Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952
1940. augusztus
- 7 Az egyik Ä pügpökj. kar hat áro za ta, amely a törvétjynek az egyházi javadalmas tisztviselők házasságkötését enge r délyhez kötő szakaszát ugy magyarázta, hogy egyházi javadalmas. tisztviselőnek már az eljegyzéshez is engedélyt kell kérnie, mert az eljegyzés utáni engedély-kérás a házassági engedélyezést teszi látszattá, hiszen egyházi tisztviselő "becsületének s az egyház érdekeinek súlyos sérelme nélkül eljegyzését nem bonthatja fel. A másik ügy a v ár ge de-fül e ki egyházközség kérdése. Várgede a megszállás előtt a tiszai egyházkerülethez, Fülek pedig a dunáninneni egyházkerülethez tartozott. A megszállás alatt egyesitették a várgedei egyházközséget és a Füleken megszervezett missziói kört. igy a hazatérés alkalmával hozott az az egyetemes közgyűlési rendelkezés,amely mindegyik egyházközséget a regi kötelékbe rendelte vissza, a várgede-füloki egyházközséget súlyosan érintőt to. A püspöki konferencia és az egyházkerületi elnökségek értekezlete több izben is foglalkozott ezzel a kérdéssel, azonban a két érdekelt egyházkerület, nem tudott megegyezni s most a folyó évi egyetemes közgyűlés fog c kérdésben dönteni. Az egységes lelkületet óhajtotta biztosítani egyházegyetemünk lelkészi karában az a világnézeti konferencia, _ amelyet egyház egyetemünk Budapesten rendezett s amelyben a foľrongó- kérdé sekben szögezte le az egyház állásfoglalását a faj, a szociális kérdés, a politika kérdéseibon. Ezt az egységes lelkületet van hivatva szolgálni az évenkénti leikész-és pedagógms evangelizáció is. Ez évben mindkettőt án végesem. A pedagógus evangelizáció jur-ius vegén volt Miskolcon, másfélszáz pedagógus résztvevővel az őrség minden részéből, a lelkészek számára pedig augusztus végén lesz. a gyonosdiási Kapernaum lelkészüdülőben a lelkész-ovangeiisáciő. Az egy ház körüle tünket érdeklő egyetemes közgyűlési határozatokat körlevélben közöltem az egyházközségekkel.Itt csak megemlítem, hogy az egyházegy etem az Evangélikus Testvéri Szolgálat működését engedélyezte; a hazatért egyházközségek évadaima s tisztviselőinek hiványait valorizálta; a középiskolák egyházi szollemben való megerősítés ét szorgalmazta, felterjesztésünkre az államsegély felemelését szorgalmazta ; a. miskolci liceum és tanitóképzőintézet szabályzatának módosítását jóváhagyta. Egyházkerületünk adó-és közalapi segély címen 98 55 pengőt kapott. Az egyetemes presbitérium jóváhagyta az Ujágh Károly emlékalapitványra vonatkas, ó alapitólevelünke't. Az egyházegyetem az egyetemes törvényszék tagjává mogválasztotta Zollcr Sámuel tanítót, az egyetemes presbi,tériumba Smid Istvánt és Szent Iványi Józsefet, a vallástanítási albizottságba Vargha Sándort, a lelkészképesitő bizottságba Rőzse Istvánt és Joób Olivért, a nyugijintóseti bizottságba Pal kavics Pált, a liturgiái bizottságba Baráth Károlyt. A folyó évi egyet o mos közgyűlés elé a várg odafúlok i egyházközség ügyén kivül esetleg bekerül a tanítóképző akadémia ügye is. Egyház egyetemünknek a vonatkozó törvény két akadémiát juttatott, de az egyetemes közgyűlés még nem döntött abban a kérdésbon, hogy ipelyik legyen ez a két akadémia, hanem előterjesztést tett a miniszternek.a 3. tanítóképző kadedia engedélyezése iránt is. A miniszter eddig elzárkózott a kérés teljesítése elől s ha továbbra is megmarad emel^lott, akkor hamarosan dönteni fog kelleni ebben a kérdésben is.Egyházkerületünk közönségének elfoglalt álláspontja o tekintetben világos. Nemcsak a történelmi h agy omanyo k tisztelete kötJ* lezi arra,hogy az Eperjesről menekült miskolci tanítóképző intézetünk akadémiává fejlesztését kívánja,hanem az egész magyar evangélikus népoktatás érdeke is. Ma már világos,hogy kevés a 7
