Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-03 / 1. szám

2 NAPI * 0 1951 JANtJÁB BEBlimii—. A bánya- és energiaügyi minüztériiriii mély fáj­dalommal .jelenti, hogy Tatabanyán, a \ll. .sz. aknán 1959 december 30-án éjjel, eddig még ki item ..derí­tett okból súlyos sujlólégcobbanás törtéül, melynek 81 hős bányász cselt áldozatul, A mentési imuiká- lalok a szerenesétfenség után haladéktalanul megin­dultak s a mentésben részvevők a munkáin tokai a legnagyobb önfeláldozással végezték. Ennek köszön- kotŐ, liőgv 14 bányász életét sikerült megmenteni, A bányaszereneséiienségel követően a Magyar ' Dolgozók Pártjának es a ..Magyar 'Ménköztársaság mi- oiszíertanáesának képviseletében a belyszínre utazott, íie.rő Ernő főtitkárhelyettes, államminiszter, Vas iíbUáii, a Politikai Bizottság tagja, az Országos Térv- blvuial elnöke es Czoílner Sándor, a Központi Veze­tőség • tágja, bánya- és energiaügyi miniszter. A • vizsgálat a szereuesétlenség pontos okának fel­derítésére tovább folyik. A minisztertanács a bányaszerencsétlenség áldo­zatait a Magyar Népköztársaság hősi halottainak nyilvánítja es temetésükről állami költségen gondos­kodik. A kötelességük teljesítése közben hősi halált balt bányászok hozzátartozóinak a minisztertanács családonként kétezer forint gyorssegélyt utalt ki és elhatározta, hogy az özvegyeknek .járó nyugdíjon felül az összes árvák neveltetéséi 18. életévük betölté­séig állami költségen biztosítja. A liánvászszereneséllenség hős áldozatainak te­metése 195.1 január 2-án 13 órákor volt Tatabányán. A temetésen a Magyar Népköztársaság minisztefta- iiácsa, a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Veze­tősége, valamin! az összes társadalmi szervezetek Repviselői megjelentek. Eltemették Tatabányán a munka hőst halottait Kadar Janón elvlárn mondott búcsú beszedet Poriunk Központi Vezet öseue név eben — Elhunyt mmyasztestvereitiK a munka hősi halottak De bennük 'nemaüu-k a termelés,.frontjárói kiesett 'dolgozókat ij/jászolja Pártunk, hu- Wm drága 'elvtáysaiu-kat, a munkás, osztály forradalmár harcosad. A ma­gyar kommunistáknak. P ár t u n k n a k harca — mint Rákosi elvtárs mon­dotta — az illegalitás viszonyai kö­pött éppen úgy. mint a feW.abndu- Já'S óta.. Pártunk egész története -m>. arán összeforrott, egy volt a bánj jász­ság leg jobbjai tut k karaival. Az el­nyomás évei alatt a bányászok leg-^ jobbjai, nehéz harcát vívó Kommu­nist a Pártunkkal együtt hirdették a reményt, a megtörhetetlen bitet a Munkásosztály, szivében élő nagy re­ménységet. a munkásosztály szocia­lista'’ hazája, a nagy dicsősége- Szov­jetunió és Sztálin elvtárs iránt. Bol­dog szive-ej köszöntötték a hajnal hasadását. hazánk, munkásosztályunk f'ulözabaduiá-sát. Sztálin fiainak, har­cosainak eljövetelét. — És azóta. 1945 április 4.e óta. fúrtunk minden harcában a szárnya­kat kapott munkás osztály küzdő se­regében. az első sorokban ott me. fi cici fék. bányászt est véreink, közöltük, ebben a nagy szerencsétlenségben most elhunyt dolguskezű, harcos brí- nyásziest véreink is. G>ü/e!emre vi*s*ick a nagy «gyet, ante’yéel ételüket áldozták- — Emléküket, gyászoljuk és ke­gyelettel megőrizzük, de dolgosunk 'és harcolunk tovább. Küzdoniink •kél!, mert elhunyt bányásztestvéreink özvegyei, árvák bátrahngyottni bol- dogahh jövőjét építenünk és védel­meznünk'. az elhunytakkal w.omheni «zen t k öt el es s ég ütik. — A leg nagyobb tiszteletet étidé, kiütnek akkor adjuk meg. ha a sor bői kiesetteket pótolva, erőinket, tudásunkat megfesd-1 ve még nagyobb lendülettel, elszánt> igyál' dolgoznál és láncolnák tovább. A. Párt Közpon­ti Vezetősége nevében fogadom ill a meghalt bányászok sírjánál, hogy rá­juk gondolva, még magasabbra emel­jük a. munkásosztály szent zászlaja1, amely alatt ők is éltek. dolgoztak és harcoltuk. Gyözeleinre visszük a nagy ügyet, amelyért dolgoztak és élei ükét áldoztál;. ' — Ahmkástársaim. elvtársak, elv­társitok! Legyetek erősek. Állhatato­sak és szilárdak. Mutassátok meg barátnak és ellenségnek egyaránt, hogy a bányászok hősi népe és a di. e.-sőflégC'S munkásosztály, e szerormsél- icriség nyomán, bár szívünkben ryá-z v-a.n. im’g keményebben, még ered­ményesebben . dolgozik és harcol, megy előre új harcok, új győzelmek fejé. Szerencsétlenség és bánat, na törjön meg minuet, tegyen meg acé­losabbá bennünket, erősítsen meg nőnket .hitünkben és elszántságunk­ban, abban az ' eltökéltségül ükben, hogy szabad éterünket, békénkéi tűzön.vizen óid minden nehézség le­küzdésével győzelemre-' visszük. — Ezek az én búcsúszavaim, ezek- ke* l harcos bá tiy á^zt est vérei nk szel­lemében búcsúzó in Pártom nevében, elhuny t .tost vérei n letol. Meg hajtjuk emlékük előtt, a Párt zászlaját . -— fejezte be beszédét Kádár János. ■ \ fzercijcsé(len** é «$ áldozatai a nemzet liu<«»ttai A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa nevében Czottner Sándor elvtárs. bánya- és energia­ügyi miniszter beszélt. — A Magyar Népköztársaság kormánya nevében veszek búcsút a munka frontján elhunyt. bányász hősi halottaktól — mondotta. — A Magyar Névköztársaság kormá­nya legmélyebb részvétét fejezem ki azoknak, a bányászcsaládoknak, akiket ez a szerencsétlenség érint. A hős 'bányászhalottak a nemzet, hatottal. Az özvegyeket és árvákat biztosítom arról, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya messze­menőin gondoskodni fog megélhe­tésükből, a gyermekek felnevelésé­ről. — Alá még nem tudjuk határozot­tan megállapítani, hogy ezt a sze­rencsétlenséget mi okozta, de fo­lyamatban van a legszigorúbb vizs­gálat, amelynek ki kell derítenie á szerencsétlenség okát. Mindent el fogunk követni, hogy a bányák üzembiztonságát a legmagasabb fokra emeljük, hogy a lehető . leg­kisebbre csökkentsük a bányászok életét fenyegető veszélyeket. — Nagy fájdalom minden ma­gyar dolgozónak, de elsősorban a magyar bányászoknak, társaik ha­lála. Hősi ha’ált’ halt testvéreink emléke kötelez bennünket arra, hogy ne kisebb, hanem még na­gyobb részt vállaljunk az előttünk álló nagy feladatok meg o’dúséinál:. — Itt, ezeknél a koporsóknál, ha­lott testvéreink szent emléke előtt, az ő szellemükben fogadjuk meg. hegy a dolgozók életét — minden nehézséget leküzdve — szebbé fog­juk tenni. — Búcsúzom tőletek, drága bá­nyásztestvéreim, a szocializmust építő munka hősi halottai. A Ma­gyar Népköztársaság kormánya, az egész magyar dolgozó nép szívébe zárt benneteket és örökre meg fog­ja őrizni hősi emléketek. A bányászok minden erejükkel és tudásukkal tovább folytatják a széncsutát Ezután Varga Barnabás, Kossuth- díjas sztahánovista vájár, Tata­bánya és az egész ország bányászai nevében vett búcsút a hősi halot­taktól. Mi, bányászok, még soha sem voltunk olyan megbecsült emberek, olyan megbecsült tagjai a társa­dalomnak, mint a felszabadulás óta egyre fejlődő népi demokratikus országunkban — mondotta, majd így folytatta: — Most itt, sírotoknál fogadal­mat teszünk arra, hogy minden érőnkké1 és tudásunkkal tovább­visszük a harcot. Helyetekbe ál­lunk, drága barátaink. Vállvetve, sziklaszilárd helytállással és ke­mény akaratja visszük előre a szocializmus építését, hazánk, né­pünk boldogabb jövőjét. Fogadjuk, hogy mindennapi munkánkban, ter­melésünk fokozásával erősíteni fog­juk a népek szabadságáért harcoló embermilliók szilárd békét óborát amelyet a hatalmas Szovjetunió vezet. Fogadjuk, hogy azokat a fel­adatokat. ame'yeket győzelmi ink szervezője és vezetője, a Magyai Dolgozók Pártja és annak bölcs vezére. Rákosi Mátyás elvtárs elénk lűz. maradéktalanul teljesíteni fog­juk. Ezután dr. Krieg Jer György espe­res-plébános gyász-szertartást vég­zett el és gyászbeszédet mondott a síroknál. A gyász-szertartás végeztévé az Iníernaciöná e és a Chopin-gyász- induló hangjai mellett leeresztet­ték a koporsókat, a sírokba, ame­lyeket csakhamar belepett a ko­szorúk tömege. Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP főtitkára hatalmas vörös koszorút küldött, amelyet Gerő Ernő elv­társ főtitkárhelyettes helyezett el. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége nevében Kádár János elvtárs és Révai József elv- iárs főtitkárhelyettesek, az Elnöki Tanács és a kormány nevében Ró­nai Sándor elvtárs, Dobi István és Czottner Sándor, a SZOT nevében Apró Antal elvtárs, a Bányaipari Szakszervezet nevében Havrán Istváfi elvtárs, a néphadsereg ne­vében Supka Kálmán őrnagy ko- szorúzták meg a sírokat. Vu Siu-Csuan Pekingbe érkezett Vu Siu-Csunn, aki a Kínai Népköz- társaság küldötte volt az ENSZ Biz­tonsági Tanácsában, visszaérkezett Pe­kingbe. Fogadására megjelent Kuo Mo-Zso. több magasrangú személyiség és a népi szervezetek több mi nt 200 képviselőié. Kuo Mo-Zso üdvözlő be­szédében kijelelhette: ,Bár a Bizton­sági j anács az amerikai imperialisták nyomására elvetette igazságos indít- vágyunkat, u világ népéi liszlán lát­hatták. hogy az Egyesült illantok agressziói hatalom, amelyet meg kelt büntetni. ^ z állattenyésztés- fejlesztésével .■ kapcsolatos számos feladat kö­zül nézzük elsősorban mik a feladata, ink szarvasmarhatenyésztés terén.To na megye szarvasmarha tenyésztése or­szágos viszonylatban vezetőhelyen áll és ezt a helyet kel:-, hogy továbbra is biztosítsuk . megyénk számára. Me­gyénkben. megvannak azok az. adott­ságok, amelyek a minőségi szarvas- marha tenyésztéshez szükségesek- és ezeken, az adottságokon kívül, ami a legfontosabb, kiváló jó tenyészanya- gun-k van, amit a bonyhádi piros-tarka marhákban .tálalunk meg, A minisztertanácsi határozatban az állattenyésztésen keresztül a dolgo­zók életszínvonalának emelése van célul kitűzve és ennek szemelőtt tar­tása mellett I fogunk állattenyésztési tervünk végrehajtásához szarvas- marha tenyésztési vonalon. Dolgozó parasztságunknak sosem szabad szem elől téveszteni, hogy állattenyésztés nélkül nincs mezőgazdaság, de nem­csak a mezőgazdaság bénulna meg állattenyésztés nélkül, hanem súlyos kihatással volna ez iparunkra is. — Mezőgazdasági vonatkozásban látjuk azt, hogy az okszerű szarvasmarha tenyésztés milyen jövedelmet bizto. sít a gazdáknak és ezen keresztül azt is látjuk, hogy mit adunk a városi dolgozóknak élelmezésre és iparunk feldolgozására. Nézzük közelebbről legfontosabb élelmezésicíkkeinket: hús tej, vaj, sajt stb. melyek mind állati termékek, de ezek korántsem merítik ki állattenyésztésünk jövedelmi for­rásait. S zámításba kell vennünk, hogy az iparunk részére is mennyi mindent ' biztosít az állattenyésztés, pld a csontok, nagyobb és tömörebb darabjait gombok, késnyelek stb. ké­szítésére használják fel, másokból glicerint, zsiradékot vonnak ki, a zsírtalanított csontokból enyvet főz­nek, a zsírtalanított, enyvtelenített csontanyagot állatok takarmányozá­sára használják fel (foszforsavas mész) vagy műtrágyagyártáshoz (foszfor- trágya). Az állatok bőrét lábbelikké nyergekké, bútortartozékokká, szer­számokká, hajtószíjakká, kesztyűkké, stb dolgozza fel iparunk. Állataink szőrözését' matracok, kefék, ecsetek, kalapok stb. készítésére, a szaruré­szeket fésű, szaruliszt gyártására, — A vér szárítva mint értékes takar­mány kerül felhasználásra. A. fentieken kívül az állati ter­mékeket és állati anyagokat még számtalan formában tudjuk felhasz­nálni és mindezek szemelőtt tartása mellett nem szabad, hogy közömbös legyen egy dolgozó előtt sem állat­ién vészt és -feil észt ési tervünk hord.ereje. Szarvasmarha tenyéi sünk tervszerű teljesítésével súlyt kell helyeznünk a minőség; nyésztésre. A minőségi tenyészti elsősorban fcnt'os. hogy dolgozót ra.sztságunk állattenyésztő és né dig állattartó legyen. Kormát tünk biztosítja a köztenyésztél szere a minőségileg legkiválóbb! állatokat, az anyaállatlétszám f: lemhe’vétele mellett szükséges m nviségben is. Ismerve Tolna tn dolgozó parasztságának állátszer® és állattenyésztői kedvét, bizt: tudjuk, hogy a minisztertanácsi 1 rozaiot nemcsak teljesíteni fő: hanem azt túl is teljesítjük. j Az állattenyésztés fejlesztése I der.kor a legfejlettebb szí lista állattenyésztés irányelvei 1 ján, a micsurinj biológiai tudón iránymutatása . mellett haladva: Szovjetunió állattenyésztési tue és kutatói által elért erecimét szemelőtt tartása mellett kell, 1 haladjon. Szarvasmarha tenyéy süknél az egyedek kiválogatásai lett elmaradhatatlan feltétel a íi mányozás kérdése, mert ezen kei tül tudjuk biztosítani a nagyobb! melékenységet mind tenyésztés, i a termelékenység vonalán. E redményeink eléréséhez nv] tékosan felhívjuk dolgozót raszt,Ságunk figyelmét a tenyéi szerződésekre, mert ezeken kei tül tudjuk biztosítani a minőségi nyészá’lat utánpótlását. Nem sJ; megyénkben előfordulni annak, 1 egy minőségi tenyésztésre meg fii borjú is levágásra kerüljön, t minden gazdának át kell érezni' hogy az esetleg nála .feleslegessé; egv borjúra is népgazdaságunl- szüksége van. A tenyészállataién láson kívül a termelékenység G szarvasmarhatenyésztésünknél i súlyt kell helyezni a fejési átl» növelésére. Nem lehet közömbös gazda számára sem, hogy tehene ’ vagy 5000 liter tejet ad. Ezáltal n csak saját jövedelmét növeli, ha; városi dolgozóink élelmezési szít nalát jobbá téve hozzájárul élets vonalunk emeléséhez. Végül pedig rá kel], hogy v.ilá sunk arra, amivel minden gazdái tisztában kell lenni: több állat—f trágya ,a talajerő visszapótlásával több termés, több termés után • t jövedelem és ezáltal az áltálé életszínvonal emelkedése, miáltal segítjük a szocialista Magyaron minél gyorsabb felépítését. Gyimesi Henri át. csop. vez. Mikus Sándor és felesége 5850 forinto kapott az éwégi zárszám adásnál Jó eredmények a gyönki tszcs*ben A gyönki ,.Vörös csillag” termelő­szövetkezeti csoport, zárszámadása befejeződött. Elég jó eredményt értek el, munkaegységenként 19 fo­rint 20 fillér jutott. A legtöbb mun­kaegységet dolgozott Mikus Sándor, aki 248 munkaegységet ért el. Mikus Sándor a 248 munkaegységre kpaott 4750 forintot, a felesége 55 munkaegységre kapott a férjén kí­vül 1100 forintot. I.aszk Frigyes harniMilmagával 504 munkaegységet dolgozott. Az 594 munkaegységre kapoM !)8<MI forin­tot. K. Molnár Mihály máscdmagával dolgozott 399 munkaegységet, a ke­resetük értélce 7613 forint. Ugyan­akkor Kerekes István mint terme­lési felelős az egész évben 16 mun­kaegységet dolgozott és a 16 mun­kaegységre 304 forintot kapott a termelőszövetkezeti csoporttól. Azzal érvei, hogy ő termelési fe­lelős és azért nem tudott dolgozni a csoportban. Nyilvánvaló, hogy nem is akart időt szakítani arra. hogy dolgozhasson a termelőszö­vetkezeti csoportban. Kerekes Ist­ván úgy gondolta, hogy ő. mint termelés: felelős nem igen törődik a csoporttal, hanem elhanyagolja. Azért, hogy termelési felelős, a töb­bihez arányosan dolgozhatott volna, a 16 munkaegységnél sokka] többet, úgy mint ahogy a fent felsorolt el v társak. Nieder Magdolna és kél tesh 1950 szeptember 20-án léptek bt termelőszövetkezeti csői»: : . és j ■ tóber 15-ig, vagyis három hét a! teljesítettek 38 munkaegységet. H man. három hét alatt 800 forir kerestek a csoportban. Ez a bár testvér megmutatta azt. bogy R: is akar dolgozni és megbecsülik csoportot. A gyönki „Vörös csii'ag” ten?: 1 őszövetkezeti csoportot hátrált» munkájában az, hogy a hizlalt- nemzeti vállalattól nem rendes) kapják az abraktakarmányt. A q portnak ez nagy lemaradást ol azért, hogy nem tudják elég me feleleőn takarmány ózni a gőböy két. De attól eltekintve, hogy ne tudnak rendesen takarmányom azért a versenykihívást megtelt egymás között a göbölyösök. Tarsoly László kibúvta hizlal! versenyre B. Molnár Mihályt, hu a hat hónapi hizlalás: idő e ; magasabb súlyeredményt főg­ém:. Ezt a kihívást B. Molnár TSt háiy elfogadta. Laszk Frigyes, a csoport clnő és a párctitkár voltak pártisko. és az ott tanultak alapján fogj: vezetni a csoportot és az űzet pártszervezetet. Févilágosító mú­ltával elérik, hogy a csoportba a pártszervezetbe mindenegyes t behoz magával egykét tagot, így fejlesztik önmagukat és a pút szervezetet is. Totobónfén ^ Kedden délben a tatabányai új­telepi temetőben helyezték űrök nyu­galomba a tatabányai . bá- vaszeren- cíéüciiscg hősi halottait. A remeté-sen ín eljelentek: Gerö Ernő. Révai Jó- iöóf. Kádár János elvtársak: a Ma­gyar Dolgozók Pártja fötitkárhelyet- feeei, Rónai Sándor elvtárs, az El­nöki Tanács elnöke. Dobi István, a minisztertanács elnöke, Czottner Sándor elv társ bánya- és euergia. fi-gvi miniszter. Apró Antal elv'árs. a- SZOT főtitkára. Péter Gábor elv táríT altábornagy. az államvédelmi hatóság vezetője, I-lavrán István elv­társ. a bányász-szakszervezec főtit­kára. Osztrovszky György elvtárs. a Tervhivatal e!nökhe!yette.se. Párdi Imre eÍvtars. a Kouiáromniegye: Párt- bizottság titkára, az ML»P tatabányai ezer vezet ének. a hely i hatóságoknak.. Szakszervezeteknek és t ömegszerve- zeteknek képviselői. a tatabányai «z é n m e d e n e e d o! g o z ó i. A sírok előtt a néphadsereg, a állam-védelmi' hatóság és a rendőrié; díszszakaszai sorakoztak .fél. Csaj kovs'zkij gyászindulójának hangja után Kádár .János elvtárs, az MD1 Központi Vezetősége. nevében bú csúztalta a munka hősi halottait. — A megrendítő súlyos szerencsét lenség. amelynek áldozatul esett 8 tatabányai bányász dolgozó, gyászb bontott számos családot. A inunk, hősi halottal között, fiatalok, meg lett korúak és idősek is vannak. K testvérét, rá szülőjét: ki élottársá gyászolja az elhunytakban. De a szt rémesétlenség híre a közvetlen n nokon túl. mély gyásszal tölti c egész munkásosztályunkat, egész dói gozó né fjünket. B á n y ász t é s tvér o in’ halála mély gyásszal és együttérzés -(T tölti el munkásosztályunk dics pártját, harcos vezetőnket, a kom munisták százezres tömegeit hazánk ban. a Magyar Dolgozók Pártját. I m’r kiikei gjá^zoSjuki kegyeledel megőri/zük, de doigvzunk es iiarco mik íovábk Az állattenyésztés kőríiltekiniö megszervezésé biztosítjuk a minisztertanács határozatának végrehajtását megyénkben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom