Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-01-26 / 21. szám
»51 JANUAR 26 NAPLÓ „Aac oktatási Megyeiemmel kel! elkezdeni az állampolgári fegyelemre való nevelési“ — mondotta Révai József elvtárs a közök tatásülj yi minisztérium orwoáfps értekezleten Bn&ap esten a. V as as-.vzé kjiáz ban írierdáu' kezdődött rn-ep- a közoktaitá*- ílgjí minie/, I éri um országot? értekezlete. A2 értekezlete Jóboru Magda áJ- laxntií.kár.nyitotta, mag. nia-jd Darvas Józséí miniszter Jskoláink tanul- nvmyi ón fegyelmi helyset#' címmel tartót-f beszédet. — A két hónappal ezelőtt tartott oktatási értekezlet .elhatározta, hogy W’stad&os mo.r-gnlmaJ, hereof indít a lvmhnnihii fegyelem mcgnyUárdiidhá- ra. crs dt/-alán on iskokii. ie morzsolodáz óÚrén — mondatfa a miniszter. — ídsép eredményei vannak már ennek » mozgalom naiv. különösen abban a fcekinf ót-bé n. hogy a tömegszer vezetek. szülök, pedagógusok mellett az újonnan alakult megyei és helyi tanácsok is egyre komolyabban kezdenek foglalkozni a«- iskolai problémákkal. Hiba volt azonban, hogy felvétettük ugyan a tanulmányi fegyelem kérdését, de ezt. majdnem kizárólag arra korlátoltuk, hogy küsd- jiink iskoláinkban .a mulmztásoh, a hiányzások ellen. Hiányossága még mozgmlrnrmknak- hogy ceak' az álla. linos iskolák kereteire szűkítettük '<\ Tovább kel! szélesíteni ezé a, mozgalmat. ezt a munkát a középiskolák terükete felé ás. Az első negyedév ■tanulmányi', ere dm én ve i késztet nek bennünket arra, hogy sürgősen cselekedj link. A r«s»K tann mánri eredmények ok«: a la/» é-s rows:* íeíjvcteitn ■ Vizsgálatainkból kiderült, hogy * segyedévi ro»«z fniudinányi ered- jaéayék legfőbb oka: iskoláinkban, fől-og középiskoláinkban, de a.z álla* jkáno« iskolák felsőbb osztályaiban is. Utca, és rossz a fegyelem. Jágvee helyeken kifejezetten súlyos f egyekn e- retienség uralkodik iskoláin.kl>a.-n. A diákok jelentékeny része nem tanul rendesen. Készületlenül járnak az órákra, az iskolákban rendeitlcnkeclnicy-tcxzünk azért, hogy iskolái tikban « tanulmányi fegyelem és rend megszilárduljon. Szeretném, lut egy ilyen együtt- vállalt Ígérettel térnénk haza. hogy jelenteni tudjak majd az iskolai év végén .vezérünknek, Rákosi Mátyásnál;: az eddiginél több és jobb munkái végeztünk — fejezte be beszédét Darvas József miniszter. ReviH József elvlárs bccfpdc .ezek valóban kivételes ..esetek leih ötnek csak - nem szabad.' a pedagógusokat isko-lánkívüli munkára igényibe .venni. —. Az iskolai, fegyelem és. a lá'niil- mányi fegyéíem kérdésében —1 fo.ly lat fa ezután Révai • József nemcsak uttój vem szó' hogy n mákok a tan. wyayot elsajátítsák■ Mi beszélünk egész ttépünlrkcl kapcsolatban orról, hogy nagyobb állampolgári. Jegy etem- re.. nagyobb áldozatvállalásra van szükség. A,z .erre való nevetősét népünknek mér az iskolapadokban meg kell kezdeni és az égész oktatási’ fegyelem kérdését ebből a szempontból is kelj fei;inten.í. A gyermek -az iskolában kezd állampolgárrá névelkédiri.Jvs ha .állampolgári' légyclernré akarjuk nevelni,, akkui- az oktatási fegyelemmé.! kell elkezdeni az .állampolgári fegyelemre . való nevelést. Mi ii«*m a s%abadoüság, Kanecu « remi mellel! ra»j nnk Rámutatott, ezután Révai József arra,, , mi a Magyar. Dolgozók Pártjának álláspontja az iskolai fegyelem kérdésében. Mi nem a szabadosság; hanem'a rend mellett vagyunk az egész, állami életben és nem utolsósorban az iskolákban — mondotta. — M; nem amellett vagyunk, hogy a DTSZ-titkár szabja meg, hogy mit tanítsanak és hogv el kell-e járni fegyelmezetten. az órákra, hanem amellett vagyunk-, hogy ezt- a tanárok és az igazgatók szabják meg. Mi ellene vagyunk mindenféle liberális felfo gásnak az iskolai fegyelmet illetőleg. Ez .nem azt jelenti, hogy.a régi „pdl- caf egy elem'1 melleit, yagypnk. Mi a fegyelmezés egyik■ lantos módszerének tartjuk az ifjúság öntudatára való appeJlálási, az ifjúsággal . való . szervezett együttműködést, a DISZ szervezel és az iskolai közösségi élét más formái révén. De. ezt sem értelmezzük úgy, hogy egyszerű morál prédiákációra volnánk hajlandók leszűkíteni a fegyelmezés problémáját. Nem. Mi a „pálcafegye- iem" ellen vagyunk, .mi amellett vagyunk, hogy az ifjúság vegyen rész: a fegyelem kialakításában, de a íö hatalom a fegyelem kérdésiben a innál'oké- az igazgatóé legyen és nem csak az öntudatra való apallálással, hanem bizonyos konkrét ranrtornbá- lyukkal is el kell.érnünk az. új fegyelem kialakítását. Véleményünk, szerint a VKM feladata, hogy az egész fegyelmi rendtartást részletesen kidolgozza, elvileg és gyakorlatilag és a pedagógusok kezébe adja.. Ennek az iskolai fegyelemről,, az iskola belső rendjéről szóló rendeletnek tartalmaznia kell azt az elfet, hogy az iskola gazdája az igazgató és semmiféle ér tckezlet, semmiféle társadalmi munka a tanítási idő alatt, de azon kívül sem történhet az ő engedélye nélkül. A Magyar Dolgozók Pórija Központi Vezetősége minden segítséget megad a minisztériumnak, a pedagógusoknak az iskolai fegyelem, az iskolai rend helyreállítása terén. \bból a meggondolásból indulunk ki, hogy ilyen rend és fegyelem nélkii’- iehe teilen az iskolákban jól tanulni és jól tanítani, a jó tanulás és jól támlás nélkül pedig ötéves tervünk eredményeit veszélyeztetjük. Ismétlem: <-z nem a VKM és nem is csak a. pedagógusok kérdése, ez országos ügy és ni, mindent , meg fogunk tenni, hogy önök. megkapják a Párttól mindazt a támogatást, ami ennek a feladatnak az elvégzme' ez szükséges — ferme be beszédét Révai elvtárs. A Honyhádi Hengermalom dolgozói .szép eredményehet értek el tsz újítások terén V liOfigres*xii*i versenyben újabb n»gy teljesítményekre törekednek nek, fegyelmet-le-nkodnck, még a tauft ás ideje alatt b. Tiszteletlenek .a pedagógusukkal szemben. Az ifjúság es'M ■ padygógunok rlsionya nem megfelelő. .A, másik-, ok. amelyet a. vizsgálat felderített:' pedagógusainknak nem megfelelő a/. Iskolai munkája. Min. den órának az anyagát a .pedagógusnak újra- Újra á: keli élnie, át kell formálnia, mert különben órája, tanítási munkája é~ mód-szere élvezhetetlen le*/.. P'.'dagó'yusavnk számira n politikád és száhtned színvonal állandó emelésére van szükség. ' Nagymértékben hozzá járul a gyenge tanulmányi eredményekhez — Hé’ bátran mondhatjuk, még a rossz fegyelemhez fe, — a tanulók tiilter. be-íési- táj-sadálfni munkával. Mi.- helysének é-s sziik-sé-gesnek tartjuk, hogy végezzenek társadalmi munkát, He osal: úgy és olyan mértékben, hogy rz- ne menjen o tanulás rovására. A tanulók legelső feladata ta- mrjni -- jól' tanulni és mindig jobban tanulni. Ar islofai fcgjclem égi v r e M3 f e né lun J»««y ÍVf«siafa ran a i)íh/ nck 7— Szükséges az iskolai fegyeücm wtsgtere-rní-é.-e. ' ebben nagy feladásuk van az- iskolai DLSZ.szervezeteknc-k. ■Majnor a DISZ ezt a feladatát eddig még nem töltötte be úgy. abo- e'van kellene, sőt nem egy Imi yen. az iskolfii T)1 SZ-szervezetek azok, ame- l.vek .csírái a laza'’.‘iskolafegyelemnek: Természetesen vannak iskolák, ahol a DISZ.szervezet jól dolgozik. A- ,ió iskolai munka és a fegyelem ’ megteremtése területén jó munkát.- kellene végeznie a pedagógus (szakszervezetnek is. A pedagógus szakszervezet ezt úgy tehetné meg, Jut. a pedagógusok , nevelésében vé- (Pesnto iránymutató munkát. Sajnos, a pedagógusok • szakszer vezet-e legtöbbről- megelégedett azzal, hogy egy. «Kertien érdekvédelmi szervezete legyen a pedagógusoknak. — A iui hibánk és mulasztásunk —r mondotta Darvas miniszter. ' — hogy . rnég mindig norn scgíte11iik iránytrnü.tató anyaggal, tanácsokkái eléggé pedagógusainkat, hogy az új is a*K?i a üst a f ég y el me z és m egy a! ósí t á. wlna-k kérdéseivel tisztában legyenek. Bízonmjs méri ékig még mindig cl mm ,s aj.ydrri. n rninísitórium a gyn- korkrt i élettől, ni iskolái,- életétől. .... A hibákban bizonyos részük van • gyermekek szüleinek is. A szülök égyré-zébeh még benne 'é! a' tann'á - leb&csülésének teljesen h'elylielén wemléleje. A fegyelem és, a tanulás térűletén az e.nvövíitkező hónapok ál át-- dönt ö vált ozást kell elérni. Mitulm eh előtt biztosi tii ni kell rn iskolák felelős egyszemélyi vezetését. Az iskoláklutn a közoktatásügyi kormányzat egyetlen megbízottja az Igazgató. Darvas József ezután arról be- tWwéát. hogy a pedagógusoknak nagyabb tekint,élvüknek kell lennie, mind az iskolában, mind pedig a. társadalomban. Mi. peda^água-ok. a Köz*>l;lalá.viig\ taomkámti. nem .-tiejhctnónk .r/ebb As }dtíh knii.gressznsi felajánlást. m!<rü ha ntnr/frn/adjal, hogy n: r.lkövclkr:endfí ttén rop ifi; bon rqyytlcs erővel mindent T-ólMi pedagógus l'dwókl«3« után Révai József népművelési miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhe- yettesp m on cl o ft beszédet. Mindenekelőtt hangsúlyozla. hogy az skolai fegyelem és a tanulmányi j előmenetel megjavításának kérdése nem a jiedayóg'usok és. tanulók ügye csupán, hanem ügye az egész kormánynak. ■ a: egész népi demokráciának és ügye a Magyar Dolgozók Pártjának— Ötéves tervünk, az első és az utána következő -— mondotta — sok- tízezer új szakembert követel meg: szakembere kel, mérnököket, orvosokat, pedagógus okait, de miféle szakemberek ennének ezek, hamar az alsőbMokú is. kólákban rosszad kezdik, ha 'az á.Máíá- tio*- iskolákból, középiskolákból nem megfelelő képzettséggel jutnak az egyetemre, főiskolákra. Nyilvánvaló, hagy egész ötéves tervünk szakemberképzése forog kockán, ha nem teremtünk rendet — mégpedig sürgősen — azokban a kérdései..ám. .amelyek tárgyába« a mai érteke zl ét el összehívták. — Az első ilyen k-érdés a fegyetean kérdése. A mi Pártunk áll ás pont,fa Az és hangsúlyozom, bogy emi-ek a tőlünk. megszokott következetességgel ér. vényt fogunk szerelni—, hogy az iskolákban meg kell valósítani az egyszemélyes felelős vezetést. Az iskolának az igazgató legyen a gazdája. Meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a gyermekekkel, az iskolákká] és a pedagógusokkal hatféle szerv rendelkezzék és cibálja őket ide-oda. Az iskolák rendjéért nem a DISZ. hanem az igazgató felelős- Az igazgató a fe.etős. ami azt jelenti, hogy keményen keli :'tartani a kezében a gyeplőt. S aki ez! nem érti meg. aki tovább folytatja az eddigi gyakorlatot,, legyen az bármilyen hatóság; vagy tömegszervezet, az nem érti meg a tanulás jelentőségét, egc-sz nemzeti jövőnk szempontjából, az lebecsüli az iskolák jelentőségét, az új magyar generáció felnevelése, kiképzése .szempontjából és ennek a lebecsülésnek végei kell vetni. Véget kell vetni annak is, hogy a pedagógusokat aszerint ítélik meg, ki működik jól a ku- kork:a-begyüjtésnél, vagy amint dl az egyik felszólaló mondotta, mennyire tudják a tanulókat mozgósítani a barom fi vé-s-z elleni oltásoknál. ■ Közvéleménnyé keK lenni, hogy jó pedagógusnak elsősorban az számit. oki rendel ' fart az iskolában és á , égj óbb lányi mányi eredményt India ('térni, mégpedig nem liberális osztályzással, hanem a tanulók tudásának emelésével. Jó pedagógus az. aki jó! -rinít és csak ezen :i téren keresztül lehel lemérni azt. hogy híve-e a népi demokráciának igazán vagy nem. A 'mi Pártunk .a termelés dolgában már réten kiadta azt a jelszót és ez valóban közvéleménnyé is váll .... hogy azt. hogy valakj jó kommunista, jó demokrata-e, azon kél-] lemérni, jól dolgozik-e munkahelyén. Hl az ideje., hogy ezt az elvet ii: iskola terül (’lén is at- ka! mázzuk. Hangsúlyozta ezután Héva.j József- hogy a pedagógusok tiíllcrludésének megs z ii n te lése érdekéhe n szük séges, hogy a belügyminisztérium megfeielö rendelettel utasítsa a tanácsokat, hogy rendkívül cseteklőí eílekln-hc tie A bonvbácH állami hengermalomban Pá’fí Mihály vállalatvezető elv társ vezet vég'ig bennünket az üzemben és beszél nekünk eddigi eredményeikről, Elmondja, hogy a malom dolgozói milyen jelentős eredményt értek ei az újítások és a termelékenység területén. — 1950-ben 16 újítást adtunk be, ebből 6 újítást fogadtak ®1< ennek évi megtakarítása 150 ezer forintot tesz ki. Van egy automata készülék, amely mutatja, hogy minden dolgozó napi S órai munkaidő alatt hány százalékban teljesíti munkáját. így a dolgozók tudják ellenőrizni a napi teljesítményüket- Anyagtakarékosság teréu Kecsek Mihály elmondja, hogy a vll- lamoserrergia fogyasztásukat az első negyedévi tervben 5.5 százalékka1 csökkentik. Palkó Károly, Budai Vince asztalosok a fenyőfürész áru fogyasztásukat a használt anyagok felhasználásával. 12 százalékkal csökkentik. Turbán József a hevederfogyasztást megfelelő karbantartással és ésszerű javításokkal 1. százalékkal csökkentik. Fehér Károly, Zsiga Gyula elmondják- hogy a műgyanta fogyasztásukat a régi szíjak gyamtázás előtti portalanításával 3 százalékkal csökkentik, ami egyben a szíjak hosszabb é’ettarta- mát is eredményezi. Cseke Ferenc szitaőr elmondja, hogy a szitaselyem- íogyasztásukat úgy fogják csökkenteni, hogy a szél és főcsövek gondos tisztántartásával és azok légáramlásának helyes gazdálkodásával 7 százalékra csökkentik a liszt hullását. Bek József elmondja, hogy a zsákfelhasználásukat fokozottabb gondozással és karbantartással és javítással egy százalékra csökkentik. Lin dauer József elmondja, hogy a zsák- zsinegfogvasztásnál a gabona és őrleni érv öm'esztésével. felvágás helyett gondos kioldással és a zsineg összegyűjtésével 1 és fél - százalékot takarítanak meg. Lencz György elmondja, hogy a fejlődő iparunk növekvő vasszükségletét figyelembevéve vállaljuk, hogy üzemünkben hasznáihataf^ lan ócskavasat már március 31-re összegyűjtjük és népgazdaságunknak átadjuk. Fehér Károly brigádja nevében vállalja, hogy a negyedéves tervüket napi 6 százalékkal túltel:"*iijk, ami 1.5 mázsa gabona v Takarítást jelent naponta. Dittrich Antal vállalja, hogy az eddigi 80 százalékos teljesítményét 100 százalékra emeli fel. Makk György a cserélö-brigád nevében vállalja, hogy az eddig elért 100 százalékos eredményüket napi 145 százalékra teljesítik. Ambrus és Kovács portások vállalták, hogy a takarékosság terén a minisztertanács batározn tál; szemelölt tartva a tüzelőanyagnál 40 százalékos megtak-arí fást érnek el. Keller F'erenc a lisztmerő brigád nevében vállalja, hogy a láblisztet .0.8 százalékra - csökkentik'. Cserke Béla. és Z-iga Gyula brigádjuk nevében vállalják. hogy teljesítményüket 80 százalékról 100 százalékra emelik fel. Hecsek Mihály vállalja, hogy a varró és kötőszíj anyagait nem dobják e* és nem vág iák el, hanem gondosan felbontják és újra felhasználják, ezáltal 1.5 százalékra csökkentik az anyagfelhasználást . Bercze Gyula üzemi párttitkár elvtárs elmondja. hogy a Szabad Né" kampánnyal kapcsolatban eddig 10 előfizető volt, de a jó népnevelő munkával felvilágosítják a dolgozókat és 10 új előfizetőt szerveznek be. Hosszúlejáratú versenyszerződést eddig az üzem dolgozóinak 70 százaléka kötött. Ezt fölemelik 90 százalékra. Hogy az üzem minden dolgozója tájékozott legyen, mind politikailag, mind szakmailag, biztosították, hogy a munkaidejük után olvasással és tanulással képezhessék magukat. A mozielősda- snkat kollektíván látogatják. Már napokkal előbb, mind az ÜB-titkárt mind az üzemi pártszervezet titkárát a dolgozók figyelmeztetik a jegyek megvételére, nehogy esetleg valame 1 yik dolgozó kimaradjon az előjegyzésből. Üzemi népnevelőink Pártunk irányításával kint jártak a dolgozó parasztságnál: Felvilágosították a dolgozókat Hogy mit jelent az ötéves tervünk sikeres befejezése és mi a Pártkongresszus jelentősége. Igen fontos, hogy munkájukat legjobb tudásuk szerint végezzék- el- mind odahaza, mind a szántóföldeken, mert ezzel hazánk felemelkedését és a dolgozó nép fejlődését segítik elő. Ezek az üzemi dolgozók megértették Pártunk útmutatását és a Pár’- kongresszus jelentőségét és a mrnisz- t er tanács határozatát a takarékossággal kapcsolatban. Felajánlásukat a takarékosság szeme ott tartásával hajtják végre, mert tudják azt, hogy ez zel a békét erősítik. Levél azokhoz az elvtársakhoz, akik még nem ismerték fel a tanulás jelentőségét KEDVES ELVTÁRSAK! Rálrosi elvtárs 1948 március 7 i Szabad Népben megjelent cikke, mely a ..Következő láncszem" címmel jelent meg. felhívta figyelmünket az elméleti S7Ánv»nnlunlr emelésére és elmélyítésére. Megállapította, hogy nekünk. kommunistáknak, minden esetben a láncnál: azt a láncszemét kell megragadnunk, amellyel az egész láncot, a kezünkbe tudjuk ragadni. Ez a láncszem Pártunk elméleti színvonalának emelése. Rákosi elvlcrsnak eme sorai nem találtak sok elviársunknál termőtalajra. Bizonyítja az, hogy még ma is sok elvtársunk különböző elfoglaltságára hivatkozva, nem vesz részt az oktatásban. Lebecsülik az oktatás jelentőségét. Es itt elsősorban rád gondolunk dr. Nagy Jenő elvtárs. azért, mert u középkáder színvonalon tanulsz és az elvtársak megbízásából tankörvezető teltél. Az őszi olrtalási évad beindítása óla. mint taukörvezelö. csakegyi i- len egyszer jelentél meg a tankörödnél és o konferencián pedig még egyáltalán nem vettél részt. Ezzel az e! mu r a dánoddá / nemcsak a magad fejlődését gátolod, hanem a tankörödbe beosztott elylársal: fejlődését is. G.i nem kommunista példamutatás. Nekünk kommunistáknak mindenben é* így az oktatási vonalon is példával kell elöl járnunk. Rákosi elvtárs abban u Cilikében niég arra is felhívta a figyelmünk d. hogy ha elméleti színvonalunk csökken, úgy termelő munkánkat /_ csak csökkenteti mértékben tudjuk végrehajtani, ügy hisszük, hogv ehhez, nem kei! külön kommentárt fűzni, houy mit jelentene ötéves tervünk során csökkenten mértékben dolgozni. Ezért dr. Nagy Jenő. Wiedermann Ferenc Karsai Károly. Bán László. Földes Erzsébet, Huny a Elei:. Szabó Ferenc. Bah János. Szontágné és Radnai elv társak, akii: nem jelentek meg január 22-én megtartott konferenciánkon, szívleljék meg ezt a levelünket é's Rákosi elvtárs hozzánk intézett cikkét, melyben az oktatás jelentőségéről irt és ígérjétek meg. hogy a legközelebbi konferencián valamennyien részt fogtok venni. Annál is inkább, meri dolgozóink, mind a kommunisták, mind ti p 'r- lunhívülick. munkafelajánlásókkal készül nők Póriunk Kongresszusára, il sem maradimból: ki ebből a munka felajánlásból. Elméleti színvonalatok emelésével segítsétek győzelemre vinni ötéves tervünket, valamint a Szov jelunió által vezeteti béketábor harci zás/Jaj át. Leveliiphre választ várunk: ORBÁN JANÓK KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI.
