Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1935
1935. szeptember
nyeit, fájó sebeit alkalomadtán illetékes helyen feltárni és azokra orvoslást keresni. Nemcsak egyházi Alkotmányunk szelleméhez híven, de benső érzelmeimet is követve keresni fogom mindig a magyar református testvér egyházzal való egyetértés és békés együttműködés lehetőségeit és elsőrendű kötelességemnek fogom ismerni, a két protestáns testvéregyház közötti meleg kapcsolatot ápolni és erősíteni. Szeretettel és bizalommal tekintek a többi keresztyén történelmi egyházak felé is, amelyekkel együtt imádkozunk Magyarország feltámadásáért. Egy az útunk, egy a célunk, krisztusi szeretettel és megértéssel közremunkálkodni a mélyen sújtott magyar hazának jobb jövőjéért. Ha valamikor, ágy napjainkban van szükség a keresztyén történelmi egyházak jó egyetértésére, hiszen a mai nehéz időknek egyedüli pillére a positiv vallásosság, ez biztosítja az állandóságot, a hagyománytiszteletet, a közéleti és családi élet tisztességét. A Szentírás azt mondja: /Boldogok a békességre igyekvők«. A békesség megőrzése lesz mindig vezérlő csillagom. Távol kívánom magam tartani minden felekezetieskedéstöl, miért is megbecsülni kívánok minden törvényesen bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetet, mely etikai értékkel bír, mely békét és türelmet hirdet és amely a nagy magyar nemzeti gondolatnak szolgálatában áll! A gazdasági válságnál csaknem súlyosabb az erkölcsi ,és lelki válság, melyben az egész világ él. Ez az erkölcsi és lelki válság nem gyógyítható másképen, mint az evangéliumi szeretet és keresztyén vallás-erkölcsi nevelés útján, ezért a szórványok és missziói egyházak lélekmentési munkáját sokra értékelem. Szeretettel fogom tehát a szórványok és missziók ügyeit mindig felkarolni. Ők vannak elsősorban hivatva arra, hogy egyházi életünket a jövőben biztosabb alapra fektessük és hogy a felburjánzott szektákkal és hitetlenekkel szemben felvegyék a nemes harcot. Fontos ez annyival is inkább, mert a tiszai kerületben a hívek 1/4 része távol él egyházától, népszámlálás szerint ugyan evangélikus, de nincsen életközösségben egyházával és így ki van téve a hűtlenség és az elközömbösödés minden veszedelmének. A lelkiekben való megerősödés és az értelmiség fejlesztése elsőrendű hivatása volt mindég ev. egyházunknak 1, mert úgy az egyén, mint a nemzet élete csak a valláson és műveltségen épülhet fel, ezért fokozott figyelemmel és érdeklődéssel kívánom felkarolni egyházkerületünk különböző fokú és tipusú iskoláinak ügyéb az óvodáktól kezdve egyetlen országos főiskolánkig, a miskolci ev. fogakadémiáig, mert az iskolák vannak hivatva belevinni a lelkekbe a vallásos meggyőződést, az értelem fokozását és a törhetetlen hazaszeretetet.
