Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952

1940. augusztus

- 9 ­Erdélyben jobb napok virradtak véreinkre. 13 ovi küzdelem után elnyerte törvényes elismertetését 19 40 március 2-án az aradi ig.Hi tv.Ev.Lutheránus Zsinatpresbiteri Egyház S^uperitttendenciája 3 egyházmegyében, 23 egyházközséggel,30000 lélekkel és 4 iskolával. Az ősz szuperintendens, Frint Lajos még megérte az elismerést. Az istentiszteletek nyelvi statisztikája. Itt, ahol idegenbe szakadt véreinkről számolok be, számolok be azokról a nun. mogyarajku híveinkről is,akik köztünk élnek testvéri szeretetbon. Egyházkerületünknek 10 a­nya- čs 2 loányegyházközsőge vegyes-^ elvű. Kimutatást készi-. tettem az 1939. esztendőben tartott istentiszteletek és egyéb egyházi cselekményük nyelvi elosztódásáról ezekben a gyüleke­zetekben. E szerint a szolgálatok 65.98 magyar, 34.80 á tót és 1.22 ^ német. Tiszta tót nyelvű egyházközség Kassall,utána Jolsvatapolca, Ujklenóc, Rekenyeujfalu,Süvote,Kisperlász kö­vetkezik. Német nyelvű szolgálatok egyedül a kassal I.egyház-. községben vannak. Idegenajku hittestvér--ink anyanyelvük hasz­náló ti jogának teljes birtokában állanak. A püspöki székhely állandósítása. Egyházkerületünk életéről szóló be számol ómba. n itt elől kell erről az elvi jelentőségű és az ugész egyházkerüle­tet érintő kérdésről beszélnem. Egyházunk elvből ragaszkodik ~ püspök parochusi jellegéhez. Tudatáb" n van annak,hogy ebből sok gyakorlati hát­rány származik a püspökre, a püspök gyülekezetére és az egy- _ házkerülotre is.A püspök erejét részben leköti a gyülekezet.is hiszen rendszerint nagyobb gyülekezetnek parochusa. A gyüleke­zet még som birja a püspökben a parochus teljes munkaerejét s. a másodlelkészek sokszor csak átmeneti állomásnak tekintik szolgálati helyüket. Az egyházkerületre a püspöki székhely vándorlása következtében háramlik kár ebből az elvből.Nem min­den gyülekezet alkalma. s püspöki székhelynek a megközolitheto-r sóg földrajzi szempontja miatt, de az egyház tekintélye szem-: pontjából sem. S ha a püspök nem ilyen gyülekezetnek lelki pás z tora, a püspöki székhelynek megfelelő gyülekezetbe való átvá­lasztás a püspököt olyan választási esélyeknek teszi ki,mely-r tői a püspököt az egyház tekintélye szempontjából meg kell ki­mélni. Az uj egyházi törvény ezért tette lehetővé a püspöki székhely állandósítását. Ezzel megőrizte a püspök parochusi jellegének elvét, megszüntethetővó tette a székhely vándorlá­sát s kiépíthetővé a püspöki másodlelkész helyzetét. Egyházkerületi felügyelőnk már 5 évvel ezelőtt felvetette a püspöki székhely állandósításának kérdését egy­házkerületünkben. M«st,amikor ez a kérdés minden személyi vo­natko z a s nélkül elintézhető, újra felvetette ezt a kérdést a nyíregyházi egyházközség,amelyik lélekszámára,népiskoláinak s középiskoláinak nagyságára való hivatkozással kérte a püs­pöki székhely Nyíregyházára való rögzítését. Nyíregyháza me­gyei város áldozatokkal is hajlandó támogatni rögzítés esetén az egyházkerületet. A kérdést az egyházkerületi presbitérium megtárgyalta, a székhelynek Nyíregyházára való rögzítését cél­szerűnek taröcttá, c- határozat alapján Nyíregyháza városa évi. segélyt szavazott meg a püspöki hivatal-és lakás bérértéke cí­mén. Ennek terhére az egyházkerület elnöksége kölcsönt vett fel és az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyó határozatának re-

Next

/
Oldalképek
Tartalom