Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952
1940. augusztus
_ z „ K J tan ác s ko z ás i j oggal i C seider S.'muei, Dr,Szape sbélai-Rótki Páľ. , BánájmGyorgy , Baltazár János j S mid Leli el, Tur c s ányi L ász 1 ó ; 2/ a hegyaljai egyházmegyéből: s sa vaza u i j o g gal: Garam Lajos és Mohr Gedeon lelkészek, Dr.Lestyán Pál $ásodfelügyelő j ta n á o s k o z ás i j oggal : Törék László, Pf aff Vilmos, Ligeti Sde,Moravcsik Sándor,Bojtos Sándor j 3/ a tiszavidéki egyházmegyéből: szavazat i j oggal: Joóo Olivér és Megyer Lajos lelkészek, Margócsy Emil és Dr. Vácz. Elemér egyházi el ügy el oktán ác sk o z ás i j og g al : •Má c za y Lajos . 4/Fiedler Nándor és Zoller Sámuel tan it ó egy e sül et i kiküldöttek. Mint vendégek: farkasfalvi Farkas Géza,a tiszáninneni református egyházkerület f©gondnoka, Dr.Solo.os Béla főispán, református egyházkerületi tanácsbiró és Varga Imre rimaszombati református lelkész a református egyetemes konvent, a tiszáninneni református egyházkerület és a rimaszomr bat i református egyházközség nevében. Chovan Sándor behelyettesített püspöki titkár, Balézó András egyházkerületi helyettes püspöki másodlelkész, Zólyomi Pál nyugalmazott lelkész Rimaszombat, Szikszay Zoltán va 11 ás tan it ó-lelkész Miskolc , Járó s sy Mihály ny. lelkész Rimaszombat, Gregk Lajos, az, egyházkerületi számvevőszék tagja, Bartal Dezső, Özörény , Czeglédi Ist ván, Miglészpatak,Dóbisz Károly,Rimaszombat , Falvai János, Rimaszombat, Halász József va 11 ás tan it ó-kánt or 3 Rimaszombat, Komolya László,Dusa, Kisfaludy La j os, Saj ógömör, tanitók. Turóczy Eoltánné Nyíregyháza, özv.A Šexy Gyulán é Rimaszombat, Baráth Károlyné Rimaszombat, Bihary Istvánná Miskolc, Garam Lajosné Eger, Dr.Kárpáti Edéné Rozsnyó, Marcsek Jánosné Ozd, Megyer Lajosné Nyir egyháza,Szikszay Zoltánná Miskolc,Vargha Sándorné Rozsnyó, Zólyomi Pálné Rimaszombat. 1. A püspök imádsága után homrogdi Lichtenstein László a következő beszéddel nyitja meg a közgyűlést: Méltóságos és Főtisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés ! Tiszai egyházkerületünknek a mai napra hirdetett és egybehívott évi rendes közgyűlése nemcsak tárgyainak fontosságánál fogva,hanem nemzeti szempontból is egyházi életünknek egyik emlékezetes,nagyjel entőségű eseményévé vált. Magyar, nemzeti jelentősége abban áll,hogy közgyűlésünket ma, a helyi evangélikus egyházközségnek szíves meghívásából folyó lag, hosszú rabság után, a hazánkhoz viszszatért, újból f el szabadul t Felvidéken , Rimaszombat városában tarthatjuk, meg, abban a városban,amelyet hu ez évvel ezelőtt az azóta már halálraítélt nyugati világszövetség « szakított le az ország testéről.
