EMBERISÉG BÖLCS TANÍTÓJA ÉS VEZÉRE, A NAGY SZTÁLIN! Kongresszusi versenyben a dombóvári vasutasok A dombóvári fütöbáznál a kon­gresszusi felajánlási versenyben ki. váló telj ékítményt ért el Fenyvesi József mozdonyvezető. Borbély Jó­zsef én Gaál Lajos fűtők, akik f. hó 28-án Dombóvár é« Pnsztaszaboles között 41.1 sorozató mozdonnyal to­vábbították a 1065 számú irányvona­tot. amely 1080 tonna súlyú volt. VHszaútban f. hó 20-én 1052 számú vonatot 1050 tonnával. 4-es mozga­lomban a továbbított, túlsúly átlaga 73.5 százalék volt. szénmegtakii-rítá- -uk 85 mázsa. 1020 forint értékben. \ kiszabással szemben 80.1 százalé­kos megtakarítás. Szatmaier Béla kazán-kovács a kongresszusi verseny­ben 231 százalékot ért el és vállal­ta. hogy a melléje beosztott Fad.ler János tanoncnak munkamódszerét átadja és Vidus János szénszerelő a kongresszusi versenyben eddigi vál­lalt teljesítményét elérte, sőt azt 150 százalékról 160százalékra teljesítette. „Pártunk, népünk bizalmát még jobb taauiással köszönjük meg Szabó Jenő levele a göllei iskoláról íi A g öl lei (Somogy megye) anyag­könyvelői tanfolyamon sajátítják el az egész ország állami gazdaságainak legjobbjai azt a tudást, melynek hasz­nosítása áltail szocializmust építő or­szágunknak értékesebb dolgozóivá vál_ na k. SZABÓ J-EiNŐ, megyénk állami gaz­daságainak egyik képviselője a kö­vetkező levelet írla a tanfolyamról: — Gölten vagyunk. Somogy megye egyik kis falujában. A gazdasági s/.aki.skola termeiben folyik a tízhetes tanfolyam, amelyre az ország csak nem valamennyi megyéjéből küldtek az állami gm/dasúgok megfelelő káde­rekéi. Olyan káderok kerültek ide Póriunk és dolgozó népünk bizalmá­ból, akik a szorgalmas, tanulás ufón munkájukkal a szocialista tervgazdál­kodási az állami gazdaságok keretén belül -elősegítik. Tolna megye állami gazdaságainak központja is küldői! erre a tanfolyamra dolgozókat, hogy azok az ill tanullak fokba .x>aná Iásávai segítsék a gazdaságok verseny-mozgal­mának kiszélesedését, a jobb eredmé­nyek eléréséi. Nekünk is a feladata­ink közé tartó,zik. hogy a pontos pénz- és an y agg a zd'á lkod ássál close güssük' a minisztertanács határozatai­nak nn;g valósítását. Az jskoia hal-iga lói megértették, hogy Pártunk bizalma és tlol-gtw.ó -népünk megbecsülése- segítette őket. hogy díj­mentesen futni ihassanak és ezáltal elősegítsék a .szocializmusunk meg va­lósítását- Ez. megmutatkozik a tanul­mányainkban és egyéb Pirsad almi munkánkban is. Mi azon vagyunk, hogy minél tökéletesebben .sajátítsuk el a Hl hét alatl a szocialista szám vi­lid minden követelményéi. Fejlő­dő számvitel nélkül nincs semmiféle építő, állami és tervszerű munka momlolla Szlálin civlárs és ezzel tisz Iában vannak a mi lanf-olya-munk ha ligái ói is. Mi. a szakmai la nm'ás mik nu-freti figvelemme! kísérjük állandóan a na­pi politikai eseményeket is. A min.isz- lerlitnács a-r ék ősségi h a 1 á r o /. a Iá na’, nyilvánosságra hozása lilán késedelem nélkül hozzálállunk, hogy tőlünk I cl ­hetően előseg'ftsífck ennek »ikerét, hogy ezzel is viszonozzuk Pártunk bizal mát és kimutassuk iránta és a dol­gozó nép iránti szerelctimket. Egy vasárnap az egész falut lelátogattuk, aminek a-z eredménye az leit, hogy körülbelül tő mázsa vasat és nagy- mennyiségű rongyot és üveget hoztak a dolgozók az iskola gyűjtő telepére. Részt veszünk a Szabd Föld Téli Estéken is, ahol az egyes kérdése» megértésében segítjük a dolgozókat. Egy gyűlési tartottunk, .ahol, a Kon­gresszus tiszteidére tettünk értékes i'cia jánlAsokak A felajánlások kiter­jednek a tanulási eredmények foko­zására. a sajtóértekezletek jobb meg­szervezésére. ’köbben jelentkeztek ági lációra, melynek célja egy' termelő* szövetkezeti csoport megalakítása fe"' irányul Gölte költségben. Az, értekezlet végén egy- (ávirátot küldtünk Rákosi elvtársnak, amely * következőképpen szólt: SZERETETT RÁKOSI ELVTÁRS! Mi, a göllei állami gazdaságok k ö i ív se! ö i lanfol ya má n a k n aflga tói. akik Pártunk bizalmából cs dolgozó népünk mívghevsúiléséböl lehelünk itt, a Magyar Dolgozók Pár!jónak II. Kongresszusára felajánlj'“».«!-;, hogy az iskola I a na« v-» gát a : ég­ni esszebInnenőkig e 1 sajáHtjuk. mars- isla-leniiiista tudásunkat gyarapító juk és Pártunk, valamint dolgozó' népünk törhetetlen harcosai le­szünk. . Göllei állami gazdasági könv velői laniolyam liullgatói. llabgailó'ink Hidasának fokozására nagy segítséggel vannak a-z előadó e-lvlársak is. Nagy Béla. Tarró József szakelőadók. Ya-skó József és Szabó Teréz politikai előadók a tudásuk eg- javál adják át és segítenek beu.nün- kel a nehezebb problémák megoldá­sában ■ Szabó Jene la utol vamb tr grló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom