Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1935

1935. szeptember

gatása mentette meg. A felsőmagyarországi ev. rendek 1705-ben két ízben is járultak küldöttségben a svéd király elé, a ma is élő Szirmay család egyik nagynevű őse, Szirmay Miklós vezetésével, hogy a kíméletlen üldözéssel szemben pártfogást és védelmet kérjenek. A közbenjárás eredménnyel is járt és a svédek jelentékeny támogatása tette lehetővé a Kollégiumnak korszerű fennmaradását. Kétségtelen, hogy az egyházi kapcsolatok kimélyítése mellett kívánatos más kultúrpolitikai téren is a szorosabb kontaktus fenntartása az összes ev. jellegű északi európai államok között és e kérdésnél egy rendszeres csereactiora gondolok, mely egyházunk életére jelentős kihatással lehetne; elgondolásom az, ha a theologusokon kívül más fakultásbeli hallgatóinknak is lehetővé válnék, hogy nemcsak a nyugati, hanem az északi államokban is folytathassák egyetemi tanulmányaikat és ezzel, leendő világi vezetőink habitusát még alkalmasabbá tennők egyházépítö munkára. A nemzetközi kapcsolatok kiépítése, mai trianoni zárkózottságunkban, nemzetközi szempontból egyenesen életkérdés, következésképen egyházunk ebbeli törekvését a Iegmesszebbmenően kívánom támogatni és e nagyfontosságú nemzeti és egyházi problémát szerény erőmmel, valahányszor arra alkalmam nyílik előmozdítani. Sok szó esik napjainkban az egyházpolitikai és családvédelmi törvények reformjáról, így szükségesnek tartom érinteni e kérdéseket is felügyelői székfoglalómban. Magam is vallom azt az egyedül helyes felfogást, hogy az állami anyakönyvvezetés behozatala, az egységes állami házasságjog és házassági bíráskodás statuálás a, annak idején, nemcsak jogi, de nemzeti szükségesség is volt. Szerencse, amint ezt egyik egyházi kiválóságunk megállapítja, hogy ezen kérdések megoldása Magyarországnak fénykorábai? megtörténhetett és hogy az állami nemzeti egység gondolatának szempontjából ezek az óriási jelentőségű kérdések nem megoldatlanul jutottak örökségül Csonkamagyarország szomorú korszakára. A kérdés complexumának mai megbolygatása, a nemzeti megerősödés helyett, annak gyengítését jelentené és a sajnos, különben sem nyugvó felekezetieskedés és felekezeti ellentéteknek további kiélezésére vezetne, am j a mai magyar balsors közepette, nemzeti csapás lenne. Az igazi családvédelem, az alapelvek sértetlen fenntartása mellett is megtörténhet és a házassági jog szigorúbb gyakorlását, a könnyelmű válások megnehezítését és a házasságra vonatkozó laza erkölcsi felfogás javítását előmozdítani felekezetre való tekintet nélkül mindenkinek elsőrendű kötelessége, akinek erre befolyása van. A magyarhoni egyetemes evang. egyház legnagyobb horderejű kérdése jelenleg a zsinat tartása és ennek útján Egyházi Alkotmányunknak novelláris úton való módosítása. Ezen munkában, mint a zsinatnak hivatalból tagja, része-