Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952
1940. augusztus
- 9 Erdélyben jobb napok virradtak véreinkre. 13 ovi küzdelem után elnyerte törvényes elismertetését 19 40 március 2-án az aradi ig.Hi tv.Ev.Lutheránus Zsinatpresbiteri Egyház S^uperitttendenciája 3 egyházmegyében, 23 egyházközséggel,30000 lélekkel és 4 iskolával. Az ősz szuperintendens, Frint Lajos még megérte az elismerést. Az istentiszteletek nyelvi statisztikája. Itt, ahol idegenbe szakadt véreinkről számolok be, számolok be azokról a nun. mogyarajku híveinkről is,akik köztünk élnek testvéri szeretetbon. Egyházkerületünknek 10 anya- čs 2 loányegyházközsőge vegyes-^ elvű. Kimutatást készi-. tettem az 1939. esztendőben tartott istentiszteletek és egyéb egyházi cselekményük nyelvi elosztódásáról ezekben a gyülekezetekben. E szerint a szolgálatok 65.98 magyar, 34.80 á tót és 1.22 ^ német. Tiszta tót nyelvű egyházközség Kassall,utána Jolsvatapolca, Ujklenóc, Rekenyeujfalu,Süvote,Kisperlász következik. Német nyelvű szolgálatok egyedül a kassal I.egyház-. községben vannak. Idegenajku hittestvér--ink anyanyelvük használó ti jogának teljes birtokában állanak. A püspöki székhely állandósítása. Egyházkerületünk életéről szóló be számol ómba. n itt elől kell erről az elvi jelentőségű és az ugész egyházkerületet érintő kérdésről beszélnem. Egyházunk elvből ragaszkodik ~ püspök parochusi jellegéhez. Tudatáb" n van annak,hogy ebből sok gyakorlati hátrány származik a püspökre, a püspök gyülekezetére és az egy- _ házkerülotre is.A püspök erejét részben leköti a gyülekezet.is hiszen rendszerint nagyobb gyülekezetnek parochusa. A gyülekezet még som birja a püspökben a parochus teljes munkaerejét s. a másodlelkészek sokszor csak átmeneti állomásnak tekintik szolgálati helyüket. Az egyházkerületre a püspöki székhely vándorlása következtében háramlik kár ebből az elvből.Nem minden gyülekezet alkalma. s püspöki székhelynek a megközolitheto-r sóg földrajzi szempontja miatt, de az egyház tekintélye szem-: pontjából sem. S ha a püspök nem ilyen gyülekezetnek lelki pás z tora, a püspöki székhelynek megfelelő gyülekezetbe való átválasztás a püspököt olyan választási esélyeknek teszi ki,mely-r tői a püspököt az egyház tekintélye szempontjából meg kell kimélni. Az uj egyházi törvény ezért tette lehetővé a püspöki székhely állandósítását. Ezzel megőrizte a püspök parochusi jellegének elvét, megszüntethetővó tette a székhely vándorlását s kiépíthetővé a püspöki másodlelkész helyzetét. Egyházkerületi felügyelőnk már 5 évvel ezelőtt felvetette a püspöki székhely állandósításának kérdését egyházkerületünkben. M«st,amikor ez a kérdés minden személyi vonatko z a s nélkül elintézhető, újra felvetette ezt a kérdést a nyíregyházi egyházközség,amelyik lélekszámára,népiskoláinak s középiskoláinak nagyságára való hivatkozással kérte a püspöki székhely Nyíregyházára való rögzítését. Nyíregyháza megyei város áldozatokkal is hajlandó támogatni rögzítés esetén az egyházkerületet. A kérdést az egyházkerületi presbitérium megtárgyalta, a székhelynek Nyíregyházára való rögzítését célszerűnek taröcttá, c- határozat alapján Nyíregyháza városa évi. segélyt szavazott meg a püspöki hivatal-és lakás bérértéke címén. Ennek terhére az egyházkerület elnöksége kölcsönt vett fel és az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyó határozatának re-