Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1939

1936. május

ifjúsága éa a város polgársága fáklyás szerenádot adott • juhi« 1 ál ó püspök tiszteletére. Alig hangzott el a nyíregyházi 1 templom harangzené je ,me ly a Jövel Szent Lélek Úristen" első 8 sorát veri el, s város főteréről már hozta a hüs szellő s lovon« te zenekar hangjait s megjelent kigyózó sorban, mintha fénymo­darak vonultak volna a lampionok és fáklyák láng éa fény vone­la o A püspök és családja, valamint az egyházkerület felügyelő­je és tisztikara, továbbá az időközben megérkezett társkerüle­ti püspökök a templom ajtaja elé helyezett széksorban foglaltok helyet • A városi tisztviselő dalárda meleg hangú régi népdalo­kat adott elő, majd megjelent a nemzeti lepellel bevont emelvé­nyen,mely épen azon a helyen állott,mint ez előtt 26 évvel, pr. Viet3risz József c .főigazgató* tb. egyházközségi felügyelő .Heg­hatófSZivet megdobogtató volt maga a Js lenség ia,amint 25 év vi­hara által megfehérített haju üdvözlő S2Ó1 régi,ércesen csengő lelkes hangján a temploma lépcsőzetén polgártársai előtt levett kalappal álló régi, nemes baráthoz: a püspökhöz. Szivek csóko­lóznak, lelkek ölelkeztek s a csillagos égen angyalok mosolyog­ta:. Érezte a sziv,hogy az Isten kegyelme már e földon is megóv­ja övéit az elmúlás,a z elaggáa megtörő,elkoptató hatalmától; u^y az üdvözlő,mint ez ünnepelt egy szép és eredményes élet ut­ján már-már az alkonyba hanyatló célhoz kÖzeledve,egyenesen,82ál­faogyenességgel, szellemi energiájában semmit sem kopva,értékben s eiün i t nem veszitve,sŐt minta-szerüen meggyarapodva állott egy­mással szemben. Az üdvözlő beszédre a következő szavakkal vála­szolt a jubiláns: Méltóságos Fő igazgató, t b.Bgyháafel ügyelő ür! Kedvos Hittestvérek és Polgártársak! Mélyen meghatódott lélek­kel fogadtam azokat a bennsőséges és szeretettől áthatott üd­vözlő szavakat, amelyekkel mindnyájuk nevében az én régi ked­ven barátom, egyházban,iskolában, társadalmi és nemzeti életünk­ben megértő támogatóm és küzdőtársam az Ő osodálstos költői ih­letének a meleg ós megkapó hangjain a püspöki szolgálatom 25 é­ves fordulóját megelőző ezen az ünnepi esten megtisztelni szives v olt• Mélyen meghatódott,megilletődött lélekkel fogad­tam azt, mert ime önkénytelenül is megszállja a lelkemet az osz­szehasonlitás kísértete 1911-1936 május lő-ének az estéje között? é-^ látom azt az irtózatosan lesújtó változást, amely az akkcr i boldogság mámoros érzése és a mai magyar nemzet éa a mai tiszai egyházkerület helyzete felett omló forró könnyeink között„ mint borzalmas szakadék tátong! Nem az egykori duzzadó életerőt sira­tom,amelynek birtokában 25 évvel ezelőtt az én kedves,régi jó barátommal, mint szószólóval együtt,egymással szemben állottunké­nem elmúlt férfikorom javának elvesztésén kesergek: de gyászba ha j v cm fejemet az 1000 éves Magyarország és sz egykori dicsősé­ges és nagy tiszai egyházkerület ma gyászba öltözött szenvedő a­lakja előtt. Ebben a fájdalmas hangulatban egyetlen életadó erőm az a remény,hogy a jó Isten segedelmével talán még megérem azt az időt, hogy a magyar igazság győzelmével együtt győzelmet ülhet összetört egyházkerületünk is és Nyíregyháza az ő lelkes népével, megértő szellemi polgáraágáral és nagyrahivstott nagy e­vangélikus egyházával ismét központjává válhatlk a régi nagysá­gába vissz ahe ly e z ke de tt tiszai egyházkerületnek. Hálát adok Istennek,hogy ezt a hitet,ezt a reményt ébren tartja lelkemben. S hálát adok neki azért.- hogy ha bennünk, velünk és körültünk sok minden fájdalmasan meg Is változott^ de kedves Hit testvéreim, Polgártárs*!» á* # gyülekezet élén az 4n nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom