Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1939
1936. május
ifjúsága éa a város polgársága fáklyás szerenádot adott • juhi« 1 ál ó püspök tiszteletére. Alig hangzott el a nyíregyházi 1 templom harangzené je ,me ly a Jövel Szent Lélek Úristen" első 8 sorát veri el, s város főteréről már hozta a hüs szellő s lovon« te zenekar hangjait s megjelent kigyózó sorban, mintha fénymodarak vonultak volna a lampionok és fáklyák láng éa fény vonela o A püspök és családja, valamint az egyházkerület felügyelője és tisztikara, továbbá az időközben megérkezett társkerületi püspökök a templom ajtaja elé helyezett széksorban foglaltok helyet • A városi tisztviselő dalárda meleg hangú régi népdalokat adott elő, majd megjelent a nemzeti lepellel bevont emelvényen,mely épen azon a helyen állott,mint ez előtt 26 évvel, pr. Viet3risz József c .főigazgató* tb. egyházközségi felügyelő .HeghatófSZivet megdobogtató volt maga a Js lenség ia,amint 25 év vihara által megfehérített haju üdvözlő S2Ó1 régi,ércesen csengő lelkes hangján a temploma lépcsőzetén polgártársai előtt levett kalappal álló régi, nemes baráthoz: a püspökhöz. Szivek csókolóznak, lelkek ölelkeztek s a csillagos égen angyalok mosolyogta:. Érezte a sziv,hogy az Isten kegyelme már e földon is megóvja övéit az elmúlás,a z elaggáa megtörő,elkoptató hatalmától; u^y az üdvözlő,mint ez ünnepelt egy szép és eredményes élet utján már-már az alkonyba hanyatló célhoz kÖzeledve,egyenesen,82álfaogyenességgel, szellemi energiájában semmit sem kopva,értékben s eiün i t nem veszitve,sŐt minta-szerüen meggyarapodva állott egymással szemben. Az üdvözlő beszédre a következő szavakkal válaszolt a jubiláns: Méltóságos Fő igazgató, t b.Bgyháafel ügyelő ür! Kedvos Hittestvérek és Polgártársak! Mélyen meghatódott lélekkel fogadtam azokat a bennsőséges és szeretettől áthatott üdvözlő szavakat, amelyekkel mindnyájuk nevében az én régi kedven barátom, egyházban,iskolában, társadalmi és nemzeti életünkben megértő támogatóm és küzdőtársam az Ő osodálstos költői ihletének a meleg ós megkapó hangjain a püspöki szolgálatom 25 éves fordulóját megelőző ezen az ünnepi esten megtisztelni szives v olt• Mélyen meghatódott,megilletődött lélekkel fogadtam azt, mert ime önkénytelenül is megszállja a lelkemet az oszszehasonlitás kísértete 1911-1936 május lő-ének az estéje között? é-^ látom azt az irtózatosan lesújtó változást, amely az akkcr i boldogság mámoros érzése és a mai magyar nemzet éa a mai tiszai egyházkerület helyzete felett omló forró könnyeink között„ mint borzalmas szakadék tátong! Nem az egykori duzzadó életerőt siratom,amelynek birtokában 25 évvel ezelőtt az én kedves,régi jó barátommal, mint szószólóval együtt,egymással szemben állottunkénem elmúlt férfikorom javának elvesztésén kesergek: de gyászba ha j v cm fejemet az 1000 éves Magyarország és sz egykori dicsőséges és nagy tiszai egyházkerület ma gyászba öltözött szenvedő alakja előtt. Ebben a fájdalmas hangulatban egyetlen életadó erőm az a remény,hogy a jó Isten segedelmével talán még megérem azt az időt, hogy a magyar igazság győzelmével együtt győzelmet ülhet összetört egyházkerületünk is és Nyíregyháza az ő lelkes népével, megértő szellemi polgáraágáral és nagyrahivstott nagy evangélikus egyházával ismét központjává válhatlk a régi nagyságába vissz ahe ly e z ke de tt tiszai egyházkerületnek. Hálát adok Istennek,hogy ezt a hitet,ezt a reményt ébren tartja lelkemben. S hálát adok neki azért.- hogy ha bennünk, velünk és körültünk sok minden fájdalmasan meg Is változott^ de kedves Hit testvéreim, Polgártárs*!» á* # gyülekezet élén az 4n nagy