Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-26 / 21. szám

1«1 JANUÁR 26 KAPlá Megyei értekezleten tárgyalták meg a normarendezést megyénk állami gazdaságainak és gépállomásainak vezetői Értekezleten tárgyalták meg- me­gyénk gépálloittásainak és állami gazdaságainak küldöttei a norm;«ren­dezések kérdését. Kiértékelték eddig elért, eredményüket, hogy a tapaszta­latok alapján a hibákat kijavítsák. A z értekezleten megállapították, hogy az eiműit gazdasági év hibáit a rendszertelen munka és az egyes munkáknál lazának mutatkozó norma okozta. Kiss Antal e'.Ytárs. a mezőgazdasá­gi osztály vezetője ismertette azokat a Hiányosságokat, amik a műit gaz­dasági évben mutatkoztak. Rámuta­iv/c, iiuy y «. «aiUL t-llVcJl UJCÍ5C VCTVJCVL arai egyes' állami gazdaságoknál és .gépállomásoknál mutatkozik, szüksé­gessé' vált a szocialista bérrendezés, amin kersztül minden dolgozó mun­kája után kapja meg a jól megérde­melt fizetését. — .Rámutatott, hogy az iparban is a fejlődést Pártunk által kezdeményezett szocialista bérrende­zéssel tudtuk megszilárdítani és lát­juk azt, hogy az iparunk, deficit-men­tes. Tehál az ipar példájára rendez­nünk kell a mezőgazdaságban is a bé­rezést, annál is inkább, mórt állami ga/dasá^tiinli és gépállomásaink dolgozói is íélisincrlélt a normák Íaza>iúgÁt ladunk a boldogabb jövő felé. ök is Pártunk harcos katonái ős- a gazdaság- vezetőkkel, agronómusokkal és az összes szakalkalmazottakkal jó nép­nevelő munkán keresztül magyaráz­zák meg a dolgozóknak, hogy az új normák, amik szorosabbak a réginél, nem jelentenek bércsökkenést, azért sem, mert az alapbérezés körülbelül 15 százalékkal emelkedett. Készüljenek fel üzemi pártszerveze­teink az ellenség támadásaira, mert ahogy az iparban támadott az ellen­ség a normák rendezésekor, most a mezőgazdasági normak rendezésénél is támadni fog, ami már meg is mu­tatkozik. Az. ellenség hangja az is, amikor elhangzik a dolgozók. között, hogy magas a . norma, nem tehet tel­jesíteni. De az ellenség keze nyilvá­nul meg a tömeges megbetegedés" és a tömeges szabadságolásoknál > is. Vigyázzanak a gazdaságvezetők és szakalkalmazottak, hogy ezek a hi­bák ne . fordul janak elő és jó politi­kai felvilágosító munkával világosít-' sák fel a dolgozókat, hogy melyek a jogtalan kifizetésekkel, laza normákkal a deficitet okozzák. Kiss elvtárs beszédében rámutatott az újítások fontosságára -és jelentő­ségére is, valamint arra, hogy mind az állami gazdaságok, mind a gépál­lomások vegyék ki részükét a ter­melőszövetkezeti csoportok szervezé­séből, mert ezzel a békeíátort erősí­tik és a dolgozók tudatosításával el­kerüljük az.okat a hibákat, amik ed­dig előfordultak. Itt keli, hogy bebi­zonyítsuk Pártunk és szereteti vezé­rünk, Rákosi. .elvtárs, valamint a Szovjetunió bölcs vezére, Sztálin elv- társ iránti széretetünkét — fejezte be beszédei Kiss élvtárs. A hozzászólásoknál többek, között Rizner Ferenc, a bonyhádi gépállo­más üzemvezetője elmondja, hogy a képzetlenség okozta a, normalazulást és fontosnak tartja, hogy jó felvilá­gosító munkával megmagyarázzák a ígépáilomás vezetői és népnevelői a traktorosoknak, az új norma jelentő­ségét ég azt,' hogy a jó munkál vég­ző traktorosok azért kérik tömegesen az új normák megállapítását, mert tudják azt, hogy a laza normákkal és -az újítások beveztésével olyan ke­resethez jutnak, amiért nem dolgoz­nak meg kellően és ezzel népgazda­ságunk fejlődését akadályozzák. Be­szédében rámutatott a takarékosság fontosságára. Ismertette, hogy a he­lyes üzemeltetéssel és a gépek üres járatának csökkentésével elérték az!, hogy az előirányzott üzemanyagnak csak. 87 százalékát fogyasztották a1 Továbbá rámutatod arra a felületes­ségre, araj náluk is megnyilvánult, hogy a traktorosok nem ürítették ki a hordókat rendesen. Daradics Sán- ' dór von latos, Pa mink- iránymutatása alapján a minisztertanács takarékos- sági rendeletének szomelőti tartásá­val összecscpegtetet* és azzal üzemel­tette vontatóját, ezzel bebfzonvitolta. hogy a gondatlanságból mennyi üzemanyag elpocsékolódik, ami or­szágom viszonylatban nagy kárt okoz nemzet gazdaságunknak. Tóth Lajos elvtárs, a tamási álla­mi gazdaság vezetője hozzászólásában rámutatott. Hogy egyes állam; gazda­ságokban a deficitéi a munka , meg­szervezésének a hiánya okozta és az jegyém felelő ség hiánya is nagyban ♦hozzájárult azzal, hogy senk; nem jekar; felelős lenni semmiért, a fele­lősségei mindenki másra hárította. jjAz üzemi pártszervezeteknek a nép- • Incvelő munkáján keresztül oda kell] hatni, hogy biztosítsák az egyéni fe­lelősségei és az egyszemélyes veze­tést. Ezen keresztül biztosítsák -az 1951-és évben, a jobb eredményeket. A gazdaságban a dolgozókat világo­sítsák fel- az új normák jelentőségé­ről; •• 'nehogy- azok . az ellenség befo- 1 yisa •' alá '• .kerüljenek és a kadá 1 yoz- zák az üj .normák alkalmazását. Balázs, Mátyás, dombóvári DÉFOSZ járási Úikáí elvtárs, szükségesnek tartja a mai feszült helyzetben a nor­mák' rendezését. ígéri a DÉFOSZ ré­széről, hogy tudásuk szerint segítik a mépü ellenségeit leleplezni. A nagy­üzemi 'gazdálkodás útján haladva, Pártunk 'iránymutatásával, amit - a Szabad.Népen keresztül nyújt, igyek­szünk az ellenség támadását megaka­dályozni. Az /értekezleten felszólalt Szügyi Elek elvtárs, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője is- Beszédében .rávilágított,' Kogy az imperialisták háborúra készülnek. A hideg háborút meleg háborúra akar­ják ál.vá-ltpztatui. Az imperialista, or­szágokban a dolgozók hol fegyverrel, hol sztrájkokkal küzdenek a szabad­ságukért. A mi országunkban a ter­melékenység fokozásáért folyik a harc, mert nálunk minden a dolgozó népé. A szocializmus építéséhez a ciojgozoic mniromaK öevouasara vau szükség, így a nonnaren-dezésnél is. Feladatunk, hogy u munka megvaló­sításához fogjunk hozzá. Pártunk és alapszervezeteink minden támogatási megadnak;. L«*gf«mlo*abb, hogy a vezetők átlónk meg a tíelyiiket és magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy. a normarendezés, a takarékos­ság és a munkaverseny kiszélesítése fejlődésünk sikerét biztosítja. A Kon­gresszus tiszteletére az ipari munká­sok, bányászok és a sztahanovisták példáját kövessék a mezőgazdaság dolgozói is. Szügyi elvtárs beszédé­ben rámutatott, hogy az eddigi ered­ményeinket Pártunknak és szeretett vezérünknek, Rákosi elv társnak kö­szönhetjük. A felszólalásokra Kís-s elvtárs adta .meg a választ'. Látja, hogy a dolgo­zók megértik a normivrendezés és a személyi felelősség fontosságát és igyekezni fognak az eddig felmerült hibákból okulva, oda.ha.ini, hogy azok a jövöben nem forduljanak elő. Fel­ismerték a dolgozók a hibákat és kérték a norma rendezését. Pártunk és kormányzaíünk ezt meg is adta—- fejezte be beszédét Kiss elvtárs. Az értekezlet második részében Kócs Árpád elvtárs tartott beszámo­lót. Kócs elvtárs, DÉFOSZ megyei titkár beszédében rámutatott az újí­tások és a • rejtett tartalékok feltárá­sának. valamint a munkaverseny ki­szélesítésének fontosságára. Különö­sen megmutatkozik a verseny hiánya egyes gépállomásokon, ahol csak mennyiségben ment a verseny és , az is kampányszerűen. Harcolni kell a maradiság ellen, amihez nagy segítsé- gpt nyújtanak a Szovjetunió gazdag tapasztalatai,- Tartsuk szemelőit az el­lenséget. hogy. Pártunk veretesével le tudjuk leplezni —~ fejezte be beszédét Kócs elvtárs. Szabó Lajos elvtárs. DÉFOSZ köz­ponti kiküldött ismertette; hogy az ipar jövedelme könnyen rámegy a me­zőgazdaságra, ha nem tartjuk be az új normákat és a minisztertanács ta­karékossági rendeletét. Ezeknek a hibáknak bekövetkezéséért, a felelős­ség főleg a DÉFOSZ vezetőségére hárul. Rámutatott a munkáshiányra az ifjak és a nők beszervezésének fontosságára. A felajánlások akkor érvényesek, ha azt maradéktól amit végre is hajtjuk — mondotta Szabó elvtárs. Dudás Antal elvtárs, az állami gaz­daságok vezetője, az értekezlet je­lentőségéről és fontosságáról tart be­számolót. Ismerteti az új normák al­kalmazásának fontosságát, valamint az. időbér elszámolásának megszünte­tését, ott, ahol teljesítményben lehet dolgozni. -Felkéri a. gazdaságvezető­ket, agronómusokat, ÜB-Mikárokal és bérelszámolókat, hogy az új normák ismertetésére vonják be az összes szakalkalmazottakat és magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy az új normák miüdrn becsiilclem dolgozónak sz <*ddSginél jobb clel^zísoonaial biztosítanak és csak azoknak fáj, akik eddig is könnyű munkával akarták biztosítani kenyerüket és csaltak átdolgozó nép államát. Csurgai elvtárs. az állami gazdasá­gok megyei bérfelelőse ismerteti az új normákat-és prémiumkiossrtások' al­kalmazását a gazdaságvezetőkkel, ág- ronómusokkal és bérfelelősökkel. El­mondja. hogy ha a normát eléri és minőségben -is jól teljesíti, vagy túl­teljesíti a dolgozó, külön prémiumban kelj részesíteni. Vigyázzanak a gaz­daságvezetők, hogy valóban olyan dolgozók kapják a prémiumot, akik az; meg is érdemlik. Az eddig el­hangzottak alapján megállapítható, hogy az új normákat-a dolgozók kér­ték és megértik a norma szigorításá­nak fontosságát, mert tudják, hogy ennek betartásával elősegítik népgaz­daságunk fejlődését, ezen keresztül a szocializmus építősét, és súlyos csa­pást mérnek az ellenségre. Kártérítést kell fizetni a beszolgáltatással 11 át raI ék ban maradt k u I áko k n a k A spekuláló kit Iák okkal, a készle­teiket el feketéző elemekkel szemben, nk i k t erm én y bea él as i há t rajéka ikát eddig nem rendezték — démukrulir kitt filltninink rré/j/cvfín /d/i /'<•/. Az é I o!m ez és ti yy i m i n i s z téri u ni re ni le 1 _ kezése' «Zárnini azok a knlákok. akik I e rm énv beadási hát ral ék a i kát több­szöri felszólítás ellenére sem teljesí­tették. készleteiket el fékét ézt ék: be. ■r-rjlf/ó/ht/iísi f/álraJéknJrrrjrit/ biten- kiiüf/miKonkíoil \u vcpt/mrlusát/inik kfl forint /irrnbi'f.-i kiíi’lrri/nsl köfclr. sv/r fh(;.tui. Kgyí-h hál ra.lékn-soknak pe.diy lieadá-i hátralékuk 1 minden cyves búzakiloyramja után ff/// /orten kártérítést keli fizet ttiök. Megalakul Tolna megye ideiglenes szakszervezeti tanácsa Pártunk Polihküi Bizottsága 19Ő0 júliusában vizsgálta meg a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa és a 'szak- szervezetek felső vezetőségeinek mun­káját. Megállapította azok eredmé­nyeit, de ugyanakkor kemény és éles. de igazságos kritikával fe-ílárta a hi­bákat. hiányosságokat s így nyújtod hatalmas segtí.séget a szakszervezeti munka megjavításához. A SZOT elnöksége a Párttól kapói kritikát illegsz i vielte, komoly oda­adással és alapos munkával látott hozzá a szakszervezeti munka, meg ja • vitásához. Eredményei Dóm maradlak el. Halérozo'.tan lemérhető az a fej­lődés, amely a Politikai Bizottság h.t- lárözala óta a szakszervezeti munka egyes ágaiban inul átkozik. Napról- napra kevesebb az olyan funkcioná­riusoknak a száma, akik a Párt ve­zet é s ének érvény e.s ü I é séérl keményei í ne harcolnának. Nemcsak a funikeio- nári-u.sok közöl'1, de a szakszervezeti tagság körében mindinkább világossá válik, hogy jó munkál csak úgy tu­dunk végezni. ha Pállunk politikáját a magunk mim-'knlerüleié.n maradék­ul I an ti 1 végreh aj I j u k. A szakszervezetekbe befurakodott ellenséggel szemben a harc mindin­kább erősödik, a jobbofldalli szociál­demokraták a háborús gyújtogató im­perialisták zsoldosai, napról-napra se­besülnek meg. A szakszervezetek munkája ma már döntően az üzemben folyik a szo­cializmus építése, a termelés, a mun­kaverseny kiszélesítése, a Szlahánov- mozgalom bővítése, a termelékenység foikozását tekinti fő feladatnak. A, társadalombiztosítás új alapokra he ­lyezésével, s annak jó végrehajtásá­val törődik a dolgozók közvetlen ér­dekvédelmével is. Ugyancsak komoly ■fejlődés mérhető le a szak-szervezeti éleién belül a kulturális- és sport­éivá terén is. Ezek az eredmények azonban még korántsem elegendők ahhoz, hogy elmondhatnánk:, hogy Pártunk Poli- .ikai Bizottságának határozatát nieg- Valósífolluk. Igen sok még azoknak a hibákban a száma, melyekét alapos, jól végzett politikai és felvilágosító munkával kell a szakszervezeti veze­tőségnek munkáj á hói k i k ü sz ö höl n i. Párlnnk a kritika mellei! az utal is megjelölte a hibák kijavításához. Amellett ill áll előliünk , a soha ki nem meríthető forrás, 6 f gazdag ta­paszba laHal rendelkező Szovjetunió példája. Mint minden cselben, ezen a téren is a Szovjetunió tapasztalatai’, átvéve, a mi sajátos leriilelünköii megfelelően alkalmazva javíthatjuk meg legjobban munkánkat. A szakszervezeti munka megjavílá sa. jobbátétcle érdekében a SZOT el­nöksége a szovjet példa nyomán új alaptervei dolgozott ki a területi Szakszervezetek Tanácsának Máflítá sara. Ezek a területi tanácsok lesz­nek hivatva arra, bogy a szakszerve­zeti munka vezetése, irányítása és el­lenőrzése széles társadalmi alapra he. Ivezve, az eddiginél jobb. alaposabb, szervezettebb formában folyjék. A Területi Tanácsok megalakítása ideiglenesen történik. Azoknak , a dol­gozóknak, akiket a munkájuk és ed­dig elért eredményeik alapján a SZÓI javaslatára és Pártunk jóváhagyásá­val az ideiglenes tanácsba delegálnak, odaadó, jó munkájukká! kell bizonyí­tani. hogy érdemesek erre a niéglisz- lelletésre. s az itt végzett munkájuk alapján választják majd meg az. ál-‘ landójellegű tanácsokba őket. Komoly és felelősségteljes munka all a l’erüie'j Tanácsok elölt. A ta­nácsok lesznek hivatva arra. hogy Pártunk Politikai • Bizottságának a szakszervezeti munkává, kapcsolatos határozatai maradéktalanul végrehajt - sák. Ezé ■ belül feladatuk lesz. liogv g'Mik 'résén felszámol ják a szakszer-e- zeli vezetésben még meglelheő opportunista szociáldemokrata befo­lyást, hogy még szorosabbra fűzzék a Párthoz való kapcsolatot, elsősor­ban úgy, hogy Pártunk lurározataif, célkitűzéseit mind a maguk, mind a szakszervezeti tagság munkájában magja vítsák. A Párthoz való még szorosabb vi­szony kialakítása, az ellenség elleni- harc fokozása me.lieft egyik legfon­tosabb feladatunk lesz. amit a mind- inkái)!) élesedő nemzetközi helyzet, de a belső oszíályharc is sürget -—hogy a szakszervezetek ingadozás nélkül valóban betöltsék a Párt legfontosabb segítőjének szerepéi a termelés, a szo­cialista ipar fejlesztése terén. A te­rületi tanácsoknak vezető, irányító és ellenőrző munkája ke fi, hogy segítse dolgozóinkat ötéves tervünk második évi feszített tervének teljesítésében. ’ ültél jesítésében. Ennek érdekében az. eddiginél sokkal nagyobb gondol kell fordító» i a lermeiékenv ség emelésé­ért. a szocialista bérezés kialakulá­sáért, a szocialista munkaverseny, a Sz1 ahánov-m(>zga 1 om fellendítéséért és tóvá blii kiszélesít őséért. A Területi. Tanácsnak meg kell ja­vítania és rendszeressé kell tennie a szakszervezetek eszmei, politikai é.s kulturális nevelő munkáját. Nevelni" kell a dolgozókat a Párt iránti ren­díthetetlen bizalomra, a Szovjetunió iránti hűségre és szereidre. A tanácsok feladata lesz az is, hogy a szakszervezetek é.s a dolgozók kap­csol.» lát megérő.sí Is ék. Biztosítani keil a szakszervezetekben a belső demo­kráciái és az alulról jövő kritika ér­vényre jutását. Ezeken kívül még szá­mos feladat vár megoldásra, amelyek mind szükségesek ahhoz, hogy a szakszervezetek valóban 1k-töltsék sze­repüket a prolelárdiktiatüra. a szo­cializmus építésének idejében. Most, amikor egész dolgozó népünk egyik legnagyobb ünnepére, Pártunk II. Kongresszusára készülünk, a meg­alakuló ideiglenes tanácsnak is egyik fontos feladata, bogy azi a minden! 'elsöprő lelkesedés!, amellyel üze­meink, áUlami gazdaságaink, hivata­laink dolgozóiból árad. helyesen irá­nyítva fejlessze, hogy ezzel is szilár­dabbá. erősebbé legyük a Szovjetimió- vezclle legyőzhetetlen hőké tábori. A Szakszervezeti tanácsok előtt ál­ló' feladatok nem könnyű feladatok, de megoldhatók. Pártimk segítsége 'é.s legjobb dolgozóinknak munkája biz­tosíték arra. bogy ezeket a feladato­kat meg is fogja oldani. A TOLNAI NAPLÓ TA PA SZ TA LA TCS R VA Megyénk állatni gazdaságaiban a I termelés fokozása érdekében tovább I folyik, állandóan fokozódó ütemben a. harc, a -— minél kevesebb munká­val, minél többet és jobb minőségű! termelni — jelszó tartalmának meg­valósítására. Szocializmusunk építésé­vel párhuzamosan egyre nagyobb fel adatokat' kelt megoldanunk, egyre többét kell termelnünk.- amely által a dolgozók életszínvonalának állandó emekedését szolgáljuk. Ahhoz azonban, hogy mind többet, és többet tudjunk termelik szükségei,1 hogy a technika vívmányait minél szélesebb körben alkalmazzuk és ta pasztalataijnk felhasználásával azo­kat továbbfejlesszük. Ha megnézzük a Szovjetunió hatalmas fejődéséi, azt állapíthatjuk meg, hogy a dolgo­zók és ezáltal a termelést naprót- napra tudták fejleszteni. A szovjet példa nyomán nálunk is egyre szapo­rodik azoknak a száma, akik egysze­ri'. de értékes újításaikkal a terme­lést megsokszorozzák az emberi erő j vei való takarékoskodás fokozásává . Az alsópelerdi állami gazdaságban j I a Kongresszus tiszteié téré tett fel* I ajánlásukban szerepelt két újítás . be­nyújtása is. Az elsőt Grém'g József traktoros brigádvezető már beter­jesztette az ízzófejes, traktorok hideg beindító szerkezeiének alakjában Az ízzóíejes kiíuvató csavarjára rézhüvelyt heggesztett, amely 10 milliméterre egymástól lyukakkal van ellátva. A rézhüvelyben, a sósvízbe áztptoff, gézzel körülvett mf gnézium aluminium forgácsot helyezett el. \ betétet meggyúj­tás urán a kiíuvató csavar helyé­re beteszik, s egy-két másodperc múlva a lendkerékkel a traktor beindítható. Az újítás helyi je­lentősége abban áll, hogy a gaz dóságban fel nem használt kisebb magnézium és aluminium darabo­kat is felhasználják. Az újítóbizottság megállapítása .sze­rint 3 traktornál több. mint 1200 le­ront évi megtakarítást lehet véle cl- | érni. tekintette arra, hogy gvakor- hJban is bevált ez az újítás, rour'r 15 óta alkalmazzák. és kérik, hogy Pártunk és a DÉFOSZ központ j vezetősége hasson oda, hogy azokat a normákat, amelyek lazák é« jóval túl lehet teljesíteni, vizsgálják felül és állapítsanak meg olyan nor­mát. ami a fejlődésnek megfelel és nem gátolja az előrehaladási.. Kiss elvtársi beszédétjen rámutatott, hogy egyes állami gazdaságainkban 3, munkabért nem teljesítménybérben, hanem időbérben számolták el a dol­gozóknak, ami állami gazdaságaink­nál ráfizetést jeleni és felemésztené az. ipar jövedelmét és népgazdaságunk ötéves tervének sikeres befejezését akadályozná. Ezért szükséges, hogy az új normát minden munkában al­kalmazzuk és bérelszámolóink ne idő­bérben számolják el ez;, még ha egy kis nehézségbe ütközik is az elszá­molás. Gondoljanak a nehézségek le­küzdésénél arra, hogy Pártunk, a .Magyar Dolgozók Pártja mennyi ne­hézséggel . küzdött meg eddig is, hogy a dolgozó népet egy jobb, a dolgozok áltól még ismeretlen útra. a szocialis­ta fejlődés útjára vezette, amin ha­Pártusík a Dormapetidezéssel azokat a hibákat akarj a li i k iá ss öböl mi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom